Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz:

Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz: KözOP-2009-5.5 ("Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése" 1

Bevezetés A 2007 2013-as programozási időszakra a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve Strukturális alapok tapasztatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza a támogatási intézményrendszer, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az Útmutató a 2007 2013-as programozási időszakra a Közlekedés Operatív Program (KözOP) 5. prioritása ("Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése") keretében benyújtott pályázatokhoz rögzíti a megvalósíthatósági tanulmány (továbbiakban MT) formátumát és alapvető követelményeit, melyek pályázatonként eltérőek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó kiírást is alaposan tanulmányozni. A megvalósíthatósági tanulmánynak célszerű követni a projektgenerálás és -fejlesztés folyamatát, a főbb döntési pontokat. Az útmutató a projekt értékelése szempontjából elvárt szerkezet szerint épül fel. Az MT készítésének lépései azonban eltérhetnek ettől a sorrendtől, illetve a projekt előkészítés folyamatában egyes lépéseket ismételni kell. A sorrend eltérésére egyértelmű példa a vezetői összefoglaló összeállítása, amely az MT egy egy változatának készítése során az utolsó lépés, de az MT-ben első pontként jelenik meg. Az MT-készítés iteratív jellegére példa a kiválasztott változat pénzügyi elemzésének pontosítása, ahogy a műszaki tartalomra vonatkozó információ pontosodik a tervezés előrehaladásával. Másik példa a működtetési modell vagy a műszaki tartalom átalakítása, ha a pénzügyi elemzések azt mutatják, hogy a tervezett tevékenységek egy adott változata pénzügyileg nem fenntartható működtetést eredményezne. Az MT-nek a költség-haszon elemzés is részét képezi. Ennek részleteiről a Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, KÖZOP támogatások című dokumentum (a továbbiakban: KHE útmutató) szól, amelynek van általános és ágazatspecifikus módszertani része is. Jelen útmutató tartalmazza a költség-haszon elemzési részekben minimálisan kitöltendő táblázatokat. Az MT útmutató a költség-haszon elemzési részek módszertani követelményeit nem részletezi, az a KHE útmutatóban szerepel. Az MT útmutató a költség-haszon elemzési részeknél néhány fontos magyarázatot, követelményt megad, ezek együttesen alkalmazandók a KHE útmutatóban meghatározottakkal. A megvalósíthatósági tanulmány költség-haszon elemzés részei az alábbiak, melyek azonban nem választhatóak el az MT egyéb fejezeteitől. 6.2. Költség-haszon elemzés általános feltételezései 7. Változatelemzés 8.3. A kiválasztott változat intézményi elemzése 9. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzése 9.1. Pénzügyi elemzés 9.2. Közgazdasági költség-haszon elemzés 9.6. Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Az egyes projektek összes elszámolható beruházási költségük, valamint jövedelemtermelő mivoltuk alapján különböző csoportokba so- 2

rolhatók. Ezek a típusok a következők. 1 m alatti összberuházási költségű projektek. Ezeket nem kell megkülönböztetni jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő jellegük szerint; 1-környezetvédelmi projektként történő kezelés esetén 25 egyéb esetekben 50 m összberuházási költségű nem jövedelemtermelő projektek; 1- környezetvédelmi projektként történő kezelés esetén 25 egyéb esetekben 50 m összberuházási költségű jövedelemtermelő projektek; környezetvédelmi projektként történő kezelés esetén 25 egyéb esetekben 50 m feletti összberuházási költségű (nagy)projektek. Ezeket meg kell különböztetni jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő jellegük szerint, de a nagyprojektekre vonatkozó szabályok és útmutatók mindkét kategóriára érvényesek. Az egyes típusokba tartozó projektek esetén a megvalósíthatósági tanulmány költség-haszon elemzésre vonatkozó fejezeteit eltérő részletezettséggel kell elkészíteni. Ezekre az eltérésekre az egyes fejezeteknél mutatunk rá. A nyomvonal jellegű közösségi közlekedési építmények építése, bővítése, korszerűsítése esetében a terveket és ennek megfelelően az MT-t is a távlati fejlesztési igények figyelembevételével a létesítmény egészére kell elkészíteni, részben annak érdekében, hogy a fejlesztés műszaki megoldása összefüggéseiben elbírálható legyen, részben azért, hogy a későbbi fejlesztés számára a szükséges területet biztosítani lehessen. Az épületet, utat, vezetéket, műtárgyat, annak alátámasztó szerkezetét stb. úgy kell elhelyezni, hogy azok a közösségi közlekedés későbbi fejlesztését ne akadályozzák. Az MT-ben meghatározott fejlesztéseknek, terveknek meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak és útmutatóknak. Az MT rendszertervi szinten vizsgálja azt, hogy egy adott fejlesztés milyen műszaki, pénzügyi-gazdasági háttér mellett valósítható meg. Az MT-hez mellékletként kell csatolni a műszaki tanulmánytervet is, amelyet beruházások, vonalkorszerűsítési programok megalapozásához lehetőleg több változatban, az elbíráláshoz gazdasági összehasonlítással, valamint területbiztosítás és más építményekkel kapcsolatos egyeztetés céljára szükség szerint kell készíteni. Egy fejlesztési cél tervezése során az ötlettől a támogatási, ill. kiviteli szerződésig tipikus esetben a következő életutat járja be (a teljesség igénye nélkül): 1. döntéselőkészítő tanulmány 1 (nem kötelező), 2. tanulmányterv + EVD, majd szükség szerint KHV, 1 Ez megvalósíthatósági tanulmány is lehet, ha az ötlet fázisban a megoldás típusánál fontosabb kérdés a megvalósítás indokoltságának, vagy támogatottságánka megállapítása. 3

3. engedélyezési terv, 4. kiviteli terv, 5. kiviteli tenderterv, pályáztatás, Általában kb. a 3. 5. fázissal párhuzamosan készülnek el a közösségi források (más esetben pl. hitel) megszerzését célzó dokumentumok, így az MT is. Ideális esetben az MT, a tanulmányterv és a döntéselőkészítő tanulmány között ugyan lennének átfedések, de tartalmilag, fő következtetéseiket tekintve a dokumentumok egyezőek lennének. Ez a gyakorlatban mind a projekt, mind a módszertani követelmények, gazdasági paraméterek folyamatos alakulása miatt általában nem valósul meg és abban az esetben nem is követelmény, ha a következtetések azonosak. Abban az esetben, ha a tanulmányterv és a döntéselőkészítő tanulmány készítése óta megváltozott körülmények miatt az MT következtetései lényegesen eltérőek, akkor a a tanulmányterv és a döntéselőkészítő tanulmány felülvizsgálata is szükséges. Közösségi közlekedési tanulmánytervek vonatkozásában be kell mutatni a tervezés célját, a vízszintes és a magassági vonalvezetés jellemzőit, a területek igénybevételét, a jelentősebb alépítményi munkákat, az utakkal és a vízfolyásokkal való kereszteződéseket és azok megoldási módját, a mértékadó árvízszintet, az áthidaló műtárgyak alsó élének szükséges magasságát, a műtárgyak nyílását, a felépítmény rendszerét, a vontatás módját, a biztosítóberendezés rendszerét, a védőtávolságokat és a tűzvédelmi kérdéseket, valamint a környezeti hatásvizsgálat összegzését. Területismertető talajmechanikai szakvélemény akkor szükséges, ha a terepviszonyok ezt megkövetelik és az alépítményi munka az építési költségre jelentős kihatással lehet. A tanulmányterv általában az alábbi munkarészekből áll: átnézeti helyszínrajz, helyszínrajz, hossz-szelvény, jellemző keresztszelvények, műszaki leírás, forgalmi és kereskedelmi vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat, talajmechanikai szakvélemény, költségbecslés. A jelen útmutató célja, hogy a projektjavaslatok megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Így egyrészt megkönnyíti a beérkező projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők a megfelelő információ birtokában dönthessenek a projektjavaslat előterjesztéséről, illetve támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennélfogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítői minden kérdésre kitérjenek, és a kért adato- 4

kat, információkat közöljék a bírálóval az MT-n keresztül, hiszen ezek hiányában a projektjavaslat tartalmi kiegészítése válhat szükségessé, késleltetve a támogatási döntést. Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott, ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. 5

Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 8 2. A KEDVEZMÉNYEZETT BEMUTATÁSA... 9 2.1. A KEDVEZMÉNYEZETT(EK) ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA... 9 2.1.1. Szervezeti felépítés... 9 2.1.2. Tevékenységek... 9 2.1.3. Már megvalósult fejlesztések tapasztalatai... 9 2.2. A PROJEKT ELHELYEZÉSE A KEDVEZMÉNYEZETT(EK) STRATÉGIÁJÁBAN..9 2.3. AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA...10 2.4. A PROJEKTMENEDZSMENT-SZERVEZET BEMUTATÁSA...10 3. A PROJEKT HÁTTERE... 11 3.1. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI-KÖRNYEZETI ALAPADATOK...11 3.2. SZAKTERÜLET BEMUTATÁSA...11 3.3. A PROJEKT SZAKPOLITIKAI ILLESZKEDÉSE...11 4. A FEJLESZTÉS INDOKLÁSA... 13 4.1. HELYZETÉRTÉKELÉS...13 4.1.1. Infrastruktúra, műszaki állapot...13 4.1.2. Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal...13 4.1.3. Keresleti igények jellemzése...13 4.2. PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA...13 5. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK... 15 5.1.1. A projekt célrendszere...15 5.1.2. Indikátorok...15 6. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEK ÉS MÓDSZERTAN... 17 6.1. A FORGALMI MODELL ELŐÁLLÍTÁSA ÉS AZ UTASFORGALMI VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA...17 6.2. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI...17 7. VÁLTOZATELEMZÉS... 19 7.1. ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN...19 7.2. A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE...19 7.3. A MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZAT LEÍRÁSA...20 7.3.1. Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása...20 7.3.2. Beruházási költség...20 7.3.3. Működési költség...21 7.3.4. Hatások, társadalmi hasznosság...21 7.4. B MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZAT...21 7.5. C MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZAT...21 7.6. LEGMEGFELELŐBB VÁLTOZAT KIVÁLASZTÁSA...21 8. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT BEMUTATÁSA... 23 8.1. MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA...23 8.2. A PROJEKT HATÁSAI...24 8.2.1. Társadalmi-gazdasági hatások...24 8.2.2. Hozzájárulás a területi kohézió horizontális céljához...24 8.2.3. Esélyegyenlőség bemutatása...24 8.2.4. Horizontális alapelvek teljesítése a projekt megvalósító szervezetnél...24 6

8.3. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT INTÉZMÉNYI ELEMZÉSE...24 9. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG- HASZON ELEMZÉSE... 26 9.1. PÉNZÜGYI ELEMZÉS...26 9.1.1. Beruházási költségek becslése...26 9.1.2. Működési költség...27 9.1.3. Maradványérték...30 9.1.4. Pénzügyi bevételek becslése...31 9.1.5. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói...32 9.1.6. A támogatási arány és támogatási összeg számítása...33 9.1.7. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata...37 9.2. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS...39 9.3. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE...39 9.4. KÖZGAZDASÁGI HASZNOK BECSLÉSE...39 9.5. KÖZGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK...41 9.6. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS...41 9.6.1. Érzékenységvizsgálat...41 9.6.2. Kockázatelemzés...42 10. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA... 44 10.1. LEBONYOLÍTÁSI TERVEK A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA...44 10.1.1. Előkészítettség bemutatása...44 10.1.2. Intézkedési terv...44 10.1.3. Pénzügyi ütemezés...45 10.1.4. Közbeszerzési/beszerzési terv...45 10.2. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA...47 11. MELLÉKLETEK... 48 7

1. Vezetői összefoglaló 5-10 oldalas összefoglaló, amely tartalmazza a felmerült probléma és a javasolt megoldás megvalósíthatóságának rövid áttekintését. A vezetői összefoglalóból ki kell derülnie: Miért szükséges a projekt megvalósítása; A projekt hogyan illeszkedik a pályázati kiíráshoz; Milyen hatásai és eredményei lesznek a projekt megvalósításának. Javasolt vázlat: 1. A megoldandó probléma rövid leírása Benne kétféle átnézeti helyszínrajzzal: tágabb fejlesztési környezetbe helyezve (a hosszú távon tervezett térségi fejlesztéseket is jelölve); a beruházás egy részletesebb áttekintő ábrán 2. A változatelemzés főbb következtetései A legfontosabb szempontok értékelését szövegesen ki kell emelni. A változatok között az elfogadásra javasolt előnyeit a hátrányokkal együtt be kell mutatni. Összefoglaló táblázatot kell megadni a választott változatelemzési módszer függvényében, amelyből egyértelműen látható a változat jele, a változat megnevezése, valamint az értékelési tényezők és azok értékelése (pl. közgazdasági költség-haszon elemzés esetén az egyes hasznok és költségek, valamint a közgazdasági teljesítménymutatók, többszempontú értékelés esetén az egyes szempontok súlya, az adott szempontra adott pontszám, a súlyozott pontszám, kiemelést érdemlő megjegyzés (pl. lakossági támogatása valószínűtlen ). 3. Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása Összefoglaló táblázatban a műszaki tartalom bemutatása 4. A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve 8

2. A kedvezményezett bemutatása A projekt megvalósítási szakaszában érintett szervezet(ek) rövid bemutatása. A kedvezményezett/projektgazda lehet egy szervezet, több szervezet vagy ezek valamilyen együttműködési formája. Ha a kedvezményezetti kör több szervezetből áll, akkor a bemutatást szervezetenként is meg kell tenni. Bizonyos projektekben eltérő lehet a kedvezményezett, illetve a működtető személye; ezen felül a működtető személye a közösségi közlekedési pályahálózat fejlesztése, illetve szállító járművek beszerzése esetében is különböző lehet. 2.1. A kedvezményezett(ek) általános bemutatása 2.1.1. Szervezeti felépítés A kedvezményezett hivatalos neve, adatai, jogi státusza, szervezeti felépítése, döntéshozatali mechanizmusa stb. 2.1.2. Tevékenységek A projektgazda alapvető tevékenységeinek bemutatása, a projekt kapcsolódása az alaptevékenységekhez. A projektgazda tevékenységeinek, illetve amennyiben releváns alap- és vállalkozási tevékenységeinek külön-külön történő felsorolása. Mutassa be, hogyan kapcsolódik a projekt ezen tevékenységekhez. Itt kell bemutatni, hogy a projektgazda a támogatandó tevékenység tekintetében ÁFA-visszaigénylő-e. A pályázó működését szabályozó legfontosabb, a projekt szempontjából releváns jogszabályok. 2.1.3. Már megvalósult fejlesztések tapasztalatai A kedvezményezett által korábban végrehajtott hasonló beruházások bemutatása különös tekintettel a projektek eredményeire és fenntartására vonatkozóan. A már megvalósult projektek megvalósulásának célja (a megoldandó problémák és/vagy kihasználni kívánt lehetőségek), helyszíne, adottságai, a megvalósítás mérföldkövei, érdekeltek, célcsoportok, outputok és a már jelentkező hatások bemutatása. Nem csupán a támogatásból megvalósuló, hanem a más forrásból (önerő, hitel, stb.) történő jelentős fejlesztéseket is érdemes felsorolni. 2.2. A projekt elhelyezése a kedvezményezett(ek) stratégiájában A projekt illeszkedése a kedvezményezett stratégiájában meghatározott célkitűzésekhez, tervezett szerepe azok teljesülésében. A projekt céljainak illeszkedése a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokhoz. A projekt kialakulásával kapcsolatosan eddig a pályázónál lezajlott folyamat és a megszületett döntések összefoglalása. 9

2.3. Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása A projekt megvalósítására kötendő konzorciumi megállapodás kereteinek, illetve az együttműködés módjának meghatározása, megjelölve az egyes partnereknek a projekt megvalósításában betöltendő szerepét, hozzájárulását. Meg kell jelölni azt is, hogy a támogatásban részesülő partnerek (címzettek) a támogatandó tevékenység tekintetében ÁFA visszaigénylők-e. 2.4. A projektmenedzsment-szervezet bemutatása A projekt megvalósítását lebonyolító menedzsmentszervezet jellemzőinek részletes kifejtése (jogi forma, felügyeleti szerve, struktúra, feladatkörök, vezetők és szakemberek, munkatársak, működésének időtartama stb.). 10

3. A projekt háttere A projekt által fejleszteni kívánt tevékenység gazdasági, társadalmi, jogi hátterét kell ebben a fejezetben bemutatni, ami megalapozza a fejlesztési igények meghatározását is. 3.1.Gazdasági-társadalmi-környezeti alapadatok Le kell határolni, ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet, településeket, térképen ábrázolva. A beruházás által érintett természetes és épített környezet bemutatása, különös tekintettel azokra a tényezőkre, melyek esetlegesen befolyásolhatják a projekt megvalósítását. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása (amennyiben releváns): a terület alapvető gazdasági mutatóinak ismertetése (GDP, gazdasági ágazatok, foglalkoztatás stb.),általában a helyi vállalkozások száma, összetétele, lakosság jövedelmi helyzete, motorizáció, munkaerőpiaci jellemzők, demográfiai helyzet és tendenciák. A projekt vizsgálata során be kell mutatni a projekt által közvetlenül érintett földrajzi területet. A fejlesztés földrajzi területe alatt szűkebb értelemben a projekt megvalósulása helyszíneinek bemutatása. Tágabb értelemben a értjük azt a területet, ahol a projekt eredményei és hatásai közép- illetve hosszútávon jelentkeznek. 3.2.Szakterület bemutatása Be kell mutatni a projekt által érintett szakterületet, különös tekintettel annak helyzetére az Európai Unióban, Magyarországon, a projekt által érintett régió(k)ban, illetve a projekt megvalósításával érintett területen. Be kell mutatni az érintett terület közlekedési kapcsolatait (vasút- és közúthálózat, vízi utak; kapcsolat a nemzetközi közlekedési hálózatokkal stb.). A szakterületre vonatkozó specifikus reprezentatív mutatókat kell alkalmazni. Bemutatandó, milyen folyamatok jellemezték, s jellemzik a szóban forgó szakterületet a közösségi, nemzeti, regionális és térségi/kistérségi szinten. Érdemes a közösségi szinttől lefelé haladva a részletezettséget növelni. Ismertetni kell a projekt szempontjából releváns (a projekt környezetét, végrehajtását, üzemeltetését befolyásoló) közösségi jogforrások (irányelv, rendelet, határozat stb.), illetve hazai jogszabályok (korm. rendelet, miniszteri rendelet, helyi rendelet stb.), határozatok vonatkozó részeit. Szükséges a korábban megvalósult hasonló, adott szakterületen megvalósított vagy folyamatban lévő fejlesztések célkitűzéseinek és eredményeinek ismertetése, összehasonlítása a projektjavaslattal. A közösségi közlekedési forgalmi vizsgálatban (szakvéleményben) ismertetni kell a forgalmi adatokat és a forgalmi technológiát. 3.3. A projekt szakpolitikai illeszkedése Itt kell bemutatni a különböző programokhoz, különösen a közlekedésfejlesztési tervekhez való kapcsolódást is. A projekt illeszkedésének bemutatása 11

az EU közlekedési politikájához a magyar közlekedéspolitikához, az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához (EKFS), az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez az operatív programok rendszerébe egyéb fejlesztési stratégiákhoz, tervhez (pl. OTrT) a kedvezményezett stratégiájához, egyéb fejlesztésekhez 12

4. A fejlesztés indoklása 4.1. Helyzetértékelés A helyzetelemző fejezet fő funkciója, hogy a 3. pontban ismertetett általános megközelítés alapján bemutassa azokat a kiinduló információkat, adatokat és folyamatokat, amelyek a projekt célrendszerének kialakításakor szerepet játszottak, és amelyek hatással lehetnek a projekt által elért eredményekre és hatásokra. Amennyiben készült, a SWOT elemzés eredményeit itt lehet bemutatni. Az elemzésnek át kell tekintenie az adott fejlesztés által létrehozott szolgáltatások iránti igényeket, illetve piaci viszonyokat. 4.1.1. Infrastruktúra, műszaki állapot Be kell mutatni az érintett közlekedési hálózatot. Ezen kívül ismertetni kell a projektet érintő egyéb infrastruktúra és eszközök helyzetét is (pl. közúti, vízi vagy vasúti közlekedést is érintő fejlesztés esetén a projekt által érintett egyéb közlekedési módok főbb adatait). 4.1.2. Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal Be kell mutatni a közösségi közlekedési forgalom jelenlegi helyzetét. Meg kell adni az alábbi adatokat: futásteljesítmény (járműkilométer) adatok, utaskilométer adatok, járatsűrűség, hálózati viszonyok bemutatása 4.1.3. Keresleti igények jellemzése Ezen keresztül történik a fejlesztési szükséglet meghatározása. Az itt leírtaknak összhangban kell lennie a forgalmi előrejelzésre megadott módszer feltételezéseivel. Be kell mutatni a területet érintő általános tendenciákat, a várható területfejlesztési intézkedéseket rövid és hosszú távon. Ismertetni kell a közösségi közlekedés infrastruktúrájával kapcsolatos problémákat (műszaki állapot, kapacitáskorlátok, biztonságossági, környezeti problémák stb.), amelyek szükségessé teszik a projekt megvalósítását. 4.2. Projekt nélküli eset leírása A projekt nélküli helyzet ( 0 változat) leírását az előző három pont alapján kell megadni. Be kell mutatni, hogy a KHE útmutató szerinti melyik projekt nélküli eset került alkalmazásra ( business as usual, Do minimum, Catastrophic scenario). A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra. A költség-haszon elemzés azon pontjaiban, ahol a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, ezen fejezet alapján szükséges a költségek, bevételek, hatások idősorainak megadása. 13

Működési költség, Ft 1. Üzemeltetési költség 2. Karbantartási költség 3. Pótlási (felújítási) költség Összes működési költség Jelenérték 1. év. A vizsgált időtáv utolsó éve Maradványérték, Ft Beruházási elem 1. Építés 2. Gépek, berendezések Összesen Jelenérték A vizsgált időtáv utolsó éve Megjegyzés: A projekt nélküli esetben nem tervezhető a projekten kívüli beruházás, így a beruházás után a projekt nélküli esetben maradványérték sem számítható. Költségek összesen, Ft 1. Beruházási költség 2. Működési költség 3. Maradványérték 4. Összes költség Jelenérték 1. év. A vizsgált időtáv utolsó éve Megjegyzés: a maradványérték formailag itt jelenik, meg, és a költségekkel ellentétes előjellel kell figyelembe venni. 1. Bevétel az infrastruktúra felhasználóit terhelő díjakból 1.1... 2. Szolgáltatásnyújtásból származó bevételek 2.1. 3. A föld és az épületek értékesítéséből, Jelenérték 1. év A vizsgált időtáv utolsó éve 14

bérbeadásából származó bevételek 3.1... 4. Egyéb bevétel 4.1. 5. Összesen Jelenérték 1. év A vizsgált időtáv utolsó éve 5. Projekt célkitűzései, elvárt eredmények 5.1.1. A projekt célrendszere A projekt célrendszerének stratégiai és operatív célok részletes bemutatása, a célok eléréséhez mérföldkövek rendelése. A célokat a helyzetelemzés megállapításaiból kell levezetni. A közösségi közlekedési fejlesztések a városi és elővárosi közösségi közlekedési hálózat korszerűsítésére, a szolgáltatási színvonal növelésére, a közvetlenül vagy közvetetten érintett területek elérhetőségének javítására irányulnak. A fejlesztések történhetnek a kapcsolódó informatikai, biztonság- és irányítástechnikai eszközök, felsővezeték, műszaki előkészítés, karbantartás terén is. A Közlekedés Operatív Program cél- és prioritásstruktúrája alapján a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének célja: a közösségi közlekedés fejlesztése, hatékonyságának, szolgáltatási színvonalának emelése, előnyben részesedése az egyéni közlekedéssel szemben. 5.1.2. Indikátorok A legfontosabb célkitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetése, annak bemutatása, hogyan járul hozzá a projekt az operatív programban (OP) meghatározott indikátorokhoz. A pályázati kiírásban, akciótervben szereplő indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül további eredményindikátorok is meghatározhatók. Az eredmény indikátor megnevezése Mértékegység Kiindulási érték Dátum Célérték Dátum Minimálisan kötelező eredményindikátorok, a projekt jellegének megfelelően: Megtakarított utazási idő a metró fejlesztett szakaszához kapcsolódóan (kiinduló érték: 2006. év végi felszíni eljutási idő (forgalommal korrigálva), célérték: tervezett eljutási időből számítva) (ezer utasóra/év) Megtakarított utazási idő a budapesti városi kötöttpályás közlekedés fejlesztett szakaszaihoz kapcsolódóan (kiinduló érték: 2006. év végi felszíni eljutási idő (forgalommal korrigálva), célérték: tervezett eljutási időből számítva) (ezer utasóra/év) 15

Megtakarított utazási idő a vidéki városi kötöttpályás közlekedés fejlesztett szakaszaihoz kapcsolódóan (kiinduló érték: 2006. év végi felszíni eljutási idő (forgalommal korrigálva), célérték: tervezett eljutási időből számítva) (ezer utasóra/év) Megtakarított utazási idő az elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztett szakaszaihoz kapcsolódóan (kiinduló érték: 2006. év végi felszíni (forgalommal korrigálva), célérték: tervezett eljutási időből számítva) (ezer utasóra/év) Megtakarított utazási idő a prioritás keretében létrehozott közlekedési infrastruktúrán összességében (az előző négy sor értékeit összegzi) (ezer utasóra/év) A budapesti 4-es metrót használó és így jobb közlekedési lehetőségekkel kiszolgált utasok száma (ezer utas/nap) A budapesti városi kötöttpályás fejlesztéseket használó és így jobb közlekedési lehetőségekkel kiszolgált utasok száma (ezer utas/nap) A budapesti elővárosi kötöttpályás fejlesztéseket használó és így jobb közlekedési lehetőségekkel kiszolgált utasok száma (ezer utas/nap) A vidéki városi kötöttpályás fejlesztéseket használó és így jobb közlekedési lehetőségekkel kiszolgált utasok száma (ezer utas/nap) A prioritás keretében létrehozott infrastruktúrát használó és így jobb közlekedési lehetőségekkel kiszolgált utasok száma (az előző négy sor értékeit összegzi) (ezer utas/nap) Üvegházhatású gáz (CO2, N2O, CH4) kibocsátás mértékének változása a prioritás hatására (kt CO 2 e/év) Közlekedésből származó szálló por (PM10) kibocsátás mértékének változása a prioritás hatására Budapesten (tonna/év) 16

6.Általános feltételezések és módszertan 6.1. A forgalmi modell előállítása és az utasforgalmi vizsgálat módszertana A közlekedési modellezéshez használt modell bemutatása. Tekintettel a KÖZOP keretében megvalósított közösségi közlekedési beruházások méretére és a kötöttpályás mód komplex hatásaira minden esetben szükséges a forgalmi hatások részletes, közlekedési modellen alapuló vizsgálata. A forgalmi modellnek a közútra és a vasútra is ki kell terjednie, amennyiben a projektnek ezekre a közlekedési módokra is hatása van. A forgalmi modellel kapcsolatos részletes előírásokat a KHE útmutató tartalmazza (1.4.10. és 8.1.1. keresletelemzés fejezetek). 6.2. Költség-haszon elemzés általános feltételezései A költség-haszon elemzés általános feltételezéseit, fontos módszertani kérdéseit a KHE útmutató BEVEZETÉS, illetve 1. Általános módszertani kérdések fejezetei tartalmazzák. Ebben a pontban kell bemutatni azokat az általános feltételezéseket, amelyek a költség-haszon elemzés valamennyi részére érvényesek, mint például:. jövedelemtermelő jelleg meghatározása fejlesztési különbözet módszer projekt nélküli eset árszint hatásterület ütemezett beruházás intézményi kérdések amortizáció konszolidált megközelítés keresletelemzés árfolyam infláció vizsgált időtáv pénzügyi diszkontráta közgazdasági diszkontráta A pénzügyi és közgazdasági elemzésnél kiemelt további módszertant a KHE útmutató 3.2. A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések illetve a 4.2 A projekt közgazdasági költségeinek becslése fejezetek tartalmaznak. 17

A közúti fejlesztési projektek esetében alkalmazandó további általános feltételezést, módszertani útmutatást a KHE útmutató 6.1. Általános módszertani kérdések fejezete tartalmaz. 18

7.Változatelemzés A fejezet célja annak bemutatása, hogy a célkitűzések elérésének legmegfelelőbb módjára (költség-hatékony és/vagy legnagyobb társadalmi hatást elérő megoldásra) kér a projektgazda támogatást. A felmerülő megoldási változatok részletes leírása, elemzése, a megvalósíthatatlan változatok kizárása, több megvalósítható megoldás felvázolása, részletes feltételeinek vizsgálata és a legmegfelelőbb kiválasztása a fejezet főbb pontjai. 7.1. Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében Itt kell összefoglalóan bemutatni a változatelemzés teljes folyamatát. Összefoglaló, áttekintő jelleggel meg kell adni az egyes változatelemzési szakaszokban vizsgált változatok közti főbb eltéréseket, az adott szakaszban alkalmazott változatelemzési módszert. Itt kell bemutatni az építési változatok feltárása céljából készített tervekben szereplő projektváltozatokat, és összefoglalni az előkészítő tanulmányok és tervek releváns részeit. A változatelemzés folyamatának áttekintése során bemutatott korábbi változatelemzési lépések bemutatása szükséges, célszerűen egy-egy szakasz legyen egy további alpont. Előfordulhat, hogy egyes fázisok nagyvonalúak, a végiggondolást mutatják, a megvalósíthatatlan változatok egyszerűbb indoklással történő elvetése, különböző szűrési lépések is ilyen szakasznak tekinthetők. Minden egyes szakasz esetében az alkalmazott módszer bonyolultságának megfelelően - be kell mutatni: az adott szakaszban a változatok meghatározásának módját; a változatok főbb jellemzői; a változatelemzési módszertant. A változatok meghatározásánál figyelembe veendő szempontokat a KHE útmutató 2.2. fejezete tartalmazza. Ennek a pontnak a végén kell egy rövid összefoglaló arról, hogy milyen végső változatok elemzésére kerül sor a további pontokban, mik a releváns eltérések a végső változatok között. Közösségi közlekedés fejlesztési projekteknél figyelembe kell venni a párhuzamos közlekedési hatásokat (például gyorsaság, elérhetőségi távolság, változtatási lehetőség), valamint az előbbiekből adódóan az utasok létszámában bekövetkező változásokat, valamint az ezekből fakadó költséghatásokat. 7.2. A végső változatelemzés módszere Be kell mutatni, hogy melyik CBA útmutató szerinti módszert alkalmazzák. Jellemezni kell az alkalmazott módszert. Ez a pont adja meg az egyes változatok leírásának struktúráját. Az egyes jellemzési szempontok szerinti elemzés elmaradását indokolni kell. 19

Alapesetben ugyanazokat az általános feltételezéseket kell alkalmazni, amit a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzésénél, ha esetleg ettől a változatelemzésben eltér, akkor azt külön indokolni kell. 7.3. A megvalósítható változat leírása Az A megvalósítható megoldás részletes jellemzése A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott öszszehasonlítási szempontokat, azokhoz megfelelő adatokat, információkat kell bemutatni. A változatelemzés néhány kritikus kérdése: A projektváltozatok kidolgozásának és bemutatásának az egyes változatoknál azonos mélységűnek és kidolgozottságúnak kell lennie. A változatok bemutatása a választott változatelemzési módszert követi, továbbá az egyes pontok kifejtése nem szükségszerűen részletes. A változatok leírásánál koncentrálni kell az egyes változatok közti eltérések leírására. Az egyes változatok leírásában lehet az elsőként bemutatott változatra hivatkozni, nem kell megismételni részeket, amennyiben azok azonosak a változatok esetében. A változatelemzés általában közgazdasági költségbecslést tartalmaz. Csak akkor szükséges a pénzügyi költségek és bevételek becslése, ha a választott változatelemzési módszer pénzügyi értékelési szempontot is tartalmaz. A változatok megfogalmazása a korábbi tanulmányokban, illetve tervekben meghatározott változatokra épül, a változatelemzés során az ott megfogalmazott változatok értékelése történik meg a KHE útmutató szerinti módon. 7.3.1. Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A szükséges infrastrukturális feltételek vizsgálata, kitérve az elérhetőség biztosításának kérdésére. A szükséges építési beruházások bemutatása, az alkalmazandó technológia legfontosabb paramétereinek ismertetése. Elegendő a tanulmányterv műszaki leírását röviden öszszefoglalni, a tanulmánytervet pedig mellékletként csatolni kell. Fejlesztések műszaki tartalma Tevékenységek bemutatása A projekt megvalósításához szükséges tevékenységek bemutatása (tervkészítés, engedélyezés, építési fázisok, ütemek, esetleg vonatpótló buszok használata stb.) 7.3.2. Beruházási költség A beruházási költségek és a maradványérték évenkénti részletezése. 20

7.3.3. Működési költség A működési költségek részletezése évenkénti megbontásban. Az üzemeltetés szervezeti struktúrájának bemutatása. Az üzemeltetés legfontosabb feladatainak és költségeinek számbavétele (például elektromos és gépészeti egységek üzemeltetése, karbantartási feladatok, tisztántartás), valamint a fajlagos költségek bemutatása. 7.3.4. Hatások, társadalmi hasznosság Az elvárt hatások elemzése a célcsoport szempontjából, össztársadalmi szinten, illetve regionális szinten. Különösen a többszempontú értékelés társadalmi hasznosság hatás mutatójában szereplő hatásokat kell bemutatni. Figyelembe kell venni a párhuzamos közlekedési hatásokat (például gyorsaság, elérhetőségi távolság, változtatási lehetőség), valamint az előbbiekből adódóan az utasok létszámában, illetve a szállított árumennyiségben bekövetkező változásokat, továbbá az ezekből fakadó költséghatásokat. Szintén be kell mutatni a forgalmi hálózatra gyakorolt hatásokat. 7.4. B megvalósítható változat A B megvalósítható megoldás részletes vizsgálata ugyanolyan szerkezetben, mint az A változat vizsgálata. A változat műszaki tartamának bemutatásánál a különbségek bemutatása a cél. 7.5. C megvalósítható változat A C megvalósítható megoldás ha ilyen felmerült részletes vizsgálata ugyanolyan szerkezetben, mint az A változat vizsgálata. A változat műszaki tartamának bemutatásánál a különbségek bemutatása a cél. 7.6. Legmegfelelőbb változat kiválasztása A meghatározott módszertani lépések elvégzése a kiválasztásra. A kiválasztás megfelelő módszerét a KHE útmutató 2.2 pontja határozza meg. Ha az alkalmazott módszer a költség-hatékonysági elemzés, akkor a legkisebb költségű változatot kell kiválasztani. Ha a többszempontú elemzés a kiválasztás módszere, akkor az értékelési szempontok szerint legnagyobb összpontszámú projektet kell kiválasztani. Többszempontú értékelésre példatáblázat A változat Társadalmi hasznosság Költség-hatékonyság Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság Összesen Pontszám 21

B változat Társadalmi hasznosság Költség-hatékonyság Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság Összesen Pontszám Ha a kiválasztás módszere a közgazdasági költség-haszon elemzés, azt a projektet kell kiválasztani, amelynek közgazdasági mutatószámai (NPV, ERR, BCR) a legmagasabb értéket érik el. Közgazdasági költség-haszon elemzés értékelésre példatáblázat Vizsgálati eredmények Beruházási költség PV Üzemeltetési és karbantartási költség PV Pótlás PV Maradványérték PV Utazási idő megtakarítás PV Környezeti hatás PV Baleseti kockázat változása PV Nettó társadalmi haszon összesen, NPV Társadalmi belső megtérülési ráta, ERR Társadalmi haszon-költség arány, BCR A. projektváltozat B. projektváltozat A változatelemzés következtetése: a megvalósításra kijelölt változat megnevezése, amely egyben megadja a projekt tartalmát, amelynek megvalósítására a projektgazda a támogatást kéri. 22

8. A kiválasztott változat bemutatása A kiválasztott projektváltozat részletes kidolgozása, a javasolt projekt megvalósításának bemutatása. Itt kell felsorolni a projektben megvalósítani kívánt tevékenységeket, és megadni azok jellemzését az elszámolhatóság és támogatás formája és jogcíme szempontjából. 8.1. Műszaki tartalom részletes leírása Az MT benyújtásakor a projekt javaslat műszaki tartalmát a már rendelkezésre álló tervek alapján kell meghatározni. Az MT műszaki tartalom leírását, ha szükséges a pályázati dokumentáció benyújtásáig kell aktualizálni. Pontosan meg kell határozni a projekt outputindikátorait. Az indikátoroknak illeszkedniük kell az eredményindikátorokhoz, illetve a pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz. Az indikátoroknak lehetőség szerint minden fizikai projektelemet le kell képezniük. Az outputindikátor megnevezése A projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulását jelző indikátorok Mértékegység Kiindulási érték Dátum Célérték Dátum Minimálisan kötelező outputindikátorok, a projekt jellegének megfelelően: Épített metróhálózat hossza (km) Épített budapesti városi kötöttpályás hálózat hossza (metró nélkül) (km) Épített budapesti elővárosi kötöttpályás hálózat hossza (2. vágány) (km) Korszerűsített budapesti városi kötöttpályás hálózat hossza (metró nélkül) (km) Korszerűsített budapesti elővárosi kötöttpályás hálózat hossza (km) Épített vidéki városi kötöttpályás hálózat hossza (km) Korszerűsített vidéki városi kötöttpályás hálózat hossza (km) A javasolt projekt műszaki tartalmának ismertetését legalább engedélyezési terv szinten elkészült tervdokumentációra kell alapozni. A javasolt műszaki tartalomnak ki kell terjednie a vízszintes és a magassági vonalvezetés jellemzőinek bemutatására, a jelentősebb alépítményi munkákra, az utakkal és a vízfolyásokkal való kereszteződésekre, a felépítmény rendszerére, a vontatás módjára, a biztosítóberendezési, távközlési adott esetben - áramellátási rendszerre, környezetre gyakorolt hatások összegzésére. 23

8.2. A projekt hatásai A projekt hosszú távú hatásainak elemzése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása, feltételezhető multiplikátor hatások ismertetése. 8.2.1. Társadalmi-gazdasági hatások A projekt által generált társadalmi-gazdasági hatások bemutatása célcsoportok szerint. A megcélzott célcsoport lehatárolásának indokoltsága, a célcsoport összetétele, a reprezentatív gazdasági mutatóinak ismertetése, motiváltságának, bevonhatóságának jellemzői. Törekedni kell a környezeti hatások számszerűsítésére. Ez a pont alapozza meg a hatás indikátorok értékeit. Szükséges az építés környezeti hatásainak bemutatása a munkaterületen belül, annak közvetlen környezetében illetve a szállítások során. 8.2.2. Hozzájárulás a területi kohézió horizontális céljához Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT-ben) meghatározott horizontális területi célokhoz való hozzájárulás bemutatása (országos területi célokhoz való hozzájárulás, területi szinergia, területi hatás, stb.) 8.2.3. Esélyegyenlőség bemutatása A közösségi közlekedés fejlesztésének bemutatása a kevésbé előnyös helyzetben lévő társadalmi csoportok szempontjából (akadálymentesítés, társadalmi csoportok preferenciája stb.) 8.2.4. Horizontális alapelvek teljesítése a projekt megvalósító szervezetnél A horizontális céloknak való megfelelés biztosításának bemutatása. 8.3. A kiválasztott változat intézményi elemzése Az intézményi elemzésnek: a támogathatóság és az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével, - a kedvezményezett kérdésére, az EU társfinanszírozással megvalósított fejlesztéssel létrehozott eszközök tulajdonviszonyaira, és a fejlesztés utáni működtetés kérdéseire kell kitérnie. Az intézményi elemzés eredményei egyúttal a pénzügyi vizsgálatokhoz adnak nélkülözhetetlen inputot. A fejlesztés eredményeinek fenntartásának bemutatása, tekintettel arra, hogy ez alapvető követelménye az EU-társfinanszírozás megszerzésének. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a közszolgáltatáshoz 24

szükséges eszközöket a közszolgáltató jogszerűen, hosszú távon használhassa. Az ÁFA-visszaigénylésre való jogosultság bemutatása és indoklása. A jelenleg hatályos EU állami támogatási szabályoknak való megfelelés, illetve a meglévő eszközök, területek tulajdonlásának, igénybevételi kérdéseinek bemutatása. Idegen terület igénybevétele esetén azok megszerzésének kockázatai, a javasolt projekt összhangja a rendezési tervvel. A városi közösségi közlekedési projektek esetében a 1370/2007/EK rendeletben foglaltaknak való megfelelést is be kell mutatni a közszolgáltatásra vonatkozóan, illetve a túlkompenzációs számításra vonatkozóan. A túlkompenzációs számítás eredményei (ezer Ft) 1 Anyagjellegű ráfordítások 2 Személyi jellegű ráfordítások 3 Értékcsökkenési leírás 4 Egyéb ráfordítások 5 Pénzügyi műveletek ráfordításai 6 Rendkívüli ráfordítások 7 Adófizetési kötelezettség 8 Pénzügyi műveletek bevételei 9 Rendkívüli bevételek Menetdijbevétel, egyéb nettó árbevétel 10 11 Egyéb bevétel (nem támogatás) 12 Ésszerű haszon* Nettó pénzügyi hatás 13 (1+2+3+4+5+6+7-8-9-10-11+12) Támogatás összesen 14 (15+16+17+18) Tőketartalékba helyezett fejlesztési 15 célú támogatás Rendkívüli bevétel (fejlesztési célú 16 támogatás) 17 Fogyasztói árkiegészítés 18 19 Normatív állami és önkormányzati támogatás működési célra (egyéb bevétel) Alulkompenzáció (-) /Túlkompenzáció (+) (14-13) Beruházás első éve Vizsgált időtáv utolsó éve 25

9. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése 9.1. Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés célja, hogy a preferált (kiválasztott) változatra vonatkozóan a projekt pénzáramának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés célját és részleteit alapvetően meghatározza, hogy a támogatást kérő fejlesztés az EU általános támogatási szabályai szempontjából milyen kategóriába esik. Jelen pályázati kiírások által nyújtott támogatások közösségi versenyjogi szempontból nem minősülnek a tagállamok közötti kereskedelmet torzító állami támogatásnak. Jelen kiírás pályázati útmutatója alapján a megvalósítandó projektek keretében támogatott tevékenységek az alábbi két csoportba sorolhatóak: közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, tevékenységek 9.1.1. Beruházási költségek becslése A beruházási költségek becslése során valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges költséget fel kell tüntetni, tehát azokat is, amelyek a pályázati útmutató alapján nem minősülnek elszámolható költségeknek. A részletes beruházási költségelemeket a KHEútmutató 6.2.1.1., 7.2.1.1., 8.2.1.1. fejezetei tartalmazzák. A beruházási költségek elszámolhatóságát a következő dokumentumok szabályozzák részletesen: ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA KözOP: 1-5. Prioritások: Általános elvek (2007-2013 programozási időszak); ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA KözOP: 5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritás; SPECIÁLIS ÚTMUTATÓ; 2007-2013 programozási időszak. Amennyiben a kedvezményezett részéről egyes építési tevékenységek költségének elszámolhatósága kérdéses, köteles a KSZ előzetes véleményét kérni finanszírozhatóság szempontjából. A városi és elővárosi közösségi közlekedési projektek jellemző beruházási költségei A költségeket elszámolhatóság szerinti bontásban, valamint éves bontásban is meg kell adni. A bemutatandó költségfajtákat a projekt adatlapban és a hatályos elszámolhatósági útmutatókban található 26

költségfajták figyelembevételével kell ismertetni, e dokumentumok alapján a beruházási költség táblázat bővítendő. Beruházási költségek évenkénti bontása 1.Előkészítés költségei 2.Projektmenedzsment 3.Más emberi erőforrásokkal kapcsolatos projektköltségek (bérek, bérjellegű költségek, megbízási díjak) 4.A projekt célcsoportja számára biztosított támogatások (pl. útköltség) 5.Építés 6. Eszközbeszerzés 7. Szakmai szolgáltatások igénybevétele (pl. tájékoztatás, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr) 7.1. Közbeszerzés költségei 7.2. Műszaki ellenőr költsége 7.3. A nyilvánosság biztosításának költsége 7.4. Könyvvizsgálói díjak 8.Adminisztratív költségek 9.Földvásárlás, ingatlanvásárlás 10. Egyéb költségek 11. Tartalék 12. Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt) 13. ÁFA 14. Bruttó összköltség Jelenérték 1. év A beruházás utolsó éve A beruházási költség elszámolható és nem elszámolható költségek szerinti bontását a fenti táblázat, valamint a projekt adatlap és a hatályos elszámolhatósági útmutatók szerint kell bemutatni(a fenti táblázat az adatlap szerinti struktúrát tartalmazza). A beruházási költségeket a műszaki leírásban szereplő beruházási elemek mentén is be kell mutatni, a KHE útmutatóban található táblázat szerint (8.2.1.1.). A fajlagos költségeket és a mennyiségeket beruházási költség tételenként kell ismertetni. A részletes tervezői költségbecslésnek összhangban kell lennie a fenti táblázatban megadott értékekkel. 9.1.2. Működési költség A működési költség az EU útmutatók, illetve az Európai Bizottság által 2006. októberében adott tájékoztatás ( Questions regarding the reviewed calculation method of the co-financing rate ) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség (operating cost); 27

karbantartási/fenntartási költség (maintenance cost); pótlási /felújítási költség (replacement) ez általában beruházási költség, de az EU szerint az a beruházás, ami egyszeri költség. A pótlás későbbi évekre vonatkozik. Az üzemeltetési és karbantartási költséget a pénzáram (DCF) módszer szerint kell összeállítani, azaz csak a tényleges kiadásokat lehet itt számba venni. Tényleges kiadást nem jelentő tételek, mint amortizáció nem lehet része a működési költségeknek. Működési költségek esetén is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, azaz a projekt által okozott költségváltozást kell számítani. Javasolt külön kezelni a változó költségeket és az állandó költségeket. A változó költségek a mennyiségétől függő költségek (anyagköltség, munkaerő költsége, villamos energia költsége, szállítási költség, környezetvédelmi költségek, javítási és közüzemi költségek) az állandó költségek (általános költségek) nem függenek a mennyiségtől. Ha azonban a számviteli gyakorlat nem teszi lehetővé a két költségtípus javasolt szétválasztásban történő előrejelzését, akkor a táblázatot át kell alakítani, hogy az előrejelzés szerinti bontást tükrözze. Az üzemeltetési és karbantartási költségeket lehetőség szerint a KHE útmutató által megkövetelt szerkezetben kell bemutatni. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). A költség-haszon elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. A pótlási költségeket műszaki adatokkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának (cseréjének) költségét a vizsgált időtáv során az alábbi módokon lehet a számítások során megjeleníteni: a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy a vizsgált időtáv műszaki szempontok alapján történő szakaszolásával, mely során a pótlási költség több évre kerül elosztva. Bár a pótlási költség beruházási jellegű költség, a finanszírozási hiány kiszámítása érdekében (az EU-s követelményeknek megfelelően) a működési költségek között kell elszámolni. A beruházási költségeknél megadott inputokon túl szükséges a beruházás keretében létrejött eszközökre és a projekt által használt meglévő eszközökre vonatkozóan: az eszközök hasznos élettartama (vagy értékcsökkenési leírási kulcsa), a vizsgált időtartam idején pótlandó eszközök darabszáma, a pótlandó eszközök fajlagos pótlási költsége (Ft/db). A pótlási költségek időbeli megoszlása. Általában pótlási költség tervezése jobban elkülönül a számviteli gyakorlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartozó nagyobb értékű eszközök cseréje, felújítása beruházásként számolandó el. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshoz közelebb, ezek együttesen biztosítják az eszközök és a meghatározott szolgáltatási színvonal fenntartását. A számviteli gyakorlat miatt azonban bizonyos típusú projekteknél az üzemeltetés és karbantartás költségét együttesen lehet megbecsülni. 28

Projekt nélküli esetben a pótlási költség után nem szabad maradványértéket számolni. Városi és elővárosi közlekedési hálózat fenntartási és üzemeltetési fajlagos költség közlekedési módonként*, Ft Megnevezés Közlekedési mód (1) Közlekedési mód (2) Közlekedési mód (n) Forgalmi teljesítménnyel összefüggőnek tekinthető jármű közvetlen költségek (értékcsökkenés nélkül) - Ebből üzemeltetés - Ebből karbantartás Üzemigazgatósági szintű költségek (értékcsökkenés nélkül) - Ebből infrastruktúra - Infrastruktúra költségéből infrastruktúra karbantartás költsége Felosztott költségek (értékcsökkenés nélkül) * Villamos, trolibusz stb. A működési költségeket az alábbi bontásban - a projekt nélküli esetre, a projekt esetén illetve különbözetként is külön táblázatban - kell megadni. Működési költség a projekt nélküli esetben, Ft 1. Változó működési költség 1.1.jármű jkm-től függő 1.2.A vonal hosszától függő költség (vonal infrastruktúra költsége) 2. Állandó működési költség 3. Pótlási költség 4. Összes működési költség (1+2+3) Jelenérték 1. év A vizsgált időtáv utolsó éve Működési költség a projekt esetén, Ft Jelenérték 1. év A vizsgált időtáv 29

1. Változó működési költség utolsó éve 1.1.jármű jkm-től függő 1.2.A vonal hosszától függő költség (vonal infrastruktúra költsége) 2. Állandó működési költség 3. Pótlási költség 4. Összes működési költség (1+2+3) Különbözet, Ft 1. Változó működési költség Jelenérték 1. év A vizsgált időtáv utolsó éve 1.1.jármű jkm-től függő 1.2.A vonal hosszától függő költség (vonal infrastruktúra költsége) 2. Állandó működési költség 3. Pótlási költség 4. Összes működési költség (1+2+3) 9.1.3. Maradványérték Az EU Útmutató (2002) a maradványértéket a beruházási költségek között szerepelteti (a költségekkel ellentétes előjellel). A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle módszer alapján történhet. a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel; az eszközök piaci értéke a vizsgált időszakot követően még hátralévő élettartamukra vonatkoztatva: azaz mintha az eszközöket az elemzési időszak végén eladnák); a vizsgált időszakot követően, az eszközök még hátralévő élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételek és kiadások nettó jelenértéke. Figyelembe kell venni, hogy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. A számítási módszertant illetve a várható élettartamokat a KHE útmutató határozza meg. 30