Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses Reference Number of the Project: 134350- LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Title of the Project: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. CONTENT PAPER OF THE MODULE AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI POLITIKÁJA Modulvezetı: Michael SCHLEICHER (DE) További modultagok: Manuela NOCKER (UK) Ákos BURJÁN (HU) Safwan MCHAWRAB (FR) André ABITBOL (FR) A kurzus felépítése: 5 kreditpont 125 150 óra terhelés 50 65 oldalas hagyományos formátumú tananyag A kurzus célja: A hallgatók megértsék az Európai Unió költségvetésének finanszírozását, valamint azt, hogy hogyan teremtik elı a tagországok a hozzájárulásukat; általános alapismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy mely területeket finanszíroz az Európai Unió valamint, hogy ezen területek, hogyan hozhatók összefüggésbe a tagországok gazdaságaival; értékelni tudják a magánszemélyeknek az Európai Unió felé érvényes nettó pozíciójának mérésére vonatkozó jelenleg érvényes módszereket; megértsék hogyan osztódik meg az illetékesség az Európai Unió és a tagországok között; megértsék a nemzeti adórendszerek helytállóságát a Közös Piacon, valamint értékelni tudják azokat;
elemezni tudják az adóharmonizációra vonatkozó kezdeményezéseket, különös tekintettel a Közös Piac négy szabadságára vonatkozó következményeikre. 1. fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: BEVÉTELEK SCHLEICHER, Michael (Németország) Súly: a kurzus 7,5%-a 4 5 oldal Ez a kurzus két fı részre osztható, melynek elsı része az elsı két fejezettel foglalkozik: az Európai Unió költségvetésével. Az elsı fejezetben a hallgatók megtanulják, hogyan fogadja el az Európai Unió a költségvetését, mely intézményeket vonja be ebbe a folyamatba, valamint milyen befolyással vannak erre a tagországok. Továbbá, a pénzügyi kilátások fogalmába is bevezetést nyernek. Ezen felül, a hallgatók tudást szereznek arról, hogyan teremti elı az Európai Unió a költségvetéséhez szükséges forrásokat, mely során lehetısége nyílik arra, hogy kötelezı jelleggel írjon elı a tagországok számára pénzügyi terheket. 2. A költségvetési eljárás az Európai Unióban 3. Az Európai Unió saját forrásai 4. A nettó hozzájárulás problémája 5. Az Európai Unió közös adójának gondolata 2. fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: KIADÁSOK SCHLEICHER, Michael (Németország) Súly: a kurzus 7,5%-a 4 5 oldal A második fejezet az Európai Unió költségvetésének másik oldalába enged bepillantást, tömör áttekintést adva az Európai Unió kiadásairól, történeti fejlıdésérıl, szerkezetérıl, valamint a politikai célkitőzések változásainak hatásairól. A kiadások legfontosabb tényezıit: a Közös Mezıgazdasági Politika (CAP) és a Strukturális Politika részletesebben is elemzésre kerül. A hallgatók tudást szereznek arról, hogyan ítéljék meg az Európai Unió befolyását a nemzeti gazdaságpolitikákra ezen a területeken. 2. Az Európai Unió kiadásainak felépítése 3. A Közös Mezıgazdasági Politika kiadásai 4. A Strukturális Politika kiadásai 5. Egyéb kiadások
3. fejezet ADÓZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN SCHLEICHER, Michael (Németország) Súly: a kurzus 15 %-a 9 10 oldal A harmadik fejezettıl kezdve a kurzus második része a tagországok adózásával foglalkozik az Európai Unió keretein belül. A soron következı fejezet egy általános bevezetı az adózás közgazdasági kérdéseibe. Kritikusan vizsgálja a tagországok adózásának korlátait, melyek a folyamatos globalizálódás következményeiként merültek fel. Továbbá, egy tömör összefoglalást találhatunk még ebben a fejezetben az Európai Unió tagországainak jelenleg hatályos adórendszereirıl. 2. Az adók hatása az árakra és a forgalomra 3. Adózás a globalizált gazdaságban 4. Az illetékesség megosztása az Európai Unió és a tagországok között 5. Adórendszerek egyes tagországokban: jelenlegi helyzet / példák 4. fejezet KÖZVETETT ADÓK Súly : BURJÁN, Ákos (Magyarország) a kurzus 15%-a 9 10 oldal A negyedik fejezet az Európai Uniós közvetett adóztatási kérdésekre összpontosít. A leglényegesebb kérdéskör az áfa-szabályozás, mely jelentıs hatással lehet a tagországok közötti kereskedelemre. Ebben az összefüggésben, az árukat és szolgáltatásokat külön vizsgáljuk, mivel eltérıek azok kereskedelmi körülményei. Továbbá, egyéb közvetett adókkal is foglalkozunk, elsısorban azok a kereskedelem korlátaira vonatkozó hatásával. 2. A nemzetközi kereskedelem adózása: áruk 3. A nemzetközi kereskedelem adózása: szolgáltatások 4. Az áfa szerepe (forrás ország - célország, az erıforrások elosztásának következményei) 5. Diszkrimináló adózás 5. fejezet KÖZVETLEN ADÓK BURJÁN, Ákos (Magyarország) Súly : a kurzus 15%-a 9 10 oldal
Az ötödik fejezet a második legnagyobb adófajtával, a közvetlen adókkal foglalkozik. Elemezni fogjuk a munkaerı, valamint a tıkejövedelmek adózásának általános hatásait, továbbá külön foglalkozunk az adóalapok nemzetközi átrendezıdésével kapcsolatos adókikerülésekkel. Feltesszük azt a kérdést is, mely jelenleg széles körben, olykor nem érzelemmentesen vitatott: Szembe kell majd néznünk az egyre alacsonyabb adókulcsok versenyével, valamint ebbıl következıen az Európai Unió tagországai által nyújtott egyre alacsonyabb minıségő és mennyiségő közjavakkal és közszolgáltatásokkal? 2. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a munkaerı adózása (a határokon átívelı ügyletekben az adózási jogosultság megosztása: forrás ország vagy illetıség országa, jogi keretszabályozás (kétoldalú egyezmények, EU Irányelvek)) 3. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a tıkejövedelmek adózása 4. A változó tényezık versenye: az egyre alacsonyabbak versenye? 5. Gyakorlat 6. fejezet ADÓHARMONIZÁCIÓ MCHAWRAB, Safwan / ABITOL, André (Franciaország) Súly: a kurzus 15%-a 9 10 oldal A fejezet az Európai Unión belüli adóharmonizációjára vonatkozó korábbi kísérleteket és jelenlegi kezdeményezéseket tárgyalja. Elıször az adóharmonizáció és adóverseny rivális fogalomkörök általános gazdasági értelmezésével foglalkozunk. Mindkét fogalomkört a jólétre gyakorolt hatása mentén fogjuk elemezni. A késıbbiekben vizsgálni fogjuk az Európai Unió adóharmonizáció felé vezetı lépéseinek rövid történetét, a kapcsolódó uniós alapelveket, valamint a legfrissebb és legvalószínőbb jövıre vonatkozó kezdeményezéseket. 2. A tagországok adórendszerei: Verseny vagy Harmonizáció 3. Az adóharmonizáció alapelvei 4. Adóharmonizáció: a gyakorlat és a jelenlegi helyzet 5. Gyakorlat 7. fejezet AZ ADÓZÁS ÉS AZ ÜZLETI ETIKA Súly: Dr. NOCKER, Manuela (Nagy-Britannia) a kurzus 10%-a 5 6 oldal A heterogén európai adórendszerek változatos módokat és eszközöket kínálnak magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt, hogy elkerülhessék vagy legalább csökkenthessék adóterheiket. A közelmúltban, Németországban kirobbant botrány heves és érzelmekkel teli vitát váltott ki a tisztességtelen országok közötti versennyel, valamint ezen versenyben az elınyszerzésre irányuló etikátlan viselkedéssel kapcsolatban. Ez a fejezet ebbıl a szempontból vizsgálja a tagországok adórendszereinek versenyéhez kapcsolódó elınyöket és hátrányokat, ilyenformán kiegészítésként is szolgál a 6. fejezetben tanultakhoz.
2. Becsületesség, mint a nemzetközi verseny egyik ismérve 3. Az üzleti etika fogalomköre adózási szempontból 4. Gyakorlat 8. fejezet ESETTANULMÁNYOK Súly: SCHLEICHER, Michael (Németország) a kurzus 15%-a 9 10 oldal Az elızı fejezetek olyan kérdéseket tartalmaztak, melyek a korábban tárgyalt témaköröket és a hozzájuk kapcsolódó tudást elkülönülten kezelték. Ebben az utolsó fejezetben az esettanulmányok mentén foglaljuk össze a kurzus során tanultakat. A lehetı legfrissebb esetek alapján mélyíthetik el a hallgatók az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi politikájával kapcsolatos tudásukat, valamint annak alkalmazhatóságát kis- és középvállalkozásokra. 1. Esettanulmány (fıképp a 1/2. fejezetekhez kapcsolódóan): A tagországok nettó pozíciója az Európai Unió felé 2. Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. fejezetekhez kapcsolódóan): Az Európai Unió jelenlegi adószabályozása 3. Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. fejezetekhez kapcsolódóan): Az Európai Bíróság legújabb adózással kapcsolatos döntései 4. Esettanulmány (fıképp a 4. fejezethez kapcsolódóan): A nemzetközi háromszög ügyletekben fellelhetı áfa-csalás problematikája 5. Esettanulmány (fıképp a 7. fejezethez kapcsolódóan): A Liechtenstein-eset 6. ( )