PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I IV. évfolyam/23. szám 11.29. 2004/47. hét BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai.......9 A vágópulyka és a kacsafélék piaci, és a pulyka- és a kacsahúsok értékesítési árai......10 A libafélék piaci, és a libahúsok értékesítési árai Tojás csomagolóhelyi árak.....11 Külföldi piaci információk..12 Osztályvezet: Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Összeállította: Thury Eszter thurye@akii.hu Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon:(0036) 1 476 3307 (0036) 1 476 6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu PIACI JELENTÉS 47. heti kiadványunkban a csirke termeli árának-, valamint a csirkehús-termékek feldolgozói értékesítési árának alakulásával foglalkozunk. A nemzetközi információkkal foglalkozó rovatunk a csirkehús nemzetközi termelésével és kereskedelmével kapcsolatban ad összefoglalást és elrejelzést. A vágócsirke termeli ára (3. és 4. ábra) az év els felében folyamatosan ntt. Azonban az év második felében felteheten a piac egyre nagyobb mérték telítettsége miatt a vágócsirke ára fokozatosan lecsökkent, s megközelítette az év eleji árszintet. A vágócsirke önköltségében egyik legnagyobb súlylyal szerepl tétel a takarmányköltség. A broiler- tápok ára a vágócsirke árához hasonló módon alakult (3. és 4. ábra). Ugyanakkor a termelk a táp árának csökkenésébl fakadó takarmányköltség-csökkenést nem, vagy csak igen kis mértékben tudták nyereségként realizálni a vágócsirke árának fentebb már említett csökkenése miatt. Figyelemre méltó, hogy a vágócsirke termeli árának csökkenése nem jelentkezik a csirkehústermékek feldolgozói értékesítési árában. A vágócsirke és a 65%-os friss egész csirke árát összehasonlítva (5. és 6. ábra) jól látható, hogy az év második felében az árak ellentétes irányú utat jártak be. Míg a vágócsirke ára lassan csökkent, a friss grillfertig csirke ára folyamatosan ntt. Ugyanez a tendencia jellemzi a többi csirkehús-termék feldolgozói értékesítési árának alakulását is (7., 10. és 12. ábra) a csirkemell filé kivételével (11. ábra),
ahol a piac olyan mértékben telítdött (a feldolgozók elmondása szerint), hogy már csak egyre alacsonyabb áron lehet értékesíteni ezt a terméket a piacon. A feldolgozók szerint a csirkemell filé esetében az év végéig még további árcsökkenés várható. Érdekes képet mutat a 65%-os friss egész csirke feldolgozói értékesítési árainak alakulása az országos átlagárhoz viszonyítva. Az árak szóródása meglehetsen nagy mérték, általában 10%, de nemritkán ennél is több. A kiugróan magas eltéréseket egy-egy nagyobb mennyiség akciós árú tétel okozta, de volt eset, mikor egy kiugróan magas értékesítési átlagár húzta meg a szórásértéket. A 65%-os fagyasztott csirke feldolgozói értékesítési ára (7. ábra) a friss termékéhez hasonlóan a vágócsirke termeli árának alakulásától eltér képet mutat. Felmerült a kérdés, hogy a magyar fagyasztott csirkehús-termékek feldolgozói értékesítési ára hol helyezkedik el a dél-amerikai és az ázsiai import fagyasztott baromfi-termékek árához képest. Az import fagyasztott csirke ausztriai árával (8. ábra) történ összehasonlítás érdekes eredményt hozott. Az Ausztriába érkez brazil és argentín termék ára 100-150 Ft-tal alacsonyabb kilogrammonként, mint a magyar feldolgozók belföldi értékesítési árai azonos termék esetében. Ráadásul az import 65%-os fagyasztott csirke ára június óta folyamatosan csökken. Az Ausztriába érkez import fagyasztott darabolt csirkehús-termékek árának alakulása (9. ábra) hasonló képet mutat, mint az egész termék ára. A Thaiföldrl érkez termékek ára áprilisban azért ntt meg, mert a madárinfluenza járvány következtében át kellett állniuk konyhakész termékek elállítására, ami valamelyest megnövelte a termékeik árát. (Errl bvebben a nemzetközi információk között lesz szó.) A fagyasztott csirkehús-termékek árainak összehasonlításánál tapasztaltak alapján úgy döntöttünk, hogy a vágócsirke termeli árát és a 65%-os friss csirke feldolgozói értékesítési árát is bevonjuk a nemzetközi összehasonlításba. A vágócsirke és a 65%-os csirke hazai árát néhány közép- és keleteurópai ország ugyanezen termékeinek árával vetettük össze. Az AGRIMIS (ZMP) rendszerbl származó adatok szerint, a vizsgálatba vont közép-európai országok közül hazánkban a legmagasabb a vágócsirke termeli ára (1. ábra). 65%-os friss csirke feldolgozói értékesítési árának tekintetében a második legmagasabb árat mondhatjuk magunkénak a térségben (2. ábra). Figyelemre méltó, hogy amíg Csehországban a vágócsirke termeli ára az év folyamán feljött a második legmagasabb ár pozíciójába, addig a 65%-os csirke feldolgozói értékesítési ára végig a második legalacsonyabb maradt a térségben. Szintén kiemelést érdemel, hogy a német 65%-os friss csirke feldolgozói értékesítési ára a legmagasabb a vizsgált országok körében, míg a német vágócsirke termeli ára a közép pozícióból fokozatosan lecsökkent a második legalacsonyabb szintre, s alig valamivel magasabb a lengyel termeli árnál. -2-
1. ábra Brojler termeli árak néhány európai országban 200 190 180 170 160 150 140 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 Csehország Németország Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: ZMP Berlin, AKI 2. ábra 450 Egész csirke (65%-os, friss) feldolgozói értékesítési árak az Európai Unióban 400 350 300 250 200 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 Csehország Németország Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: EU Bizottság, AKI -3-
200 195 190 185 180 175 170 165 jan A vágócsirke és a broilertápok árának alakulása febr márc ápr máj jún júl aug szept okt Vágócsirke Broiler indítótáp (0-3 hét) Broiler neveltáp (3-6 hét) Broiler befejeztáp (6-7 hét) 3. ábra Ft/t 68000 66000 64000 62000 60000 58000 56000 54000 52000 50000 4. ábra 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 % Vágócsirke termeli- és a broilertápok értékesítési árának változása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Vágócsirke Broiler befejeztáp (6-7 hét) Broiler neveltáp (3-6 hét) Broiler indítótáp (0-3 hét) Megjegyzés: január a viszonyítási alap (100%) -4-
5. ábra 400 A vágócsirke és a 65%-os friss csirke havi átlagárának alakulása 350 300 250 200 150 100 50 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 vágócsirke 65%-os friss csirke 6. ábra 450 400 350 300 250 200 150 100 50 A vágócsirke és a 65%-os friss csirke árának alakulása 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 vágócsirke 65%-os friss csirke -5-
7. ábra 400 350 65%-os fagyasztott egész csirke havi feldolgozói értékesítési árak 300 250 200 150 100 50 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2004 2003 8. ábra 100 90 euro/100 kg Import 65%-os fagyasztot csirke reprezentatív ára Ausztriában 80 70 60 50 40 30 20 10 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec brazil argentín Forrás: AMA, Wien -6-
9. ábra 300 euro/100 kg Import fagyasztott csirkedarabok (csont nélkül) reprezentatív ára Ausztriában 250 200 150 100 50 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec brazil thai agentín chilei Forrás: AMA, Wien 10. ábra Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árak 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2004 2003-7-
11. ábra Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árak 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2004 2003 12. ábra Csirkemáj szívvel havi feldolgozói értékesítési árak 600 500 400 300 200 100 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2004 2003-8-
1. táblázat A VÁGÓCSIRKE TERMELI, ÉS A KÜLÖNFÉLE CSIRKEHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN Országos Mértékegység 2003. 47. hét 46. hét 47. hét 47. hét/ 2003. 47. hét (%) 47. hét/ 46. hét (%) Vágócsirke tonna 6310,90 2473,77 1912,33 30,30 77,30 173,31 176,13 174,86 100,89 99,27 Fagyasztott csirke egészben 70 %-os Friss csirke egészben 70 %-os Fagyasztott csirke egészben 65 %-os Friss csirke egészben 65 %-os Friss csirkecomb, csontos Friss csirkemáj-szívvel tonna tonna tonna tonna tonna tonna 73,99 2,48 2,68 3,62 108,06 340,32 363,05 363,52 106,82 100,13 119,65 123,96 176,81 147,77 142,63 353,33 352,62 360,45 102,02 102,22 63,00 5,63 28,87 45,82 512,79 333,70 355,68 298,18 89,35 83,83 103,75 113,37 69,94 67,41 61,69 366,31 369,53 377,67 103,10 102,20 283,43 231,77 225,34 79,50 97,23 408,41 411,01 421,26 103,15 102,49 40,83 31,98 29,43 72,08 92,03 451,04 467,15 469,68 104,13 100,54 Friss csirkemell tonna 101,99 93,79 70,76 69,38 75,45 811,04 745,95 766,67 94,53 102,78-9-
2. táblázat A VÁGÓPULYKA TERMELI, ÉS A PULYKAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN Országos Mértékegység 2003. 47. hét 46. hét 47. hét 47. hét/ 2003. 47. hét (%) 47. hét/ 46. hét (%) Vágópulyka Friss pulykacomb alsó, csontos Friss pulykacomb fels, csontos Friss pulykamell filé tonna 4828,76 2728,45 2800,73 58,00 102,65 253,87 266,23 265,12 104,43 99,58 tonna 47,37 54,32 26,42 55,77 48,64 265,29 251,49 254,26 95,84 101,10 tonna 39,07 25,24 27,09 69,34 107,33 543,45 520,17 543,25 99,96 104,44 tonna 151,52 141,93 116,29 76,75 81,93 1179,99 899,82 869,76 73,71 96,66 3. táblázat A KACSAFÉLÉK TERMELI, ÉS A FRISS PECSENYEKACSA FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN Országos Mértékegység 2003. 47. hét 46. hét 47. hét 47. hét/ 2003. 47. hét (%) 47. hét/ 46. hét (%) Hízott kacsa Pecsenye kacsa Friss pecsenyekacsa egész tonna 348,28 157,00 158,62 45,54 101,03 359,41 399,55 393,27 109,42 98,43 tonna 736,00 676,16 646,00 87,77 95,54 181,65 178,79 182,76 100,61 102,22 tonna 60,10 115,50 130,80 217,64 113,25 378,90 380,97 377,96 99,75 99,21-10-
A LIBAFÉLÉK TERMELI, ÉS A LIBAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN 4. táblázat Országos Mértékegység 2003. 47. hét 46. hét 47. hét 47. hét/ 2003. 47. hét (%) 47. hét/ 46. hét (%) Hízott liba Pecsenye liba Friss libacomb, csontos Friss libamell Pecsenye liba, egészben tonna 873,68 356,32 327,34 37,47 91,87 414,36 452,44 451,53 108,97 99,80 tonna 518,60 427,23 466,22 89,90 109,13 282,87 321,52 322,93 114,16 100,44 tonna 19,95 6,88 3,24 16,24 47,09 1237,22 999,00 996,73 80,56 99,77 tonna 3,81 2,50 1,09 28,61 43,60 1336,82 1462,27 1401,43 104,83 95,84 tonna 1,00 7,53 0,84 84,00 11,16 765,40 693,14 688,94 90,01 99,39 TOJÁS CSOMAGOLÓHELYI ÁRAK A 46-47. HÉTEN 5. táblázat Méretosztály barnahéjú 10 db-os darab Ft/db darab Ft/db darab Ft/db darab Ft/db M 5 563 097 14,89 5 423 350 15,19 L 371 940 16,41 549 840 16,60 tálcás (30 db-os) M 3 319 385 12,95 3 590 548 13,12 L 1 397 145 13,73 1 258 508 13,54 Összesen 10 651 567 10 822 246 Forrás: Tojás csomagoló helyek Ketreces tartásból származó tojás fehérhéjú barnahéjú Ketreces tartásból származó tojás 46. hét 47. hét fehérhéjú -11-
2005-ben a világ baromfi exportja várhatóan 7,2 %-kal fog nni, Brazíliáé marad a vezet szerep Világkereskedelem Az elrejelzések szerint várhatóan 2004-ben és 2005-ben Brazília lesz a legnagyobb broilerhús exportr, megelzve az USA-t. Ugyanakkor hosszútávon meghatározó szerepe lesz Ázsiának is, mind a broilerhús termelésében, mind pedig a fogyasztásában. Ázsiában, Hollandiában, Kanadában és az Egyesült Államokban 2003-ben és 2004-ben a termelést a madárinfluenza vírus (HPAI) járvány kitörése megtörte. A madárinfluenza vírus kitörése ugyan csökkent hatással volt a világ exportjára, de a broilerhús termelést és fogyasztást ezenkívül még más ökonómiai tényezk is befolyásolják, mint átváltási arányok, energia árak és takarmánytermelés. 2004-ben, a félkész broilerhús termelés szignifikánsan ntt az ázsiai országokban, melyhez hozzájárult az is, hogy a madárinfluenza miatt sok országban a nem fzött termékre tilalmat rendeltek el. Ntt az importr országok kereslete, és ezáltal ntt a termel országok érdekeltsége abban, hogy félkész (fzött) broilerhúst hozzanak piacra és azzal kereskedjenek. 2003-ban és 2004-ben a félkész (fzött) broilerhús kereslet emelkedését elssorban Japán és az EU okozta, ahol a madárinfluenza miatt import tilalmat rendeltek el. Mind Kínában, mind Thaiföldön meglehetsen nagy mennyiségeket alakítottak át nem konyhakész termékbl konyhakésszé, hogy a piaci veszteségeket csökkentsék. Ezen erfeszítésekkel szemben Brazília viszont a kulcsfontosságú piacokon sokat nyert a versenytársainak veszteségei miatt. 6. táblázat Broiler termelés (konyhakész termékek) m.e.: 1000 t 2000 2001 2002 2003 2004* 2005** Kína 9269 9278 9558 9898 9700 9990 Brazília 5980 6567 7449 7645 8105 8620 EU (1) 7606 7883 7788 7520 7695 7745 Mexikó 1936 2067 2157 2290 2400 2520 India 1080 1250 1400 1600 1650 1800 Janpán 1091 1074 1107 1127 1130 1135 Argentína 870 870 640 750 900 990 Thaiföld 1070 1230 1275 1340 920 950 Kanada 877 927 932 929 920 938 Malajzia 786 813 784 835 850 910 Egyéb országok (2) 6206 3248 6508 5624 5651 5937 Összes külföld 36771 38207 39598 39558 39921 41535 USA 13703 14033 14467 14696 15312 15807 Világ összesen 50474 52240 54065 54254 55233 57342 Forrás: USDA * elzetes adatok ** elrejelzés (1) reprezentatív EU-tagállamok adatai alapján (2) 2003-ban Kolumbia és Egyiptom törölve lett az adatbázisból -12-
Kulcsfontosságú exportrök USA 2005-ben az USA broilerhús exportja várhatóan 6%-kal n, mivel az elkövetkezkben a csökken árak növelni fogják a keresletet, a termelés növekedésére lehet számítani, miközben bséges a fagyasztott láb készlet. 2004 els felében az USA számos nagy exportpiacán változás mutatkozott. 2004-ben négy okból csökkent a broilerhús export: 2003-hoz képest viszonylag magasak voltak az árak, Oroszország bevezette a TRQ kvóta rendszert, Brazília ersebb versenytárs lett, és a madárinfluenza miatt bevezetett exporttilalmak következtében. Az USA broilerhús export mennyisége januártól augusztusig a közép-keleti arab országok felé 31%-kal ntt, miközben a Karibi térség felé 8%-kal, Kína felé 83%-kal, Hongkong felé 50%- kal és Koreába 58%-kal csökkent. 2004-ben az USA broilerhús termelése mérsékelten ntt. 2005-ben az elrejelzések szerint 16 millió tonna lesz a termelés, ami 3%-s növekedés az elz évhez képest. Belföldi szempontból 2004 egy kiváló év volt a baromfiipar számára: a baromfihús iránt a kereslet ers maradt. Az alacsony szénhidráttartalmú étkezési szokás és a növekv bevételek folyamatosan növelték a fogyasztást. Az USA belföldi broilerhús fogyasztása 2005-ben várhatóan 3%-kal n. Brazília 2005-ben Brazília broilerhús exportja várhatóan 10%-kal emelkedik, amit a versenyképes ár, a jó piaci bevezetések, a kiváló valuta átváltási arányok és sok versenytárs hiánya piacról (a madárinfluenza miatt) okozza. 2004 els felében a broilerhús export 22%- kal ntt, elérve az 1 millió tonnát. Ez az exportot meghatározó növekedés fleg Japánba, a FÁK-ba és Szaúd-Arábiába irányult, amely országoknak Brazília maradt a legnagyobb szállítója. Brazília piac politikája a hozzáadott érték baromfihús termelésének növelését jelenti. 2004 januártól augusztusig, Brazília növelte broilerhús exportját Japánba (+ 65%), Szaúd-Arábiába (+13%) és FÁK-ba (+ 259%). Oroszország és Brazília külön egyezményt írt alá, amely a kvótán kívüli behozatalt engedélyezi, más országok kvótáját teljesen kimerítheti Brazília. Figyelembe véve a brazíliai viszonylag alacsony takarmány árakat, üzemi árakat és a növekv gazdaságot, Brazília teljes termelési költsége a világon a legalacsonyabb 1,37 Real/kg (0,48 USD/kg). Európai Unió-25 2005-ben a broilerhús fogyasztás várhatóan nni fog, nem egészen 1%-kal, de 8 millió tonna alatt fog maradni. A 2003-as szárazságot követ magas takarmány árak költségeinek megsznése és a madárinfluenza vírus leküzdése után az állományok helyreállítása jelentik a garanciát a termelés növekedésére. 2004 els 8 hónapjában (januártól augusztusig) Belgiumban és Hollandiában a madárinfluenza után lassan újra helyreállt a termelés. Franciaországban viszont a magas termelési költségek és a gyenge export lehetségek enyhe visszaesést hoztak. Németország és Spanyolország termelésbvülését 2004-ben az ersöd kereslet támogatta. 2004 els hat hónapjában fleg Ukrajnába, Szaúd-Arábiába és Jemenbe szállított az Európai Unió. Thaiföld Az állományban kitört madárinfluenza vírus, amely veszélyezteti a humán egészséget is, 2004-ben várhatóan 52%-kal csökkenti a broilerhús exportot. 2005-ben a thai broilerhús export várhatóan nem fogja teljesen elérni a korábbi szintet, de várhatóan 18%-kal (300.000 tonnára) újra emelkedni fog. Ez annak az eredménye, hogy a termelést átállították a friss -13-
áruról a félkész (fzött) árura, és exportra is fleg félkész terméket állítanak el. A különböz országokban bevezetett import tilalmak a legfbb okai ennek az átállításnak. A thai broiler termelés 2005-ben az elrejelzések szerint 3%-kal (9.500.000 tonnára) n. Ezt a termelésbvülést nagyban elsegíti a belföldi kereskedelem növekedése, melyet a belföldi árak erteljes csökkenése okozott. A nagy csirkecomb készletek és a termelés növekedése gyakorolnak nyomást a belföldi árakra, s az árak egyre vonzóbbá válnak az árra nagyon érzékeny belföldi lakosságra. Kína Kína broilerhús exportja 2005-ben az elrejelzések szerint 20%-kal javulni fog, elérve a 300.000 tonnát. Ennek a növekedésnek f oka a japán kereslet folyamatos emelkedése. Kína és Japán között külön egyezmény alapján történik a kereskedés: Kínának engedélye van konyhakész baromfihús szállítására Japánba. 2004-ben januártól augusztusig Kína 76.000 tonnát broilerhúst exportált Japánba. Kína broilerhús exportjának hagyományai vannak, de nem olyan rég óta magában foglalja az USA reexportját is, mely azt jelenti, hogy a terméket Kínában feldolgozzák vagy csonttalanítjákn majd tovább szállítják Japánba. Kína megegyezett az USDA-val félkésztermékek (fözött) USA-ba történ szállításáról, s ez a kínai export bvítéséhez vezethet. 2005-ben Kína broiler termelése 3%-kal növekedhet, megközelítve a 10 millió tonnát, tekintettel arra, hogy a 2003-ban és 2004-ben kitört madárinfluenza leküzdése után újra javulhat a termelés. Kanada 2005-ben a kanadai broilerhús export az elrejelzések szerint 75.000 tonna lesz, 7%-kal n az elz évhez képest. A kanadai broilerhús termelés 2004 februárjában gyakorlatilag egy sokkon ment keresztül, melyet a madárinfluenza kitörése okozott Dél-Brit-Kolumbia tartományban. Ebben tartományban van Kanada broiler és tojóállományának 16%-a, a pulyka állományának 11%-a és tojástermelésének 12%. A kanadai broiler termelés az év els hét hónapjaiban ennek ellenére csak 2%-kal esett vissza, mivel más régiók növelték termelésüket, hogy ellensúlyozni tudják Dél-Brit-Kolumbia tartomány termelés kiesését. Tekintettel az exporttilalmakra, a kanadai broiler export az elz évhez képest 20%-kal visszaesett. 2003- ban Kanada legnagyobb broilerhús export piacai az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Kuba voltak. Argentína Argentína broilerhús exportja 2005-ben várhatóan 90000 tonna lesz, mely rekordszintet jelent. A jó jövedelmezségi körülmények, valamint a kedvez valuta átváltási arány, az új piaci lehetségek, és az üzemek fejlesztésében végrehajtott a nagy befektetések okozták a rekord export lehetségét. Argentína jó export lehetségeihez a jelen év kedvez takarmány ellátása is elsegítette, valamint a 2002-es válságból történ kilábalás is hozzájárult. 2004- ben Argentína broilerhús exportja közel megduplázódott, 2004 januártól augusztusig terjed idszakban 51 %-kal emelkedett az export. 2004-ben Argentína legjelentsebb export piaca Kína, Chile, Szaud-Arábia és Dél-Afrika. Argentína kereskedelme egyezmények és nagyon agresszív kereskedelmi politikája az import függ országokra fókuszált, mint például, Dél- Korea és Japán. 2005-ben Argentína broilertermelése várhatóan elérheti a rekord 990000 tonnát. -14-
7. táblázat Broiler export (konyhakész termékek) m.e.: 1000 t 2000 2001 2002 2003 2004* 2005** Brazília 870 1226 1577 1903 2255 2480 EU (1) 849 764 877 793 805 775 Kína 464 489 438 388 250 300 Thaiföld 328 425 462 527 255 300 Argentína 11 13 23 39 75 90 Kanada 54 69 84 76 70 75 Egyesült Arab Emirátus 20 20 37 40 40 42 Szaúd Arábia 16 20 20 25 25 25 Ausztrália 13 19 15 15 16 15 Románia 1 1 4 5 7 10 Egyéb országok (2) 32 28 30 28 24 26 Összes külföld 2658 3074 3567 3839 3822 4138 USA 2231 2520 2180 2232 1976 2087 Világ összesen 4889 5594 5747 6071 5798 6225 Forrás: USDA * elzetes adatok ** elrejelzés (1) reprezentatív EU-tagállamok adatai alapján (2) 2003-ban Kolumbia és Egyiptom törölve lett az adatbázisból Kulcsfontosságú importrök Oroszország Oroszország broilerhús importja az elrejelzések szerint 2005-ben 7%-kal fog csökkenni, melyet várhatóan a TRQ végrehajtásában jelentkez nehézségek és a folyamatos engedély kibocsátások zavarai okoznak. Az elrejelzések szerint 2004-ben az USA és az Európai Unió nem fogja kimeríteni a kvótamennyiségét, habár Oroszország nem rendelt el import tilalmat a f szállító országainak egész területére vonatkozólag. A 2004-es importra nagy hatással lesz az USA üzemeinek listára vétele és a 2003 végén késedelmesen megjelent TRQ licenszek. Az Európai Unióban az új tagállamok üzemeinek felmérése okozott a nyár végén nehézséget. Oroszországban a broilerhús árak a szk készletek miatt emelkedtek. Oroszország importrei átálltak alacsonyabb minség tyúkok illetve pulykarészek szállítására. Az orosz broiler-termelés várhatóan 13%-kal fog 2005-ben emelkedni, tekintettel arra, hogy az ágazatba sok befektetést történt, nagy a kereslet és jellemzen magas az árak. Európai Unió 2004-ben várhatóan kiheveri az Európai Unió a 2003-as holland és belga madárinfluenza járvány hatásait. Az EU broilerhús importja 2004-ben az elrejelzések szerint 9%-kal csökkent az elz évhez képest (305.000 tonnára), és várhatóan 2005-ben további 2%- kal csökkenni fog (300.000 tonnára). A brazil termékek új vámtarifa besorolásba kerültek és a thai termék is konyhakész (fzött) terméknek minsülnek. A fogyasztás gyenge növekedése -15-
várható 2004-ben és 2005-ben, mivel a fogyasztók a várakozások szerint a marhahús helyett több broilert fognak fogyasztani, a magasabb marhahús árak miatt. 2004 els hat hónapjában Thaiföld piaci részaránya az EU import piacán 26%-volt. Kanada 2004 év elejei idszakában kitört madárinfluenza miatt különleges helyzet alakult ki az országban. Kanadának ki kellett egészíteni a TRQ kvótában megjelölt mennyiségeket, hogy ki tudja egészíteni a hazai termelés kiesést. A broilerhús import 2004-ben várhatóan 60%-kal emelkedik (130.000 tonnára). Habár Kanada fontosnak tartja a Brazíliából származó hús importot, Brazília mégsem fontos exportre Kanadának. Brazília csak 9.000 tonna fagyasztott broilert szállított a januártól júliusig terjed idszakban Kanadába. 2003-ban Kanada 15%-kal több broilerhúst importált az USA-ból, mint az azt megelz évben. Kanada fleg friss és htött csirkét vásárol és csak részben feldolgozottat. Japán 2005-ben Japán broiler importja elreláthatólag 6%-kal fog nni (530.000 tonnára), habár 2004-ben 28%-os visszaesést regisztráltak. Az import tilalom miatt csökkentek az igénybevehet készletek, és ennek megfelelen emelkedtek az árak. A fogyasztás is várhatóan enyhén nni fog 2005-ben, mivel számítani lehet az árak stabilizálódására. 2005-ben elreláthatólag Brazília részaránya lesz a legnagyobb az importpiacon; az USA részaránya 2004-ben júliustól-októberig bevezetett import tilalmat követ idszakban újra ntt. 2005-ben Kína és Thaiföld konyhakész termékeinek importja is várhatóan nni fog. Kína Kína importja 2004-ben a madárinfluenza miatt bevezetett piaci és kereskedelmi korlátozások miatt 51%-kal csökkent. 2005-ben várhatóan 36%-kal fog növekedni az import, elérve a 30.000 tonnát. Ennek oka várhatóan a kereslet növekedése lesz. Az USA-val szemben a madárinfluenzával kapcsolatos korlátozásokban nem lesz változás, Kína kereskedelmi politikája ezzel kapcsolatban változatlan. Brazília és Argentína viszont komoly piaci részarányokat szerzett meg a kínai piacon az USA rovására. Kína 2004 novemberében várhatóan új importszabályozást vezet be, ami a Hongkongon keresztül történ reimportra fog irányulni. Ennek az intézkedésnek a célja a dél-amerikai broilerhús importjának emelése. Szaúd-Arábia A broilerhús import 2005-ben a becslések szerint 443.000 tonna lesz, 2%-kal több, mint az ezt megelz évben. A szaúdi broilerhús kereslet növekedésének f oka a hagyományos mekkai zarándoklat lesz. Annak ellenére, hogy a kormány erteljesen támogatja a belföldi baromfitartókat, azok mégsem tudnak az importáruval szemben versenyképesek maradni. A januártól júliusig terjed idszakban a brazil broilerhús import ntt. Ugyanebben az idszakban, a francia import erteljesen csökkent, melynek oka a csökken termelés és a dollárral szemben ersöd euró. Mexikó Mexikó broilerhús importja 2004-ben az elrejelzések szerint 6%-kal ntt (356.000 tonnára) és 2005-ben várhatóan további 2%-kal (364.000 tonnára) fog emelkedni. Nagyon ers a kereslet az ún. mechanikusan feldolgozott csirkére (MSM). A mechanikusan -16-
feldolgozott csirkerészeket és pulykadarabokat kolbászok készítésére használják föl. A broilerhús iránti kereslet a viszonylag alacsony ára miatt folyamatosan n. Forrás: Fordította: Keresztessyné Mohr Katalin 8. táblázat Broiler import (konyhakész termékek) m.e.: 1000 t 2000 2001 2002 2003 2004* 2005** Oroszország 943 1281 1208 1081 930 870 Japán 721 710 744 695 500 530 Szaúd Arábia 348 399 380 430 435 443 Mexikó 227 244 267 337 356 364 Kína 588 448 436 453 220 300 EU (1) 177 190 197 337 305 300 Egyesült Arab Emirátus 111 123 136 168 180 182 Hong Kong 168 183 164 154 200 160 Ukrajna 25 64 61 88 130 150 Kanada 70 74 80 81 130 115 Egyéb országok (2) 436 383 399 474 407 394 Összes külföld 3814 4099 4072 4298 3793 3808 Világ összesen 3814 4099 4072 4298 3793 3808 Forrás: USDA * elzetes adatok ** elrejelzés (1) reprezentatív EU-tagállamok adatai alapján (2) 2003-ban Kolumbia és Egyiptom törölve lett az adatbázisból -17-
Csirke egészben 65 %-os (grillfertig) feldolgozói értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban 9. táblázat Belgium 37575,92 37568,32 33822,42 35002,11 +3,6 Csehország 31899,43 31485,71 32297,96 33188,36 +2,9 Dánia 38525,21 40628,16 36209,60 Németország 38302,05 38309,80 37988,95 37939,35 = Észtország 29860,50 30012,64 29761,28 29252,46-1,6 Görögország 42750,03 43005,84 41910,39 41855,67 = Spanyolország 37214,99 37919,29 38121,30 37594,22-1,3 Franciaország 47198,01 46960,40 46567,10 46506,30 = Írország 45363,04 45353,86 44974,02 44915,30 = Olaszország 33977,63 33984,50 33699,88 34879,73 +3,6 Ciprus 49397,50 48557,05 49361,13 48880,57-0,8 Lettország 33547,65 33109,55 32989,11 32483,43-1,4 Litvánia 31573,66 31142,16 30893,59 30956,06 +0,3 Magyarország 37543,78 36917,26 36952,71 37766,68 +2,2 Málta 39674,73 39491,22 39074,70 38984,52-0,1 Hollandia 35830,95 35343,88 35047,87 Ausztria 44900,75 44988,06 44694,61 44653,39 = Lengyelország 26257,91 26596,89 27339,79 27705,52 +1,5 Portugália 46475,48 44488,80 36273,32 28882,86-20,3 Szlovénia 43938,63 43994,48 43853,95 43755,09-0,1 Szlovákia 34915,94 35301,86 35136,10 35298,28 +0,6 Finnország 48554,64 48641,09 48361,16 48028,77-0,6 Svédország 45417,42 46537,76 47946,96 UK 34464,43 34365,13 33354,30 33215,29-0,3 EU-25 37395,97 37397,01 36751,44 36657,82-0,1 Forrás: EU Bizottság, AKII * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 44. héten 1 euró = 247,16 Ft 45. héten 1 euró = 245,70 Ft 46. héten 1 euró = 245,09 Ft 47. héten 1 euró = 244,77 Ft m.e: Ft/100 kg 2004 Változás a 44. hét 45. hét 46. hét 47. hét 47. héten az elz héthez képest -18-
10. táblázat A BROJLER ÉS A TOJÁS PIACI ÁRA NÉHÁNY KÖZÉP- ÉS KELET- EURÓPAI ORSZÁGBAN Termék 1. Brojler 2. Tojás élsúly Litvánia 1) Cseh Közt. 2) Észtország 3) Németország 4) Szlovákia 5) ár hét ár hét ár hét ár hét ár hét 303,41 46 176,19 47 293,42 47 166,96 47 172,90 47 100 darab 1256,00 47.... 1249,00 47 1107,3* 40 1256,00 47 Termék 1. Brojler 2. Tojás Mértékegység Mértékegység Románia 6) Lettország 7) Lengyelorsz. 8) Magyarország 9) Ausztria 10) ár hét ár hét ár hét ár hét ár hét élsúly 643,57 42 329,01 46 165,98 46 174,84 47.... 100 darab 1755,00 42 1424,00 46.... 1447,00 47 1183,00 47 Forrás: AGRIMIS, ZMP Berlin Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 46. héten 1 euró = 245,09 Ft 47. héten 1 euró = 244,77 Ft /* nagykereskedelmi ár Alapvet jellemzk: 1. Brojler: élsúly:1,5 kg 2. Tojás: L méretosztály (63-73 g) Eltérések az alapvet jellemzktl: 1) Brojler: nincs szabvány 2) Brojler: élsúly 1,8 kg 3) Brojler: vágósúly 1,3 kg (Ár= Ft/ vágósúly kg) 4) Tojás: 2003.jan.1-jétl csak nagykereskedelmi ár áll rendelkezésre, Brojler: élsúly 1,7 kg 5) Brojler: élsúly 1,85 kg 6) nincs eltérés az alapvet jellemzktl 7) Brojler: vágósúly (Ár=Ft/ vágósúly kg) 8) Brojler: élsúly legalább 1,2 kg 9) Brojler: élsúly legalább 1,2 kg 10) Brojler: nincs szabvány -19-
A Baromfi kiadvány kéthetente jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói, valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. A Baromfi kiadványon kívül kínáljuk még a Élállat és Hús Gabona és Ipari Növények Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs-burgonya kiadványokat is. A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Hegeds Nóra, Tel: 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is. KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-3307 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:akii@akii.hu A K I -20-