Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1
A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket mutató első követő mérése a 2010-es tizedikes országos kompetenciamérés lesz. A felmérést az iskolák bonyolították le, két egymást követő, 45 perces tanóra keretében. 2
A mérésben résztvevők köre Fővárosi fenntartói szinten teljeskörű, matematikából 12076 tanuló részvételével. A reprezentatív mintába matematikából 4212 tanuló, a populáció 35 %-a került. A populáció 45 %-a lány, 54 %-a fiú. 3
A mérés lebonyolítása A és B változatú feladatlappal,az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így minden tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg. Elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsajátítását mértük. Javítók: szakértők, vezetőtanárok 10 fő. Statisztikai feldolgozás: az MFPI végezte. 4
Mit mutatnak a mérések? TIMMS (OKM honlapja) PISA (OH OKÉV honlapja) KOMPETENCIAMÉRÉSEK (MFPI adatai)
A tanulók nyolcadikos év végi matematikajegyének megoszlása 6
A matematikateszt jellemzői Összteljesítmény 37 % 19 pont Szórás 20% 10 pont Jegy-teszt korreláció 0,64 Cronbach-féle alfa 0,94 7
Gyakoriság (%) Teljesítményeloszlás matematikából 25 20 15 10 5 0 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítmény (%) 8
Matematika-teljesítmények iskolatípusonként Gimnázium össz átlag Gimnázium átlag Szakközépiskola össz átlag Szakközépiskola átlag Szakiskola össz átlag szakiskola átlag Fővárosi átlag Gimnázium össz átlag Gimnázium átlag Szakközépiskola össz átlag Szakközépiskola átlag Szakiskola össz átlag szakiskola átlag Fővárosi átlag 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 9
A matematika kompetenciamérés eredményei képzéstípusonként A képzés típusa Matematika átlag (%) Matematika szórás (%) Gimnázium 56 21 Szakközépiskola 36 17 Szakiskola 20 11 Összesített eredmény 37 20 10
A mérés tartalmi területei Tartalmi területek és eredményeik Mennyiségek és műveletek 41 % Hozzárendelések és összefüggések 38% Alakzatok síkban és térben 42 % Események statisztikai jellemzői és valószínűsége 43% 11
Gondolkodási műveletek Gondolkodási műveletek Modellalkotás Összesített eredmény Tényismeret és rutinműveletek Komplex megoldások 46,7 % 53,3 % 21,7% 12
Tanulók száma (fő) Kihagyott feladatok számának megoszlása 1600 1508 1400 1200 1080 1000 800 600 400 200 0 698 448 256 122 60 31 9 nincs 1 2 3 4 5 6 7 8 üresen Üres hagyott feldatok feladatok száma száma 13
A kompetenciák fejlődésének/fejlesztésének lépései 1. szint: reprodukció, 2. szint: reorganizáció, 3. szint: transzfer, 4. szint: problémamegoldás. Kompetenciáról csak akkor beszélhetünk, ha elérte a transzferképesség fokát. 14
Az eredmények feladatonként, az átlag megjelölésével 80% 70% 69% 65% 60% 50% 54% 47% 40% 39% 30% 20% 19% 18% 28% 26% 10% 0% mf1 mf2 mf3 mf4 mf5 mf6 mf7 mf8 mf9 15
A matematikafeladatok kapcsolatrendszere 16
6., 7., 9. és 3. feladat A 6., 7., 9. feladat mindegyike összetett gondolkodást igényel, többfajta ismeretet kellett mozgósítani megoldásukhoz. Elég erősen kapcsolódik e csoporthoz a 3. feladat, amelyben a következtetési gondolatsort vagy az egyenletet a tanulónak kellett felállítania. Mind a négy feladat az alapvető fontosságú számolási és kombinatív készséget mérte. 17
1. és 8. feladat, valamint a 4. feladat Grafikus ábrázolások értelmezése, alapvető számolási, kerekítési, összeadási részekkel: 1. és a 8. a legegyszerűbbnek számítóak, mindenkitől elvárható minimális tudásszintet mérnek. Ezekhez csatolódik a százalékszámítási feladat (4. feladat), amelyet a tanulók viszonylag sikeresen oldottak meg. 18
2. és 5. feladat A kombinációs készséget, a lehetőségek összeszámlálását méri a 2. és 5. feladat a többihez lazábban kötődik. Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből a feladatokból nem értek el részpontszámokat. A témakör eredményessége évről évre növekvő. 19
Schopenhauer és a top kvark Minden probléma három fázison keresztül jut el a végleges megoldásig: az elsőben nevetségesnek látszik, a másodikban támadják, a harmadikban nyilvánvalónak veszik a megoldást. Schopenhauer 20PMM
A méréssorozat várható eredménye A folyamatos fejlesztés pozitív hatású lesz a tanulókra. Jobb eredmények, sikeresebb iskolai tanulmányok. Az iskolák fővárosi szinten egységes mérésiértékelési rendszerrel dolgozhatnak. Feladat a jövőre nézve: a középiskolai tanulók bemeneti matematikai kompetenciamérésének összevetése az országos mérés eredményével; a hozzáadott érték vizsgálata több tanulmányi időpontban. 21
Köszönöm a figyelmet. pota.maria@fppti.hu 22