BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR KONTROLLING-ELLENŐRZÉS INTÉZETI TANSZÉK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BLUMNÉ BÁN ERIKA ADJUNKTUS ELEMZÉS-ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA ÉS RENDSZERE 2. ELŐADÁS MUNKAVEZÉRLŐ LAP AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST TORZÍTÓ TÉNYEZŐK ÉS KISZŰRÉSÜK Összetétel-változás (arányeltolódás) alapvetően azt jelenti, hogy a vizsgált jelenség belső szerkezete, összetétele, arányai időben megváltozik, eltér egymástól. Alkalmazása időbeli (bázis-tárgy) összehasonlításnál terv-tény összehasonlításnál Egy egyszerű statisztikai módszerrel, a megoszlási viszonyszámok segítségével könnyen szemléltethető az összetétel-változás: Valamely vállalkozás termelését átszámítottuk vezértípusba, így az adatok összegezhetőek, és bázis-tárgy viszonylatban összehasonlíthatóak lettek: ek Termelés vezértípusban (db) Bázisév Tárgyév 3 dkg-os 2 500 3 000 6 dkg-os 8 000 9 000 9 dkg-os 9 000 6 000 Összesen: 19 500 18 000 Állapítsuk meg, hogy hogyan változott a termelés összetétele bázisról tárgy évre! Termelés vezértípusban (db) Vm % Bázis év Tárgyév Bázis év Tárgyév 3 dkg-os 2 500 3 000 6 dkg-os 8 000 9 000 9 dkg-os 9 000 6 000 Összesen: 19 500 18 000
2 Amennyiben természetes mértékegységben a termelési adatok nem összesíthetőek, gyakran alkalmazzuk az értékben történő mérést: Egy ipari vállalkozás következő adatait ismeri: Bázis évi termelés (db) Tárgy évi termelés (db) Eladási ár a bázis évben önköltség a tárgy évben X 500 52 000 25 000 8 000 S 5 700 5 500 2 000 1 700 C 42 000 45 000 14 000 9 000 P 500 00 1700 84 000 A) Igazolja számszerűen, hogy hogyan változott a termelés belső szerkezete! Szöveges értékelést a termékek jövedelmezősége, azaz egyedi fedezeti hányada alapján adjon az összetétel változásról! A fajlagos közvetlen önköltség bázisról tárgy évre egy termék esetében sem változott. /Kéttizedes jegy pontossággal számoljon!/ B) Hogyan változott az átlagos fedezeti hányad a termelés belső szerkezetének megváltozása miatt? MEGOLDÁS A) A szerkezet-változás a termelési érték segítségével vizsgálható megoszlási viszonyszámok segítségével: Bázis év (EFt) 0p0 Vm0% X S C P 0p0 100,00 Melyik a legnagyobb arányban termelt termék a bázis évben:... Tárgy évben a termelési értéket torzítja az árváltozás, amit a változatlan árakon történő számítás segítségével tudunk kiszűrni: Tárgy év (EFt) Vm1% X S C P 1p0 1p0 100,00
3 Bázisról tárgy évre a termékek részaránya a következőképpen változott: X terméké... S terméké... C terméké P terméké A feladat meghatározása szerint számunkra most a termelés összetételének a megváltozása abból a szempontból vizsgálandó, hogy az alacsonyabb, vagy a magasabb jövedelmezőségű (fajlagos fedezeti hányadú) termékek részaránya növekedett-e meg: Bázis évi egységár Bázis évi közvetlen önköltség X 25 000 8 000 S 2 000 1 700 C 14 000 9 000 P 1700 84 000 Fajlagos fedezeti összeg Fajlagos fedezeti hányad (%) Akár természetes mértékegységben, akár értékben vizsgáljuk az arányeltolódást, annak csak az iránya jelenik meg. Ez így önmagában még nem lesz informatív! De miért is fontos ez? Mert az arányeltolódásnak a vizsgált gazdasági jelenségre (esetünkben például a jövedelmezőségre) kimutatható van. Az egyes termékek, szolgáltatások ugyanis eltérő jellemzőkkel rendelkeznek (esetünkben eltérő a jövedelmezőségük). Azt keressük, hogy vállalkozási szinten hogyan változott a gazdasági jelenség (a jövedelmezőség) az összetétel-változás következtében. Az összetételhatás kimutatására, illetve kiszűrésére használatos módszer az egymásra vetítés. Egymásra vetítés lényege (standardizálás) a viszonyítandó és viszonyítási alapul választott időszak adatából mindkét adatot felhasználva egy harmadikat kell képezni fiktív kifejezés bázisszintű tárgy tervszintű tény
4 A vizsgált mutatók lehetnek: a) abszolút (volumen) jellegű mutatók (szorzatszerűen írhatóak fel, két tényező szorzataként, melyből az egyik egy volumenjellegű tényező) NAGYON FONTOS: A módszer az árbevétel, illetve termelési érték vizsgálatánál nem alkalmazható! Mutatószám Bázis (terv) év 0 anyagköltség 0 költség Fedezeti összeg Normaóra szükséglet Volumenarányos bázis (terv) Bázis (terv) szintű tárgy Tárgy év I 0 1 1 a1 I 0 1 1 ö1 f I 0 f0 1 f0 1 f1 n I 0 n0 1 n0 1 n1 Volumen (mennyiség) változás Összetétel változásának Fajlagos (egyedi) tényező változásának b) hányados jellegű mutatók (a volumenjellegűből képezhető, osztás útján, osztótényező maga a volumenjellegű tényező például a termelés mennyisége, vagy annak értékben kifejezett nagysága) Mutatószám Bázis (terv) év Bázis (terv) szintű tény Tény év 0 a 0 1 a 0 a anyaghányad p p p költséghányad Fedezeti hányad Termelékenység * Munkaigényesség * ö p f p p n n p ö p f p p n n p ö p f p p n n p Összetétel változásának Fajlagos (egyedi) tényező változásának * A termelékenység és a munkaigényesség mutatója esetén változatlan árakkal számolunk az összehasonlíthatóság érdekében (árváltozás hatásának kiszűrése!).
5 A módszer alkalmazásával elvégezhető az előző feladat b) része: B) Hogyan változott az átlagos fedezeti hányad a termelés belső szerkezetének megváltozása miatt? 0f0 = 1f0 = f p = f p = Változás: