MÚZEUMPEDAGÓGIA A KOLLÉGIUMI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN 2010. Készítette: Sarkadi László Acsai Éva
Tartalom 1. Az intézmény rövid bemutatása... 3 2. Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása... 8 3. A múzeumpedagógiai program kollégiumban történő alkalmazásának indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez... 8 3.1. A természettudományok és a biológia tanításának célja, helyzete napjainkban... 9 3.2. A múzeumpedagógia fogalma, alkalmazásának lehetőségei... 10 3.3. A múzeumpedagógia módszerei... 11 3.4. Miért jó a múzeum mint oktatási helyszín?... 12 3.5. Kapcsolódás iskolánk környezeti nevelési programjához... 13 4. Az innováció az intézmény életében melyik területen alkalmazható... 18 5. Az innováció megvalósításához javasolt időkeret megadása... 23 6.1. Sarkadi László: Mezőkovácsháza és környéke élővilága állandó kiállítás... 26 6.2. Az innováció tartalma, a foglalkozások leírása... 29 7. A fejlesztés eddigi tapasztalatai... 33 8. Az innováció újdonságértéke a kollégium életében... 34 9. Az innováció hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére... 35 10. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása... 43 11. Felhasznált irodalom... 44 2
1. Az intézmény rövid bemutatása A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 2008. július 01-től működik Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium néven. A szolgáltatási területek a következők: gimnáziumi, szakközépiskolai képzés, művészeti oktatás, speciális gondoskodást, nevelést, szakképzést igénylő tanulók ellátása, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadás. E feladatok ellátását segíti az otthonos, széleskörű tanulási és szabadidős tevékenységet kínáló kollégiumi ellátás: Magyarbánhegyesen 105, Mezőkovácsházán 80 diáklakó számára. Az intézmény Összetett iskola intézményegysége (középiskola, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény) és a feladatellátáshoz kapcsolódó kollégium a székhelyen, Mezőkovácsházán található. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény és pedagógiai szakszolgálat intézményegysége két feladat ellátási helyen működik: Magyarbánhegyesen az EGYMI (általános iskola) és speciális szakiskola a feladatellátáshoz kapcsolódó kollégium, Orosházán a pedagógiai szak-és szakmai szolgáltatás, nevelési tanácsadó működik. A minőségi középiskolai oktatás tudásbázisa a Békés Megyei Önkormányzat által fenntartott, és 2008. július 1-jétől három iskola összevonásával, mezőkovácsházi székhellyel működő közös igazgatású intézmény, ahol több mint 700 diák tanul. Az intézmény mikrotérségi központként Dél- Békésben biztosítja a közoktatási feladatok széleskörű ellátását, koordinatív szerepkört tölt be, minőségi oktatási szolgáltatást nyújt. Beiskolázási vonzáskörzethez 60 település tartozik. A mezőkovácsházi feladat-ellátási helyén oktatási tevékenységét a gimnáziumi képzés mellett elsősorban az informatikai, közgazdasági és művészeti, közművelődés és kommunikáció szakmacsoportokba tartozó érettségire épülő nappali tagozatos iskolarendszerű szakképzés jellemzi, mely szakmacsoportok különböző szakmái lehetőséget biztosítanak a gyors munka-erőpiaci elhelyezkedésre. A gimnáziumi osztályok specializációs iránya az idegen nyelv, az informatika mellett biztosított a humán és reálszakterületek tehetséggondozása. A 3
nyelvi előkészítő osztályok mellett a 2007/2008. tanévtől kezdve folyamatos a képzés a hatosztályos gimnáziumi osztályokban, melyek a térség tehetséggondozását hivatottak szolgálni. Az érettségire épülő nappali tagozatos szakképzésben a közép és felsőfokú újságíró szakmai követelményeit sajátíthatják el a tanulók. Akkreditált felsőfokú szakképzés keretében, együttműködésben a békéscsabai Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karával, számviteli szakügyintéző (OKJ 55 3436 02) képzés, a veszprémi Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karával együttműködésben informatikai statisztikus gazdasági tervező (OKJ 55 4641 01) képzés indítására van lehetőség. Pályázati lehetőségek fejlesztése révén az intézmény informatikai eszközellátottsága magas színvonalú, három tanulóra jut egy számítógép. A 2006/2007. tanévtől kezdve informatika és közgazdasági szakmacsoportos szakközépiskolai képzéssel bővült az intézmény, új képzési és szakmatanulási lehetőséget biztosítva a 8. osztályt végzett tanulók számára. Az intézmény az alapfokú művészetoktatás feladatait a 2006/2007. tanévtől folyamatosan felvállalja. Az intézmény ECDL vizsgaközpontként működik. Az informatikai ismeretek, a digitális kultúra megerősödött, melynek köszönhetően a tanulók többsége ECDL vizsgát tesz. Az ECDL vizsgarendszer követelményeit beépítettük a Helyi Tantervbe, így a Pedagógiai Program révén diákjaink alanyi jogosultak a bizonyítvány megszerzésére. A Akkreditált Felnőttképzési Központként működik. Iskolarendszeren kívüli képzés keretében ECDL tanfolyamokat szervez, az informatikai, idegen nyelvi ismeretek, közgazdasági, pénzügyi ismeretek elsajátítását, ill. továbbfejlesztését biztosítja a térség lakosai számára. A szakképzés személyi és tárgyi feltételei magas színvonalon adottak. A személyi feltételek biztosítottak, a szakos ellátottság teljes. A pedagógus továbbképzés keretében a pedagógusok sokrétű kompetenciákkal rendelkeznek. Az intézmény rendelkezik kompetencia térképpel. A humán erőforrás széleskörű kihasználásával a középiskola szakmai programkínálata változatos. Az elmúlt években olyan innovációk indultak el, mint a nyelvi előkészítő osztály, az emelt szintű informatikai, a kommunikációs, a gazdasági-, és vállalkozói ismeretek, a drámapedagógiai, a művészeti oktatás, magas színvonalú környezeti- és egészségnevelés. Csoportbontásban történik az idegen nyelvek, a matematika és az informatika oktatása. Az oktatás során a tanórák egyre nagyobb százalékában kerülnek alkalmazásra a kompetencia-alapú oktatás módszerei, a projektmunkák készítése, valamint a 7. és 9. évfolyamon a kooperatív tanulási 4
módszerek formái. Hangsúly helyeződik a digitális tananyagfejlesztésre és a digitális tanulási programcsomagok alkalmazására, digitális kultúra fejlesztésére, tanulásmódszertan, egészségnevelésre, készség- és képességfejlesztésére (kompetencia-alapú módszerek, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, tehetséggondozás). A drámapedagógia módszer hatékony alkalmazásával kerül növelésre a tanítási, tanulási folyamatok eredményessége. 11-13. évfolyamon választható emelt szintű érettségire felkészítés, emelt óraszámú tantárgyválasztással, gazdasági, vállalkozási ismeretek oktatása, életpálya-tervezés, munkahelykereső tréningek, önismereti tréningek. A tárgyi feltételek lehetővé teszik a számítógéppel kiegészített oktatást mind az idegen nyelv, mind a közismereti és szaktantárgyak területén egyaránt. A hatosztályos gimnáziumi osztály nyelvi előkészítővel: 7-13. évfolyamon folyó képzést jellemzi az emelt szintű idegen nyelvoktatás heti 5 órában, csoportbontásban (angol-, német nyelven), emelt szintű informatikaoktatás, digitális kultúra fejlesztése, tanulásmódszertan, egészségnevelés, készségés képességfejlesztés (kompetencia-alapú módszerek, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, tehetséggondozás). Nyelvi előkészítő osztály (angol, német nyelv): 9-13. évfolyamon a képzést jellemzi az emelt szintű idegen nyelv- (9. évfolyamon heti 12-14 óra angol-, német nyelv oktatása csoportbontásban) és informatikaoktatás (9. évfolyamon heti 4-5 óra csoportbontásban), digitális kultúra fejlesztése, tanulásmódszertan, egészségnevelés, készség- és képességfejlesztés (kompetencia-alapú módszerek, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, tehetséggondozás). Az intézmény pedagógusai közül 5 fő részt vett a Phare (HU0105-03) program keretén belül a Vállalkozói készségek fejlesztése a közoktatásban című pályázati programban. A program célja a középiskolai tanulók vállalkozási ismereteinek bővítése elméleti és gyakorlati képzés formájában. A program során a pedagógusok a modern digitális technológiára alapozva oktatási-képzési anyagokat (alaptankönyv, modulfüzet) készítettek el, amelynek tananyagát 2001 óta a 11. és a 12. évfolyamon a gazdasági ismeretek tantárgy keretén belül sajátíttatnak el a tanulókkal. A képzés során a tanulók gyakorlat orientált módszerekkel, életszerű feladatok segítségével, naprakészen sajátítják el a vállalkozási ismeretek alapjait. A program keretében a tanulók mini vállalkozásokat hoznak létre, üzleti tervet készítenek és működtetik a vállalkozásaikat. A tananyagot elsajátító diákok körében megfigyelhető, hogy fejlődik a kommunikációs, a kockázatvállalási és a problémamegoldó készségük. 5
A HEFOP 3.1.4. A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése című pályázat KOMP-ra szállás projektjében az intézmény valamennyi pedagógusa részt vett. A projekt célja a kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertan megismertetése a pedagógusok körében, és a megfelelő környezetben a pozitív attitűdök elterjesztése, valamint a projekt közvetítette tanítási gyakorlat hasznosítható formáinak bevezetése az oktatás folyamatába. A 2009/2010. tanévben az intézmény a középiskola feladat-ellátási helyen a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia-alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat keretében bevezette a kompetencia-alapú oktatást a szövegértés-szövegalkotás, matematika és idegen nyelvek területén a következő osztályokban: 7. o. és 9. A osztály: szövegértés-szövegalkotás, matematika, 10. C osztály: angol és német nyelv. A pályázat során az említett osztályokban teljes tanórai lefedettséggel megvalósult a kompetenciaalapú oktatás a megnevezett kompetencia-területeken, valamint bevezetésre kerültek új tanulásszervezési eljárások: tantárgytömbösített oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, témahét, három hetet meghaladó projekt. A pályázat során a pedagógusok sokoldalú képzése valósult meg, valamint kompetencia-alapú oktatócsomagok kerültek beszerzésre, amelyek segítségével hatékonyabban alkalmazhatók a kompetencia-alapú oktatás módszerei. A projektek során elsajátított ismeretek függvényében az intézményben a következő területen valósul meg a kompetencia-alapú oktatási tevékenység: Az idegen nyelvoktatás területén csoportmunka, projektmunka, számítógéppel kiegészített oktatás, alapkészségek folyamatos fejlesztése a megfelelő feladattípusok és módszerek megválasztásával. A közismereti tantárgyak területén csoportmunka, projektmunka, digitális tananyagok, SDTalkalmazás, és az alapkészségek, valamint a kompetencia-területek fejlesztése kerül az oktatás középpontjába. A szakközépiskolai képzésben, valamint az osztályfőnöki órák keretében tanulás-módszertani és élet- és pályatervezési ismeretek elsajátítása. A hatosztályos gimnáziumi képzésben a kooperatív tanulási módszerek segítségével a tehetséggondozás, a motiváció erősítése a tantárgyak irányában a tanulók körében. Továbbképzések szervezése (idegen nyelvi) az általános iskolákkal a Világ-Nyelv-Program keretében. 6
Bemutató órák szervezése a térség pedagógusai számára a kompetencia-alapú oktatás során megvalósuló tevékenységek bemutatására, megismertetésére. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységeik sokrétűek, fontos szerephez jut a tanulók egészséges életmódra, környezetvédelemre való nevelése és a rekreáció. A Pedagógiai Programban rögzített egészségnevelési program és környezetnevelési program keretében évfolyamonként szervezett kirándulásokra, egészségnevelési rendezvényekre, ill. projektnapok, témahetek szervezésére van lehetőség. Vetélkedők szervezése (Világ-Nyelv-Program, kistérségi szintű tantárgyi vetélkedők, Halloween, Advent), évfolyam-kirándulások szervezése (Hódmezővásárhely, Ópusztaszer, Szeged), szakkörök szervezése (tantárgyi szakkörök, környezetvédelmi szakkör, tehetséggondozó szakkörök, iskolarádió, fotószakkör), tömegsport foglalkozások, könyvtári foglalkozások, táborok szervezése (Sí táborok, Gólyatábor, Varázslótábor, szaktáborok, rekreációs táborok), színházi előadások szervezése, rendezvények (Egészségnap - Egészség köztársaság, Vöröskeresztes Világnapi rendezvény, Gólyabál, Szalagavató Bál, Adventprogramsorozat, Karácsonyi műsor, Ballagás, Hunyadi Gála). A szakképző évfolyamokon olyan képzések, programok indítása szerepel, amelyek segítségével a tanulók az elméleti és a gyakorlati tudás birtokában a mindennapi élet több területén alkalmasak a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására és továbbfejlesztésére. Az újságíró képzésben részt vevő tanulók minden tanévben szakmai tanulmányi kirándulást tesznek a Hungaroprint Nyomdában, a Csaba TV és a Csaba Rádió stúdiójában egyéb médiumokban, valamint bekapcsolódnak a Békés Megyei Hírlap Sajtó és Tanulás programjába. A kollégium 1985-ben nyitotta meg kapuit 21 lakóval. A Hősök terén található, volt járási hivatal épületét alakították át leánykollégiummá. Az iskolától távol helyezkedik el, ez egy önálló régi épület. Kollégiumunk pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt lakóinak. Jelenleg is a középiskolával közös igazgatásban működik. Ez az intézmény egyre nagyobb szerepet tölt be az iskola életében, hiszen az eltelt időszak alatt a létszám növekedett. Így szükségessé vált a kollégium befogadóképességének növelése. 1997. július 1-től 50-ről 70-re nőtt a férőhelyek száma, amelyet nagyarányú bővítéssel sikerült elérni. 7
1995-ben az iskola profilja megváltozott a szakképző évfolyam indításával és lényeges változáson ment keresztül tanulóink összetétele, s így koedukált kollégium lettünk. A korosztály szerinti megoszlás is átalakult: 14-22 évesek a diákok. Kollégistáink 2-6 fős szobában kerülnek elhelyezésre. Nyertes pályázatok révén valósulhatott meg, hogy otthonos környezetben lakhatnak a tanulók. 1999-ben a megyei fenntartó segítségével felújítottuk a vizesblokkot, amely tovább erősítette a komfortosságot. A 2000-ben létrehozott számítástechnikai teremnek nagy szerepe van az iskolai informatika órán tanultak elmélyítésében, valamint az önálló tudásbázis kialakításában. A számítógépeken 2003-tól Internet hozzáférés biztosított, amellyel tovább bővíthetik diáklakóink ismereteiket és a szabadidő hasznos eltöltését is segíti. A rekreációs tevékenységek színtere a 2001-ben pályázati úton megvalósított sportudvar. 2006-ban a kollégium férőhelyeinek száma 80-ra nőtt. 2007-ben az iskola profilja tovább bővült a hat osztályos gimnáziumi képzéssel, amellyel a kollégium korosztály szerinti megosztása is változott, hiszen ettől kezdve a 12-22 év közötti korosztály számára nyújtunk otthonos környezetet. 2009-ben megvalósultak a kollégium épület külső festésének munkálatai, valamint a belső padlózat fényezése és laminált parkettával történő felújítása. Az informatika terem számítógép parkja öt új, komplett számítógép használatba vételével került korszerűsítésre. 2. Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása Sarkadi László biológia- kémia-földrajz szakos középiskolai tanár, a természettudományok területén a kompetencia alapú oktatás, a projektpedagógia intézményi innovátora. Az intézmény környezeti nevelési programjának életre hívója, és szakmai vezetője. A környezettudatos magatartás és életvitel elkötelezett, hiteles képviselője. Természetbarát és környezetvédő. Acsai Éva történelem-pedagógia-biológia szakos középiskolai tanár és kollégiumi nevelő, a környezetnevelési program végrehajtásában aktív szakmai szerepvállaló és programkoordinátor. A kollégiumi környezeti nevelés szakmai vezetője, szervezője. 8
3. A múzeumpedagógiai program kollégiumban történő alkalmazásának indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez 3.1. A természettudományok és a biológia tanításának célja, helyzete napjainkban A természettudományos tantárgyak tanítása során fontos feladat, hogy a diákok eljussanak a tudományos megértés egy bizonyos szintjére, alkalmazzák a tudományok által megkívánt ismereteket és képességeket a mindennapi életükben, vagyis rendelkezzenek kellő tudományos műveltséggel. Tanulóink képesek legyenek saját kutatásokra és betekintést nyerjenek a tudományok működésébe. Törekedjenek ők maguk is a körülöttünk zajló folyamatok megértésére (Mihály, 2001). A fent említettek megvalósításához elengedhetetlen a tanulók motiválása, az elvont gondolkodás és az elmélyült problémamegoldás megvalósítása (Franyó, 2002). A legnagyobb problémát a természettudományok tanítása során az jelenti, hogy a növekvő tudományos ismeretek hatására a tananyag tanítása során egyre kevesebb idő jut arra, hogy a tanulók aktív tevékenység modellezés, kísérletezés, gondolkodás - során sajátíthassák el a természettudományokat. Nagyon fontos lenne a gondolkodásfejlesztés, a megértéshez vezető tanulás, emellett az egyes tantárgyak tanítása során a képességfejlesztés (Csapó, 2003). Fontos lenne a tanulók folyamatos manuális és szellemi munkáltatása. A szemléltetés mellett a mai biológiatanításban egyre fontosabb szerepet töltenek be a növényhatározások, rovarfelismerési gyakorlatok és kísérletek és egyre gyakoribb a tanulók bevonása a biológiai kutatásba. A jelenlegi társadalmi elvárások két területen érintik a biológiatanítás tartalmát. Az egyik a testi és lelki egészség megteremtésének igénye, vagyis a tanulók olyan felnőtté váljanak, akik harmóniában vannak belső környezetükkel, azaz egészséges életmódra törekednek. A másik feladat a fenntartható fejlődés, a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása, vagyis éljenek harmóniában a külső környezetükkel is. A tantárgy tanítása során a következő célokat tartjuk fontosnak: érdeklődés felkeltése; a természet szépségeinek felfedezése; a jelenségek, folyamatok vizsgálata; 9
az önálló, motivált ismeretszerzés; a természet- és környezetvédelem elveinek gyakorlati alkalmazása; A népszerűség kulcsa az alábbi tevékenységek tananyagba iktatása, gyakoroltatása: a tanulók munkáltatása; az önálló megfigyelés, leírás, összehasonlítás; mérések; csoportosítás és rendszerezés; oknyomozó kísérletezés; Emellett nagyon fontos az IKT eszközök nyújtotta lehetőségek kiaknázása a biológiatanításban. Nagy számban készültek CD-anyagok, melyek elősegítik a szemléltetést (Franyó, 2002). 3.2. A múzeumpedagógia fogalma, alkalmazásának lehetőségei A múzeumpedagógia fogalmának meghatározása a TÁMOP-3.2.8/B komponens Útmutatójában: A múzeumpedagógia oktató, nevelő és ismeretterjesztő céllal közvetíti a látogatók számára a múzeumokban felhalmozott tudást és ismereteket, az életkori sajátosságoknak és a célcsoportnak megfelelő módszerekkel. A múzeumpedagógiai tevékenységek célja, hogy a múzeumok gyűjteményei, kiállításai értelmezhetővé és hasznosíthatóvá váljanak a látogatók, jelen innováció keretében kiemelten a kollégiumi oktatásban részt vevők számára. Fontos lenne olyan múzeumpedagógiai foglalkozások szervezése, melyek felkészültek az adott gyermekcsoport sajátosságaira, igényeire. Nem gyakori a múzeumokban a diákcsoportok feladatlapos vagy más jellegű foglalkoztatása. Hisz mindezek elősegítenék a hallottak és látottak megértését, elmélyítését. Ezáltal a kiállítások gyermekközpontúvá válhatnának. A tanulók nyitottabbá és érdeklődőbbé és lehetővé válna a diákok jobb tájékoztatása, bevonása a kutatási, gyűjtési folyamatba (Sinkó, 1997). A múzeumpedagógia egyik leglényegesebb célkitűzése a különböző korosztályok múzeumlátogató, az ott látottakat megértő és befogadó felnőttekké nevelése. A múzeumban eltöltött idő nem helyettesítheti a tanítási órákat, azonban ott a diákoknak használniuk, alkalmazniuk kell a 10
tanítási órán hallottakat, ezáltal elősegíthető a kapcsolódó anyagrész elmélyítése és gyakorlása. Ugyanakkor a kiállításon látottak is segítséget nyújthatnak a tanítási órán elhangzottak megértésében (Magyar, 1998). A középiskolában a diákok számára az egyes tudományágak alapjainak elsajátításán túl a megértés, az ismeretek önállóbb befogadása, a tudományos szemlélet alapjainak bevésése, a tananyagba való beillesztés válik fontosabbá és az, hogy a részek egésszé szintetizálódjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a természettudományos múzeumi látogatások. A korszerű múzeumpedagógiai módszerek alkalmazásával a fiatal rákényszerül, hogy tudatosan nézegesse a kiállítást, keresse az összefüggéseket és rendezze a látottakat. Emellett központi kategória az élmény. Az élményszerűség egyik elsődleges, az iskolai foglalkozásoktól megkülönböztető jegye a múzeumi foglakozásoknak. Az élmény hatására feloldódhat a diákokban a múzeumlátogatásokkal szembeni - a kötelező jellegből adódó - esetleges belső ellenállás (Bereczki, é.n.). A tanulók számára a játék azaz az alkotóképesség -, az exploráció az ismeretszerző képesség - és a próbálkozás - vagyis a problémamegoldó képesség együttesen alkotják a tudásszerző képességet. E tevékenységek során minél nagyobb az élmény, annál motiváltabb lesz a tanuló a hallottak és látottak befogadására és elmélyítésére (Nagy, 2002). 3.3. A múzeumpedagógia módszerei A múzeumpedagógia módszereit öt altípusba sorolhatjuk (Bereczki, é.n.): Magyarázat, kifejtés: Ez a múzeumpedagógiai ismereteket feldolgozó módszerek legegyszerűbb fajtája. Formailag nem sokban különbözik a klasszikus tárlatvezetésektől, tartalmilag viszont egészen más, hiszen a múzeumpedagógus a kiállításról való tudását a csoport adottságainak (életkori sajátosságok, értelmi szint, előzetes ismeretek) megfelelően transzformálja, s ennek megfelelően formálja meg mondandóját. Ebben a formában a múzeumba látogató diákok passzív befogadói a múzeumpedagógiai foglalkozás nyújtotta élményeknek. Kérdés-felelet, rávezetés: Az előző módszernél fejlettebb és hatékonyabb forma. Épít a diákok aktivitására. A múzeumpedagógus kéréseket tesz fel, s a diákok a kiállítás alapján fogalmazzák meg válaszaikat. Az irányított beszélgetés során a rávezetés módszere által a diákok maguk 11
ismerhetnek fel bizonyos összefüggéseket. Ennek a rávezetéses módszernek a pedagógiai hatékonysága igen nagy, hiszen az önmagunk által felismert összefüggések jobban bevésődnek a tudatunkba, mint a készen kapottak. Feladatlapos feldolgozás: Ez a módszer a múzeumpedagógustól előzetesen átgondolt, precíz munkát követel, a múzeumtól pedig bizonyos anyagi ráfordítást. Pedagógiai szempontból igen hasznos és hatékony módszer. A múzeumi feladatlapok a kiállítás tematikus gyerekvezetőinek is tekinthetők, összeállításakor fontos szem előtt tartani, hogy tartalmilag a téma komplex feldolgozását adják, formailag pedig arányosan szerkesztettek és a feladattípusokat tekintve változatosak legyenek. A különböző feladattípusok váltakozása ébren tartja a figyelmet. A feladatok kidolgozásánál célszerű arra is figyelni, hogy a kérdések a kiállítás alapján könnyen megválaszolhatók legyenek, ne követeljenek előzetes ismereteket. Ez pedagógiai szempontból azért lényeges, mert ez teszi lehetővé azt, hogy a feladatlapokkal megküzdve a gyengébb képességű diákok is sikerélményhez jussanak. Manuális tevékenység: A múzeumpedagógiai foglalkozások során a múzeumpedagógus kezdeményezésére és irányításával, az adott kiállításhoz kapcsolódóan végeznek tevékenységeket, például: mikroszkópok használata, preparálás, fotók készítése, gyűjtés. E tevékenység során az adott témával kapcsolatos elméleti tudásukat a gyakorlati tapasztalás segítségével elmélyíthetik. A manuális tevékenység segít a dolgok belső logikájának megértésében, segíti a mélyebb megismerésre ösztönző érzelmi ráhangolódást. Szerepjátékok, szituációs játékok: E módszer a diákok aktivitására épít, valós vagy elképzelt szituációkat. Ezeknek a játékoknak a hangulatteremtő ereje olyan élményt nyújt, mely a további ismeretszerzést erősen motiválja. Ez a tevékenység természettudományos kiállítás kapcsán viszonylag csekély szereppel bír. 3.4. Miért jó a múzeum mint oktatási helyszín? a természeti örökség emlékeit az iskolai oktatás eszköztárába emeli; 12
a kiállítás, az oktatási programok, múzeumi foglalkozások jó módszertan alkalmazásával növelik az iskolai képzés hatékonyságát; a múzeumról alkotott kép megváltozhat: unalmas, poros, régi, elavult helyett felfedezni való, érdekes szintér lehet; a tanulás iránt elkötelezett diákok számára az önálló tanulást kínálja, további kutatásra ösztönöz; a gyengébb képességűek és az elutasítók számára a kreatív környezet inspiráló hatású az ismeretszerzésre; élményszerűsége maradandó hatást eredményez; áthelyezi a hangsúlyt a tudásról, az ismeretek megtanulásáról a képesség és készség fejlesztésre, a motiváltság kialakítására; segítséget nyújt a tanulók sajátos, egyéni igényeihez való igazodáshoz, a tanulási környezet sokféleségének és a tanítás individualizálásának eléréséhez; 3.5. Kapcsolódás iskolánk környezeti nevelési programjához A környezeti nevelés fogalma és célja: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; 13
kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. (KöNKomP, 2004) A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. (NAT 243/2003) A tanulók kollégista tanulók környezeti nevelése szempontjából fontos: ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani; A tanulókban alakuljon ki a környezettel harmonikus, életvezetés, pozitív jövőkép; fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kultúrált lakhely kialakításának fontossága; alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat; (Pedagógiai Program) 14
A múzeumpedagógiai program elősegíti az előzőekben leírt, nevelési programunkban megjelenő célokat és egyben az alábbi oktatás-fejlesztés stratégiai célok elérését is szolgálja: Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén: A diákok a foglalkozások során életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia). Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése: A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők, a széles módszertani választék garancia arra, hogy a program keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. Az oktatás minőségének fejlesztése: A módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. Az oktatás tárgyi feltételei javítása: A rendelkezésre álló pályázati források segítségével létrejött kiállítás hozzásegíti iskolánkat a tanulás tárgyi feltételeinek javításához. 1. táblázat: Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Célok Feladatok Sikerkritériumok A tanulók ismerjék meg természeti környezetük értékeit, problémáit! Erdei iskola: terepgyakorlatok, vizsgálatok, mérések végzése. Kiállítások, versenyek szervezése, azokon tanulóink részvétele. Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük A tanuló átérzi munkájának fontosságát, jelentőségét, kötődik 15
védelmezői! Teremtsük meg a tanulók önálló ismeretszerzési képességét ösztönözzük őket az élethosszig tartó tanulásra! Fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást! Projektek kidolgozása szülőföldjéhez! A tanulókban kialakul az önálló ismeretszerzés-rendszerezés képessége. A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben A múzeumpedagógiai program elősegíti kollégiumunk számára a különböző intézményekkel való pozitív kapcsolat kiépítését. A kollégistáink szabadidejét színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása, melyek közül kiemelkedően fontosak a Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba), Körös Maros Nemzeti Park Bemutatóháza (Szarvas), Városi Könyvtár (Mezőkovácsháza) időszakos kiállításai, programjai. Emellett a program a civil szervezetekkel való jó kapcsolat kiépítését is elősegítheti például: Városvédők Köre, Mezőkovácsháza; Szárazér Társaság, Tótkomlós, akik szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A program megvalósításának helyszínéül szolgáló múzeum részletesen bemutatja az alábbi, lakóhelyünk környezetében található természeti értékeket, melyek megóvása és megismerése elengedhetetlen tanulóink számára, hiszen bentlakó diákjaink is a környező településekről érkeznek: Rajta erdő: Bár telepített, 185 hektárnyi területén idős tölgyek, az Alföld őshonos cserjéi és fái, csaknem félszáz gomba, száz madár, 300 lepkefaj, sok más rovar, és gerinces található meg, közöttük sok védett és vörös Könyves faj is. Kiváló lehetőséget találunk itt az erdei iskolai programok megvalósításához. Távolsága mindössze 5 km intézményünktől. Vizes élőhelyek: Szárazér: /a Maros levágott fattyúága/ nevének megfelelően gyakran kiszáradt, Phare-rekonstrukcióval korszerűsítették /hidak, átereszek/, ezért az ökológiai minimum biztosított. Keresztülfolyik a Rajta-erdőn, ami komplex megismerést tesz lehetővé rövid időn belül. 16
Víztározók: a Rajta erdőben, illetve vele érintkezve a 67-es major mellett létesült. A vizes élőhelyek a vízi, és vízhez kötődő társulások, fajok megismerését, illetve vízminőség vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé. Löszgyepek: térségünkben valaha nagy kiterjedésben fordultak elő, mint zonális társulások. Fajgazdagságuk a gyepek között a legnagyobb. Tompapuszta: a Körös-Maros Nemzeti Park 20 hektáros, fokozottan védett löszgyepe, mintegy 200 növényfaj fordul itt elő. Engedéllyel látogatható. Védett gyepsáv a battonyai úton: az útszéli gyepsáv iskolánk kezdeményezésére lett védett, és mi vagyunk a védnökei a területnek. Több védett növénynek, és a fokozottan védett atracélcincérnek az élőhelye. Löszgyepsáv a Szárazér partján, az egykori Terra-fürdőnél : A terület tudományos feltárása iskolánkhoz kapcsolódik, több védett, illetve Vörös Könyves növényfaj található itt. Löszgyepsáv a Katalin-major és a kunágotai kereszteződés között: Sok védett löszgyepfaj, és több száz fokozottan védett atracélcincér található itt. Rajta-erdő széle: Védett növények és a Vörös Könyves délvidéki poszméh élőhelye 17
4. Az innováció az intézmény életében melyik területen alkalmazható A múzeumpedagógiai program által az alábbi kompetenciák, képességek, készségek és motívumok fejlesztése segíthető elő: - SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK (A személyes szükségletek kielégítése és a személyes érdekek érvényesítése.): Személyes motívumok: önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok; önmegismerés, az önfejlődés vágya; önállósulási, öntevékenységi vágy; Személyes kompetenciát alkotó képességek: befogadói-, önkifejezési készség; kreativitás; önszabályozó, önfejlesztő képesség; - KOGNITÍV KOMPETENCIÁK (Az információkezelés motívum- és képességrendszere.) Kommunikatív: ábraolvasás, ábrázolás; anyanyelvi beszéd és beszédértés; Gondolkodási: kombinatív képesség; konvertáló képesség; logikai képesség; rendszerező képesség; Tudásszerző: alkotóképesség; 18
ismeretszerző képesség; összefüggés-kezelő képesség; Tanulási: ismeretelsajátító képesség; képességfejlesztő képesség; készségfejlesztő képesség; motívumelsajátító képesség; - SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK (Kommunikatív képességek): Együttélési: értékek képviselete; empátia; csoportkezelő képesség, alkalmazkodás, elfogadás; kapcsolatkezelési; - KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK: Minden kompetenciaterület használata szükséges ahhoz, hogy valaki aktív, felelős, környezettudatos állampolgárként kapcsolódhasson be a társadalom életébe, a fenntarthatóság, a környezeti problémák kezelésébe. Az európai referenciakeretben meghatározott kompetenciák mellett a fenntartható fejlődés érdekében történő cselekvés az alábbi kompetenciaelemeket igényli még (UNECE Strategy for Education for Sustainable Development, 2005): rendszerszemléletű gondolkodás; kritikai gondolkodás; kreatív gondolkodás; a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek; a fenntartható fejlődést nem támogató döntések következményeinek ismerete; 19
a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete; a környezeti problémák gazdasági, ökológiai, és társadalmi következményeinek ismerete; az iskola és a helyi társadalom új szövetsége a térségfejlesztés terén; A programnak az alábbi kiemelt fejlesztési területei vannak: ALAPFOK: Ember és környezete: környezettudatos magatartás; kritikai gondolkodás; az emberiség értékeinek védelme; a biztonságos életvitel kialakítása; aktív felelősségtudat; Az együttműködés fejlesztése: baráti magatartás; hitelesség; empátia; kooperativitás; autonómia és elfogadás; Önállóság, önbizalom, kreativitás: önállóság; önbizalom, pozitív énkép; belső harmóniára való képesség; a fejlődés igénye; önértékelés; alkotókedv; 20