DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár

Hasonló dokumentumok
Az igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén.

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK

A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-

Navier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás

Az M A vektor tehát a három vektori szorzat előjelhelyes összege:

A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről

BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3

KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK


6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya

X = 0 B x = 0. M B = A y 6 = 0. B x = 0 A y = 1000 B y = 400

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

Az igénybevételi függvényekről és ábrákról

Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

Egymásra támaszkodó rudak

Igénybevételek. A statika és dinamika alapjai

Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén

T s 2 képezve a. cos q s 0; 2. Kötélstatika I. A síkbeli kötelek egyensúlyi egyenleteiről és azok néhány alkalmazásáról

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

Gyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 4. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem,

Vasbeton tartók méretezése hajlításra

Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III.

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár TARTÓK

Mechanika. I. előadás február 25. Mechanika I. előadás február / 31

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

MUNKAANYAG. Csepcsényi Lajos Lászlóné Balogh Melinda. Egyensúlyi feltételek, reakcióerők számítása. A követelménymodul megnevezése:

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

Egy háromlábú állvány feladata. 1. ábra forrása:

Csuklós szerkezetek reakciói és igénybevételi ábrái. Frissítve: példa: A 12. gyakorlat 1. feladata.

TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ STATIKA

2. fejezet: Vasbeton keresztmetszet ellenõrzése hajlításra

FIZIKA MECHANIKA MŰSZAKI MECHANIKA STATIKA DINAMIKA BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN

Egy rugalmas megtámasztású tartóról

Fizika A2E, 9. feladatsor

X i = 0 F x + B x = 0. Y i = 0 A y F y + B y = 0. M A = 0 F y 3 + B y 7 = 0. B x = 200 N. B y =

Gyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.

Kizárólag oktatási célra használható fel!

Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya

Kiegészítés a három erő egyensúlyához

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK MŰSZAKI MECHANIKA II. HÁZIFELADAT

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

Gyakorlat 03 Keresztmetszetek II.

Rácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak

A magától becsukódó ajtó működéséről

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

A ferde tartó megoszló terheléseiről

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Komplex számok szeptember Feladat: Legyen z 1 = 2 3i és z 2 = 4i 1. Határozza meg az alábbi kifejezés értékét!

Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan)

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

Abszolútértékes egyenlôtlenségek

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása

Külpontosan nyomott keresztmetszet számítása

ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Az egyszeres rálapolásról

A befogott tartóvég erőtani vizsgálatához II. rész

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

Használható segédeszköz: - szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép; - körző; vonalzók.

Rönk kiemelése a vízből

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA GÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

Frissítve: Csavarás. 1. példa: Az 5 gyakorlat 1. példájához hasonló feladat.

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK

A karpántokról, a karpántos szerkezetekről I. rész. Bevezetés

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével

Tető - feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra.

II. Gyakorlat: Hajlított vasbeton keresztmetszet ellenőrzése (Négyszög és T-alakú keresztmetszetek hajlítási teherbírása III. feszültségi állapotban)

UTÓFESZÍTETT SZERKEZETEK TERVEZÉSI MÓDSZEREI

TANTÁRGYFELELŐS INTÉZET: Építőmérnöki Intézet. OKTATÓ, ELŐADÓ címe: fogadóórája a szorgalmi időszakban:

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

LINEÁRIS ALGEBRA.

Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

TANTÁRGYFELELŐS INTÉZET: Építőmérnöki Intézet OKTATÓK, ELŐADÓK címe: fogadóórája a szorgalmi időszakban:

Két statikai feladat

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

Kalkulus. Komplex számok

EGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.

Szeretném felhívni figyelmüket a feltett korábbi vizsgapéldák és az azokhoz tartozó megoldások felhasználásával kapcsolatban néhány dologra.

A főtengelyproblémához

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek. GAUSS ELIMINÁCIÓ (kiküszöbölés)

az eredő átmegy a közös ponton.

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Digitális tananyag a fizika tanításához

Nyomott oszlopok számítása EC2 szerint (mintapéldák)

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

A= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező

1. Határozzuk meg az alábbi tartó vasalását, majd ellenőrizzük a tartót használhatósági határállapotokra!

Átírás:

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár web-lap : www.sze.hu/~deme e-mail : deme.ferenc1@gmail.com HÁROMCSUKLÓS TARTÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ REAKCIÓ ERŐINEK SZÁMÍTÁSA, A TARTÓ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁINAK RAJZOLÁSA SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEK ALAPJÁN F = 300 kn F 3 = 100 kn F 1 = 00 kn F 1Z C F 1 F 1X I. II. F 1Z B F 1X sin = cos = 0.707 A F 1X = F 1Z = 0,707 00 = 141,4 kn AZ EGÉSZ TARTÓ NYUGALOMBAN VAN, TEHÁT AZ ÖSSZES ERŐ EGYENSÚLYBAN VAN. TERMÉSZETESEN A TARTÓ RÉSZEI IS NYUGALOMBAN VANNAK, ÍGY A RÁJUK HATÓ ERŐK IS EGYENSÚLYBAN VANNAK. EZT AZ ÁLLAPOTOT ÍRJÁK LE AZ EGYENSÚLYI KIJELENTÉSEK. 1.) AZ ÖSSZES KÜLSŐ ERŐRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS: ( A, F 1, F, F 3, B ) = 0 Tehát az összes külső erőből álló erőrendszer egyenértékű nullával..) AZ I. JELŰ (BAL OLDALI) TARTÓRÉSZRE HATÓ ERŐKRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS: ( A, F 1, C I. ) = 0 Tehát az I. jelű bal oldali tartórészre ható erőrendszer egyenértékű nullával. A C I. a C csuklóból az I. jelű (bal oldali) részre ható erő. 3.) A II. JELŰ (JOBB OLDALI) TARTÓRÉSZRE HATÓ ERŐKRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS: ( C II., F 3, B ) = 0 Tehát a II. jelű jobb oldali tartórészre ható erőrendszer egyenértékű nullával. A C II. a C csuklóból a II. jelű (jobb oldali) részre ható erő. 4.) A C JELŰ CSUKLÓRA HATÓ ERŐKRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS: ( C I., F, C II. ) = 0 Tehát a C jelű csuklóra ható erőrendszer egyenértékű nullával. A C I. a C I. ellentettje, tehát az I. jelű tartóból a C csuklóra ható erő. A C II. a C II. ellentettje, tehát a II. jelű tartóból a C csuklóra ható erő.

A KÜLSŐ TÁMASZERŐK ( A ÉS B ) MEGHATÁROZÁSA AZ ÖSSZES KÜLSŐ ERŐRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS ALAPJÁN [1.)-BŐL], FELÍRJUK AZ ERŐK NYOMATÉKÖSSZEGÉT A B TÁMASZPONTRA. EBBEN AZ EGYENLETBEN LESZ KÉT ISMERETLEN, AZ ÉS AZ. A KÉT ISMERETLEN MEGHATÁROZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MÁSODIK EGYENLET A BAL OLDALI (I. JELŰ) TARTÓRÉSZRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS ALAPJÁN [.)-BŐL] FELÍRT NYOMATÉKÖSSZEG LESZ A C CSUKLÓRA. AZ ISMERETLENEK ( és ) IRÁNYÁT A KOORDINÁTARENDSZER TENGELYEINEK POZITÍV IRÁNYAIBA MUTATÓKNAK KELL FELTÉTELEZNI! TEHÁT AZ -ET JOBBRA, AZ -T FELFELÉ MUTATÓNAK TÉTELEZZÜK FEL. (NYOMATÉKAIK ELŐJELEI EZEKNEK A NYILAKNAK A FORGATÓ ÉRTELME SZERINT ALAKUL.) 1.)-ből: M i B = 0. - + 10 + 141,4 141,4 6 300 4 100 = 0.)-ből: M i C = 0. - 6 + 6 00 1/ = 0 A KÉT EGYENLET EGYSZERŰBB ALAKBAN: - + 10 1965,6 = 0-6 + 6 565,68 = 0 AZ ELSŐ EGYENLETBŐL KIFEJEZZÜK AZ T: = + 0, + 196,56 A KIFEJEZETT -T BEHELYETTESÍTJÜK - 6 + (0, + 196,56) 6 565,68 = 0 A MÁSODIK EGYENLETBE ÉS MEGOLDJUK: -4,8 + 613,68 = 0 = + 17,85 kn (A POZITÍV ELŐJEL AZT JELENTI, HOGY A FELTÉTELEZETTEL EGYEZŐ IRÁNYÚ, TEHÁT JOBBRA MUTAT.) AZ -ET BEÍRVA AZ T KIFEJEZŐ EGYENLETBE: = + 0, (17,85) + 196,56 = +,13 kn (A POZITÍV ELŐJEL AZT JELENTI, HOGY A FELTÉTELEZETTEL EGYEZŐ IRÁNYÚ, TEHÁT FELFELÉ MUTAT.) +Z +X AZ A KOMPONENSEINEK ISMERETÉBEN AZ ÖSSZES KÜLSŐ ERŐRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS ALAPJÁN [1-BŐL], KÉT VETÜLETI EGYENLET SZOLGÁLTATJA A B KOMPONENSEIT. 1.)-ből: F ix = 0. +Z + 17,85 + 141,4 + B X = 0 B X = - 69,5 kn +X 1.)-ből: F iz = 0. +,13 141,4 300 100 + B Z = 0 B Z = + 319,7 kn

A BELSŐ KAPCSOLATI ERŐK ( C I. ÉS C II. ) MEGHATÁROZÁSA AZ I. JELŰ (BAL OLDALI) TARTÓRÉSZRE HATÓ ERŐKRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS ALAPJÁN [.)-BŐL] VETÜLETI EGYENLETEKBŐL KAPJUK A C I.X -ET ÉS C I.Z -T..)-ből: F ix = 0. + 17,85 + 141,4 + C I.X = 0 C I.X = - 69,5 kn.)-ből: F iz = 0. +,13 141,4 + C I.Z = 0 C I.Z = - 80,73 kn A II. JELŰ (JOBB OLDALI) TARTÓRÉSZRE HATÓ ERŐKRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS ALAPJÁN [3.-BÓL] VETÜLETI EGYENLETEKBŐL KAPJUK A -ET ÉS -T. 3.)-ból: F ix = 0. 69,5 = 0 = + 69,5 kn 3.)-ból: F iz = 0. 100 + 319,7 = 0 = - 19,7 kn A C JELŰ CSUKLÓRA HATÓ ERŐKRE VONATKOZÓ EGYENSÚLYI KIJELENTÉS ALAPJÁN [4.-BŐL] ELLENŐRZÉSRE VAN LEHETŐSÉG, MIVEL AZ ÖSSZES ITT HATÓ ERŐ MÁR ISMERTTÉ VÁLT. 4.)-ből: F ix = 0 + C I.X C II.X = 0 + 69,5 69,5 = 0 0 = 0 4.-ből: F iz = 0 - F + C I.Z + C II.Z = 0-300 + 80,73 + 19,7 = 0 0 = 0

C I.Z = 80,73 kn EREDMÉNYVÁZLAT F = 300 kn = 19,7 kn F 3 = 100 kn F 1 = 00 kn C I.X = 69,5 kn C II.X = 69,5 kn C I.X = 69,5 kn C I.Z = 80,73 kn C II.Z = 19,7 kn = 69,5 kn B X = 69,5 kn = 17,85 kn =,13 kn B Z = 319,7 kn AZ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁK RAJZOLÁSÁHOZ KI KELL SZÁMOLNI AZ IGÉNYBEVÉTELEKET AZ ÖSSZES OLYAN KERESZTMETSZETBEN, AHOL A TARTÓ TENGELYE TÖRIK, ILLETVE A TERHELÉS VÁLTOZIK. EZEKEN A HELYEKEN VIZSGÁLNI KELL A KERESZTMETSZETTŐL VÉGTELEN KÖZEL BALRA (ELŐTTE) ÉS VÉGTELEN KÖZEL JOBBRA (UTÁNA) ÉRTELMEZETT KERESZTMETSZETET. 3 4 7 6 8 9 10 11 1 13 1 5 14 A VIZSGÁLAT SORÁN BALRÓL JOBBRA HALADUNK, AHOGY A RAJZBAN JELÖLT KERESZTMETSZETEK SORSZÁMOZÁSA IS MUTATJA. ELŐJELSZABÁLY: NORMÁLERŐ (N): HA HÚZZA A KERESZTMETSZETET POZITÍV, HA NYOMJA NEGATÍV. NYÍRÓERŐ (V): A KERESZTMETSZETBEN ÉRTELMEZETT HÚZÓERŐT AZ ÓRAMUTATÓ FORGÁSÁNAK IRÁNYÁBA 90 0 -KAL ELFORGATVA KAPJUK A POZITÍV NYÍRÓERŐT. NYOMATÉK (M): AZ ÓRAMUTATÓ FORGÁSÁVAL EGYEZŐ FORGATÁS A POZITÍV.

AZ IGÉNYBEVÉTELEK MEGHATÁROZÁSA A KIJELÖLT ( 1 14. ) KERESZTMETSZETEKBEN A TARTÓN BALRÓL JOBBRA HALADVA, GONDOLATBAN ELFŰRÉSZELJÜK AZT A KERESZTMETSZETET, AMELYET ÉPPEN VIZSGÁLUNK. A LEESŐ BAL OLDALI RÉSZRŐL AZ ÖSSZES ERŐT HATÁSVONALAIKKAL PÁRHUZAMOSAN ÁTHELYEZZÜK A MEGMARADÓ JOBB OLDALI RÉSZ FŰRÉSZELT KERESZTMETSZETÉNEK A SÚLYPONTJÁBA. EZEKNEK AZ ERŐKNEK A TARTÓ TENGELYÉRE ESŐ VETÜLETE LESZ A NORMÁLERŐ, A KERESZTMETSZET SÍKJÁBA ESŐ VETÜLETE A NYÍRÓERŐ, AZ EREDETI HELYÜKRŐL KIFEJTETT NYOMATÉKAIK ÖSSZEGE A HAJLÍTÓNYOMATÉK. 1. JELŰ KERESZTMETSZET. JELŰ KERESZTMETSZET N 1 = - = -,13 kn V 1 = - = -17,85 kn M 1 = 0 knm N = N 1 = -,13 kn V = V 1 = - 17,85 kn M = - 17,85 = - 55,7 knm 3. JELŰ KERESZTMETSZET 4. JELŰ KERESZTMETSZET N3 = - = - 17,85 kn V 3 = + = +,13 kn M 3 = M = - 55,7 knm 5. JELŰ KERESZTMETSZET 6. JELŰ KERESZTMETSZET N 4 = N 3 = -17,85 kn V 4 = V 3 = +,13 kn M 4 = - 17,85 +,13 = = + 188,56 knm V N N V N N = V = 0,707 17,85 = 90,39 kn N N = = 0,707,13 = 157 kn N 5 = - N N = - 90,39-157 = - 47,39 kn V 5 = + V = + 157 90,39 = +66,61 kn M 5 = M 4 = + 188,56 knm V N N N 6 = N 5 = - 47,39 kn V 6 = V 5 = + 66,61 kn M 6 = - 17,85 4 +,13 4 = + 377,1 knm 7. JELŰ KERESZTMETSZET 8. JELŰ KERESZTMETSZET V N F 1 F 1 N N 7 = N 6 = - 47,39 kn V 7 = V 6 F 1 = = + 66,61 00 = = - 133,39 kn M 7 = M 6 = + 377,1 knm V N N N 8 = N 7 = - 47,39 kn V 8 = V 7 = - 133,39 kn M 8 = 0 knm ( A csukló nem tud felvenni nyomatékot! )

A II. JELŰ TARTÓRÉSZT (JOBB OLDALI TARTÓRÉSZT) ÖNÁLLÓ TESTNEK TEKINTJÜK, EZÉRT ENNEK A BAL OLDALI VÉGE A C CSUKLÓ. TEHÁT A 9. KERESZTMETSZETBEN CSAK A C II. ILLETVE ENNEK KOMPONENSEI HATNAK. 9. JELŰ KERESZTMETSZET 10. JELŰ KERESZTMETSZET N 9 = - = -69,5 kn V 9 = - = -19,7 kn M 9 = 0 knm N 10 = N 9 = -69,5 kn V 10 = V 9 = - 19,7 kn M 10 = - 19,7 = -438,54 knm 11. JELŰ KERESZTMETSZET 1. JELŰ KERESZTMETSZET F 3 F 3 N 11 = N 10 = - 69,5 kn V 11 = V 10 F 3 = - 19,7 100 = - 319,7 kn M 11 = M 10 = - 438,54 knm N 1 = N 11 = - 69,5 kn V 1 = V 11 = - 319,7 kn M 1 = - 19,7 4-100 = - 1077,08 knm 13. JELŰ KERESZTMETSZET 14. JELŰ KERESZTMETSZET F 3 F 3 N 13 = - F 3 = - 19,7 100 = - 319,7 kn V 13 = + = + 69,5 kn M 13 = M 1 = - 1077,08 knm N 14 = N 13 = - 319,7 kn V 14 = V 13 = + 69,5 kn M 14 = 0 knm

A TARTÓ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁI N ÁBRA -47,39-17,85-69,5-319,7 -,13 - + + - V ÁBRA -133,39-19,7-319,7-17,85 +66,61 +,13 +69,5 + - M ÁBRA -438,54-1077,08-1077,08-55,7-55,7 - + +188,56 +188,56 +377,1 + -