Tudatos jelenlét t (mindfulness) alapú módszerek Perczel Forintos DóraD Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Kötelezıen en választhatv lasztható CME tanfolyam 20133 március m 22.
A kognitív terápia fejlıdése 1. hullám: standard módszerek (12-20 ülés) szorongásos megbetegedések hangulatzavarok 2. hullám: személyiségzavarok kezelése, egyre összetettebb módszerek sématerápia (Young, 1990) dialektikus viselkedésterápia (Linehan, 1993) 3. hullám: súlyos traumák és visszatérı depresszió esetén meta-kognitív terápia (Wells,2002) mindfulness módszerek (Kabat-Zinn, 1990) elfogadás és elkötelezıdés terápiák (ACT) 2
Bizonyítékokon alapuló gyógyítás (EBM) (Geddes, 1991;Trull és Phares, 2007; Roth és Fónagy, 1995) probléma orientált idıhatáros kontrollált vizsgálatokkal igazolt költség-hatékony beavatkozások. 3
Tudatos jelenlét (mindfulness) (Kabat-Zinn, 1995) Minden pillanatban jelenlevı ítéletmentes tudatosság, a figyelem gyakorlásának specifikus módja, mely a jelen pillanatra vonatkozik, és annyira mentes a reaktivitást stól,az ítélkezéstıl, és annyira nyitott, amennyire csak lehetséges. Kabat-Zinn szerint nem szüks kséges hozzá spirituális hozzáá áállás, noha a buddhizmusban gyökerezik 4
Sajátos hozzáá áállás Ítélkezés-mentesség Türelem Bizalom Nem-erıltetés Elfogadás Elengedés 5
Buddhista gyökerek A belsı figyelem elmély lyíti a koncentráci ciót t a meditáci ció irány nyába. A belsı figyelem állapotában a a tanítv tvány elmerül l a teste, érzései és s gondolatai szemlélésébe. A koncentráláson és a a fenti dolgok szemlélésén n keresztül, tisztán n megértve ezek valódi természet szetét, t, a győlölet let és s sajnálat, a szomorúság és s a gyász elmúlik lik és s eléri a Nirvánát. (Satipatthanda-Sutta; Sutta; Thera, 1962) A szenvedés s a belsı állapot folyamatos figyelésén n keresztül enyhül és s a személy elszakad a vágyaktv gyaktól 6
Keresztény gyökerek (Larkin, 2000) A keresztény hagyományban is nagyon erıs s az Isten jelenlétére való figyelés Szemlélıdı,, kontemplatív szerzetesrendek Tudatos jelenlét t meditáci ció = tudatos figyelem vagy a self teljes jelenlétének nek a megélése az adott pillanatban 7
Mit is értünk mindfulness alatt? Rokon fogalmak: Introspekció,, reflektív v funkcionálás s (Bishop, 2004) Flow (Csíkszentmih kszentmihályi, 2001; Kee és s Wang, 2008) Abszorpció (Tellegen és s Atkinson, 1974) Intrinsc motiváci ció(ryan, Deci, 2000) Magyar megnevezései Jelentudatosság g (Kulcsár, 2009) Éber figyelem (Kabat-Zinn, 2009, ford.: Veszprémi Krisztina ) Belsı Figyelem (Perczel Forintos, 2009) Tudatos Jelenlét t (Linehan, 2010, ford.: Perczel Forintos 2010) 8
Jelen-lét Elménk szinte folyamatosan elkóborol a valóságb gból, a jelenbıl, l, és s a múltba m vagy a jövıbe j (tervek, feladatok), illetve saját t maga teremtette képzetekbe k (vágyak, álmodozások) menekül. Tele lenni saját t problémáinkkal, emlékeinkkel, terveinkkel, feladatainkkal, gondjainkkal = elveszítj tjük k kapcsolatunkat a jelennel. Életünk csak a jelen pillanatban zajlik. Ha csak a múlttal m vagy a jövõvel j vagyunk elfoglalva, és emiatt elmulasztjuk a jelen pillanatait, akkor tulajdonképpen saját életünk apró kis darabkáit vesztegetjük k el. Pedig ez az egyedül l rendelkezésre álló idı,, csak a jelenben tudunk élni, érezni, szeretni, fejlõdni és növekedni. 9
A mindfulness kétkomponensk tkomponenső modellje (Bishop, 2004) 1. Figyelem önszabályozása: lehetıvé teszi, hogy a figyelem tartósan az aktuális élményekre irányuljon, megnövelve ezzel a jelen pillanatban zajló mentális történések felismerésének lehetıségét t (meditációs( gyakorlatokon keresztül). A figyelem önszabályozása a fenntartott figyelmet,, a figyelem váltásának képessk pességét,, valamint az elaboráci ciós s folyamatok gátlg tlását foglalja magában ban.. Ilyen értelemben a mindfulness metakognitív készség: gondolatok kontrollja valamint a kontroll eszközeinek birtoklása A légzésre figyelés ítéletmentes tudatossággal párosulva a feldolgozást gátolja, igy a feldolgozásmentes tudatosság a másodlagos értékelı folyamatok gátlásához vezet. 10
2. Élményorientáltság: Az egyén n jelen pillanatban zajló élményeire irányul nyuló,, sajáts tságos orientáci cióját t foglalja magában, mely orientáci ciót kíváncsiság, nyitottság és elfogadás jellemez Az aktuális élményekkel kapcsolatos tudatosság elfogadó módon, ami, - csökkenti az elkerülést, - megnöveli a feszültségtőrı képességet és - emocionális tudatossághoz vezet. Kulcsfogalmak: MEGFIGYELÉS LEÍRÁS RÉSZVÉTEL 11
TUDATOS JELENLÉT (Bishop, 2004) A figyelem önszabályozása Élményorientáltság aktuális élményekkel kapcsolatos tudatosság fenntartott figyelem figyelem váltásának képessége elaborációs folyamatok gátlása kíváncsiság, nyitottság, elfogadás decentrált perspektíva a figyelem rugalmassága 12
A mindfulness értelmezési kerete (Kulcsár, 2009) Eredendıen en meditáci ciós s technika, amit a pozitív pszichológia beemelt a repertoárj rjába a buddhizmusból A tudatos jelenlét t kizárja a rágódást r (rumináci ciót), a múltban m való elmerülést, a jövıvel j vel kapcsolatos aggodalmaskodást, st, tehát az elfogadással rokon fogalomnak kell tekinteni egészs szségvédı faktor A tudatos jelenlét t együtt jár j és s pozitívan korrelál optimizmussal kiegyensúlyozott emocionalitással pszichés s jóllj lléttel. 13
A pszichés jóllét és a mindfulness meditáció kapcsolata nem klinikai mintán (Keune and Perczel Forintos, 2011) 60 Résztvevı - meditáci ciós s csoport (n =30) - kontroll csoport (n = 30) Kényelmi minta Meditáló csoport: Kontroll csoport: Buddhista Fıiskola F diákjai Budapest ELTE diákok 14
Mérıeszközök 1. Pozitív és Negatív Affektus Skála (PANAS-X; Watson & Clark, 1994) 2. Mindfulness Figyelem Tudatosság Skála (MAAS; Brown & Ryan, 2003) 3. Beck Szorongás Leltár (BAI; Beck & Steer, 1990) 4. Szubjektív Vitalitás Skála (Ryan & Frederick, 1997) 15
Meditáció gyakorlására vonatkozó kérdések 1. Gondolj az utolsó nyolc hétre! Vettél részt valaha is bármilyen meditációs gyakorlaton? IGEN NEM 2. Az elmúlt 8 hétben, hányszor meditáltál hetente? EGYSZER KÉTSZER HÁROMSZOR TÖBBSZÖR KEVESEBBSZER 3. Néhány kérdés a meditációs gyakorlatodról. Hogyan/Mikor meditálsz általában? Állva IGEN NEM Figyelsz a légzéstechnikára? IGEN NEM Sétálva IGEN NEM Koncentrálsz egyéb tárgyakra? IGEN NEM Ülve IGEN NEM Nyugodt környezetben? IGEN NEM Fekve IGEN NEM Mindennapi tevékenység során IGEN NEM 4. Körülbelül milyen hosszú ideig tart a meditációd? 10-15 perc 30 perc 45 perc Több 16
Eredmények 1. A Mindfulness és s a Pozitív Érzelmek /Vitalitás ***A A korreláci ció a 0.001 szinten szign. **A A korreláci ció a 0.01 szinten szign. *A A korreláci ció a 0.05 szinten szign. 17
Mindfulness és Szorongás Tau = -.265; 0.01 szinten szign. Mindfulness és s Vitalitás r =.301 0.01 szinten szign. 60 8 Anxiety (BAI) 50 40 30 20 10 Vitality (Subjective Vitality Scale) 7 6 5 4 3 2 0-10 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 1 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 Mindfulness (MAAS) 5.0 5.5 Mindfulness (MAAS) 18
Eredmények 2. (a a rendszeresen és s nem-rendszeresen meditálók) Gyakorlás s a mindennapi életben és s a Pozitív érzelmek Mindennapi élet A gyakorló meditálók jelentısen magasabb pontszámot értek el mint a korlátozottan meditálók: - pozit zitív v hatás; ; t(28), p<0.05 - meglepetés; ; t(28) = - 2.21, p<0.05 Positive Affect (PANAS-X) 30.00 20.00 10.00 0.00 Error Bars show 95.0% Cl of Mean 28.93 33.81 n=14 n=16 no yes Practice during Everyday Activities 19
Gyakorlás s a mindennapi életben és s a negatív érzelemvilág Mindennapi élet A gyakorló meditálók jelentısen alacsonyabb pontszámot értek el mint a korlátozottan meditálók k a bőntudatban; t(28) = 2.10, p<.05 Guilt (PANAS-X) 12.00 8.00 4.00 0.00 Error Bars show 95.0% Cl of Mean 10.86 8.38 n=14 n=16 no yes Practice during Everyday Activities 20
De mi is a meditáci ció? Olyan gyakorlat, amely az egyén figyelmét és tudatosságát hivatott fejleszteni egy tapasztalattal vagy fogalommal kapcsolatban (West, 1979). Tehát a meditáció teljes odafigyelés: ez lehet a járás, az étkezés, bármilyen munka vagy tevékenység, ha teljes figyelmünket arra irányítjuk, amit éppen teszünk. Nem egy különleges élmény vagy tudatállapot (bár ilyen néha elıfordulhat), hanem egyszerûen csak figyelünk, és megpróbáljuk élményeink minden pillanatát teljes egészében birtokolni, legyen az akár kellemes, akár semleges vagy éppen kellemetlen, pl. egy negatív gondolat. 21
Sajátos hozzáá áállás Ítélkezés-mentesség Türelem Bizalom Nem-erıltetés Elfogadás Elengedés 22
A gyakorlás alapja A tudatos jelenléthez csak az kell, hogy figyeljünk és úgy lássuk l a dolgokat, ahogy azok vannak. Nem kell, hogy bármit b változtassunk. v Látni. A dolog magától értelmezıdik. dik. (Hamvas Béla) 23
24
Mindfulness Based Stress Reduction (MBSR, Kabat-Zinn, 1990) Meditáci ciós s gyakorlatok bizonyítottan hatékony a krónikus fájdalom, szorongások, traumák, súlyos depressziók, daganatos betegségek kezelésében Negatívan korrelál a stressz, a depresszió és szorongás tüneteivel 25
Betegségek gek által létrejl trejött tt korlátozotts tozottságok: 1. Testi funkciók, k, testi integritás s fenyegetettsége (tünetek, orvosi vizsgálatok, a kezelés s negatív hatásai) 2. Új j helyzethez való alkalmazkodás s (kórh rház) 3. Külsı megjelenés, testkép p hátrh trányos alakulása 4. Szociális szerepek veszélyeztet lyeztetése (család, munkahely, iskola) A pszichés állapot negatív v irány nyú változásai 26
A pszichés állapot negatív v irány nyú változásai Érzelmi egyensúly elvesztése: se: halálf lfélelem, lelem, düh, d bőntudatb Tehetetlenség, autonómia mia- és s kontrollvesztés Bizonytalanság Önértékelés s változv ltozása 27
A testi tünetek t hatása a lelkiállapotra, llapotra, jellegzetes gondolatok Már r nem érek semmit sem. Nem fogok tudni semmit sem elérni a céljaim közül. k Nem tudok aktívan részt r venni az életben. Nem tudok örülni. Teher vagyok a családomnak. Fölösleges vagyok. Miért éppen én? 28
Kabat-Zinn (1995, 2010): TUDATOS JELENLÉT Stressz reakció (fight / flight ) helyett STRESSZ VÁLASZV Teljes tudatosság g a jelen pillanatban (légz gzés, evés, lépés, l tanulás, bármi) Kultúránk: tünetek t azonnali csökkent kkentése ahelyett, hogy a testi mőködés s jelzésének fognánk nk fel. Tudatos jelenlét, egészlegess szlegességre gre figyelés s anélk lkül, l, hogy tagadnánk nk azt, ami rossz vagy fájf Egész testre figyelés s + ezzel kapcsolatos érzésekre, pusztán n azért, mert jelen vannak Változáshoz elısz ször r megismerésre sre van szüks kség, akkor is, ha nehéz ( pain-killers :: ne öljük k meg a hírvivh rvivıt, a tünetet) t Elutasítás és s katasztrofizálás s helyett megfigyelés és s elfogadás: mit gondolok és s milyen érzéseket kelt a tapasztalat (tünet)? A gondolatok és érzések pusztán n gondolatok és érzések, nem azonosak velem, a személlyel Magunkhoz kapcsoljuk a fájdalmat f s ezzel rengeteg problémát okozunk: fejfájásom van helyett inkább: a a testben fejfájás s van. Dinamikus folyamat, ami zajlik a testben, de nem a MIÉNK. 29
Mit üzen a test a fájdalom f által? Fájdalomcsillapítás s végessv gessége, ge, megtanulni együtt élni a fájdalommal DE: ez a folyamat kezdete, nem a vége. v Ha akarunk valamit kezdeni vele, akkor van értelme a tudatos jelenlétnek. Ha nem akarunk kezdeni vele semmit, csak tiltakozás és elutasítás akkor még m g nem vagyunk készek k arra, hogy felelıss sséget vállaljunk v érte. Többféle módon m lehet mentálisan befolyásolni a fájdalom f élményét, pl. meditáci cióval és s megérteni. Test-pászt sztázás s gyakorlat: megfigyelni az érzést + gondolatot+ emóci ciót ítéletmentes módon és s a légzl gzésre figyelni Nem megszabadulni a fájdalomtf jdalomtól, l, hanem jobban megismerni és s megérteni, hogy mit üzen A SZEMÉLY ÉS S AZ ÉLET A FÁJDALOM, F HANEM ANNÁL SOKKAL TÖBBT BB. 30
1yr pre-post post intervention follow-up of psychological, immune, endocrine and blood pressure outcomes of MBSR in breast and prostate cancer outpatients (Carlson, Speca, Faris et al.,2007) Cél: hogyan hat az MBSR program az életminıségre? Panaszok: stressz, depresszió,, immunháztart ztartás és s más m s vegetatív paraméterek N= 49 emlırákos, 10 prosztat tata a rákos r beteg korai stádiumban Módszer: 8 hetes MBSR program (relax elax., medit., jóga j és s napi otthon gyakorlás) Felmérés: pre- and post-interven intervenció, 6 és 12 hónap után Változók: demogrd emográfiai és s egészs szség g viselkedés, s, életminıség, hangulat, stressz tünetek, t kortizolszint és s immunsejt aktivitás, vérnyomv rnyomás, szívritmus, cítokin c prod. 59 (pre), 51 (post), 47 (6 hó) és 41 (12 hó) személy volt felmérve 31
Eredmények: szignifikáns ns javulás s az összes stressz z tünetbent netben, az utánk nkövetésnél l is Kortizol ol szint szisztematikusan csökkent Jobb immuni mmunválasz: NK-sejtek számának növekedése Szisztolés s RR csökkent pre- és post-interven intervenciónál Következtetés: MBSR program jobb életminıséggel és csökkent stressz tünetekkel járt, megváltozott kortizolszint és immunválasz kisebb hangulati ingadozás RR csökkent, szívritmus pozit itívan korrelált lt a nyugalmi értékekkel 32
Mindfulness Based Cognitive Therapy - gyökerek (MBCT Teasdale, Segal & Williams, 1995) 2 hagyomány 1 ısi tudás s / bölcsessb lcsesség 2 szánd ndék k az alkalmazására MBCT CBT HÍD MBSR Tények a depresszióról Népbetegség, g, egyre növekvn vekvı méretekben, krónikus betegség, g, részleges felépülés s relapszus / visszaesés (life (life-long long medication) gyógyszergy gyszergyárak rak érdekeltsége
A mindfulness és s a depresszió A Mindfulness Figyelem Tudatosság Skála (MAAS; Brown & Ryan, 2003) révén n felmért mindfulness szoros, fordított kapcsolatban áll a depresszió,, a szorongás és s a betegség által okozott fizikai és pszichoszociális gátoltsg toltság g mértm rtékével (McCracken és mtsai 2007). Képes elıre jelezni a depressziós s relapszusokat major depresszióban szenvedıkn knél l (Michalak és s mtsai, 2008) MBCT 34
Fenntartó folyamatok 1 torzítások feldolgozás 2 stratégi giák k elvárások ( 3 a metakognitív v tudatosság hiánya rumináci ció diszkrepancia sok (ami van aminek lenni kellene) Depressziós s hangulat Elvárások az, hogy a NAG-t t gondolatnak lássa, ne pedig önmagával azonos dolognak Memória Figyelmi fókusz f iránya egyre könnyebben k aktiválódik Percepció
Konceptualizálás Esemény maga a depresszió Hiedelmek a depresszióról, pl. soha nem gyógyulok meg Stratégiák Kiváltó esemény depresszió kezelése normál alacsony fekvéső hangulat Folyamat változók Torzítások, tudatosság hiánya Mit kell hozzáadni? TUDATOSSÁG-ot, nemcsak átértékelni, hanem felismerni, tudatában lenni: Ah, megint ez a rossz hangulat
Mindfulness-Based Cognitive Therapy to Prevent Relapse in Recurrent Depression (Kuyken et al. : J. of Consulting and Clini.Psychology, 2008,76 (6) 966-978) 978) Elrendezés: : parallel 2-csoportos 2 randomizált kontrollált lt vizsgálat Résztvevık: : rekurrens depressziós s betegek a. Antidepresszáns ns gysz.mellett (n=62) b. MBCT + gysz. abbahagyására bátorb torítják k (n=61) Eredmények (15-hó utánk nkövetés): - visszaesés: s: MBCT: 37% vs. AD gysz: 60% (HR=0.63, 95% CI=0.39-1.04) - Éves kezelési kltsg-ben nincs különbsk nbség - MBCT: ADM használat: 75% (n=46) megszakította 38
Mindfulness módszerek m a rekurrens depresszió kezelésében ben (Alexander et al, 2008) hospitalizáci ció után, intenzív v ambuláns csoportterápia pia (20 ülés), N=30 1.. + 4 ülés s kiegész szítı CT Helyzetek - problémamegold mamegoldás, interperszonális hatékonys konyság Gondolatok kognitív v torzítások, alternatív v helyzetért rtékelés Érzések - negatív érzések elviselése, se, önmegnyugtatás Viselkedés tervezés, célkitc lkitőzés, kivitelezés 2. + 4 ülés s kiegész szítı MBCT Automatikus mőködések: m tudatos jelenlét és s 7 fontos attitőd Érzések: tudatosság g fokozása, negatív érzések elviselése Elfogadás és s VáltozV ltozás: a jelen elfogadása, életesemények elfogadása, a változv ltozás s tervezése Mindfulness és s sémák: s maladaptív v sémák, s mindfulness a sémák s rögzülésének megelızésében 3. Kontroll csop: TAU (treatment as usual)
Eredmények (Alexander et al, 2008) Depresszió: - 4 hét h t után: CT és s MBCT tendenciaszintő csökken kkenés, K csop.-ban nincs változás - 3 hóh után: CT depressziós s tünetek t fokozódása, MBCT- további csökken kkenés, K nincs változv ltozás Énhatékonyság: - 4 hét h t után: CT és s MBCT tendenciaszintő növekedés - 3 hóh után: CT stagnálás, s, MBCT további növekedn vekedés
Mindfulness módszerek m és s mentális kontroll (Williams et al, 2009) Kognitív v szupresszió = fokozott mentális kontroll (depresszió,, szuicid késztetk sztetés, s, kényszergondolatok, k borderline-öns nsértés) MBCT: Intruzív v gond. feletti kontroll elengedése megfigyelés, elfogadás, ítélkezés s mentesség nem éli meg averzívk vként Intruzív v gondolatok, mint múlóm tudati események Beválogat logatási kritériumok: riumok: Min. 3 major depressziós s epizód, szuicid kísérlet k az anamnézisben Hipotézis: MBCT csökkenti a kognitív v szupressziót t depressziós és s szuicid páciensek p esetében. 2 csoport, N=68 fı, f, random besorolás 1. MBCT : 8 hét, h heti egy alkalom (2 óra), Házi feladat napi egy óra gyakorlás s (formális, informális) 2. Kontroll csoport: várólista, v gyógyszeres gyszeres kezelés
Mindfulness módszerek m és s mentális kontroll Eredmények Depresszió MBCT cs. - szignifikáns ns csökken kkenés, Kontroll - nincs változv ltozás Kognitív v szupresszió MBCT cs. szignifikáns ns csökken kkenés, Kontroll - nincs változv ltozás Két t magyarázat: MBCT csökkenti a kognitív v szupressziót csökkenti a rumináci ciót depresszió csökken MBCT csökkenti a depressziót: javul a hangulat, intruzív v gond. gyakorisága ga csökken nincs szüks kség g fokozott mentális kontrollra
Miért fontos a hatékonys konyság? Williams, Russell, Crane, Barnhofer (2010) 1. hogy gyógyuljanak gyuljanak a betegek hogy tudjuk, hogy jól j l dolgozunk 2. Mennyire elfogadható az MBCT? Együttm ttmőködési arány (MBCT): 85% MM gyakorlás: 70% minden nap 67% egy év v múlvam 3. Önszeretet kulcsfontosságú MBCT Psychoeduc. TAU + + Psychoeduc. + TAU TAU Loving Kindness gyakorlása 43
A változás mechanizmusa (Teasdale és Chalk, 2011) 1) Mit dolgoz fel az értelem (mind)? figyelmi tréning + testi tudatosság 2) ) Hogyan dolgozza fel az informáci ciót? ítélkezés s mentesen, elfogadással, kíváncsian, k türelemmelt 3) Mi törtt rténik? perspektíva váltv ltás, újfajta látásml smód: Ne higgy el mindent, ami eszedbe jut!! 4) Mi változott v benned? kérdésre a betegek válasza Jobb figyelmeztetı jelzések Életben nagy változv ltozások (örömk( mképesség) Csoport nagyon jó j (megért, hitelesít, t, jobb kapcsolatok) Önbizalom nın
Antidepressant Monotherapy vs Sequential Pharmacotherapy and Mindfulness-Based Cognitive Therapy, or Placebo, for Relapse Prophylaxis in Recurrent Depression Zindel V. Segal, PhD; Peter Bieling, PhD; Trevor Young, MD; Glenda MacQueen, MD; Robert Cooke, MD; Lawrence Martin, MD; Richard Bloch, MA; Robert D. Levitan, MD Arch Gen Psychiatry. 2010;67(12):1256-1264. doi:10.1001/archgenpsychiatry.2010.168
Study flow of patients from screening to analysis Segal, Z. V. et al. Arch Gen Psychiatry 2010;67:1256-1264. Copyright restrictions may apply.
Baseline Characteristics Segal, Z. V. et al. Arch Gen Psychiatry 2010;67:1256-1264. Copyright restrictions may apply.
A remisszióban levı instabil betegek kumulatív aránya, akiknél nem volt visszaesés a fenntartó kezelés és az utánkövetés idején Segal, Z. V. et al. Arch Gen Psychiatry 2010;67:1256-1264. Copyright restrictions may apply.
A minta jellemzıi Elıtanulm tanulmány ny (2. fázis): f 50 egyetemi hallgató (25 férfi, f 25 nı) n átlagéletkor: letkor: 25 (19-33 között, k szórás: s: 3,075) Fı kutatás s (4. fázis): f 194 hallgató (203) 77 férfi f (39,7%) és s 117 nın (60,3%), Átlagéletkor: letkor: 23 év v ( 18-31, szórás: s: 3,145) BCE, BME, ELTE, Sapientia Szerzetesi Hittudományi FıiskolaF
A kérdk rdıívcsomag 1. Demográfiai kérdk rdések 2. Rosenberg Önértékelési Skála (Rosenberg, 1965) 3. Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) (Baer és mtsai, 2006) 4. Beck Depresszió Kérdıív v rövidr vidített változata v (BDI- R) (Beck, 1961, magyarul Kopp és s mtsai, 1993) 5. Beck Szorongás s Leltár r (BSZL) (Beck, 1976, Beck et al., 1988) 6. Paykel-féle le Életesemény KérdK rdıív v (Paykel, 1970) 7. Megküzd zdési módok m kérdk rdıív v (Folkman és s munkatársai, 1986; Kopp, Skrabski, 1992) 8. Vallásoss sossággal kapcsolatos kérdk rdések (Hungarostudy, 2002)
Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) 5 egymást stól l függetlenf ggetlenül l létrehozott l mindfulness kérdıív v (FMI, MAAS, KIMS, CAMS-R, SMQ) faktoranalízis zisén n alapszik (Baer és s mtsai, 2006) 39 tétel t tel (5 fokú skála) Faktorai: Megfigyelés Leírás Tudatos cselekvés Ítéletmentesség Reaktivitás-mentess mentesség
Néhány példa p (FFMQ) A figyelmem könnyen k elterelıdik. Úgy tőnik, t automatikusan cselekszem, és s nem nagyon tudatosul bennem, hogy mit is csinálok. Felfigyelek az illatokra és s az ízekre. Nehezen találok lok megfelelı szavakat a testembıl származ rmazó érzetekre. Gyorsan összecsapom a tennivalókat, anélk lkül, l, hogy igazából l odafigyelnék k rájuk. r 52
Az FFMQ reliabilitása (Altbacker és Perczel Forintos, 2010) 53
1. Hipotézis: A depresszió és s a mindfulness kapcsolata (Altbacker és Perczel Forintos, 2010) Nemi különbsk nbségek a mindfulness képessk pességében; a nık k mindfulness szintje magasabb 2. Hipotézis: A (FFMQ kérdk rdıívben mért) m magasabb mindfulness szint a depressziós s tünetek t és s a szorongásos sos tünetek alacsonyabb szintjével jár j r együtt A magasabb mindfulness szint magasabb önértékeléssel jár j r együtt (Brown, Ryan, 2003, idézi: Kulcsár, 2009)
3. Hipotézis: A vallásgyakorl sgyakorlás összefüggést mutat a mindfulness magasabb, valamint a depresszióra ra való hajlam, és s a szorongás s alacsonyabb szintjével. A vallás s a mindennapi életben betölt ltött tt jelentısége pedig a depresszió és s a szorongás s magasabb szintjével, a mindfulness alacsonyabb szintjével kapcsolódik össze (Brown, Ryan, 2003; Kopp, 2006). 4. Hipotézis: A (FFMQ által mérhetm rhetı) ) mindfulness összefüggésben áll a személy által alkalmazott megküzd zdési móddal m (Bishop, 2004), méghozzm ghozzá inkább az érzelmi, mint a probléma fókuszú megküzd zdési módokkal m jár j r együtt.
A mindfulness összefüggése a depresszióval, a szorongással ssal és s az önértékeléssel (Altbacker és Perczel Forintos, 2010) Depresszív v tünetek t (BDI-R): negatív v korreláci ció az FFMQ összpontszámával,, az alskálák k közül k l a Leírás, Tudatos cselekvés, s, és Ítéletmentesség g skálákkal, kkal, tendencia szinten a Reaktivitás-mentess mentesség g skálával Szorongásos tünetek t (BSZL): negatív v korreláci ció az FFMQ összpontszámával,, a Leírás, a Tudatos cselekvés, s, az Ítéletmentesség és s a Reaktivitás-mentess mentesség alskálákkal kkal Önértékelés s (Rosenberg Önértékelési Skála): pozitív v korreláci ció az FFMQ mindfulness szintjével, minden alskálán 56
A nık n k mindfulness szintje magasabb: nem igazolódott be Sem az FFMQ összpontszámát t vizsgálva, sem 3 alskála la tekintetében nincs szignifikáns ns nemi különbsk nbség Ítéletmentesség alskálán n tendencia szinten mutatkozott eltérés s a nık k javára (p<0,1) A Reaktivitás-mentess mentesség alskálán n a férfiak f szignifikánsan nsan magasabb értéket értek el (p <0,01)
3. Hipotézis: a vallásgyakorl sgyakorlás, s, a mindfulness, a depresszió és s a szorongás A vallás fontossága és a mindfulness szintje A vallásgyakorl sgyakorlás s módja m nem függf ggött össze sem az FFMQ, sem a BDI-R, sem a BSZL értékeivel, A vallás s mindennapi jelentısége és s a BDI-R R közt k sem mutatkozott kapcsolat A vallás s mindennapi életben betölt ltött tt jelentısége az FFMQ (p<0,01), valamint a BSZL pontszámával is szignifikáns ns kapcsolatban állt (p <0,01). A vizsgált mintán n az FFMQ magas szintje és s a szorongás s alacsonyabb foka azok között volt gyakoribb, akik számára a vallás s egyáltal ltalán n nem fontos, illetve akik minden tevékenys kenységét t a vallás befolyásolja 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 90,7 66,7 30,6 egyáltalán nem fontos 5,34 79,2 91,7 8,3 86 0,14 75 25 kissé fontos nagyon fontos minden cselekedetét befolyásolja A vallás fontossága és a szorongás szintje 14,5 6,3 83,7 9,3 7 92,8 1 2 3 4 3,6 3,6 Közepes mindfulness Magas mindfulness Alacsony szorongás Közepes szorongás Erıteljes szorongás
4. Hipotézis: a mindfulness és s a megküzd zdési mód m kapcsolata Az FFMQ teljes összpontszámával kapcsolatban nem igazolódott a hipotézis Sıt, az FFMQ alskálái i a Problémára ra irányul nyuló konfliktusmegoldással ssal mutattak szorosabb összefüggést
Összefoglalás Fjorback LO, Arendt M, Řrnbřl E, Fink P, Walach H. Mindfulness- Based Stress Reduction and Mindfulness-Based Cognitive Therapy a systematic review of randomized controlled trials. Acta Psychiatr Scand 2011: 124: 102 119. Mindfulness-Based Stress Reduction: a stressz, szorongás és depresszió esetén ajánlott hasznos módszer a mentális állapot javítására Mindfulness-Based Stress Reduction ajánlott még szomatikus betegségekben az egészséggel kapcsolatos életminıség javítására Mindfulness-Based Cognitive Therapy ismételten depressziós állapotokban ajánlott a visszaesés megelızésére. 60
Megfontolások Az eredmények csak azoknál az egyéneknél jelentkeznek, akik akarnak és képesek részt venni az MBSR MBCT programban. Limitációk: hosszútávú utánkövetés és aktív kontrollcsoportok hiánya az MBSR vizsgálatoknál. MBCT megnövelheti a visszaesés kockázatát azoknál a pácienseknél, akiknek csak két depressziós epizódjuk volt!!! 61