MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Alapszak Egészségturizmus Szervező Szakirány Társadalmunk devianciái avagy a deviáns viselkedés formái és társadalmi hatásai Konzulens: Dr. Rucska Andrea Készítette: Juhász Anita 2015.
Tartalomjegyzék Bevezető...1 1. Deviancia, deviáns viselkedés...2 Deviancia...2 Társadalmi norma...2 Deviancia, deviáns viselkedés...2 Deviancia elméletek...3 A deviáns viselkedés okai Magyarországon...4 Társadalmunk devianciái...5 Az alkoholizmus...5 Az öngyilkosság...6 Mentális betegségek...7 A kábítószer-fogyasztás...8 A bűnözés...9 Szexuális- és vallási devianciák... 11 2. A gyermek- és fiatalkorúak szocializációját befolyásoló tényezők és következményei a fiatalkorúak devianciái... 12 A család... 13 Az iskola... 13 A serdülőkor és a kortárscsoport... 15 Média, internet, virtuális világ... 16 Megelőzés... 18 3. A középiskolás fiatalok kutatásaim tükrében... 19 A kutatás célja, hipotéziseim... 19 A kutatás módszere... 19 A kutatás célcsoportja... 19 A kérdőívről általánosan... 20 A kutatási eredmények bemutatása... 21 A kutatási eredmények összefoglalása... 42 Összegzés... 46 Felhasznált irodalom... 47 Felhasznált internetes források... 48 Melléklet... 49
Bevezető Tanulmányaim során gyakran találkoztam a deviancia kifejezéssel. Munkám elkészítése alkalmat adott a témában való elmélyülésre. E szó hallatán számtalan kérdés vetődött fel bennem és vetődik fel bennünk. Mit jelent ez a kifejezés? Mi a társadalmi norma? Kikre használhatjuk ezt a szót? Dolgozatom első fejezetében a szó jelentését, valamint a szorosan hozzá kapcsolódó alapfogalmakat tisztázom. Ismertetem a normaszegő magatartásokra született elméleteket, a deviáns magatartások lehetséges okait és bemutatom a mai magyar társadalomra vonatkozó normát sértő magatartásokat. Dolgozatom következő fejezetében a gyermek- és fiatalkorúak szocializációját befolyásoló tényezőket, következményeit, a fiatalság devianciáit tárom fel. Ismereteimet felhasználva - kutatómunkámban - a lakóhelyemen működő gimnáziumban, szakközép- és szakiskolában azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy a dohányzás, az alkohol-, és a kábítószer-fogyasztás mennyire jellemzi a végzős tanulókat, milyen az iskolai légkör, az indokolatlan hiányzás és a fizikai agresszió jellemzi e a tanulókat. Mennyi időt töltenek a média és kommunikációs eszközök használatával, valamint mivel töltik szabadidejüket és mit terveznek jövőjükkel. 1
A bűn mindenek előtt azért normális, mert bizonyosan nincs olyan társadalom, amelyben ne léteznék. (Émile Durkheim) 1. Deviancia, deviáns viselkedés Deviancia A deviancia összetett szó, a latin deviál, deviáció eredetből származik. Jelentése elhajlás, eltérés, letérés a helyes útról. A többségi társadalom által elítélt és intézményes reakciót kiváltó, a mindenkori társadalmi normáktól eltérő viselkedés. Társadalmi norma A társadalom minden tagja számára értelmezési, igazodási alapot nyújtó magatartásszabály 1. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett. Vannak írott, jogi normák, melyek megszegését az állam kényszereszközökkel bünteti. Az erkölcsi szabályok, szokások, illemszabályok és divatszabályok megszegését a társadalom többi tagja megvetéssel bünteti 2. Deviancia, deviáns viselkedés 3 Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Azonban minden társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A normaszegést devianciának nevezik, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. 1 Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 30., 44. oldal 2 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 568. oldal (a) 3 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 598-600. oldal (b) 2
Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérnek. Ilyen az alkoholizmus, az öngyilkosság, a lelki betegek, a kábítószer-fogyasztók, és a bűnözés. Itt említhetjük a szexuális- és vallási devianciákat is. A társadalmi normák társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. Azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek, amely az egyénnek és családoknak, és a társadalom működésében is károkat okoz. A köznapi gondolkodásban minden deviancia kisebb vagy nagyobb mértékben károsnak, diszfunkcionálisnak látszik a társadalomra nézve. Durkheim szerint és azóta a szociológusok által gyakran hangoztatott szempont, hogy a teljesen konform társadalomban, ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól, minden változás és fejlődés leállna. Egy olyan szabályozást kell találni, olyan társadalmi állapotot, amely elég toleráns ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt éljen, de elejét veszi annak, hogy a társadalom felbomlását idézze elő. Deviancia elméletek 4 A deviancia okaira vonatkozóan szociológiai, biológiai, pszichológiai és közgazdaságtani elméletek születtek. A szociológiai elméletek közös jellemzője, hogy a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik, a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni. Ez a szemlélet fontos következményekkel jár, ugyanis azt sugallja, hogy nemcsak az egyént kell megváltoztatni, hanem a társadalomban kell a túlzott devianciát csökkenteni. A biológiai elméletek az egyén biológiai, antropológiai tényezőinek befolyásolását előtérbe helyező álláspontok. A pszichológiai elméletek akut feszültséghelyzetekre vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. Ha az emberek életében a deviáns 4 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 603-607. oldal 3
magatartás kialakulásához vezető okokat keressük, minden esetben fel lehet fedezni valamilyen akut feszültséghelyzetet. A deviáns viselkedés okai Magyarországon 5 A magyarországi empirikus vizsgálat kimutatta, hogy a deviáns viselkedés kezdete előtt, és annak folyamán akut feszültséghelyzetek fordultak elő. Az alkoholizmus kialakulásában férfiak esetében nőkapcsolatok zavarai, munkahelyi és foglalkozási életpályával kapcsolatos feszültségek, valamint az alkohol átmeneti feszültség- és szorongásoldó hatása volt megfigyelhető. Az öngyilkosság hátterében családi konfliktusok, elmagányosodás, a menekülés szándéka áll. A kábítószert fogyasztó fiatalok jelentős része súlyosan zilált családokban élt, vagy családon kívül nevelkedett fel. A fiatalok azért nyúlnak a kábítószerhez, mert átmenetileg elfelejtik a családban és az iskolában őket ért kínos élményeket. Mindegyik deviáns viselkedésfajta hátterében nagy szerepet játszanak a családi problémák és a család hiánya. A szocializációt megzavaró események, életkörülmények között megtalálhatóak a szülők különösen az anya - elvesztése, szeretetlen magatartása, alkoholizmusa, mentális betegsége, az erőszakos nevelési módszerek, és a gyermekbántalmazás. A deviancia kutatások azt is kimutatták, hogy az alkoholisták szülei között, és baráti-munkatársi környezetben gyakran akadnak olyanok, akik maguk is túlzott mennyiségben és gyakran isznak. A magyar társadalomban szinte teljesen elterjedt az a norma is, hogy az élet nagy eseményeit (pl.: érettségi, szakmunkásbizonyítvány megszerzése) mértéktelen ivással kell megünnepelni. A magyarországi deviancia lehetséges okai között tehát feltételezhetően a gyermekkori szocializáció zavarai, a felnőttkori feszültséghelyzetek, a bizonyos deviáns viselkedések sajátosságai és az elmúlt évtizedekben a társadalomra kiterjedő anómia- és elidegenedés válság kialakulása állhat. 5 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 622-626., 628. oldal 4
Társadalmunk devianciái Az alkoholizmus A túlzott alkoholfogyasztás az egyik legsúlyosabb egészség- és társadalom romboló tényező. A rendszeres szeszes ital fogyasztás növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, pszichológiai és fiziológiai zavarokhoz, halálhoz is vezethet. Ismertek társadalmi hatásai, melyek leginkább a családok szétesése révén, az ilyen családokban élő gyermekek vannak kitéve. Az alkoholt fogyasztók típusait vizsgálva az alkoholfüggőség, valamint alkoholbeteggé válás a legsúlyosabb, a személyiség fokozatosan leépül. Az alkoholizmus kialakulásában jelentős szerepe van az egyéni szocializációt megzavaró eseményeknek (szülők elvesztése, pszichiátriai zavar, szülők alkoholizálása). Kulcsfontosságú a krónikus pszichés megterhelés, stresszállapotok, belső feszültségek előfordulása, az ezekkel való megküzdés zavarai. Az egyén társas környezetének hatása is jelentős (közösségi ivási szokásai). Számtalan esetben az adott társaságban szégyennek minősül a nem ivás. Az alkoholizmus okozta károk között megtalálhatjuk a magatartás-, és szocializációs zavarokat, valamint a gazdasági és egészségügyi károkat is. Az alkoholizmus gyógyítása összetett, nincs egyszerű és biztos eszköz 6. A magyarországi alkohol-fogyasztás világviszonylatban vezető helyet foglal el. Az alkoholisták számáról pontos adatunk nincs, valós méreteit csak becsülni lehet. Az alkoholistákat gondozó intézetekben nyilvántartott gondozott a teljes számnak csak egy töredéke. Az alkoholproblémák főként az idősebb férfi korosztályt érintik, de az elmúlt évek felmérései a fiatalkorúak túlzott alkoholfogyasztásának gyakoriságát igazolják. A túlzott mennyiségű alkohol-fogyasztás tehető felelőssé a szív-és érrendszeri megbetegedések (halálok), az öngyilkosság, a balesetek (közúti- és munkahelyi balesetek), a közrend elleni bűncselekmények, erőszakos bűncselekmények, emberölések, a családon belüli erőszak emelkedő adatainak kedvezőtlen változásáért. 6 Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 165-182. oldal 5
Ha a túlzott mértékű, rendszeres alkoholfogyasztással közvetlenül összefüggésbe hozható haláleseteket májzsugor, rákos megbetegedések vesszük figyelembe, európai viszonylatban Magyarország listavezető. Az alkoholizmus számos betegség kialakulásának kockázatát növeli (emlőrák, gyomorrák, agyi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, májcirrózis, fej- és nyaki daganatok), melyek a halálozási mutatókat is negatívan befolyásolják. Az öngyilkosság Az öngyilkosság az egyén saját életének kioltása. Szándékosan, közvetlen és tudatosan okozott halál. Szükséges hozzá a meghalás tudatos szándéka, egy módszer, mely alkalmas az élet kioltására, és a módszer cselekvés-sémájának a megvalósítása. Az öngyilkosságnak van egy kísérleti stádiuma, amely eljut a halál bekövetkeztéig vagy kísérlet marad. Számtalan tényező játszik szerepet abban, hogy egy személy gondolataiban az öngyilkosság felvetődjön. Az öngyilkosság elkövetésének okaiban biológiai, pszichiátriai, szociokulturális tényezők is jelen vannak. A legfontosabb előrejelzés az öngyilkossági kísérlet(ek), valamint a depresszió, a mentális zavar, az alkohol- és szerfüggés, testi betegség, magány, stressz, reménytelenség, melyek szintén hajlamosító tényezők 7. Az öngyilkosság megelőzése nem egyszerű feladat. Prevenciójában a szülőknek, családnak, pedagógusoknak fontos szerepük van. Ők azok, akik közvetlen kapcsolatban vannak a krízisbe került személlyel, és elsősorban segítségükre lehetnek. Az öngyilkosság olyan pszichiátriai vonatkozású esemény, amely a beteg halálával végződhet. Bár az ezredforduló óta egyre kevesebb öngyilkosságot követnek el, Európában még mindig vezető pozíciót töltünk be. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente csaknem 1 millió ember lesz öngyilkos világszerte. Ennek sokszorosa, akik csak próbálkoznak, 7 Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 186-197. oldal 6
megkísérlik az öngyilkosságot. Ezen az elkeserítő tényen a 2008-as globális gazdasági válság is tovább rontott. A férfiak a nőknél sokkal gyakrabban vetnek véget életüknek és az öngyilkosságok zömét a 40 év feletti korosztályban követik el. Mentális betegségek A mentális (pszichiátriai) betegség gyűjtőfogalom. Ide sorolható minden olyan diagnosztizálható kór, panasz, probléma, amelyet az észlelés, megismerés, megértés, az érzelmek és a viselkedés abnormalitásai jellemezhetnek. Ezekben az állapotokban bekövetkező változás az egyén magán- és társadalmi életét, kommunikációját kórosan rontja. Megnehezíti feladatainak megoldását, jövőjének megtervezését. A leggyakoribb mentális betegségek a félelem, a szorongás, a fóbia, depresszió, szkizofrénia. A pszichés betegek kezelésére gyógyszerek és pszichoterápiás kezelések adnak lehetőséget 8. A magyarországi lakosság mentális állapota az európai országokéval összehasonlítva rossznak minősíthető. Az ellátórendszer jelenlegi helyzetére az elavult infrastruktúra és műszerállomány a jellemző. A humán kapacitás száma sem elegendő. Nehézséget okoz a szakember hiány, és az elmúlt években bekövetkezett ágyszám csökkentés. A pszichiátriai gondozók és szakrendelők túlterheltek. A mentálhigiénés stratégia fő célkitűzései: a mentális egészséggel kapcsolatos tananyagfejlesztés, a mentális betegekkel foglalkozó szakemberek képzésének támogatása, a mentális egészségfejlesztés; A korai beavatkozásra lehetőséget adó rendszerek kialakítása, az ellátórendszer fejlesztése, a rehabilitáció, valamint a stigmatizáló magatartás visszaszorítása. 8 Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 204-221. oldal 7
A kábítószer-fogyasztás A kábítószer jogi kifejezés, olyan anyagok, gyógyszerek, vegyszerek összessége, amelyek a központi idegrendszerre hatva átmeneti viselkedésbeli elváltozást (kellemes érzés, színes álmok), élettani változást eredményez. A pszichoaktív anyagok, szerek magukban foglalják a kábítószereket, pszichotóp anyagokat, gyógyszereket, vegyszereket, oldószereket, amelyek a központi idegrendszerre hatva a tudatállapot megváltoztatására alkalmasak. Drognak minősül bármilyen anyag, amely a szervezetbe kerülésekor annak egy vagy több funkcióját megváltoztatja, a kábult állapot előidézésére is képes. A narkománia kialakulásának okai között megtalálhatóak a drogok sajátosságai (ellazít, nyugtat, oldja a belső feszültséget), a családi háttér (veszekedés, italozás, szélsőséges nevelési forma, családon belül előforduló devianciák), valamint a társadalmi és környezeti hatás (kíváncsiság, a társadalomban tapasztalható drogfogyasztási minták, stressz helyezetek enyhítése), média, reklám. A szerhasználat pszichés-, testi tüneteket, magatartásbeli változásokat eredményez. Legfontosabb feladat a veszélyeztetettség megelőzése, a társadalmi deviancia növekedésének fékezése. A másodlagos megelőzés célja a fogyasztóvá válás megelőzése, veszélyeztetettség elhárítása, kezelése, illetve a már szert fogyasztók gyógyulásuk színteréhez való jutása. Nagyon fontos feladat a rehabilitáció és az utógondozás 9. A kábítószer fogyasztás az utolsó évtizedekben jelent meg a magyar társadalomban, és az elmúlt években ez a probléma súlyosbodott. A szerhasználók száma növekedik, ezen belül az intravénás kábítószer használók aránya. Ennek következménye, hogy nő az esélye a különböző fertőző betegségeknek, mint például a hepatitis és a HIV terjedésének is. 9 Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 224-247. oldal 8
A kipróbálás azaz a kábítószerrel való első találkozás - egyre fiatalabb korban történik meg, és ezért egyre alacsonyabb a kábítószer fogyasztók átlagéletkora. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az első kipróbálás időpontja a fiatalabb (14 éves vagy annál fiatalabb) életkor felé tolódott. A klasszikus szerek mellett teret nyertek a szintetikus szerek, azon belül az új pszichoaktív anyagok (az úgynevezett dizájner drogok), melynek megjelenése, és terjedése komoly gondot okoz. Magyarország a kábítószer-csempészet tekintetében tranzit- és célország is egyben. Jelenleg nem megoldott a gyermek- és fiatalkorúak kábítószer-fogyasztók, kábítószer-függők ellátása. A probléma megoldása egy olyan intézményhálózat kiépítésével lenne orvosolható, mely járó- és fekvőbeteg ellátást, rehabilitációs feladatoknak is helyet biztosítana a szükséges szakmai és infrastruktúrális feltételekkel. Örömömre szolgált azt a hírt olvasni, miszerint idén júliusban Szatymazon megnyílt az ország első gyermek addiktológiai intézménye. Egyenlőre 10 férőhelyen, 10-18 éves fiatal fiúkat fogad, de a további fejlesztésben gondolkodnak. Az épület bővítése után az ellátás koedukált lesz. A terápia ideje 3-8 hónap, az ellátás ingyenes. A rehabilitációs részleg drog- és alkoholproblémákkal, gyógyszerfüggőséggel, viselkedési függőséggel (pl.: játékszenvedély, internetfüggőség) küzdő fiatalok kezelésében segít. Ősz folyamán pedig hasonló intézmény megnyitását tervezik Ráckeresztúron. Bár ezzel nem megoldott a probléma, de kis lépés a helyzet javítása érdekében. Fontos feladat továbbá a büntetőeljárások visszatartó erejével történő kereslet-kínálat csökkentése. A bűnözés A bűnözés a büntetőjog által tiltott és elkövetett bűncselekmények, valamint a cselekmények elkövetőinek és sértettjeinek halmaza. A bűnözés a legsúlyosabb normákat sértve a büntetőjogi felelősségre vonást eredményezi. 9
A bűnözés kialakulásához makro- és mikrostrukturális okok vezethetnek. Makrostrukturális okok között a felgyorsult életritmus, lakásproblémák (urbanizáció), társadalmi mobilitás (a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely lefelé/felfelé történő mozgása), deviáns viselkedések (alkohol, kábítószerfogyasztás, mentális betegség), valamint az anómia emelhető ki. Mikrostrukturális okaiban megtalálható a család nem megfelelő működése, bűnöző család, antiszociális család, az iskolában történő hibás tanári magatartások (megszégyenítés, durva fegyelmezés, iskolai eredmények sikertelensége), a kortárs csoportokon belüli elfajult szórakozás, munkahely hiánya, és az anómia. A kriminalitás kialakulásában a bűncselekményt elkövető testi, genetikai adottságai, szellemi képességei és késztetései, döntésében és viselkedésében egyaránt befolyással bírnak. Kiemelt bűncselekmények közé a vagyon elleni-, valamint az erőszakos bűnözés típusai tartoznak. A társadalmi bűnmegelőzés komplex feladat, melyre jogi és preventív eszközök szolgálnak 10. Magyarországon a bűnözés ma is a társadalmi érdeklődés középpontjában álló jelensége. A bűnözés növekedésének meghatározó jellemzője a magas munkanélküliségi ráta, valamint a társadalom egyes rétegeinek háttérbe szorulása. Az elmúlt évek bűnügyi statisztikáiban az erőszakos- és vagyon elleni bűncselekmények emelkedése figyelhető meg. Az áldozatok egyre inkább az időskorúak, a nők és gyermekek köréből adódnak. A bűnelkövetők legtöbb esetben férfiak, azonban az elkövetők közötti fiatalkorúak aránya fokozódik. A bűnmegelőzés összetett, komplex feladat, és csak akkor eredményes, ha az állami, önkormányzati, egyházi szervezetek, a családok és állampolgárok is részt vesznek ebben. Nagyon fontos a rendőrség, a büntető igazságszolgáltatás hatékony és gyors munkája, az oktatási intézmények prevencióban történő részvétele. 10 Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 250-277. oldal 10
Elkerülhetetlen az egészségügyi ellátórendszer jelzései (veszélyeztetettség észlelésekor), illetve fontos a szerepük a terápiás ellátás esetén is. A szülők nevelésükkel, a család, és mi magunk, állampolgárok is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a bűnügyi statisztika pozitív irányba mozdulhasson. Szexuális- és vallási devianciák A szexuális deviancia olyan szexuális szokás, amely az adott társadalom tradíciói, kulturális és erkölcsi elvei, valamint folyamatos működése szempontjából minősítve elítélendő, tiltott. A szexuális devianciák kialakulásában biológiai, pszichés és szociológiai okok állnak. A szexuális deviancia segítésére, megelőzésére és visszaszorítására a szexuális felvilágosítás, gyógyszeres hormonkezelés, szexuál- és pszichoterápia, önsegítő csoportok, nemátalakító műtét, büntetőjogi intézkedések lehetőségei szolgálnak. A vallás bizonyos hittételek és gyakorlatok egységes rendszere. Az egyes vallási tevékenységek deviánssá minősítése nem a vallás alapvető funkciói betöltésének zavaraival függnek össze, hanem azok tartalmi elemeivel 11. 11 Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 295-298, 303, 312. oldal 11
2. A gyermek- és fiatalkorúak szocializációját befolyásoló tényezők és következményei a fiatalkorúak devianciái A gyermek- és fiatalkori bűnözés igen népszerű téma napjainkban. Az írott sajtó, a rádió, a televízió is egyaránt foglalkozik vele. Azonban a bűnözés valódi okairól, a bajban lévő ifjúságról már keveset hallunk. A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát, környezetét, valamint elsajátítja az együttélés szabályait, és az elvárt viselkedésmódokat. A szociológia és a pszichológia tudomány képviselői a szocializáció zavaraiban látják a deviáns viselkedés kialakulásának okát. A deviáns viselkedés kezdetének az akut stresszhelyzet csak a közvetlen kiváltó tényezője. A feszültségek elviseléséhez, megoldásához egészségesen fejlődött személyiség szükséges. Az egészséges személyiségfejlődéshez, szocializációhoz harmonikus családi háttér, és a kortárscsoportokkal való jó kapcsolatok szükségesek. Ha ezek hiányoznak, szocializációs és személyiségfejlődésbeli zavarok léphetnek fel. (A szociológiai kutatások legtöbb esetben kimutatták a személyiségfejlődésnek olyan korai, gyermekkori zavarait, melyeknek következtében a személy kevésbé ellenállóképes a felnőttkorban fellépő feszültségekkel szemben.) 12 A gyermek szocializációját négy tényező befolyásolja jelentősen: a család, az iskola, a korosztályi csoport, és a média 13. 12 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 606-607. oldal 13 Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június 12
A család A család a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre. Alapvető érzelmi, viselkedési modelleket vés a személyiségbe, amelyeket továbbvisz az életbe, előkészíti az egyént arra, hogy a társadalom működésében teljes értékűen részt vehessen. A családi légkör zavarai befolyásolhatják a személyiségfejlődést, amelyek gyermekkorban vagy később, a felnőttkori alkalmazkodás töréseiben mutatkozhatnak meg. Stabil, biztonságot adó családi légkörben a személyiség az élet stresszhelyzeteivel szemben olyan védettséget szerezhet, amely életvezetésének biztosítéka lehet 14. A család megfelelően és hibásan egyaránt működhet. Hibás működéskor a belső diszharmónia a gyermeknek célszerűtlen viselkedési mintákat közvetít, amely a fiatalt fejlődésében akadályozza, esetleg gátolja. A családi élet rejtett vagy nyílt zavarai indíthatják el a hibás irányú személyiségváltozásokat, melyek vagy már gyermekkorban kifejlődő lelki zavarokban vagy esetleg felnőttkori alkalmazkodási, beilleszkedési zavarokban mutatkoznak meg. A szocializáció kezdeti hibái: a biztonságérzet hiánya, nem tud megfelelni, helytállni az iskolában, az emberek között. A legkirívóbb esetek a deviáns magatartások 15. Az iskola A család után az iskola hat a legjobban a gyermek fejlődésére. Az iskola egyik legfontosabb szereplője a pedagógus, meghatározó erejű az empátiája és a tanítványaival kialakított személyes kapcsolata 16. Az iskola ma is elsősorban tudásközvetítő, de számos új feladata lett. Ma már a jó pedagógus egy személyben gyógypedagógus, kommunikátor, csoportdinamikai szakértő és pszichológus. Társadalmunkban bekövetkezett változások olyan 14 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 5-18. oldal 15 Murányi István - Pénzes Mariann - Baráth Katalin: Drog-Érték-Család, Észak-Kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület, Szerk.: Murányi István, Nyíregyháza, 2000., 31-32. oldal 16 Zsolnai Anikó: A szociális viselkedés alakulása kisiskolás és serdülőkorban Molnár Gyöngyvér-Korom Erzsébet: Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2013., 255-272. oldal 13
problémákat is felszínre hoznak, amelyekkel a pedagógus a korábbiakban csak kivételes esetben találkozott. A diákok gondjai nem egyformák, egyénre szabott segítséget igényelnek 17. A fegyelmezési problémák összefüggnek az iskola tanuló-összetételével. Nehéz a helyzet azokban a szakiskolákban, ahol a tanulók nem birtokolják és nem is kívánják megszerezni azokat a kompetenciákat, amelyek a tanulói és közösségi lét feltételei. A szakiskolai képzésben részt vevő fiatalok sem tesznek sokat annak érdekében, hogy a kudarcokat elkerüljék. Saját bevallásuk szerint sem tanulnak sokat. Az iskolai agresszió az utóbbi néhány évben erőteljesen megnövekedett. Az agressziókutatások adataiból látszik, hogy az érettségit adó iskolák lényegesen problémamentesebbek a szakiskoláknál, a szakiskolákban a súlyosabb fegyelemsértések is jellemzőbbek. Az iskolában a verbális és szociális agresszió az elterjedtebb. A diákok a kiabálás, káromkodás, megszégyenítés, kiközösítésként minősíthető tettek révén nevezhetőek agresszívnak. A hazánkban elvégzett tanárkutatások szerint az iskolai agresszió a tanári munkát és a pedagógusok környezetét is befolyásolja. A tanulók vulgáris beszéddel, káromkodással, tanórai rendzavarással akadályozzák a pedagógiai munkát. Akadnak olyanok is, akik rongálásokban és a diákok közötti fizikai bántalmazásokban látnak problémát. A gimnáziumokban a fegyelmezés enyhébb, verbalitáson alapuló eszközökre épül, míg a szakközépiskolákban több pedagógus ír az ellenőrző könyvbe, a szakiskolákban pedig már többen küldik ki óráról a diákokat, és hívatják be a szülőket. Az iskolai devianciák közé tartozó indokolatlan hiányzás, az iskolába járás szabotálása az évtized második felében olyan problémává vált, melyre már a központi oktatásirányítás is felfigyelt és a kormány a törvény erejével igyekszik rábírni az iskolába járásra a tanköteles tanulókat 18. 17 Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június 18 Török Balázs-Szekszárdi Júlia-Mayer József: Az iskolák belső világa Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010., Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011., 273-287. oldal 14
A serdülőkor és a kortárscsoport Serdülőkorban a családi szocializáció kereteit szétfeszíti a külső vonzalmak, kapcsolatok, és az egykorú társakkal átélhető közös élmények csábítása. A serdülő minden törekvése az, hogy felnőtté váljon végre, megszabaduljon a gyermeki szerephelyzetétől. Ez okozza a szülőktől való elfordulást, az élményvilág önmagára irányulását, és a gyermek átmeneti bezárkózását. Elkezdődik a felnőtti világban történő helykeresés, a szülőkapcsolat lazulása, a szülőkkel való egyenrangú viszony kialakítása, amely a saját személyiség új identitásának kivívásáért folyik. A család védelméből való kiszakadás az átmeneti magányt, a külső kapcsolatok megerősödését segíti elő. Ekkor nagyobb a hajlam a különféle csoportokba való belépésre. Ez leginkább azért jön létre, mert a serdülő itt kapja meg az a visszajelzést, amire vágyik; itt szabad azt, ami a családban tilos 19. A serdülő generációban a korosztályi csoport befolyása jóval nagyobb hatással van a fejlődő személyiségre, mint bármelyik szocializációs tényező. Az ebben a kritikus időszakban megjelenő deviáns korosztályi csoport nagyobb szerepet kaphat, mint az iskolában őt körülvevő társai 20. Ha a család nem tölti be a funkcióját, akkor a gyermek nem érzi fontosnak a családi köteléket. Mivel nem kötődik a családhoz, máshol keres emberi kapcsolatokat. A családi mellőzöttségből fakadóan még fokozottabban érzi, hogy valahová tartoznia kell. A meghitt otthoni légkör hiánya miatt marad az utca. A fiatalkorú a hasonló helyzetű fiatalok csoportjához sodródik, akik öntörvényű életet élnek, saját értékrendeket alakítanak ki. A hasonló helyzetű fiatalok közössége vonzza, könnyen azonosul velük. Az új tagok megmutatják mire képesek, a csapatban kialakul a rivalizálás. A csoportba verődött fiatalok az alkoholt bátorító eszköznek tekintik, a drogok az élet elixírjét jelentik, hazafiságukat pedig idegengyűlölettel azonosítják 21. 19 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 70-75. oldal 20 Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június 21 Kisida Erzsébet: A fiatalkorúak veszélyeztetettsége Új Pedagógiai Szemle, 1999. április 15
Média, internet, virtuális világ A média közvetítette erőszak összefüggéseit vizsgálva a tudósok abban egyetértenek, hogy a televíziós erőszak direkt módon nem járul hozzá a társadalmi normákkal ellentétes viselkedéshez, de kedvez ezen magatartásmódok kialakulásának. Jelentős tényező, mert a fiatalok szabadidejének nagy részét a televízió előtt töltik, az ott látottak meghatározzák életmódjukat, kommunikációjukat, befolyásolja értékrendjüket és gondolkodásmódjukat. Az ott tapasztalt viselkedési formákat utánozzák, hasonló stílusban beszélnek a felnőttekkel és barátaikkal. A horror és az akciófilmek külön kiemelést érdemelnek a fokozott erőszak és a káros pszichés hatás miatt. A kibeszélő műsorokban is számos kivetni való található. Egyértelműen felismerhető bennük a személyiségi jogok sérelme. A trágár beszéd, a vitatkozás, az erőszakos viselkedés, a konfliktusok nem megfelelő megoldása egyaránt megtalálható bennük 22. A virtuális valóság olyan mesterséges környezetek létrehozását teszi lehetővé, amelyekben az egyén megtapasztalhatja a számítógéppel szimulált mesterséges környezetben a valóságos helyzetek lehetséges alakulását, kipróbálja és begyakorolja az éles helyzetekben tanúsítandó magatartásokat. A webes közösségeknek nincsenek írott szabályai, nincs olyan norma, amihez a közösség visszatérhetne. Nincs kontrolláló entitás, ez erősíti a tagok szabadságérzetét, egyben gyengíti a közösségben tanult önkontrollmechanizmusokat. A virtuális valóságban mindenki olyan személyiséget vehet fel, amelyet elképzelt magának, amilyen lenni szeretne. Valóságos önmagához képest nemcsak személyiségben, hanem életkorában, nemében, tulajdonságában, érdeklődéseiben és véleményében is eltérő online személyiséget hozhat létre. A deviáns viselkedésnek a virtuális térben csupán annyi következménye lehet, hogy a másoknak nem tetszően viselkedőt a csoportból kizárják 23. 22 Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései, Jogelméleti Szemle 2010/2. szám 23 Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóságban, avagy a virtuális közösségek személyiségformáló ereje Infokommunikáció és jog, Háttér 2007/2., 57-64. oldal 16
A profilozó, viselkedéskutató megközelítés szerint a kiemelten veszélyes felhasználók mindegyikére jellemző, hogy a hétköznapi problémákat nehezen kezelik, az akadályok leküzdésére közvetlen kapcsolatokat nehezen alakítanak ki. Olyan emberek, akik aggályaikat inkább e-mailben közlik, mint szemtől szembe. A cybersex, internet-mobil és számítógép függőség, a számítógép és számítástechnikai rendszer bűncselekmények elkövetési eszközeiként, valamint azok célpontjaiként való megjelenése, az információs társadalom megjelenésével együtt felbukkanó deviáns magatartások 24. Az önagressziót a szorongás és a depresszió előzi meg. A depresszióról tudjuk, hogy az öngyilkosságok jelentős százalékában megtalálható. Sajnos ez már gyermekkorban is előfordul. A nagyobb tragédiák csak az időben történt észleléssel és a korai beavatkozással előzhető meg. Nagyon gyakori a csavargás, az értelmetlen szabadidő-tevékenység, amely akkor a legveszélyesebb, ha az ún. menekülő csavargás. Megfelelő szabadidő programokkal elkerülhető lenne. A dohányzás önmagában nem, de a következményei miatt kritikus problémákat jelent. A drog- és alkoholfogyasztás már serdülőkorban is aggasztó méreteket öl. A drog hazánkban is megjelent és egyre népszerűbb. Említésre méltó a korai és felelőtlen szexuális élet, amely a prostitúció kialakulásának veszélyén túl olyan kilátástalan életutakat eredményezhet, amikor a leányanya munkahely-keresésre kényszerül, a meggondolatlan szexuális kapcsolat következtében született gyermekét veszélyeztetettségre predesztinálja. A fiatalkori bűnelkövetés sokszor nem csak az iskola belügye marad, a 14. életévét betöltöttre büntetőjogi felelősségre vonás vár 25. A diákok rejtett bűnelkövető deviáns viselkedésére kiterjedő vizsgálat szerint a vagyon elleni bűncselekmények esetén Magyarországon a fiatalok 24 Szathmáry Zoltán: Az információs társadalom és egyes devianciái, Zempléni Múzsa Társadalomtudományi és Kulturális folyóirat, XI. évfolyam 4. szám, 9-15. oldal 25 Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június 17
lebukásának és büntetésének esélye nagyon alacsony, amely a károkozás jelentéktelenségének, valamint a társadalom elnéző, megbocsátó magatartásának tudható be. A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel nagyon alacsony a felszínre került vagyon elleni bűncselekmények devianciák száma, és még kevesebb az, amit büntetés is kísér, reakció hiányában nincs visszatartó erő. A fiatalok, a deviáns kortárscsoport megerősödésének hatására, újra és újra elkövetik a cselekményt 26. Megelőzés Dr. Bagdy Emőke szerint a megelőzés kulcskérdése a családi életre nevelés, a mentálhigiénés ismeretek növelése, a pedagógiai segítségnyújtás melynek alapja a személyes elfogadáson, bizalom előlegezésén alapuló emberi kapcsolat -, amely a társadalmi értékek felé vezető visszatérés járható útján tudja tartani a mélyen magányos, kapcsolatra vágyó fiatalt 27. 26 Török Balázs-Szekszárdi Júlia-Mayer József: Az iskolák belső világa Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010., Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011., 273-287. oldal 27 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 128. oldal 18
3. A középiskolás fiatalok kutatásaim tükrében A kutatás célja, hipotéziseim Kutató munkámban arra törekedtem, hogy megismerjem a végzős középiskolás fiatalok dohányzási szokásait, azok gyakoriságát. Véleményem szerint a fiatalok többsége rendszeresen cigarettázik. Céljaim között szerepelt az is, hogy képet kapjak a tanulók káros szerhasználatáról. Azt feltételezem, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint - ezen kis közösségben - a kábítószer fogyasztás többségükre nem jellemző. Úgy vélem, hogy az indokolatlan hiányzás mint iskolai normaszegés ha előfordult is már velük, a diákok jelentős részére az iskolakerülés nem jellemző. Azt gondolom, hogy a tanulóknak középiskolai tanulmányai befejeztével további terveik vannak és jövőképpel rendelkeznek. A kutatás módszere Az adatgyűjtés önbevalláson alapuló, saját szerkesztésű kérdőíves megkérdezéssel történt. A kutatás célcsoportja a középiskolákban tanuló fiatalok. Az adatgyűjtésben a lakóhelyemen működő, a középiskolák nappali tagozatán, a 12. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. A tanulók megoszlása iskolájuk típusa szerint az alábbiak: - gimnázium (4 osztály): 42 fiú, 58 lány, összesen: 91 diák, - szakközépiskola (2 osztály): 18 fiú, 17 lány, összesen: 35 diák, szakiskola (4 osztály): 29 fiú, 41 lány, összesen: 70 diák, mindösszesen 89 fiú és 107 lány, 196 tanuló 28. Az intézményvezetőkkel történő előzetes szóbeli kapcsolatfelvétel és egyeztetés augusztus hónapban, az adatfelvételre a 2015/2016. tanév szeptember 28 A kérdőív kitöltésének időpontjában a gimnáziumban 29, a szakközép- és szakiskolában 20 tanuló hiányzott, velük nem számoltam. 19
első hetében került sor. Az intézményvezetők nem tiltakoztak a kérdőíves módszer ellen, együttműködésükkel támogattak. Az osztályokban tanuló diákok is vállalták az adatfelvételben való részvételt, és mindannyian kitöltötték a kérdőívet. A kérdőívek az intézményvezetők által előzetesen megadott példányszámban kerültek nyomtatásra. A nyomtatott kérdőíveket személyesen vittem be az iskolákba. A tanulók lekérdezése osztályfőnöki órán, az osztályfőnökök jelenlétében zajlott. A kérdőív kitöltése név nélkül történt és átlagosan 3, maximum 5 percet vett igénybe. A kitöltött kérdőívekért személyesen mentem az intézményvezetőkhöz. A kérdőívről általánosan A tanulók beazonosíthatóságának elkerülése érdekében a család szociális helyzetére, iskolázottságára, munkájára vonatkozó kérdéseket az intézményvezetők kérésének megfelelően - mellőztem. A kérdőív általános része az iskolatípus megjelölését, a tanulók évfolyamának és nemének megjelölésére vonatkozik. A kérdőív 20 kérdést tartalmaz (1. számú melléklet), melyekből választ kaphatok: - a fiatalok dohányzás, alkohol- és kábítószer első kipróbálás életkoráról, fogyasztási szokásairól, gyakoriságáról, - fogyasztott alkohol típusáról, mennyiségéről, - iskolai légkörről, baráti körről, - a tanulók indokolatlan hiányzásairól, annak gyakoriságáról, - óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás, verekedés és rongálás előfordulásáról, ezek gyakoriságáról, - pedagógusok fegyelmezési módszereiről, - az intézményekben előforduló lopásokról és gyakoriságáról, - a fiatalok média- és kommunikációs eszközök használatáról, - E-bűncselekmény elkövetéseiről, - a tanulók szabadidő eltöltési formáiról, valamint jövőképükről. 20
A kutatási eredmények bemutatása 1. kérdés: Dohányzol-e? Ha igen, mikor kezdtél el dohányozni, miért és milyen gyakran? A kapott válaszok összesítéséből látható, hogy a középiskolás fiatalok kicsivel több, mint a fele kipróbálta a dohányzást (112). A legtöbben 14-18 éves koruk között (95 tanuló), 17-en pedig 14 éves koruk alatt szívták el első cigarettájukat (1. diagram). Dohányzás első kipróbálásának életkora (fő) 14 éves kor alatt; 17 14-18 éves kor között; 95 1. diagram A tanulók 43 %-a nem próbálta ki a cigarettázást (84). 56 diák vallotta azt, hogy a kipróbálásra barátai beszélték rá, kíváncsiságból 47 tanuló, 9 tanuló (3 fiú és 6 lány) egyéb okok miatt próbálta ki a dohányzást (2. diagram). A dohányzás első kipróbálásának módja (fő) nem próbáltam még ki 84 egyéb (család, rokonok, média-reklám) 9 barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki 56 kíváncsiságból próbáltam ki 47 0 20 40 60 80 100 2. diagram 21
A dohányzás gyakoriságát illetően elmondható, hogy a középiskolákban 106 tanuló egyáltalán nem dohányzik. 40 tanuló (17 fiú és 23 lány) naponta 1-10 szál cigarettát szív, őket követi az a 29 tanuló (15 fiú és 14 lány), akik naponta 1-20 szál cigarettát is elszívnak (3. diagram). A dohányzás gyakorisága (fő) 120 106 100 80 60 40 20 6 15 40 29 0 hetente 1-2 szálat szívok el hetente 1-10 szálat szívok el naponta 1-10 szálat szívok el naponta 1-20 szálat szívok el egyáltalán nem dohányzom 3. diagram Az iskolatípusonkénti elemzés alapján látható, hogy a gimnáziumban 13 diák napi 1-10 szál cigarettát, míg 4 tanuló naponta 1-20 szál cigarettát szív el. A szakközépiskolában 6 diák naponta max. 10 szál cigarettát, 10 diák pedig napi 1-20 szál cigarettát szív. A szakiskolában 21 tanuló naponta 1-10 szál cigarettát szív el és 15 tanuló vallja magát rendszeres dohányzónak (4. diagram). A dohányzás gyakorisága (iskolatípusonként/fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 13 66 13 10 7 6 4 1 2 3 4 4 21 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 15 27 4. diagram hetente 1-2 szálat szívok el hetente 1-10 szálat szívok el naponta 1-10 szálat szívok el naponta 1-20 szálat szívok el egyáltalán nem dohányzom 22
2. kérdés: Fogyasztottál-e már alkoholt? Ha igen, mikor próbáltad ki és milyen gyakran élsz vele? A második kérdés első részére adott válaszaiból egyértelműen látszik, hogy az alkoholt sokkal többen kipróbálták (186 tanuló), mint a dohányzást. A tanulók jelentős része 14-18 éves kora között (167), 19 diák (12 fiú és 7 lány) 14 éves koruk alatt fogyasztott először alkoholt (5. diagram). Az alkoholfogyasztás első kipróbálásának életkora (fő) 14 éves kor alatt; 19 14-18 éves kor között; 167 5. diagram A diákok többségét barátai beszélték rá (92), 73 tanulót a kíváncsiság vezérelte az alkohol kipróbálására. 21 diák egyéb okok miatt próbálta ki, 10 tanuló (4 fiú és 6 lány) nem ivott még alkoholt (6. diagram). Az alkoholfogyasztás kipróbálásának módja (fő) nem próbáltam még ki 10 egyéb (család, rokonok, média-reklám) 21 barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki 92 kíváncsiságból próbáltam ki 73 0 20 40 60 80 100 6. diagram 23
A fiatalok jelentős része alkalmakkor fogyaszt alkoholt (154 tanuló), 20 tanuló hetente, hétvégeken és 19 tanuló (9 fiú és 10 lány) soha nem fogyaszt szeszt. Rendszeres alkoholfogyasztásról 2 gimnáziumi tanuló (1 fiú és 1 lány), és 1 szakközépiskolás (fiú), összesen 3 tanuló vallott (7. diagram). Az alkoholfogyasztás gyakorisága (fő) 160 154 140 120 100 80 60 40 20 3 20 19 0 naponta/szinte minden nap szoktam inni alkoholt hetente/hétvégente szoktam inni alkoholt alkalmakkor iszom alkoholt (bulik alkalmával, ünnepekkor, stb.) soha nem iszom alkoholt 7. diagram 3. kérdés: Milyen típusú alkoholt fogyasztasz leginkább és mennyit iszol belőle? Az alkohol típusára vonatkozó kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek. Az összesített válaszokból határozottan látszik, hogy a fiatalok többsége (131) égetett szeszt fogyaszt leginkább. Ezt követi a sör (69), majd a bor (37). Csupán 18 tanuló válaszolta azt, hogy egyiket sem fogyasztja (8. diagram). A fogyasztott alkohol típusa (fő) egyiket sem iszom; 18 égetett szesz (pálinka, whisky, stb.); 131 sör; 69 bor; 37 8. diagram 24
A kapott válaszok nemenkénti kimutatásából látható, hogy a tömény ital a lányoktól is a legtöbb szavazatot kapta (9. diagram). A fogyasztott alkohol típusa nemenként (fő) egyiket sem iszom 711 égetett szesz (pálinka, whisky, stb.) 62 69 Fiúk bor 14 23 Lányok sör 47 22 0 50 100 150 9. diagram A fiatalok jelentős része (122 tanuló) bevallásuk szerint keveset isznak. 52 tanuló vallja, hogy egyáltalán nem szokott részeg lenni, 22 tanuló állítja, hogy legtöbbször arra sem emlékszik, mi történt (10. diagram). Az alkoholfogyasztás mennyisége (fő) 140 122 keveset iszom, hogy ellazuljak/feloldódjak/jól szórakozzak legtöbbször erősen berúgok, arra sem emlékszem, mi történt egyáltalán nem szoktam részeg lenni 120 100 80 60 40 22 52 20 0 10. diagram 25
A gimnáziumban 11 diák (5 fiú, 6 lány), a szakközépiskolában 5 (3 fiú, 2 lány), a szakiskolában 6 diák (fiú) vallotta magáról, hogy legtöbbször erősen berúg és arra sem emlékszik, mi történt (11. diagram). Az alkoholfogyasztás mennyisége (iskolatípusonként/fő) 60 50 40 30 20 10 53 11 27 22 47 8 5 6 17 keveset iszom, hogy ellazuljak/feloldódjak/jól szórakozzak legtöbbször erősen berúgok, arra sem emlékszem, mi történt egyáltalán nem szoktam részeg lenni 0 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 11. diagram 4. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Ha igen, mikor és milyen gyakran élsz vele? A középiskolás fiatalok közül 172 tanuló vallotta, hogy nem próbált még ki kábítószert, 24 tanuló azt, hogy igen. 14-18 éves koruk között 19-en (10 fiú, 9 lány), 5-en (4 fiú, 1 lány) pedig 14 éves koruk alatt próbáltak ki először kábítószert (12. diagram). A kábítószer első kipróbálásának életkora (fő) 14 éves kor alatt; 5 14-18 éves kor között; 19 12. diagram 26
Kíváncsiságból 12 diák (7 fiú, 5 lány), barátai rábeszélésére 11-en (6 fiú, 5 lány), 1 (fiú) tanuló egyéb okok miatt próbálta ki először a kábítószert (13. diagram). A kábítószer kipróbálásának módja (fő) 200 172 100 0 12 11 1 kíváncsiságból próbáltam ki barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki egyéb nem próbáltam még ki 13. diagram A középiskolások 89 %-a soha nem fogyaszt kábítószert (175 tanuló). 17 tanuló (9 fiú, 8 lány) az, aki vallomása szerint alkalmakkor, nagyon ritkán; 1 tanuló (fiú) hetente, hétvégeken barátaival és 3 diák (fiú) vallja magáról, hogy napi rendszerességgel fogyaszt kábítószert (14. diagram). A kábítószerfogyasztás gyakorisága (fő) 180 175 160 140 120 100 80 60 40 20 3 1 17 0 naponta/szinte mindennap hetente/hétvégeken barátokkal alkalmakkor/nagyon ritkán soha nem fogyasztok kábítószert 14. diagram 27
Iskolatípusonkénti összegzéséből is látható, hogy a középiskolás fiatalok többsége soha nem fogyaszt kábítószert. A gimnáziumban 6 tanuló (4 fiú, 2 lány) alkalmakkor, 1 (fiú) tanuló hetente, hétvégeken barátaival fogyaszt kábítószert. A szakközépiskolában 5 diák (3 fiú, 2 lány) alkalmakkor, 2 (fiú) napi rendszerességgel, a szakiskolában pedig 6 tanuló (2 fiú, 4 lány) alkalmakkor, nagyon ritkán, 1 (fiú) vallotta magáról azt, hogy napi rendszerességgel fogyaszt drogot (15. diagram). A kábítószerfogyasztás gyakorisága (iskolatípusonként/fő) 100 50 0 84 28 0 1 6 2 0 5 1 0 6 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 63 naponta/szinte mindennap alkalmakkor/nagyon ritkán hetente/hétvégeken barátokkal soha nem fogyasztok kábítószert 15. diagram 5. Szeretsz-e iskolába járni? A kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a középiskolás fiatalok kicsivel több mint a fele, azért szeret iskolába járni, mert itt találkozhat a barátaival (99). A 56 fiatal választotta a nem választ. 20 tanuló a légkör miatt, 12-en tanáraik, és 9 tanulót a kedvenc tantárgyai csábítják az iskolába (16. diagram). Szeretsz-e iskolába járni? (fő) 100 80 60 40 20 0 20 igen, mert itt jó a légkör 99 igen, mert itt találkozhatok barátaimmal igen, mert nagyon jó tanáraim vannak 12 9 igen, mert több kedvenc tantárgyam is van 56 nem 16. diagram 28
A kérdésre adott válaszok nemenkénti bontásban is hasonló sorrendet mutatnak (17. diagram). Szeretsz-e iskolába járni? (nemenként/fő) nem igen, mert több kedvenc tantárgyam is van 36 32 24 igen, mert nagyon jó tanáraim vannak 7 5 Fiúk igen, mert itt találkozhatok barátaimmal igen, mert itt jó a légkör 38 9 11 61 Lányok 0 20 40 60 80 100 17. diagram 6. Hány barátod van? A középiskolás diákok változó baráti körről számolnak be (126). 2-3 barátja 57 tanulónak, 1 barátja 7 tanulónak van, 6 tanuló (6 fiú) válaszolta, hogy nincsenek barátai (18. diagram). Hány barátod van? (fő) nincsenek barátaim; 6 1; 7 változó; 126 2-3; 57 1 2-3 változó nincsenek barátaim 18. diagram 29
7. Van-e olyan barátod, aki Erre a kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek. A középiskolai tanulók 166-an állítják azt, hogy jól tanuló, jól sportoló barátjuk van. Azonban megjelennek az órát bontó (49), trágár szavakat használó (38), rendszeresen hiányzó (30) barátok is. A volt már rendőrségi ügye barátot 30 tanuló (18 fiú, 12 lány), a szórakozásból rongáló barátot 18 diák (11 fiú, 7 lány) jelölte meg. 5 (fiú) tanulónak pedig az iskolában rendszeresen verekedő barátja van (19. diagram). Van-e olyan barátod, aki... (fő) volt már rendőrségi ügye tanulmányait nem tudta befejezni rendszeresen hiányzik, lóg az iskolából 30 34 30 szórakozásból megrongált valamit (iskolapad, szék, tábla, függöny, stb.) 18 rendszeresen verekedik az iskolában 5 rendszeresen megbontja az órát 49 trágár szavakat használ társaira, és kiabál 38 jól tanul, jól sportol 166 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 19. diagram 30
Olyan barát, aki szórakozásból rongál, rendszeresen hiányzik, tanulmányait nem tudta befejezni, valamint akinek volt már rendőrségi ügye előfordul a gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakiskolában is. Rendszeresen verekedő barátról a gimnáziumban (4) és a szakiskolában (1) tanulók is beszámoltak (20. diagram) Van-e olyan barátod, aki... (iskolatípusonként/fő) jól tanul, jól sportol trágár szavakat használ társaira, és kiabál rendszeresen megbontja az órát rendszeresen verekedik az iskolában 90 80 70 60 50 82 58 szórakozásból megrongált valamit (iskolapad, szék, tábla, függöny, stb.) rendszeresen hiányzik, lóg az iskolából tanulmányait nem tudta befejezni volt már rendőrségi ügye 40 30 20 10 0 26 26 16 15 12 12 4 16 14 12 9 7 8 6 3 3 0 1 10 8 8 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 14 20. diagram 31
8. Szoktál-e indokolatlanul hiányozni? A válaszok összesítéséből megállapítható, hogy a középiskolás fiatalok többsége nem szokott indokolatlanul hiányozni (132). 45 tanuló (23 fiú, 22 lány) vallja azt, hogy néha, 15 tanuló (6 fiú, 9 lány) többször is, 4 tanuló (3 fiú, 1 lány) állítja, hogy az indokolatlan hiányzás nála rendszeres (21. diagram). Indokolatlan hiányzás (fő) 45 132 15 4 néha előfordult már, ha nem akartam felelni vagy dogát írni többször is előfordult már, hogy meglógtam az órákról ez nálam rendszeres nem 21. diagram Az iskolatípusonkénti kimutatásban is látható, hogy a fiatalok többsége nem szokott indokolatlanul hiányozni. A gimnáziumban 2 tanuló (1 fiú, 1 lány), a szakközépiskolában 2 (fiú) vallotta magáról, hogy rendszeresen, indokolatlanul szokott hiányozni (22. diagram). Indokolatlan hiányzás (iskolatípusonként/fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 23 1 65 44 23 17 9 5 5 2 2 0 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola néha előfordult már, ha nem akartam felelni vagy dogát írni többször is előfordult már, hogy meglógtam az órákról ez nálam rendszeres nem 22. diagram 32
9. Mennyire jellemző rád az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás? A válaszok iskolatípusonkénti elemzése alapján elmondható, hogy a gimnáziumban 34 tanuló (18 fiú, 16 lány), a szakközépiskolában 15 (6 fiú, 9 lány), a szakiskolában 31 tanuló (14 fiú, 17 lány) vallja magáról, hogy néha szokott kiabálni, káromkodni, órát bontani. Többségük a gimnáziumban 51, a szakközépiskolában 17 tanuló, a szakiskolában tanulók 34-en azonban azt állítja, hogy soha nem fordul elő ilyen (23. diagram). Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás (iskolatípusonként/fő) 60 50 40 30 20 10 0 34 51 15 17 31 3 3 3 3 0 2 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 34 23. diagram néha előfordul többször is előfordult már rendszeres az ilyen/minden nap soha nem fordul elő ilyen A kérdésre válaszoló fiatalok többségére (102) nem jellemző az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás. Az összlétszámhoz képes csekély azok száma, akik többször is (9), illetve rendszeresen, minden nap (5) megbontják az órát kiabálással, káromkodással (24. diagram). Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás (fő) soha nem fordul elő ilyen rendszeres az ilyen/minden nap többször is előfordult már 5 9 102 néha előfordul 80 0 50 100 150 24. diagram 33
10. Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén mit tesz a tanár vagy az osztályfőnök? A diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek a feltett kérdésre. Az összesített válaszokból látható, hogy a diákok többsége szerint óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén a tanár szóban megdorgál (91), beír az ellenőrzőbe (62), kiabál (59), majd kiküldi őket az óráról (39), végső esetben hívatja be a szülőket (25. diagram). A pedagógus fegyelmezési módszere óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén behivatja a szülőket beküld az igazgatóhoz kiküld az óráról beír az ellenőrzőbe kiabál szóban megdorgál 17 23 39 62 59 91 0 20 40 60 80 100 25. diagram 11. Mennyire jellemző rád a szünetekben történő verekedés, rongálás? Az iskolatípusonkénti összesítésből kitűnik, hogy a gimnáziumban 2 tanuló állítja, hogy többször is verekedett már, 1 (lány!) pedig rendszeresen verekedik. A szakközépiskolában 4 tanuló (2 fiú, 2 lány) néha, míg a szakiskolában tanulók közül szintén 4 tanuló (2 fiú, 2 lány) állítja, hogy néha verekedett (26. diagram). Szünetekben történő verekedés, rongálás (iskolatípusonként/fő) 100 83 50 0 5 2 1 Gimnázium 31 4 0 0 Szakközépiskola 66 4 0 0 Szakiskola néha előfordul többször is előfordult már rendszeres az ilyen/minden nap soha nem fordul elő ilyen 26. diagram 34
Az összesített adatok szerint a tanulókra nem jellemző a verekedés, rongálás. 2 (fiú) tanuló többször is, 1 (lány!) vallja magáról, hogy rendszeresen verekedik (27. diagram). Szünetekben történő verekedés, rongálás (fő) soha nem fordul elő ilyen 180 rendszeres az ilyen/minden nap 1 többször is előfordult már 2 néha előfordul 13 0 100 200 27. diagram 12. Mit tesz ilyenkor a tanár vagy az osztályfőnök? A feltett kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek. Szünetekben történő verekedés, rongálás esetén a tanár legtöbb esetben (70) beír az ellenőrzőbe, beküld az igazgatóhoz (58), illetve behívatja a szülőket (44), azonban előfordul, hogy észre sem veszi (28. diagram). A pedagógus fegyelmezési eszköze szünetekben történő verekedés, rongálás esetén észre sem veszi/nem történik semmi 24 behivatja a szülőket 44 beküld az igazgatóhoz 58 beír az ellenőrzőbe 70 kiabál szóban megdorgál 28 27 0 10 20 30 40 50 60 70 28. diagram 35
13. Előfordult-e már, hogy elloptak tőled valamit és kiderült e? A középiskolás diákok mindegyike arról vallott, hogy loptak már tőle. A többség szerint néha (184), 10 tanuló szerint többször is előfordult már, hogy loptak tőle, míg 2 tanuló állítja, hogy rendszeresen eltulajdonítanak tőle valamit (29. diagram). A lopások többsége nem derült ki (168), 28 tanuló (19 fiú, 9 lány) állítja azt, hogy az ügy kiderült. Lopások gyakorisága (fő) 10 2 néha előfordul 184 többször is előfordult már rendszeres az ilyen 29. diagram 14. Naponta mennyi időt töltesz tv/dvd nézéssel? A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a fiatalok nagyobb része ritkán, illetve 1-2 órát tölt tv/dvd nézéssel (56-56). Őket követi azok a tanulók (46), akik 3-4 órát is eltöltenek tv/dvd nézéssel. 15 tanuló 4 óránál többet, 12 diák egész nap televíziózik, dvd-zik, 11 tanuló vallja, hogy nem szokott tv-t, dvd-t nézni (30. diagram). Televízió/dvd nézéssel eltöltött idő (fő) 15 12 11 56 ritkán nézek tv-t/dvd-t 1-2 órát 3-4 órát 46 4 óránál többet egész nap 56 nem szoktam tv-t/dvd-t nézni 30. diagram 36
15. Van-e mobiltelefonod? Ha igen, mire használod leginkább? A feltett kérdés első részére adott válaszok szerint a középiskolás fiatalok jelentős része 7 tanuló kivételével rendelkezik mobiltelefonnal (189). A mobiltelefon használatára vonatkozóan a tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek. A diákok többsége (163) barátaival chatel, közösségi oldalakat néz és játszik a mobiltelefonján. Ismeretei bővítéséhez 44 tanuló (15 fiú, 29 lány), 10 tanuló (7 fiú, 3 lány) csak telefonálásra használja a mobiltelefont (31. diagram). 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 163 chatelek barátaimmal/közösségi oldalakat nézegetem/játszok rajta Mobiltelefon használata (fő) 44 ismereteim bővítéséhez anyagokat keresek/tananyaghoz olvasok 10 csak telefonálásra használom 31. diagram 16. Van-e számítógéped? Ha igen, mire használod leginkább? A kérdés első felére adott válaszok alapján a tanulók többségének (183) van számítógépe. 13 tanuló (6 fiú, 7 lány) vallotta, hogy nem rendelkezik számítógéppel. A tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek számítógép használatára vonatkozóan. 37
A számítógéppel rendelkezők zöme (139) chatel barátaival, közösségi oldalakat néz és játszik az eszközön. Ismeretei bővítéséhez nagyon kevesen (77 tanuló) használnak számítógépet (32. diagram). Számítógép használata (fő) 77 139 chatelek barátaimmal/közösségi oldalakat nézegetem/játszok rajta ismereteim bővítéséhez anyagokat keresek/tananyaghoz olvasok 32. diagram 17. Előfordult-e már, hogy interneten a valós életkorod, tulajdonságaid megváltoztattad? Az összesített adatokból látható, hogy a középiskolás fiatalok 77 %-a válaszolta azt, hogy valós életkorát, tulajdonságát soha nem szokta megváltoztatni interneten (151). 35 tanuló (18 fiú, 17 lány) vallja azt, hogy előfordult már, 10 tanuló (9 fiú, 1 lány) pedig azt vallja, hogy mindig megváltoztatja interneten valós életkorát, tulajdonságát (33. diagram). Valós életkor, tulajdonság megváltoztatása interneten (fő) előfordult már; 35 mindig megváltoztatom az életkoromat/tulajdonsá gaimat; 10 nem, soha nem szoktam megváltoztatni adataimat; 151 33. diagram 38
18. Előfordult-e már, hogy feltörtél egy számítástechnikai rendszert? 167 diák (67 fiú, 100 lány) vallja, hogy nem tört még fel számítástechnikai rendszert. 17 diák (12 fiú, 5 lány) állítja, hogy előfordult már, míg 12 tanuló (10 fiú, 2 lány) vallotta magáról, hogy rendszeresen tör fel oldalakat (34. diagram). 200 150 100 E-bűncselekmény (fő) 167 50 0 17 12 előfordult már rendszeresen török fel oldalakat nem 34. diagram 19. Mivel töltöd a szabadidődet? A kérdésre a tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek. A válaszok az összesítés után az alábbiak szerint alakultak. Legtöbb szavazatot a számítógépen játszok, chatelek, netezek, filmet nézek választ (110) kapta. Sportolok, könyvet olvasok, zenélek lehetőséget 96-an választották, 90-en a barátaimmal, barátnőimmel csavargunk a városban, plázában, parkban. 55 tanuló készül a következő hét tanítási napjaira, és 54 diák barátaival bulit szervez, buliba megy (35. diagram). Szabadidő eltöltési formák (fő) 120 100 80 60 40 20 0 55 96 110 90 54 35. diagram 39
Az szabadidő eltöltési formák nemenkénti bontásban is hasonlóak (36. diagram). Szabadidő eltöltési formák (nemenként/fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 15 40 43 53 48 62 39 51 22 32 Fiúk Lányok 36. diagram 20. Mi jellemző rád a leginkább? A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a középiskolás tanulók jelentős része tanul, mert főiskolára, egyetemre szeretne jelentkezni (146). 28 diáknak elképzelése sincs, és nem érdekli a téma. 22 tanuló állítja, hogy teljesen felesleges tanulni, hiszen úgysem tud elhelyezkedni (37. diagram). Jövőkép (fő) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 146 tanulok, mert főiskolára/egyetemre szeretnék jelentkezni 22 teljesen felesleges tanulni, úgysem tudok elhelyezkedni 28 nincs elképzelésem, nem érdekel a téma 37. diagram 40
A nemenkénti elemzés szerint is egyezik a fent leírt sorrend. 60 fiú, 86 lány szeretne tovább tanulni, 17 fiúnak és 11 lánynak nincs elképzelése, és 12 fiú, 10 lány állítja, hogy felesleges tanulni, mert úgysem tud elhelyezkedni. Az iskolatípusonkénti elemzésből is látható, hogy a tanulók többsége tovább szeretne tanulni. A gimnáziumban 5, szakközépiskolában 6, a szakiskolában 11 diák válaszolta, hogy teljesen felesleges tanulni, úgysem tud elhelyezkedni. 6 gimnáziumi tanulónak, szintén 6 szakközépiskolai tanulónak, és 16 szakiskolai tanulónak elképzelése sincs, és nem is érdekli a téma (38. diagram). 80 70 60 50 40 30 20 10 0 80 23 5 6 6 6 Jövőkép (iskolatípusonként/fő) 43 16 11 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola tanulok, mert főiskolára/egyetemre szeretnék jelentkezni teljesen felesleges tanulni, úgysem tudok elhelyezkedni nincs elképzelésem, nem érdekel a téma 38. diagram 41