VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSOK AZ EU 10 ORSZÁGOKBAN MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG 50. VÁNDORGYŰLÉSE Eger, 2012. szeptember 29. Kovács Árpád Költségvetési Tanács
AZ ELŐADÁS ÁLTAL ÉRINTETT KÉRDÉSEK MEGHATÁROZOTTSÁGOK: AZ EU-10 ORSZÁGOK KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓI A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN AZ EU-10 ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSAI, A VÁLSÁGKEZELÉS EREDMÉNYE TANULSÁGOK 2
MEGHATÁROZOTTSÁGOK: A KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓK A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN 3
KIADÁSOK BELSŐ MEGOSZLÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN, 2007 60 50 Beruházások Tőketranszferek 40 30 20 10 Egyéb folyó transzferek Szociális kiadások Kamatok Támogatások Állami bértömeg 0 Dologi kiadások EU15 EU10 BE BG CZ DK DE EE IE GR ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SL SK FI SE UK 4
KIADÁSOK BELSŐ MEGOSZLÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN, 2011 60 Beruházások 50 Tőketranszferek 40 30 20 10 0 EU15 EU10 BE BG CZ DK DE EE IE GR ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SL SK FI SE UK Egyéb folyó transzferek Szociális kiadások Kamatok Támogatások Állami bértömeg Dologi kiadások 5
KIADÁSOK, BEVÉTELEK ÉS EGYENLEG A GDP SZÁZALÉKÁBAN 10 60 6 50 2-2 -6 40 30 20 EU10 - Egyenleg EU15 - Egyenleg EU10 - Bevétel EU10 - Kiadás EU15 - Bevétel EU15 - Kiadás -10 10 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 6
ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN 120 100 80 60 40 Észak-Európa Közép-Nyugat Európa Nyugat-Európa Dél-Európa EU10 20 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 7
BERUHÁZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS GDP NÖVEKEDÉS, 2012 6 4 2 0-2 -4 Beruházások Költségvetési egyenleg GDPnövekedés -6-8 -10 EU15 EU10 BE BG CZ DK DE EE IE GR ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SL SK FI SE UK 8
BERUHÁZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS GDP NÖVEKEDÉS, 2013 6 4 2 Beruházások 0 Költségvetési egyenleg -2-4 GDPnövekedés -6-8 -10 EU15 EU10 BE BG CZ DK DE EE IE GR ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SL SK FI SE UK 9
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN AZ EU-BAN, 2012 180 160 EL 140 120 100 80 D IT HU MT BE AT EU CY PT FR NL ES UK IE 60 40 20 0 SE FI LU LV BG E E PL CZ RO LT SI DK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 SK Forrás: EUROSTAT, GKI 10
AZ EU-10 ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSAI, A VÁLSÁGKEZELÉS EREDMÉNYE 11
KÉRDÉS, HOGY A VÁLSÁGKEZELÉS FORGATÓKÖNYVEI AZ EU-10 ORSZÁGOKBAN mennyiben rendelkeztek szilárd, elméleti megalapozottsággal; mennyiben bizonyultak proaktívnak, megelőző jellegűnek; segítették-e a társadalmi, gazdasági szolgáltatások átstrukturálását, a nagy ellátórendszerek távlatilag is hatékony működtetését, valamint adtak-e stabil, harmonizált szabályozó és vezénylési keretet. 12
A VÁLSÁGKEZELÉSBEN ALKALMAZOTT JELLEMZŐ LÉPÉSEK, 2008-2010, EU-10 Tett intézkedés/lépés Államháztartási kiadások jelentős megkurtítása 0rszág Adó, vám, járulék emelés Adó, vám, járulék csökkentés Jelentős, folyó finanszírozáshoz felhasznált pénzpiaci hitelfelvétel Nemzetközi szervezetektől a válság kényszerei nyomán szükséges hitelfelvétel Banki külön adók bevezetése Szolgáltatási szektorra irányított különadók Egyedi bankmentő akciók Új irányító és/vagy kontroll szervek az államháztartási gazdálkodásban Munkaerő-piaci intervenciók Gazdaság (fogyasztás) élénkítő programok Egyéb, egyedi lépések (pl. privatizáció, magánnyugdíj pénztári vagyon felhasználása) Az államháztartás működési szabályainak átalakítása Bulgária X X X X X X Csehország X X X X Észtország X X X Magyarország X X X X X X X X X Lengyelország X X X X X Lettország X X X X Litvánia X X X X X Románia X X X X X X X Szlovákia X X X X Szlovénia X X X X X 13
A VÁLSÁGKEZELÉSBEN ALKALMAZOTT JELLEMZŐ LÉPÉSEK, 2011-2012, EU-10 Ország Tett intézkedés/lépés Államháztartási kiadások jelentős megkurtítása Adó, vám, járulék emelés Adó, vám, járulék csökkentés Jelentős, folyó finanszírozáshoz felhasznált pénzpiaci hitelfelvétel Nemzetközi szervezetektől a válság kényszerei nyomán szükséges hitelfelvétel Banki külön adók bevezetése Szolgáltatási szektorra irányított különadók Egyedi bankmentő akciók Új irányító és/vagy kontroll szervek az államháztartási gazdálkodásban Munkaerőpiaci intervenciók Gazdaság élénkítő programok Egyéb, egyedi lépések (pl. privatizáció, magánnyugdíj pénztári vagyon felhasználása) Az államháztartás működési szabályainak átalakítása Bulgária X X X Csehország X X X X Észtország X X Magyarország X X X X X X X X X X x X Lengyelország X X X Lettország X X X Litvánia X X X Románia X X X X X X Szlovákia X X X Szlovénia X X 14
A VÁLSÁGKEZELÉS JELLEMZŐI (1) Az EU-10 országai képesek voltak helyzetük konszolidálására. A vizsgált országok különböző mértékben és eséllyel, de főképp szigorú fiskális megszorításokkal a helyzetet stabilizálni képes csoportban helyezkednek el. Az EU ÉSZAK ÉS NYUGAT CSOPORTHOZ LENGYELORSZÁG és a balti államok, valamint SZLOVÉNIA, CSEHORSZÁG és SZLOVÁKIA áll közelebb, s a piaci integráció szempontjából, újabban a költségvetési hiány csökkentése és tartása szempontjából MAGYARORSZÁG is ide tartozik. Azonban az intézményrendszer működésének kiszámíthatóságát, a stabil államháztartási finanszírozást tekintve hazánk még nem indult el a konszolidáció útján, és a távlati növekedési kilátásokra jelentős hatást gyakorló befektetések szempontjából pedig hátul kullog. Ezáltal a felzárkózási esélyeket illetően inkább Romániához és Bulgáriához melyeknek ugyan igen kedvező eladósodottsági mutatói vannak áll közelebb. A válságkezelésben több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések a beavatkozások mértékében, a beavatkozási területek számában, aktivista, egyedi megoldásokkal operáló, vagy inkább normativitásra ügyelő, óvatosabb jellegében voltak és vannak. MAGYARORSZÁG ebben a tekintetben a szélső pont. A gazdaságpolitika 2011-ben nemcsak normatív, az egész reálgazdaságra és az államháztartásra irányított szerkezeti intézkedésekkel (a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentése, szelektív forrásallokáció a költségvetési szférában) operált, hanem tucatnyi külön- és válságadóval, adókedvezménnyel, a devizahiteles megsegítésével, a magán-nyugdíjpénztári rendszer forrásainak felhasználásával avatkozott be a gazdaság, az államháztartás működésébe. 15
A VÁLSÁGKEZELÉS JELLEMZŐI (2) Az első időszakban klasszikus válaszlépések. Kiinduló feltételezés volt, hogy a növekedés megindulásához nélkülözhetetlen a vállalkozókat terhelő adók szelektív csökkentése, s így több jut fejlesztésekre, innovációs támogatásokra. A reálgazdasági terhek csökkentésére, a fejlődés motorjai védelmére, beindítására helyeződött a kormányzati cselekvés. Általában mérsékeltebb lett a jövedelemkoncentráció. A teljesítmény visszaesése miatt is változás az adók összetételében: a hangsúly a társadalombiztosítási járulék felé tolódott el a közvetett adóktól, a társadalombiztosítási járulékbevételek növekedésével párhuzamosan pedig csökkentek a személyi jövedelemadó bevételek. Ezek a hatások automatikusan magukkal hozták a legtöbb országban az állami kiadások visszafogását, illetve a gazdaságélénkítő ösztönzés (stimulus) bevetését (beleértve az adórendszeren keresztül nyújtott kedvezményeket és célzott állami kiadásnövelő intézkedéseket). Ezek mértéke és hatása azonban szerény maradt. 16
A VÁLSÁGKEZELÉS JELLEMZŐI (3) Az EU-10 ORSZÁGOKNAK javultak az esélyei a felzárkózásra. A válság árnyalta azt a borús képet, amit a külső kör, a kétsebesség kérdésében a korábbi tapasztalatok alapján fel lehetett rajzolni. Ez az országcsoport mind szorosabban integrálódott a mag Európához, az EU belső piacaihoz. Jól képzett a munkaerő és többnyire megfelelő a befektetések jogi környezete. A pénzügyi közvetítő szektorban míg az első reakciók a bankok állami, költségvetési eszközökből történő mentésére, feltőkésítésére irányultak, a második szakaszban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. A munkavállalás ösztönzése, a különféle munkaerő-piaci programok. Ugyanakkor A válságkezelés során alkalmazott egyik lényeges lépés volt az olyan kedvezmények jelentős leépítése, megszüntetése is, amelyek jóléti jellegük miatt korlátozták az egyének munkaerő-piaci aktivitását. 17
A VÁLSÁGKEZELÉS JELLEMZŐ (4) 2009-2010-ben kezdtek kimerülni a munkaerőpiaci ösztönző programok a fiskális mozgástér beszűkülése miatt. Az EU-10 ORSZÁGOK válságkezelésének jellemzője, hogy az EU északi és nyugati országcsoportjához képest késéssel, de sor került a deficitcsökkentő lépésekre. Ezek azonban azzal a bizonytalansággal jártak, hogy miközben a takarékossági és restrikciós intézkedések csökkentik az államadósságot, kiegészítő, harmonikus lépések nélkül növelik a recesszió, a lefelé húzó növekedési spirálba kerülés veszélyét. A megszokott gazdaság-ösztönző eszközök a világpiac egyensúlyhiánya terhei alatt érdemi növekedést nem tudnak indukálni. A gazdaság élénkítésének államháztartási forrásokból történő segítése előidézte azt is, hogy a piaci kockázatok is a közszférába kerültek, így az újabb és újabb megszorításokkal egyensúlyban tartott államháztartás, reálszféra tehercsökkentése várakozásokkal szemben már nem tud kedvező folyamatokat beindítani a gazdaságban. 0,1-0,5% közötti deficitnövekedéssel járt a gazdaság élénkítésével történő kísérletezés, ami ezért 2011-re szinte teljesen eltűnt a válságkezelés eszközpalettájáról. ROMÁNIA és elsősorban MAGYARORSZÁG kivételével az államháztartásra irányított széles, közvetlen beavatkozásokkal operáló intézkedések, 2011-2012 között többnyire visszafogottabb kormányzati aktivitást mutató válságkezelést valósítottak meg. 18
A CSŐDKOCKÁZATI FELÁRAK ALAKULÁSA ÉS A GAZDASÁGPOLITIKA 1. szakasz: Lehman csőd, CEE CDS spreadek megugrása, különösen a magas folyó fizetési mérleghiányú országokban (BG, RO, HU) 400. 2. szakasz: a fejlett országok fiskális és monetáris lazítása konszolidációhoz vezetett 3. szakasz: kezdődik a görög válság 4. szakasz: az amerikai mennyiségi lazítás (QE2) bejelentése és indulása megnyugvást hoz 5. szakasz: mélyül az európai adósságválság 6. szakasz: CEE kikerül a fókuszból, a feltörekvő országok kötvényei iránt óriási a kereslet 300 200 CEE átlag 100 Magyarország Szlovénia 0 Románia Bulgária -100 Szlovákia Lengyelország -200 Cseho. -300 HU: IMF szerződés 08. szept 08. dec RO: IMF szerz. 09. márc 09. jún 09. szept 09. dec 10. márc RO: 9% körüli hiány 10. jún 10. szept HU: IMF távozik 10. dec 11. márc HU: szektoradók, nyugdíjreform 11. jún 11. szept HU: Széll Kálmán terv 11. dec HU: végtörlesztés 12. márc HU: 3 bóvli minősítés 12. jún SLO: adósság és bankválság RO: politikai válság 19
Veszélyeztetettségi faktorok exportfüggőség A GAZDASÁG VESZÉLYEZTETETTSÉGI FAKTORAI KÖZÉP-KELET EURÓPÁBAN 2012 ŐSZ a gazdaság nyitottsága a bankszektor külföldi tulajdonban nem teljesítő hitelek a bankszektorban 2012 ŐSZ függöség az európai bankközi hitelezéstől portfólió beruházások visszafordulása külföldi hitelkitettség gyenge gazdasági növekedés Oroszország alacsony alacsony alacsony alacsony alacsony alacsony alacsony alacsony Ukrajna alacsony alacsony közepes magas alacsony alacsony magas közepes Törökország alacsony közepes alacsony közepes alacsony alacsony közepes közepes Lengyelország közepes közepes közepes közepes közepes magas alacsony alacsony Csehország magas magas közepes közepes közepes alacsony közepes alacsony Magyarország magas magas közepes magas magas alacsony magas magas Bulgária magas magas magas magas közepes alacsony alacsony magas Románia magas közepes magas magas közepes alacsony alacsony alacsony Szlovákia magas magas közepes alacsony alacsony alacsony alacsony alacsony Szlovénia közepes közepes közepes alacsony alacsony alacsony magas magas Balti államok magas magas magas magas közepes alacsony közepes közepes Forrás: BNE 20
A KOCKÁZATI FELÁRAK CSÖKKENTEK, UGYANAKKOR EZ A MÉRSÉKLŐDÉS MÁS RÉGIÓS ORSZÁGOKRA UGYANÚGY JELLEMZŐ, MINT HAZÁNKRA A CDS-felár (bázispont) Forrás: Reuters
A BERUHÁZÁSI RÁTA MAGYARORSZÁGON A LEGALACSONYABB A RÉGIÓBAN A BERUHÁZÁSOK A GDP ARÁNYÁBAN (%) Lemaradás okai Bizonytalan makrogazdasági környezet: EMU adósságválság Magyarországon lassan 5 éves költségvetés restrikció Bizonytalan szabályozási környezet - szektoradók Bankadó Végtörlesztés miatt szűkös, a felárak miatt pedig drága finanszírozás Forrás: Eurostat, CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
RÉGIÓS ÖSSZEVETÉSBEN ITT A LEGGYENGÉBB A HITELEZÉSI AKTIVITÁS IS, AMI VISSZAHÚZZA A NÖVEKEDÉST A BANKSZEKTOR NETTÓ HITELKIHELYEZÉSE A MAGÁNSZEKTOR FELÉ (SA, A GDP ARÁNYÁBAN, %) Forrás: Nemzeti Bankok CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
KÖVETKEZTETÉSEK (1) Válság idején az állam pénzügyi, finanszírozási biztonsága kerül előtérbe, a sérülékenysége csökkentése nélkül nincs esélye a fenntartható fejlődésnek, e pályára történő visszakerülésnek stabilitás és/vagy dinamizálás, növekedési áldozatok kényszerű vállalása. A fejlődés fenntarthatósága az alapvető gazdaságpolitikai cél és követelmény. A fenntarthatóság magában foglalja a pénzügyi stabilitás követelményét, mind az infláció kordában tartását, mind a költségvetési és fizetési mérleg egyensúlya feltételét. Az állami beavatkozás és piac konfliktusának narratívája az uralkodó, piaci szabályozó erők a válság megelőzésére alkalmatlannak bizonyultak. A pénzpiac feltételezett fegyelmező ereje is csak a bajok kialakulása után lépett működésbe, de akkor már későnek bizonyult. Mire a válság nyilvánvalóvá vált, az európai gazdaságok már egy lefelé gyorsuló spirálba kerültek. Általánossá vált a (kölcsönös, külső és belső) bizalomhiány az állam, a gazdaság, a lakosság között, s ez a felemelkedést nehezíti, ami részben azzal is összefügg, hogy az EU tagországok többségében a nemzeti gazdaságpolitika kudarcot vallott abban, hogy a monetáris integrációval konform, új cselekvési mixet optimális forgatókönyvet - megtalálja. 24
KÖVETKEZTETÉSEK (2) A költségvetési intézkedések több csatornán keresztül befolyásolják a fiskális fenntarthatóságról alkotott képet: elsődleges egyenleghatás, növekedési hatás, befektetői bizalommal kapcsolatos hosszú távú növekedési hatás. Ebben a tekintetben közel sem mindegy, hogy a kormányzás milyen következetességgel, konszenzuskészséggel alkalmazza az intézkedéseit, lépései mennyire kiszámíthatóak. A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK ebben a tekintetben térben és időben meglehetősen vegyes képet mutató pályán mozogtak, és a bizalomhiányt többségében a kormányzó erők egymás örökségeként élték meg. A fejlődés fenntarthatósága a legkevésbé sem csak a megszorító és lazító intézkedések adózási és más(elvonási vagy éppen támogatási) számaival jellemezhető gazdasági-racionalizálási lépésektől függ, hanem a kevésbé számszerűsíthető külső és belső társadalmi alkalmazkodási képességeket is magában foglalja. Nagy önfegyelemre, visszafogottságra, türelemre és konszenzus-készségre van szükség ahhoz, hogy a változásokhoz való alkalmazkodás törekvése, az azonnali korrekció reflexe ne vigye a választott megoldásokat az improvizáció irányába. 25
KÖVETKEZTETÉSEK (3) A tartalom és a forma, a célok és az eszközök harmóniája nélkül a válságban sem lehetséges a jó kormányzás. Az államnak képesnek kell lennie: időtávlatot átfogó, gazdaságpolitikai elveken nyugvó, társadalmi stabilitást célzó tervezésre építve olyan szabályozó és vezénylési keretet alkotni és érvényesíteni, amely megfelelő feltételeket és ösztönzést teremt a társadalom és a gazdaság fenntartható fejlődése számára tulajdonosként és a magánvállalkozások üzleti partnereként gazdasági szereplőként hozzájárulni a reálgazdaság fejlődéséhez a megfelelő minőségű, kiterjedésű társadalmi, gazdasági szolgáltatások szervezésére és hatékony működtetésére, hogy közszféra szervezeteinek teljesítménye hozzáadott értéket adjon, figyelembe véve hogy az aktivista kormányzással járóan a piaci kockázatok költségvetési kockázatokká válnak. 26
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! 27