GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER Szám: III-3TK56/2/2006. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján ELŐTREJESZTÉS a Kormány részére a kerékpározás magyarországi eszköz és intézményrendszerének fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról 2006. március
Egyeztetési lap Név Egyetért Nem ért egyet Észrevételt tett Határidőben adott véleményt nem EÜM Dr. Pordán Endre FMM Dr. Héthy Lajos FVM Benedek Fülöp HM Dr. Fapál László ICSSZEM Dr. Kovárik Erzsébet IHM Jambrik Mihály IM Dr. Kondorosi Ferenc KVVM Őri István KÜM Horváthné dr. Fekszi Márta NKÖM Dr. Benedek András OM Dr. Szüdi János PM Dr. Várfalvi István MeH HÁT Dr. Müller György MeH PÁT Horn Gábor BM Egyeztető értekezletek: Előzmények: 2005. november 14-én Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter kinevezte Bodor Ádám, kerékpáros ügyekért felelős miniszteri megbízottat. Feladata: - a kerékpározást érintő területeket képviselő tárcák munkájának koordinálása, az infrastruktúra, területfejlesztés, kereskedelem, oktatás, sport, rekreáció területén, - tárcaközi munkacsoport működtetése a miniszteri megbízott vezetésével, - a kerékpáros stratégia, cselekvési program kidolgozása, - ennek megvalósítása érdekében kormányhatározat előterjesztése. 2005. december 6-án megalakult a kerékpárügyi tárcaközi munkacsoport. Résztvevők: GKM, BM, ICSSZEM, OM, PM, Nemzeti Sporthivatal, Országos Területfejlesztési Hivatal, KVVM, FVM, Magyar Turisztikai Hivatal Ülések időpontjai: 2005. december 6, 2006. január 12., 2006. február 9.,
Vezetői összefoglaló I. Előzmények A környezetbarát kerékpáros forgalom részarányának növelése a közlekedésben Európai Uniós célkitűzés. Az unió korábbi tagállamai több évtizede hatékony fejlesztéseket hajtanak végre e területen, míg Magyarországon ez a folyamat a 90-es évek közepén lelassult. A statisztikák azt mutatják, hogy ennek ellenére hazánkban évről évre bizonyíthatóan nő a kerékpározók száma. A kerékpáros közlekedés aránya a természeti - társadalmi adottságoktól és a településenként eltérő fejlettségű infrastruktúrától függően jelentős mértékben szór, legnagyobb növekedési potenciált a városi közlekedés és a síkvidéki helyi, helyközi közlekedés területén tartalmaz. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon a harmadik legkedveltebb szabadidős sporttevékenység a kerékpározás. Európában a legkedveltebb aktívturisztikai ágazat a kerékpározás, a német turisztikai felmérések szerint, pl. a német lakosság legaktívabb 3%-a tervez 2006-ban kerékpáros nyaralást és a turisták 40%-a keres kerékpározási lehetőséget nyaralása helyszínén.. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő években tovább emelkedik a kerékpárt közlekedési céllal használók száma, és a hazai kereslet számottevő növekedésére kell számítanunk a turisztikai és a szabadidő sport piacon, amelyet tudatos eszközökkel szükséges támogatni kormányzati szinten is. A robbanásszerűen megnövekedett társadalmi igényt nem követték a hazai az infrastrukturális feltételek: a magyarországi kerékpárutak nem alkotnak összefüggő hálózatot, az építés finanszírozása jelenleg nem megoldott, a források több tárcánál és az önkormányzatoknál vannak jelen. Hiányosak a közlekedésbiztonsági feltételek, nem teremtődtek meg a versenysport, a szabadidősport finanszírozási és intézményi feltételei, hiányzik a széleskörű, összehangolt (közlekedési és sport) oktatás, a kerékpár-kereskedelem szabályai nem megfelelőek. Ezen problémák megoldására egy összehangolt fejlesztési terv megalkotása szükséges. Ennek érdekében nevezett ki a gazdasági és közlekedési miniszter kerékpárügyekért felelős miniszteri megbízottat, akinek feladata a tárcák kerékpáros ügyeinek érintő feladatainak összefogása, koordinálása és ennek érdekében tárcaközi munkacsoport működtetése. Ezen feladatok sokrétűsége, sokszínűsége és kölcsönössége indokolja egy kormányhatározat kiadását, mely valamennyi érdekelt összehangolt, tervszerű együttműködését biztosítja.
II. Tartalmi összefoglaló Az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban csökkenteni szükséges a közlekedési ágazat szennyezőanyag kibocsátását. (70/220/EGK), (88/77 EGK). A kerékpárhasználat elterjesztése ezt szolgálja. Magyarországon az elmúlt években a kerékpározók megnőtt száma ellenére, még így is csak a napi utazások mindössze 3-4 százaléka történik biciklivel. Összehasonlításként: ez a szám Franciaországban 5 %, Hollandiában 30 %. A cél olyan intézményi, jogszabályi, finanszírozási feltételek teremtése, amely elősegíti a kerékpáros infrastruktúra kiépítését, fenntartását, a szemléletformáló oktatás bevezetését, a gazdaság számára is bevételt jelentő kerékpáros turizmus erősítését, a szabadidős kerékpározás további népszerűsítését és egy nemzetközi szintű versenysport alapjainak megteremtését. A nemzetközi tapasztalatok és hazai helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy belátható időn belül, tartós érdemi eredmény leginkább a szemléletformálás és jogszabályi feltételek javításától és a szükséges infrastruktúra kiépítésétől várható. A három összetevő csak együttesen kezelhető, egymást feltételezik, önmagában egyik sem eredményes. Mindezekre tekintettel olyan átfogó jogalkotási és egyéb feladatokat kell mielőbb megkezdeni, amelyek tényleges hatásukat rövid időn belül éreztetik, növelik a közlekedési célú kerékpározók és a kerékpározást rekreációs és turisztika céllal használók számát. III. A kormányprogramhoz való viszony A Kormány Lendületben az ország! programja a születéskor várható élettartam növelését, a környezet védelmét és az életminőség javítását tűzte ki célul, valamint, hogy a sport váljon többek mindennapos szabadidős tevékenységévé. IV. Szakmai hatások A kerékpárral történő helyváltoztatás bár célját tekintve több tárca területét is érinti alapvetően a közúti közlekedés egyik változata. A kerékpáros közlekedés preferált közlekedési mód, ezért támogatása indokolt. V. Várható gazdasági hatások Magyarország, földrajzi adottságaiból eredően a hazai és külföldi kerékpáros turizmus célterületévé válhat. A kerékpáros turizmus kimutatható és számszerűsíthető bevételekkel, gazdasági előnyökkel jár, mivel a kerékpáros turista az átlagos vendégköltést meghaladó mértékben, helyi termékekre illetve szolgáltatására költ. A kerékpáros közlekedés a környezetterhelés mérséklése miatt az ebből eredő károk mértékét, a kőolaj alapú üzemanyagok felhasználását, a városi közlekedés túlzsúfoltságát is enyhíti. A kerékpárhasználat elterjedése, az egészségi állapot javításán keresztül pozitív hatást gyakorol az egészségügyi kiadásokra. Az előírt feladatok részletes kidolgozása során be kell bemutatni az ehhez szükséges forrásokat.
VI. Várható társadalmi hatások A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik alapfeltétele. A kerékpározás, mint alternatív közlekedési eszköz elterjesztésével, mint a szabadidős sporttevékenység feltételeinek megteremtésével a lakosság egészségi állapota bizonyíthatóan és rövidtávon is javulhat. A kerékpározás hatékony egyéni alternatívát jelenthet a rövidtávú, településen belüli közlekedés területén, ezzel növeli az egyéni mozgásszabadságot. A hozzájárul a települések belső területeinek rehabilitációjához, mert újra elérhetővé teszi azokat a szolgáltatásokat igénybe venni szándékozók számára. A kerékpározás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése jellemzően európai gondolat és gyakorlat, így a tervezett intézkedések hazai megvalósítása esetén Magyarország belső (hazai) illetve külső (uniós) megítélése javítható, elismertsége növelhető a környezettudatos, a fiatal, de a hagyománytisztelő célcsoportok, döntéshozók körében is. A kerékpározáshoz kapcsolódó intézkedések eltérő mértékben ugyan, de 1,5 2 millió kerékpárt használó magyar állampolgárt érintenek közvetlenül, a lakosság többsége számára pedig üzenetértékkel bír. VII. Kapcsolódások Az előterjesztéshez további előterjesztés nem kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések
IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: további szakmai egyeztetések civil szervezetekkel További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): Az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban növelni szükséges az alternatív, környezetbarát közlekedési eszközök arányát. Ebben kiemelt szerepe van a kerékpározásnak. Az elmúlt években a kerékpározók ugrásszerűen megnövekedett száma ellenére még így is a napi utazások mindössze 3-4 százaléka történik biciklivel. Összehasonlításként ez Franciaországban 5 %, Hollandiában 30 %. Mindezek miatt Magyarországon olyan feltételeket kell teremteni, amely elősegíti a kerékpáros infrastruktúra korszerűsítését, a szemléletformáló oktatás bevezetését, a gazdaság számára is bevételt jelentő kerékpáros turizmus erősítését, a szabadidős kerékpározás további terjesztését és nemzetközi szintű versenysport alapjainak megteremtését. A nemzetközi tapasztalatok és hazai helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy belátható időn belül, tartós érdemi eredmény leginkább a szemléletformálás és jogszabályi feltételek javításától és a szükséges infrastruktúra kiépítésétől várható. A három összetevő csak együttesen kezelhető, egymást feltételezik, önmagában egyik sem eredményes. Mindezekre tekintettel olyan átfogó jogalkotási és egyéb feladatokat kell mielőbb megkezdeni, amelyek tényleges hatásukat rövid időn belül éreztetik, növelik a kerékpárral közlekedők és a kerékpározást rekreációs és turisztika céllal használók számát. Tárcán belüli nyilatkozók szintje: miniszter, miniszteri megbízott, szóvivő X X x x x X X. Megjegyzés
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta a kerékpározás magyarországi eszköz és intézményrendszerének fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányhatározatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét.
Melléklet a.. számú előterjesztéshez A Kormány.../2006. ( ) Korm. határozata a kerékpározás magyarországi elterjesztésével összefüggő kormányzati feladatokról A Kormány a kerékpározás elterjesztése érdekében az Európai Unió elvárásaival összhangban az alábbi feladatokat határozza meg: 1. Be kell fejezni az országos- kerékpárúthálózat (Országos Területrendezési Tervben definiált) már meglévő koncepciójának felülvizsgálatát és ehhez kapcsolódóan el kell készíteni az új hálózat fejlesztési koncepciót. A koncepció készítése során figyelembe kell venni, hogy a már megszűntetett vasúti nyomvonalak helyén a rekultivációs követelményeket szem előtt tartva - miként lehet kerékpárutat létesíteni. A jövőben az európai, országos és regionális kerékpárúthálózat fejlesztése a koncepció mentén kell hogy történjen, melyhez meg kell vizsgálni, hogy hogyan teremthető évről-évre előre kiszámítható mértékű forrás, milyen pályázati rendszer alakítható ki, amely kerékpárutak építésére, azok karbantartására szolgál. A már elkészült kerékpárutak fenntartása érdekében szükséges meghatározni az egyes állami és önkormányzati szervezetek felelősségét és feladatait, rendezni kell ennek jogi hátterét. gazdasági és közlekedési miniszter regionális fejlesztésekért felelős tárcanélküli miniszter belügyminiszter
2. Magyarország kerékpáros turisztikai vonzerejének növelése érdekében meg kell vizsgálni az ehhez szükséges intézkedéseket és forrásokat. Különösen az alábbiakat kell figyelembe venni: a, országos kerékpáros turisztikai információs honlap létrehozása, b, országos kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat létrehozását, c, egységes információs rendszerek (tábla, térkép) kidolgozása, d, kerekes székes turizmus integrálásának feltételeit regionális területfejlesztésért felelős miniszter ifjúsági, családügy, szociális és esélyegyenlőségi családügyi miniszter 3.. A kerékpáros turizmus fellendítése érdekében meg kell vizsgálni az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv hatálya alá tartozó területek kerékpáros turisztikai célú látogathatóságának feltételeit. földművelésügyi miniszter 4. A kerékpározás közösségi közlekedési rendszerbe integrálása érdekében meg kell vizsgálni, hogy miként lehet a kerékpárszállítás feltételeit javítani, megteremteni vasúton, autóbuszon és egyéb közösségi közlekedési eszközökön. Ehhez kapcsolódóan áttekinthető tarifa rendszer kidolgozása szükséges. gazdasági és közlekedési miniszter 5. A kerékpározók biztonsága érdekében meg kell vizsgálni, hogy - összhangban a kormány a közút közlekedésbiztonságának javításáról szóló 1132/2005 (XII.23.) Kormány határozattal - a Kresz 2006 második felére tervezett átfogó módosítása során milyen kerékpárosbarát és a biztonságos kerékpározás feltételeit megteremtő szabályzók szükségesek. A kerékpározók biztonsága érdekében meg kell vizsgálni, hogy a Magyarországon forgalomba hozott kerékpárok közlekedésbiztonsági szempontból megfelelőek-e, a hazai szabályozás megfelel-e a civil szervezetek és az Európai Unió által elfogadott irányelveknek. gazdasági és közlekedési miniszter
6. A kerékpáros ismeretek elterjesztése céljából meg kell vizsgálni a kerékpáros oktatás illeszthetőségét az alap és középfokú oktatásba, a Nemzeti Alaptantervbe ( kresz, elsősegélynyújtás, gyakorlati oktatás). Ennek érdekében szükséges oktatási referencia intézmények indítása, az itt szerzett tapasztalatok kiterjesztése és az ehhez szükséges pályázati rendszer és források előteremtése. Meg kell vizsgálni a kerékpárok oktatók képzésének, továbbképzésének és a kerékpáros túravezetői képzés feltételeinek megteremtését. oktatási miniszter. 7. A kerékpárversenysport nemzetközi szintű fejlesztése érdekében ki kell dolgozni a szakági szövetség által elfogadott kerékpársportok középtávú fejlesztési koncepciójára alapozott minta utánpótlás-nevelési programot, és definiálni kell az ehhez forrásokat. A kerékpározás, mint az egyik leginkább kedvelt szabadidős sporttevékenység feltételeinek javítása érdekében meg kell vizsgálni kerékpáros centrumok köztük a budapesti Millenáris Kerékpáros Stadion (Puskás Ferenc Stadion és létesítményei) komplex Kerékpáros Centrummá fejlesztésének feltételeit. A centrumban kerékpáros szakmai profil mellett, a kerékpározáshoz kapcsolódó, de új funkciókat jelennének meg, lehetőség szerint a a magántőke bevonásával. belügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter Határidő: 2007. január 31.
8.. A kerékpározás további fejlesztése érdekében meg kell vizsgálni a költségvetés egészére és egyes alrendszereire gyakorolt pozitív és negatív hatásokat. Azaz a kerékpározás különböző elterjedési szintjei mellett számszerűsíteni kell az egészségügyi, energia, turisztikai és közlekedési ágazatokra gyakorolt hatásokat. A kerékpározás elterjesztése érdekében külön meg kell vizsgálni a kerékpáros sport, rekreációs eszközök forgalmazását, a kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő adók és az igénybe vehető esetleges kedvezmények rendszerét. A vizsgálatnak ki kell terjednie az európai irányelvekre, példákra, a költségvetés egyéb alrendszereire gyakorolt rövid, közép és hosszútávú pozitív és negatív hatásokra is. gazdasági és közlekedési miniszter pénzügyminiszter regionális fejlesztésekért felelős tárcanélküli miniszter egészségügyi miniszter Határidő: 2006. szeptember 30. 9. A kerékpáros tárcaközi munkacsoport által elfogadásra kerülő programból minimálisan a következő elemek a II. Nemzeti fejlesztési Terv keretében támogathatóak legyenek; - kerékpárosbarát vállalkozói hálózat létrehozása (GVOP), - kerékpárszállítás fejlesztése a közösségi közlekedésben, (Közlekedési OP), - országos turisztikai útvonalhálózat (Központi ROP) kiépítése az elfogadásra kerülő koncepció mentén, regionális kerékpáros turisztikai útvonal hálózatok kiépítése az egyes régiók igényeitől függően (ROP-ok). - a településeken belüli közlekedési célú kerékpárutak fejlesztése városi közlekedésfejlesztésbe integráltan kerüljön beépítésre (Közlekedési OP-ba). - térségi rekreációs, szabadidő parkok létrehozása (a kistérségi közösségi programokba integráltan) európai ügyekért felelős tárcanélküli miniszter gazdasági és közlekedési miniszter
Előterjesztés Magyarországon a kerékpáros közlekedésnek jelentős hagyományai vannak, ennek ellenére a hazai kerékpárutak jelenleg nem alkotnak összefüggő hálózatot. Ennek egyik oka, hogy a fejlesztések döntően települési önkormányzatok gondozásában valósultak, valósulnak meg, amely nem teszi lehetővé a hálózati szemléletű gondolkodást, tervezést, a nagyobb térségekre kiterjedő fejlesztést. Másik ok pedig a kiszámíthatatlan, esetleges és sokcsatornás finanszírozás. Nem megoldott továbbá a kerékpárutak karbantartása sem. Annak ellenére hogy a megfelelő infrastrukturális háttér nem teremtődött meg, évről- évre nő a kerékpározók száma. Egy felmérés szerint a felnőtt korosztályban a szabadidős sportágak között harmadik helyen áll a kerékpározás (12 %), a gyerekek körében szintén harmadik helyen áll a sportolási célú biciklizés (11 %). Mindezek ellenére a sportág nem rendelkezik azokkal a szakmai, anyagi, létesítményi feltételekkel, amely ezt a többszázezres tömeget kiszolgálná valamint ezt a tömegbázis kihasználva, utánpótlásul szolgálhatna egy nemzetközi szinten is eredményeket elérni tudó versenysport számára. Ennek a szakadéknak az áthidalására egy minta project indítása szükséges, amely a kerékpározásban megteremti az utánpótlásnevelés, a sport és létesítményfinanszírozás kereteit, feltételeit, amely a későbbiekben mintául szolgálhat a többi sportág számára. Ilyen komplex, a kerékpározás igényeit minden területen kielégítő létesítmény lehet a budapesti Millenáris Kerékpáros Stadion (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) és szükséges lenne létrehozni minden megyeszékhelyen egy rekreációs és sport kerékpáros parkot. Ebben az állam magántőke bevonására is számíthat. Magyarország számára, földrajzi fekvése miatt, nagy gazdasági potenciállal bír a kerékpáros turizmus és az ebből származó bevételek. A kerékpáros turizmus infrastruktúrájának alapeleme az a szolgáltatói hálózat, amely a kerékpáros turisták számára étkezési-, szállás-, élelmiszer beszerzési-, szervizelési-, kölcsönzési- és információs szolgáltatásokat nyújt. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros turizmus elősegítése érdekében a MÁV vasúti járműveit alkalmassá kell tenni kerékpárszállításra, valamint egyéb tömegközlekedési eszközöket is alkalmassá kell tenni erre. Ehhez igazodóan a tarifarendszer nemzetközi gyakorlathoz igazodó felülvizsgálata is szükséges. Évente mintegy 200 biciklis hal meg a közutakon és 3000 körüli a kerékpáros balesetek száma. A KRESZ átfogó módosítása és felülvizsgálata során tovább kell finomítani a kerékpározásra vonatkozó szabályokat úgy, hogy azok kerékpárosbarátok legyenek és ösztönözzék a kerékpározást. A biztonságos kerékpározás, a kerékpáros kultúra elterjesztése érdekében a kerékpáros ismeretek oktatása helyet kell, hogy kapjon az alap- és középfokú oktatásban is. Ugyancsak a közlekedésbiztonságot és a fogyasztóvédelmet erősítik az olyan, az EU-ban már elfogadott vagy elfogadás előtt álló szabványok hazai alkalmazása, amely elősegítik, hogy biztonságos kerékpárok kerülhessenek forgalomba Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a mellékletét képező határozati javaslatot fogadja el. gazdasági és közlekedési miniszter