TANULÁS = / TANÍTÁS a gyermek aktív ismeretszerzése, elsajátított készsége valamely információ (tudás) általában nagyobb mennyiségben történő rendszeres átadása
Tanulás elméletek: Asszociációs : a tanulás a képzettársítások kialakításán és megszilárdításán keresztül történik. Behaviorista: inger-válasz kapcsolatok, klasszikus kondícionálás, tananyag prezentálása:inger, tanuló bevés: válasz, pedagógus kikérdezi: megerősítés. Kognitivizmus: 1.informatikai irányzat: infó beteljesen újként ki, 2.kommunikációs elméleti irányzat: érthetőség, megértés, 3. tanulás-mint probléma megoldás
Konstruktivizmus: a tanulás ereje, hogy az ember felépíti saját, csak rá jellemző tudás szerkezetét. Minden embernek más lesz a tudáskonstrukciója. A befogadó aktivitására helyezi a hangsúlyt. Az egyén tudása különböző, ugyanabból a tudásközvetítésből mást fog profitálni. Golemann: vékony általános tudásháló, fogalmi sémák, a tudás megszerzésének képessége, tudás- szigetek : elmélyült, rendszerezett tudás
A nevelés, oktatás társadalmi meghatározottsága Platón: a taníthatóság magva az emberben van, erkölcs, társadalmi tudás átadása fontos!? Tanítani vagy hagyni fejlődni
A társadalom, mint megrendelő Szabályozási eszközök: Törvényi szabályozás (Köznevelési törvény, módosításban lévő Óvodai alapprogram) Finanszírozás Ellenőrzési rendszer (OH., Klebersberg Intézményfenntartó Központ)
Hatékony iskolarendszer? Mérések, eredményesség IEA ( International Association for the Evaluation of Educational A chievement) 1959. Cél: a diákok teljesítményváltozásainak mérése és a közoktatási rendszerek összehasonlítása tantervi, tankönyvi összehasonlító elemzések, oktatás módszertani trendek
OECD-PISA: Cél: a leendő állampolgárok boldogulási, érvényesülési esélyei becsléséhez indikátorok képzése a tagállamok kormányai számára. Különböző célok- eltérő eszköztudás definíciók - kutatási modellek - felmérési eszközök
Gyakorlatban különbözően megfogalmazott feladatok: OECD- PISA problémák hiteles helyzetben Újszerű teszt formátum, pl. újságcikk feldolgozása, jegyzőkönyv értelmezése,tudós naplója, grafikonok, táblázatok Egy szituációhoz több item IEA Ismeretek meglétének mérése Hagyományos feladatrendszer Egy ismerethez egy item
A problémák okai: RUTIN a feladatmegoldásban! a valóság elemeit kizáró, fiktív összefüggések alkalmazása Szöveges feladatok ÉRDEKTELEN KONTEXUSA!
Olvasás- szövegértés vizsgálata Populáció: 15 éves korosztály Vizsgálati szempontok: Szövegfeldolgozáshoz szükséges olvasási műveletek (értő olvasás) Olvasandó anyag felépítése Szöveg formája
Olvasási műveletek: Információ visszakeresése Értelmezés: jelentés konstatálása, szövegbeli elemek kapcsolata Reflektálás- mérlegelés: tartalmi elemek megfelelőségi vizsgálata, értékelése Szövegértés képességszintjei: 5-ös szint: magas fokú info-feldolgozás komplex és ismeretlen szöveg feldolgozása kritikai értékelés hipotézis felállítása specifikus tudás kialakítása
4-es szint: nehezebb olvasási műveletek beágyazott infók keresése szövegelemek kritikai jellegű megítélése szereplők érzelmei és cselekedetei közötti kapcsolat megtalálása, motivációik értelmezése Szöveg stiláris jellemzőiről vélemény 3-as szint: a mindennapi élet és a munkaerő piac támasztotta elvárások teljesítéséhez szükséges minimum!
különböző infók integrálása, bonyolultabb problémák megoldása, olvasott könyv és a mindennapi élet összefüggéseinek felismerése ----------------------------------------------------------------- 2-es szint: Egyszerű infó visszakeresési műveletek Egyszerű szövegbeli kapcsolatok Új ismeret elsajátítására alkalmatlan szint!
Kompetencia = dinamikus dolog Ismeret - kognitív elem Készség, jártasság pszichomotoros elem Attitűd affektív elem
A kompetencia tartalmi elemeinek fejlődési vonala 1.szint: ISMERET ATTITŰD KÉSZSÉG, JÁRTASSÁG Korábban tanult anyag felidézése,új anyag elsajátítása Odafigyelés egy specifikus jelenségre vagy ingerre A végzendő tevékenység ismeretének megszerzése
2.Szint: Ismeret attitűd Készség, jártasság Megértés: Jelentés értelmi felfogása, korábbi anyag megfogalmazása saját szavakkal Válaszolási hajlandóság a jelenségre, motiváltság, bevontság Végrehajtás lépésről lépésre
3.szint ismeret attitűd készség Alkalmazás: Ismeret felhasználása konkrét helyzetben Jelenség értékelése vagy értékének jelzése, (+ -) Kontroll transzferje a szemről más érzékekre
4.szint: Ismeret attitűd készség Elemzés: Anyag értelmes részeire bontása úgy, hogy a részek közötti kapcsolat meghatározható maradjon Értékek szerveződése egymáshoz viszonyítva (több szempont) Készség automatizálódás
5.szint: ismeret attitűd készség Szintézis: Részek kombinálása új egésszé Értékek általános integrálása az értékrendszerbe, úgy,hogy az vezérlő legyen Készség generalizálása az alkalmazási helyzetek egyre szélesebb körére
Érzelmi vezéreltség Érzelmi kontaktus igénye MOZGÁS-BESZÉD- MEGISMERÉS együttes működése (tevékenység, beszéd) -szemléletes cselekvő -szemléletes képszerű -Fogalmi gondolkodás(később) Az óvodás gyermek
Okosság, értelem Jean Piaget Cselekvés központúság a megismerés kiindulópontja: ÉN + a valóság találkozása ÉN+ az, amivel csinálok valamit Mozgásos reflexek a megismerésben: cselekvésletapogatás- fogalmi struktúra
1. Szervi, öröklődő struktúrák 2. Szenzomotoros (szerzett) 3. Reprezentatív struktúrák Magatartásformák felosztása (Piaget)
Az érzékszervi és mozgásos megismerő aktus a cselekvés sikerét nyújtja: nem törekszik magyarázatra, osztályozásra. Realitások- valóságos mozdulatok, valóságos tárgyak. Eltávolodások, visszatérések ha vannak is, rövidek. A reflektív szintre való áttérés feltételei: Cselekvés sebességének megnövekedése Eljárások tudatosítása Távolságok megsokszorozódása A gyermeknek meg kell szabadulnia észlelő és mozgató Én központúságától ahhoz, hogy létrehozza a teret, az időt,a gyakorlati és a szenzomotoros tárgyak és okok univerzumát. Piaget
Szimbólum képzés az érzékszervi mozgásos intelligencia záró szakaszában Tiszta cselekvés pl. alvás Utánzás- úgy teszünk, mintha aludnánk A gyermek elaltat egy babát vagy egy mackótfeltűnik egy szimbólum + kapcsolódik a nyelv, a beszéd, ez fejleszti a jelek megértését. Reprezentatív utánzás + szimbolikus játék + képzetalkotás + verbális gondolkodás
Az intuitív gondolkodás Szimbolikus fázistól a műveletek küszöbéig tart. összefüggések észlelése nagyjából pontos a tévedés oka észlelési (ugyanannyi téves értelmezése eltérő formájú edényben) halmazképzések és csoportosítások jelentősége a megfordíthatóság felismerése ( műveletek) ugyanazt a pontot elérhetjük két különböző úton A kiindulóponthoz való visszatérés lehetővé teszi az önmagával való azonosságot (számfogalom, egyedi és gyűjtőfogalmak)
Köszönöm a figyelmet!