Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény önellátás ami a biztos (minimális beruházás) A pénz története Árupénz Arany (ezüst) pénzrendszer Aranyfedezet (1944 Bretton Woods) International Monetary Found, Worldbank Lebegő, lebegtetett árfolyamok (1973) Pénzhelyettesítők figyelemmel kísérése! Forgalomban lévő pénz, két dolog fontos: mennyiség, forgási sebesség A pénz látszólagos mennyiségének fontossága Adott kibocsátás mellett érezhetően túl sok pénz van forgalomban: korrekció áremelkedés, és/vagy kínálati bővülés (csökken a pénz ára termékben kifejezve) Túl kevés pénz: korrekció árcsökkenés, és/vagy kínálat csökkenése (nő a pénz ára termékben kifejezve) Ha a pénzmennyiség együtt változik a kínálattal, nincs árváltozás Infláció pénzromlás Def1: tartós és általános áremelkedés Def2: vagyon és jövedelmek burkolt átrendeződése Keresleti infláció Költség (kínálati) infláció Kúszó, vágtató, hiper 1
Magyarország: éves infláció 1990-2010 Gazdasági növekedés Magyarországon 1990-2010 Magyarország Kínálati infláció Alap-oka: Termelési költségek tartós és jelentékeny növekedése Termelő árbevételének, jövedelmének fokozott állami megcsapolása Felszínre kerülésének oka: Monopólium, vagy Kivéreztetett verseny Orvoslása: nem a pénzmennyiségen múlik! Következmény: kereslet csökken, csődhullám Keresleti infláció Alap-oka: kínálathoz képest nagy/növekvő kereslet. Megnyilvánulása: túl sok pénze van a vevőknek Következménye: kínálat nő, pörög a gazdaság Orvoslása: pénzmennyiség csökkentése Infláció Kína: 2000-2008 Monthly CPI (1990=100) 125 120 115 110 105 100 95 2000 年 1 月 2000 年 7 月 2001 年 1 月 2001 年 7 月 2002 年 1 月 2002 年 7 月 2003 年 1 月 2003 年 7 月 2004 年 1 月 2004 年 7 月 2005 年 1 月 2005 年 7 月 2006 年 1 月 2006 年 7 月 2007 年 1 月 2007 年 7 月 2008 年 1 月 2
Pénzmennyiség Kína: 1987-2007. (M2) Kúszó infláció 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Q1 1987 Q2 1988 Q3 1989 M2 Q4 1990 Q1 1992 Q2 1993 Q3 1994 Q4 1995 Q1 1997 Q2 1998 Q3 1999 Q4 2000 Q1 2002 Q2 2003 Q3 2004 Q4 2005 Q1 2007 Évi 1-10% Üteme állandó: hozzá lehet szokni Oka: tartósan túlfűtött gazdaság Inkább némi infláció, mint defláció (félelem a deflációtól) Következménye: általában nagyobb gazdasági növekedés (reál értékben is), de vannak vesztesek is Orvoslása: ha keresleti, akkor viszonylag könnyen ha akarják Defláció amitől félnek, vagy irigylik Gazdasági növekedés a nagyoknál Félelem: árcsökkenés kínálat folyamatos csökkenése valószínű Akik nem félnek (annyira): a hatékonyak Infláció: Japán Munkanélküliség: Japán 3
Vágtató infláció 10%-nál nagyobb, ráadásul gyakran gyorsuló is Rövid ideig tartható, aztán vagy kúszó, vagy hiper Okok: pénzügyi kontroll elvesztése, és/vagy szándékos átrendezés Következmények: a normálisak többsége nem bírja Orvoslás: csak erős szer használhat Spirálok a gazdaságban regenerálódni kell, hogy regenerálódhassunk Önmagát erősítő folyamat pl. Adósság-spirál Inláció-spirál Egymást erősítő folyamatok pl. Ár-bér-spirál Infláció és kamatlábak: összetevők egy újabb spirálhoz Növekvő inflációs ráta növekvő kamatlábak (előbb jegybanki alapkamat, betéti kamat, majd hitelkamatok) Növekvő kamatok növekvő inflációs várakozások növekvő inflációs ráta Inflációs várakozások önbeteljesítő jóslat! Jegybanki alapkamat 1990-2011 Infláció és munkanélküliség A Philips-görbe: átváltás inflációs ráta és a munkanélküliség között: Egy legalább átlagosan jó orrszágban 4
1994.. 1995.. 1996.. 1997.. 1998.. 1999.. 2000.. 2001.. 2002.. 2003.. 2004.. 2005.. 2006.. 2007.. 2008.. 2009.. 2010.. 2011.. 2012.. 1994.. 1996.. 1998.. 2000.. 2002.. 2004.. 2006.. 2008.. 2010.. 2012.. 2003.jan.2 jan.27 febr.19 márc.14 ápr.8 máj.6 máj.29 jún.24 júl.17 aug.11 szept.4 szept.29 okt.22 nov.18 dec.11 2004.jan.12 febr.4 febr.27 márc.24 ápr.19 máj.11 jún.4 jún.29 júl.22 aug.16 szept.9 okt.4 okt.27 nov.22 dec.15 2005.jan.10 febr.2 febr.25 márc.24 ápr.19 máj.12 jún.7 jún.30 júl.25 aug.17 szept.9 okt.4 okt.27 nov.23 dec.16 2013.11.06. Foglalkoztatottak száma 1990-2010 Magyarország (változás az előző időszakhoz képest %) Ft/EUR árfolyam 2003-2006 230 forint/euro forint/euro 230 235 235 240 240 245 245 250 250 255 255 260 260 265 265 270 270 275 275 350,00 Euró és USD árfolyam (Ft) 1994-2012 Árfolyamok és infláció 1994-2012 350,00 300,00 300,00 250,00 250,00 200,00 200,00 150,00 EUR USD 150,00 EUR USD 100,00 infláció 50,00 100,00 0,00 50,00 0,00 A pénz létrejötte a gazdaságban Jegybankból jegybankpénz áramlik ki A kereskedelmi bankok számlapénzt teremtenek pénzmultiplikátor Hogyan kerülhet ki pénz a jegybankból? - Pénzteremtés Devizavásárlás Aranyvásárlás Hitelnyújtás kereskedelmi bankoknak Betéteik kifizetése, kamatfizetés (jegybanki alapkamat!) Az MNB-nél levő pénz nem pénz (neki)! 5
Hogyan kerülhet be a pénz a jegybankba? pénzmegsemmisülés Jegybank devizát ad el Aranyat ad el Betéteket fogad Hiteleket törlesztik neki Hitelkamatot fizetnek neki (refinanszírozási kamat) Állam számára hitelfelvétel: Államadósság Kezelő Központ Töröcskei István vezérigazgató Állampapírok kibocsátása Kötvények, kincstárjegyek (aukciók) Egyéb hitelfelvétel Adósságok törlesztése Pénzmennyiség jegybanki szabályozása Nyíltpiaci műveletek Jegybanki alapkamat Refinanszírozási hitelkamat Kötelező tartalékráta árfolyampolitika 6