ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 352/2010. (II. 24.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2009. november 27-én burkolt reklám közzétételével egy alkalommal megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontjában megállapított kötbért és 1.741.703-Ft, azaz egymillió-hétszáznegyvenegyezer-hétszázhárom forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kötbért az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára kell hét napon belül megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub csatornájának 2009. novemberi műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2009. november 27-én a Reflektor című műsorszám egyik szegmense 08:42:48-kor Mészáros Dóra fotózását kísérte végig. A kommentárban látottak és elhangzottak alapján a Testület burkolt reklám közzététele miatt az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek
megfelelően 2010. január 12-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételre felhívást tartalmazó levelet a tértivevény tanúsága szerint 2010. január 13-án átvette, amelyre január 21-én postázott válaszlevelében az alábbi észrevételeket tette. A magas művészi igényességgel elkészített fotókról a műsor szerkesztői úgy vélték, hogy azok mindenképp helyet érdemelnek a műsorszámban. A riport bemutatásával a Reflektor egyfajta közérdeklődésnek tett eleget, mondhatni azt is, hogy nézői kíváncsiságot elégített ki, s tette mindezt úgy, hogy közben objektíven tájékoztatott. A műsorszám kifogásolt szegmense egy szokványosnak mondható fotózásról szólt, aminek november végén éppen a Mikulás adta az apropóját. A riportban megszólaló szereplők voltak: Mészáros Dóra fotómodell, a Mikulás, valamint Radnai Péter a lap főszerkesztője. Radnai Péter már közel húsz éve a televíziós szakmában dolgozó riporter, műsorvezető, producer, egykori moszkvai tudósító, már ötödik éve a legnagyobb példányszámú férfimagazin főszerkesztője. Ebben a minőségében médiaszereplései rendkívül gyakoriak, ahogyan a világ minden országában, ennek a magazinnak a vezetői a celebvilág részei, maguk is sztárok. Radnai Péter megszólalásaiban szakértőként szokott megjelenni, és jelent meg a kifogásolt szegmensben is, mintegy a szép nő fogalmának legismertebb hazai tudora. A vele készült interjú nem a lapot volt hivatott népszerűsíteni, ehhez a műsornak semmilyen érdeke nem fűződött. A Műsorszolgáltató állítása szerint azért szólaltatta meg a lap főszerkesztőjét egy rövid interjú erejéig, mert személye hitelesítette a forgatott anyagot. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a Reflektor című műsorszámban megjelent képek és elhangzott mondatok esetében nem állapítható meg gazdasági, személyes vagy csoportérdek, hiszen a műsor szerkesztői nem abból a célból szerkesztették a műsorba Mészáros Dóra képeit a Mikulással, hogy ezzel is emeljék a lap eladott példányszámait, vagy hogy a cég bevételét növeljék. A Műsorszolgáltató hangsúlyozni kívánja, hogy a közte és a kifogásolt lap kiadója között semmiféle üzleti megállapodás, vagy kapcsolat nem állt fenn a műsorszám elkészítésével, és a hatósági ellenőrzés megállapításai szerint a lap burkolt reklámozásával kapcsolatban, nem volt célja a kiadvány példányszámainak növelése és népszerűsítése sem. Álláspontja szerint azzal, hogy a riportalany munkahelye megnevezésre került, vagyis az, hogy Radnai Péter kicsoda, mely lapnak a főszerkesztője, még semmiképp sem került ösztönzésre, és indokolatlan mértékben bemutatásra maga az újság. Amennyiben a riportalany nyilatkozata alatt esetleg semmi, vagy legfeljebb a neve és a főszerkesztő titulus került volna feltüntetésre, úgy lényeges információ került volna elhallgatásra. Ugyanis, ha a nyilatkozóval kapcsolatban az információkat nem tüntette volna fel, véleménye szerint akkor sem lenne tagadható-vitatható az, hogy ő kicsoda, tehát ez a puszta tényeken nem változtat. A Műsorszolgáltató szándéka annyi volt, hogy tényszerűen, hitelesen és tárgyilagosan tájékoztasson és informálja a nézőket arról, hogy mely lap képviseletében nyilatkozik a látott személy. 2
A hatósági ellenőrzés tartalmazza a riportból azon egyik utolsó mondatot, miszerint: Hogy Dóra mennyire volt jó kislány 2009-ben, az csak a napokban derül ki. A Műsorszolgáltató véleménye szerint ezen megjegyzést sem lehet félreérteni, mindazonáltal szükséges az ezt követő záró mondat idézése is, miszerint: Még nem tudni, hogy virágcsokrot, vagy ajándékot hoz neki a télapó. Tehát megállapítható, hogy a zárásként elhangzottak a hatósági ellenőrzéssel ellentétben nem a lapra, hanem a közelgő Mikulásra vonatkoznak. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint kijelenthető, hogy a riportban még közvetett formában sem került szóba a Playboy magazin decemberi száma, ekként a műsorszámban látottak és elhangzottak nem voltak alkalmasak arra, hogy a nézők figyelmét felkeltsék a férfimagazin decemberi száma iránt. A hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján a Testület az alábbi álláspontot alakította ki. Az Rttv. a burkolt reklámmal kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 2. 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 10. (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. Az idézett törvényi rendelkezés a burkolt reklám tényállásának megállapításához három konjunktív feltétel fennállását követeli meg, úgy mint: 1) egy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlásra, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.235/2006/5. számú ítéletében kimondta, hogy semleges információnak olyan közlés akár képen, hangban vagy írásban való megjelenése minősül, amelynek közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás megőrzése mellett. Ha azonban az objektivitást sugárzó környezetben olyan kiegészítő információ jelenik meg, amely a tájékoztatást meghatározott irányba tereli, a burkolt reklám ténye megállapítható (KGD.4/2005/70). A Műsorszolgáltató azon nyilatkozatával kapcsolatosan, miszerint közte, és a kifogásolt lap kiadója között semmilyen üzleti kapcsolat nem áll fenn, a Testület meg kívánja jegyezni, hogy ez jelen eljárás esetében lényegtelen, mert a burkolt reklám megállapítása során azt kell vizsgálni, hogy a közzététel során akár szándékosan, akár gondatlanul jelent-e meg olyan információ, amely ösztönzőleg hatott vagy hathatott szolgáltatás igénybevételére, áru megvásárlására. A burkolt reklám tényének megállapítása során ugyanis nem vizsgálandók a gazdasági háttérmotívumok, azaz irreleváns, hogy azért a Műsorszolgáltató kapott-e bármiféle ellenszolgáltatást. Kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt 3
reklám fogalmában definiált ösztönző befolyás. Ezt az álláspontot erősíti meg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.234/2005/6. számú ítéletében: A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás( ). A burkolt reklám közzététele történhet szándékosan és gondatlanul egyaránt. Erre mutatott rá a Fővárosi Bíróság a 24.K.32338/2005/8. számú ítéletében, amely szerint: Minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat. A műsorrész bemutatásának apropóját Mészáros Dóra Mikulással történt fotózása adta. A műsor elején a kommentátor az alábbiakat mondta el a fotózással kapcsolatosan: ( ) Idén decemberben nem csupán a télapó, de a nyuszi is eljön hozzánk. Pontosabban egy igazi nyuszilány, Mészáros Dóra, akit korábban már láthattunk a címlapon. Ezt követően maga a modell szólalt meg, aki a korábbi fotózással kapcsolatos emlékeit, érzéseit elevenítette fel a tévénézők számára, illetve azt is elmesélte, hogy szívesen állt volna ismételten az újság fotósainak kamerái elé: Én nagyon-nagyon szerettem volna még egyszer szerepelni ugye itt. Nyilvánvalóan pont ezért, mert itt kezdtem. ( ) A hölgy elmeséli, hogy az első fotózás óta nagy változásokon ment keresztül, és szeretné ezt az új én -jét megmutatni mindenkinek. A modell a műsorban megosztotta a tévénézőkkel az aktuális fotózás előtti érzéseit, azaz hogy egy kicsit tart attól, a Mikulás miként fogja kezelni a helyzetet. Ezt követően megszólalt Radnai Péter, a Playboy újság főszerkesztője, aki az alábbiakat nyilatkozta: ( )Lehet, hogy én is korábban őrült ötletnek tartottam ( ) én azt gondolom, hogy ha a húsvéti nyuszi már beleivódott abba a világba, amit a mi lapunk képvisel, akkor végül is a Mikulás mér ne kerülhetne bele? A műsorszám végén kommentárként az alábbi hangzott el: Hogy Dóra mennyire volt jó kislány 2009-ben, az csak a napokban derül ki. Még nem tudni, hogy virgácsot, vagy ajándékot hoz neki a Télapó. A műsorszám tartalmát és témáját tekintve megállapítható, hogy az abban közzétett információk alkalmasak voltak arra, hogy a nézők figyelmét a Playboy című újságra tereljék, 4
és ezzel vásárlásra ösztönző hatást váltsanak ki bennük. A Testület álláspontja szerint a bejátszás megtekintését követően a tévénézők könnyen összekapcsolhatták a modellről és fotózásról bemutatott bejátszásokat a Playboy című, havonta megjelenő újsággal. Mind a modell, mind pedig Radnai Péter által elmondottakból a tévénézők arra a következtetésre juthattak, hogy a fotózásról készült képeket a Playboy című újság (következő) számában megtalálhatják. Ez kiolvasható Mészáros Dóra mondataiból, amikor elmondta, hogy örömmel szerepel hét év után ismét az újság címlapján, valamint a főszerkesztő szavai is egyértelműen utaltak arra, hogy a műsorszámban bemutatott, a Mikulással történt fényképek láthatóak lesznek az újságban. A burkolt reklám megállapításakor az képezi a vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.302/2005/5. számú ítéletében arra mutatott rá, hogy a burkolt reklám megállapításakor a (többlet)információ megjelenítésének indokoltságát is vizsgálni kell: Az e körben kialakult egységes gyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy annak megítélése során, hogy egy közlés burkolt reklámnak minősül-e, a bíróságnak a burkolt reklám fogalmi elemeinek megvalósulását az adott műsorszám mondanivalója, üzenete alapján kell vizsgálnia. A mérlegelés során vitás megjelenítés dramaturgiai indokoltságára is figyelemmel kell lenni. A közzététel indokoltságával kapcsolatosan a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.309/2005/4. számú ítélete szerint ( ) valamely megjelenítés dramaturgiailag akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha az a sugárzott műsorhoz kapcsolódóan elengedhetetlenül szükséges, ( ). Az újság főszerkesztőjének fogalmazásából ( mi lapunk, mér ne kerülhetne bele ) a Testület álláspontja szerint egyértelmű utalást hallhattunk arra, hogy a képek a Playboy című lap számára készültek. Az ilyen jellegű tájékoztatás közzétételével olyan többletinformációk kerültek a műsorszámban megjelenítésre, amelyek a műsorszegmens alapinformációjához képest indokolatlanok, azaz az általános tájékoztatáson túli közlések jelentek meg a műsorszámban. A Testület álláspontja szerint a fotózáson történtek bemutatása mellett nem tekinthető szükségesnek a műsorszámban elhangzottak, így megállapítható, hogy a műsor témája szempontjából nélkülözhető és indokolatlan információk kerültek közreadásra. Ezen információk közreadásával a műsor a tévénézők figyelmét egyértelműen a Playboy című műsorszám felé irányították, amely ennek következtében alkalmassá vált arra, hogy a nézőket az újság megvásárlására ösztönözzék. A fentebb leírtak alapján a Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató burkolt reklám közzétételével megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1 és 11.6.1.20 pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért. 5
A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1 pontja szerint: Ha a Műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni: Az Rttv. 10. (5) bekezdés sérelmével kapcsolatosan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontja az alábbiakat tartalmazza: A Törvény 10. (5) bekezdésében foglaltak a burkolt reklámra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kötbér mértéke az ORTT által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kötbér alapjának a 2 százalékát. A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjában foglalt rendelkezés első mondata az alábbiak szerint határozza meg: A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a Műsorszolgáltatási Jogosultságának arra az évre fizetendő Műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjában foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a törvénysértő magatartás elkövetésének időpontjában a kötbér alapja 1.741.702.878-Ft. A Testület a 2009. évben öt határozatában [843/2009. (IV. 15.), 894/2009. (IV. 22.), 903/2009. (IV. 22.), 1628/2009. (VIII. 26.) és 1883/2009. (IX. 30.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt. Ezen határozatokban a Testület a 2008 decemberében, valamint 2009. január, február, március és május hónapokban elkövetett jogsértésekért az Rttv. 112. (1) bekezdés d) pontjában foglalt szankciót alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a szankció kiszabásakor figyelembe vette továbbá azt a tényt, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. évben ötödik alkalommal sértette meg az idézett törvényi rendelkezést, ugyanakkor jelen eljárás tárgyát jelentő jogsértést legutóbb hat hónappal korábban, 2009 májusában követett el a Műsorszolgáltató. A Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontja értelmében a Testület a kötbéralap 2%-áig terjedően határozhatja meg a kötbér mértékét. A Testület a törvénysértés súlyára, valamint az egyszeri elkövetésre tekintettel a kötbér mértékét a 2009. évben hozott szankcionáló határozatokban foglaltakkal megegyezően a kötbéralap 0,1%-ában határozza meg. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés egy esetben történt megsértése miatt az Rttv. 112. (1) bekezdés d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontjában megállapított kötbért és 1.741.703-Ft megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Műsorszolgáltató kötbérfizetési kötelezettségére vonatkozóan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4 pontja az alábbiakat tartalmazza: 6
Ha a Műsorszolgáltató a Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11.5 és 11.6 pontban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül. A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. február 24. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök 7