TARTALOM Egyre több magyar tejet vásárolunk 2 Mitől lesz finom a tej? (részlet) 2 Idén 60 milliárddal nőnek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 3 A tej előállításának önköltsége lényegesen magasabb a literenkénti 92-93 forint felvásárlási árnál 3 Útmutató az átverős magyar sajtpultokhoz 4 Multikkal vetekedő hazai tejivó-hálózat 7 A zsebszerződések vége 9 Greennovatív fejlesztések a Tetra Paknál 10 Statisztikák, előrejelzések 12 Támogatás a termelés-csökkentőknek 15 A Deutsche Bank nem tartja magát felelősnek az élelmiszerárak emelkedéséért 15 Bulgária 50 millió eurós támogatástól eshet el 16 Hollandia tejtermelése 16 Növekvőben az EU tejtermék exportja 17 Növekvőben a lengyel tejtermék export 17 A tejtermelés és a tejárak alakulása Szlovákiában 18 Az ír tejtermelés helyzete 18 Ír sajtexport Nagy-Britanniába 19 Tejtermelés és tejárak Németországban 19 Ausztria: rekordmagasságú tejhozam, növekvő fogyasztás és export 19 Új, szövetkezeti sajtüzem Lettországban 20 Olaszország tejtermelése 20 Két francia cég egyesíti tejfeldolgozó és forgalmazó tevékenységét 21 Keveréktakarmány termelés az EU-ban 21 Nem működik a dániai zsíradó 22 Az Olympus Dairy Industry működése Romániában 22 Az új-zélandi tejtermelés problémái 23 Mégis egészséges a tej 23 Az USA tejtermék exportja 2012 végén 24 Külföldi beszállítók forgalomnövekedése a tejtermékek orosz piacán 25 A fehérorosz tejtermelés felfutása 26 Kazahsztán tenyészmarhákat importál 26 Felfutóban Ukrajna mezőgazdasági exportja 27 KPMG: világszerte nő az áfa és csökken a társasági adó 27 Hat ország betiltotta a Brazíliából származó marhahús importot 28 Súlyos tejhiány Tunéziában 28 Az Emmi svájci cég bővíti részvételét a juh- és kecsketej piacon 29 Éles vita a joghurt üzemek és a környezetvédők között New York államban 30 Ausztrália tejtermelése 31 A lenmag kedvező hatása a tejminőségre 31 Az Egyesült Arab Emírségek beruházása a szerb mezőgazdaságba 31 Elemzések Növekszik a tejtermékpiac; Februártól változnak a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program feltételei 35 Az MVH 14/2013. (I. 22.) számú közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről 35 Szubjektív: Csak 2015-ben kapjuk az KAP-ot; Rezsi-rezsó-Rezső; Nem csak nálunk kritikus a feketegazdaság mérete; 39
SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY Szerkesztői gondolatok I. Átmeneti idők Két rendkívüli év vár ránk. Az egyik az idei. A folyó, hétéves költségvetési ciklus utolsó éve, amikor eldől, milyen arányban tudjuk lekötni a rendelkezésre álló forrásokat. Ennél fogva joggal számíthatunk pályázatok kiírására. Erre fel is kell készülni. Átgondolni, tervezni, szervezni, a pályázatkészítőnkkel egyeztetni. A másik a 2014. év, amikor egyébként az Unió történetében először az új pénzügyitervezési ciklus első évében nem indul el a megreformált Közösségi Agrárpolitika. Emiatt 2014-ben még a régi szabályok szerint igényelhetik majd az uniós agrártermelők a közvetlen jövedelemtámogatásokat. Erről, és a rezsi-csökkentésről szól e havi szubjektív rovatunk. Szerkesztői gondolatok II. A hazai sajtóban egyre több tejjel foglalkozó cikk jelenik meg. E havi számunkban ízelítőt adunk ebből. E jelenséggel kapcsolatos első megjegyzésem: mindegyik pozitív üzenettel bír. Második: nem tűnik összehangoltnak, kicsit rá lehetne segíteni. Erre az egyik cikk kommentárjában - kritikával terhelve - ötletet is adok. titkarsag@agrar-europa.hu 1 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK Egyre több magyar tejet vásárolunk Jelentős mértékben megugrott a hazai dobozos tej értékesítése, köszönhetően a kereskedelmi láncok és a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodásának derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. A nagy áruházláncok a tárca nyomására intézkedtek az importtejet és a trappista sajtot népszerűsítő kampányaik leállításáról, és megszüntették a diszkriminatív árazást is. Éves összehasonlításban ötven százalékkal nőtt tavaly a hazai másfél százalékos zsírtartalmú dobozos tej értékesítése. A kereskedők a 2,8 százalékos zsírtartalmú magyar dobozos tartós tejből is 24 százalékkal többet adtak el. Az intézmény magyarázata szerint a jelentős javulás oka, hogy az üzletláncok az Auchan, a CBA, a Coop, a Lidl, a Spar és a Tesco a Vidékfejlesztési Minisztériummal folytatott tárgyalások nyomán intézkedtek az importtejet és a trappista sajtot népszerűsítő kampányaik leállításáról, valamint közreműködtek a nagyobb mennyiségű hazai termékek értékesítésében. (Forrás: mno.hu) Ez piac-visszaszerzést jelent. A sor a fogyasztón van, hogy ne csak a kínálat átalakulása miatt, hanem azért is többet vegyen a hazaiból, mert a honi termelőt támogatja. Így válhat tartós alappá a szerzett piac. A fogyasztói tudat formálása, a tévhitek oszlatása közös feladatunk. Mitől lesz finom a tej? (részlet) Hiába a hőkezelés, homogénezés és az összes nagyipari eljárás, a tejek közötti eredendő minőségi különbséget nem lehet eltüntetni. Van finom, tehénízű, karakteres fűízű, édes és van vízízű, sőt keserű is. De mitől lesz a tej jó, közepes vagy éppen rossz? Miért érdemes odafigyelni arra, hogy a tejet milyen tehén adta? Tényleg számít, hogy legel vagy istállóban áll a tejelő tehén? A tehén fajtája A tej minőségét több faktor befolyásolja, ezek egyike maga a tehénfajta. A húsmarha-tejmarha felosztásról már volt szó itt. Míg a húsmarhák tenyésztésénél a nagy húsformák (magyarul sok hús), jó minőségű hús (minél több zsír oszlik el az izomszövetben) a fontos, addig a tejtermelési céllal tenyésztett fajtáknál az adott tej mennyisége, minősége, illetve a perzisztenciának nevezett tulajdonság a lényeg. Utóbbi azt jelenti, hogy a tehén a tejtermelését hosszú időn át egyenletesen képes fenntartani. A legjobb tejtermelő marháknak számító fajták itthon a Holstein-fríz, a Jersey, az Ayrshire, a Guernsey és a Hungarofríz. Az adott tej minőségét látványosan befolyásolja a tehénfajta: a hazánkban a hetvenes évek óta legelterjedtebbnek számító Holstein-fríz 3,5-3,7 százalékos zsírtartalmú tejet ad, a Jersey zsírtartalma 5-8 százalék, míg az Ayrshire 4,5 százalékos tejet ad. Ez a minőségi különbség a mennyiségben is jelentkezik: míg a Holstein-frízek évente átlagosan több mint 8500 kilogramm tejet adnak, addig például a Jersey tehenek ennek alig több mint a felét, 4500-5500 kilót. A Holstein Fríz itthoni elterjedése a hetvenes években mennyiségi okokra vezethető vissza. A bőséges tejmennyiség mellett az is a javára szólt, hogy igen jól tűri a nagyipari tartási körülményeket, kifejezetten türelmes fajta, jól fejhető. A hasznos-anyag tartalma ugyan nem kiemelkedően jó, de ezt ellensúlyozza a mennyiséggel. "Ez alacsonyabb beltartalmi értékű ivótej, továbbfeldolgozásra kevésbé alkal- titkarsag@agrar-europa.hu 2 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK mas. A Jersey a csúcs a minőségi tejtermelésben, de alacsonyabb a tejhozama, és kis testű fajta, tehát ha kikerül a tejtermelésből, sokkal kevesebb húst lehet belőle értékesíteni. Tartási körülményekben nem igényel semmi különöset" - nyilatkozta korábban a Galló János, aki kecske- és tehéntejből - köztük saját tenyésztésű Jersey tejéből - készített termékeit a Fény utcai piacon árulja. A cikk a továbbiakban is valóban jó szakmaisággal foglalkozik a tartási körülményekkel, a beltartalommal. Akit teljes terjedelemben érdekel, azonos címen találja meg az Origón. Ami számunkra nagyon fontos, az a pozitív üzenet és a népnevelő szándék. Egy ilyen nagy olvasottságú újság tényleg tud befolyással lenni a fogyasztóra. Tudjunk róla, segítsük ebben! Idén 60 milliárddal nőnek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2013-ban összesen mintegy 691 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatással számolunk, ebből több mint 561 milliárd forint a közösségi forrás és mintegy 130 milliárd forint a nemzeti forrás ismertette az idei év támogatási összegeit Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. Az egységes területalapú támogatás (SAPS) szintje 2013-ban eléri a 100 százalékot, a gazdálkodók előreláthatólag mintegy 233 euróhoz, várhatóan 66 ezer forinthoz juthatnak hektáronként. 2013-ban is fizetnek különleges tejtámogatást, amely 2010-től áll rendelkezésre. A tejtermelő gazdák évi közel 45 millió eurót, mintegy 13 milliárd forintot kapnak. A támogatás 2012-ben 9,09 Ft/tej kg volt, az öszszeg 2013-ban várhatóan ismét 9,10 Ft/tej kg körül fog alakulni. Az államtitkár a további állattartókat segítő támogatásként megemlítette: a Kérődző Szerkezetátalakítási Programban az idén, közel 12,6 milliárd forintnyi támogatást kapnak a húsmarha, valamint a juhtartó gazdák. A program feltételei: 80 állategységenként 1 fő teljes munkaidős alkalmazott foglalkoztatása, vagy a termelő árbevételének 10 százalékát beruházásra fordítja, vagy részt vesz szakmai továbbképzésen. Az iskolatej program támogatása 2013- ban 300 millió forinttal emelkedik, így már 1,5 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre, hogy az általános iskolás, és óvodás gyermekek friss, egészséges termékekhez jussanak. Czerván György kiemelte: a mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 milliárd forintra növekedett az előző évben realizált 2,168 milliárd forinthoz képest. A mezőgazdaság kibocsátásának értéke 1 százalékkal, az állattenyésztési ágazat kibocsátásának értéke 10 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. Tovább nőtt az agrárgazdaság részesedése a nemzetgazdasági exportból. Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10 százalékát adja (2011 ugyanezen időszakában 7,4%). Több mint kétszeresére nőtt 2004 óta az agrárexportunk, a magyar export 83 százaléka az Európai Unióba irányul. (forrás: VM) A tej előállításának önköltsége lényegesen magasabb a literenkénti 92-93 forint felvásárlási árnál A szarvasmarha-ágazatban komolyabb fejéstechnológiai fejlesztésekre lenne szükség Vas megyében, hogy jó minősé- titkarsag@agrar-europa.hu 3 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK gű alapanyagot tudjanak biztosítani, a beruházásokra viszont nincs elegendő pénz közölte Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője az MTI-vel. A tej előállításának önköltsége lényegesen magasabb a literenkénti 92-93 forint felvásárlási árnál. A tejtermelés a 130-140 forint közötti literenkénti árral lehetne rentábilis; a tejelő tehenekkel rendelkező nagygazdaságok más ágazatból bejövő többletjövedelmeikből tartják fenn a tejelő állatállományt. Lukács Zoltán elmondta: gyakran előfordul, hogy az évről évre változó állattartási költségek, magas takarmányárak miatt a már elnyert pályázatokat is viszszaadják az állattartók, és inkább nem fejlesztenek. Az európai uniós pályázatoknál ugyanis előírás, hogy öt évig szinten kell tartani az állatállományt, ezért a szankcióktól tartva inkább lemondanak a beruházásról. A nagyüzemekben nagyobb tehénszámmal próbálják meg minimálisra csökkenteni a költségeket. Vas megyében 2001- ben a 41 ellenőrzésbe vont tehenészetben átlagosan 239 tehenet tartottak, a jelenleg működő 19 tehenészeti nagyüzemben az átlagos tehénszám meghaladja a 400-at. Az elmúlt tíz évben mintegy 2.100-zal csökkent a tejelő szarvasmarhák száma, 2001-ben 9.793 tehenet tartottak a gazdaságokban, 2011-ben 7.665 volt a tehenek száma. Jelezte, hogy az állatállomány jelentős csökkenése a baromfiágazatban is tapasztalható. A baromfihús kilogrammonkénti 255 forintos felvásárlási ára éppen fedezi a költségeket, a beruházásokra már nem marad pénz. Útmutató az átverős magyar sajtpultokhoz A fogyasztók a magyar üzletekben, hiperekben olyan sajtkategóriákkal találkoznak, amelyek a sajtokhoz kicsit is konyító szemlélődőt is meglepik, a hozzáértőket pedig egyenesen megríkatják. De miért teremt egy sajtkultúrával nem rendelkező nép új kategóriákat? És mi a helyes osztályozás? A hazai gyakorlat Az Auchanban nyomokban felfedezhető a nyolc sajtcsalád (ezekről bővebben lentebb), az áruház sajtkategóriái - sajtkrémek, ömlesztett sajtok, camembert jellegű sajtok, kemény és félkemény sajtok, juh- és kecskesajtok, kékpenészes sajtok, sajtspecialitások - egy része megfelel a nemzetközi osztályozásnak, egy része összevon egyes sajtcsaládokat, a maradék nemzetközileg nem értelmezhető, és a megnevezett polcok alá simán bepakolnak oda nem illő tételeket. Így kerül a kecske- és juhsajt polcára a mascarpone és a cottage cheese (mindkettő tehéntejből készül és hivatalosan friss sajt), vagy a darabolt friss sajtok alá a Niva (kék sajt) és a trappista (érlelt). Az aquincumi áruházban a sajátos túró kategória - alatta lapkasajtokkal - mellett láttunk reszelhető és reszelt sajtok feliratot, alatta tömb és zacskós reszelt parmezánnal. Már itt gyanússá vált, hogy a sajtosztályozási gyakorlatot a hazai piac és fogyasztók elvárásai diktálhatják, eleve a hazai sajtfogyasztás 70 százalékát a trappista teszi ki. A Tescóban sem jobb a helyzet, sőt sokkal rosszabb. Ott csomagolt sajtok és sajtok felirat alatt sorakozik minden: a kék castello mellett a hajdúsági ömlesztett, mellette a friss mascarpone. A cse- titkarsag@agrar-europa.hu 4 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK megepultban a kékek és a brie-k egy sarokban vannak, de semmi más rendezőelv nincs. Az Intersparban osztályozási kategóriák sincsenek feltüntetve, a sajtok a pultban és a csemegepultban is minimális rendezőelv mentén vannak kipakolva, a kecske a kék mellett, a juh a mascarpone alatt. A hazai furcsa sajtosztályok okai a hiper szemszögéből A sajátos fogyasztói elvárásokkal kapcsolatos gyanúnkat megerősítette az Auchan kommunikációs menedzsere. "A kategóriák kialakításánál két fő szempont volt: a csoportszintű, nemzetközi kategóriák alapján alakítsuk ki a hazai nómenklatúrát - hogy alapvetően összehasonlítható adataink legyenek - illetve, hogy a hazai fogyasztói szokásokat is tükrözzék" - mondta. Szerinte "a magyar sajtkultúra, fogyasztói és vásárlási szokások jelentősen eltérnek a nemzetközi trendektől, a nagyobb - francia, svájci vagy német - piacokétól. Például Franciaországban sok más típus között a nemes penészes és a kéksajtok, addig hazánkban az ömlesztett sajtok a legnépszerűbbek, ez utóbbiak nemzetközi szinten nem ilyen népszerűek, és kevésbé is ismertek. A nemzetközi osztályozási rendszer szerinti bizonyos kategóriák Magyarországon kevésbé indokolt, kis forgalmú, szűk igényt kielégítő kategóriák lennének, ezért nem külön kategóriaként kezeljük őket, hanem kialakítottunk ezekre a sajtfélékre egy átfogó, úgynevezett 'sajtspecialitások' kategóriát, amelybe például a friss, nyers tejből érlelt és pasztörizált tejből érlelt sajtokat soroljuk, alkategóriaként". Mi az a sajt? A sajt nem más, mint tej, só, oltóanyag és egy kis poézis. A poézis nem mást jelent, mint hogy mivé kreáljuk, milyenek az ismereteink, amelyek befolyásolhatják az első három tényezőt. Ilyenek a terroir, az évszak, a tej fajtája vagy az érlelés. Miben tér el a hazai rendszerezési gyakorlat a nemzetközitől? Amikor sajtokat rendszerezünk a kereskedelemben, a hazai gyakorlat eltér a nyugat-európaitól, mert a hazai elsősorban a gyártás elvét követi (kemény, félkemény, lágy). Ez azért butaság, mert vannak sajtok, amelyek az érés során lehetnek lágyak, kemények és félkemények is. A hazai szókincsben például jellemzően összetévesztik a lágyat és a frisset. A camembert lágy sajt, de amikor friss, akkor nem lágy, tehát a kort és a technológiát is keveri a magyar kategorizálás. Így sehol a világon nem beszélnek a sajtról, ez nem rendszerezőelv, hiszen textúrát jelöl. Még a sajt származási országának megjelölése is pontosabb rendezőelv lenne. Azért fontos a megfelelő kategorizálás, mert ha a fogyasztónak van egy emléke egy sajtról, úgy könynyebben megtalálja, de ha nem konkrét terméket keres, akkor a nyolc sajtcsaládba rendezett sajtpult megfogja a kezét, és végigvezeti sajtországon. A hazai osztályozás és pultok nem visznek el sehova, nem mesélnek el történetet. Pedig aki a sajtot megtanulja, az megtanulja a csokoládét, a teát, a kávét is. Aki ezt megérti, megért más világokat is. Miért alakulhatott ki ez a hibás rendszer? Itthon a pasztörizált tejből készült érlelt sajtok vannak túlsúlyban, magyar sajtok szinte csak ebben a kategóriában készülnek. Azért ilyen egysíkú a magyar titkarsag@agrar-europa.hu 5 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK sajtkultúra, mert ezt érti a fogyasztó - ez nem ragad magával, nincs gyümölcsösség, ez jó a kolbászhoz és a töltött káposztához is. Hazánkban nincsenek sajttermelő területek. A sajtkészítés itthon ősállapotban van, ezek a termékek természetes körülmények között fejlődnek, kötődnek a termőterülethez, annak jellegzetességeihez, a terület jellegzetes iparához, más jellegzetes termékeihez, mindezt okkal, logikusan szerveződve, közösen teszik. Miért olyan nagy az ementáli? Arról van szó, hogy ez egy hegyi sajt, 2600 méterről így lehet a legegyszerűbben lehozni a tejet, mert egy kiló sajthoz 10 liter tej kell. Egy 90 kilós gurigát könnyebb lehozni, mint 900 liter tejet, ez a magyarázat a létezésére, erre van kitalálva. Vagy a chimay trappista kérgét a szintén helyi, Chimay sörrel mossák. A roquefort a termőterület barlangjainak sajátos klímáján érlelődik. Aki a sajtok mögé néz, az mindig talál logikát. Itthon követhetetlen, hol élt, mit legelt a tehén, nincsenek szilárd alapok, a gyártás összefüggéstelen rendszerben építkezik, ebből nem tud kialakulni semmi. Itthon az ötvenes években átvettünk és utánozunk sajtokat, minden rúdban készül, de ezek az utánzatok már nem tudnak elmondani semmit. És tudni kell, hogy a magyar tejgyártás ötven százalékából tejföl készül. Ami nem baj, de alapvetően a mi kultúránkat a tejföl hatja át. Mi a tejföl országa vagyunk, nem a sajté. Mi a helyes rendszer? Nyolc sajtcsalád van. Mindegyik mögött egy stílus található, és ezek olyan rendszert állítanak fel, amelyben ami igaz az egyik családra, az nem igaz a másikra. Az első kategória a friss sajtoké. Így azokat a sajtokat nevezzük, amelyeket nem érlelünk. Ilyen például a mascarpone, ricotta, feta, orda, ez lényegében préselt ricotta. Marinált és füstölt lehet ez a sajt, amivel tartósítani lehet, de fermentáció, érlelés nincs. A következő kategória a lágy sajtoké, ennek két alkategóriája van. Ez a lágyság azt jelenti, hogy már van fermentáció - tehát nem friss -, és amikor a sajtot az oltóanyaggal felolvasztják, majd nagy szemű töretet készítenek belőle, azt nem préselik, ettől lesz lágy. Tehát még egyszer, nem préselik, és nagy a töret, ettől lágy. Az egyik altípusa a nemes penésszel érlelt lágy sajtok, például camembert, brie, a másik a mosott kérgű lágy sajtok, például pálpusztai, romadur. Mindkét altípus közös tulajdonsága a nagy töret, és hogy nem préselik, de az egyiknek a felületét nem kezelik, a másikét kezelik (ezért mosott) egy fermentummal, amely elkezdi felzabálni a fehérjét, ettől lesz a jellegzetes zokniszaga. Ezt a karaktert később alkohollal finomíthatják, visszamoshatják. A köznyelv ezt a kategóriát rúzsos sajtnak nevezi, hiszen a felülete narancsos-vöröses. A negyedik család az érlelt sajtoké. Az elnevezésben az érlelés az időre utal, olyan sajtok, amelyekhez az idő teszi hozzá a legtöbbet. A parmezán, a gouda minél tovább érik, annál értékesebb lesz. Ezek gyártásakor az alvasztás után készített töret mindig kicsi, és a sajtot mindig préselik. Itt is két kategóriát különböztetünk meg, a pasztörizált és a nyers tejből készült érlelt sajtokat. Előbbi például a trappista vagy az ementáli. Ugyanezek analógiája elkészül nyers tejből is, amikor a még testmeleg tejet oltják. A különbség a végeredményben pont olyan, mint meg- titkarsag@agrar-europa.hu 6 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK inni egy pohár tőgymeleg tejet, vagy kinyitni egy Tetrapakba csomagoltat, ugyanis a pasztörizáláskor rengeteg ízanyag elvész. Az elnevezés ettől függetlenül azonos, mindkettő trappista, de a különbséget feltüntetik, a nyers tejből készülteken még az évszakot is, hiszen télen a tehén nem tud legelni, teljesen más karakterű tejet ad. Ezeket a nyers tejből készült érlelt sajtokat a köznyelv hegyi sajtoknak nevezi, mert jellemzően 2000 méter felett, az Alpokban készülnek. Ilyen például a Comté, a Gruyere és a Bregenzerwälder. A Comté és Gruyere között annyi a különbség, hogy Franciaországban vagy Svájcban legel a tehén. Ha pedig Ausztriában, akkor Bregenzerwälder. A következő család a kecskesajtok. Ezen belül megjelenik az összes többi kategória, például van nemes penésszel érlelt kecskesajt. Jellemző rájuk a szezonalitás, hiszen amíg tavasszal el nem választják a gidát az anyjától, addig nincs sajt sem. A kékpenészes sajtok családját itthon tévesen rokforti típusúnak nevezik, ezt a félreértést a kékpenészes sajtokhoz használt oltógomba neve, a Penicillium roqueforti okozza, de a roquefort eredetvédett sajt, más terméket nem lehet így nevezni, csak a törvényben szabályozott feltételeknek megfelelő sajtot. Kékpenészes sajt például a gorgonzola vagy a stilton is. Az utolsó kategóriába tartoznak az ömlesztett sajtok, amelyekhez melegen öntenek össze különböző sajtokat. Az ömlesztett sajt karakterét a felhasznált sajtok befolyásolják. Vannak nehezen kategorizálható sajtok, például a cambozola egy brie, amit kékpenésszel oltottak be. Nem egy, hanem két fermentummal kezelték, ilyenkor abba a kategóriába kerül, amelyiknek a tulajdonságait jobban hordozza. Így lesz kékpenészes családtag a cambozola és a gorgonzola is, jóllehet az utóbbi mosott kérgű és kék is egyben. (Forrás: Origo) Ez például az a téma, amiben illene rendszeresen megszólalnunk, kedves sajtlovag kollégáim. Nagyon nem használjuk ki a lovagrendben rejlő lehetőségeket. A dolgunk nem csak a fel-levonulgatás a rendezvényeken, hanem a sajtkultúra fejlesztése. Az nem mentség, hogy a többi lovagrend (bor, pálinka) is jórészt a ceremóniákban merül ki. Meg kell újulnunk! Javaslom, egy szándéknyilatkozattal erősítse meg mindenki tagságát, aki tényleg tenni akar az ügyért. Aztán készítsünk programot. Meggyőződésem, hogy a sajtó tárt karokkal várná, hogy megnyilvánuljunk. Multikkal vetekedő hazai tejivóhálózat A Cserpes-termékek sikerén felbuzdulva idén tejivó-hálózatot alapított a kapuvári sajtműhely névadója. Cserpes Istvánnak egy titka van: nem fehér löttyben úszó adalékanyagokat, hanem tejet árul. Következő feladatának a gyorsétkeztetés méregtelenítését tartja. Ha sivatagi akciókra alkalmas darabárut készítünk a tejből, óhatatlanul sérül. A multikereskedelem árat diktál, elvárja, hogy hosszan elálló folyadékok kerüljenek a szupermarketek polcaira, mert állítólag az kell a népnek. Szerintem meg a tej bizalmi termék; az a dolga, hogy friss legyen, nem pedig az, hogy tartós foglalja össze sikereinek titkát Cserpes István. Mint mondja, abból indul ki, hogy a boltok az élelmezés színhelyei, és a vevőknek kezd elegük lenni a nem is vagy ember, ha nem nálunk vásárolsz típusú pankrációkból. titkarsag@agrar-europa.hu 7 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK A Cserpes Sajtműhely Kft. minden éjszaka begyűjti a tejet a beszállítóktól (van, akitől ötven litert, és akad olyan is, akitől ötezret), majd reggel négykor kezdődik a műszak a kapuvári üzemben. A gyártás és a rendelések szerinti szortírozás estig tart, másnap hajnalban pedig már ott a friss áru az üzletekben. A joghurtokhoz használt gyümölcs mind hazai termék, az áfonya pedig nagymagyar, utóbbit ugyanis Erdélyből és a Felvidékről szerzik be. A Kft. mint cégforma, csak tavalytól él; 1992 és 2011 között Cserpes egyéni vállalkozóként űzte az ipart. Az idei év a kitörésről szólt. Budapesti lokálpatrióta blogok szüntelenül ünneplik a Deák téri metrókijárónál és a Corvin mozinál megnyitott tejivókat illetve a jövőre további fővárosi üzletekkel bővülő hálózatot. Aligha csoda, hogy Cserpes István Az év üzletembere díjért felelős Ernst & Young mércéje szerint is Magyarország legmerészebb újítója lett 2012-ben. BA: Tudatosan építette rá az első tejivót a Deák téri McDonald`sra? CsI: Az év elején még azt sem tudtam, hogy tejivót akarok nyitni. Egy ismerősöm szólt, hogy van itt egy üres üzlet. Rábeszéltem magam. BA: Trendi helyeket nyit, pedig a Cserpesre eddig nem volt jellemző a csilivili dizájn. CSI: Kiváló dizájncsapattal dolgozom, de a termékeinket nem engedem felcicomázni. A vásárlónak azt kell látnia, hogy amit csomagolóanyagra, marketingre fordítottunk volna, az benne van a tejben, a sajtban vagy a joghurtban. Terjeszkedésre sem költünk; kínálóautókkal és saját boltokkal indultunk, ám elértünk egy kritikus tömeget, és ma már a piac keres minket. Amikor az első Lipóti pékség megnyílt Budapesten, az üzemeltető hölgy beszélte rá a márkatulajdonost, hogy Cserpest áruljanak. Azóta a Lipóti-hálózat mellett több CBA- és Coop-üzletben jelen vagyunk, de a multik központi beszerzési gyakorlatához nem asszisztálunk. Kizárólag önálló boltokkal állunk szerződésben és általában a vevők szólnak rá a közértesekre, hogy tartsanak Cserpest. A tejivók esetében pedig egy vacak dizájn ugyananynyiba kerülne, mint a jópofa belső tér. A székeket sem aranyművesekkel gyártattuk, hanem a Balaton Bútorral. BA: Ön profi? CsI: Az a fajta profizmus, ahogy a nagy bevásárlóközpontok működnek, nekem nem fogadható el. Nincs benne sem az ember, sem a lélek. Diagramokat mutogatnak a befektetőiknek, és ha a táblázat akár csak néhány hónapig rossz számokat mutat, ők leállítják a finanszírozást. Régebben nekünk is volt mélyrepülésünk de odafentről nem ok nélkül kapjuk sem az áldást, sem a terheket. A nehéz idők arra tanítottak, hogy a siker érdekében sem ronthatom el a terméket. A házastársunkat sem ilyen-olyan kalkulációk alapján választjuk, hanem ráérzünk egymásra. Arra sincs szakmai magyarázat, hogy miért annyira jó a tejfölünk. Értünk a szakmánkhoz, profi a technológiánk, de a csettintést nem az eszünk, hanem a szívünk adja hozzá a termékeinkhez. Az eladó-vevő viszony annyiban is hasonlít a párkapcsolatra talán ennyi bölcselkedés még belefér egy ötgyermekes apa szájából, hogy mindkettőt megrontja a sumákság. Mi abból élünk, hogy az emberek értékelik azt, ami egyenes. Nem fehér löttyben úszó tartósítószert, adalékanyagot és ízfokozót árulunk, hanem tejet. BA: A kínáló-autói anno a Boci, boci tarka zenéjével csábították a vásárlókat, aztán Trudi néven átmentette a Túró titkarsag@agrar-europa.hu 8 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK Rudi-ízt, most pedig sorra nyitja a tejivókat. Ekkora biznisz a retró? CsI: Ez akkor lenne retró, ha tudnék trendekben meg brandekben gondolkodni. Én csak normális próbálok maradni. Dühített, hogy a Túró Rudit megreformálták, ezért megcsináltuk az igazit. Annak sem örültem, hogy miközben tárt karokkal vártuk a hamburgergyárakat, nem minőséget kaptunk, hanem műanyag vattacukrot. Lettek hát a tejivók. BA: Idén húszéves a Cserpes. Mi a következő húsz év nagy projektje? CsI: Ez erős lesz, de azért kimondom: az a feladatunk, hogy etessük a nemzetet nem középiskolás fokon. A tejivó csak előfutára a gasztrós törekvéseinknek. Néhány év múlva Magyarország legnagyobb felvásárlói leszünk húsban, csirkében, zöldségben, gyümölcsben. Aztán egy központi ételgyárban mindent konyhakészre dolgozunk, és frissiben kiszállítjuk az éttermeinkbe. Nem hagyom tovább mérgezni az országot! (Bódis András, Heti Válasz) Ez a történet és szemlélet a bizonyíték arra, hogy nem a fogyasztói igények vezérlik a hálózatos kereskedelem igényeit. Az élelmiszerláncot azonban a kereskedelem dominálja. Ennek következménye, hogy hosszú ideje rossz az élelmiszeripar fejlesztési iránya. A polcállóság, színtartósság, olcsóság és társaik diktálta út zsákutcába vezet. Ahonnan persze a profi marketing ki tudja terelni majd a szekerünket, de a fogyasztót ért károk tartósak. A tejszektorról szóló cikkek sorát gazdagítja a Figyelő idei 3. számában, a Tejszűke címmel írás is. A zsebszerződések vége A földvagyon-önbevallási törvény és a földhasználati nyilvántartás is elősegíti a zsebszerződések kiszűrését és a spekulánsok távol tartását az értékes magyar földterületektől. Március 30- ig kell adatot szolgáltatniuk a magyarországi földhasználóknak az ingatlanügyi hatóságnak, földhivatalnak írja elő a termőföldről szóló törvény. A jogszabály szerint februártól kötelező az adatszolgáltatás a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználóknak. Aki a határidőre nem tesz eleget kötelezettségének, bírságra számíthat. Februártól kezdődően kötelező adatszolgáltatást ír elő a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzettek számára a termőföldről szóló törvény. Ezen rendelkezés a 2012. december 31-ig földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználókra vonatkozik. Az érintettek 2013. március 30-ig tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, amelyet a használt földterület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A bejelentés ingyenes, amennyiben a földhasználatban nem történik egyéb változás. A magánszemélyeknek a személyi számukat és az állampolgárságukat, a gazdálkodó szervezeteknek pedig a statisztikai azonosítójukat kell bejelenteniük az ingatlanügyi hatóságnak. Január elsejétől a földhasználóknak, területi mértéktől függetlenül, minden termőföld, valamint mező- és erdőgazdasági belterületi föld kivéve az erdőművelési ágú területek használatát be kell jelenteniük a földhivatalnak. A hivatal bírsággal sújthatja azt a bejegyzett földhasználót, aki adatszolgáltatási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget nyomatékosította a minisztéri- titkarsag@agrar-europa.hu 9 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK um. A területek használatában történő változást is minden esetben jelezni kell. A tárca szerint az azonosító adatok kötelező bejelentése elősegíti a földhasználat országos adatbázisának létrehozását és egy összesítő elkészítését. Utóbbi adatbázis az ország egész területén használt egyes földek területét és aranykorona-értékét tartalmazza majd jogcímenkénti bontásban, illetve országosan összesítve, megjelölve a földterületek fekvése szerint illetékes földhivatalokat is. A nyilvántartás a zsebszerződések elleni fellépést is segíti, miután az adatok ismerete lehetővé teszi a gyanús földhasználatok kiszűrését. Mint ahogy azt már többször megírtuk, Magyarországon mintegy egymillió hektárnak lehet külföldi tulajdonosa a zsebszerződések és az egyéb illegális ügyletek segítségével. A zsebszerződések büntetőjogi szabályozása július 1-jén lép majd hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatják a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük. (Forrás: Magyar Hírlap) Greennovatív fejlesztések a Tetra Paknál Mindamellett, hogy jelentősen csökkenti saját és terméke ökológiai lábnyomát, a zöld beruházásoknak köszönhetően a budaörsi Tetra Pak Zrt. italoskartoncsomagolást gyártó gyár az elmúlt évek során 39 százalékkal csökkentette fajlagos energiafelhasználását, miközben 95 százalékkal növelte termelését az elmúlt 10 év alatt a budaörsi gyár. A környezetvédelem a Tetra Pak hosszú távú stratégiájának egyik alappillére. Ennek szellemében a svéd alapítású cég környezetbarát portfólió kialakítására törekszik. Hosszú távon 50 százalékra szeretné emelni a hulladékká vált italos kartondobozok nemzetközi visszagyűjtési arányát, és számos intézkedést tesz annak érdekében, hogy szén-dioxid lábnyomát a teljes értékláncon keresztül csökkentse. Környezeti szempontok az alapanyagok kiválasztásánál Az italoskarton legnagyobb része, legalább 70 százaléka papír, ami megújuló forrásból származik. A Tetra Pak által használt papír alapanyag egyre növekvő arányban FSC tanúsítvánnyal rendelkező, vagyis felelős erdőgazdaságból származó fából készül. A papír bevonataként használt vékony alumínium és polietilén rétegek élelmiszerbiztonsági feladatot töltenek be: a folyékony élelmiszert védik az oxigén, a fény, a külső szagok és ízek ellen. A cég az alumínium réteget az elmúlt évek során 6,3µm-ra csökkentette (az emberi hajszál vastagsága 50µm), a polietilén pedig az elmúlt 5 év fejlesztései során 3 százalékkal vékonyodott. A dobozokon emellett vízbázisú nyomdafestékeket használnak. Takarékosabb gyártás és szállítás A Tetra Pak budaörsi gyára folyamatos fejlesztésekkel és ellenőrzésekkel törekszik a gyártási tevékenysége környezeti hatásainak és az energiafelhasználásának csökkentésére. A létesítmény eddig összesen 245 millió forintot fektetett berendezései korszerűsítésébe -- energiatakarékos hűtő- és fűtőgépek, energiatakarékos izzók és szivattyúk, gázpolarizáló berendezés, valamint zöld energia előállítására alkalmas berendezések napkollektorok, napelemek telepítésébe. Ezekkel a beruházásokkal a vállalat évente 35 millió forintnyi, mint- titkarsag@agrar-europa.hu 10 iroda@holstein.hu
HAZAI HÍREK egy 6.500 GJ energiát takarít meg, ami összesen 80 családi ház éves energiafogyasztásának felel meg. Az energiahatékonyság folyamatos fejlesztése mellett a budaörsi gyár nagy hangsúlyt fektet a termelés során keletkező hulladék újrahasznosítására: a gyártási hulladékot ma már 100 százalékban újrahasznosítják. A Tetra Pak - a csomagolóanyagok esetében - mind az alapanyagul szolgáló papírt, mind a készterméket tekercsekben szállítják. A szállító járművek raktérkihasználtságának folyamatos javítása eredményeként ma az üzem évente 360 tonna széndioxid kibocsátását előzi meg, amivel egész Európában vezető helyen áll. A Tetra Pak alapító tagja és legfőbb támogatója az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülésnek (IKSZ), amely az italos kartondobozok szelektív gyűjtését és újrahasznosítását népszerűsíti és ösztönzi Magyarországon. Az IKSZ tevékenységének is köszönhetően, az italos kartondobozok visszagyűjtési aránya 8 év alatt 21 százalékra nőtt hazánkban. A Tetra Pak hosszú távú céljai között szerepel, hogy ez a ráta világszerte elérje az 50 százalékot. (Forrás: Élelmiszer Online) Termék- és technológiafejlesztéssel a környezetért A Tetra Pak kiemelt környezetvédelmi célja, hogy az általa gyártott italos kartondobozok 100 százalékban megújuló alapanyagból készüljenek, ami a cég kutatás-fejlesztési tevékenységében nagy hangsúllyal szerepel. E tevékenységek egyik eredménye, hogy 2011-ben a Tetra Pak Brazília legnagyobb petrolkémiai vállalatával, a Braskemmel együttműködésben a világ első csomagolóanyag vállalataként megújuló alapanyagból, cukornádból készült műanyag kupakokat gyártott és használt termékeihez. A termék utóélete: a hulladékká vált termékek visszagyűjtésének támogatása Az italos kartonok 100 százalékban újrahasznosíthatók. Gyártóként a Tetra Pak saját felelősségének tekinti a hulladékká vált kartondobozok visszagyűjtésének és újrahasznosításának előmozdítását. titkarsag@agrar-europa.hu 11 iroda@holstein.hu
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK A forint az év elején szokásához híven gyengül. 2013 első heteiben az euróval szemben 295-298-as szinten mozog. Miközben a gyengébb forint kedvez az exportnak, nem számítunk tartós gyengülésre. Eközben január 30. óta az alapkamat 5,5 százalék. 500 450 400 350 300 A gázolajár alakulása, Ft/l 2006 január - 2013 február 423 250 350,00 300,00 Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása havi átlag, 2010 január - 2012 december 285,03 200 jan má sz jan má Forrás: NAV sz jan má sz jan má sz jan má sz jan má sz jan má sz jan 250,00 200,00 150,00 100,00 Euró/ECU US dollár 217,53 Eközben a világpiacon az olajár gyakorlatilag december közepe óta emelkedik. Jelenleg (29-én) 96,88 dollár a hordónkénti ár. Az emelkedés rövidtávon várhatóan folytatódni fog. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. A világpiaci olajár alakulása az elmúlt egy évben, USD/hordó Forrás: MNB A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint februárban 423 forinton számolható el a gázolaj litere. Legyünk figyelemmel arra, hogy január elsejétől egyszerűsödött a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadóvisszatérítés! Ennek részleteiről az alábbi címen tájékozódhatnak: http://www.nav.gov.hu/nav/szabalyzo k/uzemanyag_20130101.html?query= %C3%BCzemanyag Forrás: plusz500.hu Az áramár 2012 decemberében sem változott, 7,3 százalékkal, a vezetékes gáz ára 7,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző számban beharangozott lakossági rezsicsökkentési akció a vállalkozásokat esetlegesen érintő hatásairól leghamarabb a februári statisztikákból értesülhetünk. titkarsag@agrar-europa.hu 12 iroda@holstein.hu
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK 500 480 460 440 420 400 380 360 340 320 300 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2012 december 486 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Vezetékes gáz ár, 1 m 3 2007 január - 2012 december 136 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Lévén, hogy lezárult egy újabb év, ideje áttekinteni, mi történt a tejgazdaságban. Előre kívánkozik az árak alakulása. Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 91,23 Ft/kg volt 2012. decemberében, a novemberihez képest 2 százalékkal tovább emelkedett. A felvásárlás menynyisége a novemberit 3 százalékkal meghaladta, de az egy évvel korábbi mennyiségtől 1 százalékkal elmaradt. A nyerstej kiviteli ára 98 Ft/kg volt decemberben, tehát megszakadt az év közepe óta tapasztalt emelkedés, és 2 százalékkal csökkent egy hónap alatt, és 7 százalékkal volt magasabb a belpiaci árnál. A nyerstej éves felvásárlási átlagára 86,3 Ft/kg volt 2012-ben, és ha fillérekkel is, de meghaladta az eddigi rekordnak számító 2011. évi szintet. A nyerstej kiviteli átlagára tavaly 91,97 Ft/kg volt, ami 7 százalékkal volt magasabb a belföldi árnál. A tej és tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 1 százalékkal csökkent tavaly. Így már értjük, hogy miért gyorsul fel idén a tejipari konszolidáció annak ellenére is, hogy a tejipar termelése is nőtt. 100,0 95,0 90,0 85,0 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 A tehéntej termelői átlagára, Ft/kg 2004 január - 2012 december KSH - AKI J FMÁMj Jú Au Jl Sz ONDJF M ÁMj Jú Au Jl Sz ONDJF M ÁMj Jú Au Jl Sz ONDJFMÁ Mj Jú Au Jl 96,5 94,2 Sz ONDJF M ÁMj Jú Au Jl Sz ONDJ MÁMj F 91,32 december 93,0 november Jú Au Jl Sz ONDJFM Sz Mj ONDJFMÁ Jú Au Jl Sz OND 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Az AKI adatai szerint a nyerstej felvásárlása 2012-ben 4 százalékkal nőtt az előző évihez képest. E bővülést az alföldi (7%) és dunántúli (3%) gazdák hozták össze, míg az észak-magyarországiak termelése csökkent (-4%). A nyerstej kiviteléből a termelők és kereskedők 75, a feldolgozók 25 százalékban vették ki részüket. Előbbieké 20 százalékkal nőtt, utóbbiaké ugyanennyivel csökkent egy év alatt. 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 1 845 1494 1 878 1490 1 796 1 794 1 792 1259 1453 1422 1 712 1267 1 641 1 668 1278 A tehéntej termelése és felvásárlása, millió liter Mj Á Jú Au Jl Sz ONDJF M ÁMj Jú Au Jl 1247 1 700 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012* Forrás: KSH *saját becslés A tejipar termelése mennyiségben 2,2 százalékkal emelkedett az elmúlt év első tizenegy hónapjában. A belföldi értékesítés csaknem ugyanilyen mértékben, 2,3 százalékkal, az export 4,6 százalékkal emelkedett. A belföldi növekedés egyrészt a - hazai hírek között már citált - kormányzati beavatkozásoknak, másrészt a tejtermékek helyettesítő-termék hatása miatt történt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az árak emelkedése, vagy a fizetőképesség csökkenése esetén a fogyasztó az olcsóbb élelmiszerek felé torzítja fogyasztásának szerkezetét, ezért például kenyérből és péksüteményből, tejből és tejtermékből többet 1297 titkarsag@agrar-europa.hu 13 iroda@holstein.hu
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK fogyaszt a húsfélék és magasan feldolgozott élelmiszerek rovására. Az élelmiszeripar termelési és volumenindexe, 2012 I-XI. hó %, előző év azonos időszaka = 100 Bruttó Belföldi Export termelés értékesítés Élelmiszer, ital gyártása 105,5 103,2 110,1 Húsfeldolgozás, -tartósítás 110,4 117,1 98,1 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 111,3 106,3 114,2 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 86,1 89,7 77,3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 104,6 108,0 106,4 Növényi olajok gyártása 112,4 93,4 124,5 Tejfeldolgozás 102,2 102,3 104,6 Malomipari termék gyártása 109,4 103,2 122,6 Sörgyártás 103,4 104,6 74,9 Üdítőital-gyártása 100,5 99,0 109,7 Dohánytermék gyártása 150,8 101,4 181,8 Forrás: KSH A tejtermékek külkereskedelméről még csak az első 10 hónapról rendelkezünk adattal, de ezek is érdekes képet festenek elénk. A tejimport folytatja lendületes csökkenését. Ez ugye elsősorban dobozos tejet jelent, ami a belföldi eladási statisztikák által is alátámasztott tendencia. A joghurtok behozatala 10 százalékkal emelkedett, mint ahogy a tejsavóé is (12%). Vajból kevesebb érkezett tavaly az országba. A kivitel oldalán a nyerstej szépen teljesített, 12 ezer tonnával bővült a kivitel. Ez a fentebb ismertetett árkülönbség fényében még csak nem is sok. Drasztikusan esett vissza viszont a joghurtok és a vaj exportja. Előbbi mögött termelés-átszervezés sejlik. A sajtexport ötödével való bővülése önmagában is jó hír, de ha hozzátesszük, hogy hozzá 43 százalékos értékbeli növekedés kapcsolódott, akkor tudjuk értékelni igazán. Tejtermékek külkereskedelme, 2012 első 10 hónap tonna millió forint tonna millió forint Import 2011. I-X. 2012 I-X. 2011. I-X. 2012 I-X. 2011. I-X. 2012 I-X. 0401 Tej és tejszín nem sûrítve, nem édesítve 167 585 115 171 24 376 16 307 68,72 66,90 0402 Tej és tejszín sûrítve vagy édesítve 13 646 13 211 5 143 5 616 96,81 109,20 0403 Savanyított készítmények 33 276 36 824 8 745 10 472 110,66 119,74 0404 Tejsavó 3 578 4 011 1 118 1 480 112,08 132,39 0405 Vaj, vajkrém 4 977 4 817 5 438 4 614 96,77 84,86 0406 Sajt és túró 38 933 38 136 33 698 33 748 97,95 110,15 Export 0401 Tej és tejszín nem sûrítve, nem édesítve 390 740 402 765 36 663 38 327 103,08 104,54 0402 Tej és tejszín sûrítve vagy édesítve 266 581 174 311 218,56 190,01 0403 Savanyított készítmények 9 793 6 482 2 666 1 922 66,19 72,12 0404 Tejsavó 21 407 21 672 2 837 3 296 101,23 116,16 0405 Vaj, vajkrém 1 047 614 952 520 58,63 54,58 0406 Sajt és túró 11 431 13 688 10 405 14 853 119,74 142,75 Forrás: KSH A búza és a kukorica hazai termelői ára október után 2012. novemberében is eltérő irányú változást mutatott - csakhogy fordítottan. A búza ára csökkent, a kukoricáé emelkedett. A KSH adatai szerint a búza ára 66,4 Ft/kg, a kukoricáé 58,3 Ft/kg volt ekkor. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy ezek jelentéktelen, kicsi ármozgások. Eközben a világpiaci árak a szokásos hullámzásokkal de mindkét termény esetében mérséklődnek. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 J FM Á Mj Jú Jl Au Sz O N Forrás: KSH Búza Kukorica A búza és a kukorica termelői havi átlagára, Ft/kg 2008 január - 2012 november D JF M ÁMj Jú Jl Au Sz ON D JF M ÁMj Jú Jl Au Sz ON D J FM Á Mj Jú Jl Au Sz ON D JF M ÁMj 65,7 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 59,4 Jú Jl Au Sz ON titkarsag@agrar-europa.hu 14 iroda@holstein.hu
EU TEJPIACI KITEKINTÉS Támogatás a termeléscsökkentőknek Az Európai Parlament Mezőgazdasági Szakbizottsága a 2013. január 24-i döntései közt azt a javaslatot tette, hogy a kvóta megszűnése után az a farmer, aki válság idején három hónap alatt legalább 5 százalékkal csökkenti tejtermelését, külön támogatásban részesüljön, míg az ilyenkor termelést bővítőket büntessék. Ez egy javaslat, ami az Európai Parlament márciusi plenáris ülésén kerül szavazásra. Szerintem elég, ha beüt egy újabb drasztikus takarmányár robbanás, és tömegesen lesznek, akik élnek majd egy ilyen lehetőséggel. Persze a részletek még nem tisztázottak, mint ahogy az sem, mit jelent a válság. A Deutsche Bank nem tartja magát felelősnek az élelmiszerárak emelkedéséért A Deutsche Bank nem hagy fel a mezőgazdasági-befektetési termékei értékesítésével, mivel a legnagyobb német bank szerint nem ők a felelősek a termények árának emelkedéséért. Az élelmiszerárak emelkedése éhínséget okoz a legszegényebb országokban, amiért részben a bank spekulációt támogató tevékenységét okolják írja a Bloomberg. A berlini központú Foodwatch októberben a Deutsche Bankot és más pénzintézeteket nevezett meg - részben felelősként - a legszegényebb országokban zajló éhínségért, mivel szerintük az árak emelkedését a spekuláció okozza. Ez a kijelentés sarkallta a Deutsche Bank volt elnök-vezérigazgatóját, Josef Ackermannt arra, hogy megvizsgálják a bank mezőgazdasági-nyersanyag üzletágát. Nem a spekuláció az oka az árak emelkedésének. Bizonyos körülmények között hozzájárulhat a volatilitáshoz, azonban más tényezők is szerepet játszanak az árak változásában nyilatkozta Jürgen Fitschen, a bank jelenlegi társvezérigazgatója egy sajtókonferencián Berlinben. A világ élelmiszerárai az ENSZ élelmiszer és mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint az elmúlt évtizedben több mint duplájára emelkedtek. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2007 és 2009 között világszerte 60 lázadás okát a növekvő élelmiszerárakban látja. A vezetőség döntése értelmében a Deutsche Bank folytatja a kérdéses alapok értékesítését szögezte le Fitschen. A bank egyetért a Nestle vezetője, Peter Brabeck-Letmathe véleményével, miszerint a magasabb árakért nem a spekuláció, hanem egyéb tényezők a felelősek. (portfolio.hu) Süket duma. Ha valaki veszi a fáradtságot és megnézi a kereslet-kínálat alakulását a világ alapvető élelmiszereinek mérlegében, akkor láthatja, hogy azok tartósan egyensúlyban vannak. A készletek szintjének csökkenése pedig nem akkora mértékű, hogy ekkora pánikokra adna okot. Akkor miért hullámozna ilyen mértékben 2008 óta a világpiaci ár, ha nem a negatív híreket felnagyító és a hullámra opciók tömegével felülő kockázati befektetések által generáltan. Természetesen, én sem állítom azt, hogy egyedül ez a nem valós keresleti tényező a bajok forrása, de az említett megugró volatilitás igenis neki köszönhető. E lapban többször mutattuk már be az összefüggést a tőzsdei opciók számának megugrása és az árak emelkedése között. titkarsag@agrar-europa.hu 15 iroda@holstein.hu
EU TEJPIACI KITEKINTÉS Bulgária 50 millió eurós támogatástól eshet el A Novinite, angol nyelvű bolgár hírportál január elején közölte, hogy Bulgária a 2012. évi mezőgazdasági támogatásból 51 millió eurót nem használt fel, és ezt az összeget le fogják vonni az országnak a következő periódusra járó támogatásából. Bulgária a számára 2010-ben megítélt 431 millió eurós Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) csak 380 millió eurót használt fel. Rumen Porozsanov, a Bolgár Állami Mezőgazdasági Alap ügyvezető igazgatója szerint a nem megfelelő kihasználás oka az volt, hogy Bulgária számára a program két évvel később kezdődött, így nem volt idő a vidékfejlesztési igényeknek a potenciális felhasználókkal való pontos leegyeztetésére. Az egyik bolgár napilapban emellett olyan hírek is megjelentek, hogy az ország akár 200 millió euró értékű támogatást is elveszíthet, mivel állítólag több mint 100 millió eurónyi pénzt nem a brüsszeli előírásokkal teljesen összhangban utaltak át különböző települések önkormányzatai részére. Ezeket a híreszeléseket azonban Porozsanov a mezőgazdasági minisztérium illetékes képviselőivel együtt határozottan cáfolta. A fel nem használt pénzek elvesztésének veszélye minden tagállamban fennáll. A vidékfejlesztési tárca közleménye szerint nálunk eddig a 2007-2013 közötti időszakra biztosított, több mint 1300 milliárd forintnak csaknem 93 százalékát kötötték le, a kifizetés pedig 48 százalékos. Az LB Bulgaricum tejipari vállalat vidékre költözése A Novinite, angol nyelvű bolgár hírportál tudósítása szerint az LB Bulgaricum, állami tejipari vállalat kiköltözik a fővárosból, és a Duna-melletti Vidinbe (Észak-nyugat Bulgária) teszi át a székhelyét. Ez a terület Bulgária legelmaradottabb körzetének számít, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 22 százalékot. A szóban forgó cég különleges (funkcionális) tejtermékek, elsősorban starterkultúrák előállítására rendezkedett be. A vállalat igazgatója, Vaszil Zografov szerint a költözést a főváros környezetvédelmi szempontjai indokolták, és ehhez pályázati úton 6 millió leva (1leva ~ 145,62Ft) támogatást nyertek el. Ebből a pénzből egy új gyártó vonalat vásárolnak és 20 új munkahelyet teremtenek, amely utóbbi az adott körzetben különösen nagy jelentőséggel bír. Hollandia tejtermelése Az USA egyik újságírója a 2012. decemberében Hollandiában tett látogatása után az alábbiak szerint foglalta össze az ország tejtermelésében szerzett tapasztalatait. Mint ismeretes, az élelmiszertermelés a holland gazdaság legnagyobb ágazata, a GDP termelésből 9,2 százalékkal részesedik. Emellett, a hazánk felénél is kisebb területű Hollandia a világ harmadik legnagyobb agrárexportőr országa, és agrárexportjának 10 százalékát a tejtermékek teszik ki. A 17 millió lakosú Hollandiában jelenleg 17.240 kimondottan tejtermelésre berendezkedett gazdaság működik, és mintegy 2 ezer további gazdaság tart tejhasznú szarvasmarhát. A fejőstehenek létszáma 1,47 millió, azaz egy gazdaságra közel 90 állat jut. A holland tejipar egyik erősségét a magasan fejlett állat-genetikai és tejvizsgálati kutatások képezik. A kutatások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az egy tehénre jutó tejhozam országos átlagban 8 ezer liter körül mozog. Az ország legnagyobb tejipari vállalkozása a Friesland- Campina, amely a világ öt legnagyobb tejfeldolgozó cége közé sorolható. A vállalat szövetkezeti alapon működik, és titkarsag@agrar-europa.hu 16 iroda@holstein.hu
EU TEJPIACI KITEKINTÉS Hollandia, Belgium és Németország területéről 14 ezer beszállító tartozik hozzá, éves forgalma 9,7 milliárd euró. A Friesland Campina arra számít, hogy a kvótarendszer felszámolásával beszállítói várhatóan, jelentősen növelni tudják a leadandó tejmennyiséget, és a többlet nagy részét tejporrá szándékozik feldolgozni. Az utóbbi években új tejfeldolgozó és forgalmazó vállalatok jelentek meg a holland piacon. Közülük a legfontosabb az új-zélandi Fonterra, amely Hamburgból Amsterdamba tette át európai székhelyét. Jelen van a Danone is, elsősorban a bébiételek és gyógyhatású készítmények forgalmazásában. Meglepő viszont, hogy a japán Yakult cég is (még 1994- ben) Hollandiát választotta európai irodájának és egy viszonylag kisebb kapacitású gyártó üzemének színhelyéül. Növekvőben az EU tejtermék exportja Az Agrarheute januárban közölt értékelése szerint az EU harmadik országokba irányuló tejtermék exportja 2012 első tíz hónapjában jelentős növekedést mutatott az egy évvel korábbi állapothoz képest, megerősítve a Közösség előkelő helyét a globális exportban. Ez elsősorban a világkereslet növekedésére vezethető vissza, bár az főleg a kelet-ázsiai országokra koncentrálódott, ahol pedig a fuvar szempontjából a tengerentúli beszállítók sokkal kedvezőbb helyzetben voltak. Ez az exportnövekedés alapvetően hozzájárult a tagországok belső tejfelvásárlási árainak emelkedéséhez és ezáltal a tejtermelés jövedelmezőségének javításához is. A legnagyobb növekedés az EU soványtejpor exportjában tapasztalható, amely a vizsgált időszakban kereken 10 százalékkal meghaladta az előző évi mennyiséget. Ebből a termékből az EU legnagyobb exportőre Franciaország, utána Németország, Belgium, Hollandia és Lengyelország következik. soványtejpor teljes tejpor Az EU tejtermék exportja az év első tíz hónapjában, ezer tonna vaj vajolaj sajt savópor laktóz 15 20 86 76 128 117 339 338 409 363 467 426 558 639 0 100 200 300 400 500 600 700 Forrás: Európai Bizottság 2012 2011 Növekvőben a lengyel tejtermék export A lengyel élelmiszeripari hírportál január 8-án közölt értékelése szerint Lengyelország 2012 első 10 hónapjában 1,136 milliárd euró értékben szállított tejtermékeket külföldre, ami 2 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakának értékét. A lengyel zloty leértékelésének hatására azonban ez belföldi valutában számítva 7 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb mértékű (mintegy 18%- os) növekedés a lengyel sajtexportban mutatkozott, amely így megközelítette a 150 ezer tonnát, elsősorban Oroszország vásárlásainak több mint kétszeresére (16.800 tonnára) történő növekedése folytán. Magasabb bázisról indulva, jelentősen megemelkedett a Németországba (27%) és Olaszországba (21%) irányuló sajtexport is. Savóból a lengyelek az egy évvel korábbinál 17 százalékkal többet (161.300 tonnát) exportáltak, bár ennek a terméknek a kivitele októbertől lassulni kezdett, ugyanakkor a lengyel exportbevétel az előző évihez képest a savó ese- titkarsag@agrar-europa.hu 17 iroda@holstein.hu
EU TEJPIACI KITEKINTÉS tében növekedett a legnagyobb mértékben (33%-kal, 146,4 millió euróra). Az ország tejpor exportja 4,5 százalékkal (97.800 tonnára) és annak a teljes tejtermék exporton belüli részaránya 10- ről 13 százalékra növekedett. A lengyel termelők remélik, hogy a gyenge zloty 2013 első félévében is serkentőleg hat a tejtermék exportra. A lengyelek tejpotenciájáról már többször szóltunk. Jól látható, hogy kivitelük a tömegcikkekre alapozódik, vagyis jól érzik a világpiac globalizálódásának irányát. A tejtermelés és a tejárak alakulása Szlovákiában A Pol noinfo.sk. szlovák nyelvű hírportál január második hetében közreadott értékelése szerint a szlovákiai tejtermelők 2012 novemberében 65.484 tonna tejet adtak le feldolgozásra, ami 3,2 százalékkal kevesebb volt a 2012 októberében, viszont 1,4 százalékkal több az egy évvel korábban leadott mennyiségnél. Ezen belül, novemberben a felvásárolt tej mennyisége az első osztályú kategóriában 26,1 százalékkal csökkent a nemszabványos kategóriában pedig 12,6 százalékkal (1.153 tonnára) növekedett az előző hónaphoz viszonyítva. Ugyanakkor a tejfelvásárlási ár egy hónapon belül 3,8 százalékkal (literenként 30,43 centre) emelkedett, 5,8 százalékkal elmaradt viszont az egy évvel korábbi szinttől, ami azt jelenti, hogy a gazdák országszerte továbbra is nagyon elégedetlenek, mivel helyenként az önköltséget is alig tudják kitermelni a tej árából. A leadott tej zsírtartalma novemberben 1,8 százalékkal (3,94%-ra), fehérjetartalma pedig 1 százalékkal (3,46%-ra) nőtt az előző havihoz képest. A szlovák tejpiac gondjain is rajta tartjuk a szemünket. Ami e hírben feltűnő, hogy a szabványon kívüli tejből is milyen sokat adnak le, miközben az első osztályú tej felvásárlása drasztikusan esik. Az ír tejtermelés helyzete A The Cattle Site hírportál január 9-én közölt értékelése szerint a 2012. év rendkívül csapadékos nyara az alacsony tejárakkal és a drasztikusan emelkedő takarmányárakkal párosulva nehéz helyzetbe hozta az ország tejtermelőit. A tejfelvásárlási árak egy év alatt, átlagosan 9 százalékkal csökkentek. A 2011/12. évi szezonban Írország 1 százalékkal túllépte a számára megállapított kvótát, az új szezon első 8 hónapjában viszont 2 százalékos alulteljesítés mutatkozik. A legérzékenyebben érinti az ország termelőit a koncentrált takarmányok árának 20 százalékos emelkedése, így az alacsonyabb tejárak miatt a tejtermelő gazdák profitja az előző évihez képest mintegy 40 százalékkal, egy átlagos farmjövedelem pedig 27 százalékkal (68.600 euróról 50 ezer euróra) esett vissza. Ehhez mindjárt hozzá kell tenni, hogy a 2011. év nem a legjobb összehasonlítási alap, mivel akkor az ír tejtermelők kiemelkedően magas jövedelmet élvezhettek. A tejtermelő gazdaságok gyakorlatilag az átlagosan 22.500 eurót kitevő támogatásnak köszönhetően tudják fenntartani magukat. A tejtermékek iránti nemzetközi kereslet megélénkülésének hatására azonban a tejtermelők 2013. évi kilátásai jóval kedvezőbbek, mivel a tejfelvásárlási árak 5 százalékos emelkedésére és ezzel egyidejűleg tavasztól a takarmányköltségek bizonyos mérséklődésére lehet számítani. titkarsag@agrar-europa.hu 18 iroda@holstein.hu
EU TEJPIACI KITEKINTÉS Ír sajtexport Nagy-Britanniába A Farming News Daily hírportál január 7-én közölt értékelése szerint az Ír Köztársaság 2012 első 9 hónapjában az Egyesült Királyságba 59.329 tonna Cheddar típusú sajtot exportált, ami 12 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakában ugyanoda szállított mennyiséget, és a brit Cheddar import 77 százalékát tette ki. A brit Dairy Farmer lap éles kirohanást tett közé az írországi beszállítókkal szemben, elsősorban amiatt, hogy az ír sajt ára tonnánként 400 fonttal alacsonyabb a belföldinél, ezzel részben kiszorítják az angol feldolgozókat a saját piacukról. A lap egyben azzal vádolja az Ír Tejtanácsot (IDB), hogy az alacsony árak révén a legnagyobb angol sajtforgalmazó cég, a Pilgrim s Choice termékei helyébe az ír Cheddar sajtokat csempészi be anélkül, hogy azt a fogyasztók észrevennék. Kétségtelen, hogy az IDB erltetett és pénzügyileg támogatott exportja némileg felkavarja a brit sajtpiac nyugodt állóvizét, az is tény azonban, hogy Nagy- Britannia tejtermelése 15 éves mélyponton áll, ezért az ország mindenképpen importra szorul. Tejtermelés és tejárak Németországban Az Elite Magazin für Milcherzeuger című hírportál január 10-én közölt értékelése szerint 2012 novemberében Németországban 82.856 tejtermelő gazdaság működött, amely szám 4,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az utóbbi egy évben enyhén csökkent a fejőstehenek létszáma is (4,19 millióra), viszont az említett koncentráció következményeként az egy gazdaságra jutó tehenek száma először haladta meg az 50 egyedet. Ez az átlagos létszám talán meglepően alacsonynak tűnik, viszont ezen belül növekszik a száznál több tehenet tartó gazdaságok aránya. Az ország tejtermelői a 2012. évben az előzetes kalkulációk szerint mintegy 29 millió tonna tejet állítottak elő, ami 0,7 százalékkal kevesebb az előző évinél, de egyben azt is mutatja, hogy a fejési átlag meghaladja a 7 ezer litert. Szakértők szerint 2013 első hónapjaiban a tejtermelés lendülete világszerte és Németországban is alábbhagy, annak ellenére, hogy az árak a nagy termelő országok szinte mindegyikében emelkedő tendenciát mutatnak. Az év második felétől viszont a termelés újabb növekedése következhet be. Németországban az elemzők a tavalyinál kiegyensúlyozottabb évet és magasabb átlagárat várnak. Az árak emelkedése tulajdonképpen már 2012 novemberétől megkezdődött, azóta a termelők literenként több mint 34 centet kapnak a leadott tejért, ami 10 százalékkal meghaladja a 2012 tavaszán fizetett átlagárat. A tejtermelők ennek ellenére nincsenek megelégedve a tejárakkal, mivel az áremelkedés nem tartott lépést a takarmányozási és egyéb tartási költségek növekedésével. A tejtermelő gazdaságok koncentrálódása nem állítható meg Németországban sem. A takarmányárak növekedése meghaladja a tejárak emelkedését, emiatt a termelés nem növekszik. Ez az állapot sajnos nem egyedi. Ausztria: rekordmagasságú tejhozam, növekvő fogyasztás és export A Landwirt című lap beszámolója szerint az osztrák tejtermelők elégedettek a tejszektor 2012. évi teljesítményével. Bár a legutóbbi 15 évben a tehéntartó gazdák száma az országban 38 százalékkal (72 ezer főre), a fejőstehenek létszáma pedig mintegy 23 százalékkal (540 ezer egyedre) csökkent, a 2012. évi tejtermelés valószínűleg mégis az egy évvel korábbi titkarsag@agrar-europa.hu 19 iroda@holstein.hu