Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK, Pszichiátriai Klinika
Miről lesz szó? Charles Bonnet szindróma Diogenész szindróma Ekbom Cotard Erotománia (De Clérambault) Otello Capgras Miszidentifikációs szindrómák
Charles Bonnet szindróma Időskori látás zavarokban 0,4-15% 70 85 év; vaksághoz vezető szembetegség: retinopathia, glaucoma, macula degeneráció 1720-1793
Charles Bonnet szindróma Vizuális hallucinációk, epizódikusan, vagy krónikusan jelentkeznek. Emberek, állatok bizarr részletekkel, jelmezekben, furcsa fejfedőkkel, fejük helyén virágokkal, stb. A hallucinatoros élmények alkalmazkodnak a környezetükhöz. Trükkök alkalmazása
Prosopometamorphopsia: facialis disztorziók
Polyopia
Egyéb hallucinációk Dendropsia: fára, útra emlékeztető elágazások Tesellopsia: szabályos, egymást átfedő mintázatok Hyperchromatopsia: a színek rendkívül élénknek, ragyogónak tűnnek Macropsia Micropsia
Charles Bonnet szindróma: rizikótényezők Idős kor Látászavar: hirtelen látásvesztés > fokozatos látásromlás Nagyothallás Egyedüllét Kevés szociális interakció
Charles Bonnet szindróma: patomechanizmus A vizuális asszociációs cortex szenzoros deafferentációja okozza a látókéreg spontán tüzelését. Funkcionális MR-vizsgálat a hallucinációk jelentkezésekor a ventrális okcipitális lebeny fokozott aktivitását mutatta. SPECT-vizsgálat a temporális lebenyben, parietooccipitalis régióban és az agytörzsben jelzett asszimmetrikus perfúziót.
Charles Bonnet szindróma: terápia Edukáció és megnyugtatás Szemészeti beavatkozás Nincs elfogadott farmakológiai ajánlás Neuroleptikum Antikonvulzív szerek Antidepresszívum Kolinészterázgátlók
Diogenész szindróma Szinópéi Diogenész i.e. 404 i.e. 323
Diogenész szindróma Eponíma Clark és mtsai, 1975 BNO-10-ben nincs diagnózisa DSM-5 a Felhalmozási/gyűjtögetési zavart azonosítja Epidemiológia: éves incidencia: 60 év felett 1/200.000 gyakoribb: egyedül élő özvegyek között nőknél 1/3: a beteg gondját viselő közeli hozzátartozó elvesztése után manifesztálódik
Primer: 50-70% Diogenész szindróma Szekunder: 30-50%; A leggyakoribb pszichiátriai társbetegségek: Frontotemporális demencia: személyes higiénia csökkenés támogató kritérium, 36%-ban jelen van depresszió kényszerbetegség alkoholizmus mentális retardáció Capgras szindróma alvászavar
Diogenész szindróma:tünettan Otthoni mocsok Gyüjtögetés önelhanyagolás Hiányos belátás Szociális izoláció
Syllogomania
Diogenész szindróma:tünettan Otthoni mocsok Gyüjtőgetés önelhanyagolás Hiányos belátás Szociális izoláció
Otthoni mocsok
Diogenész szindróma:tünettan Otthoni mocsok Gyüjtőgetés Önelhanyagolás Hiányos belátás Szociális izoláció
Önelhanyagolás A személyes higiéné és környezet elhanyagolása A segítség folyamatos elutasítása Önveszélyeztető magatartás rizikók semmibe vétele
Diogenész szindróma: kimenetel Egészségtelen körülmények Elégtelen higiénia Csökkent táplálkozás Szomatikus szövődmények Felismerés: véletlenül társadalmi beavatkozás v. sürgősségi osztály, belgyógyászat Forenzikus problémák Mortalitás 5 éven belül 50 %
Diogenész szindróma: terápia Nehéz az elutasító magatartás és belátás hiány miatt. Elfogadott irányelv nincs Idős otthoni elhelyezés Pszichofarmakonok: Antipszichotikum: risperidon, quetiapin Antidepresszívum: SSRI Fázis profilaktikum: valproát
Ekbom jelenség Gyakoriság: átlagnépességben 5 % Idős populációban 5-15% Ekbom-szindróma Megfertőzöttségi téveszme, Paranoid pszichózis tünete Monoszimptómás hipochondriás Pszichózis Sajátszag téboly(halitózis, halitofóbia) + Diszmorfia a beteg csúnyaságára vonatkozó téveszméje Ekbom tünet taktilis hallucináció v. illúzió Alzheimer-kór, agytumor, Kp.idegrendszer infekciói, alkohol és atropin okozta konfúziós állapot alkoholos Korsakowpszichózis
Ekbom jelenség Diagnózis: Családorvos bőrgyógyász pszichiáter Terápia: Hivatalos ajánlás nincs Felvilágosítás a pszichés eredetről Antipszichotikum - risperidon Antidepresszívum - citalopram
Cotard szindróma Neurológus Sebészorvos Igazságügyi szakértő egy tanú nem tanú Jules Cotard (1840-1889) 43 éves nő esete 1880: depresszió új típusa 1882: téveszmés tagadás 1887: Séglas Cotard szindróma
Cotard szindróma deluzív miszidentifikációs szindrómák tartalom-specifikus téveszmék nihilisztikus téveszme, miszerint a páciens maga, illetve a világ, amiben él, nem létezik. Leggyakrabban 50 év fölött, nők között gyakoribb Idős populációt érintő pszichoorganikus szindrómákban Frontotemporális demenciák egyik formájában, a szemantikus primer progresszív afáziában is leírták
3 szakasz: Cotard szindróma germinációs fázis v. prodróma: depressziós és hipochondriás tünetek kibontakozási fázis: téveszmék kifejlődése krónikus fázis: krónikus depresszió, krónikus téveszmés kórkép
Cotard szindróma 1) Pszichotikus depresszió: szorongás, melankólia, akusztikus hallucinációk 2) Cotard I: nihilisztikus és hipochondriás téveszmék jelenléte depresszió nélkül. 3) Cotard II: kevert csoport, melyre a szorongás, depresszió, akusztikus hallucináció, halhatatlansággal kapcsolatos téveszme, nihilisztikus téveszme, szuicid magatartás jellemző.
Koponya CT/MR: Cotard szindróma bilaterális cerebrális atrófia, Sylvius-árok és az interhemiszferiális árok kiszélesedése, az oldalkamrák tágulata. a szubdomináns félteke parietális, illetve temporális lebenyének elváltozása alapvető jelentőségű Terápia: antidepresszívum-antipszichotikum elektrokonvulzív kezelés
Erotománia Perzisztáló téveszme: a beteg és egy magasabb szociális státuszú személy szerelmesek egymásba Demenciához társuló tünetként nem ismert. Primer = De Clérambault szindróma = vénkisasszony tébolya A téveszme önálló tünet, hallucinációk hiányoznak Szekunder: organikus vagy funkcionális pszichózis részjelensége Hallucinációk lehetnek A téveszmés szerelmet a beteg átviszi egy másik személyre is. Társulhat Capgras -, és Fregoli tünettel is. Következmény: agresszivitás, hosztilitás a kiszemelt személy ellenállása miatt, s sokszor csak ekkor kerül felismerésre.
Othello szindróma Kóros féltékenység, konjugális (házastársi) paranoia Férfiakban gyakoribb Parkinzon-kór Normál nyomású hidrokefalusz Cerebrális infarktus a jobb frontális lebenyben Demenciákban gyakori, prevalencia nem ismert. Társuló tünet: vizuális, auditoros hallucináció
Deluzív miszidentifikációs szindrómák 1. Capgras szindróma Negatív kóros hypoidentifikáció, a páciens vagy annak életében szereplő valamely személy, ritkábban a beteg számára idegen ember, tárgy vagy akár város "nem valódi", hanem "hasonmás", "helyettesítő", "utánzat", s ez a csere a páciens számára legtöbbször veszélyeket rejt. Alzheimer-kór 20-30% Lewy testes demencia 16-17 % Vaszkuláris demencia? %
Deluzív miszidentifikációs szindrómák 1. Capgras szindróma Differenciál diagnosztika Stroke, tumor, Pszichózis, deluzív zavarok, alkoholos enkefalopátia Prosopagnózia Reduplikatív paramnézia Etiológia, patogenezis nem tisztázott. Diffúz, jobb féltekei agyi léziók esetén alakul ki. Therápia: nincs állásfoglalás Antipszichotikum, kolinészteráz gátlók
Deluzív miszidentifikációs szindrómák 1. Prosopagnózia Gnosztikus zavar: Az addig ismerős arcok felismerésének képtelensége. Hang alapján a személyt a beteg be tudja azonosítani. Paranoid tünet nem figyelhető meg. A jobb okcipitotemporális terület elülső-alsó részének léziója v. bal féltekei léziók.
Deluzív miszidentifikációs szindrómák 3. Reduplikatív paramnézia specifikus emlékezeti zavar: ismerős személyek vagy helyek megkettőződése Rövid hipnoid tudatzavar előzi meg Előfordulás: degeneratív demenciák toxikus állapot metabolikus zavar szubarachnoideális vérzések kiterjedt jobb féltekei sérüléseket követően
Deluzív miszidentifikációs szindrómák 4. Fregoli tünet Hyperidentifikációs zavar: idegen személyeket és helyeket ismerősként ismer fel, pl. a kórházi kórtermet az otthonának hiszi. 5. Intermetamorfózis Ismert vagy ismeretlen személyek teljesen átváltoznak. Pl. Alzheimer-kórban a feleséget meghalt édesanyjával vagy éppen még élő más rokonával téveszti össze. A neuroleptikum használat következtében a szindróma sokszor csak átmenetileg jelentkezik.
Deluzív miszidentifikációs szindrómák Szindróma v. Demencia forma Tünettan tünet és gyakoriság Fantom-lakó szindróma Alzheimer-kór: 17% Idegen jelenléte a beteg otthonában Tükör tünet Alzheimer-kór: 4% A beteg nem ismeri fel saját magát és saját tükörképével folytat hosszas beszélgetést TV miszidentifikáció Klonális pluralizáció Gyermek szindróma Alzheimer-kór: 6% Nincs adat Nincs adat A TV-ben látott események a szobában zajlanak Egy adott személy több példányban való létezésének téveszméje A beteg elhunyt szüleit élőnek hisz
Köszönöm a figyelmet!