Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Készítette: Sinka Jánosné közgazdász, adószakértő
2009. január 1-től 40% lesz az EVA (?) Szakmai körökben és a médiában felröppent a hír, hogy a kormány tervei szerint az EVA mértékét 25%-ról 40%-ra emeli. Az idősebbek talán még emlékeznek Hofi Géza több, mint húszéves, zseniális kabaréjelenetére, melyben az áremelkedéseket azzal magyarázza, hogy a kormány beépített emberei figyelik, és jegyzetelik, miről beszélgetnek a kisemberek, szerintük minek fog az ára emelkedni. Remek ötlet, mondja a kormány, és valóban megemeli a szóban forgó cikkek árát... Nos, tartok tőle, hogy valahogy így lesz ez az EVA-val is. Ha már rebesgetik... Amellett, hogy már a korábbi 5 százalékpontos emelés is alaposan felborzolta az érintett vállalkozások tulajdonosainak kedélyét, kérdés, hogy ez a változás amennyiben a tervből valóság lesz hoz-e számottevő hasznot a költségvetésnek, vagy sokkal inkább a feketegazdaságot izmosítja majd. A vállalkozó persze nem mélázik el a költségvetés helyzetén, sokkal inkább a maga zsebét igyekszik érthető módon védeni. A magyar vállalkozói létben egyébként is van valami hamleti, de most valóban itt a kérdés: EVA vagy nem EVA? Tegyük hozzá, hogy jövőre minden valószínűség szerint a céges autók költségeinek elszámolását is alaposan megnyirbálja az adótörvények tervezett változása. Olyannyira alaposan, hogy a cégautókhoz kapcsolódó költségeket egyáltalán nem lehet majd az adóalappal szemben figyelembe venni. Csekély vigasz, hogy útnyilvántartást sem kell majd vezetni.. Ennek fényében még inkább érdemes közelről megvizsgálnunk a kérdést, evásnak lenni vagy nem lenni... Az alábbiakban egy Bt adatait elemezve próbálunk dűlőre jutni a kérdésben, és támpontot adni az ügyben érintett vállalkozásoknak. Az esettanulmány számításai segítséget nyújthatnak a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, illetve ennek hatálya alá visszalépni szándékozó evás egyéni vállalkozóknak is, mivel esetükben az adóztatás struktúrája és az elvonások százalékos mértéke egyező. Emlékeztetőül: az EVA kiváltja a társasági adót, az Áfát, a cégautóadót, illetve egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni személyi jövedelemadót, illetve az átalányadót.
EVA vagy Tao.? Esettanulmány Az Ügyeske Bt 2008. évi gazdasági adataiból az alábbiakat ismerjük: éves bruttó árbevétel 19,2 M Ft, realizált, az adóalapot csökkentő költségei az árbevétel a) 10%-a, b) 20%-a, c) 40%-a, d) 60%-a a költségeinek 50%-a tartalmaz levonható Áfát, a Bt kettős könyvvitelt vezet, az eredménytartalék 2008. január 1-i egyenlege 650.000,-Ft, mely már evás időszakból származik, lekötött tartalék, értékelési tartalék nincsen. jegyzett tőke 3.000.000,-Ft, a saját tőke 2008. január 1-én 3.650.000,-Ft, a Bt-nek két tulajdonosa van (tulajdoni arányuk 50%-50%), biztosítással járó jogviszonyaikban összesen, fejenként 82.800,-Ft egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztató megfizetett, így a 14%-os eho maximuma (450.000-82.300=) 367.700,-Ft a 2008-ban keletkezett adózott eredmény egészét kiveszik osztalékként, így 25%-os és 35%-os adókulcs alá eső osztalékadóalap egyaránt van, az eho 14%. Elöljáróban néhány fontos számviteli és adózási tudnivaló az e területen laikus ügyvezetők, cégtulajdonosok számára (azért, hogy ne csak a könyvelőjük értse a számításokat). Az osztalékként kifizethető összegre a számviteli törvény korlátot szab (egyéni vállalkozók nem tartoznak e törvény hatálya alá, számukra az SZJA-tv. az irányadó, mely ilyesfajta korlátozást nem fogalmaz meg). A tárgyévi adózott eredmény (illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény) akkor, és csak addig a mértékig fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és az értékesítési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá (Szt. 39..(3) bek.) Az Ügyeske Bt-nek jelen esetben 3.000.000,-Ft a jegyzett tőkéje, saját tőkéje 3.650.000,-Ft. Értékelési tartalékként, lekötött tartalékként nyilvántartott összeg könyveiben nem szerepel. Ha a 2008. évi adózott eredményét teljes egészében kifizeti osztalékként, saját tőkéje akkor sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 2008. évi mérleg szerinti eredménye (adózott eredmény csökkentve az osztalékkal) jelen esetben nulla lesz ezt, illetve ennek egy részét vezetné át eredménytartalékba - mely része a saját tőkének ha nem fizetne osztalékot, illetve az adózott eredmény egy részét a tulajdonosok visszaforgatnák a vállalkozásba és nem az egészet vennék fel osztalék címén. Így saját tőkéje marad 3.650.000,-Ft az osztalék kifizetése után, és ez meghaladja a jegyzett tőke (3.000.000,-Ft) összegét. Az osztalékot terhelő SZJA 25%-os, illetve 35%-os kulccsal terheli az osztalékot. A társaság tulajdonosai vagyoni betétjük arányában megállapított osztalékuk 30%-ának megfelelő összegre fizetnek 25% adót, az e feletti részre pedig 35%-ot. Az SZJA-tv. előírása szerint tehát a vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből, az adott tulajdonos vagyoni betétje arányában számított összeg 30%-a adózik 25%-os adókulccsal. Jelen esetben az Ügyeske Bt nem tart nyilván értékelési tartalékot. A saját tőke 3.650.000,-Ft. A Btnek két tulajdonosa van, tulajdoni arányuk 50%-50%. Azaz fejenként (1.825.000*0,30=) 547.500,-
Ft osztalék után 25% adót, míg az e feletti részre 35% adót fizetnek. Az osztalékot az SZJA-tv. a külön adózó jövedelmek körében vonja adózás alá, így azokat a munkabérrel, a személyes közreműködésért kifizetett tagi jövedelemmel nem kell összevonni. Az osztalék egésze jövedelem, költségeket, költségátalányt levonni belőle nem lehet (SZJA-tv. 66..). Az osztalék után TBjárulékot sem kell fizetni, így e jövedelem nem képezi az egészségbiztosítási ellátások (táppénz, gyed) alapját sem. Ellenben 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli az osztalék adóalapot képező összegét (azaz nem vonható le az adóteher a járulék alapjából). Ennek a járuléknak van éves maximuma, ez (2008-ban) 450 ezer Ft. E felett akkor sem kell 14%-os egészségügyi hozzájárulást fizetni, ha egyébként az osztalék 14%-a több, mint 450 ezer Ft. Továbbá a 450 ezer forintos keretbe beleszámít a munkáltató, kifizető által megfizetett 5%-os mértékű egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék (2008-ban havi 4.350,-Ft, az eltartottak fizetési kötelezettsége), valamint az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásban egészségbiztosítási járulékként megfizetett rész. A kapcsolódó szabályokat az 1998/LXVI. tv. 3..(3) bekezdése részletezi. Esettanulmányunkban a tulajdonosok után a foglalkoztató (ez nem feltétlenül az Ügyeske Bt) már a minimum járulékalap (2008-ban 138 ezer Ft/ hó/fő) után 82.800,-Ft / fő egészségbiztosítási járulékot megfizetett. Így az osztalékot esetükben csak a 450.000,-Ft és a 82.800,-Ft közötti különbség erejéig kell (fejenként) megfizetniük, függetlenül attól, hogy a reájuk eső osztalék 14%-a ettől lényegesen magasabb összeg. A járulékot az adóhoz hasonlóan- az osztalékból vonják le, az a magánszemélyt terheli és nem az osztalékot kifizető társaságot A) eset adatok ezer forintban Megnevezés EVA Tao Bruttó árbevétel 19.200 19.200 Fizetendő Áfa - 3.200 Fizetendő EVA (40%) 7.680 - Vállalkozás érdekében felmerült költségek 1.920 1.760 Levonható Áfa - 160 Áfa-fizetési kötelezettség - 3.040 Tao + különadó (20%) - 2.848 Kivett osztalék, adózás előtt 9.600 11.392 osztalékadó - 3.878 14% eho - 736 Összes kötelezettség 7.680 10.502 Összes kötelezettség és nettó osztalék aránya 0,8 1,55
B) eset adatok ezer forintban Megnevezés EVA Tao Bruttó árbevétel 19.200 19.200 Fizetendő Áfa - 3.200 Fizetendő EVA (40%) 7.680 - Vállalkozás érdekében felmerült költségek 3.840 3.520 Levonható Áfa - 320 Áfa-fizetési kötelezettség - 2.880 Tao + különadó (20%) - 2.496 Kivett osztalék, adózás előtt 7.680 9.984 osztalékadó - 3.385 14% eho - 736 Összes kötelezettség 7.680 9.497 Összes kötelezettség és nettó osztalék aránya 1,0 1,62
C) eset adatok ezer forintban Megnevezés EVA Tao Bruttó árbevétel 19.200 19.200 Fizetendő Áfa - 3.200 Fizetendő EVA (40%) 7.680 - Vállalkozás érdekében felmerült költségek 7.680 7.040 Levonható Áfa - 640 Áfa-fizetési kötelezettség - 2.560 Tao + különadó (20%) - 1.792 Kivett osztalék, adózás előtt 3.840 8.960 osztalékadó - 3.027 14% eho - 736 Összes kötelezettség 7.680 8.115 Összes kötelezettség és nettó osztalék aránya 2,0 1,56
D) eset adatok ezer forintban Megnevezés EVA Tao Bruttó árbevétel 19.200 19.200 Fizetendő Áfa - 3.200 Fizetendő EVA (40%) 7.680 - Vállalkozás érdekében felmerült költségek 11.520 10.560 Levonható Áfa - 960 Áfa-fizetési kötelezettség - 2.240 Tao + különadó (20%) - 1.088 Kivett osztalék, adózás előtt 0 4.352 osztalékadó - 1.414 14% eho - 609 Összes kötelezettség 7.680 5.351 Összes kötelezettség és nettó osztalék aránya 0 2,30 Összegzés Amint a számítások is tanúsítják, a társaságnak 20 millió forinthoz közeli árbevétel esetében akkor érdemes a társasági adó hatálya alatt maradnia, illetve visszalépni ezen adó hatálya alá, ha az adóalappal szemben érvényesíthető költségei legalább az árbevétele 50%-60%-át eléri. Ezt el nem érő költségszint esetében az EVA akkor is kifizetődőbb, ha a jelenlegi 25%-os mértékéhez képest 15 százalékpontos emelés történik. Azok a vállalkozások, amelyeknek árbevétele nem haladja meg a 4 5 millió forintot, továbbá legalább egy alkalmazottjuk, tagjuk van, aki után a minimum járulékalap után megfizetik a járulékokat, a társasági adózással járnak jobban, hiszen már a munkabérrel, tagi jövedelemmel és az ezt terhelő, költségként elszámolható közterhekkel elérik az 50%-os költségszintet, melynél a társasági adózás a kifizetődőbb. E feletti, de 20 millió Ft alatti éves árbevétel esetében a költségszinten túl azok összetétele (levonható áfát tartalmaz-e vagy sem) is befolyásolja a kötelezettségek alakulását. A társasági adót, illetve az EVÁ-t nem érinti, de az érintett magánszemélyek zsebét igen. A tagi jövedelemként felvett és így az összevont adóalap részeként adózó- összeg nagysága: ez a társaságnak elszámolható költség, viszont annak, aki kapja, adóalap. A magánszemélyek, valamint az egyéni vállalkozók esetében még a különadó-fizetési kötelezettség is felmerülhet: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a nyugdíj-járulékfizetés felső határát (2008-ban 7.137.000,-Ft) meghaladó rész után (2006/LIX.tv.).
Fenti példák segítségével, vállalkozása konkrét számadatainak ismeretében ki-ki elvégezheti a döntéshez szükséges számításokat. Annak érdekében, hogy egy-egy az átlagostól eltérő, kirívóan jelentős vagy éppenséggel szerény éves tárgyévi (bázis) árbevétel hatását ellensúlyozzuk, célszerű a számításokat nem csak az idei év tényadataira alapozni, hanem több év (például a tárgyév és a megelőző három-négy év) adatainak átlagolt adataival is elvégezni.