SWOT ANALÍZIS MUNKATÁBLA részanalízisek eredményeinek összesítése

1.sz. melléklet SWOT ANALÍZIS MUNKATÁBLA részanalízisek eredményeinek összesítése 1.1 Környezet hatása az üzleti alapképzésre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény jelentkezik, amely magában hordozza a megújulást is. Lehetőség nyílik újabb speciális szakirány kialakítására. A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) +4 5 +20 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 Mivel a szerzett tudás jól hasznosítható, ezért az egyéni és a munkaadói kereslet is növekedni fog az üzleti képzések iránt. +5 4 +20 Az üzleti képzés végzős hallgatói elhelyezkedési lehetősége és jövedelmi kilátásai máig kedvezőek a munkaerő-piacon. +4 5 +20 Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé 5 4 +20 EU pályázatok lehetővé teszik a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítését, kulturális programok kidolgozása 4 3 12 A fokozódó vándorlási hajlandóság és a vállalati szféra igények kihasználása az angol nyelvű képzések esetében 3 2 6 Piaci rések lehetőséget teremtenek az egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányok indítására 5 3 15 A nők társadalmi és munkaerőpiaci szerepének fokozódása lehetővé teszi számunkra a közgazdász hivatás vonzóbbá tételét és az üzletasszonnyá válás igényének kielégítését 2 2 4 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 Nftv. Alapján rövidülő képzési idő ütemezhetőbb képzéseket tesz lehetővé 2 3 6 Nftv. Alapján nyelvvizsga helyett nyelvi vizsga követelmény teljesítéséhez szükséges tanfolyamok kidolgozása és indítása 3 4 12 A munkaerőpiaci kutatások alapján a képzési tartalom iránti igény a szélesebb és mélyebb ismeretszerzés irányába tolódik el. 3 4 12 A kulturális környezet szereplői igénylik a kapcsolódó képzések kialakítását (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) 4 4 16 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12

VESZÉLYEK Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását -5 5-25 A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet -5 4-20 Az angol nyelvű képzések megszűnése létszám, intregrációs, vagy akkreditációs okok miatt -5 4-20 Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. -5 5-25 Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -5 4-20 Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt -5 4-20 A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A munkáltatók véleménye (a Szolnoki Főiskola diplomája közepes erősségű) negatív hatást gyakorolhat a keresletre 4 5 20 Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -4 4-16 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12 A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása -4 3-12 A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális -4 2-8 szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Csökkenő elsőhelyes jelentkezés, az intézmény kényszerhellyé válása -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 A felsőoktatás tömegessé válás miatt a diploma piaci értékelése differenciálttá válik A turizmus-vendéglátás szakon végzettek esetében a turisztikai szolgáltatásokat nyújtóknál magas a családon belüli foglalkoztatás aránya. 3 4 12 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 GVAM és Műszaki megszűnése akkreditációs támogatás hiányában -4 4-16 A finanszírozás nem teszi lehetővé a gyakorlati munkáltatáshoz szükséges csoportbontást -4 4-16 Hallgatói létszám miatt kontraszelekció kialakulása -4 4-16 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 2

ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját 5 5 25 A DPR kutatások alapján megállapítható, hogy az üzleti képzések színvonala jó, a szerzett tudás jól hasznosítható 5 5 25 Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Az üzleti szakirányokon folyó képzés magas színvonalú 5 4 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó 5 4 20 A szak tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 4 5 20 A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő 5 4 20 A főiskola multikulturális, sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat 4 3 12 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12 GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer) -4 5-20 A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását -4 5-20 A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya -4 3-12 A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei gyengék a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata problémás Az informatikai fejlesztés lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -4 4-16 Az oktatók didaktikai felkészítése az intézményi tevékenységben hiányos -4 3-12 Az oktatók részéről az új módszerek befogadása nem zökkenőmentes -3 4-12 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15 A bérelt ingatlanok kevésbé megfelelőek a felsőoktatási funkció ellátására Az oktató/nem oktató arány változása még mindig nem megfelelő mértékű 3 3 9 Az intézmény egyoldalú képzési kínálata, valamint a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez 3-4 3-12

1.2 Környezet hatása a műszaki alapképzésre LEHETŐSÉGEK A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzés tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Kiemelt MTMI képzési területbe tartozás lehetősége 5 5 25 A munkaerő-piaci kereslet igen jelentős és egyre növekszik a műszaki végzettségű diplomások iránt A zöld gazdaság előretörése és a kormány műszaki képzést támogató felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. Az állami támogatási szándékból eredő várható keresletnövekedés miatt lehetővé válik a szakfejlesztés, valamint új szakok kidolgozása és indítása +5 4 +20 A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz- BA-master) +4 5 +20 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 Nftv. alapján rövidülő képzési idő ütemezhetőbb képzéseket tesz lehetővé 2 3 6 Nftv. alapján nyelvvizsga helyett nyelvi vizsga követelmény teljesítéséhez szükséges tanfolyamok kidolgozása és indítása 3 4 12 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének +4 4 +16 kiválasztásában A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 A képzési tartalom iránti igény a mélyebb ismeretszerzés irányába tolódik el. 4 4 16 4

VESZÉLYEK A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A műszaki felsőoktatásban a versenytársak pozíciója sokkal jobb, amely a kereslet csökkenésével fenyeget 5 4 20 A technológiai innováció következtében a műszaki képzésben speciális hardverigény jelenik meg -4 4-16 Műszaki menedzser szakot a MAB a programakkreditáció során nem támogatja -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 A felsőoktatás tömegessé válás miatt a diploma piaci értékelése differenciálttá válik Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 5

ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Jó kapcsolat a magas színvonalú oktatási infrastruktúrával rendelkező SZMSZKI-val 4 5 20 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12 GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja az akkreditáció pozitív eredményét -4 5-20 A szak piaci pozíciója gyenge 4 5 20 Az informatikai fejlesztés lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -4 4-16 Az oktatók részéről az új módszerek befogadása nem zökkenőmentes -3 4-12 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15 Az oktató/nem oktató arány változása még mindig nem megfelelő mértékű 3 3 9 6

1.3 Környezet hatása az agrár alapképzésekre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A zöld gazdaság előretörése és a kormány agrárképzést támogató ágazati és felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) +4 5 +20 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 Nftv. Alapján rövidülő képzési idő ütemezhetőbb képzéseket tesz lehetővé 2 3 6 Nftv. Alapján nyelvvizsga helyett nyelvi vizsga követelmény teljesítéséhez szükséges tanfolyamok kidolgozása és indítása 3 4 12 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 A régió mezőgazdasági potenciálja elméletileg növeli a képzések iránti keresletet 4 3 12 7

VESZÉLYEK Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -5 4-20 Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt -5 4-20 A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A nem optimális méretű birtokszerkezet és a családi gazdálkodás hagyományos koncepciója gyengíti az agrár diploma értékét -5 4-20 Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -4 4-16 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12 Csökkenő elsőhelyes jelentkezés, az intézmény kényszerhellyé válása -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 A felsőoktatás tömegessé válás miatt a diploma piaci értékelése differenciálttá válik Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 GVAM akkreditációs támogatás hiányában a szak megszűnése -4 4-16 Hallgatói létszám miatt kontraszelekció kialakulása -4 4-16 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 8

ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az intézmény rendelkezik tangazdasággal 3 4 20 Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Az oktatók speciális kutatásokat folytatnak 4 5 20 A szakok tanterve illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 3 5 15 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12 GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer) -4 5-20 A szakok piaci pozíciója gyenge, indításuk veszteséget idézhet elő -5 4-20 Az oktatók didaktikai felkészítése az intézményi tevékenységben hiányos -4 3-12 Az oktatók részéről az új módszerek befogadása nem zökkenőmentes -3 4-12 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15 Az oktató/nem oktató arány változása még mindig nem megfelelő mértékű 3 3 9 9

1.4 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A felsőfokú szakképzés rendszerének átalakítása monopolhelyzetet teremt a felsőoktatás részére A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Az üzleti FSZ szakok többsége iránt nagy a kereslet, amely valószínűsíti a felsőoktatási keresletet is. +4 5 +20 A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) +4 5 +20 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 A KKK figyelembe vételével új szakmacsoportokkal bővülő képzési portfolió és speciális képzési tartalom kialakítása 4 5 20 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 Széles hallgatói réteg bevonása a képzések egymásra épülése miatt 4 4 16 Cigány továbbtanulók növekvő arányú bevonása 3 3 9 10

VESZÉLYEK Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. -5 5-25 Az új felsőoktatási szakképzés nem nyújt OKJ végzettséget, ezért annak munkaerőpiaci elismertsége bizonytalan -5 4-20 A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet -5 4-20 Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -4 5-20 A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12 Az FSZ képzés mentőöv jelleg e miatt a kereslet nagysága bizonytalan -4 4-16 A finanszírozás nem teszi lehetővé a gyakorlati munkáltatáshoz szükséges csoportbontást -4 4-16 Hallgatói létszám miatt kontraszelekció kialakulása -4 4-16 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 Csökkenő elsőhelyes jelentkezés, az intézmény kényszerhellyé válása -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 11

ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját 5 5 25 Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó 5 4 20 A szakok tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 4 5 20 A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő 5 4 20 FSZ szakjaink a TOP 10-.ben szerepelnek 4 5 20 GYENGESÉGEK Agrár és műszaki szakokon a felvettek száma alacsony és csökkenő mértékű -5 5-25 A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását -4 5-20 12

1.5 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) Saját képzéseinkben végzettek befolyásolási lehetősége (3-4 évenkénti egymásra épülő képzések) A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 Egyszerű regisztrációs eljárás-rend 4 5 20 Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé 5 4 +20 A változó szabályozási, pályázati környezet növeli a vállalkozások igényeit dolgozók szakmai továbbképzésére 5 4 20 Egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő, érdekes, gyakorlatias, a fejlődési trendekhez igazodó képzések indítása 4 4 16 A lakossági jövedelmek csökkenése a minőségi képzés irányába terelik a továbbtanulni vágyókat 4 4 16 EU pályázatok lehetővé teszik a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítését, kulturális programok kidolgozása 4 3 12 A fokozódó vándorlási hajlandóság és a vállalati szféra igények kihasználása az angol nyelvű képzések esetében 3 2 6 Piaci rések lehetőséget teremtenek az egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányok indítására 5 3 15 A nők társadalmi és munkaerőpiaci szerepének fokozódása lehetővé teszi számunkra a közgazdász hivatás vonzóbbá tételét és az üzletasszonnyá válás igényének kielégítését 2 2 4 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 A munkaerőpiaci kutatások alapján a képzési tartalom iránti igény a szélesebb és mélyebb ismeretszerzés irányába tolódik el. 3 4 12 A kulturális környezet szereplői igénylik a kapcsolódó képzések kialakítását (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) 4 4 16 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz a felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 Képzések oktatási infrastruktúrájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 13

VESZÉLYEK Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását -5 5-25 A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése és a vállalati támogatás hiánya jelentősen visszaveti a szakirányú továbbképzések iránti keresletet -5 4-20 Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -5 4-20 Egyes szakok indíthatósága nem lehetséges a minimális létszám el nem érése miatt -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A vállalakozások belső képzési rendszere erősödik, így csökken az igény a szakirányú továbbképzések iránt -5 4-20 A munkaerőpiaci kereslethez történő folyamatos alkalmazkodás költségei magasak, amelynek megtérülése nem minden -5 3-15 esetben biztosított A képzések egy része speciális, magas színvonalú informatikai és oktatástechnológiai eszközöket igényel -4 3 12 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12 A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása -4 3-12 A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális -4 2-8 szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 14

ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját 5 5 25 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó 5 4 20 A szakirányú továbbképzések tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 4 5 20 A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő 5 4 20 A főiskola multikulturális, sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat 4 3 12 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12 GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását -4 5-20 A képzések szervezése nem elég intenzív -4-5 -20 A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya -4 3-12 A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei gyengék a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata problémás Az informatikai fejlesztés lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -4 4-16 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15 15