MÉRFÖLDKŐ. a Tej Terméktanács tagsága

Átírás

1 2014. I. negyedév MÉRFÖLDKŐ Kiskereskedelmi áruházláncokkal bővült a Tej Terméktanács tagsága A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács életében egy jelentős mérföldkő, illetve szervezetünk szakmai tevékenységében a jövőre nézve meghatározó szereppel bír, hogy több kiskereskedelmi vállalkozás (áruházlánc) jelezte tagfelvételi igényét a Terméktanácsba január 31-én került sor első lépésként az Auchan Magyarország Kft. terméktanácsi taggá történő felvételére, illetve ezzel párhuzamosan együttműködési megállapodás aláírására, melyet Istvánfalvi Miklós, a Terméktanács elnöke, illetve Dominique Ducoux, az Auchan vezérigazgatója írt alá. A megállapodásban közös célokat fogalmaztunk meg, együttműködést határoztunk el olyan témakörökben, melyekben egyértelmű a piaci szereplők érdekközössége, és ezen túlmenően néhány pontban konkrét vállalásokat is tett a két szervezet (a megállapodás részletes szövege megtekinthető a Terméktanács weboldalán: Örömünkre szolgál, hogy az Auchan példáját követve március 18-án a Tesco Global Áruházak Zrt. is csatlakozott a Tej Terméktanácshoz. Az Auchan és a Tesco csatlakozásával a Terméktanács a tejvertikum minden szereplőjének azaz az alapanyagelőállítóknak, vagyis a termelőknek, továbbá a feldolgozóknak és a kereskedőknek is az egységes szakmai érdekképviseletévé vált. Fenti lépéstől azt várjuk, hogy a piaci szervezettség jelentős javulásával, a konzultációs és együttműködési lehetőségek kiszélesítésével a hazai fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva jelentősen tudjuk javítani a tejágazatban dolgozó valamennyi vállalkozás helyzetét, a termékpályán felmerülő problémákat könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban tudjuk közös erővel megoldani. A két áruházlánc csatlakozásával számos olyan kérdést meg lehet oldani, amely jelentős ágazati probléma jelenleg. Így például megvalósítható a tej termékpálya esetében az eddiginél rövidebb ellátási lánc létrehozása, a nagykereskedelmi szereplők visszaszorítása. A fentieken túl további áruházakkal is folytat a Terméktanács egyeztetéseket, amelyekről a későbbiekben tájékoztatást fogunk adni. A kiskereskedelmi láncok csatlakozása a Tej Terméktanácshoz azért is fontos, mivel 2015-től a tejkvóta-rendszer eltörlésével az Unióban életbe lép a tejpiaci liberalizáció, amelynek nyomán még nagyobb lesz a verseny a piacokért, így a magyarországiért is. Istvánfalvi Miklós elnök Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai: A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 1

2 A t e j sz a k m a k ö z i sz e r ve z e t és t e r m é k t a n á c s k ö z l e m é n ye 1. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnökségének tagjai a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény előírásait betartva Önszabályzó (Szakmaközi) megállapodást kötöttek arról, hogy a április 1. napjától március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisukat közzéteszik és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlják. 2. Az alapár 2014/2015. kvótaévre vonatkozó éves átlagát, ± 2,5 %-os eltérési sáv alkalmazásával 103 Ft/kg összegben prognosztizáljuk. Az Elnökség a prognózist a kvótaév során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. 3. A következő negyedévben az európai piaci helyzet alakulása egyes tejtermékek esetében átmeneti kínálatbővülést jelez előre. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felhívja a piaci szereplőket, tartózkodjanak dömpingárak alkalmazásától, a diszkriminatív árképzés tilalmának megkerülésétől, megszegésétől. Szervezetünk kiemelt figyelmet fordít a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó valamennyi jelzésre és minden indokolt esetben soron kívüli, határozott hatósági intézkedéseket fog kezdeményezni. Az Elnökség a 2014/15-ös kvótaév első negyedévére 102 Ft/kg-os alapár átlagot jelez előre. 4. Azon termelők és feldolgozók részére, akik ezen előrejelzés figyelembe vételével kívánják megkötni (illetve módosítani érvényes) szerződéseiket, azokban az alábbi szövegrész alkalmazását ajánljuk: A Felek a nyerstej felvásárlási ára tekintetében alapárként kölcsönösen elfogadják a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adott kvótaévre vonatkozó, Szakmaközi Megállapodásként közzétett prognózisát. A Felek a fent hivatkozott prognózis alapján figyelembe véve a Szakmaközi Megállapodásnak a prognózistól legfeljebb ±2,5%-os eltérési sáv alkalmazására vonatkozó ajánlását az alapár mértékét 20.../20... kvótaévre éves átlagban és havi elszámolásban egyaránt... Ft/kg-ban állapítják meg. Az alapár a 3,6 m/m % zsírtartalmú és 3,25 m/m % fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik. Az alapár nem vonatkozik a külön megegyezés tárgyát képező beltartalmi, mennyiségi és egyéb, a Felek között létrejött megállapodás alapján meghatározott felárra és levonásra. 5. Azoknak a terméktanácsi tagoknak, továbbá más tejpiaci szereplőknek, akik a Megállapodáshoz csatlakozni kívánnak, az alábbi tartalmú írásos nyilatkozatot kell a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Titkárságához eljuttatniuk, mely a Szakmaközi Megállapodáshoz kerül csatolásra, annak részét képezi. Nyilatkozat Alulírott..., mint a tej termékpálya termelő/feldolgozó/felvásárló/termelőicsoport/kereskedő* szereplője nyilatkozom, hogy csatlakozom a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által megkötött Önszabályzó (Szakmaközi) Megállapodásához és szerződéses kapcsolataimban üzletfelem egyező akarata esetén a közzétett árprognózist az ajánlott szerződéses minta szerint alkalmazom. Kelt, *A megfelelő rész aláhúzandó aláírás 6. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a megállapodáshoz csatlakozó piaci szereplők névsorát a honlapján közzéteszi. 2

3 Szervezeti hírek A 2014/2015. kvótaévre prognosztizált alapár korr e k c i ó j a A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége március 19-i ülésén úgy döntött, hogy az alapár április 1. napjától március 31. napjáig tartó kvótaévre vonatkozó éves átlagát, ±2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 103 Ft/kg összegben prognosztizálja. Az Elnökség a prognózist a kvótaév során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. A Közlemény teljes szövege jelen Tagi Tájékoztató 2. oldalán olvasható. Az előrejelzés irányt mutat a termelőknek és feldolgozóknak szerződéseik megkötéséhez, illetve módosításához. Továbbra is várjuk a tagság csatlakozási szándékát, melyhez további információt, valamint a csatlakozás feltételeit megtalálják a Tej Terméktanács weboldalán ( Ti s z t ú j í tá s tavaszán kerülnek megrendezésre a Tej Terméktanács tisztújító választásai, melyek keretében új küldöttek, új elnökségi tagok, valamint új Elnök és Társelnök megválasztására kerül sor. A termelői küldötteket a küldöttválasztó Regionális Taggyűléseken választották meg a taggyűlésen részt vevő tejtermelők. A megválasztható termelői küldöttek számának meghatározásakor a megyék termelőinek öszszevont értékesítési adatai kerültek figyelembe vételre, melyek alapján az Elnökség kijelölte a régiókat, lehetővé téve a régiónkénti 6 küldött, de megyénként legalább 1 küldött megválasztását március-április hónapokban mind a 6 régióban lezajlottak a küldöttválasztó taggyűlések és megválasztásra kerültek az elkövetkező 3 év termelői küldöttei. A feldolgozói/kereskedői küldöttek esetében az Elnökség határozatban rögzítette a taggyűlésre delegálható tagok piaci részesedés aránya szerinti képviseleti számát. A küldöttek megválasztására 2014 áprilisában került sor, a valamennyi feldolgozó és kereskedő tag jelenlétét és képviseletét lehetővé tevő küldöttválasztó taggyűlésen. Az újonnan megválasztott Küldött Közgyűlés május 7-én tartja alakuló ülését, ahol az elnökségi tagok mellett a Tej Terméktanács Elnökének és Társelnökének megválasztására is sor kerül. EU p r o m ó c i ó s pá ly á z a t A mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetése és promóciója intézkedés tekintetében illetékes brüsszeli Irányítóbizottság április 4-i ülésén jóváhagyta az Európai Bizottság azon határozat-javaslatát, amelynek értelmében több más tagállam programja mellett a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Sajtra fel! című belföldi promóciós programja is közösségi támogatásban részesülhet. A Sajtra fel! címet viselő, 24 hónapos promóciós program nem csak olyan szempontból egyedülálló, hogy a tej és tejtermék ágazat első és átfogó, közösségi támogatásban részesített marketing-programja, de egyúttal az első olyan program is, ami Magyarországon belül, azaz a hazai piacon valósul meg, ezáltal közvetlenül a magyar fogyasztókat tekinti kedvezményezettnek. Sz a k m a i Bi z o t t s á g o k m e g a l a k u l á sa Az egyes kiskereskedelmi láncok Tej Terméktanácsba történő belépése kapcsán felmerült egy kereskedelmi és marketing témákkal foglalkozó szakbizottság felállításának igénye. A Terméktanács a hazai tej- és tejtermékfogyasztás növelése érdekében folytatott közösségi marketing tevékenységében együttműködik kereskedő tagjaival. Az Elnökség a február 19-i ülésén létrehozta a Kereskedelmi és Marketing Bizottságot. Szintén ezen az ülésen született döntés az Etikai Bizottság felállításáról, a Terméktanács etikai jellegű feladatainak elvégzése, döntés-előkészítés, ill. ad-hoc etikai ügyek vizsgálata feladatkörrel. Míg a Kereskedelmi és Marketing Bizottságban csak a feldolgozók és kereskedők képviselői kaptak helyet, addig az Etikai Bizottságban az előbbiek mellett a termelői oldal is képviselteti magát. 3

4 Tejpiaci információk Általános helyzet Az Unió országaiban a tehéntej felvásárlás 2013 első félévében 2%-kal elmaradt 2012 hasonló időszakától, a második félévtől viszont növekedésnek indult, az év egészét tekintve 0,7%-kal haladta meg az előző évit ben ez a szolid növekedés várhatóan folytatódik, a korábbi enyhe keresleti piac fokozatosan kínálati pozícióba megy át. Az árnövekedés megtorpanása már jelzi is ezt. (CLAL) Forrás: CLAL Forrás: CLAL Termelési alapok A decemberi állatszámlálási adatok alapján a tejelő és kettős hasznosítású tehenek egyedszáma 11 ezerrel volt kevesebb, mint 2012 hasonló időszakában. A csökkenés elsősorban a kettős hasznosítású állománynál és az egyéni gazdaságokban következett be. (KSH) Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által ellenőrzésben tartott állománynál a változások egyenlege év minden hónapjában a pozitív tartományba esett, első két hónapjában csökkenés regisztrálható. 4

5 Forrás: KSH Forrás: ÁT Kft. Te r m e l é s, f e lvá s á r l á s Magyarországon 2013-ban a felvásárlás az Unió egészében mérhető minimális növekedéssel szemben nagyobb mértékben 3,4%-kal csökkent (KSH), hasonló adatot mért az AKI, illetve a Terméktanács is. A nyerstej kivitel 2013-ban csak 1,6%-kal nőtt annak ellenére, hogy a vételár meghaladta a hazai felvásárlási ár szintjét. Tekintettel arra, hogy e kivitel egyre nagyobb hányadát a termelők közvetlenül végzik, a tehénlétszám csökkenés mellett a felvásárlás csökkenéséhez ez is hozzájárult. Forrás: AKI 5

6 Forrás: AKI Kü l k e r e s k e d e l e m A tej és tejtermékek külkereskedelmében a tavalyi év adatait figyelembe véve folytatódik az elmúlt két év kedvező változása, kivitelünk nő, behozatalunk csökken, így tovább kopik negatív egyenlegünk. Forrás: KSH A kedvező árak ellenére az olasz piac a magyar kivitel számára telítettnek tűnik, továbbra is erős a román, s növekszik a horvát reláció. 6 Forrás: KSH

7 Fe l d o l g o z á s A terméktanácsi feldolgozók a felvásárlásnál kiesett nyerstej-mennyiséget importból pótolták, így a feldolgozásra kerülő alapanyag mennyisége nem csökkent. A termelési szerkezet változásának trendje immár hónapok óta azonos, mintegy 10%-kal több folyadéktejet termelünk és értékesítünk belföldön, betöltve, visszaszerezve azt a helyet, melyet a dobozos tejbehozatal csökkenése teremtett. Forrás: Tej Terméktanács Ár a l a k u l á s A spot árak elmúlt másfél évi alakulása hű tükre a piaci viszonyok változásainak év végére az árak az év elejeit meghaladóan stabilizálódtak, majd év második negyedévében mérsékelt, majd meredek növekedésnek indultak. Az olasz tendenciákat a holland hektikusabb mozgás sem tudta eltéríteni. A tavalyi év utolsó hetei már csökkenést jeleztek, ez az idei első negyedévben is folytatódott. Napjainkban az árszint a tavaly félévkor mért szinttel azonos. Ez a tendencia a felvásárlási árak alakulására is kihatással lesz. Forrás: CLAL 7

8 Forrás: circa, CLAL, LTO, MNB. Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatóak. A hazai felvásárlási árak alakulása döntően a nemzetközi tendenciáktól függ ban az árak félévtől megegyezve a Terméktanács közzétett prognózisával növekedtek, év végére elérték a 105 Ft/kg értéket. Az idei év első két hónapja ugyan növekedést hozott, de figyelemmel a kínálati pozíció erősödésére ez a trend nem folytatódik. A Terméktanács a közzétett, az alapár éves átlagára vonatkozó előrejelzésében is ezzel számolt. Forrás: AKI A feldolgozók átadási árai mintegy 15-20%-os mértékben haladják meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ez a keresletkínálati pozíciók változásaiból vezethető le, amely legszembetűnőbben a dobozos tejeknél jelenik meg az importcsökkenéssel összefüggésben. Ugyanerre az okra vezethető vissza ugyanezen termékcsoport fogyasztói árainak stagnálása is. Várható, hogy a piaci viszonyok változása 2014-ben ezeket a tendenciákat is felülírja. 8 Forrás: AKI

9 Ágazati hírek Az eu r ö v i d t á v ú t e j á g a z a t i p r o g n ó z i s a Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága évente három alkalommal bocsát ki ún. rövid távú előrejelzést a rendelkezésre álló legfrissebb adatok piaci szakértők általi elemzése alapján. A legutóbbi előrejelzés március 5-én került publikálásra, a évi adatok összesítése mellett rövid prognózist tartalmaz a 2014/2015. évre. A tej és tejtermék ágazatban megállapítást nyert, hogy az erős globális kereslet indukálta magas tejárak második felében a vártnál jelentősebb emelkedést generáltak a tejtermelésben, ezzel ellensúlyozva a első félévi csökkenést. Az árak az elért magas szinten látszanak stabilizálódni uniós és világpiaci szinten is. Az uniós tejelő tehénállomány ugyancsak megnőtt, a hozamok kismértékű csökkenése mellett, amelyek esetében azonban a és évekre újbóli emelkedést prognosztizálnak. A takarmányárak a jelenlegi szinten maradnak, köszönhetően a várhatóan jó betakarításnak. Mindez a tejtermelés további növekedését vetíti előre és évben. A tejtermék előállítás és a tejtermékek ára a tejtermelés és a tejár tendenciáját követte. Nőtt a vaj, a tejpor éves termelése, de a legstabilabb helyzetben a sajttermelés volt. A években a növekvő tendencia folytatódni látszik, főként a sajt esetében, mind a termelés, mind a fogyasztás, mind az export tekintetében. A tejpor iránti világpiaci kereslet jelentős, a célországok tekintetében azonban átrendeződés kezdődött Kína és Hong-Kong irányába. A első félévi alacsony tejtermelés és a tejporok iránti erős kereslet a második félévben a friss tejtermékek (különösen a tejszín és a joghurt) termelésének csökkenéséhez vezetett, amely tendencia évben kis mértékben megfordulni látszik. Összességében elmondható, hogy habár a kvótarendszer kivezetésével nem várható jelentős tejtermelési hullám, a tej könnyebb hozzáférhetősége a világpiaci export lehetőségek jobb kihasználásához vezethet, elsősorban a tejpor és a sajt esetében. Tejágazati piaci helyzet A Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Bizottság Állati termékek ülésein állandó napirendi pont az egyes ágazatok piaci helyzetének értékelése. A Vidékfejlesztési Minisztérium delegáltja által a februári ülésről készített jelentés a tej és tejtermék ágazat vonatkozásában már éves adatokat is tartalmaz. Az EU nyerstej szállítása évben 0,7%-kal emelkedett évhez viszonyítva, míg a kvótaév (2013. április-december) tekintetében 1,78%-os növekedés mutatkozik. Magyarországon az éves termelés 3,4%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, a csökkenés a kvótaév tekintetében 4,2%-os. A nyerstej ára az EU tagállamaiban decemberben tovább emelkedett, az uniós átlagár elérte a 40,4 EUR/100 kg szintet, amely 18 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Magyarországon az átlagár ekkor 35,3 EUR/100 kg volt (+10 %), ezzel a 28 tagállam közül a 26. helyen állt. A tejtermékek árai ugyancsak jelentősen emelkedtek ban, kivéve a savóport, ahol enyhe csökkenés volt mérhető. Valamennyi termék ára az elért magas árszinten stabilizálódott elején, kivételt csak a vaj jelent, ahol ugyan csökkenő tendencia kezdődött, az ár azonban még mindig magas. (Sovány tejpor: 332 EUR/100 kg, Vaj: 368 EUR/100 kg, Teljes tejpor: 378 EUR/100 kg, Cheddar: 402 EUR/100 kg, Edami: 382 EUR/100 kg, Gouda: 383 EUR/100 kg, Emmental: 452 EUR/100 kg, Savópor: 105 EUR/100 kg.) Világpiaci kitekintésben elmondható, hogy a főbb tejtermékek piacán (vaj, sovány tejpor, teljes tejpor, sajt) az USA árai a legversenyképesebbek, a sajt és a vaj esetében az EU átlagára a legmagasabb, habár ez utóbbi terméknél csökkenés kezdődött. A tejporok piacán az árak továbbra is egymáshoz közel alakulnak. Az USA évi tejtermelése 0,4%-kal emelkedett, Ausztrália termelése július-december viszonylatában 2,9%-kal csökkent, míg Új-Zéland termelése a június-december időszakban 5,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi periódushoz képest. Az EU sajt és vajolaj exportja 2013-ban nőtt, míg vaj, teljes és sovány tejpor exportja csökkent, ez utóbbi olyan jelentős mértékben, hogy az USA átvette a vezető szerepet az EUtól. Az EU tej és tejtermék importjában 2013-ban a vaj és a sajt kivételével minden termék mennyisége nőtt, legjelentősebb a bővülés a vajolaj esetében. Intelligens uniós szabályozás Egy uniós konferenciasorozat 10. állomásaként került megrendezésre Budapesten február 27-én az Intelligens uniós szabályozás című konferencia az Európai Bizottság által elindított REFIT program bemutatására. A REFIT program célja egyszerű, világos, stabil és kiszámítható uniós szabályozási kereteket teremteni a vállalkozások (főként KKV-k), a munkavállalók és a polgárok számára, elsősorban a túlzott adminisztratív terhek csökkentésével. 9

10 A Bizottság felméri a jogszabályok alkalmazása során felmerült gyakorlati problémákat és javaslatot tesz a jogszabályok egyszerűsítésére, hatékonyabbá tételére. Az elmúlt év októberére 110 kezdeményezés készült el, amelyek a júniusi Európa Tanács ülésen kerülnek megtárgyalásra. A megvalósított intézkedések közül 12 intézkedést követnek nyomon, értékelik eredményességüket, és szükség esetén javítják. Az eredmények közzétételét év végére, év elejére tervezik. A munka azonban nem zárult le, a problémák feltárása folyamatos, a tagállamoknak lehetőségük van maguknak is jelezni az általuk ismert nehézségeket a Bizottság felé. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kész felvállalni ezt a feladatot, a tagság által jelzett problémákat összesíti és továbbítja az Európai Bizottságnak. EU b i z o t t s á g i ü l é s e k A Brüsszelben havonta ülésező Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Bizottság Állati termékek ülésein a magyarországi delegált (Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárpiaci Főosztály) jelentései alapján első negyedévében is az ügyrendnek megfelelően az egyes ágazatok piaci helyzetének értékelése, különböző piaci eszközök (export-visszatérítés, intervenciós értékesítés, export- és import-kvóták stb.) meghatározása, valamint egyéb, az Irányító Bizottság hatáskörébe sorolt feladat került napirendre. A tejágazat esetében korábban állandó napirendi pontként szereplő export-visszatérítés lekerült a napirendről, tekintettel arra, hogy az a KAP-reform életbe lépésével január elsejét követően kizárólag nehéz piaci helyzet esetén, a biztonsági háló részeként lesz alkalmazható. A tejágazat főként a sajtok vonatkozásában érintett volt az export-visszatérítésekben, sajnálatos módon azonban egy ideje minden állati termék esetében 0 EUR/100 kg volt a visszatérítés mértéke. A február 20-i ülésen elfogadásra került egy, a nemzeti tejkvóták 2013/2014-re történő felosztásáról szóló rendelettervezet az éves 1%-os kvótaemeléssel kapcsolatban, amely a 1234/2007/EK rendelet IX. mellékletében kerül átvezetésre. A piaci helyzet ismeretében több tagállam is a kvótarendszer megszűnésére való megfelelő felkészülést hangsúlyozta, főként a kvótájukat nagy arányban kihasználók esetében, amelyhez a zsírkorrekcióval, valamint a tejilletékkel kapcsolatos szabályok enyhítését látnák szükségesnek. 10 A Bizottság ugyanakkor nem tartja indokoltnak ezen javaslatok megvalósítását, hiszen a tejpiaci helyzet kielégítő, a kvótarendszer megszűnését követően nem várható jelentős piaci sokk. EDA Tejágazati konferencia Az EDA (European Dairy Association Európai Tejipari Szövetség) szervezésében március 19-én, Brüsszelben gyűlt össze az Európai Unió tejágazatának több mint 250 képviselője Az Uniós tejágazat dinamikája után című konferencián, hogy az Uniós tejágazat jövőjéről tárgyaljanak a kvótarendszer évi kivezetését követően. Egyetértés alakult ki a szakértők között abban, hogy az Unió tejágazata optimista lehet a jövőt illetően, valamint hogy további növekedési lehetőségek előtt állnak. A legnagyobb lehetőségek a minőségi tejtermékekre irányuló globális keresletben rejlenek, különösképpen mivel az Unió mindig is mint megbízható partner volt ismert a magas hozzáadott értékű tejtermékek előállítása, biztosítása terén. Elhangzott, hogy Európa 2024-re világelső lehet a tejtermék exportban, ehhez azonban a termelők, feldolgozók és döntéshozók együttműködése szükséges az összehangolt stratégiák mentén. Az export mellett még az innovációt és a fenntarthatóságot emelték ki mint a jövő sikerének fő zálogát. Az optimizmus mellett óvatosságra is intettek az előadók, főként a várható erős globális áringadozás vonatkozásában. Az Európai Bizottság ma már nem képes széleskörű piaci támogatást biztosítani, a kvótakivezetés utáni időszakra azonban kidolgozott egy alternatív piacfigyelő rendszert (European Milk Market Observatory), amely naprakészebb információkat tud biztosítani, és így javulhat a Bizottság reakcióképessége a piaci változásokra. A konferencián a kvótakivezetés hatását Svájc gyakorlati példáján keresztül mutatták be. Svájcban a kvótarendszer 2009-ben szűnt meg, azóta egy alternatív modell van használatban, amely a megtermelt tej mennyiségén alapuló célárra (ún. A-B-C célár) épül. Svájcban a kvótakivezetés nem okozott strukturális változásokat a gazdaságban, az árrendszer is megfelelően működik, igaz, ehhez egy szilárd gentlemen s agreement szükségeltetik a termelők között. A konferencia végkövetkeztetéseként elhangzott, hogy az EU tejágazata 2014-ben jó rajtot vett, magabiztosak lehetnek a tejágazat jövőjével kapcsolatban, elsősorban az Unió harmadik országokba irányuló exportjának további növekedése eredményeképpen.

11 Vé l e m é n ye k, é r d e k e s s é g e k A t e t r a p a k m e g b í z á s á b ó l k é s z í t e t t f o g y a s z t ó i k u t a t á s t a g f k Nyitottak vagyunk a környezetvédelemre, mégsem zöld szemlélettel vásárolunk A magyar lakosság 67%-a részesítene előnyben vásárláskor környezetbarát csomagolásban kapható élelmiszert, ha ez nem befolyásolja az adott termék árát, további 15,2%-uk (vagyis közel minden 7. ember) pedig akkor is ilyen csomagolást választana, ha ez kicsivel drágábbá is tenné a terméket derül ki a Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából a GfK Piackutató Intézet által végzett felmérésből. Az fő megkérdezésével készült, reprezentatív felmérés szerint 17,8% azok aránya, akik számára közömbös, hogy egy élelmiszer környezetbarát csomagolásban kapható-e, de a lakosság 82,2%-a szívesen választ a környezetet kevésbé terhelő csomagolást. Vásárlási szempontjaink között ugyanakkor napjainkban még az utolsó helyen szerepel a csomagolás környezetbarát volta, vagyis, noha nyitottak vagyunk a környezetvédelemre, tudatosan még nem keressük a környezetvédő csomagolásokat. Ezt támasztja alá az is, hogy a felmérés szerint még mindig nem köztudott, hogy az italos kartondobozok szelektíven gyűjthetők. Arra a kérdésre ugyanis, hogy melyik, folyékony élelmiszerekhez használt csomagolástípust lehet szelektíven gyűjteni, a válaszadók közel azonos arányban (95,7%, 95,7% és 93,3%) nevezték meg a PET, üveg és fém anyagú csomagolást, s kb. 10%- kal kevesebben (81,6%) vélték úgy, hogy a tej, gyümölcslé és más élelmiszerek csomagolásaként használt italos kartondoboz is szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható. Ennek ellenére a Tetra Paknak sikerült elérnie, hogy 4 év alatt közel megduplázódott a Magyarországon szelektíven gyűjtött italos kartondobozok mennyisége; a növekvő tendencia ellenére azonban mégis 100-ból mindössze 21 darab italos kartondobozt gyűjtünk vissza szelektíven. A kutatásból az is kiderült, hogy 10-ből mindössze alig 1 magyar vásárló (8,8%) ismeri az FSC (Forest Stewardship Council ) embléma pontos jelentését, vagyis azt, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott termékek fa alapanyaga felelős erdőgazdaságból és egyéb ellenőrzött forrásból származik. A Tetra Pak számára kiemelten fontos, hogy a vállalat által gyártott italos kartondobozok megújuló és ellenőrzött alapanyagból készüljenek. Azzal, hogy az FSC tanúsítással és jelzéssel ellátott kartondobozok 2013 év végétől Magyarországon is elérhetővé váltak, a Tetra Pak a vásárlók környezeti szempontból is felelős döntését, ezáltal pedig a megújuló erőforrásokat biztosító erdők védelmét kívánja elősegíteni. Tetra Pak Hungária Kereskedelmi Zrt. Ga b o n a p i a c i h e l y z e t Búza: a tavalyi évvége és 2014 első 2 hónapjának jelentős exportja után a külföldi kereslet gyorsan alábbhagyott, lévén, hogy márciusra a magyar árak jelentősen magasabbak voltak a versenytársakénál. Március végén a 12,5-es malmi búzát a Dunán EUR-ért keresték, míg a magyar malmok FT-ot fizettek érte. A takarmány búza Ft volt az időszakban. A belföldi kereslet élénknek mondható volt eddig, viszont itt is mérséklődésre számítunk az aratásig. A kérdés az, hogy mennyi áru marad készleten és húzódik át a következő szezonra. Mi úgy véljük, hogy sok búza van még raktáron, és látva az új termésre vonatkozó nemzetközi előrejelzéseket, ármérséklődésre számítunk aratásra amennyiben minden körülmény (időjárás, világpolitika) normális marad. Már 170 EUR feletti árat kínálnak az új termésű euro búzáért kikötőkben. Árpa: a vetésterület folyamatos emelkedése mellett szépen jövedelmező kalászost az aratásban FT-os kikötői áron kezdték felvásárolni az importőrök. Március elejére az árpa ára Ft lett a magyar takarmánykeverőkbe szállítva, de a jelentős szabad készletek miatt az árpa ára kezdte meg először az ár korrekciót és mára Ft-os árról is hallunk. Új árpát 165 EUR-ért keresik az exportőrök. 11

12 Kukorica: végre egy megnyugtató hozam és minőség került betakarításra tavaly, enyhítendő a 2012-es év kiesését és minőségi problémáit. Habár a kukorica ára aratásra jelentősen leesett a megelőző időszakhoz képest és Ft-on kezdtük meg a felvásárlást, ez az ár nagyon gyorsan emelkedett az év végéig. Ez annak volt köszönhető, hogy a termelők nagyon figyeltek a bevételeik optimalizálására. Januárra egy 6-7%-kal alacsonyabb árral találkoztunk, de ezt is viszonylag gyorsan ledolgozta a piac és mára már a decemberi árakat is meghaladó Ft-os beszállított árakat látunk, az etanol üzemek pedig akár ezen a szinten felül is fizetnek. Izgatottan várjuk a közelgő vetést és reméljük, hogy a gazdák egy jó évjárattal dolgozhatnak mindannyiunk megelégedésére, mind a hozamot és minőséget, mind pedig az árakat tekintve. Napraforgó: nagyon jó termés mellett még mindig szép készletekről van tudomásunk. Jelenleg az üzemi beszállított árak megközelítették a Ft-ot, tehát a betakarításhoz képest több, mint 20% áremelkedést láthatunk. Ez köszönhető a nemzetközi viszonyoknak, ahol jelentős igény támadt a napraforgó olajra. Forrás: Vitafort Zrt. gabonakereskedelmi ágazata (InVivo Trading Zrt., Molnár Attila, kereskedelmi igazgató) Szelekciós előrehaladás a genomika tükrében A szelekciós előrehaladás mértékét alapvetően négy tenyésztési döntésen alapuló tényező befolyásolja: a szelekciós intenzitás mértéke, a szelekció megbízhatósága, a populációban mérhető genetikai variancia és a generációs intervallum mértéke. A szelekció intenzitása (a szelekciós bázisként szolgáló populáció mérete): A genomika kanadai alkalmazásának egyik legnagyobb eredménye, hogy a mesterséges állomások még a vásárlást megelőzően kapnak genotípusos információt a fiatal tenyészbika jelöltekről. A 2008-as születési évjárattal bíró fiatal hímivarú tenyészállatok közül mintegy 5000 rendelkezett genomikus tenyészértékkel, melyek közül hozzávetőlegesen 2000 egyedet vásároltak meg a különböző mesterséges állomások. Ezzel szemben a 2013-as születésű egyedek esetében több mint genomvizsgált állat közül kerül ki ugyanaz a létszámú tenyészbika jelölt, így elmondható, hogy 5 év alatt 15-szörösére nőtt az a populáció, melyből a legjobbak kerülnek kiválasztásra. A szelekció pontossága (a tenyészértékek átlagos megbízhatósága): A genomika alkalmazásával a fiatal bikák és üszők tenyészértékeinek megbízhatósága a korábbi szülői átlag alapján képzett tenyészértékekhez viszonyítva megduplázódott, mely a genomikus apával rendelkező egyedek esetében is 30%-kal nagyobb értéket jelent. Továbbá az értékelődött bikák alacsony h2 értékű tulajdonságai esetében számottevően nőtt a kapott tenyészértékek megbízhatósága. Generációs intervallum (szülői átlag életkor az utódok megszületésekor): Mindkét ivar fiatal egyedeinél nőtt a tenyészértékek megbízhatósága, ennek köszönhetően a szelekciós döntések egyre inkább e generáció egyedei felé irányulnak. Ennek eredményeként az állomásra bekerülő bikák szülői átlagéletkora 3 évre csökkent, mely a genomika alkalmazása előtt az anyák esetében 4, az apák esetében meghaladta a 6 évet. Értékelt kontra genomikus bikák: A genomvizsgált bikák szaporítóanyagának piaca megnőtt, mely az értékelt bikák használatának drasztikus csökkenését vonzotta magával. A genomikus bikák fokozott mértékű használatát elsősorban az általuk hozzáférhető magasabb genetikai potenciállal magyarázhatjuk. A genomika térnyerése után a mesterségesre bekerülő bikák évi átlagos LPI pont növekedése 92 pontról 160-ra változott. A genomikus éra beköszönte előtt a fiatal bikák spermájának értékesítése nem érte el a piaci részesedés 40%-át Kanadában, mely 2013-ra meghaladta az 51%-ot. Fordítás: Szögi Szilvia (területi képviselő, Génbank-Semex Magyarország Kft.) (Forrás: Brian Van Doormaal: Impact of Genomics on Genetic Selection and Gain, January 2014) 12

13 Jog s z a b á l y o k Ko r m á n y r e n d e l e t e k, h a t á r o z a t o k: 38/2014. (II. 24.) Kormányrendelet a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól A rendelet a földművesnek minősülő természetes személyekről, a mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő szervezetekről, illetve a mezőgazdasági üzemközpontnak minősülő ingatlanokról, vagy tanyákról vezetett nyilvántartás, nyilvántartásba vételi eljárás, és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás szabályait állapítja meg. 41/2014. (II. 24.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A rendelet melléklete a termékdíj köteles termékek azonosítására szolgáló kódokat tartalmazza. A rendelet módosító intézkedéseket fogalmaz meg, továbbá a termékdíj-kötelezettség keletkezésével, a termékdíj-kötelezettség bejelentésével, bevallásával, valamint a nyilvántartás, a számlán való feltüntetés és az átvállalás szabályaival kapcsolatban. 98/2014. (III. 25.) Kormányrendelet az egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról A rendelet többek között a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet, valamint az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításait tartalmazza. Miniszteri rendeletek: 10/2014. (II. 14.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet módosításáról A rendelet intézkedései szerint az ügyfél köteles a jogszabályban előírt fenntartási, üzemeltetési, illetve működtetési kötelezettség ideje alatt évente február 17. és március 19. között a fenntartási adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni. 11/2014. (II. 17.) VM rendelet a föld használatával öszszefüggő egyes agrártámogatásokra vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról A módosító rendelet intézkedései szerint támogatás többek között abban az esetben nyújtható, ha az ügyfél rendelkezik olyan földhasználati jogosultságot igazoló okirattal, amely alapján a földhasználatra való jogosultság kezdő időpontja nem későbbi a gazdálkodási év első napjánál, megszűnésének időpontja pedig a gazdálkodási év utolsó napja, vagy annál későbbi időpont és a földterületet az időtartam alatt ténylegesen műveli. 13/2014. (II. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A rendelet több agrártámogatási tárgyú miniszteri rendelet módosításait tartalmazza. A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről szóló 18/2011. (III. 9.) VM rendelet módosítása szerint: az adott támogatott tenyészet vonatkozásában a teljes gazdálkodási évre vonatkozóan új tartási helyek bevonására legkésőbb a tartási helyeknek a kifizetési kérelemben való bejelentésével kerülhet sor. A támogatási időszak alatt a tenyészetek a teljes gazdálkodási évre vonatkozóan összevonhatóak. A változást az MVH által rendszeresített nyomtatványon a kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell jelenteni. A rendelet módosítja továbbá az állatsűrűségre vonatkozó kötelezettségeket, a paraziták elleni védekezésre vonatkozó kötelezettségeket, a kötelezettségátadásra vonatkozó szabályokat, a kifizetési kérelem benyújtását, illetve a kifizetési kérelem elbírálását. 14/2014. (II. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/2013. (IV. 8.) VM rendelet módosításáról A rendelet a jogszerű földhasználó fogalmát módosítja, miszerint: a 22/2013. (IV. 8.) VM rendelet a) e) pontjaiban felsorolt földhasználó hiányában a tárgyév június 9-i dátum szerinti állapotnak megfelelően az a támogatási kérelmet benyújtó, jóhiszemű, jogcím nélküli földhasználó ügyfél, akinek a tényleges földhasználata fennállásáról a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának illetékes felhatalmazott falugazdásza teljes bizonyítóerejű magánokiratot állít ki, amely tartalmazza a földhasználó azonosító adatait, az általa használt terület azonosító adatait és nagyságát. 13

14 11/2014. (II. 26.) KIM rendelet az Ipari Termékosztályozás (ITO) bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 16/2011. (V. 10.) KIM rendelet módosításáról Az Ipari Termékosztályozás (ITO) bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 16/2011. (V. 10.) KIM rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép, mely tartalmazza, hogy mely Ipari Termékosztályozást kell alkalmazni a statisztikai adatszolgáltatásokban a hazai előállítású ipari termékek besorolása esetén. 19/2014. (III. 12.) VM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A rendelet több agrártárgyú miniszteri rendelet technikai módosításait tartalmazza, valamint rendelkezéseket fogalmaz meg a technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 116/2013. (XII. 12.) VM rendelettel kapcsolatban. 24/2014. (III. 25.) VM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról A rendelet a Tejtermékekre vonatkozó MÉ előírás A rész II. pont 5. a) alpont második franciabekezdését módosítja az alábbiak szerint: Nem tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (például ízesített tejkészítmény kecsketejből ). Kevert tejből (különféle tejelő állatoktól származó tejből, illetve tejtermékből) készített termék esetén az állatfaj neve kizárólag akkor tüntethető fel a termék megnevezésében, ha az egyszerű termékhányad legalább 70%-a a megnevezett állatfaj tejéből származik. Az állatfaj nevének feltüntetése esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben szintén fel kell tüntetni (pl. juhgomolya kevert tejből ). 28/2014. (III. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A rendelet az egységes kérelem tartalmával, benyújtásának szabályaival, az adatváltozás bejelentésével, módosításával, a hasznosító személyében bekövetkezett változással, az állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartásával, valamint a kifizetésekkel kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza. Mvh közlemények: 1/2014. (I. 21.) MVH Közlemény a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szó- 14 ló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet 12. (3) bekezdése alapján a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésére pályázatot hirdet március 14-ig terjedő kérelembenyújtási időszakkal. A nemzeti kvótatartalék terhére legfeljebb 60 millió kg közvetlen értékesítési tejkvóta és 60 millió kg beszállítási tejkvóta kiosztására kerülhet sor, melyből fiatal tejtermelők részére elkülönített keret áll rendelkezésre, melynek mértéke közvetlen értékesítési tejkvótából 5 millió kg, beszállítási tejkvótából 5 millió kg. 4/2014. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztése jogcímre nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztése jogcím keretében nyújtott támogatás-kifizetés igénylésének részletes rendjét határozza meg és a benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Kifizetési kérelmet a támogatási határozattal rendelkező ügyfelek február 1-től május 31-ig elektronikus úton jogosultak benyújtani. A kiadások a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások mértékéig számolhatók el. 7/2014. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtott támogatás-kifizetés igénylésének részletes rendjét határozza meg és a benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Kifizetési kérelmet a jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek február 1-től május 31-ig elektronikus úton jogosultak benyújtani. A kiadások a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások mértékéig számolhatók el. 11/2014. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) jogcím keretében nyújtott támogatás-kifizetés igénylésének részletes rendjét határozza meg és a benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Kifizetési kérelmet a jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek február 1-től május 31-ig elektronikus úton jogosultak benyújtani. A kiadások a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások mértékéig számolhatók el.

15 16/2014. (I. 22.) számú MVH Közlemény az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A Közlemény az állattartó telepek korszerűsítése jogcím (a továbbiakban: ÁTK) keretében nyújtott támogatás-kifizetés igénylésének részletes rendjét határozza meg és a benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. A Közlemény az alábbi jogcímrendeletek alapján nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről rendelkezik: - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban ÁTK I-III. támogatási rendelet) alapján: ÁTK I. jogcím: a április 23. és május 23. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak. ÁTK II. jogcím: a augusztus 13. és szeptember 17. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak. ÁTK III. jogcím: a november 16. és december 15. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak. - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 61/2012. (VI. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: ÁTK IV. támogatási rendelet) alapján: ÁTK IV. jogcím: a augusztus 1. és augusztus 31. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak. A kifizetési kérelmet február 1. - május 31. között lehet benyújtani elektronikus úton. 23/2014. (I. 31.) számú MVH Közlemény a húsmarha és juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program alapján megállapított jogosultság jogosultjának személyében bekövetkezett változással kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 30/2013 (I. 25.) MVH Közlemény módosításáról A húsmarha és juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program különleges támogatásának igénybevételével kapcsolatosan az átírási kérelmek benyújtására nyitva álló időszak: tárgyév február 1. április 1. Gazdaságátadási támogatási kérelmet jóváhagyó vagy részben jóváhagyó jogerős határozattal rendelkező átadó és a határozatban megnevezett átvevője esetében a határidő: szeptember /2014. (II. 17.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból (EHA) támogatott intézkedések évi program szintű monitoring adatszolgáltatás teljesítésének részletes szabályairól A Közlemény a monitoring adatszolgáltatás általános szabályait tartalmazza, rögzíti azokat a jogcímeket melyekre a monitoring kötelezettség kiterjed, illetőleg azokat, melyek esetében nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség. 28/2014. (II. 19.) számú MVH Közlemény az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet szerinti támogatások augusztus 1-jétől történő igényléséről szóló 130/2012. (VIII. 10.) számú MVH Közlemény hatályon kívül helyezéséről Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet értelmében a december 31. napját követően elvégzett szolgáltatásokra támogatás nem nyújtható. 38/2014. (III. 03.) számú MVH Közlemény a vaj rögzített áron történő felvásárlásáról Az MVH a jelen Közlemény feltételei alapján, intervenciós áron vásárolja fel azt, a követelményeknek megfelelő, jóváhagyott uniós vállalkozás által közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyert vajat, amelyet a március 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszak alatt számára felajánlanak. A felajánlható legkisebb mennyiség 20 tonna. A vaj rögzített áron történő felvásárlása a referencia ár (246,39 EUR/100 kg) 90%-án, azaz 221,751 EUR/100 kg áron történik. Amennyiben a vaj felajánláskori tárolási helye és a kijelölt hűtőház távolsága nagyobb, mint 350 kilométer, az MVH a felvásárlási áron felül szállítási költség kiegészítést fizet a 350 kilométert meghaladó távolságra. A kiegészítés mértéke 0,065 euró/tonna/kilométer. 37/2014. (III. 03.) számú MVH Közlemény a sovány tejpor rögzített áron történő felvásárlásáról A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a jelen Közlemény feltételei alapján, rögzített áron vásárolja fel azt, a követelményeknek megfelelő, jóváhagyott uniós vállalkozás által, tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejport, amelyet a március 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszak alatt számára felajánlanak. Ha a sovány tejpor tételben a zsírmentes szárazanyag fehérjetartalma eléri a 34,0%-ot, a rögzített felvásárlási ár 169,80 euró/100 kg. Amennyiben a sovány tejpor felajánláskori tárolási helye és a kijelölt intervenciós raktár távolsága nagyobb, mint 350 kilométer, az MVH a felvásárlási áron felül szállítási költség kiegészítést fizet a 350 kilométert meghaladó távolságra. A kiegészítés mértéke 0,05 euró/tonna/kilométer. 36/2014. (III. 03.) számú MVH Közlemény az intervenciós sovány tejpor tárolásában való részvételről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal intervenció keretében felvásárolja a számára felajánlott, és a Bizottság 1272/2009/EU rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő sovány tejport. Betárolási díj: 4,34 euró /tonna Betárolási díj árumozgatás nélkül: 3,43 euró /tonna Tárolási díj: 2,94 euró /tonna/hónap Kitárolási díj: 2,30 euró /tonna Kitárolási díj árumozgatás nélkül: 1,49 euró /tonna 15

16 A megadott tárolási díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 35/2014. (III. 03.) számú MVH Közlemény az intervenciós vaj tárolásában való részvételről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal intervenció keretében felvásárolja a számára felajánlott, és a Bizottság 1272/2009/EU rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő vajat. Betárolási díj: 4,79 euró/tonna Betárolási díj árumozgatás nélkül: 3,55 euró/tonna Tárolási díj: 12,30 euró/tonna/hónap Kitárolási díj: 5,04 euró/tonna Kitárolási díj árumozgatás nélkül: 3,92 euró/tonna A megadott tárolási díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 41/2014. (III. 18.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból egyes jogcímek esetében technológiai berendezések korszerűsítés céljából történő beszerzéséhez nyújtandó támogatások kifizetésének részletes feltételeiről A Közlemény a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet által szabályozott, technológiai berendezések korszerűsítés céljából történő beszerzése jogcím keretében nyújtott támogatás-kifizetés igénylésének részletes rendjét határozza meg és benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Kifizetési kérelmet az az ügyfél nyújthat be, aki az adott jogcím vonatkozásában rendelkezik az MVH által kibocsátott támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó jogerős támogatási határozattal. 49/2014. (IV. 03.) számú MVH Közlemény a tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, évi különleges támogatás igénybevételének feltételeiről A beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkező tejtermelő a saját gazdaságában a 2013/2014. kvótaévben megtermelt, és ténylegesen értékesített tej után legfeljebb a tejkvóta nyilvántartás szerint március 31-én rendelkezésére álló tejkvóta mértékéig különleges támogatást vehet igénybe a tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás igénybevételének szabályairól szóló 12/2013. (III. 5.) VM rendelet alapján. A támogatási kérelmet május 15-ig kell benyújtani a területileg illetékes MVH kirendeltséghez. A kérelemről az MVH dönt, a támogatás kifizetésére legkésőbb június 30-ig kerül sor. NÉBIH k ö z l e m é n y e k: Élelmiszerlánc-felügyeleti díj január 31-e a évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletének befizetési határideje. A felügyeleti díj második részletét a hivatal számú elkülönített fizetési számlájára kell utalni. Az utalás közlemény rovatában fel kell tűntetni az aktuális bizonylatszámot, és a bevalló adószámát, vagy adóazonosító jelét. A fizetési értesítő a NÉBIH honlapjának bevallási felületén érhető el. A évi felügyeleti díj bevallás elkészítésére április 1-jétől nyílik lehetőség. FELIR azonosító A évi CCL. törvény 113., illetve a 222. alapján módosított évi XLVI. törvény előírja, hogy január 1-jétől a törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. A nyilvántartásba vételt a FELIR azonosító igazolja. A NÉBIH azon ügyfelei, akik teljesítették élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási kötelezettségüket, vagy családi gazdálkodóként, őstermelőként aktívak, automatikusan regisztráltak a FELIR rendszerbe, így az azonosító igénylése kapcsán további teendőjük nincs. Az azonosítókat várhatóan ügyfélkapun keresztül, vagy postai úton is megkapják majd az érintettek. Transz-zsírsav február 18-tól hatályos a 71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról, amelynek betartását a NÉBIH ellenőrzi. A NÉBIH ezért február 18-tól kezdődően országos célellenőrzést rendelt el, mely ellenőrzések a nyilvántartások meglétére, megfelelőségére, valamint a fogyasztásra kész élelmiszerek transzzsírsav-tartalom vizsgálatára terjednek ki. A Rendeletben meghatározott határértéknek nem megfelelő transzzsírsav-tartalmú élelmiszertételt a hatóság kivonja a forgalomból, további forgalmazását megtiltja, és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki. A vállalkozó által vezetendő nyilvántartás hiánya vagy nem megfelelősége esetén figyelmeztetést vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szankciót alkalmaz a hatóság. Európai Uniós jogszabályok: 266/2014/EU (2014. március 14.) Bizottsági Végrehajtási Rendelet az 1234/2007/EK tanácsi rendelet IX. mellékletében a 2013/2014-es időszakra megállapított nemzeti tejkvóták szállítások és közvetlen értékesítések közötti felosztásáról A rendelet melléklete tartalmazza az 1234/2007/EK rendelet IX. mellékletében meghatározott nemzeti kvótáknak a szállítások és a közvetlen értékesítések közötti, a április 1-jétől március 31-ig terjedő időszakra alkalmazandó felosztását. A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 16