Dr. Hetesi Erzsébet A közgazdasági képzés többfokozatú rendszerének és a kreditalapú képzés együttes bevezetésének koncepciója a SZTE GTK-án

Átírás

1 Dr. Hetesi Erzsébet A közgazdasági képzés többfokozatú rendszerének és a kreditalapú képzés együttes bevezetésének koncepciója a SZTE GTK-án I. Kihívások, feltételek Az elmúlt években a hazai felsőoktatás problémáit számos elméleti- és pragmatikus szemléletű tanulmány elemezte. A jószándékú tanácsok, javaslatok mindegyikének célja egy olyan stratégiaváltás megvalósítása a hazai felsőoktatásban, amely az EU csatlakozás után versenyelőnyt biztosít hazánk számára. A többlépcsős rendszer bevezetésére vonatkozóan is számos kísérlettel találkozhatunk. A főiskolák és egyetemek érdekütközései, és/vagy érdekazonosságai egyaránt tükröződnek a hazai elképzelésekben. (Temesi) 1. Nemzetközi kihívások Az EU tagállamok oktatási struktúrája a mobilitás elősegítése céljából a duális modell felől a lineáris rendszer felé mozdult el: ez teszi ugyanis lehetővé a kilépési és becsatlakozási pontjaival, átjárhatóságával, rugalmasságával nagy tömegek elfogadható színvonalon történő oktatását a társadalmi hatékonyság kívánt szintjén. Az utóbbi években létrejött négyszintű képzés (post-secondary főiskolai egyetemi doktori képzés szintje) már összhangban áll az EU országokban kialakult megoldásokkal, a problémák elsősorban a szinteken belüli tartalmi és strukturális kérdéseknél jelentkeznek. A szakstruktúránk duális rendszerében nehéz a kilépés a képzésből, problémákat okoz a pályakorrekció, a képesítési követelmények merevsége gátolja a hallgatói mobilitás kibontakozását stb. (Barakonyi, 2001) A csatlakozás az Európai Unióhoz megköveteli a Felsőoktatási Térséghez való alkalmazkodást, és ez fogalmazódik meg a CSEFT anyagokban is. Nagy hibába eshetünk azonban, ha megfeledkezünk az Európai Unión kívüli felsőoktatás lehetséges hatásairól, az amerikai modellt követő felsőoktatási rendszerek versenykihívásairól. 2. Hazai környezet Ami a felsőoktatás képzési struktúrájának átalakítását illeti, az drámaian erősödő versenyhelyzetben kell, hogy megvalósuljon, miközben párhuzamosan gyökeres változások mentek és mennek végbe a hazai felsőoktatásban. A nyugodt vizeken evező kényelmes felsőoktatásnak rövid időn belül szembe kellett néznie a kreditrendszerel, a bolognai folyamattal, az új felsőoktatási törvénnyel, és hamarosan a csökkenő hallgatói létszámmal. A fenti környezeti tényezőket figyelembe véve a SZTE Gzadaságtudományi Kara kettős célt fogalmazott meg a legkisebb konfliktusokkal átjutni a jelenből a jövőbe fennmaradni a versenyben, versenyelőnyökkel javítani a piaci pozíciót II. A SZTE GTK helyzete

2 1. A SZTE GTK helye a hazai gazdasági felsőoktatásban A Gazdaságtudományi Kar a hazai gazdasági felsőoktatásban fiatal karnak számít, hiszen 2004-ben ünnepli a képzés tizedik, a kar fennállásának ötödik évfordulóját. Viszonylag rövid múltja mellett kis karnak is számít, hiszen több más gazdasági képzést nyújtó egyetem (BKÁE, PTE KTK stb.) hallgatói létszáma meghaladja a szegedi keretet. A jelentkezések alapján a kar a középmezőnyben foglal helyet, de tendenciáját tekintve a jelentkezések száma kedvezőnek mondható (2004-ben más karok csökkenő arányai ellenére nappali tagozaton a fennállás óta a legmagasabb volt az első helyen jelentkezők száma.). A kar imázsát kezdetben valószínűleg növelte a volt JATE elismertsége, később a társkarok oktatási színvonala (TTK, ÁJTK stb.), de a saját erőfeszítések is megtérültek, hiszen a hallgatói felmérések pozitív eredményekről számolnak be. III. A SZTE GTK képzési kínálata A fiatal és kis kar néhány év alatt a lehetséges képzések szinte valamennyi területén megjelent, és mára az alábbi színes palettát kínálja a tanulni vágyóknak: 1. post secundary (AIFSZ JGYTF, Podmaniczky Frigyes) 2. főiskolai (nappali és távoktatásos alapképzés) 3. kiegészítő egyetemi képzés (nappali, levelező) 4. posztgraduális szakirányú képzések (gazdálkodástudományi szakértő, jogász-közgazdász, mérnök-közgazdász, orvos/gyógyszerész közgazdász, egészségügyi menedzser, európai tanulmányok) 5. doktori (Ph.D) képzés A képzési struktúra átalakítása 2002 A SZTE Gazdaságtudományi Kara 2002-ben kísérletet tett a többlépcsős képzés és a kreditrendszer együttes bevezetésére. A többlépcsős képzés és a kreditrendszer bevezetése során kitűzött célok 1) A oktatás rugalmassága: a képzési idő és a képzési terhelés elosztása legyen a hallgatói választás függvénye. 2) A kar által nyújtott oktatási szolgáltatások átjárhatósága: a megszerzendő végzettség, és annak tartalma legyen hallgatói választás, akár többszöri választás függvénye. 3) A kar által nyújtott szolgáltatások egymásra épülése: a kar képzési kínálata legyen lineárisan egymásra épülő, nyújtson alternatívát tanulmányai folytatása mellett döntő hallgatóinknak éppúgy, mint tanulmányaikat más intézményekben lezárt (megszakított), a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán folytatni kívánó hallgatóknak. 4) Az egyes képzési szintek elválasztása: az egyes kimenetek (oklevéllel záruló képzések, mint szakok), ne egymásból következzenek, hanem alkossanak önálló egészet, megteremtve egyrészt a lehetőségét az egyes szakok tekintetében, a piaci elvárásokhoz történő folyamatos, és rugalmas alkalmazkodásnak, másrészt a szakmai elvárások egyértelmű érvényesítésének. (A korábbi gondok feloldása a főiskolai és egyetemi képzés első három évének, vagy legalábbis ezen időszak meghatározó szakaszának további közelítése.) A többszintű képzés és a kreditrendszer bevezetése során kitűzött célokat kielégítő oktatási koncepció alapvető elemei

3 (1) A kar oktatási szolgáltatásainak alapegysége nem a szak, illetve a szakirány, hanem a kurzus, melynek elvégzéséhez szükséges munkát kredittel kell díjazni. (2) Egy kurzus több oktatási formában is meghirdethető (nappali; levelező; távoktatás), melynek során az elvégzéséért járó kreditek változhatnak, a kurzussal szemben támasztott szakmai követelmények ugyanakkor változatlanok. (3) Egy végzettség nem más, mint bizonyos kurzusok elvégzésének kötelezettsége: közgazdasági végzettséghez alapesetben a Kormány 77/2002. (IV. 13.) rendelete alapján. A fentiek alapján a kar oktatási szolgáltatásként felajánlott kurzusait négy nagy csoportba lehet sorolni: - Alapkurzusok : azon kurzusok köre, melyet minden, (bármilyen) gazdálkodástani, vagy közgazdaságtani végzettséget szerezni kívánó hallgatónak el kell végeznie. - Kiegészítő kurzusok : azon kurzusok köre, melyek elvégzésének feltétele az alapkurzusok ismeretanyagának ismerete. Feladatuk a szakirányú, adott végzettséget jellemző ismeretek feldolgozásának megalapozása. Adott végzettség megszerzéséhez nem szükséges a kiegészítő kurzusok összességének teljesítése, csupán a végzettséget determináló szakirányú kurzusok által megkövetelt mértékben. - Szakirányú kurzusok : adott végzettséget speciálisan jellemző kurzusok köre. A Kormány 77/2002. (IV. 13.) rendelete értelmében a kurzusoknak a további csoportosítása történt meg: - Elméleti közgazdaságtani kurzusok - Módszertani kurzusok (analízis; valószínűségszámítás; lineáris algebra; operációkutatás; statisztika; informatika) - Gazdálkodástani kurzusok (pénzügy; számvitel; jog; menedzsment; marketing) - Általánosan művelő kurzusok - Kötelező kurzusok - Kötelezően választható kurzusok - Szabadon választható kurzusok

4 1. sz. ábra: kurzusok besorolásának alapmodellje ÁMÉT Közgazdasági Módszertani Gazdálkodási kurzusok kurzusok kurzusok kurzusok Alapkurzusok KÖTELEZŐ Kiegészítő kurzusok KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ SZABADON Szakirányú kurzusok Gazdálkodástani főiskolai végzettség VÁLASZTHATÓ Gazdálkodástani szakirányú végzettség A modell bevezetésének alapvető problémái nappali közgazdász-gazdálkodási képzés esetében A korábbi egyetemi képzés lineáris (3+2) problémái: - a főiskolai képzésben túl sok az elméleti módszertani ismeret - az egyetemi képzésbe bekapcsolódók felkészültsége hiányos A bevezetett rendszer tapasztalatai, problémák - a kétféle tanrend megfeleltetése - a nem nappali képzések harmonizálása a nappali képzéssel

5 IV. Jövőbeli elképzelések, célok (stratégia) A SZTE GTK a jövőre vonatkozóan a következő célokat fogalmazza meg: 1. A felsőfokú szakképzésben erősíteni kívánja a kapcsolatokat a középiskolákkal, és mentor szerepében vállalja a képzések szakmai felügyeletét, minőségbiztosítását. 2. A bachelor képzésben a tervezett alapszakok közül folytatni kívánja a gazdálkodási képzést, amely a jelek szerint gazdálkodási és menedzsment szakként kerül megalapításra, és tervezi a pénzügyi és számviteli, valamit és a kereskedelem és marketing alapszakok indítását. 3. Hogy a master képzésben hol találja meg a helyét a kar, az még a jövő titka, de mindenképpen jelen lesz azon egyetemek körében, amelyek színvonalas és piacképes szakokkal szeretnének megjelenni a felsőoktatási piacon.