TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

Átírás

1 TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt A versenykörnyezet hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis Készítette: Dr.Kóródi Márta 2012.

2 1. A versenykörnyezet elemzésének szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységét a versenytársak képzéskínálata és versenytársakhoz viszonyított pozíciója jelentősen befolyásolja. A versenytársak beazonosítása az azonos képzési programok és a terület, mint azonos fogyasztói kör alapján történik. Az elemzésnek mind a kínálatra, mind a keresletre kiterjedőnek kell lennie, valamint a minőségértékelési szempontokat is tartalmaznia kell. A szakon belüli mélységi elemzések a szakirányválaszték elemzését foglalja magában, ez az a terület, ahol versenyelőnyre tehet szert az intézmény új, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, a versenytársak kínálatában nem szereplő specializációk és szakirányok indításával. A képzésindítást korlátozza az alapképzési szakok akkreditációs paramétereinek teljesítése, ami a képzésfejlesztés és képzésfolytatás párhuzamosságainak megszüntetésére, a képzés racionalizálására kényszeríti az intézményeket, köztük a méretbeli hátrányokkal rendelkező főiskolákat, mint a Szolnoki Főiskolát. Ez a mérethátrány egyes esetekben előnnyé is válhat, amennyiben gyors stratégiai, funkcionális és strukturális reagálás szükséges a megjelenő képzési igényekre. Meg kell azonban jegyezni, hogy a felsőoktatás finanszírozásának változásával a területi meghatározottság hangsúlyosabbá válik, a képzések költségtérítése mellett a közlekedési és megélhetési költségek a hallgatók egy részénél a lakóhelyhez közeli intézményválasztást indokolják az alapképzés tekintetében. A versenyt ez a prognosztizált jelenség átmenetileg csökkentheti, az intézményeket pedig arra ösztönözheti, hogy helyileg közelebb kerüljenek a hallgatókhoz, vagyis kiterjedt telephelyhálózatot hozzanak létre, ami pedig fokozza a versenyt. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai Információk megnevezése A főiskola alapképzési szakjainak megfelelő szakokat indító intézmények jellemzői A főiskola alapképzési szakjainak megfelelő benchmark intézmények és a főiskola teljesítményének összehasonlítása A főiskola felsőfokú szakképzési szakjainak megfelelő benchmark intézmények és a főiskola teljesítményének összehasonlítása Információk forrása Intézményi elemzések - felvi.hu A Szolnoki Főiskola stratégiai helyzeteértékelése IFUA Hotváth & Partners Management Consultants Szolnoki Főiskola IFT. II. fejezet Diploma 2012./Diploma Felvételi rangsorok HVG 2011/2010. november Intézményi elemzések - felvi.hu A Szolnoki Főiskola stratégiai helyzeteértékelése IFUA Hotváth & Partners Management Consultants Szolnoki Főiskola IFT. II. fejezet Diploma 2012./Diploma Felvételi rangsorok HVG 2011/2010. november Intézményi elemzések - felvi.hu A Szolnoki Főiskola stratégiai helyzeteértékelése IFUA Hotváth & Partners Management Consultants

3 3. A versenykörnyezet hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére A versenykörnyezet általános helyzetképét megalapozza a Szolnoki Főiskola évi beiskolázási pozíciója. Az országban több, mint 70 intézményben közel hallgató végez felsőfokú tanulmányokat. Növekvő a magán- és egyházi fenntartású intézmények száma, ami a verseny fokozódását eredményezi nemcsak az állami és a nem állami intézmények között, hanem az állami fenntartású intézmények egymással is jelentős versenyben állnak, amit a kedvezőtlen demográfiai folyamatok tovább fokoznak. A Szolnoki Főiskolán az alapképzésre jelentkezők aránya csaknem 10 százalékponttal magasabb az országos értéknél, a felsőfokú szakképzésre jelentkezőké pedig közel négyszer akkora arányú, mint átlagosan az országban. Első helyen alapképzésre a jelentkezők 77,7%-a, felsőfokú szakképzésre 22,3% jelentkezett. Az SZF-re jelentkezők tagozatok szerinti megoszlása nem tekinthető tipikusnak: relatíve alacsony (58%) a nappali tagozatra, és magas a levelezőre jelentkezők aránya (39%). A távoktatásra felvételizők is felülreprezentáltak az intézményben, négyszer akkora arányban vannak jelen, mint hazánkban átlagosan. A Szolnoki Főiskola első helyes jelentkezőinek területi megoszlásából kiderül, hogy a jelentkezők több mint fele az Észak-alföldi régióból, további negyede a Dél-Alföldről, 16 százaléka pedig Közép-Magyarországról származik. Megyénként vizsgálva az adatokat kiderül, hogy az Észak-alföldi régió által produkált érték túlnyomó részét az intézménynek otthont adó Jász-Nagykun-Szolnok megye adja, Hajdú és Szabolcs pedig mindössze 7 százalékot tesznek ki együttesen. Ezzel szemben a Szolnokhoz területileg közelebb eső Bács- Kiskun és Pest megyéből százalék verbuválódik. Az is látható, hogy Közép- Magyarország relatíve nagyarányú részesedése sem a főváros, hanem Pest megye egyéb településeinek tudható be. Tehát annak ellenére, hogy viszonylag sokan, a felvételizők 44 százaléka érkezik a régió határain túlról, látható, hogy ez nem országos vonzókörnek, hanem csak egy szűk, bár régiókon átnyúló területnek tudható be. Az intézmény erős lokális szerepét jól mutatja továbbá, hogy az első helyes jelentkezők több mint negyede a Szolnoki kistérségből származik.

4 A főváros elszívó hatása és az Észak-alföldi régió heterogén felsőoktatási intézményei a Szolnoki Főiskolát három területen kényszerítik versenyre, egyrészt a Budapest vidék, másrészt az egyetem főiskola; harmadrészt a nagy főiskola kis főiskola viszonylatokban. A Szolnoki Főiskola országos és benchmark vizsgálatok alapján is jelentősen veszített pozíciójából. A beiratkozott hallgatói létszám tekintetében az átlagot lényegesen meghaladó csökkenés következett be. A Főiskola az országos átlagnál nagyobb mértékben képes magához vonzani és felvenni a költségtérítéses hallgatókat, ennek folyományaként jobban fel tudja tölteni képzési kapacitásait, ki tudja egészíteni az állami támogatásokat, ugyanakkor egyre jelentősebb arányban jelennek meg a képzésért (az állami finanszírozásnál) kevesebbet fizető hallgatók. Ugyanakkor a Szolnoki Főiskola üzleti szakjai (köztük a felsőfokú szakképzési szakok is) az országosan legkedveltebb szakok közé tartoznak. A versenytársak beazonosítása során nemcsak a célpiac területén működő intézményeket kellett figyelembe venni, hanem a célpiaci terület potenciális jelentkezőire ható, de a területen kívül eső intézményeket is. A Szolnoki Főiskola képzéseit összesen 23 vidéki felsőoktatási intézményben és 14 fővárosi intézményben oktatják még. Benchmark intézményként kerültek kiválasztásra és a főiskola alapvetően versenytársának tekinti a Budapesti Gazdasági Főiskolát, a Dunaújvárosi Főiskolát, az Eszterházy Károly Főiskolát, a Kecskeméti Főiskolát, a Károly Róbert Főiskolát, illetve a Nyíregyházi Főiskolát. Az egyetemek mindegyike nagyságrendjéből következően más szempontokat figyelembe véve kerül megítélésre, lehetséges partnerként vehető számításba. A beiskolázási területen működő magán- és egyházi intézmények közül a Kodolányi János Főiskola jelent veszélyt a dinamikusan bővülő kihelyezett képzései, telephelyei miatt.

5 A Budapesti Gazdasági Főiskola méreteiben, hallgatói létszámában, képzési portfóliójában jelentősen meghaladja a Szolnoki Főiskola kapacitását. A BGF fő profilja az üzleti képzés, s amellett indít más tudományágban is egy-egy képzést. Kínálatában megjelenik a Szolnoki Főiskola négy üzleti alapképzési szakja. A BGF összesen nyolc alapképzési, hat mesterképzési szakot, 21 felsőfokú szakképzési szakot, 48 szakirányú továbbképzést és számos felnőttképzési programot kínál leendő hallgatóinak, nappali, levelező és távoktatási tagozaton, egyes szakjait három idegen nyelven. Programkínálata jóval szélesebb a Szolnoki Főiskoláénál. Hallgatóinak továbbtanulási lehetőséget (master képzések) képes biztosítani. A BGF emberi erőforrás potenciálja lényegesen nagyobb a Szolnoki Főiskoláénál. Ismertsége, hazai és nemzetközi hírneve nagyobb, pénzügyi helyzete stabilabb, nemzetközi kapcsolatai szélesebb körűek. Összességében a BGF más nagyságrendű intézmény, mint a Szolnoki Főiskola, s a jobb képességű, pénzügyi szempontból stabilabb családok gyermekeit képes elszívni a Szolnoki Főiskola elől. A budapesti képzési helyszín előnyt, s egyben főképp a

6 Szolnoki Főiskola tipikus hallgatói szemszögéből hátrányt is jelent. Sok fiatal számára csábító a nagyvárosi, budapesti élet, s ez nagy vonzerőt jelent Szolnokkal szemben. Más fiatalok azonban nem érzik jól magukat a nagyvárosban, illetve családjuk nem tudja finanszírozni a budapesti megélhetési költségeket. A Dunaújvárosi Főiskola méretét tekintve kis főiskola, azonban a Szolnoki Főiskolánál szélesebb körű képzési profillal rendelkezik. Alapképzési szakokat kínál a bölcsésztudomány, a társadalomtudomány, a gazdaságtudomány (Gazdálkodás és menedzsment), informatika tudomány, műszaki tudomány (Anyagmérnök, Gépészmérnök, Műszaki menedzser, Műszaki szakoktató). Mesterszakokon is kínál képzést. Mind a gazdaságtudomány, mind pedig a műszaki tudományágban kínál képzési alternatívát Szolnokkal szemben. Szolnok előnnyel rendelkezik a nemzetköziesítés terén, és előny Budapest könnyebb elérhetősége. A dunaújvárosi intézménybe felvételizők nagy része alapképzésre igyekezett bekerülni ben. Az átlaghoz képest tized annyian választottak mesterképzést Dunaújvárosban. Mivel az intézmény saját régióján kívül három másikhoz is közel fekszik, így a főiskola jelentkezői nem csupán a székhelyét adó Közép-Dunántúlról érkeztek, de Közép-Magyarországról, a Dél- Dunántúlról és a Dél-Alföldről is sokan felvételiztek. Bár mindent összeadva a felvételizők több mint fele a Közép-Dunántúl határain kívülről érkezik, az ország messzebb fekvő területeiről kevesebben választják az intézményt. Az Eszterházy Károly Főiskola képzési profilja szintén szélesebb a szolnokinál, a gazdaságtudományi alapképzés terén azonban kevesebb alternatívát kínál, műszaki illetve agrárképzéssel egyáltalán nem rendelkezik. A Szolnoki Főiskolának nem jelentős versenytársa, azonban az EKF dinamikus főiskola, s rendelkezik szolnoki szempontból kedvezőtlen fejlesztési tervekkel. Eger lényegesen élhetőbb város, mint Szolnok, azonban nehezebben megközelíthető és távolabb van a fővárostól. Több mint háromezres jelentkezőszámával az EKF 2011-ben az egyik legjelentősebb vidéki főiskola. Különösen népszerűek a mesterképzések az egri intézményben. Az EKF-re első helyen jelentkezők harmada valamelyik mesterképzésre szeretett volna bejutni. A felvételizők hatvan százaléka Észak-Magyarországról, további 15 százalékuk pedig az Észak-Alföldről érkezett.

7 A Kecskeméti Főiskola a Szolnoki Főiskolának a műszaki képzési területen versenytársa. Összességében szélesebb körű műszaki szakkínálattal rendelkezik (Anyagmérnöki, gépészmérnöki, járműmérnöki, Ipari termék- és formatervező mérnöki, Mérnökinformatikus, Műszaki menedzser és Műszakoktató alapképzési szakok). A KF a műszaki képzési területen jó hírnévvel, innovációkkal, jelentős szellemi kapacitásokkal rendelkező intézmény. Az ebből származó előnyét erősíti a Mercedes kecskeméti gyáregységének felépülése és a vállalat kapcsolata a főiskolával. Műszaki és kertészeti szakjait mindhárom képzési szinten kínálja (FSZ, BA, MA). Előnyt jelent a főváros könnyebb elérhetősége. A KF Szolnokon is folytat műszaki képzést egy szolnoki partner-középiskolával való együttműködésben. Versenytársi mivolta mellett a KF lehetséges együttműködő partner is. A szolnoki üzleti szakokkal kombinálva szélesebb körű képzési portfoliójú főiskola jöhetne létre. A KF képzéseit kombinálva a szolnoki üzleti szaktudással versenyképesebb nem üzleti képzés jöhetne létre, a tudományterületek szinergikus hatásainak eredményeképpen. A régióból legtöbben a gépipari karra jelentkeztek. A legtöbben alapképzésre szerettek volna bekerülni és viszonylag

8 kevesen választottak mesterkurzusokat. A felvételizők 71 százaléka a nappali képzéseket választotta, 90 százalékuk pedig az államilag támogatott helyekre pályázott. A jelentkezők kétharmada a Dél-Alföldről származik, valamint a két szomszédos régióból - Közép- Magyarország és Észak-Alföld - érkezett a felvételizők további 17 és 11 százaléka. Az ország egyéb részeiről az átlagosnál kevesebben választották a kecskeméti intézményt. Jász- Nagykun-Szolnok megyéből érkezett a felvételizők csaknem 10 százaléka. A Károly Róbert Főiskola képzési portfoliójában 12 alapképzési-, 9 felsőfokú szakképzési- és 3 mesterképzési szak szerepel. Ezek egy része megegyezik a szolnoki kínálattal (Kereskedelem és marketing, Pénzügy és számvitel, Turizmus vendéglátás), illetve alternatív képzést kínál (Gazdálkodás és menedzsment). Három üzleti mesterszakja vonzó továbbtanulási lehetőséget kínál, amivel Szolnok nem képes konkurálni. Gyöngyös közúton könnyebben, vasúton nehezebben elérhető Szolnoknál. Agrárszakokkal rendelkezik az intézmény, műszaki szakokkal azonban nem. A KRF komplexebb intézmény a szolnokinál. Bár az intézmény sok szempontból nagyon jó benyomást kelt, piaci megítélése kevésbé kedvező a Szolnoki Főiskolánál. Az intézményt első helyen megjelölők harmada választott felsőfokú szakképzést, ami körülbelül hatszorosa az országos átlagnak. Az átlaghoz képest kevesebben jelöltek meg nappali képzéseket (53 százalék) és többen döntöttek a levelező tagozat mellett (45 százalék). A jelentkezők fele Észak-Magyarországról, negyede Közép- Magyarországról, valamint további 12 százaléka a szomszédos Észak-Alföldről érkezett. Jász- Nagykun-Szolnok, megyéből az átlagosnál többen jelentkeztek (7,2%). A Nyíregyházi Főiskola többkarú, a Szolnoki Főiskolánál nagyobb, szélesebb profillal rendelkező, több karú intézmény. Nagyobb képzési kínálatot nyújt, mint a Szolnoki Főiskola. Üzleti BA szakjai között szerepel Szolnok egyik pillér szakja (Turizmus-vendéglátás), illetve a szolnoki üzleti képzés alternatíváját képező Gazdálkodás és menedzsment. A szélesebb szakkínálat nagyobb vonzerőt jelenthet szakmát és képzést választó fiatalok számára. Mesterképzést Nemzetközi tanulmányok szakon kínál a főiskola. Számos felsőfokú szakképzési, illetve szakirányú továbbképzési szakkal rendelkezik. A Nyíregyházi Főiskola nagyságrendjében meghaladja a Szolnoki Főiskolát, jellemzői azonban rendkívül hasonlóak 2011-ben. A jelentkezők többsége (64%) alapképzésre jelentkezett, de a felsőfokú

9 szakképzésekre jelentkezők aránya is közel kétszerese az országos átlagnak. A mesterképzésre első helyen ide jelentkezők aránya magasabb az országos értéknél. Az országos értéket jelentősen alulmúlva az NYF-re mindössze 47 százalék jelentkezik nappali tagozatra, a többség (52%) pedig a levelező tagozatot jelölte meg első helyéül. A Nyíregyházi Főiskola első helyes jelentkezőinek területi megoszlását vizsgálva kimagasló az intézmény regionális szerepe: az első helyen ide jelentkezők nyolcvan százaléka az Észak-alföldi régióból adja be jelentkezését. A többi régió - az Észak-magyarországit leszámítva - jelentősen alulreprezentált az országos arányokhoz viszonyítva. Az azonos régióba tartozó Jász- Nagykun-Szolnok megyéből mindössze a jelentkezők 2 százaléka származik, ami a Nyíregyházi főiskola lokális szerepét jól mutatja. Önálló szempontként kerül számításba vételre 2012-től az önköltség nagysága. A Szolnoki Főiskola e tekintetben a képzések nagy részében versenyképes, árelőnnyel rendelkezik, árpozíciója az alsó harmadban található. Az Fsz képzések esetében a felső harmadban helyezkedünk el a gyakorlatigényes szakok többletráfordítás Az alapszakok közötti különbözőséget, egyedi kínálatot és végül is a felvételiző döntését a szakirányok, specializációk jelentősen befolyásolják. A főiskola minden szakja rendelkezik szakirányokkal, korszerűsítésük, megújításuk stratégia fontosságú a továbbtanulási döntés szempontjából, így a kommunikációs szerepet mindenképpen figyelembe kell venni. A szakmai tartalom eldöntése azonban a szakfelelősök képzésfejlesztési kompetenciája. Az Fsz képzések esetében piaci vezető pozíciója van a benchmark intézmények között a főiskolának az egy éve bevezetett államháztartási és pénzügyi képzések területén, a többi folyó képzés esetében jó a pozíciója. A képzés változása azonban ezt a pozíciót jelentősen befolyásolni fogja, a jelentkezők száma nemcsak a képzések ismertségének hiánya, hanem a finanszírozás miatt is csökkenni fog várhatóan. Ez a jelenség azonban a versenytársakat is sújtja.

10 A Szolnoki Főiskola pozíciója az önköltségeket tekintve (2012) Forrás: felvi.hu alapján saját szerkesztés Összességében a Szolnoki Főiskola versenytársai az intézménnyel szemben elsősorban szélesebb körű képzési profiljukkal és mesterképzési kínálatukkal rendelkeznek. A hallgatók több képzési/tudomány/szakmai terület közül választhatnak, míg a Szolnoki Főiskola döntő mértékben üzleti, kisebb mértékben műszaki, illetve agrár-műszaki képzéseket kínál. Az utóbbi kettőben a főiskola emberi erőforrásai erősen korlátozottak. Előnyt jelenthet azonban az üzleti képzésekre való szakosodás. A versenytársak egy részével szemben hátrányt jelent Szolnok város kisebb vonzereje. A versenytársak előnyeinek kihasználása együttműködések keretében történhet. A Szolnoki Főiskola közvetlen versenytársai jellemzően a vidéki székhelyű főiskolák. A kis vidéki főiskolák jellemzően kisebb, a nagy vidéki főiskolák jellemzően szélesebb képzési portfolióval biztosítják fenntarthatóságukat. A fővárosban erős képzési fókusz is garancia lehet a sikerre, miközben erre kisebb vidéki intézménynél nincs követhető modell. A Szolnoki Főiskolára és a versenytárs intézményekre jelentkező összes jelentkezés száma alapján a Főiskolát a versenytársak döntő többsége megelőzi a hallgatói vonzerő képességében. A közvetlen versenytársakkal szembeni hátrány ugyanakkor nem jelentős. Levelező és nappali szakon indított költségtérítéses gazdasági és műszaki, illetve agrár képzései a Szolnoki Főiskolának a versenytársaihoz képest a költségtérítés összege alapján az élmezőnyben van. Az előnyösebb költségtérítéses díjai a pótfelvételi eljárás során érzékelhetően segít a hallgatók megszerzésében. A megkérdezett elsőévesek a Szolnoki Főiskola oktatási színvonalát, jó hírnevét és lakóhelyi közelségét tartották a legfontosabbnak a választásuk során. 4. A versenykörnyezet hatásának beazonosítása és értékelése a. Környezet hatása az üzleti alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám versenypozíció javulása a

11 képzés elismertsége miatt versenypozíció javulása a képzések korszerűsége és újszerűsége miatt (tartalom és szakirányfejlesztés) versenypozíció javulása a képzéskínálat egymásra épültsége miatt, képzési szint bővítés (master) Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám a főváros elszívó hatása érvényesül a vidéki egyetemek elszívó hatása érvényesül a vidéki főiskolák elszívó hatása érvényesül a magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír b. Környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám versenypozíció javulása a képzés elismertsége miatt versenypozíció javulása a képzések korszerűsége és újszerűsége miatt (tartalom és szakirányfejlesztés) versenypozíció javulása a képzéskínálat egymásra épültsége miatt, képzési szint bővítés (Fsz) Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám a főváros elszívó hatása érvényesül a vidéki egyetemek elszívó hatása érvényesül a vidéki főiskolák elszívó hatása érvényesül (Kecskemét) a magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír c. Környezet hatása az agrár alapképzésekre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám versenypozíció javulása a képzés elismertsége miatt versenypozíció javulása a képzések korszerűsége és újszerűsége miatt (tartalom és szakirányfejlesztés)

12 versenypozíció javulása a képzéskínálat egymásra épültsége miatt, képzési szint bővítés (Fsz) Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám a főváros elszívó hatása érvényesül a vidéki egyetemek elszívó hatása érvényesül a vidéki főiskolák elszívó hatása érvényesül a magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír d. Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám versenypozíció javulása a képzés elismertsége miatt versenypozíció javulása a képzések korszerűsége és újszerűsége miatt (gyakorlatorientáltság) versenypozíció javulása a képzéskínálat egymásra épültsége miatt, validálás Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám a főváros elszívó hatása érvényesül a vidéki egyetemek elszívó hatása érvényesül a vidéki főiskolák elszívó hatása érvényesül a magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír e. Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám versenypozíció javulása a képzés elismertsége miatt versenypozíció javulása a képzések korszerűsége és újszerűsége miatt (tartalom- és szakfejlesztés) versenypozíció javulása a képzéskínálat egymásra épültsége miatt, szakirányok szakirányú továbbképzésként kiajánlása diplomaszerzés után Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám a főváros elszívó hatása

13 érvényesül a vidéki egyetemek elszívó hatása érvényesül a vidéki főiskolák elszívó hatása érvényesül a magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír Javaslat a képzésinnovációra a. Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására A versenykörnyezet hatása alapján kívánatos a képzési portfólió bővítése, a jelentkezők előnyben részesítik a teljes kínálatot, így a továbbtanulási lehetőséget nyújtó master szakkal rendelkező intézményeket. Javaslat: Üzleti master szak indítása. Az üzleti képzések minél szélesebb piacának megcélzása, a négy üzleti szak kínálatának bővítése. A humánmenedzsment ismeretkör művelésének kiterjesztésével a további humán jellegű szakfejlesztések megalapozása Javaslat: Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak indítása Javaslat: Emberi erőforrás menedzsment alapképzési szak indítása b. Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére Versenyelőny származhat és a vonzóképesség is növekedhet az intézményválasztást jelentősen befolyásoló, a kínálat megkülönböztetését szolgáló szakirányválaszték tudatos alakításából. Javaslat tartalomfejlesztésre: az alapképzések szakirányainak korszerűsítése, újszerű, vonzó szakirányokká alakításuk vagy cseréjük A távoktatás tekintetében a versenytársakhoz viszonyított pozíciója a főiskolának kiemelkedő. A versenyelőnyt stabilizálása és fokozása érdekében ki kell használni a web 2.0 előnyeit a módszertani megújulás és a hallgatói bázis növelése érdekében. Javaslat módszertani fejlesztésre: korszerű képzésmenedzsment platform kialakítása Szolnok, április 30. Dr.Kóródi Márta