29/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 12. szám 29. augusztus 3. Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói árának alakulása 24 28-ban A tartalomból 1 Élelmiszerek termelõi és fogyasztói árának tendenciái 2 Európai uniós kitekintés 3 Fõbb termékpályák i Élelmiszerek termelõi és fogyasztói árának tendenciái 24 és 28 között a mezõgazdasági termelõi k színvonala évrõl évre (25-öt kivéve) jelentõs mértékben ingadozott. A változások kisebb idõbeli eltolódással és tompított hatással voltak az élelmiszer-ipari termelõi kra, valamint az élelmiszerek fogyasztói ár. 1. tábla A mezõgazdasági termékekkel, élelmiszerekkel kapcsolatos árindexek (elõzõ év=,) Év termelőiár-index termelői árindex Élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe Élelmiszerek harmonizált fogyasztóiár-indexe 24. év 94,6 16,8 15,8 25. év,7,1 11,6 26. év,6 12,9 19,2 27. év 122,2 18,5 112,8 28. év 97, 111,3,7 A táblázatban az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe a NACE Rev 2. szerinti C1-es élelmiszerek gyártása ágazatot, az élelmiszerek harmonizált fogyasztóiárindexe (HICP) a COICOP szerinti 11 élelmiszerek fogyasztóiár-indexét jelenti. A mezõgazdasági termelõi kat az idõjárástól függõ terméseredmények, illetve a világpiaci ármozgások évrõl évre jelentõs mértékben befolyásolják. A viszonylag kedvezõtlen (aszályos) 23-at követõen 24 elején a mezõgazdasági termelõi k csökkenésnek indultak, és az év egészében is mérséklõdést mutattak, majd 25-ben nagyjából ezen a szinten maradtak. A mezõgazdasági termékek körében az utóbbi évtized legjelentõsebb áremelkedési trendje 26 második felétõl kezdõdött el, majd az extrém idõjárási körülmények (fagykárok, aszályos idõjárás), továbbá a világpiaci ártendenciák következtében 27 második felében különösen a gabonafélék és a gyümölcsök termelõi i rendkívüli mértékben megugrottak. 28 tavaszától kezdve ennek a nagymértékû áremelkedésnek a visszarendezõdése volt tapasztalható egészen az év végéig, amikorra ismét a 27. eleji szintre mérséklõdtek a mezõgazdasági termelõi k. 28-ban összességében 3-kal csökkentek a mezõgazdasági termelõi k a 27-ben tapasztalt 22,2-os éves növekedés után. Ezen belül a növényi és kertészeti termékek i 14,9-kal mérséklõdtek, az élõ állatok és állati termékek pedig 13,6-kal kerültek többe, mint 27-ben. Az élelmiszeripar belföldi értékesítési it jelentõs mértékben befolyásolják a mezõgazdasági termékek felvásárlási i, noha a termelési költségeket többek között a munkabérek és az energiaköltségek is alakítják. A költségek átháríthatósága az ipari eladási kban ugyanakkor jelentõs mértékben függ a termelõk piaci pozícióitól is. Az ipar belföldi értékesítésében jelentõs súlyt képviselõ élelmiszeripar szakágazat árnövekedési ütemében tompítottan tükrözõdött vissza a mezõgazdasági k alakulásának tendenciája. A gyors mezõgazdasági áremelkedést az élelmiszer-ipari k lassabban követték, és a mezõgazdasági termékek árcsökkenésének hatásai is mérsékelten (inkább az áremelkedési ütem csökkenésében) jelentek meg. Ezt mutatja, hogy az élelmiszer-ipari termékek belföldi értékesítési inak 27. eleji 6-7-os növekedési üteme az év végére közel 13-ra nõtt, 28 végére viszont 3-ra csökkent. Az élelmiszerek fogyasztói árában is idõbeli eltolódással tompítottan jelent meg a mezõgazdasági k jelentõs kilengése. A kevésbé hektikus lakulásban szerepet játszott a lakosság élelmiszer-fogyasztásának a mezõgazdasági termeléstõl eltérõ szerkezete, valamint az élelmiszerimport 165 16 155 145 14 135 125 115 15 95 A mezõgazdasági termelõi k, az élelmiszeripar belföldi értékesítési, valamint az élelmiszerek fogyasztói inak alakulása, 23 átlaga= 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Élelmiszerek fogyasztóiár-indexe i Élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe i termelői termelőár-index k 1. ábra
2 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása 24-28-ban Statisztikai tükör 29/12 növekedése is. 24-ben és 25-ben az élelmiszer-ipari belföldi értékesítési k és a fogyasztói élelmiszerk közel hasonló ütemben növekedtek. A 28 elsõ felére jellemzõ, 12 feletti tizenkét havi drágulás 28 decemberére 4-ra mérséklõdött. Az élelmiszerek fogyasztói inak jelentõs, 5 év alatt több mint 4-os növekedésében megjelenik az áfakulcsok 24. januári, 26. januári, illetve 26. szeptemberi változása is. Az élelmiszerek döntõ többsége a kedvezményes (23 végéig a 12, 24. január 1-jétõl 26. augusztusig a 15-os) kulcs alá tartozott, 26. szeptembertõl pedig a 2-os normál áfakulcs alá. A 26. januári 25-rõl 2-ra történõ normáláfakulcs-csökkentés hatása jóval kisebb volt a kedvezményes kulcsok emelésénél, mivel csak néhány élelmiszerterméket (egyes keksz- és csokoládéfélék, kávé, tea stb.) érintett. Európai uniós kitekintés A hazai lakulás tendenciái fõ irányaikban követték a nemzetközi változásokat. A hazai mezõgazdasági termelõi k színvonala az EU-27 árszínvonal-változásához képest jelentõsebb kilengéseket mutat, ami az idõjárási körülményeknek és a világpiaci ármozgásoknak jobban kitett növénytermesztésnek, ezen belül is elsõsorban annak a következménye, hogy a gabonatermesztésnek a magyar mezõgazdasági árindexben nagy súlya van. Az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexének, valamint az élelmiszerek harmonizált fogyasztói ár indexének éves növekedése ugyanakkor hazánkban rendre meghaladta az EU-27-ben mértet. Az ipari termelõi és a fogyasztói k gyorsabb magyarországi növekedése egyrészt a magasabb inflációs környezettel magyarázható, másrészt a fogyasztói k gyorsabb emelkedésében szerepet játszottak a már említett áfakulcs-változások is. (A kedvezményes áfakulcs növelése és a normál áfakulcs csökkentésének eredõjeként tekintve az érintett termékek súlyarányát a fogyasztóiár-indexben az áfakulcsváltozások ötéves idõtávlatban mindenképpen árszínvonal-emelõ hatást fejtettek ki). 25 2 15 1 5-5 -1 2. ábra A mezõgazdasági, az élelmiszer-ipari termelõi, valamint az élelmiszerek fogyasztói árának változása az elõzõ évhez képest Magyarorszáorszáország Magyar- Magyar- EU-27 HU EU-27 HU EU-27 HU Élelmiszergyártás belföldi Élelmiszerek harmonizált termelőiár-index ár értékesítési árindexe fogyasztóiár-indexe 24 25 26 27 28 A 28. évi adatok alapján az élelmiszer-ipari belföldi értékesítési árindexek és a fogyasztóiár-indexek között szorosabb összefüggés fedezhetõ fel, mint a mezõgazdasági termelõiár- és a másik két index között. Ez részben azért lehetséges, mert az éves mezõgazdasági termelõiár-indexek számítási módja különbözik az ipari termelõi- és a fogyasztóiár-indexekétõl (éven belüli havi árindexek súlyozott indexeként áll elõ, míg az ipari termelõi- és a fogyasztóiár-indexeké a tizenkét havi adatok egyszerû számtani átlagaként), illetve a mezõgazdasági ártrendek késleltetve jelennek meg az ipari és a fogyasztói kban, amit az éves árindexek némiképp elfednek. 2. tábla Az éves mezõgazdasági termelõi, az élelmiszer-ipari belföldi értékesítési, valamint az élelmiszerek harmonizált fogyasztói árának változása, 28 (előző évhez képest, ) Ország, országcsoport termelői k Az élelmiszeripar belföldi értékesítési i Az élelmiszerek harmonizált fogyasztói i EU-27 5,5* 8,4 6,7 Ausztria 4,* 7,1 6,7 Belgium -3,2* 7,1* 6,3 Bulgária 9, 15,8 16,6 Ciprus 16,6.. 7,5 Csehország 8,8 7,6 8,1 Dánia 11,2 6,6 7,6 Észtország 12,4.. 14,6 Finnország 1,6* 8,4 9, Franciaország 6,4 7,1 5,2 Görögország 3,2 6,6 5,5 Hollandia -1,5 8,5 5,8 Írország 3,6 7,7* 6,8 Lengyelország -2,7 2,5 5,9 Lettország 6,2.. 18,8 Litvánia,7 15,5 16,4 Luxemburg 6,7.. 5,8 Magyarország -3, 11,3 1,7 Málta 4,4.. 9,1 Nagy-Britannia 2,5 1,9 1, Németország 2,9 7,5 5,5 Olaszország 6,3 1,2 5,6 Portugália 2,8 6,7 3,8 Románia 11,1 19,4 9,9 Spanyolország 2,9 8, 5,9 Svédország -,3 1,9 7,3 Szlovákia 4,1.. 7,3 Szlovénia 12,8 12,1 1,2 A táblázatban az élelmiszeripar belföldi értékesítési árváltozása a NACE Rev 2. szerinti C1-es, élelmiszerek gyártása ágazat árindexét, az élelmiszerek harmonizált fogyasztóiár-változása pedig a COICOP szerinti 11-es, élelmiszerek ágazat árindexét jelenti. * Elõzetes, vagy becsült adat.. Nincs adat Forrás: Eurostat-adatbázis
Statisztikai tükör 29/12 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása 24 28-ban 3 A mezõgazdasági termelõi k a legnagyobb mértékben, 28-ban Nagy- Britanniában (2,5), Cipruson (16,6), illetve Szlovéniában (12,8) nõttek. Az élelmiszer-ipari értékesítési k tekintetében Romániában (19,4), Bulgáriában (15,8) és Litvániában (15,9) volt a legintenzívebb az árnövekedés. A fogyasztói k esetében pedig Lettországban (18,8), Bulgáriában (16,6), Litvániában (16,4) volt a legmagasabb az élelmiszerek árának emelkedése. A mezõgazdasági termelõi k tekintetében a legnagyobb árcsökkenés 28-ban Belgiumban (3,2), Magyarországon (3,) és Lengyelországban (2,7) következett be. Az élelmiszer-ipari értékesítési kban Lengyelországban (2,5), Szlovákiában (6,4), illetve Dániában és Görögországban (6,6) volt a legkisebb árnövekedés. A fogyasztói kat tekintve Portugáliában (3,8), Franciaországban (5,2) és Görögországban (5,5) nõttek a legkevésbé az élelmiszerk. Általánosságban elmondható, hogy a három árváltozó között összefüggés van a tekintetben, hogy az alacsonyabb mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termelõiárindex-növekedés alacsonyabb fogyasztóiár-változásokat indukál. Meg kell azonban jegyezni, hogy az éves indexek mindig tartalmaznak áthúzódó hatásokat, így a három indextípus közti összefüggés csak hosszabb, fix bázisú idõsorok esetén mutatható ki, ahogy ez jól látszik a következõ, a 27 EU-tagállam 25-ös fix bázisú árindexeit bemutató ábrán is. 3. ábra A mezõgazdasági termelõi, az élelmiszergyártás belföldi értékesítési, valamint az élelmiszerek harmonizált fogyasztói árának alakulása az EU-27 tagállamában, 25= 18 16 14 Gabonafélék termésmennyisége (tonna) 8 6 4 2 Gabonafélék összesen Búza Kukorica Árpa 24 25 26 27 28 4. ábra ekkor tizenkét havi összevetésben 86-kal voltak magasabbak a gabonafélék felvásárlási i. Ez után éles korrekció következett, aminek eredményeképpen az év végére a gabonafélék i a 27 elején tapasztalt szintre estek vissza; a 28-as éves index így 24-os csökkenést mutat az elõzõ évhez viszonyítva. A tendencia megjelent a malomipari termék, keményítõ gyártása élelmiszer-ipari alágazat belföldi értékesítési árváltozásaiban is: a 24-es bõvülés és a 25-ös csökkenés után három év intenzív növekedés következett, de 28 decemberében már 13-os mérséklõdés volt tapasztalható az elõzõ év azonos hónapjához képest, szemben a januárban mért 4-os növekedéssel. A fogyasztói k területén a liszt- és darafélék elõzõ év azonos idõszakához viszonyított árindexe a 24-es növekedés után 25-ben szintén csökkent, majd 26 és 28 között egy növekedési szakasz következett, 27-ben és 28-ban 3 feletti ütemet mutatva. A liszt fogyasztói 28 elején, januárban még 54-kal nõtt, decemberben azonban már 6-kal mérséklõdött az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. A fentebb leírtak a kenyér árának változásában nem jelentek meg ennyire 25.I.n.év 25.II.n.év 25.III.n.év 25.IV.n.év 26.I.n.év 26I.n.év 26.II.n.év 26.III.n.év 26.IV.n.év 27.I.n.év 27.II.n.év 27.III.n.év 27.IV.n.év 28.I.n.év 28.II.n.év 28.III.n.év 28.IV.n.év A gabonafélék felvásárlási, a malomipari termékek ipari termelõi, valamint a liszt és a kenyér fogyasztó árának alakulása, 23= 5. ábra termelőiár-index k, EU-27 Élelmiszergyártás belföldi értékesítési i, árindex EU-27 Élelmiszerek fogyasztói fogysztóiár-index i, EU-27 A fõbb élelmiszer-termékpályák lakulási tendenciái hazánkban A gabonatermelést az utóbbi években a korábbiaknál is fokozottabb termés- és áringadozás jellemezte. Gabonából 27-ben a hosszan tartó hõség és szzság miatt az évtized során a legkevesebbet, 28-ban viszont az eddig mért legmagasabb mennyiséget takarították be. Ezen belül a kukorica termelése 4 millióról 9 millió tonn nõtt. A termésmennyiség változása és a világpiaci ármozgások hatás a gabonafélék mezõgazdasági termelõi 24-ben és 25-ben csökkent az elõzõ évhez viszonyítva, majd 26-ban növekedésbe váltott át. A 27-es magas, 7-os növekedési ütem egy, 26 közepén indult növekedési trendbe illik bele, melynek a csúcspontja 28 márciusa 22 21 2 1 18 17 16 14 8 7 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Liszt, dara fogy. Malomipari termékek termelői Kenyér fogy. Gabonafélék felvásárlási
4 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása 24 28-ban Statisztikai tükör 29/12 drasztikusan. A kenyér-, pékáru, tésztafélék gyártása élelmiszer-ipari szakágazat belföldi értékesítési i 27-ben és 28-ban 1 fölötti mértékben emelkedtek, 28 januárja és decembere között viszont a tizenkét havi drágulás üteme a 2 körüli értékrõl 4 alá csökkent. A kenyér árában 27-ben és 28-ban 15 körüli növekedés volt észlehetõ; 28 folyamán a januári közel 2-os árnövekedési ütem év végére 3 körülire mérséklõdött. A zöldségfélék és gyümölcsök termesztésének mennyisége is jelentõs mértékben ingadozott az elmúlt években. A 27. évi gyümölcstermesztés mennyisége pl. a fele volt a megelõzõ és az azt követõ évek termelésének. 25 2 5 Zöldségfélék és gyümölcsök termésmennyisége (tonna) Zöldségfélék Gyümölcsök Alma 24 25 26 27 28 6. ábra A zöldségfélék mezõgazdasági termelõiár-változása 24-28-ban éves szinten folyamatos növekedést mutatott, melynek mértéke 26-ban volt a legnagyobb (14); 28-ban 8-kal nõtt. 28 folyamán az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított legmagasabb növekedés májusban jelentkezett (25,6), decemberben pedig már közel 7-os csökkenés volt megfigyelhetõ. A fogyasztói k az ötéves idõszakban változatosabban alakultak: a 24-es csökkenés után három éven át növekedés következett, a legnagyobb mértékben 26-ban nõttek az k (44), 28-ban enyhe, 1- os mérséklõdés következett be. 28 folyamán a januárban tapasztalt közel 12-os tizenkét havi árnövekedés a zöldségek körében decemberre 1-os csökkenéssé változott. A gyümölcsök esetében a vizsgált ötéves idõszakban az éves mezõgazdasági termelõiár-indexek 24-ben és 28-ban mutattak csökkenést (25, illetve 28-ban 26), 25 és 27 között folyamatos árnövekedés volt jellemzõ, 27-ben kiugró mértékû, közel 43-os áremelkedés jelentkezett. 27-ben az idõjárás hatásai (fõként a tavaszi fagykárok) mind a termésmennyiségre, mind a mezõgazdasági termelõi kra döntõ befolyást gyakoroltak: az év közepén, júniusban még csak 1 körüli árnövekedési ütem decemberre 93-ra szökött fel az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. 28-ban ennek a drágulási trendnek a visszarendezõdése következett be, az év eleji magas árindexek (5-6) után decemberben 52-os árcsökkenés volt tapasztalható. 28 végére nagyjából a 27 elsõ félévére jellemzõ árszint állt vissza. Szinte az összes gyümölcsféleségnél hasonló folyamatok zajlottak le ebben a két évben a legnagyobb mértékben a nagy súlyt képviselõ alma nõtt 27-ben (83), ami 28-ban szintén az elsõ helyre került az árcsökkenések rangsorában (49). A növekvõ arányú importgyümölcsöt is tartalmazó fogyasztói k alakulásában a nagyfokú ingadozás kevésbé tükrözõdött: mind az öt évben emelkedés jelentkezett az elõzõ évhez viszonyítva. (27-ben 16, 28-ban 5). 27 második felétõl azonban itt is nagyfokú áremelkedés érvényesült: az elsõ félévre jellemzõ 1 körüli, elõzõ év azonos idõszakához viszonyított növekedési ütem decemberre 33-ra bõvült. Az árnövekedés 28. márciusban érte el a csúcspontot (42); az év második felétõl intenzív csökkenés következett be, decemberre pedig már 21-kal voltak alacsonyabbak a gyümölcsök fogyasztói i 27 decemberihez képest. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás élelmiszer-ipari szakágazat belföldi értékesítési éves árindexe 24 és 26 között szerényebb növekedési ütemet mutatott: 27-ben 7-kal, 28-ban 11-kal nõttek az k. 27-ben az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árindex a januárban mért 4-os növekedési ütem után decemberre 1 fölé gyorsult, 28. februárban 13-os értékkel tetõzött, majd enyhe lassulást mutatva az év végére tért vissza 1 alá; azonban a mezõgazdasági termelõi és fogyasztói k esetében jelentkezõ éles árnövekedés, illetve -csökkenés nem jelentkezett hasonlóan nagy mértékben. 35 325 3 275 25 225 2 175 125 75 5 7. ábra A zöldségek és gyümölcsök mezõgazdasági termelõi, a feldolgozás ipari termelõi, valamint a zöldségek, gyümölcsök fogyasztói árának alakulása, 23= 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Zöldségfélék termelői termelőár-indexe Gyümölcsfélék termelői (szőlő nélkül) Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás termelőiár-indexe Friss zöldség, főzelék fogyasztóár-indexe fogy. Friss hazai és déligyümölcs fogy. fogyasztóiár-indexe Az ipari növények termésének mennyiségére legnagyobb hatással az EUcukorkvóta csökkentése miatt visszaszoruló cukorrépatermelés volt. Az olajos magvak termelése 28-ban jelentõsebben emelkedett. Az ipari növények mezõgazdasági termelõi i 24 és 28 között mind az öt évben növekedést mutattak éves szinten a megelõzõ évhez képest, a legnagyobb mértékben 27-ben és 28-ban (1, illetve 7). Az ipari növényeken belül jelentõs súlyt képviselõ olajnövények termelõi i a 24-es enyhe árcsökkenést leszámítva minden évben nõttek, a legjelentõsebb mértékben 27-ben, ekkor 26-kal, de 28-ban is 9--os áremelkedés volt megfigyelhetõ. Az olajnövények 27
Statisztikai tükör 29/12 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása 24 28-ban 5 õszétõl nagyfokú növekedést mutatott, ebben döntõ szerepe volt a nemzetközi tõzsdei jegyzésk alakulásának. Az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árindex 27 októberétõl 28 szeptemberéig magas értékekkel volt jellemezhetõ (26-69), 28. decemberben azonban már közel 19-os árcsökkenés jelentkezett. Éves szinten az elõzõ évhez viszonyítva 27-ben a legnagyobb mértékû drágulás a szójababnál és napraforgómagvaknál volt megfigyelhetõ (35, illetve 31), míg 28-ban a repcemagvaknál (62) és az egyéb olajos növényeknél (51) volt kiemelkedõ mértékû az áremelkedés. A növényi olaj gyártása élelmiszer-ipari szakágazat belföldi értékesítési iban ugyanez a tendencia tükrözõdik. 24 és 26 között éves szinten csökkentek az k az elõzõ évhez viszonyítva, a 27-es magas mezõgazdasági termelõiár-növekedés 28-ban gyûrûzött tovább (36). A 27 elején még csökkenést mutató, az elõzõ év azonos hónapjához 22 21 2 1 18 17 16 14 8 7 Ipari növények termésmennyisége (tonna) 6 5 4 3 2 Ipari növények Napraforgómag Repcemag 24 25 26 27 28 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Olajnövények termelőiár-indexe Növényolajgyártás termelőiár-indexe Étolaj fogyasztóiár-indexe 8. ábra 9. ábra Az olajnövények mezõgazdasági termelõi, a növényolajgyártás ipari termelõi, valamint az étolaj fogyasztói árának alakulása, 23= viszonyított árindexek után decemberben 2 árnövekedést mérhettünk, ban pedig már közel 59 volt az emelkedés üteme, ami decemberre 6-ra esett vissza. Az étolaj fogyasztói éves szinten 24-ben és 25-ben csökkent, 26 és 28 között pedig az elõzõ évhez viszonyítva minden évben nõtt (5-kal, 14-kal, illetve 56-kal). Az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árnövekedési ütem 27 elsõ felében 1 körül ingadozott, szeptembertõl határozott gyorsulást mutatva decemberre már 4 fölé került, a csúcspontját pedig 86-os értékkel ban érte el, ahonnan decemberre 13-ra mérséklõdött, követve a mezõgazdasági és ipari termelõi kat. Az idõjárási szélsõségek kevésbé hatnak az állattenyésztésre, mint a növénytermesztésre, ami a termelési mennyiségek és az k mérsékeltebb ingadozásában is kifejezõdik. 8 7 6 5 4 3 2 Vágóállatok termelése (tonna) 1. ábra Vágómarha Vágósertés Vágóbaromfi Vágótyúkféle 24 25 26 27 28 A vágóállatok mezõgazdasági termelõi i éves szinten 24 és 28 között 27 kivételével emelkedtek az elõzõ évhez viszonyítva, a legnagyobb mértékben 28-ban (14). Havonként vizsgálva: a 27-es év nagyobbik részében az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva csökkentek az k, az utolsó két hónapban ez gyorsuló növekedésbe váltott át, 28. júniusra 26-os ütemet ért el, majd decemberig 1 alá süllyedt. A vágómarha mezõgazdasági termelõi i éves szinten 24 és 26 között jelentõsen nõttek az elõzõ évhez mérten, 27-ben viszont 9-os árcsökkenés, 28-ban 3-os áremelkedés következett. Az utolsó két év egyes hónapjaiban az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva 27. júniusban volt a legnagyobb árcsökkenés (19); a következõ év júniusában 12-os áremelkedés volt megfigyelhetõ. A vágósertés mezõgazdasági termelõi i éves szinten 24 és 26 között szintén nõttek, 27-ben közel 11-kal mérséklõdtek, majd 28- ban 17-kal bõvültek az elõzõ évhez viszonyítva. A 27-28-as idõszak havi adatait vizsgálva elmondható, hogy az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árváltozást tekintve 27-ben minden hónapban csökkenés következett be, a legnagyobb mértékû októberben (15). 28-ban viszont minden hónapban magasabb volt a vágósertés termelõi a 27. ugyanazon havi adatnál, a legnagyobb árnövekedés 28. júniusban (29) volt. A vágóbaromfi esetében 27-ben (16) és 28-ban (14) tapasztalhattunk jelentõs éves szintû áremelkedést az elõzõ évhez képest. A két év havi adatait vizsgálva elmondható, hogy különösen a 27. július és 28. június közti idõben láthattunk magas, 1-ot meghaladó, az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árnövekedést, 28. júniusi 29-os csúcsértékkel, ami decemberre 2-os árcsökkenésbe fordul át.
6 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása 24 28-ban Statisztikai tükör 29/12 A húsfeldolgozás belföldi értékesítési it tekintve 24-28 között az éves árindexek minden évben nõttek az elõzõ évhez képest (27-ben 5, 28-ban 1). 27-28 havi adatait vizsgálva elmondható, hogy az elõzõ év azonos havi bázishoz viszonyítva 27-ben egész évben 5 körüli árnövekedés volt a jellemzõ; ennek üteme 28 elsõ felében gyorsult, 13- ot ért el 28. júniusban, majd decemberre 1-os szintre került. A baromfihús feldolgozása szakágazatban 27 és 28 egyes hónapjaiban a 27 elejétõl egészen ig magas, 1 feletti növekedést tapasztaltunk az elõzõ év azonos hónapjához képest, ami decemberre 6 alá süllyedt. A húsfélék fogyasztói 24 és 28 között minden évben emelkedett az elõzõ évihez képest. 27-ben és 28-ban 8, illetve 9-kal nõttek a húsfélék fogyasztói i. Ezen belül a marhahús 11-kal, illetve 4- kal; a sertéshús 27-ben 1-os csökkenés után 28-ban 11-kal nõtt; a legnagyobb mértékben pedig a baromfihús emelkedett, rendre 17-kal, illetve 13-kal a két év folyamán. A baromfihús esetében elmondható, hogy a 27. január és a 28. június közti tizennyolc hónapos idõszakban az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árnövekedés üteme magas szinten, 13 és 2 között stabilizálódott, majd 28 második felében csökkenésnek indult, és decemberben már csak 4-ot tett ki. 155 145 14 135 125 115 15 95 A baromfihús mezõgazdasági és ipari termelõi, valamint fogyasztói árának alakulása, 23= 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Baromfihús fogyasztóiár-indexe Baromfi termelőiár-indexe Baromfihús-feldolgozás termelőiár-indexe 11. ábra Az állati termékek esetében érdemes kiemelni a tej és a tojás termelésének és árának alakulását. Mindkét termék termelése viszonylag stabil, a tojás esetében enyhén csökkenõ volt a vizsgált években. A tej felvásárlási árában 25-ben és 26-ban minimális éves ármozgás volt tapasztalható, 27-ben és 28-ban viszont nagyobb drágulás (13-13) jelentkezett. A 27. januári, elõzõ év azonos hónapjához viszonyított 3,5-os árnövekedési ütem az év második felétõl felgyorsult, decemberben már 28, 28. januárban pedig közel 4 volt az egy évre visszatekintõ drágulás mértéke. A drágulási hullám 28 második felétõl 3 25 2 került ki az árindexbõl, decemberben már 14-os árcsökkenés volt megfigyelhetõ. A tejfeldolgozás élelmiszer-ipari szakágazatban a belföldi értékesítési i 27-ben 9-kal, 28-ban 11-kal nõttek. A 27. januárban az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított 3-os növekedési ütem 28. januárra 19-ra emelkedett; az év végén, decemberben már közel 3-os árcsökkenés volt megfigyelhetõ, az lakulás így hasonló volt a mezõgazdasági termelõi kéhoz, a változékonyság azonban kisebb. A tej fogyasztói árában éves szinten 24-ben és 25-ben csökkenés, 26 és 28 között növekedés jelentkezett. 28-ban közel 17-kal nõttek az k az elõzõ évhez mérten. 27 elsõ felében az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-emelkedés 1 körül alakult. Az év második felében felgyorsult az ütem, 28. februárban volt a legnagyobb mértékû drágulás (23), az év második felétõl látványos ütem- 17 16 14 8 Állati termékek termelése 5 Tehéntej (millió l) 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Tej fogyasztóiár-indexe Tej termelőiár-indexe Tejfeldolgozás termelőiár-indexe Tojás fogyasztóiár-indexe Tojás termelőiár-indexe Tojás (millió db) 24 25 26 27 28 12. ábra 13. ábra A tej és a tojás mezõgazdasági termelõi, a tejfeldolgozás ipari termelõi, valamint a tej, illetve a tojás fogyasztói inak alakulása, 23=
Statisztikai tükör 29/12 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása 24 28-ban 7 mérséklõdés következett be, amelynek eredményeképpen decemberben a tej mindössze,6-kal haladta meg a 27. azonos havit. A tojás esetében az éves mezõgazdasági termelõi k 25 kivételével mind az öt évben emelkedtek az elõzõ évhez viszonyítva, a leginkább 27-ben (14) és 28-ban (13). 28 év elsõ felében 1 fölötti volt az árnövekedés, decemberben viszont már csak 2,9-kal nõttek az k az elõzõ év azonos idõszakához képest. A fogyasztói k esetében is hasonló tendencia mutatkozott, 25 kivételével minden évben nõttek az k az elõzõ évhez mérten. Az lakulás mértéke nagyfokú hasonlóságot mutatott a mezõgazdasági termelõi k alakulásával. A tojás fogyasztói a 28 elsõ félévére jellemzõ 2 körüli, az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított növekedés után decemberben csak minimális mértékben,,4-kal emelkedett. Készítette: Józsa Balázs Elérhetõségek: Eva.Suveges@ksh.hu Telefon: 345 663 Információszolgálat Telefon: 345 6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 29 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.