A konfliktus -Csepeli György -Buda BélaB -Eric Berne
A konfliktus fogalma A konfliktus a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhaszn használatban az emberi összeütközés s szinonimájak jaként használjuk Ellentétes, tes, vagy egymást kölcsk lcsönösen sen kizáró érzelmek, vágyak v vagy késztetések sek egyidejű jelenléte.
A konfliktusok a krízishez hasonlóan an a döntd ntés, a választv lasztás problémáját t jelentik, frusztráci ciót okoznak.
Akkor beszélünk konfliktusról, l, amikor két t vagy több t ember között: k Ha viselkedésük k akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését t pl. játék, j vagy Amikor az értékrendjük k különbk nböző,, pl. jövőre irányults nyultság, személyes kapcsolatok, önértékelés, ész-érv vagy testi erőszak
Elkerülhet lhető és s elkerülhetetlen lhetetlen konfliktusok, a konfliktus vállalv llalása Vállalása, sőt s t kiprovokálása kimondottan pozitív v jelenség lehet: érdekérvényesítés, s, érdekegyeztetés, érdekütköztetés, stb.
A tisztességes verseny Alapelvekben egyetért rtés Összeegyeztethetetlen célokc Lehetővé teszi új j normák k kialakulását Előseg segíti az alkalmazkodást
Destruktív v konfliktus Egyenlőtlen feltételek telek Alacsony fokú egyetért rtés Egyoldalú előny nyökre törést mentőcsónak effektus
A konfliktusok típusait valódi konfliktus összeegyeztethetetlen célokc minimax stratégia közelít t a tisztességtelen versenyhez Megoldás: társas helyzet újradefiniálása (mi az érdekmag?) közös s haszon
álkonfliktus elégtelen gtelenül l definiált érdekek összeütközése ki kit győz z le? Fennmaradásának nak okai: kohézi zió erősítése se presztízsvesztes zsveszteség
áttételes teles konfliktus igazi konfliktus rejtve marad (pl: neurotikus tünetkt netképződés)
téves konfliktus olyan felek kerülnek konfliktusba, akiknek erre nincs oka ( oszd( meg és s uralkodj ) könnyen valódi konfliktusba megy át
lappangó konfliktus a felek nincsenek tudatában az érdekellentétnek tnek (pl: nemek közötti lappangó konfliktus)
hamis konfliktus félreértésen alapul könnyen valódi konfliktusba megy át oka: elégtelen vagy hiányos kommunikáci ció
A konfliktusok tartalma Érdekütközések: pénz, p hatalom, tulajdon, presztízs zs Konstruktív v megoldás: arányoss nyosságot biztosító egyensúly elérése Ízléskonfliktus: az áttételes, teles, hamis és s téves t konfliktusok megnyilvánul nulásai.
Iskolai konfliktusok -Szekszárdi JúliaJ -Szabó-Milinte Enikő -Cseh-Szombathy László
Szőke ke-milinte Enikő(2006) Konfliktuskezelésükben kben kevésb sbé demokratikus jegyek jelennek meg Kevésb sbé tartanak egymással kapcsolatot (szociális háló hiánya) A pedagógusok gusok 95%-a a negatív élményként nt éli meg a konfliktusokat Irreális megfelelés s igény a pedagógus gus szerepnek Jelentés s eltérés önmaguk és s a többi t pedagógus gus között a pozitív v jegyekben A pedagógusokat gusokat inkább (~80%) feladatorientálts ltság g jellemzi
Konfliktus és s iskola Az iskola nevelési és s szocializáci ciós tevékenys kenységet is folytat A pedagógus gus konfliktuskezelési si mintát is mutat
Konfliktuskezelés -Thomas Killman -Thomas Gordon -Carl Rogers
Jó konfliktus előseg segíti a csoport céljainak c elérését, növeli n teljesítm tményét bátorítja tja a kreativitást, az ötletek felszínre kerülését leválasztja lasztja problémát t az egyénr nről leleplezi az irracionális érveket enyhíti a feszülts ltséget a változv ltozás és önértékelés s szellemét t viszi a csoportba átláthatóvá teszi a hatalmi és s erőviszonyokat
Rossz konfliktus a csoportteljesítm tmény csökken kkenéséhez vezet olyan helyzetet eredményez, amely érzelmileg telített tett (pl.: nyer/veszít) védekező,, blokkoló magatartáshoz vezet polarizálja lja a csoportvélem leményt a csoport szétes teséséhez vezet
A konfliktus, mint folyamat megelőző helyzet a konfliktus felismerése se és átélése a konfliktus kezelési módjm djának kialakítása a konfliktus alatti tényleges t viselkedés s (konfliktuskezelés) s) a következmk vetkezmények
A konfliktus intenzitása Megsemmisítő konfliktus a másik m fél f l megsemmisítésére tett nyílt erőfesz feszítés agresszív v fizikai támadt madás fenyegetés, ultimátum tum nyers szóbeli támadt madás másik nyílt számonk monkérése, felelőss sségre vonás kisebb félref lreértés, egyet nem értés Nincs konfliktus harmónia
Konfliktuskezelési si módokm Önérvényesítés s = mennyire tudja hatalmát, t, anyagi eszközeit, zeit, személyes vonzerejét t mozgósítani, hogy az ő szempontjai érvényesüljenek, akár r a másik m fél f rovására ra is. Az aktivitás, a nem kooperativitás s jellemzi. Önalávetés s = milyen mértm rtékben képes k feladni saját törekvését t annak érdekében, hogy a másik m ember akarata, vágya v stb. érvényesüljön. A passzivitás, s, a kooperatív v magatartás s kerül l előtérbe. rbe. Konfliktus helyzetben az ember viselkedését t e kettő aránya szabja meg.
A konfliktuskezelés s hibás formái Nem cselekszünk, amikor kellene (tagadunk, támadunk, lehurrogjuk = leegyszerűsítj tjük k az esemény bonyolultságát, t, nem akarunk, merünk a kellemetlenséggel szembesülni. Cselekszünk, amikor nem kellene (ott látunk l megoldást, ahol nincs pl.: - világmegv gmegváltás, - fantázi ziálás s (elkölt ltözés, új j iskola- nem vesszük figyelembe a kompromisszumkötés s szüks kségességét) Nem a megfelelő szinten cselekszünk, azaz nem értjük a másik m mozgatórug rugóit, érdekeit, ott teszünk erőfesz feszítést, st, ahol a probléma megoldható,, elbeszélünk egymás s mellett.
A konfliktuskezelés három archetípusa Szemet szemért, fogat fogért! Aki megdob kővel, k dobd vissza kenyérrel! Kard által vész, v ki kardot ragad!
A konfliktuskezelés előfelt feltételetele 1. Önbecsülés és s mások m megbecsülése. se. 2. Készség g a meghallgatásra és s a megért rtésre. 3. Beleérz rzés s képessk pessége. 4. Önérvényesítés s erőszak nélkn lkül. l. 5. Együttm ttműködés. 6. Nyitottság és s kritikai gondolkodás. 7. Fantázia, kreativitás. 8. Versenyszellem (vitatkozás) helyett együttm ttműködés (odafigyelés). Ha meg akarjuk oldani a konfliktust, akkor az ellenség felé úgy kell közeledni, k mintha barát t volna!
konfliktusok kommunikáci ciós megoldása Gordon, Rogers alapján A konfliktusmegoldás s előtt foglalkoznunk kell az erős érzelmekkel! A módszer m a konfliktust irány nyító, egyszerű kommunikáci ciós szabályok halmaza.
1. Tisztelettel bánunk b a partnerrel. 2. Addig figyelünk, amíg meg nem tapasztaljuk a másik m oldalt, és s visszajelezzük k a közöltek k tartalmát, t, az érzelmeket és s az okfejtést 3. Röviden R megfogalmazzuk saját t vélemv leményünket, nket, érzelmeinket és s igényeinket. röviden, lényegre l törően t közöljk ljük álláspontunkat, kerülj ljük k el az érzelmi töltt ltéssel rendelkező szavakat, a pozitív-negat negatív v minősítéseket, seket, azt mondjuk, amit gondolunk, és s gondoljuk komolyan, amit mondunk (óvakodjunk( a széls lsőséges kijelentésekt sektől), tárjuk fel érzelmeinket.
Megelőzés Feszültségcsökkentés fizikai módszerekkel (versenyhelyzetet teremtő sportolás, a fárasztó fitnesz, stb. mint levezető tényező). Fokozott tolerancia és elfogadás, emocionális támogatás (családtól, baráttól jövő fokozott érzelmi támogatás). Az aktuális témák ellenőrzése, kézben tartása (értékes mint az egyének, mint a csoportkapcsolatokban történő viszálykodás területén is). A konfliktus esetleges következményeinek, árának felmérése és tudatosítása (az összes következmény gondos felmérése és a konfliktus ára is elrettenthet bennünket, hogy szükségtelen vitába keveredjünk).