TÖRÖKBÁLINT VÁROS KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATÁNAK TANULMÁNYTERVE 1.) MŰSZAKI LEÍRÁS

MÉRNÖKIRODA Kft. 1033 Budapest, Polgár u. 12. I./6. Postacím: 1300 Budapest, Pf. 4. Tel.: (1) 368-8343, 368-9063, T/F.: (1) 453-2449 E-mail: pej.kalman@tandemkft.hu Tervszám : 756/2012. TÖRÖKBÁLINT VÁROS KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATÁNAK TANULMÁNYTERVE 1.) MŰSZAKI LEÍRÁS Megbízó: Törökbálint Város Önkormányzata Budapest, 2012. október hó

MÉRNÖKIRODA KFT. -2- Műszaki leírás A DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTÉK : A TANDEM Mérnökiroda Kft munkatársai, Felelős tervező : Pej Kálmán okleveles építőmérnök Mérnök kamarai nyilvántartási szám: KÉ-T-Tell/01-5207 Külső munkatárs: Barna Miklós

MÉRNÖKIRODA KFT. -3- Műszaki leírás TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 5 2. A TANULMÁNYTERV CÉLJA... 5 3. ELŐZMÉNYEK... 5 3.1. BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT MELLETTI KERÉKPÁRÚT... 5 3.2. DÉL-BUDAKÖRNYÉKI KISTÉRSÉG KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZAT TANULMÁNYTERVE... 6 3.3. TÖRÖKBÁLINT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ... 6 3.4. TÖRÖKBÁLINTI KERÉKPÁROS KONCEPCIÓ... 6 3.5. MEGLÉVŐ LÉTESÍTMÉNYEK... 6 4. A KERÉKPÁROSBARÁT TELEPÜLÉS JELLEGZETESSÉGEI... 6 4.1. A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ELŐNYEI... 6 4.2. A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS JELENLEGI HELYZETE... 9 4.3. KERÉKPÁROZÁSI IGÉNYEK TÍPUSAI... 10 4.4. KIEGÉSZÍTŐ LÉTESÍTMÉNYEK... 12 5. A KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK FAJTÁI... 12 5.1. ÖNÁLLÓ KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK... 13 5.1.1. Kerékpársáv... 13 5.1.2. Közút melletti kétirányú kerékpárút... 14 5.1.3. Közút melletti kétoldali egyirányú kerékpárút... 15 5.1.4. Elválasztott gyalog- és kerékpárút... 15 5.1.5. Elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút... 16 5.2. AZ ÚTPÁLYA FELÜLETÉN BURKOLATI JELLEL JELÖLT KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK... 17 5.2.1. Kerékpáros nyom... 17 5.2.2. Nyitott kerékpársáv... 18 5.3. NEM ÖNÁLLÓ KIALAKÍTÁSÚ, DE KERÉKPÁROZÁS CÉLJÁRA IGÉNYBE VEHETŐ VEGYES FORGALMÚ FELÜLETEK... 19 5.3.1. Széles forgalmi sáv... 19 5.3.2. Autóbusz forgalmi sáv... 20 5.3.3. Csillapított forgalmú terület... 21 5.3.4. Egyirányú forgalmú utca... 22 5.3.5. Részlegesen vagy teljesen burkolt útpadka... 23 5.3.6. Kisforgalmú utca... 23 5.3.7. Párhuzamos szervizút... 24 5.3.8. Árvédelmi töltés... 25 5.3.9. Erdészeti üzemi út... 25 5.3.10. Mezőgazdasági út... 26 5.4. AZ ELEMEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI... 26 6. A TERVEZÉS ALAPELVEI... 28 6.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI SAJÁTOSSÁGOK... 28 6.2. INTÉZMÉNYEK ELÉRHETŐSÉGE... 29 6.3. IDEGENFORGALMI SZEMPONTOK... 29 7. VIZSGÁLATOK, ELEMZÉSEK... 30 7.1. FORGALMI VIZSGÁLAT... 30 7.2. BALESETI ADATOK... 34 8. A TERVEZETT NYOMVONAL RÉSZLETES ISMERTETÉSE... 34 8.1. 1. ÜTEMBEN MEGVALÓSÍTÁSRA JAVASOLT HÁLÓZATI ELEMEK... 35 8.1.1. Észak-nyugat dél-kelet irány... 35 8.1.2. Dél-nyugat észak-kelet irány... 36 8.2. 2. ÜTEMBEN MEGVALÓSÍTÁSRA JAVASOLT HÁLÓZATI ELEMEK... 37 8.2.1. Településen belüli nyomvonalak... 37 8.2.2. Regionális kapcsolatok... 38

MÉRNÖKIRODA KFT. -4- Műszaki leírás 8.3. 3. ÜTEMBEN MEGVALÓSÍTÁSRA JAVASOLT HÁLÓZATI ELEMEK... 39 8.3.1. Településen belüli nyomvonalak... 39 8.3.2. Regionális kapcsolatok... 39 9. KÖLTSÉGBECSLÉS... 40 9.1. ALKALMAZOTT FAJLAGOS KÖLTSÉGEK... 40 9.2. A JAVASOLT KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZAT KÖLTSÉGBECSLÉSE... 41 10. A KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZAT ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI ÁGAK KAPCSOLATA... 42 10.1. KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉS... 42 10.2. AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS... 42 11. JAVASOLT PÁLYASZERKEZETEK... 43 12. A KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZAT KIEGÉSZÍTŐ LÉTESÍTMÉNYEI... 44 12.1. KERÉKPÁRPARKOLÓK, - TÁMASZOK... 44 12.1.1. Alapelvek... 44 12.1.2. A szükséges kerékpártárolók számának meghatározása... 45 12.1.3. Rövid idejű parkolást lehetővé tevő létesítmények... 46 12.1.4. Hosszú idejű tárolást lehetővé tevő létesítmények... 47 12.2. ÚTIRÁNYJELZŐ TÁBLARENDSZER... 48 12.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER... 49 12.4. KERÉKPÁROS PIHENŐHELYEK... 49 12.5. KORLÁTOK ÉS SOROMPÓK... 49 13. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK... 50 14. EGYEZTETÉSEK... 52

MÉRNÖKIRODA KFT. -5- Műszaki leírás 1. BEVEZETÉS Törökbálint Város Önkormányzatának (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 79.) megbízásából elkészítettük a város kerékpárforgalmi hálózatának tanulmánytervét. A tervezés során a területet bejártuk, megfigyeltük a kerékpározási igényeket és szokásokat, megvizsgáltuk a különféle lehetőségeket. A nyomvonalak kialakításával kapcsolatban az Önkormányzat képviselőjével és a helyi civilekkel egyeztettünk. Szempontjaikat, javaslataikat a tanulmányterv készítése során figyelembe vettük. Jelen dokumentáció a tervezett hálózat ismertetése mellett tartalmazza a kerékpáros közlekedés fejlesztésére vonatkozó aktuális és legfontosabb adatokat, előírásokat, szempontokat is továbbá javaslatot ad a hálózat ütemezett kiépítésére. 2. A TANULMÁNYTERV CÉLJA A tanulmányterv elkészítésének célja az, hogy a város kül- és belterületén meghatározzuk azokat a fontos kerékpárosok által használt, vagy a jövőben használandó útvonalakat, melyen keresztül a városon belüli célpontok, városrészek és a környező települések elérhetőek. A javasolt nyomvonalaknak alkalmasaknak kell lenni a városon belüli helyi igények, a regionális kerékpározási igények kielégítésére, illetve a meglévő és távlati fejlesztésekkel való kapcsolat megteremtésére. A kerékpárforgalmi hálózat kialakítása javítja a területrészek elérhetőségét, kedvező hatással lesz a forgalom biztonságára, hozzájárulhat a városi forgalomcsillapításhoz, várhatóan csökkenti a környezet motorizációs terhelését és a város vezetői számára lehetővé teszi a kerékpárforgalmi fejlesztések tervszerű megvalósítását. A tanulmánytervnek nem célja a részletes nyomvonaltervek kidolgozása. Főleg irányokat és figyelembe veendő útvonalak határoztuk meg, továbbá javaslatot tettünk a kiépítés módjára. A részletes tervezés során az egyes szakaszok kialakítást adott esetben egyeztetni kell az út kezelőjével és az önkormányzattal, még a részlet tervezés előtti fázisában. A kijelölt nyomvonalak elsődlegesen útvonal hálózati elemek, a pontos jelleg és elhelyezés a későbbi, részletes tervezés része lesz, bár törekedtünk a használható, és a tervezés jelen fázisához illeszkedő legpontosabb meghatározásukra. Jelen tanulmányterv a pályáztatás során a belterületi hálózat kiépítésre vonatkozóan a pályázati anyag projekttervének alapja is. 3. ELŐZMÉNYEK 3.1. Bajcsy-Zsilinszky út melletti kerékpárút 2000-ben irodánk tervezte a Bajcsy-Zsilinszky út melletti egyoldali kétirányú kerékpárutat, amelyet azóta a település megépített, azonban gyalogjárdaként helyezte üzembe. A létesítmény paraméterei az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások követelményeit nem elégíti ki.

MÉRNÖKIRODA KFT. -6- Műszaki leírás 3.2. Dél-Budakörnyéki Kistérség kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve Szintén irodánk készítette 2003-ban a Dél-Budakörnyéki kerékpárforgalmi hálózat tanulmánytervét. A terv Törökbálint belterületét nem vizsgálta szorosan, így többek között - annak kiegészítésével készítettük jelen tanulmányunkat. 3.3. Törökbálint közlekedésfejlesztési koncepció 2010-ben a ProUrbe Kft. elkészítette a város közlekedésfejlesztési koncepcióját, azonban abban a kerékpáros hálózatra teljes javaslat nem szerepel. A javasolt kerékpárforgalmi hálózatot a tanulmányunk készítésekor figyelembe vettük. 3.4. Törökbálinti kerékpáros koncepció 2012-ben elkészült a település kerékpáros koncepciója. A koncepcióban szereplő hálózati tanulmányt a tervünk alapjának tekintettük, annak kiegészített, logikailag egymásra épülő ütemezéssel ellátott verzióját készítettük el; figyelembe véve az e-út 03.04.11 (ÚT.2.2-203:2010) Műszaki előírást és a 2012-ben kiadott Kerékpárforgalmi létesítmények Tervezése tervezési útmutatóját. 3.5. Meglévő létesítmények Törökbálint területén jelenleg csak a TÓPARK beruházás keretein belül, magánterületen megvalósult kijelölt kerékpárforgalmi létesítmény található; a tó déli oldalán egy elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút halad. 4. A KERÉKPÁROSBARÁT TELEPÜLÉS JELLEGZETESSÉGEI A városi kerékpárforgalmi hálózat fejlesztésének javaslatai elsősorban azt célozzák, hogy a település kerékpárosbarát kialakításával elősegítse ezen egyre népszerűbb és Törökbálint területén is előszeretettel használt közlekedési mód erősödését és a közlekedési ágak közötti szerepének kiemelését. Az alábbiakban azokat a legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban, ami ahhoz szükséges, hogy a város döntéshozói hozzájáruljanak a városi életminőség javításához azáltal, hogy a kerékpárosbarát közlekedési felületeket, szolgáltatásokat támogatják. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése magával hozza a kerékpárral megtett utazások számát, csökkentve ezzel a gépkocsiforgalom okozta környezeti terhelést. Továbbá a kerékpár sokkal kevesebb helyet vesz igénybe az utakon, így adott keresztmetszetben nagyobb forgalom tud lebonyolódni. 4.1. A kerékpáros közlekedés előnyei A kerékpár nem szennyezi a környezetet, hiszen a legtisztább energiával üzemel: izomenergiával. Ezért kellene előnyt adni neki azokkal a közlekedési eszközökkel szemben, amelyek szennyezik a környezetet, az emberek egészségét károsítják, és nehezítik a városi létet. A kerékpározás nagyfokú szabadságérzetet nyújt, szemben a zsúfolt tömegközlekedési eszközökkel.

MÉRNÖKIRODA KFT. -7- Műszaki leírás A kerékpáros nem függ utastársaitól. Mivel egyedüli utasa kerékpárjának, akkor indul el útjára, amikor ő indulni akar. Ezért a kerékpáros jobban tud gazdálkodni idejével is. A kerékpár bármilyen forgalmi helyzetben rugalmas - a forgalmi dugók, fizikai akadályok kikerülhetők a kis helyigényű kerékpárral - míg az autók, buszok a forgalmi akadályokra érzékenyek, jelentősen késhetnek. Ezek eredményei, hogy egy adott kerékpárral történő városi utazás menetideje igen nagy pontossággal kiszámítható, ezért a legmegbízhatóbb, legpontosabb városi közlekedési forma. Kerékpárral közlekedve idő takarítható meg. A kerékpárost nem érik a forgalmi dugók okozta stressz helyzetek, a kényszerű veszteglés tehetetlen dühe. A kerékpár nagyszerű találmány, mert kerékpározni a leghatékonyabb nemmotorizált mozgásforma, ezért kerékpározik sok idős ember is, akik számára már a buszmegállóig való gyaloglás is óriási tehertétel lenne. A kerékpár 'háztól házig' visz, ezért a legkényelmesebb közlekedési forma városban. Az alábbiakban néhány összehasonlító adatot közlünk, a kerékpározás és más közlekedési módok összehasonlítása céljából. Az adatok közelítőek, csak tájékoztató jellegűek. A kerékpár kevesebb helyet használ, több marad közösségi térnek. 4.1. ábra: 3,50 m széles sávon 1 óra alatt maximálisan áthaladni képes személyek száma Mivel a kerékpárral háztól házig lehet menni, a városi közlekedésben a személygépkocsival szemben 5 km-en belül, a tömegközlekedéssel szemben 8-10 km-en belül gyorsabb az eljutás.

MÉRNÖKIRODA KFT. -8- Műszaki leírás 4.2. ábra: Eljutási idő különböző közlekedési módokkal A kerékpározás baleseti kockázata 18-60 éves kor között sokkal kisebb, ahhoz viszonyítva, hogy ha az ember személygépkocsit vezet. 4.3. ábra: Járművezetők és kerékpárosok baleseti kockázata Kerékpáron ülve a belélegzett szennyeződés 30-40%, ahhoz képest, ha valaki gépkocsiban ül. Mivel a kerékpáros a forgalmi sávtól távolabb és magasabban helyezkedik el.

MÉRNÖKIRODA KFT. -9- Műszaki leírás 4.4. ábra: Járművezetők és kerékpárosok által belélegzett szennyező anyagok 4.2. A kerékpáros közlekedés jelenlegi helyzete Általános jelenség, hogy az emberek számára egyre fontosabb lesz az élet minősége. Az élet minőségét pedig döntően befolyásolja a közlekedési rendszer. A nálunk gazdaságilag fejlettebb országokban a közlekedési rendszer szerves, integrált részét képezi a kerékpáros közlekedés. Ezekben az országokban közlekedési eszköznek tekintik a kerékpárt. Még nagyobb városokban is nagyon jelentős, 10-60 %-os részarányt képvisel a kerékpáros forgalom (pl.: Hollandia, vagy a magyarországi alföldi településeken). A forgalom fejlődésére vonatkozó előrejelzések a kerékpárforgalom eltűnésével számoltak. A kerékpárosok azonban soha nem tűntek el teljesen. Vidéki kis és közepes nagyságú településeken a kerékpár soha nem játékszer volt, hanem közlekedési eszközként használták és használják ma is. Ha nem elégséges a közforgalmi közlekedés és/vagy saját személygépkocsival nem rendelkezők egyedül a kerékpárral tudnak nagyobb távolságokat megtenni. A gyermekeket ezzel viszik óvodába, iskolába, ezt használva intézik ügyeiket. Az országos útvonalak forgalomszámlálási adatai azt mutatták, hogy a kerékpáros forgalom csökken, a gépjármű forgalom pedig nő, vagy stagnál. Ebből általában azt a téves következtetést vonják le, hogy a kerékpározásra nincsen igény. Kerékpár forgalom alakulása a teherforgalom függvényében kerékpár forgalom[%] 30 25 20 15 10 5 0 0 5 10 15 20 teher forgalom[%] 4.5. ábra: Kerékpárforgalom alakulás a teherforgalom függvényében

MÉRNÖKIRODA KFT. -10- Műszaki leírás Ennek egyik oka az is, hogy kerékpározásra nem csak közutakat használják, de erre vonatkozóan nincsenek forgalomszámlálási adatok. Meglátásunk szerint a kerékpározási igényeket nem visszaszorítani, hanem biztosítani kell a színvonalas kerékpározás lehetőségét. Az 4.5. ábrán látható, hogy a teherforgalom és a kerékpárforgalom fordított arányban áll egymással. Így azokon az útvonalakon, ahol van kerékpározásra igény és teherforgalom nagysága a 10 %-ot meghaladja ott a kerékpáros közlekedést már kevesen választják. Ahol sok volt a súlyos, vagy halálos kerékpáros baleset, ott elsősorban forgalomtechnikai beavatkozásokat tettek (veszélyt jelző tábla, kerékpárosok kitiltása). Jelentős szemléletbeli hiányosság, hogy - persze eltérő okokból- sem a gépjárművezetők, sem pedig a gyalogosok nem tekintik a kerékpárt közlekedési eszköznek, de ennek eredményként balesetveszélyes helyzetek alakulnak ki. A kerékpározásra megvan az igény, akár látens formában is. Hosszú távon azt lenne célszerű elérni, hogy a közlekedők saját belátásuk és döntésük alapján választani tudjanak a közlekedési ágak között, és választásukkal tudatában legyenek annak, hogy azzal milyen mértékben terhelik a környezetet. Azt is tisztán kell látni, hogy - főleg a városok belterületi szakaszán - a kerékpárforgalmi nyomvonal kialakítása mellett sok esetben foglalkozni kell a parkolás, a gyalogos forgalom és teherforgalom kérdéseivel is. Ma már a forgalom fejlődésére vonatkozó előrejelzések a kerékpárforgalom nagy mértékű erősödését mutatják. A kiépülő kerékpárforgalmi hálózatok összefüggő rendszere olyan forgalomvonzó létesítmény, ami a kerékpáros kedvet és az igényeket jelentősen megnöveli. A már elkészült és egymással összefüggő szakaszok tapasztalatai alapján nemcsak megnő a kerékpárosok száma, de mellettük egyéb szabadidős tevékenységek is megjelennek a kerékpárforgalmi létesítményeken. 4.3. Kerékpározási igények típusai A keletkező kerékpáros igények azonban csak akkor szolgálhatóak ki, ha a kerékpárutak kialakítása megfelelő a számukra. A főutak nagy forgalma például elrettentő mind a kerékpárosok, mind pedig más egyéb szabadidős tevékenységet végzők számára. Figyelembe kell tehát venni, hogy hol és milyen módon jelentkeznek az igények, hogy a kerékpárforgalmi létesítmény típusa és paraméterei ezeknek megfelelően legyenek kialakítható. I.)TELEPÜLÉSEK ÉS VONZÁSKÖRZETÜK KERÉKPÁROZÁSI IGÉNYE - közlekedési célú kerékpározási igény: egy településen belül, vagy annak szűk körére kiterjedő helyváltoztatási igény, amelynek célja az, hogy a kerékpárral kényelmesebben és gyorsabban elérhető legyen az úti cél. A használat jellemző távolsága 1-4 km, gyakorisága általában minden napos. A Főváros perem kerületeiben és a vidéki városokban nagyon jellemző ez a fajta kerékpár használat. A nagy forgalom, vagy a balesetek miatt egy idő után kerékpárutat építenek. Ez a fajta kerékpározás általában egyénileg történik, ritkán azonban csoportos kerékpározás is megfigyelhető. Aki naponta munkába járásra vagy

MÉRNÖKIRODA KFT. -11- Műszaki leírás munkaeszközként használja kerékpárját, az jellemzően nagy sebességgel, gyakorlottan magabiztosan halad akár a gépjármű forgalomban is, jól ismerik a kedvező útvonalakat. A kerékpáros a napi közlekedés egyenrangú résztvevője. Az ilyen igény kiszolgálására nem feltétlenül költséges kiépítésű létesítmény a célszerű. Ennek a kerékpározási igénynek jobban megfelel a jellemző nyomvonalak kerékpáros útvonalként történő kijelölése. A kerékpár, mint jármű integrálása a közforgalomba (melynek egyébként része!) forgalomtechnikai eszközökkel, figyelemfelkeltő intézkedésekkel érhető el. - szabadidős/turisztikai kerékpározás: ez a fajta kerékpározás már nagyobb területre kiterjedő helyváltoztatási igény, célja a pihenés, vagy a pihenés területének elérése (pl.: horgászat, vagy strand, stb.). A használat jellemző távolsága 2-5-10 km, gyakorisága naponta, vagy hetente néhány alkalom. Ez a fajta kerékpározási igény már bárhol előfordulhat, főként a forgalomvonzó létesítmények megközelítését célozza meg, vagy éppen a kerékpározás öröméért történik. A leggyakoribb formája a csoportos kerékpározás, tehát családok, baráti közösségek időtöltése. Jellemző igény az egymás mellett kerékpározás. A szabadidős kerékpározók kisebb sebességgel haladnak, és esetenként gyakorlatlanok. A kisgyermekek általában változó sebességgel, gyakori irányváltoztatással haladnak, ezért rájuk nagyobb veszélyt jelent a gépjárműforgalom, kerékpárral is figyelmesen kell mellettük elhaladni. Ennek a kerékpáros igénynek a jellegéből adódóan célszerűbb önálló létesítményt építeni. A kerékpárosok általában nem figyelik a forgalom résztvevőit, egymással, vagy a környezettel vannak kapcsolatban, aminek eredményeként veszélyforrást jelentenek. Céljuk nem kifejezetten a gyors úti cél megközelítés, sokkal inkább a kerékpározás maga. - kerékpározás, mint sport: a közepes és a nagyobb településeken és külterületen sport, vagy túrakerékpáros formában van jelen. Egyénileg vagy, szervezetten, nagyobb csoportokban közlekednek, általában hétvégén, vagy a nyári szünidő alatt. Naponta nagy távolságokat tesznek meg, akár 50-100 km-t és gyakran a közutakat is igénybe veszik. A hegyi és terep kerékpározás igénye is e csoportba tartozik. Egyéni és csoportos formában is megfigyelhető. Ezek a kerékpárosok gyakorlottak és bátrabbak, szolgáltatási szint tekintetében magas elvárásaik vannak. Az ilyen igényeket kiszolgáló létesítmények tervezése és kijelölése külön elbírálást követel. Az ilyen kerékpárosok gyakran egyedi útvonalterv alapján közlekednek, sokszor szándékosan nem használják a kiépített kerékpárforgalmi létesítményeket. II.) TÁJEGYSÉGRE KITERJEDŐ KERÉKPÁROZÁSI IGÉNY - távolsági túra kerékpározási igény: jellemzője, hogy szabadidőben (hétvégén, nyári szünetben) történik, magányosan vagy csoportosan. A túrázók naponta nagy távolságokat tesznek meg, útjuk során mindig máshol szállnak meg. Naponta kb. 40-90 km távolságot tesznek meg, a kerékpározás a közúton történik. Ez is megfigyelhető egyéni, de csoportos formában is. - területet bejáró kerékpározási igény: a jellemzője megegyezik az előzővel, de a szállás mindig ugyanott van. A kerékpározók reggel elindulnak és estére visszaérkeznek a kiinduló pontra. A napi kerékpározási távolság kb. 30-50 km. Azért tesznek meg rövidebb távolságot, mert megnézik a települések történelmi és kulturális érdekességeit, vagy a táj természeti értékeit. Egyéni és csoportos formában is megfigyelhető. A szabadidős kerékpározás során erre van a legnagyobb igény, a kerékpáros központok és körzetek ezt az igényt elégítik majd ki. Jelenleg e célra nincs kialakított rendszer.

MÉRNÖKIRODA KFT. -12- Műszaki leírás - Előfordulhat az említett két eset kombinációja is. A jellemző kerékpározási távolság ez esetben is kb. 30-50 km. III.) ORSZÁGOK KÖZÖTTI KERÉKPÁROZÁSI IGÉNY - területre kiterjedő, vagy távolsági kerékpározási igény, jellemzője az, hogy a helyváltoztatás kiterjed más ország területére is. Ilyen pl. Duna menti kerékpározás igénye (pl.: Passau-Bécs-Budapest). Ez is történhet egyéni vagy csoportos formában. Megjelenése ma még gyakran szórványos megjelenésű, de jelentősége a jövőben egyre nőni fog. Ha a különböző kerékpározási igények megjelenítését három különböző színű átlátszó térképfólián ábrázolva képzelnénk el, és ezeket egymásra tennénk, akkor valószínűleg lennének olyan szakaszok ahol a háromfajta igény vonalai fednék egymást. A kiépítés ütemezésében nyilván az olyan kerékpárforgalmi szakaszokat célszerű előtérbe helyezni, amely többfajta igényt is kiszolgál. Ezeket ma már az állami támogatású pályázatokon is előnyben részesítik. 4.4. Kiegészítő létesítmények Egy település, vagy város csak akkor mondható kerékpárbarátnak, ha minden olyan terület, ami gépjárművel vagy gyalogosan megközelíthető, megközelíthető kerékpárral is, megfelelő burkolaton, akadálytalanul és zavartalanul. Ezen túl a megfelelő kiegészítő létesítmények is elengedhetetlenek: Kerékpártámaszok és tárolók telepítése a közintézményekhez, kereskedelmi és szolgáltató létesítményekhez Útirányjelző táblák telepítése Turisztikai információs rendszer kialakítása Térképek, tájékoztatók készítése Pihenőhelyek, paddal, esővédelemmel, vízvételi hellyel Korlátok, sorompók, védő berendezések Néhány könnyen elérhető kerékpár-szervizre is szükség van a kerékpáros útvonalak mentén. 5. A KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK FAJTÁI Az alábbiakban felsoroljuk azokat a kerékpárforgalmi létesítmény fajtákat, amelyekből felépíthetők a kerékpárforgalmi nyomvonalak és hálózatok. (Forrás: A kerékpározás útjai II. Kézikönyv a kerékpáros közlekedés fejlesztéséhez). A felsoroltak között olyanok is lesznek, melyeknek a jelen tervezési feladatban nincs szerepük, de adott körülmények között lehet jelentőségük. A kerékpárforgalmi létesítményeket alapvetően három csoportba sorolhatjuk. I. Önálló kerékpárforgalmi létesítmények: o Kerékpársáv o Közút melletti kétirányú kerékpárút

o o o MÉRNÖKIRODA KFT. -13- Műszaki leírás Közút melletti kétoldali egyirányú kerékpárút Elválasztott gyalog- és kerékpárút Elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút II. Az útpálya felületén burkolati jellel jelölt kerékpárforgalmi létesítmények: o Kerékpáros nyom o Nyitott kerékpársáv III. Nem önálló kialakítású, de kerékpározás céljára igénybe vehető vegyes forgalmú felületek: o Széles forgalmi sáv o Autóbusz-forgalmi sáv o Csillapított forgalmú terület o Egyirányú forgalmú utca o Részlegesen vagy teljesen burkolt útpadka o Kisforgalmú utca o Párhuzamos szervizút o Árvédelmi töltés o Erdészeti üzemi út o Mezőgazdasági út 5.1. Önálló kerékpárforgalmi létesítmények 5.1.1. Kerékpársáv Az úttesten útburkolati jellel, vagy a meglévő útpálya szélesítésével kialakított, annak egy vagy két szélén kijelölt, a menetirány szerinti jobb, vagy egyirányú forgalmú úton, a bal oldalon útburkolati jellel jelölt különleges forgalmi sáv, amely a kerékpárosok közlekedésére szolgál (segédmotoros kerékpár nem használhatja).

MÉRNÖKIRODA KFT. -14- Műszaki leírás 5.1. ábra: Kerékpársáv 5.2. ábra: Kerékpársáv 5.3. ábra: Kerékpársáv 5.4. ábra: Kerékpársáv 5.1.2. Közút melletti kétirányú kerékpárút A közúti forgalom által használt felületektől a kerékpáros közlekedés céljára elkülönített út, amelyen csak kerékpárosok és korlátozott körülmények között (20 km/h-nál kisebb sebességgel) segédmotoros kerékpárok közlekedhetnek. Műszaki jellemzőinek meghatározásához figyelembe kell venni a kerékpározás célcsoportjait. A kerékpárút létesítésével egy időben lehetőleg gyalogjárda is épüljön ott, ahol a gyalogos forgalom megjelenése várható, mert különben a gyalogosok is igénybe veszik a kerékpárutat.

MÉRNÖKIRODA KFT. -15- Műszaki leírás 5.5. ábra: Közút melletti kétirányú kerékpárút5.6. ábra: Közút melletti kétirányú kerékpárút 5.7. ábra: Önálló vonalvezetésű kétirányú kerékpárút 5.8. ábra: Önálló vonalvezetésű kétirányú kerékpárút 5.1.3. Közút melletti kétoldali egyirányú kerékpárút Az egyirányú kerékpárút a közút két oldalán elhelyezett, attól szegéllyel elválasztott, a forgalmi sáv felületétől eltérő szinten kialakított kerékpárforgalmi létesítmény. Az egyirányú kerékpárút a közúti pálya két oldalán helyezkedik el, így a közúti forgalommal azonos oldalon és velük megegyező irányú haladást biztosít, ami forgalmi és forgalombiztonsági szempontból kedvező. Lakott területen a kétoldali, önálló vonalvezetésű kerékpárút a forgalom természetes rendje szerinti közlekedést tesz lehetővé, így ez a létesítmény a kerékpársávval kedvezően kombinálható. 5.1.4. Elválasztott gyalog- és kerékpárút A gyalogos és kerékpáros közlekedésre a közúti forgalom által használt felületektől elkülönített út, amelyen csak gyalogosok, kerékpárosok és korlátozott körülmények között (20 km/h-nál kisebb sebességgel) segédmotoros kerékpárok közlekedése megengedett. A két felület egymástól fizikailag vagy optikailag elválasztott. Az elválasztás lehet burkolati jel,

MÉRNÖKIRODA KFT. -16- Műszaki leírás 5 cm magas kiemelt szegély, korlát, stb. Újonnan létesülő gyalog- és kerékpárútnál kiemelten ajánlott a szintbeni, vagy más fizikai elválasztás. A gyalog- és kerékpárút olyan kialakítású is lehet, hogy a gyalogos forgalom mellett csak egyirányú kerékpáros közlekedés megengedett. 5.9. ábra: Elválasztott gyalog- és kerékpárút 5.10. ábra: Elválasztott gyalog- és kerékpárút 5.11. ábra: Elválasztott gyalog- és kerékpárút 5.12. ábra: Elválasztott gyalog- és kerékpárút 5.1.5. Elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút A gyalogos és kerékpáros közlekedésre a közúti forgalom által használt felületektől elkülönített út, amelyen csak gyalogosok, kerékpárosok és korlátozott körülmények között (20 km/h-nál kisebb sebességgel) segédmotoros kerékpárok közlekedése megengedett. A gyalogos és kerékpáros forgalom azonos, elválasztás és jelölés nélküli felületen halad. Lakott területen kívül a segédmotoros kerékpár közlekedését akkor nem kell megtiltani, ha a kerékpárút szélessége legalább 2,0 m, a gyalog- és kerékpárút szélessége pedig legalább 3,0 m.

MÉRNÖKIRODA KFT. -17- Műszaki leírás 5.13. ábra: Elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút 5.2. Az útpálya felületén burkolati jellel jelölt kerékpárforgalmi létesítmények 5.2.1. Kerékpáros nyom A kerékpáros nyom ott alkalmazható, ahol a kerékpáros forgalom közúti forgalomtól való elválasztása nem feltétlenül szükséges, vagy a szabályozási szélességen belül valamilyen okból nem lehetséges, vagy fontos a kerékpáros forgalom jelenlétének kihangsúlyozása, vagy a kerékpárforgalom szempontjából fontos a hálózati elemek folytonosságának jelölése. A kerékpáros nyom a gépjárművezetők számára figyelem felhívó hatású, a kerékpárosoknak pedig a haladás célszerű nyomvonalát és irányát jelzi. Ilyen helyszínek lehetnek közepes forgalmú utak, a csomóponti átvezetések, járműosztályozók, vagy az egyirányú utcában közlekedő kerékpárosok helyének kijelölése, stb. A kerékpáros nyom nem önálló épített létesítmény, hanem a meglévő útpálya vagy forgalmi sáv felületére felfestett sárga színű burkolati jel, tehát a kerékpáros nyom nem növeli meg az útpálya vagy forgalmi sáv szélességét, hanem azon helyezkedik el. A burkolati jelek pontos helyzetét az alkalmazás környezetének, körülményeinek körültekintő figyelembe vételével kell meghatározni. A párhuzamos parkolók mellett kialakításra kerülő kerékpáros nyomnál figyelembe kell venni az ajtónyitások miatti oldalakadály távolságot. A jeleket ennek figyelembe vételével kell elhelyezni a burkolaton. A kerékpáros nyom alkalmazható normál szélességű forgalmi sávon belül (3,0-3,5 méter) vagy az útkategóriához tartozó forgalmi sávnál szélesebb forgalmi sávban (3,5-4,5 méter).

MÉRNÖKIRODA KFT. -18- Műszaki leírás 5.14. ábra: Kerékpáros nyom 5.15. ábra: Kerékpáros nyom 5.2.2. Nyitott kerékpársáv A nyitott kerékpársáv olyan különleges kerékpársáv, amely a kerékpárosok számára létesül, de indokolt esetben mind a kerékpárosok, mind a gépjárművek átléphetnek a mellettük lévő forgalmi sávba. A nyitott kerékpársáv lakott területen a kerékpárosok haladási helyét jelöli ki az útpálya szélességén belül ott, ahol zárt kerékpársáv kialakítására nem áll rendelkezésre elegendő szélesség. A közúti forgalom a kerékpáros részére kijelölt nyitott kerékpársávot is igénybe veheti, de csak akkor, ha azon nem közlekedik kerékpáros. Szükség esetén a kerékpáros is kiléphet a nyitott kerékpársáv területéből. E sávok kiépítése olyan utaknál, amelyeknél fokozott a parkolási igény és intenzív az átmenő forgalom, vagy nagy a rakodási igény, csak akkor ajánlható, ha szigorúan érvényesítésre kerül a megállási vagy várakozási tilalom, vagy parkolók és rakodó helyek létesülnek az útfelületen kívül. Ha a közúton a kerékpározás feltételei biztosítottak, de szűkület van az úton, akkor helyi, rövid szakaszú alkalmazása is lehetséges. A nyitott kerékpársáv lassítja a gépjármű forgalmat és lehetővé teszi a kerékpárosok számára a szabályos előzést. Nyitott kerékpársáv azokon a helyeken alkalmazható, ahol egyébként kerékpársáv alkalmazására lenne szükség, azonban annak kialakítása jelentős költségekkel járna, vagy a közúti forgalom nem túl magas. Mivel a nyitott kerékpársáv használata hazánkban még nem elterjedt, ezért annak alkalmazásából több példát mutattunk be. A képek Dunakeszin készültek.

MÉRNÖKIRODA KFT. -19- Műszaki leírás 5.16. ábra: Nyitott kerékpársáv folyópályán 5.17. ábra: Nyitott kerékpársáv csomóponti átvezetése 5.18. ábra: Nyitott kerékpársáv parkolósáv mellett 5.19. ábra: Nyitott kerékpársáv kezdete és vége 5.3. Nem önálló kialakítású, de kerékpározás céljára igénybe vehető vegyes forgalmú felületek 5.3.1. Széles forgalmi sáv A széles forgalmi sáv lehetővé teszi azt, hogy a kerékpárosok a közút felületén biztonságosan, a közúti forgalom zavarása nélkül haladjanak. A széles forgalmi sáv lakott területen alkalmazható folyópálya szakaszokon vagy csomóponti átvezetéseknél. A széles forgalmi sáv kedvezően összekapcsolható a kerékpársávval, különösen csomóponti környezetben.

MÉRNÖKIRODA KFT. -20- Műszaki leírás 5.3.2. Autóbusz forgalmi sáv Az autóbusz forgalmi sáv kerékpározás céljára való igénybevételét az autóbusz és a kerékpáros forgalom nagysága, valamint az autóbusz forgalmi sáv hossza alapján kell mérlegelni. A jelenleg érvényes 20/1984. KM rendelet 9.12. pontja meghatározza az autóbusz forgalmi sávok kijelölésének feltételeit. Ezen kívül az alábbiak figyelembe vétele szükséges: Középfekvésű autóbusz forgalmi sáv kerékpározás céljára csak kivételes esetekben jelölhető ki. A középfekvésű autóbusz forgalmi sáv kerékpározás céljára történő kijelölése csak részletes forgalmi, forgalomtechnikai és geometriai vizsgálat alapján, egyedi elbírálás után lehetséges. Szélső fekvésű autóbusz forgalmi sáv kerékpározás céljára történő kijelöléséhez figyelembe kell venni az alábbiakat: Ha az autóbusz forgalmi sáv szélessége legalább 4,25 méter (4,0 %-nál nagyobb emelkedő esetében 4,50 méter), akkor az autóbusz-forgalom nagyságától függetlenül a közös használat megengedett, ezt jelzőtáblával és kerékpáros piktogrammal jelölni kell. Különleges, a közösségi közlekedést elősegítő forgalomszabályozási elemek alkalmazása esetében a kerékpáros forgalom szempontjait is figyelembe kell venni. Ha az autóbusz forgalmi sáv szélessége nem éri el a 4,25 métert (4,0 %-nál nagyobb emelkedő esetében 4,50 m), akkor a kerékpáros forgalom erre utaló jelzőtáblával történő engedélyezését az alábbi szempontok mérlegelése alapján kell eldönteni: o o o o o o autóbusz-forgalom nagysága, jellege, kerékpáros forgalom nagysága, közös használat hossza, csomópontok, megállóhelyek elhelyezkedése, lejtésviszonyok, a kerékpárforgalmi hálózat folytonosságának szempontjai. 5.20. ábra: Közös autóbusz-kerékpársáv