A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával



Hasonló dokumentumok
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Konjunktúrajelentés 2014

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

Az Európai Unió számokban

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

Konjunktúrajelentés 2017

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, november 18.

NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

Korrupció Érzékelési Index a világ korrupciós térképe 2018-ban

A magyarországi EU-s támogatások elemzése

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Adópolitika és Jogalkotás

KÖLTSÉGVETÉS ÉS GAZDASÁG 2015 TAVASZÁN A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA PRIORITÁSAI

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

Gazdaságra telepedő állam

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16.

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe

A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Versenyképesség vagy képességverseny?

A KKV-k helyzete október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

Gazdasági Havi Tájékoztató

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

NEMZETKÖZI KLASZTERPROGRAMOK TAPASZTALATAI, ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK KELLER PÉTER

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Mit mutatnak meg a makrogazdasági mutatók? A magyarok pénzügyi kultúrája számokban Dr. Huzdik Katalin

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Nemzeti versenyképess. pesség. Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Térségi egyenl tlenségek

Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925. Gazdálkodási formakód: 321, 112 (113) Projektgazda székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

Panelbeszélgetés szeptember 8. MKT Vándorgyűlés, Eger. Nagy Márton Alelnök, Magyar Nemzeti Bank

f nnt artható gazdaságot

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Az európai és a hazai építőipar versenyképességének és fenntarthatóságának összevetése. Horváth Sándor ÉVOSZ Fenntartható Építés Bizottságának elnöke

Válságkezelés Magyarországon

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Reklámpiac 2017: Díjugratás vagy galopp? Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség November 17.

A A h itelesség díja j Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 28. GKI Zrt.,

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Title. Enterprise Europe Network. Sub-title Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás

NONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN. Prof. habil. Dr. Dinya László Győr március 21.

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon példák a regionaldata.org felhasználásával

Benk Szilárd Morvay Endre. A hazai foglalkoztatás alakulása régiós összevetésben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Termelékenység, foglalkoztatottság, beruházás

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA

Adópolitika és jogalkotás 2018

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Belső erőforrások a pénzügyekben és az adózásban

Konjunktúrajelentés 2013

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

KÜLPIACI SIKEREK. Dr. Kern József MAGYAR EGÉSZSÉGIPARI GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE CE2020 az orvostechnikai ipar jelene és jövője

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Gyorsuló növekedési pályán

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben május 10.

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE

Bérezési tanulmány

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Átírás:

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET [x 1000 km²] GDP per capita [ US$ ] CZ 10,4 78,8 21027 HU 10,0 93 15543 PL 38,2 312,7 13799 SK 5,4 49,0 17630 SI 2,1 20,3 27148 ÖSSZESEN: 66,1 millió és 55380 km 2 GDP adatok az IMF 2008 végén 1

ORSZÁG 2005 [ % ] Munkanélküliség 2008 [ % ] 8,9 %; 6,7 % és 8,3 % 2009 [ % ] CZ 8,0 4,4 5,5 HU 6,8 7,6 9,2 PL 18,0 7,4 7,7 SK 16,7 9,9 10,7 SI 6,4 5,2 5,0 HAZAI KSH JELENTÉS 2009. szeptember novemberben a 15 74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 788 ezer, a munkanélkülieké 445 ezer f volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliségi ráta tet pontját még nem érte el, mivel a KKV-nál cs dhullám tetézése most következik be. Lengyelországban 2009 végén a munkanélküliség 11,9 %-ra n tt, 2010-ben 12 %- ra is n. 2

VERSENYKÉPESSÉG A nemzetgazdasági versenyképesség azon tényez k, politikák és intézmények együttese, melyek meghatározzák a termelékenység színvonalát az adott országban. A növekv termelékenység, - mely az er források jobb felhasználását eredményezi, - határozza meg a befektetések jövedelmez ségét, mely meghatározza a gazdaság növekedését. Így a versenyképesebb gazdaság középhosszú távon gyorsabban növekedhet. VERSENYKÉPESSÉG INDEX RANGSOR - GCI ORSZÁG RANGSOR GCI 2009-2010 RANGSOR GCI 2008-2009 CZ 31 33 HU 58 62 PL 46 53 SK 47 46 SI 37 42 http://www.weforum.org/en/index.htm 3

GLOBÁLIS VERSENYKÉPESSÉGI JELENTÉS 2009-2010 Az elmúlt év alatt CZ javított helyzetén és 31. helyen van. SL 5 helyet javított és a 37. helyen áll. Kit n egészségügye, oktatása, innovációs képessége. PL 46., SK 47. míg HU 58. helyezett. PL 7 helyet javított kit n oktatási rendszere, jelent s bels piaca, hatékony és becsületes közigazgatása miatt! OKOK Magyarország hasonló versenyképességi problémákal küszködik, mint a közép-európai országok többsége. A problémák okai: a közbizalom súlyos hiánya, a politikai döntéshozók rendkívül negatív megítésése, és a korrupciókiterjedtsége általában jellemzi a V4-eket. 4

OKOK A rosszabb magyar helyezés ugyanakkor néhány speciális tényez vel is magyarázható: miközben az adózási szabályok a KE országok többségében versenyel nynek min sülnek, nálunk kifejezett versenyhátrányként lépnek fel. ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások min ségének, illv. az oktatatásképzés alacsony színvonalú; a szociálpolitika esélyegyenl tlenség-csökkent hatásának megitélése is szignifikánsan rosszabb nálunk a visegrádi átlaghoz képest. A KORMÁNY FELADATA Vállalkozást segít üzletbarát gazdasági környezet kialakítása; Átlátható törvények létrehozása; KKV-szektort segít Nemzeti támogatói program létrehozása és megvalósítása; and Adekvát KKV-t támogató infrastruktúra létrehozása. 5

Doing Business 2010: Kelet-Európa (Baltik országok és Makedónia) és Dél- Kaukázusi országok élenjárnak a szabályozási reformok terén; VILÁGBANK ÜZLETI KÖRNYEZET 2009 ÉVI RANGLISTÁJA ÜZLETI KÖRNYEZET 74/66 46/41 72/72 42/35 53/58 Üzletkezdés 113 39 117 66 26 Licenc-ügyek 76 88 164 56 59 Foglalkoztatottság 25 77 76 81 162 Tulajdonjog regisztráció 62 61 88 11 108 Hitelhez-jutás lehet sége 43 30 15 15 87 Beruházásvédelem 93 119 41 109 20 Adózás 121 122 151 119 84 Külkereskedelem 53 70 42 113 84 Szerz dések betartása 82 14 75 61 60 Vállalkozás felszámolása 116 58 85 39 40-22 -10 +28-17 +16 http://www.doingbusiness.org/ 6

ORSZÁG TRANSPARENCY INTERNATIONAL KORRUPCIÓS LISTÁJA Corruption Perception Index - CPI RANGSOR CPI 2009 RANGSOR CPI 2008 RANGSOR CPI 2005 CZ 52 45 47 HU 46 47 40 PL 49 58 70 SK 56 52 47 SI 27 26 31 http://www.transparency.org/ KKV FEJLETTSÉGI MUTATÓ INDEX OF SME DEVELOPMENT Komplex gazdasági mutató, amely magába foglalja a magántulajdon részarányát a KKV-szektor részarányát a GDPben; és a KKV-szektorban foglalkoztatott munkaer részarányát a teljes munkaer százalékában, százalékban vagy az egy f re es GDP-ben kifejezve 7

KKV FEJLETTSÉGI MUTATÓ Új feltörekv fejlett EU országokban az KKV Fejlettségi Index tartománya 1500-4500 USD per f, Közepesen fejlett átmeneti gazdaságokban a KKV Fejlettségi Index nagysága 1500 USD per f alatt van, Kevésbé fejlett átmeneti gazdaságokban a KKV Fejlettségi Index nagyságrendje 500 USD per f alatt helyezkedik el. KKV FEJLETTSÉGI MUTATÓ 1999 vö 2005 Magántulajdon részaránya [%] 75 80 KKV-szektor részaránya a GDP-ben [%] KKV-szektorban foglalkoztatottak részaránya a teljes foglalkoztatottság %-ban 30 34.4 43.6 68.2 GDP per capita [USD] 5050 12151 KKV-fejlettségi index [USD/f ] 341 2214 75 80 37 45? 45.9 71 4462 10829 568 2768 65 75 40 47.7 60.6 69,8 3512 7943 553 1983 75 80 38 42 59 53,9 3624 8823 609 1245 60 65 38 56,5 43 65,6 3651 17263 358 4159 8

1000 lakosra jutó KKV-k száma CZ 86 HU 55 PL 37 SK 8 (!) SI 44 EU-27 40 NEMZETI KORMÁNYZATI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYEK CZ HU PL SK SI Investment and Business Development Agency, CHECHINVEST NINCS! MVA lehetne Polish Agency for Enterprise Development, PARP National Agency for Development of Small and Medium Enterprises, NADSME Public Agency for Entrepreneurship and Foreign Investments, PAEFI, (korábbi SBDC) 9

MAGYARORSZÁG A MULTICÉGEK PARADICSOMA! A 2008. évi támogatások össze 2,5 milliárd euró, csaknem 682 milliárd forint volt, a GDP 2,38 %-a.. 2007-ben 1,434 milliárd forint, a GDP 1,42 %-át kitev közvetlen állami támogatást kaptak a nagy cégek. Léphaft Pál karikatúrista Egyedülálló versenyhátrányba kerültek a magyar tulajdonú vállalkozások a multicégek leányvállalataival szemben Évente 2000 milliárd forintnyi összegben viszik ki a profitot a multik Magyarországról. A versenyszektornak nyújtott állami támogatások az EU-ban a GDP %-ban: EU átlag: 0,54; HU 2,38; PL 1,02; CZ 0,97; RO 0,63 és SK 0,53 10

ÁLLAMI SZÁMVEV SZÉK 2009-es TANULMÁNYA PM szerint hazánkban külföldi vállalatoknál 100 HUF-ból 54 marad, míg magyar cégeknél mindössze 37 HUF. APEH adatai szerint: egy hazai cég munkavállalóként 3800 HUF adótámogatást kap, külföldi vállalatok esetén ez 90ezer HUF. Külföldi-Hazai vállalat támogatási arány 23,6:1-hez! MULTIK TÁMOGATÁSA APEH adatai szerint: egy hazai cég munkavállalóként 3800 HUF adótámogatást kap, külföldi vállalatok esetén ez 90ezer HUF. A betelepüléskor kialkudott adóelengedések miatt el állt nagy nyereség töredék részét forgatják vissza a külföldiek hazai beruházásokra. A multik 10%-al kevesebb személyt foglalkoztatnak nálunk, mint CZ, PL vagy SKban 11

SZEGÉNYSÉG EURÓPÁBAN NÉLKÜLÖZÉSI RÁTA %-BAN EUROSTAT 2010-es JELENTÉSÉBEN: EU27 17 CZ 16 SL 17 SK 28 PL 32 HU 37 RO 50 BG 51 PRESENTATION OF ENTERPRISES ON THE WORLD WIDE WEB EUROSTAT 12

A KORMÁNY FELADATA Vállalkozást segít üzletbarát gazdasági környezet kialakítása; Átlátható törvények létrehozása; KKV-szektort segít Nemzeti támogatói program létrehozása és megvalósítása; and Adekvát KKV-t támogató infrastruktúra létrehozása. INTEGRÁLT KKV-SZEKTOR FEJLESZTÉSI PROGRAM (i) STRATÉGIAI szint (kormányzati politikusok); (ii) INTÉZMÉNYI szint (KKV-szektort támogató és segít intézmények); (iii) VÁLLALKOZÓI szintje (vállalkozók és érdekképviseleti szervek) 13