TARTALOM augusztus XVII. évfolyam 8. szám A JÖVEDELMEZŐSÉG ELEMZÉSE ADÓSAROK: INGATLANOK BÉRBEADÁSÁNAK ADÓZÁSA

Átírás

1 2017. augusztus XVII. évfolyam 8. szám TARTALOM A JÖVEDELMEZŐSÉG ELEMZÉSE ADÓSAROK: INGATLANOK BÉRBEADÁSÁNAK ADÓZÁSA Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő 1

2 E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! A jövedelmezőség elemzése A vállalkozással szemben támasztott követelmény a folyamatos profitszerzés, ami lehetővé teszi a befektetés megtérülését, avagy a jövőbeli fejlesztésekhez potenciális forrást biztosít. A követelménynek való megfelelés, a döntések miatt szükség van a jövedelmezőség vizsgálatára. A jelen cikk bemutatja azokat a mutatószámokat, amelyek az adott cég jövedelmezőségének megítélését hivatottak elősegíteni. Ezen felül a fedezet elemzése hasznos információt adhat más vállalati funkció számára is gondoljunk például az árképzésre. A modern gazdaságban, a 21. században nélkülözhetetlen, hogy a piaci szereplők számára kellő információ álljon rendelkezésre az érdeklődési körükbe tartozó vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről. Kellő információ birtokában lehet helyes döntéseket hozni, a megfelelő célokat megfogalmazni, azokat megvalósítani, illetve ezekkel eredményeket elérni. A vállalkozási tevékenység jövedelmezőségének elemzéséhez a mérleg adatai mellett elsősorban az éves beszámoló eredménykimutatására van szükség. Speciálisabb igények esetében a kiegészítő melléklet nyújthat addicionális információt. A jövedelmezőséget az egyes eredménykategóriák fejezik ki. A jövedelmezőség elemzése az eredménykimutatásban szereplő egyes eredménykategóriák valamilyen vetítési alaphoz történő viszonyítását jelenti. A mutatószámok vetítési alapjaként figyelembe vehetők a bevételi adatok (pl. értékesítés nettó árbevétele), saját tőke, a rendelkezésre álló vagyon vagy erőforrásadatok (pl. lekötött eszközérték, létszám, eladott áruk beszerzési értéke). A számítható jövedelmezőségi mutatóknak mindezek alapján több csoportja különböztethető meg, a vetítési alap tartalmának megfelelően. A jövedelmezőség elemzése elsősorban a mutatók időbeli, illetve más vállalkozások, ágazati átlagok adataival történő összehasonlítását jelenti. Célszerű a vállalkozásoknál egy egységes jövedelmezőségi mutatószámrendszer kialakítása, ami mindenki számára egyértelmű. Lényeges, hogy az összehasonlítás érdekében kiválasztott mutatószámok tartalma változatlan, illetve azonos maradjon. 1. Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlapunkról - a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: július 17. Ezek a mutatók azt fejezik ki, hogy az értékesítés közvetlen árbevételének, illetve az egyéb jogcímen realizált bevételeknek hány százaléka maradt meg a vállalkozásnál eredményként. Mindegyik mutatószámnál azok növekedése minősíthető kedvező jelenségnek. A mutatók kialakításánál lényeges követelmény a tartalmi megfeleltetés. A megfeleltetés követelménye azt jelenti, hogy az alkalmazott bevételi és eredménykategóriák tartalmilag összhangban legyenek egymással, azaz az egyes eredménykategóriákat mindig csak olyan bevételi tételhez szabad viszonyítani, amely részt vett az eredmény képződésében. Ennek megfelelően a következő árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók képezhetők: 2

3 Átlagos fedezeti hányad (termékenként) = Fedezeti összeg Árbevétel-arányos üzemi eredmény = Üzemi tevékenység eredménye ( + Egyéb bevételek) Árbevétel-arányos szokásos vállalkozási eredmény = Szokásos vállalkozási eredmény ( + Egyéb bevételek + Pénzügyi műveletek bevételei) Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény = Adózás előtti eredmény Összes árbevétel és bevétel Return On Sales, ROS = Nettó profithányad = Bruttó jövedelmezőség = Adózás előtti eredmény + Amortizáció + Kamat Adózott eredmény Értékesítés bruttó eredménye Kiemelt jelentősége van a gazdálkodó egység értékelésénél az adózott eredményhez viszonyítva képzett mutatószámnak, mely első figyelmeztető jele lehet a vállalkozás egészének romlásának. További vizsgálatot igényel, hogy már az alaptevékenység (árbevétel-arányos üzemi eredmény) haszonkulcsa romlott, vagy az értékesítés közvetett költségei nőttek, vagy külső tényezők (pl.: adókulcs-növekedés) eredményezték a csökkenést. A kedvezőtlen üzemi eredmény arra hívja fel a figyelmet, hogy az alaptevékenységet a vizsgált időszakban nem megfelelően végezte vagy nyújtotta az adott vállalkozás. A mutatók értékének szemléltetéséhez különböző iparágakban működő cégek éves beszámolói adatai feldolgozásának eredményeképpen változó eredményeket kapunk. A vizsgálatba bevont cégek mutatói Megnevezés Informatika Mezőgazdaság Építőipar Szolgáltatás Kereskedelem Ipar Árbevétel-arányos üzemi eredmény 4,30% 0,01% -10,00% 13,07% 3,37% 10,42% Árbevétel-arányos szokásos vállalkozási eredmény 1,60% 1,70% -9,87% 10,75% 2,68% 11,05% Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény 1,50% 1,68% -10,37% 10,83% 2,32% 11,05% Return On Sales, ROS 7,80% 12,99% -7,30% 35,95% 3,18% 16,95% Nettó profithányad 1,59% 2,01% -10,99% 9,91% 2,33% 9,84% A mutatók számszerűsítésével a jellemző iparági jövedelmezőségi ráták tárulnak elénk. A mezőgazdasági vállalkozás rendkívül alacsony jövedelmezősége a tevékenység jellegéből adódik nagy tárgyieszköz-lekötéssel jár. Nem véletlen, hogy a ROS mutató magas, hiszen az amortizáció értéke növeli a számlálót. A legbiztosabban működő vállalkozás a vizsgált körből az ipari tevékenységet folytató vállalkozás. Stabil üzemi szintű eredménye van, amelyet igazából nem tud kiegészíteni a pénzügyi eredmény révén. Az építőipar negatív teljesítménye az előző időszak kedvezőtlen gazdasági jellemzőiből vezethető le. 2. Tőkearányos jövedelmezőségi mutatók A jövedelemezőség vizsgálata szempontjából a legegyszerűbb pénzügyi kérdés, hogy a befektetett tőke milyen nagyságú profi- 3

4 tot képes termelni. Minden vállalkozó számára ez a legalapvetőbb információ a megalapozott döntés meghozatalához. Ezek a mutatók az előzőkhöz hasonlóan a különböző eredménykategóriák szerint azt fejezik ki, hogy a saját tőke egy egységével mekkora jövedelmet (eredményt) ért el a vállalkozás a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően számításuk úgy történik, hogy az egyes eredménykategóriák összegét kell viszonyítani a saját tőke nagyságához. A mutatók alakulása akkor mondható kedvezőnek, ha értékük folyamatosan növekszik. A különféle eredménykategóriákból számított mutatók egymáshoz viszonyított változása pedig azt mutatja meg, hogy a vállalkozás mely gazdálkodási területe milyen mértékben jövedelmező (a vállalkozás főtevékenysége, pénzügyi műveletek eredményhatása, rendkívüli események). Ennek megfelelően a következő tőkearányos jövedelmezőségi mutatók képezhetők: Saját tőke arányos jövedelmezőség 1. = üzemi (üzleti) tevékenység eredménye saját tőke Saját tőke arányos jövedelmezőség 2. = szokásos vállalkozási eredmény saját tőke Saját tőke arányos jövedelmezőség 3. = adózás előtti eredmény saját tőke Saját tőke arányos jövedelmezőség 4. = adózott eredmény saját tőke A fentiek közül összhangban a nemzetközi gyakorlattal kiemelt jelentőségű a tőkearányos adózott eredménymutató, amelyet ROE (Return Of Equity) mutatónak is neveznek. Ez rámutat a vállalkozás osztalékfizetési képességére, vagy a tulajdonosi, befektetői döntéshez kapcsolódóan a lehetséges maximális tőkegyarapodásról nyújt információt. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az egyes társaságok ROE-mutatójának értékelésében figyelembe kell venni a tőkeáttétel hatását. Ha egy vállalat magas tőkeáttétellel működik, akkor a saját tőke hozamának nemcsak a cég tevékenységének üzleti kockázatát, hanem a tőkeáttételből adódó pénzügyi kockázatot is tükröznie kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a ROE-mutató értéke nagyobb sávban szóródik, mint egy hasonló tevékenységet végző, de alacsonyabb idegen tőkearánnyal működő cég ROE-mutatója. Éppen ezért nagyon körültekintően kell eljárni a társaságok ROE-mutatóinak összehasonlításánál. A tőkearányos jövedelmezőségi mutatók alapján lehetőség nyílik részletesebb elemzésre, azaz a jövedelmezőségre ható tényezők számszerűsítésére, melyhez a tényezőkre bontás módszerét alkalmazhatjuk. Üzemi /üzleti/ eredmény Saját tõke = Üzemi /üzleti/ eredmény * Saját tõke Tőkearányos jövedelmezőség = Árbevétel-arányos jövedelmezőség * Tőke forgási sebessége Az eredmény és a jövedelmezőség alakulására vonatkozóan rendszeresen kérdéseket kell megfogalmazni és ezekre meg kell keresni a válaszokat. Melyek ezek a kérdések: a) Milyen fontosabb tényezők hatnak a jövedelmezőségre? b) Milyen mértékben tér el a várható eredmény és a tényleges eredmény? c) Hogyan hatnak a jövedelmezőségre külső tényezők? d) Megfelel-e a jövedelmezőség (pl.: ROI %) a tulajdonosok és a menedzsment elvárásainak? 4

5 e) Mennyiben javítják az eredményességet különböző intézkedések (pl.: beruházási technológiák, költségcsökkentés stb.)? f) Hogyan hatnak a portfolió (termék, üzletág) változásai a vállalkozás eredményére? Megnevezés Informatika A vizsgálatba bevont cégek mutatói Mezőgazdaság Építőipar Szolgáltatás Kereskedelem Ipar Országos átlag ROE 1. 11,32% 0,01% -23,09% 13,78% 2,61% 14,67% 8,34% ROE 2. 4,03% 1,79% -24,15% 11,47% 1,84% 16,10% 7,85% ROE 3. 4,03% 1,79% -24,71% 10,23% 1,76% 13,52% 6,92% Tőke forgási sebessége 2,54 0,89 2,25 1,03 0,76 1,37 1,79 A sajáttőke-arányos jövedelmezőség bármelyik formája arra ad számunkra felvilágosítást, hogy a befektetett tőke milyen formában térül meg. A mutatók értéke illeszkedik az árbevétel-arányos jövedelmezőséghez. 3. Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók A 21. században nagyon sok vállalkozás esetében az eredményesség egyik mérőszáma az alkalmazottakra vetített eredmény. A döntési szituáció ebben az esetben a munkaerő minőségének, hatékonyságának kérdése. Ha alacsony az egy főre jutó eredmény, akkor mindenképp célszerű felülvizsgálni a cég humánpolitikájának hatékonyságát. Az élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók az egyes eredménykategóriák viszonyítását tartalmazzák az emberi erőforrás felhasználásának kifejezéseként alkalmazandó átlagos állományi létszámhoz (létszámarányos jövedelmezőség). Az emberi erőforrás felhasználását a létszám helyett a bérköltség vagy a személyi jellegű ráfordítások értéke adott időszaki nagyságával is ki lehet fejezni (bérarányos jövedelmezőség). Létszámarányos eredmény = Bérarányos jövedelmezőség = Egy alkalmazottra jutó eredmény = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye* Átlagos létszám Adózás előtti eredmény Személyi jellegű ráfordítások Adózott eredmény + Személyi jellegű ráfordítások Átlagos létszám Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye* Erőforrás-arányos jövedelmezőség = Befektetett eszközök nettó értéke + Készletek + Bérköltség * Más eredménykategória is használható a társaság tevékenységének függvényében A mutatók azt fejezik ki, hogy egy fő, illetve 100 Ft bérköltség milyen nagyságú eredményt hozott létre. Ebből adódóan a mutatók növekedése kedvező a vállalkozás számára. Kiemelt jelentősége van a térbeli összehasonlításnak (benchmarknak), azaz más, hasonló profilú vállalkozások megfelelő adataihoz történő viszonyításnak. A vizsgálatba bevont cégek mutatói Megnevezés Informatika Mező- Kereskedelem Építőipar Szolgáltatás gazdaság Ipar Országos adat Létszámarányos eredmény, Ft 582,83 2, , , , , ,83 Bérarányos jövedelmezőség 7,11% 16,71% -53,99% 101,96% 36,04% 90,36% 41,81% Egy alkalmazottra jutó eredmény, Ft 3 129, , , , , , ,66 Erőforrás-arányos jövedelmezőség 8,50% 0,01% -27,10% 13,16% 8,90% 18,61% 7,47% 5

6 A humán erőforrás eredményhez való hozzájárulása esetében kiugróan magas a szolgáltatást folytató vállalkozás. Kis létszámmal relatíve nagy eredmény kerül megállapításra. A legkisebb humán erőforrás-hozzájárulást a mezőgazdasági vállalkozás produkálja iparági sajátosság. Az építőipari cég eleve negatív eredménye torz következtetésre vezet, ha kiemelnénk. 4. Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók alapvetően azt fejezik ki, hogy a tevékenység végzése érdekében lekötött, rendelkezésre bocsátott egyes eszközcsoportok milyen mértékben járultak hozzá a vállalkozási jövedelem (eredmény) képződéséhez. Lényeges az alkalmazott eredménykategória és a meghatározott eszközcsoport helyes megválasztása, mert egy-egy mutatóban olyan eszköz nem szerepeltethető, amely nem járult hozzá az adott eredménykategória keletkezéséhez. A mutató magában rejti a torzítás lehetőségét, hiszen a számlálóban szereplő eredmény mindig egy adott időszak végső adata, míg a nevezőben szereplő nettó eszközérték egy fordulónapra vonatkozó, időponti adat (ez a torzítás feloldható az egyes eszközadatok éven belüli átlagos értékének alkalmazásával). Ennek megfelelően a következő eszközarányos jövedelmezőségi mutatók képezhetők: Eszközarányos jövedelmezőség 1. = Eszközarányos jövedelmezőség 2. = Eszközarányos jövedelmezőség 3. = Eszközarányos jövedelmezőség 4. = Eszközarányos jövedelmezőség 5. = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Immateriális javak nettó értéke + Tárgyi eszközök nettó értéke Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Készletek Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Immateriális javak nettó értéke + Tárgyi eszközök nettó értéke + Készletek Adózás előtti eredmény Befektetett eszközök + Készletek Adózás előtti eredmény Eszközök összesen Eszközarányos jövedelmezőség 6. (Return On Assets, ROA) = Adózott eredmény Eszközök összesen Eszközarányos jövedelmezőség 7. (Return On Invesments, ROI) = Adózás előtti eredmény + Amortizáció + Kamat Tartós eszközlekötés Megnevezés A vizsgálatba bevont cégek mutatói Építőipar Szolgáltatás Informatika Mezőgazdaság Kereskedelem Ipar Országos adat Eszközarányos jövedelmezőség 1. 21,68% 0,02% -119,73% 11,51% 34,89% 32,60% 11,40% Eszközarányos jövedelmezőség 2. 43,56% 0,03% -108,33% 417,70% 15,46% 85,35% 42,25% Eszközarányos jövedelmezőség 3. 14,48% 0,01% -56,87% 11,20% 10,71% 23,59% 8,98% Eszközarányos jövedelmezőség 4. 4,63% 1,50% -59,38% 9,32% 2,15% 25,89% 4,24% Eszközarányos jövedelmezőség 5. 1,97% 1,27% -11,39% 56,19% 1,82% 13,41% 2,34% Eszközarányos jövedelmezőség 6. 1,97% 1,27% -11,66% 50,11% 1,74% 11,27% 2,09% Eszközarányos jövedelmezőség 7. 22,72% 9,70% -40,39% 30,18% 2,82% 37,46% 7,72% A jövedelmezőségi mutatók vizsgálatánál fontos szempont, hogy a tulajdonosok és a működés során felhalmozott vagyon mekkora jövedelmet tud megtermelni. Minél magasabb a jövedelmezőségi mutató, annál hatékonyabban használják a rendelkezésre álló vagyont a vállalkozásnál. Az építőipari vállalkozás negatív eredményétől eltekintve, az előzőkhez hasonlóan, az agrárvállalkozás a legalacsonyabb jövedelmezőséggel rendelkezik. Az érintett mezőgazdasági vállalkozás esetében kapott eredmény 6

7 relatíve szerényebb teljesítményt mutat. Ha azonban önmagában a mezőgazdasági szektort vizsgáljuk, akkor jó eredménynek mondható. Hasonlóan az előzőkhez, az ipari vállalkozás jövedelmezősége a legkiegyenlítettebb. 5. A fedezet elemzése Jól működő vállalkozásnál a szokásos vállalkozási tevékenység eredményét döntően az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, illetve az értékesítési tevékenység bruttó eredménye befolyásolja. A gazdálkodóknak célszerűbb részletesebben elemezni ezeket a kategóriákat. Az értékesítés bruttó eredménye az alábbi módon határozható meg: - Értékesítés közvetlen költségei = Értékesítés bruttó eredménye Az értékesítés bruttó eredménye felfogható egy olyan fedezetnek, amellyel az értékesítés közvetlen költségében nem érvényesíthető költségeket, azaz az értékesítés közvetett költségeit is fedeznie kell. Ha ez az eredmény kisebb, mint az értékesítést terhelő közvetett költségek, akkor az eredmény veszteség. Az értékesítés bruttó eredménye a fedezeti összeget alkotó tényezők az értékesítés volumenével arányosan változhat (feltételezve, hogy az egyéb feltételek változatlanok). Az értékesítés bruttó eredménye olyan eredménykategória, amely a menedzsment gyors döntéseihez is segítséget nyújt. Az értékesítés bruttó eredményét, a fedezeti összeget befolyásoló tényezők könnyen meghatározhatók, ha az értékesítés nettó árbevételének, illetve az értékesítés közvetlen költségeinek változására ható tényezőket áttekintjük. Az összesítés alapján a következő hatótényezőkkel számolhatunk: az értékesítés volumene, az értékesített termékek, tevékenységek, szolgáltatások árszínvonala, az értékesített termékek, tevékenységek, szolgáltatások közvetlen önköltsége, az értékesített termékek, tevékenységek, szolgáltatások összetétele. Az értékesítés bruttó eredményére pozitívan hat az árszínvonal és a volumen növekedése, az önköltség csökkenése, illetve az értékesítési struktúra javítása. Az elemzés feladata annak számszerűsítése, hogy az előző tényezők milyen mértékben, milyen összegben hatottak az értékesítési eredmény változására. Az elemzés csak utólagosan, az üzleti év végén összeállított eredménykimutatás adatainak felhasználásával történhet, de az így nyert információk jól hasznosíthatók a várható eredmény meghatározására is. Az elemzés lépései a következők: 1.) A fedezeti összeg meghatározása a vizsgált időszakokra: Tárgy időszak Megnevezés (Viszonyítandó időszak) Bázis időszak (Viszonyítás alapja) Σq 1 p 1 Σq 0 Értékesítés közvetlen költségei Σq 1 ö 1 Σq 0 ö 0 Fedezeti összeg F 1 = Σq 1 p 1 - Σq 1 ö 1 F 0 = Σq 0 - Σq 0 ö 0 ahol q i = volumen nagysága p i = egységár ö i = egységönköltség Σq i p i = értékesítés árbevétele Σq i ö i = értékesítés közvetlen költségei F i = fedezeti összeg i: = bázis -(0), tárgyidőszak (1) 2.) A fedezeti összeg változásának számszerűsítése = F 1 F 0. 3.) A standardizálás módszerét alkalmazva, tehát mindig egy-egy tényező változásának hatását vizsgálva a többi változatlansága mellett. Az elemzési lehetőség függ attól, hogy milyen mélységű adatok állnak rendelkezésünkre (csak értékbeni adatok vagy természetes mértékegységben kifejezett adatok). 7

8 4.) Az elemzéshez elvégzéséhez szükség van számított (fiktív) adatokra, azaz fiktív árbevételre (q 1 = bázis árakkal számított tárgyidőszaki árbevétel), fiktív értékesítési költségekre (q 1 ö 0 = bázis önköltségi szinten számított tárgyidőszaki értékesítési költség), illetve a fiktív fedezeti összegre (fiktív árbevétel fiktív értékesítési költség = F f ). 5.) A hatótényezők közül az árváltozás csak az értékesítés nettó árbevételére, az egységönköltség változása csak az értékesítés közvetlen költségeire gyakorol hatást, ugyanakkor a volumen és összetétel változása mindkét eredményt alakító elemre hat. Az elemzéshez felhasználandó értékadatok: Eredményt alakító tényezők és fedezeti hányad Bázis időszak Feltételezett érték Tárgyidőszak Σq 0 Σq 1 Σq 1 p 1 Értékesítés közvetlen költségei Σq 0 ö 0 Σq 1 ö 0 Σq 1 ö 1 Fedezeti összeg F 0 F f F 1 Fedezeti hányad (Fedezeti összeg: ért. árbev.) ff ff f1 A fedezeti összeg változására ható tényezők számszerűsítése a rendelkezésre álló adatok segítségével: a.) Az árváltozás hatásának kimutatásánál azzal a feltételezéssel élünk, hogy ha a viszonyítási időszakban is a bázis árakkal értékesítünk, akkor mennyivel nagyobb, illetve kisebb árbevételt értünk volna el. Az árszínvonal változásának az eredményre gyakorolt hatása könnyen érthető. Az árnövekedés (ha nem jár azonos mértékű költségnövekedéssel) növeli az eredményt, ha csökken az árszínvonal, csökken az eredmény is. Képletben: Tárgyidőszak tényleges árbevétele - Bázis időszaki árakon számított tárgyidőszaki árbevétel, azaz Σq 1 p 1 - Σq 1 b.) Az önköltség változás hatásának számszerűsítésénél azzal a feltételezéssel élünk, hogy ha a tárgyidőszakban is a bázisidőszaki önköltségen történt volna az értékesítés ami lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a tárgyidőszaki, akkor az értékesítés eredményét miként befolyásolta volna az eltérés. Az értékesítésre került termékek növekvő önköltsége a fedezeti összeget csökkenti, az önköltség csökkenése jobb gazdálkodásra utalva növeli az értékesítési eredményt. Képletben: Tárgyidőszaki értékesítés közvetlen költsége Tárgyidőszaki értékesítés bázisidőszaki közvetlen önköltségen, azaz Σq 1 ö 1 - Σq 1 ö 0 c.) A volumenváltozás az értékesítés árbevételére és az értékesítés közvetlen költségeire is hatást gyakorol. Az értékesítés átlagos volumenváltozásának megfelelő mértékben a bázisidőszak fedezeti összege is változik. Ehhez először meg kell határoznunk az átlagos volumenváltozást, a volumenindex segítségével. Volumenindex (I q ) = Bázis időszaki árakon számított tárgyidőszaki árbevétel (Σ q 1 ) Bázis időszaki tényleges árbevétel (Σ q 0 ) Az értékesítés bázisidőszaki eredménye az átlagos volumen-változás mértékének megfelelően változik. Képletben: F 0 (I v 100) A számszerűsítés elvégezhető a fedezeti hányadok segítségével is. Az értékesítés volumenváltozása (Σq 1 - Σq 0 ) önmagában is változtatja a fedezeti összeget, tehát változatlan nyereségtartalom (fedezeti hányad) mellett is módosítja az értékesítés 8

9 eredményét. Ebből a szabályszerűségből kiindulva a bázisidőszaki fedezeti hányad volumenváltozásának megfelelő mértékű változását kell kimutatnunk. Képletben: (Bázisidőszaki árakon számított tárgyidőszaki árbevétel - Bázisidőszaki árbevétel) * Bázisidőszak fedezeti hányada f (Σq 1 -Σq 0 ) * 0 d.) Az értékesítés összetételének változása, az értékesítési arányok eltolódása a kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb nyereség tartalmú (fedezeti hányadú) termékek, tevékenységek felé, közvetlen hatást gyakorol az értékesítés eredményére. A számított vagy fiktív átlagos fedezeti hányadban ( ff ) kiküszöböltük a bázisidőszakhoz viszonyítva az ár és önköltségváltozásból eredő különbségeket, de az összetétel-változás hatását továbbra is tartalmazza. Ebből következően a fiktív és a bázisidőszaki átlagos fedezeti hányadok különbsége és a fiktív árbevétel szorzata az összes értékesítésben megjelenő fedezeti összeg eltérését fejezi ki. Képletben: (Átlagos fiktív fedezeti hányad Bázisidőszaki átlagos fedezeti hányad) * Bázisidőszaki árakon számított tárgyidőszaki árbevétel ( f 0 f 0 ) * Σq 1 = fedezeti összeg eltérésre gyakorolt hatás A négy hatótényező együttes hatása (plusz, mínusz eltérések) meg kell, hogy egyezzen az eredménykimutatásban kiszámított tárgyidőszaki és bázisidőszaki értékesítés bruttó eredménykülönbségével. A hatótényezőkre bontás a menedzsment és a tulajdonosok részére olyan információkat biztosít, amelyekből választ kapnak arra, hogy a tényleges értékesítési eredményt csupán az áremeléssel érte-e el a vállalkozás, vagy újabb piacok szerzésével az értékesítés volumenét is sikerült javítani. Információkat kapnak arra is, hogy a bázisidőszaki értékesítési összetétel változtatása, vagy a költségszint-csökkentés milyen hatással volt az eredményre. A módszer jól hasznosítható a következő időszak eredménytervezésénél, illetve annak meghatározásánál, hogy a termékek között melyek a különösen kedvező, a még nyereséget hozó, illetve a nulla fedezetű termékek. Esettanulmány a fedezetelemzésre Egy termelő vállalkozás termelő és értékesítési tevékenységével kapcsolatosan a következő információk ismeretesek: Bázis év Tárgy év Megnevezés A B C A B C Értékesített mennyiség (db) Nettó eladási ár (Ft/db) Közvetlen költség (Ft/db) Határozzuk meg a vállalkozás fedezeti összegének elemzését a fedezeti hányadot alkalmazó módszer segítségével! Az elemzés megoldása: 1. Nettó árbevétel meghatározása Bázis évi: Termékek db Ft/db E Ft A B C Összesen:

10 Tárgyévi: Termékek db Ft/db EFt A B C Összesen: Bázisszintű-tárgy (fiktív): Termékek db Ft/db EFt A B C Összesen: Közvetlen költség: Bázis évi: Termékek db Ft/db EFt A B C Összesen: Tárgyévi: Termékek db Ft/db EFt A B C Összesen: Fiktív: Termékek db Ft/db EFt A B C Összesen: Fedezeti összeg meghatározása: Megnevezés Bázis Bázisszintű tárgy Tárgy Nettó árbevétel Közvetlen költség Fedezeti összeg

11 4. Fedezeti összeg változása: EFt EFt = E Ft 5. Átlagos fedezeti hányad: Bázis évi: E Ft E Ft = 42,00% Bázisszintű tény: E Ft E Ft = 41,25% 6. Az eredmény változását befolyásoló tényezők: a) Árváltozás hatása: E Ft E Ft = E Ft b) Önköltség változás hatása: E Ft E Ft = E Ft c) Volumen változás hatása: ( E Ft E Ft) 0,42 = E Ft d) Összetétel változás hatása: (0,4125 0,42) E Ft = E Ft FEDEZETI ÖSSZEG VÁLTOZÁS E Ft Az önköltségváltozásnál fontos megjegyezni, hogy a kivonás szerint negatív eredményt kapunk, azonban a fedezeti összeg szempontjából a költségek csökkenése a fedezet növekedését jelenti, emiatt látható az előjelváltás. A C termék árának jelentős csökkenése komoly árbevétel-kiesést jelent a cég számára. A költségek alakulása esetében szintén szerepet játszik a C termék önköltségének csökkenése, illetve ezt támasztja alá az adott termék értékesítési volumenének jelentős növekedése. A fedezeti hányad alakulása szintén jelzésértékű, ha minimálisan is, de 0,75%-kal mérséklődött, ez a jövedelmezőségre is negatív hatással van Adósarok: Ingatlanok bérbeadásának adózása A jelenleg érvényes adózási szabályok szerint az ingatlanok bérbeadása esetében választható adózási formák a személyi jövedelemadó rendszerében az alábbi módokon végezhetőek: egyéni vállalkozóként, adószám (bejelentkezési kötelezettség), nélkül magánszemélyként, adószámos magánszemélyként. Az Szja tv. az egyéni vállalkozó fogalmánál kivételként említi, ami szerint nem minősül egyéni vállalkozónak az ingatlanbérbeadás bevételei tekintetében az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. Ha nem a magánszemélyre vonatkozó szabályokat alkalmazza, akkor egyéni vállalkozói bevétele lesz, és az általa választott adózási mód (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadózás) szerint állapítja meg a jövedelmét. A magánszemély adózó mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel), tevékenysége kizárólag adómentes ingatlan (ingatlanrész) bérbeadás (haszonbérbeadás), az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan az adóalany az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel választásának jogával, nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal. A bérbeadás bevételéből a hatályos adózási szabályok szerint alapvetően kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása: 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással. 1. A 10%-os szabály A bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ezután kell a tárgy évben 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az esetlegesen felmerülő egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Ha a bérbeadásból származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik, és azzal szemben a magánszemély nem számol el költséget a 10 százalékos költséghányad kivételével, akkor a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az adózónak az elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve azonosan kell alkalmaznia. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben 11

12 a magánszemély az adóévben az önálló tevékenységére tekintettel teljesített első kifizetésnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását kéri, a továbbiakban az adóév során egyetlen önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem kérheti a tételes költségelszámolás alkalmazását. Ugyanakkor az adóbevallásban a magánszemély akkor is áttérhet a tételes költségelszámolásra, ha az adóévben a 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott. 2. Tételes költségelszámolás A szabályok szerint a magánszemély adózás szempontjából elismert költségként csak a bevételszerző tevékenységével közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe. A bevétellel szemben legfeljebb az adott tevékenységből származó bevétel mértékéig az alábbi költségek számolhatók el: az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt elismert költség; igazolás nélkül elismert költség; valamint az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében az Szja tv. 11. számú melléklete szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz időarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége; a törvényben meghatározott esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány- értékcsökkenése; egyéb tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása; (A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás a felmerülés évében elszámolható, ha annak az egyedi értéke a 100 ezer forintot nem haladja meg.) a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás. Ha a bérlő kifizetőnek [kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat] minősül, úgy az öszszevont adóalapba tartozó jövedelemből az adóelőleget neki kell megállapítania. Az adóelőleg alapja a magánszemély a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű költségekről tett adóelőleg-nyilatkozata szerinti jövedelem összege. Nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka képezi az adóelőleg alapját. Ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az általa alkalmazott módszer szerint megállapított jövedelme után a 15 százalék adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie. A magánszemély egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettsége a jövedelem nagyságától függően alakul. 1 millió forintos éves jövedelemig azaz a bevétel költségekkel csökkentett részéig nincs EHO-fizetési kötelezettség. Ha a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, úgy a teljes jövedelem után meg kell fizetni a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. Abban az esetben lehet mentesülni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, ha a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék és egyéb 14%-os egészségügyi hozzájárulást terhelő jövedelme utáni egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, vagyis a forintot január 1-jétől eltörlik a magánszemélyt terhelő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást. Átmeneti rendelkezés hiányában a január 1-jén vagy azt követően szerzett jövedelmekre vonatkozik majd az új szabály, függetlenül attól, hogy mely időszakra vonatkozik az adott jövedelem. Tehát abban az esetben, ha a decemberre vonatkozó bérleti díjat a bérlő január 15- én fizeti ki a bérbeadó részére, a jövedelem megszerzésének időpontja január 1-jét követő időpont, így ez után a jövedelem után a törvényjavaslat szerint nem keletkezik 14%- os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Controlling XVII. évfolyam, nyolcadik szám, augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12

13 Az ön üzleti szerződései biztos védelmet nyújtanak? Az átfogó megoldás szerződései összeállításához Az üzleti sikerek alapfeltétele a jó ötletek mellett a cég működését biztosító háttérfolyamatok hatékony, gördülékeny szervezése. Ennek elengedhetetlen eleme a különböző szerződések precíz összeállítása. Az üzleti szerződések elkészítésénél elsődleges cél, hogy az abban foglaltak a felek céljait, szándékát a leghívebben tükrözzék, miközben maradéktalanul megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is. A jó szerződésben pontos, logikus és jól átlátható a szolgáltatások leírása, illetve pontosan meg vannak határozva az azok elmaradásához fűződő jogkövetkezmények is. Új kiadványunk komplex megoldást kínál az üzleti szerződésekkel kapcsolatos valamennyi problémára: Üzleti szerződések 2017 Szerkeszthető szerződésminták gyűjteménye gyakorlati szerződéskötési ismeretekkel Nem túlzás kijelenteni, hogy szerződéseink minősége adott esetben a projektek sikerességének motorja rossz esetben akár fékje lehet. Kifogástalanul elkészített szerződésekkel súlyos jogvitáktól óvhatjuk meg cégünket, biztosítjuk ügyleteink jogi szempontból zavartalan lefolyását. De kifogástalan szerződést összeállítani nem egyszerű. Melyek a szerződésekre vonatkozó legújabb előírások? Milyen felelősséget kizáró és egyéb záradékokat, illetve szerződéses garanciákat érdemes szerepeltetnünk a szerződéseinkben? Több mint 50 szerkeszthető szerződésminta 150 oldalas szakkönyv, amelyből megismerheti a szerződésekre vonatkozó hatályos előírásokat, illetve praktikus gyakorlati tanácsokat kaphat a szerződései elkészítéséhez. Ingyenes szaktanácsadói szolgáltatás, amelynek kereteiben belül kérheti tőlünk az Önnek szükséges speciális szerződés összeállítását is. A kiadvány ára: Ft + áfa (+ csomagolási és postaköltség). Rendelje meg rendkívül kedvező áron egyedülálló kiadványunkat! További információ és megrendelés: (1) // forum-media@forum-media.hu //