3220 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám A ok szintjei A ok szintjei Kód Szint Definíció A Erõsen megalapozott tudományos Többszörösen releváns, minõségi tudományos tanulmány, homogén eredményekkel B Közepesen megalapozott tudományos Legalább egy releváns, minõségi tanulmány vagy több adekvát tanulmány C Korlátozottan megalapozott tudományos Legalább egy adekvát tudományos tanulmány D Nem áll rendelkezésre megalapozott tudományos További információk szakértõi elemzése Author: Toimitus Article ID: inf04223 2005 Duodecim Medical Publications Ltd Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A Carpal tunnel szindrómáról (1. módosított változat) Készítette: az Ortopédiai Szakmai Kollégium I. Alapvetõ megfontolások 1. A protokoll alkalmazási, érvényességi területe ortopédia és kézsebészet radiológia, elektrofiziológia 2. A protokoll bevezetésének alapfeltétele Ortopéd Szakmai Kollégiumi legitimációja Szakmai minimum feltételeknek megfelelõ Ortopédiai Osztály 3. Definíció A Carpal tunnel syndroma a n.medianus kompressiója a carpalis alagútban. 3.1. Kiváltó tényezõk (B típusú evidencia - 5) Esetek felében ismeretlen. Másik felében kb. 60 féle ok deríthetõ ki, melyek közül a legfontosabbak a következõk: csontos ok: exostosis, törés utáni állapot,stb. daganatok: ganglion, lipoma, stb. ér eredetû okok: trhombosis, aneurysma vérzéses ok: haematoma szisztémás betegség: RA, psoriasis, köszvény, diabetes, tbc, stb. oedema készség: antikoncipiens szedése, hypothyreosis, tartós mûvese kezelés, stb. inakra visszavezethetõ ok: tenosynovitis 3.2. Kockázati tényezõk A 3.1. pontban leírt, ismert tényezõk.
21. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 3221 4. Panaszok, tünetek, általános jellemzõk A hüvelykujjtól a IV. ujj radialis oldaláig, valamint a radialis tenyérfélre terjedõ zsibbadásról, illetve hypaesthesiáról számol be a beteg a csuklótáji fájdalom mellett, mely tünetek tipikusan éjszaka dominálnak, emellett a thenar izomzat gyengeségét is említi. 5. A betegség leírása 5.1. Érintett szervrendszer csukló-, kéztáji idegrendszer, izomrendszer (B tipusú evidencia - 7) 5.2. Genetikai háttér nem ismert 5.3.. Jellemzõ életkor és nem elsõsorban nõkön, fõleg menopausa táján fordul elõ. incidencia:o,1-10 % (az életkor elõrehaladtával nõ), a leggyakoribb idegkompressziós szindróma (B típusú evidencia 1,8) II. Diagnózis 1. Anamnézis A hüvelykujjtól a IV. ujj radialis oldaláig, valamint a radialis tenyérfélre terjedõ zsibbadásról,illetve hypaesthesiáról számol be a beteg a csuklótáji fájdalom mellett, mely tünetek tipikusan éjszaka dominálnak, emellett a thenar izomzat gyengeségét is említi. A kockázati tényezõknél leírtak színezhetik a klinikai képet. 2. Fizikális vizsgálatok (B tipusú evidencia - 4) A fenti területen hypaesthesia észlelhetõ, enyhe esetekben tapintásra a thenar konzisztenciája lágyabb, súlyosabb esetekben a thenar izomzat láthatóan hypotrophias, Diagnosztikus jelek (B tipusú evidencia - 11) - csökkent hüvelykujj opposició (I-es és az V-ös ujjbegy nem ér össze) - Provokációs tesztek: - Tinel-jel - Phalen-teszt 3. Kötelezõ diagnosztikai vizsgálatok 3.1. Laboratóriumi vizsgálatok specifikus vizsgálat nincs, az ismert okok némelyike az alapbetegség miatt kóros laboreredményeket eredményezhet. 3.2. Képalkotó vizsgálatok: Osteografiás felvételek csontos elváltozások kimutatására UH és MRI vizsgálat (B tipusú evidencia 9, 10,l2) lágyrész elváltozások (térszûkítõ folyamatok) kimutatására EMG, idegvezetési sebesség vizsgálata: idegvezetési sebesség lecsökkenését bizonyíthatja a carpalis alagútban (B típusú evidencia 6)
3222 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám 4. Differenciáldiagnosztika A fent részletezett okokon kívül, nem egyértelmû tünetek esetén mindig szóba jön a nyaki gerinc eredet, a TOS szindróma, illetve demyelinisatios neurológiai elváltozások, pronator teres alagút szindróma. (B típusú evidencia - 10 ) 5. Diagnosztikus algoritmus A biztos diagnózis felállításához az anamnézis, a fizikális vizsgálat és az osteografiás felvételek (beleértve a carpalis alagút betekintõ felvételt is) általában nem elégségesek, az ok tisztázására esetenként UH, illetve MRI vizsgálat is szükséges lehet, az EMG és idegvezetési sebesség vizsgálata viszont elengethetetlenül fontos. III. Terápia III./1. Nem gyógyszeres kezelés Korrekt terápia nélkül a betegség nem gyógyul. III./2. Gyógyszeres kezelés 1. Ajánlott gyógyszeres kezelés enyhébb esetekben (ahol nincs motoros kiesés) NSAID, vízhajtók adásával, fizioterápiás kezelésekkel meg kell próbálkozni, esetlegesen localisan adott steriod injectio, illetve éjszakai gipszsin alkalmazása is szóba jöhet. III./3. Mûtét 1. Mûtéti indikáció akut carpal tunnel szindróma progresszíóval krónikus carpal tunnel szindróma eredménytelen konzervatív kezelés után motoros érintettség térszûkítõ folyamat pozitív EMG és idegvezetési sebesség csökkenés hiánya esetén is, ha a klinikai kép egyértelmû 2. Mûtéti kontraindikáció Az alkar, csukló, kéz területére lokalizálódó gyulladásos megbetegedés. Aktív gyulladásos bõrfolyamat. A beteg rossz általános állapota, kooperáció hiánya. Ha a beteg a mûtétet felvilágosítás ellenére sem akarja. 3. Mûtéti elõkészítés A kézsebészeti mûtéti elõkészítés általános szabályainak betartása mellett speciális elõkészítést nem igényel. 4. Mûtéti érzéstelenítés Általános, vagy axilláris anesztézia. 5. Mûtét (WHO: 50432, B tipusú evidencia 2, 3, 7.) Végezhetõ nyílt feltárással, vagy endoszkóppal fedetten, kipólyázásos vértelenségben. A mûtét lényege a ligamentum carpi transversum teljes átvágása (ellenkezõ esetben recidiva alakulhat ki), ha van lokális kiváltó ok, azt együlésben megoldjuk. A mûtét során ügyelni kell a n. medianus mozgató ágára, mely radialisan helyezkedik el, ezért célszerû a ligamentumot a n. medianus ulnaris oldalán átmetszeni. Vérzéscsillapítás után csak a bõrt zárjuk, drain visszahagyásával. Gipszrögzítés nem szükséges.
21. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 3223 6. Posztoperációs teendõk eleváció,10 napig komforkötés, vagy gipszrögzítés 2. posztoperatív naptól fokozatos teljes kéztorna végezhetõ, ha az inak épek thenarfunkciók kiesése esetén szükséges a szelektív ingeráram kezelés IV.-V. Rehabilitáció, Gondozás 1. Rehabilitáció és rendszeres ellenõrzés Szövõdménymentes esetekben 1-2 kontroll vizsgálat szükséges, ezen esetekben gondozás, rehabilitáció nem szükséges. Krónikus esetekben neurorehabilitációs kezelés jöhet szóba. 2. Megelõzés Az ismert kiváltó tényezõk feltárása esetén, azok kezelésével a súlyos állapot megelõzhetõ. 3. Lehetséges szövödmények idegsérülés, infekció, sebgyógyulási zavar 4. Szövõdmények kezelése fenti szövõdmények korai felismerése, azok mûtéti korrekciója (idegsérülés), illetve sebgyógyulási zavarnál vagy konzervatív kezelése (antibiotikum, locális sebkezelés), vagy/és adott esetben mûtéti feltárás. 5. Kezelés várható idõtartama / Prognózis A végeredmény a kórkép fennállásának idejével fordítottan arányos, azaz minél hosszabb az anamnézis, annál szerényebb eredmény várható. 6. Az ellátás megfelelõségének indikátorai A mûtött beteg speciális mozgásszervi státuszának a rögzítése biztosítja az állapotváltozás prospektív nyomonkövetését.(fájdalom mértékének változása, mentessége, mozgástartomány változása, érzészavar, motoros funkció változása) VI. Irodalomjegyzék 1. Dr.Kómár József:Alagút szindrómák. Medicina Könyvkiadó, 1985. 2. Udvarhelyi Iván (szerk.) Fejezetek a felnõttkori ortopédia gyakorlatából. Medicina Könyvkiadó Rt.. 1998. Kapcsolódó internetes oldal www.ortopedtarsasag.hu Evidencia meghatározásnál felhasznált irodalom 1. Petterson JD, Simmons BP.: Outcomes assessment in carpal tunnel syndrome. Hand Clin. 2002 May,18 (2) :359-63 2. Higgins JP, Graham TJ.: Carpal tunnel release via limited palmar incision. Hand Clin. 2002. May, 18 (2) :299-306 3. Steinberg DR.: Surgical release of the carpal tunnel. Hand Clin. 2002 May, 18 (2):291-8. 4. Palumbo CF, Szabo RM.: Examination of patients for carpal tunnel syndrome sensibility, provocative, and motor testing. Hand Clin. 2002 May, 18 (2):269-77. 5. Michelsen H, Posner MA.: Medical history of carpal tunnel syndrome. Hand Clin. 2002 May, 18 (2 ):257-68. 6. Kilmer DD, Davis BA.: Electrodiagnosis in carpal tunnel syndrome. Hand Clin. 2002 May, 18 (2): 243-55. 7. Rotman MB, Donovan JP.: Practical anatomy of the carpal tunnel. Hand Clin. 2002 May, 18 (2): 219-30.
3224 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám 8. Porter P, Venkateswaren B, Stephenson H, Wray CC.: The influence of age on outcome after operation for the carpal tunnel syndrome. A prospective study. J Bone Joint Surg Br. 2002 Jul, 84 (5) :688-91. 9. El-Karabaty H, Hetzel A, Galla TJ, Horch RE, Lucking CH, Glocker FX.:The effect of carpal tunnel release on median nerve flattening and nerve conduction. Elektromyogr Clin Neurophysiol.2005 Jun, 45 (4):223-7 10. Jillapalli D, Shefner JM.: Elektrodiagnosis in common mononeuropathies and plexopathies. Semin Neurol. 2005 Jun, 25 (2):196-203. 11. Wainner RS, Fritz Jm, Irrgang JJ, Delitto A, Allison S, Boninger ML..Development of a clinical prediction rule for the diagnosis of carpal tunnel syndrome. Arch Phys Med Rehabil. 2005 Apr, 86 (4):609-18. 12. Kotevoglu N, Gulbahce.Saglam S.:Ultrasound imaging in the diagnosis of carpal tunnel syndrome and its relevance to clinical evaluation. Joint Bone Spine. 2005 mar, 72 (2):142-5. A szakmai protokoll érvényessége: 2010. szeptember 30. VII. Melléklet 1. Gyakori társbetegségek Az ismert kiváltó tényezõknél felsoroltak. 2. Érintett társszakmák Kézsebészet, Radiológia, Idegsebészet, Fizioterápia, Gyógytorna. Evidencia besorolás A ok szintjei Kód Szint Definíció A Erõsen megalapozott tudományos Többszörösen releváns, minõségi tudományos tanulmány, homogén eredményekkel B Közepesen megalapozott tudományos Legalább egy releváns, minõségi tanulmány vagy több adekvát tanulmány C Korlátozottan megalapozott tudományos Legalább egy adekvát tudományos tanulmány D Nem áll rendelkezésre megalapozott tudományos További információk szakértõi elemzése Author: Toimitus Article ID: inf04223 2005 Duodecim Medical Publications Ltd