Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére

Átírás

1 Eszközök, módszerek felnőttképzési szakpolitikai döntéshozók részére REGIONAL Comparative Analysis of Regional Policies for Adult Learning This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.

2 Tartalom A REGIONAL projekt összehasonlító elemzésének főbb megállapításai... 3 A REGIONAL összehasonlító elemzés következtetései... 5 REGIONAL összehasonlító elemzés alapján a főbb kihívások összefoglalója... 6 Regionális szakpolitikai helyzetkép... 7 A felnőttképzés célja Finanszírozás Szakpolitikai dokumentumok ismertsége A felnőttképzéshez kapcsolható főbb fogalmak Szakpolitikák megalkotása Kihívások a szakpolitika alkotásban, felnőttképzési döntéshozatalban A szakpolitikák megalkotásához hasznosnak talált eszközök... 25

3 A REGIONAL projekt összehasonlító elemzésének főbb megállapításai Az összehasonlító elemzés elkészítéshez a projektben már korábban megvalósított hat országjelentést, Szlovákia, Olaszország,. Németország, Magyarország vettük alapul. A projektpartnerek elfogadtak egy közös módszertant, melynek segítségével egységesen kezelhetőek az országjelentések, kiegészítve ezeket az elsődleges, illetve a másodlagos kutatás eredményeivel. Az összehasonlító elemzés felmutatja azon közös egyezőségeket, illetve különbségeket, melyek a REGIOANL projekthez csatlakozott országok régióiban a felnőttképzési szakpolitikákban, döntéshozatali folyamatokban mutatkoznak. Az országspecifikus, közös nevezőre nem hozható felnőttképzési szabályozási, döntéshozatali folyamatok a projekt weboldalán ( az Eredmények menüpontban érhetőek el. Az összehasonlító elemzés tartalmazza azon kulturális, politikai háttér információkat is, melyek az egyes országokban elkészült interjúk, szakpolitikai dokumentumok révén rendelkezésre állnak, így biztosítva az összehasonlító elemzéshez a minél teljesebb felnőttképzési betekintést. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a fenti háttér információk már szerepeltek az országjelentésekben, ezért az összehasonlító elemzésben, az ismétlések elkerülése végett, egyes információkra, adatokra csupán utalunk az alábbi formátumban: (Regional_ie) Németország (Regional_de) Olaszország (Regional_it) (Regional_rs) Szlovákia (Regional_sk) Magyarország (Regional_hu) A projektpartnerek felvállalták azt a feladatot, hogy összehasonlítják az egyes országok, illetve régiók szakpolitikai döntéshozatali folyamatát, illetve megvalósítási gyakorlatát a felnőttképzés területén. Ez a fajta benchmarking tevékenység feltételezi az egyes helyi döntéshozatali folyamatok összehasonlíthatóságát, a felnőttképzési programok megvalósításának gyakorlatát, illetve a finanszírozás módját. Egy hasonló benchmarking típusú folyamatnak az igénye több európai uniós dokumentumban, stratégiában is megjelent, mindenek előtt a Mind the Gap: Education Inequality Across EU Regions, EC, DG EAC, 2012 című tanulmányban. Az említett dokumentum a társadalmigazdasági fejlődés egyik kulcsának tekinti a felnőttképzést, mely elképzelést a projektpartnerek a gyakorlatba átültetve finommítottak. Így alakult ki az a három fő kategória, mely mind a hat országban közösen értelmezhetővé teszi a felnőttképzés kulcsszerepét. A kategóriák, illetve az ezekhez tartozó főbb pontok az alábbi táblázatban szerepelnek: Szakpolitikai döntéshozatal Megvalósítás Finanszírozás 1. Az adott régióban a felnőttképzés önálló szakpolitika? 2. Nyitott, háromoldalú, átlátható konzultációs 1. A megvalósítás folyamata, és a bevont intézmények 2. Támogatott/megvalósított tevékenységek. A megvalósítást segítő 1. Milyen szintű forrás biztosítja az adott régió felnőttképzési gyakorlatát? (EU, nemzeti, helyi) 2. A szakpolitikák

4 folyamat a döntéshozatali folyamatokban 3. A szakpolitikák megalkotásakor milyen szakmai háttéranyagok biztosítottak az egyes szinteken (nemzetközi, EU, nemzeti, regionális), milyen mértékben vették alapul az előző tervezési időszak monitoring jelentéseit? 4. Jellemző-e a jó gyakorlatok cseréje más régiókkal? eszközök (intézményi megállapodások, időszakos jelentések kidolgozása, minőségbiztosítás) 3. Milyen eszközök állnak rendelkezésre a monitoring/értékelési folyamat során? megalkotásakor folyik-e pénzügyi tervezés? Létezike várható megtérülési elemzés a szakpolitikai tervezéskor? 3. Léteznek PPP (publicprivate partnership) megoldások a privát szféra bevonására felnőttképzési szakpolitikák, illetve a megvalósítás támogatására? A részletes Összehasonlító elemzés, illetve az országjelentések megtalálhatóak több nyelven a projekt weboldalán:

5 A REGIONAL összehasonlító elemzés következtetései A REGIONAL projekt hat partnerországban végzett kutatásai alapján az összehasonlító elemzés főbb megállapításai a következők: 1. A felnőttképzési szakpolitikák megalkotása túlnyomórészt fentről lefelé haladó folyamatok (hatból öt országban), mely során törvényi felhatalmazással bíró oktatási intézmények, szervezetek határozzák meg a felnőttképzési programok irányát, finanszírozási módját. A felnőttképzési szakpolitikák megalkotása jellemzően nemzeti szinten történik, kivétel ez alól Németország, ahol a tartományi kormányok határozzák meg az adott irányvonalakat. Általánosságban elmondható, hogy a felnőttképzési szakpolitikák meghatározása nem regionális vagy helyi szinten történik, és a stratégiák meghatározásakor csak néhány esetben veszik figyelembe a helyi, regionális szervezetek véleményét. 2. A felnőttképzés megvalósítása szorosan összefügg a másodfokú oktatással, illetve a szakképzéssel, mivel a felnőttképzés jellemzően nem önálló szakpolitika regionális szinten. 3. A felnőttképzés célja jellemzően gazdasági és társadalmi vetületű, de az elvárt eredmények jellege országonként, régióként változik. 4. A projektben végzett interjúk hangsúlyosan rámutatnak arra, hogy a nem formális felnőttképzés nagy gyakorlati haszonnal jár, ám nem kellően elismert, és pénzügyileg nem eléggé támogatott. 5. A felnőttképzési szakpolitikákat érintő konzultációk szükségességét minden partner megemlíti, de a döntéshozók elérésének módjára nincs kidolgozott folyamatterv. A felnőttképzési célok elérése érdekében a döntéshozókkal való egyeztetések esetlegesek és rendszertelenek. 6. Az európai uniós és az OECD által publikált dokumentumok fontos forrásként lettek megjelölve, ám ismertségük, felhasználási szintjük változó. 7. A regionális, helyi szintű kvalitatív, kvantitatív adatok felhasználása jobban kirajzolná a helyi, regionális felnőttképzési igényeket, így jobban hozzájárulna a szakpolitikai prioritásokhoz.

6 REGIONAL összehasonlító elemzés alapján a főbb kihívások összefoglalója Kutatási szempont DE HUN IRL IT SRB SLO A szakpolitikákat regionális szinten határozzák meg A gazdasági célok előnyt élveznek A felnőttképzés független, önálló szakpolitika A formális tanulás elsődleges a felnőttképzési programok kínálatában Különálló, célzott felnőttképzési források állnak rendelkezésre Az országjelentések megerősítik, hogy a szakpolitikai döntéshozók használnak nemzeti vagy uniós szintű adatforrásokat

7 Regionális szakpolitikai helyzetkép Konzultációk Bevezető A következő táblázat a felnőttképzésben érintett szereplő konzultációs gyakorlatát összesíti. Az interjúalanyoknak feltett kérdésekben arra kerestük a választ, hogy milyen módon zajlanak a szakmai egyeztetések, milyen időzítés alapján, milyen gyakorisággal. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb résztvevőnél zajlanak egyeztetések, de mindenhol születik a szakmai döntéshozóknak készülő úgynevezett Zöld Könyv. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben az egeztetésekről szóló kérdésekre nem érkeztek válaszok. Az adatok azt mutatják, hogy zajlanak szakmai egyeztetések Szlovákiában, Olaszországban, Németországban, és bizonyos mértékig Magyarországon. Úgy tűnik, kevésbé rendszeresek a szakmai konzultációk Szerbiában, ahonnan nem érkezett értékelhető adat az egyeztetésekről feltett kérdésre. Az írországi válaszadók mindegyike egyetért abban, hogy szakmai egyeztetések zajlanak, ám a válaszok eltérő gyakoriságú konzultációról számolnak be. Ország Konzultáció Zöld Könyv Időzítés Gyakoriság Igen Igen Szakmai előkészítés során Szakpolitikai alapvetések eldöntése után, részletes kidolgozás előtt Igény szerint Évente Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia Olaszország Abruzzo Lombardia Basilicata Basilicata Basilicata Basilicata Basilicata Piemont Piemont NA

8 Piemont Piemont Piemont Toszkána Toszkána Toszkána Toszkána Németország Baden- Württemberg Baden- Württemberg (évente többszőr) (évente többszőr) Alsó-Szászország (évente többszőr) Alsó-Szászország Alsó-Szászország Alsó-Szászország Szász-Anhalt Szász-Anhalt Szász-Anhalt Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország

9

10 A felnőttképzés célja Bevezető A következő táblázat a projektben résztvevő partnerországok interjúalanyainak válaszát összesíti. A kérdések arra vonatkoztak, egy-egy régióban melyek a felnőttképzési célkitűzések. A formális, nem formális, illetve az informális tanulás meghatározzák a felnőttképzés jellegét, míg a gazdasági, társadalmi, kulturális célok meghatározzák a felnőttképzés célkitűzéseit. Ezek közül első helyen szerepel a formális, második helyen a nem formális, harmadik helyen az informális jelleg. A célkitűzéseket tekintve a társadalmi-gazdasági célkitűzés szerepel a válaszok többségében, a kulturális célok ezután következnek. A válaszok teljes körű értékelése az egyes országjelentésekben található a weboldalon. A következő táblázatban országonkénti bontásban szerepelnek az egyes válaszok 1-12 skálán. Minden szám egy interjút jelöl. Szlovákia Formális formális Informális Gazdasági Társadalmi Kulturális Olaszország Formális formális Informális Gazdasági Társadalmi Kulturális Abruzzo Lombardia 1Basilicata 2Basilicata 3Basilicata 4Basilicata 1Piemont 2Piemont 3 Piemont 4 Piemont 5 Piemont 1Toszkána 2 Toszkána

11 3 Toszkána 4 Toszkána Németország 1 Formális formális Informális Gazdasági Társadalmi Kulturális 1Baden- Württemberg 2Baden- Württemberg 1Alsó- Szászország 2Alsó- Szászország 3Alsó- Szászország 4Alsó- Szászország 1Szász-Anhalt 2Szász-Anhalt 3Szász-Anhalt Magyarország Formális formális Informális Gazdasági Társadalmi Kulturális A formális felnőttképzés hangsúlyának növelése tükrözi a jelenlegi német szakpolitikai elképzeléseket, ám az ehhez kapcsolódó intézkedések elmaradhatnak, mely jelenség hatványozottabban jellemző a nem formális tanulásra.

12 2 Formális formális Informális Gazdasági Társadalmi Kulturális Formális formális Informális Gazdasági Társadalmi Kulturális Nincs válasz 4 Nincs válasz 5 6 Nincs válasz 7 Nincs válasz 8 Nincs válasz 9 10 Nincs válasz A nem formális és az informális képzés Szerbiában nem tartozik az Oktatási Minisztérium hatáskörébe. A nem formális képzés végén bizonyítvány szerezhető, míg az informális képzés végén nem.

13 Finanszírozás Bevezető A következő táblázat a projekt keretében alkalmazott interjúkra adott válaszokat összesíti a felnőttképzés finanszírozását illetően. Elsődlegesen megállapítható, hogy a felnőttképzés jellemzően közösségi források felhasználásával valósul meg, kiegészítve uniós, illetve nemzeti forrásokkal. Néhány esetben az ír válaszadók tartózkodtak a konkrét forrásmegjelöléstől, valószínűleg az éppen zajló oktatási reform hatására. A következő táblázatban országonkénti bontásban szerepelnek az egyes válaszok 1-12 skálán. Minden szám egy interjút jelöl. Ország Közfinanszí rozás Privát finanszírozás Interjúkban adott válaszok Szlovákia Szlovákia 1 Regionális zeti Százalék 5% 45% 50% Szlovákia 2 100% 1 Szlovákia 3, a munkáltatók révén Szlovákia 4 Regionális zeti Szlovákia 5, a munkáltatók révén 100% 1 Fontossági sorrend % 1 Olaszország Abruzzo zeti 10% 2 Lombardia Regionális zeti, a munkáltatói szövetség alapja Basilicata 1 Regionális (ESZA/EU) Basilicata 2 Regionális zeti Basilicata 3 zeti Basilicata 4 Regionális 10% 43% 47% 80% 20% 80% (ESZA) 20% 10% 90% 80% 20% Piemont 1 Regionális 10% zeti 40% 50% Piemont 2 zeti 20% 3 2 1

14 Piemont 3 zeti zetközi Piemont 4 Regionális zeti 80% 35% 60% 5% Piemont 5 Regionális zeti Piemont 6 Regionális zeti Toszkána 1 Regionális zeti 5% 15% 80% 20% 10% 70% 5% 15% 80% 15% 80% 5% Toszkána 2 100% Toszkána 3 zeti Toszkána 4 zeti Németország Baden- Regionális Wüttenberg 1 (ESZA) Baden- Wüttenberg 2 Alsó- Szászország 1 Alsó-Szászország 2 Alsó-Szászország 3 Alsó-Szászország 4 Regionális Helyi Szakmai testületek (EU/ESZA) Regionális Helyi szakmai testületek (EU/ESZA) Regionális zeti Regionális Munkaügyi központok támogatási alapja a résztvevők támogatásával Közfinanszírozás zeti Privát finanszírozás Szász-Anhalt 1 Regionális 20% 80% 20% 80%

15 zeti Participation Fees Providers & Foundations Szász-Anhalt 2 Regional zeti Résztvevői díj Szász-Anhalt 3 Regionális zeti zetközi alapok Résztvevői díj Magyarország Magyarország 1 Regionális zeti zetközi Résztvevői díj Tanfolyami költségek Magyarország 2 zeti Magyarország 3 zeti Résztvevői díj Magyarország 4 zeti Résztvevői díj önsegítő alap a tagok támogatásával Magyarország 5 zeti Résztvevői díj Magyarország 6 zeti Résztvevői díj Magyarország 7 1 zeti Helyi 2 zeti 3 zeti 30% 20% 30% 20% 80% 20% 30% 65% 5% 1 2(csak projektek) 2(csak projektek) Közvetlenül a felnőttképző intézményektől % 1 40% 52% 8% 30% 65% 5% 80% 20%

16 Regionális 4 zeti 5 zeti 6 zeti IPA, egyéb nemzetközi forrás 7 zeti IPA, egyéb nemzetközi forrás 8 zeti (EU) 1 (ESZA) 2 zeti Regionális 3 Nincs válasz 4 zeti Regionális 5 6 Nincs válasz 7 (ESZA) 8 zeti Regionális 9 10 (ESZA) 11 zeti (EU/ESZA)

17 12 zeti (EU/ESZA) Szakpolitikai dokumentumok ismertsége Bevezető A következő táblázat adatai alapjául az egyes országjelentések szolgálnak. Az országjelentésben részletesen felsorolásra kerül az interjúalanyok pozíciója ( köz, nem köz, egyéb szervezet ), illetve azon dokumentumok listája, melyeket az interjúalany munkája során használ. Az országjelentések teljes terjedelmükben elérhetőek: Ország Ismer egyéb nemzetközi oktatási kérdőívet? Az interjúalany: Kinevezett Cedefop Europe 2020 PIIAC European Skills Survey PISA 2012 AES Adult Education Survey Egyéb kérdőív Dokument um Ügynökség/sze rvezet Egyéb Szlovákia Szlovákia Eurostat Szlovákia Szlovákia Szlovákia EU Felnőttkép zési Akcióterv Erasmus+ Olaszorszá g

18 Abruzzo Lombardia UNESCO Basilicata Basilicata Szervezet Basilicata Egyéb Basilicata NEM Basilicata Piemont NEM Szervezet Piemont EU Regionálos Operatív Terv Piemont NEM Egyéb Eurostat OCSE Piemont NEM Piemont Egyéb Toszkána Egyéb Toszkána Toszkána Szervezet UNESCO EU FSE Szabályozá s Toszkána Szervezet Németors zág Eurostat OCSE

19 Baden- Württemberg Felnőttkép zési Agenda Baden- Württemberg Elected Alsó- Szászország Szervezet Eurostat Alsó- Szászország Elected Alsó- Szászország NEM Szervezet Alsó- Szászország Szász-Anhalt Szervezet Egyéb Szász-Anhalt EU Grundtvig Szász-Anhalt Elected Magyaror szág Magyarország Egyéb Magyarország Magyarország Egyéb Magyarország Egyéb Magyarország Magyarország Egyéb Magyarország Egyéb EU ESZA Magyarország

20 Magyarország Magyarország UNESCO response response response response response response response response Szervezet Egyéb Szervezet Szervezet Szervezet Szervezet Egyéb response Szervezet Egyéb response releváns releváns releváns Egyéb Egyéb Szervezet

21 releváns Egyéb releváns releváns releváns Egyéb Szervezet Szervezet UNESCO releváns releváns releváns Egyéb

22 A felnőttképzéshez kapcsolható főbb fogalmak Az alábbiakban foglaljuk össze a REGIONAL projekt összehasonlító elemzésében használt legfontosabb kifejezéseket. A fogalomjegyzék célja a leggyakrabban használt kifejezések definiálása, illetve annak biztosítása, hogy az összehasonlító elemzésben szereplő terminológia ugyanúgy értelmezhető mind uniós, mind a projekt partnerországainak szakzsargonjában. Felnőttképzés: az iskolarendszeren belül a köz- vagy felsőoktatásban nappali vagy részidős, illetve távoktatás formájában folytatott általános vagy szakmai képzési programok; célcsoportját olyan felnőttek alkotják, akik tankötelezettségük ideje alatt nem szereztek meg egy bizonyos szintű iskolai végzettséget vagy egy OKJ-s képesítést, vagy akik új képesítést akarnak szerezni. Formális tanulás: szervezett és strukturált körülmények között zajló képzés (képzőintézményben vagy munkahelyen), célja elsősorban képzés átadása. A formális képzésben való részvétel szándékos, jellemzően a képzettséget igazoló dokumentummal zárul. Informális tanulás: a mindennapos tevékenységek (munka, család, szabadidő) során szerzett tudás. Célok, időbeosztás, tanulási segédanyagok tekintetében nem szervezett, nem strukturált. A legtöbb esetben az informális tanulás nem szándékos. A folyamat nem zárul képzettséget igazoló dokumentummal, az informális tanulást szokást tapasztalati tanulásnak is hívni. Egész életen át tartó tanulás: az összes tanulási folyamat, melynek eredménye a tudás bővülése, knowhow elsajátítása, készségek, képességek elsajátítása személyes, társadalmi és/vagy szakmai céllal. formális tanulás: tervezett, tudatos, ám nem kifejezetten tanulási folyamat közben szerzett tudás. Társadalmi befogadás: egyének vagy egyének csoportjainak integrációja a társadalomba állampolgárként vagy valamely társadalmi csoport tagjaként. VET: szak-és felnőttképzés, melynek célja olyan tudás, know-how, készségek és képességek átadása, melynek birtokában egy-egy szakma végezhető. A teljes fogalomtár megtalálható a Cedefop honlapján:

23 Szakpolitikák megalkotása Bevezető A következő táblázat azt illusztrálja, milyen rendezőelvek mentén történik a felnőttképzési szakpolitikák megalkotása a projekt egyes régióiban. A táblázatból kiderül, hogy minden országban nemzeti szinten történik a szakpolitika alkotás, kivéve Németországot, itt ez regionális szinten zajlik. Ország Döntéshozói szint Megjegyzések az országjelentések alapján Regionális zeti Szlovákia Olaszország Németország A felnőttképzési szakpolitikák nemzeti szinten dőlnek el, az Oktatási Minisztérium hatáskörében. (Regional_sk, p. 6). Az olasz országjelentés megállapítja, hogy a felnőttképzési célokat, stratégiákat a kormányzat felügyeli és koordinálja, ám a régiók felelősek a képzési és munkaerő-piaci célok megvalósításáért. (Regional_it, p. 8). A német országjelentés megállapítja, hogy az oktatáspolitika nem központi kormányzati, hanem tartományi hatáskörbe tartozik. (Regional_de, p. 7). Magyarország Magyarországon az oktatást érintő irányvonalak az illetékes minisztériumok hatáskörébe tartoznak, melyek a helyi igényeknek megfelelően alakíthatóak (Regional_hu, p. 15). A felnőttképzési szakpolitikák nemzeti szinten dőlnek el. (Regional_rs, p. 7). Két interjúalany jelezte, hogy a felnőttképzést érintő szakpolitikák elsődlegesen nemzeti szinten dőlnek el, két másik interjúalany hozzáfűzte, hogy ezek a helyi igényekre adaptálhatóak. (Regional_ie, p.4).

24 Kihívások a szakpolitika alkotásban, felnőttképzési döntéshozatalban Kihívás Szlovákia Olaszország Németország Magyarország 1. A felnőttképzés jobb megbecsülése 2. A nem formális tanulás alul értékelt 3. Gyenge kapcsolat a tanulóval, a helyi szükségletek rossz felmérése 4. Felnőttképzési Alap létrehozása 5. Döntéshozói részvétel 6. Döntéshozói /állami koordináció 7. Minőségbiztosítás és minőségbiztosít ási sztenderdek

25 A szakpolitikák megalkotásához hasznosnak talált eszközök Eszközök Szlovákia Olaszország Németország Magyarország 1. Szakpolitika létrehozása 2. Jó gyakorlatok cseréje 3. Adatbázisok 4. Infópontok 5. Tanulói vagy közösségi szükséglet felmérés 6. Felnőttképzési Alap 7. A nem formális tanulás megbecsülése 8. Minőségbiztosítás és minőségbiztosít ási sztenderdek 9. Döntéshozói részvétel