TÁRSADALMI TRENDFIGYELŐ A Társadalmi Trendfigyelőt a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Társadalomtudományi Tanszéke működteti. A hírlevél azzal a céllal jött létre, hogy havi rendszerességgel tájékoztassa az érdeklődő közönséget elsősorban az Európai Unióban zajló reprezentatív szociológiai kutatások eredményeiről. A szerkesztők a hazai trendek európai kontextusba való helyezésére vállalkoznak, azzal a céllal, hogy ezáltal is hozzásegítsék az olvasót az európai, valamint a romániai társadalmi helyzet jobb megismeréséhez és pontosabb megítéléséhez. Mivel a hírlevél célja az informálás, a szerkesztők a tömör és vizuális tájékoztatásra koncentrálnak. 9. Hírlevél 2016. január 31. Alkoholfogyasztás. Európai körkép Jelen hírlevelünkben egy összefoglalót közlünk az európaiak italozási szokásairól. A WHO, OECD és más források adatait vizsgálva azt látjuk, hogy az európaiak igencsak különböznek egymástól az elfogyasztott alkohol mennyisége, valamint az utóbbi években regisztrált fogyasztási tendenciák tekintetében. Következésképpen az Európai Unión belül is beszélhetünk jellegzetes alkoholfogyasztási régiókról. AZ ALKOHOL: NEGATÍV SZER ÉS MARKETING Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a mértéktelen és átgondolatlan alkoholfogyasztásnak mintegy 200 betegség kialakulásához van köze, a stroke-tól, a májcirrózison át egészen a diabéteszig és a balesetekből származó sérülésekig. Nem meglepő tehát, hogy az alkohol áll világviszonylatban a dobogó harmadik helyén, ami a halálokokat illeti, és mint fogyatékosságot okozó szer. Egyéb rangsorolásban sem marad le a ranglétráról, világszerte a második leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív drogként tartják számon.
Sokan azért fogyasztanak alkoholt, hogy jó hangulatot okozzon számukra, felvidítsák önmagukat, de valójában az alkohol mértéktelen fogyasztása fokozott depresszív állapothoz vezethet, kiválthatja az öngyilkosságot. Összességében nézve az európai országok 15-64 éves lakosságát 2004-ben az alkohol egyértelműen felelős volt hétből egy férfi haláláért, a nőknél pedig tizenháromból egy haláleset okaként jegyezhető az alkohol. Az alkoholfogyasztást legfőképp az befolyásolja, hogy hol, mikor, és hogyan lehetséges árusítani a különböző italokat, milyen korlátok és szabályozások érvényesek az alkohol árusítását és fogyasztását illetően; de az sem elhanyagolható szempont, hogy mennyibe kerülnek az egyes italok, ez ugyanis azt is meghatározhatja, hogy egyes országokban jellemzően milyen italok köré szerveződik az alkoholfogyasztás. Természetesen az alkohol egy igen jó üzlet és megélhetési mód is: a gazdasági előnyök, amelyeket az alkohol marketingje hoz, kapcsolatban állnak a munkahelyek teremtésével azon régiókban, ahol az alkoholt gyártják és árusítják, ugyanakkor mértéktelen fogyasztása egészségi kockázatokkal jár. Az alkohol témája tehát egy igen fontos kihívás a politikumnak és a különböző intézményeknek: a sok negatív hatás mellett az alkohol gazdasági kérdései nem elhanyagolhatóak. Az alkoholnak, mint minden más terméknek szüksége van marketingre, de fontos szempont, hogy a reklámok miatt a gyermekek és a fiatalkorúak több mennyiségű alkoholt fogyasztanak, mint amennyit igazából innának (pl. az EU-ban a 15-16 évesek majdnem fele alkalmi nagy ivászatokról számol be). Következésképpen számos országban szigorú szabályozások léteznek az alkohol árusításával kapcsolatos életkorbeli korlátokkal vagy a reklámszórással kapcsolatban (pl. csak nagykorúak vásárolhatnak alkoholt, napközben nem sugároznak alkohollal kapcsolatos reklámokat stb.) EURÓPAI TRENDEK A WHO adatai alapján az európai országok nagymértékben különböznek egymástól az alkoholfogyasztás tekintetében. A 2010-es fogyasztási adatok alapján (1. ábra) az EU akkori 27 tagállamában 10,7 liter tiszta alkohol/fő volt az éves fogyasztás átlaga, Románia majdnem 13 liter/fő éves alkoholfogyasztással a harmadik helyezést érte el az alkoholfogyasztási dobogón. Amint ez az alábbi ábrákon is látszik, az EU-n belül nincsenek fogyasztási minták, nincsen olyan, hogy európai alkoholfogyasztói kultúra, ugyanis a fogyasztói magatartás az EU-ban jellemző szeletkékre bomlik (pl. Észak-Európa, Mediterráneum, Kelet- Európa). A fogyasztáson kívül az alkoholpolitika is eltérő az országokban, és igen nagy változást mutatnak az alkoholárak is. Ár szempontjából az alkohol a skandináv országokban a legdrágább, őket követi az Egyesült Királyság. Az alkoholfogyasztási trendek azt mutatják, hogy 1990 és 2010 között az EU-ban 12,4%-kal csökkent az egy főre eső éves alkoholfogyasztás mennyisége, de az EU-ban ebben a tekintetben is nagy az eltérés. Leginkább a dél-európai országokban esett vissza a fogyasztás (29%-kal), ezzel szemben az északi országokban 1,6%-kal, a kelet-európai, volt szocialista országokban 7,3%-kal növekedett a fogyasztás, és ezzel együtt ebben az utóbbi régióban tapasztaljuk legintenzívebben az alkohol negatív hatásait: Romániában és Magyarországon például ezer halálesetből mintegy 75 esetében találhatunk egyértelműen az alkoholra visszavezethető okokat. Amennyiben tágabb idősíkon, 1980-2010 között nézzük a változásokat (2. ábra) az EU 27 szintjén 15%-os visszaesést tapasztalhatunk az alkoholfogyasztásban, de az említett regionális különbségek továbbra is érvényesek.
EU- 27 Olaszország Svédország Málta Görögország Ciprus Hollandia Finnország Bulgária Lengyelország Egyesült Királyság Szlovénia Dánia Szlovákia Belgium Észtország Spanyolország Portugália Csehország Magyarország Németország Írország Franciaország Ausztria Litvánia Románia Le6ország Luxemburg 6.9 7.3 7.65 8.2 8.39 10.7 9.4 9.7 10.04 10.1 10.2 10.3 10.3 10.7 10.8 11.5 11.7 11.9 12 12.2 12.55 12.74 13.2 Liter/fő 15.3 1. Ábra: Alkoholfogyasztás az egyes európai országokban 2010-ben (OECD és WHO adatok) Az országok közötti különbségek akkor is megmaradnak, amikor a legnépszerűbb italokat, vagy éppen az egyes italok árait vizsgáljuk. Amíg Nyugat-Európa egyes országaiban és délen leginkább a bort, addig a közép-kelet-európai régióban inkább a sört fogyasztják gyakrabban. Természetesen a fogyasztási szokásokat a szociodemográfiai háttér is befolyásolja: pl. egy GfK felmérés a fiatalok körében azt találta, hogy a 16 és 17 évesek körében a legnépszerűbb italnak a sör számít (49%), ezt követik a szeszes italok (40%), a bor valamint az alkoholt tartalmazó üdítő italok (a válaszadók 13), végül az almabor (6%-a jelölte meg ezt a lehetőséget). A lányok körében a szeszes italok a legnépszerűbbek, ez 17 országra jellemző 31-ből. Az alkoholárak tekintetében elmondhatjuk, hogy a sör estében (50 cl) Csehország a legolcsóbb, ahol egy eurónál kevesebbe kerül egy sör, de olcsó a sör ára Romániában is. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban mintegy három eurót kell fizetnünk egy sörért. A borok esetében (75 cl) Spanyolország bizonyul a legolcsóbbnak (mintegy 1 euró), Görögországban viszont akár nyolc eurót is fizethetünk egy üveg borért. A helyi rövid italok (75 cl) Romániában a legolcsóbbak, itt közel négy euró a rövid ital kereskedelmi ára, ezzel szemben Svédországban 24 euró. Az import szeszes italok természetesen mindenhol drágábbak, mint a helyiek.
- 58.7-38.5-38.4-37.9 Luxemburg Le6ország Románia - 15.9 Ausztria Franciaország Irország - 16.4 Németország - 22.8 Magyarország Spanyolország Portugália - 2.6 Csehország - 20.0 Belgium - 26.2 Szlovákia - 14.9 EU- 27-12.0 Dánia Egyesült Királyság - 12.2 Lengyelország - 10.1 Bulgária Finnország - 18.3 Hollandia Ciprus Görögország Svédország Olaszország 1.3 11.7 16.8 8.5 9.0 24.0 23.0 22.8 35.1-60.0-50.0-40.0-30.0-20.0-10.0 0.0 10.0 20.0 30.0 40.0 2.ábra. Alkoholfogyasztási trendek változása 1980-2010 között (%), (adatok forrása: OECD) További információk: http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0017/190430/status-report-on-alcohol-and- Health-in-35-European-Countries.pdf http://www.oecd-ilibrary.org/sites/9789264183896- en/02/06/index.html?itemid=/content/chapter/9789264183896-25-en http://www.aim-digest.com/digest/members%20over%20yr/thewaywedrink.pdf
Kövessen minket Facebook- on: Társadalmi trendfigyelő A hírlevélben bemutatott adatok és elemzések kizárólag tájékoztató és nonprofit jelleggel bírnak. Jelen hírlevelet szerkesztette: Szekeres Lilla, 3. éves szociológia szakos hallgató (Sapientia EMTE) Elérhetőség: 530104 Csíkszereda (Miercurea Ciuc), Szabadság tér (Piaţța Libertății) 1. sz. Tel.: 0040 266 317 121 E-mail: tarsadalmitrendfigyelo@gmail.com http://mttk.csik.sapientia.ro/hu/tanszekek/tarsadalomtudomanyi-tanszek A Társadalomtudományi Tanszék képzési ágai: Szociológia szakunk Humánerőforrás (HR) szakunk Kommunikáció és közkapcsolatok szakunk Kommunikáció és közkapcsolatok mesteri szakunk