Vezetői összefoglaló

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség: EU 15+ Megfigyelési kör: EU 27 ( európai polgár) Az adatgyűjtés időszaka: január közepe - február közepe Vezetői összefoglaló Az európai parlamenti választások előtt fontos volt felmérni, hogy az európaiak hogyan ítélik meg az EU intézkedéseit a gazdasági és pénzügyi válság fényében. Ez a uniós polgárral folytatott személyes interjúk módszerével készített felmérés azt mutatja, hogy a válság mindenkit aggaszt, az emberek uniós szinten összehangoltabb fellépést várnak, valamint hogy az euró szerepével kapcsolatos nemzeti értelmezések feltűnően különböznek egymástól. Teljesen egyértelmű eltéréseket mutat társadalmidemográfiai szinten is: a nők jobban aggódnak és kritikusabban szemlélik az eurót, miként a tanulmányaikat 15 éves korukban vagy azt megelőzően befejezők is. Számos jelentős pontot ki kell emelni: Az európaiak aggódnak a válság következményei miatt. Ez a valamennyi országban nagyon erősen érezhető aggodalom (80 és 90% között) a gazdaság minden szintjét érinti, azaz a világgazdaságot, az európai és a nemzeti gazdaságokat. Ez a jelenlegi helyzetre és a jövőre is vonatkozik. Ez az aggodalom a személyes szinten nincs ennyire túlsúlyban (58% a mára, 56% a jövőre vonatkozóan). Az európaiak támogatják a válságon való felülemelkedés érdekében összehangolt fellépést. A helyzetkép egyértelmű: 44%-uk úgy véli, hogy a tagállamok egyénileg intézkedtek, míg 39%-uk úgy gondolja, hogy összhangban cselekedtek. Másrészt 61%-uk úgy véli, hogy az európaiak jobban védve lennének, ha a tagállamok összehangolt megközelítést fogadnának el. Ezt a fajta megközelítést sürgeti az EP, amely több alkalommal is ilyen értelemben foglalt állást.

2 Milyen szinten a leghatékonyabb a válság elleni küzdelem? Ez a kérdés élesen elkülönül a többitől a tagállamok közötti kétségtelenül jelentős eltérések miatt. Ez függhet attól, hogy egy ország tagja-e vagy sem a G8-aknak, vagy attól, hogy a gazdasági válság mennyire érinti súlyosan. Átlagban a válaszadók 25%-a választotta a G8-at és 17% az EU-t, 15%-uk említette az Amerikai Egyesült Államokat és 14%-uk a nemzeti kormányt. Milyen intézkedéseket kellene hozni uniós szinten? Az Európai Parlament többször is úgy nyilatkozott, hogy támogatja a különböző uniós szintű intézkedéseket. Az európaiak nagymértékben (66-71%) támogatják a következőket: gazdasági és pénzügyi politika összehangolása; európai uniós ellenőrzés, ha közpénzeket használnak pénzintézetek megmentésére; a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok tevékenységének felügyelete; az Európai Unió szerepe nemzetközi szinten a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában. Az euró: védelem? Az eurónak a válság negatív hatásainak enyhítésével kapcsolatos szerepére vonatkozó kérdést az Unió minden tagállamában feltették. Európai szinten átlagban a válasz negatívnak bizonyult. Valójában az európaiak 44%-a azt gondolja, hogy az euró nem enyhítette a válságot, míg 39%-uk szerint hatékonyan enyhítette a válságot. 17% nem tudott válaszolni a kérdésre. Tulajdonképpen az eredmények azt mutatják, hogy az euró megítélése országonként jelentősen változik. A részletes táblázat (lásd 18. oldal) azt mutatja, hogy 17 ország pozitív választ adott a kérdésre, melyek közül 13 ország az euróövezetben található, 3 olyan ország, amelynek be kell vezetnie az eurót, és 1 olyan ország, amely elutasította annak elfogadását. 8 tagállam viszont, közülük ketten az euróövezet alapító tagjai, a negatív válasz felé hajlik, míg egy országban mindkét válaszlehetőséget egyenlő arányban választották. Végül kiderült, hogy az Európai Unióhoz legutoljára, 2007-ben csatlakozó két országban jelentős a nem tudom válaszok aránya, Bulgária esetében 51% és Románia esetében 41%. Megjegyezzük, hogy az euró válságenyhítő szerepének megítélése csekély mértékben különbözik a 27 tagállamban, sőt, maga az euróövezet tagállamai közül 13-ban is. Az euróövezet tagállamai tehát úgy vélik, hogy korábbi valutájuk jobban védte volna őket, mint az euró? A korábbi nemzeti valuta jobban véd, mint az euró? Az összesített eredményeket megint a nemzeti eredményekhez viszonyítva kell elemezni. Az euróövezet tagállamaiban a polgárok 45%-a pozitív, míg 45%-uk negatív választ adott erre a kérdésre. Ugyanakkor az ezzel a kérdéssel foglalkozó táblázat (lásd a 20. oldalt) egyértelműen megmutatja, hogy az euróövezet 16 tagállamából 12-nek az állampolgárai úgy vélik, hogy 2

3 korábbi nemzeti valutájuk nem védte volna őket jobban a válsággal szemben, mint az euró. Ezek között szerepel a közös valuta övezetének korábban említett két alapító tagja. A tizenhat ország közül négynek, amelyek közül kettő alapító tagállam, az állampolgárai viszont úgy gondolják, hogy nemzeti valutájuk jobban védte volna őket, mint az euró. Az euró jobban véd, mint a jelenlegi nemzeti valuta? Ezt a kérdést abban a tizenegy tagállamban tettük fel, amelyek még nem vezették be a közös valutát. Az EU átlaga 46%-ban negatív és 35%-ban pozitív választ mutat. Az euró elfogadását elutasító három országban teljesen egyértelmű többség (54-61%) negatívan válaszolt a kérdésre. Azon nyolc ország közül, amelyeknek a csatlakozási szerződés értelmében be kell vezetniük az eurót, négy adott pozitív választ (39-61%) a kérdésre, míg négy negatívat (43-58%). Az euró bevezetése: felgyorsítás, lelassítás, a folyamat fenntartása vagy leállítása? Ezt a kérdést abban a nyolc országban tettük fel, amelyeknek be kell vezetniük az eurót, és a válasz a következő volt: 29% úgy gondolja, hogy a folyamatot fel kell gyorsítani, 29% úgy véli, hogy le kell lassítani, 19% úgy ítéli meg, hogy a tervek szerint kell előrehaladni, míg 6% úgy gondolja, hogy le kell állítani a folyamatot. Az alábbi feljegyzés részletesen elemzi a kérdőív egészét. Három részre tagolódik: I. A válság hatása: jelen és jövő II. III. A válságkezelés legmegfelelőbb szintje és módszerei Az euró szerepe a pénzügyi válságban 3

4 I. A válság hatása - Jelen és jövő a. Ma: QD1 Ön milyen mértékben gondolja azt, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságnak következményei vannak vagy sem a következőkre? b. A jövőben: QD2 Amikor a jövőre gondol, Ön szerint a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságnak lesz-e vagy sem következménye az elkövetkező 5 évben a következőkre? A. A világgazdaságra gyakorolt hatások a. Ma Az Európai Unió szintjén: A válaszadók 90%-a úgy nyilatkozott, hogy lényegesnek találja a válságnak a világgazdaságra gyakorolt hatását (nagyon lényeges és elég lényeges): Az európaiak fele (50%) úgy véli, hogy a jelenlegi pénzügyi válságnak nagyon lényeges következményei vannak a világgazdaságra. 4

5 40% úgy ítéli meg, hogy a következmények elég lényegesek. Csak az európaiak 5%-a gondolja úgy, hogy nem vagy nem igazán lesznek lényeges következmények. A nem tudom válasz aránya viszonylag alacsony (5%). Eltérések a tagállamok között: Ebben a kérdésben rendkívül kicsik a nemzeti eltérések. Azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy lényeges következményei lesznek a válságnak, Görögországban és Szlovákiában (98%), valamint Cipruson és Hollandiában (97%) a legnagyobb. A legalacsonyabb Portugáliában (80%), valamint Lettországban és Olaszországban (85%). b. A jövőben Az Európai Unió szintjén: A válaszadók nagy többsége (81%) úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságnak lényeges következményei lesznek a világgazdaságra az elkövetkező öt évben (35% úgy véli, hogy nagyon lényeges, 46% pedig úgy, hogy elég lényeges következményei lesznek). Eltérések a tagállamok között: A jövőbeli következményekkel kapcsolatos borúlátás Görögországban és Szlovákiában a legnagyobb (93%), de Luxemburgban is jelentős (90%). Azok aránya, akik ezt gondolják, Dániában (53%), Bulgáriában (70%), valamint Finnországban és Lettországban (74%) a legalacsonyabb. B. Az európai gazdaságra gyakorolt hatások a. Ma Az Európai Unió szintjén: A válaszadók 90%-a úgy véli, hogy a pénzügyi válságnak lényeges következményei vannak az európai gazdaságra nézve. A nagyon lényeges következményei válasz aránya 48%, míg a megkérdezettek további 42%-a azt mondta, hogy a jelenlegi válságnak elég lényeges következményei vannak az európai gazdaságra. Csak 5% válaszolt úgy, hogy nem tudom. Eltérések a tagállamok között: Az eltérések itt is kicsik (13 százalék), míg az aggodalom szintje magas: 5

6 A legmagasabb Görögországban (99%), Belgiumban és Szlovákiában (96%). A legalacsonyabb Portugáliában (81%), Romániában, Lengyelországban, Olaszországban és Bulgáriában (86%). b. A jövőben Az Európai Unió szintjén: Átlagban a válaszadók 81%-a úgy véli, hogy a válságnak lényeges következményei lesznek az európai gazdaságra nézve az elkövetkező öt évben (a megkérdezettek 33%-a úgy gondolja, hogy a válságnak nagyon lényeges következményei lesznek, 48%-uk szerint elég lényeges következményei). A nem tudom válaszok aránya 8%. Eltérések a tagállamok között: Ebben a pontban a három legborúlátóbb tagállam Görögország (92% tartja lényegesnek a következményeket), Szlovákia (91%) és Magyarország (90%). A legkisebb mértékben Dániában (50%), Bulgáriában (71%) és Finnországban (72%) gondolkodnak így. C. A nemzeti gazdaságra gyakorolt hatások a. Ma Az Európai Unió szintjén: Az uniós válaszadók 90%-a ebben a kérdésben is úgy gondolja, hogy a pénzügyi válságnak már most lényeges következményei vannak országa gazdaságára nézve (51% nagyon lényeges és 39% elég lényeges ). Eltérések a tagállamok között: Észtországban, Görögországban és Magyarországon a legmagasabb azon polgárok aránya, akik lényegesnek tartják a nemzeti gazdaságot érintő következményeket (97% mindhárom országban). Az ezen a véleményen lévő megkérdezettek aránya Dániában (77%), Lengyelországban (82%), valamint Portugáliában és Ausztriában (83%) a legalacsonyabb. b. A jövőben Az Európai Unió szintjén: Az európaiak 81%-a lényegesnek tekinti az elkövetkező öt évben a nemzeti gazdaságukra gyakorolt következményeket (36% nagyon lényegesnek és 45% elég lényegesnek ). Eltérések a tagállamok között: 6

7 A válaszok aránya Görögországban (93%), Magyarországon (93%) és Szlovákiában (91%) a legmagasabb. Ebben az esetben is messze a legalacsonyabb Dániában (45%), amelyet Finnország (70%) és Németország (73%) követ. D. Következmények személyes szinten Az eredmények azt mutatják, hogy bár sok európai aggódik a válságnak a saját helyzetére gyakorolt hatásai miatt jobban aggódnak más szinteken kifejtett hatásai miatt. a. Ma Az Európai Unió szintjén: A válaszadók több, mint fele (58%) már személyesen is érzi életében a válság következményeit, közülük: 20% azt mondja, hogy nagyon lényeges következményei vannak számára személyesen is, 38% azt mondja, hogy ezek a következmények elég lényegesek. Eltérések a tagállamok között: A tagállamok közötti eltérések nagyobbak, mint a gazdaság különböző szintjeit érintő következmények értékelése során észleltek. Az eltérés akár 61% is lehet. Azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy a következmények saját helyzetükre vonatkoztatva is lényegesek, Görögországban és Magyarországon (88%), valamint Észtországban (82%) a legnagyobb. Ez az arány három skandináv országban a legkisebb: Dániában (22%), Svédországban (24%) és Finnországban (27%). b. A jövőben Az Európai Unió szintjén Az európaiak 56%-a azt várja, hogy a gazdasági és pénzügyi válság következményei saját helyzetére nézve is lényegesek lesznek az elkövetkező öt évben (közülük átlagban 18% mondja azt, hogy nagyon lényegesek lesznek, és 38% azt, hogy elég lényegesek ). Eltérések a tagállamok között: Jelentős eltérések vannak a tagállamok között, az 51%-os különbséget is elérve. 7

8 A válság személyes szintű következményeivel kapcsolatos borúlátás Görögországban (89%), Magyarországon (86%) és Litvániában (77%) a legnagyobb. Dániában (15%), Finnországban (27%) és Hollandiában (28%) a legkisebb. II. Azon szereplők, akik leginkább képesek foglalkozni a pénzügyi válsággal, és a válságkezelés módjai A. A szereplők QD3 Az Ön véleménye szerint a következő szereplők közül melyik képes arra, hogy a leghatékonyabban foglalkozzon a pénzügyi és gazdasági válság következményeivel? Az Európai Unió szintjén: A válaszadók 25%-a úgy véli, hogy a G8 a legalkalmasabb e szerep betöltésére, 17%-a úgy, hogy az Európai Unió, 15%-a úgy, hogy az Egyesült Államok, 14%-a úgy, hogy nemzeti kormánya, 10%-a úgy, hogy a Nemzetközi Valutaalap. 8

9

10 Eltérések a tagállamok között: A tagállamok között nagymértékben váltakozik az azzal kapcsolatos vélemény, hogy ki a legalkalmasabb arra, hogy foglalkozzon a válsággal. A G8-at - tekintik a legalkalmasabbnak a válaszadók a legnagyobb arányban Hollandiában (36%), Németországban (35%) és Svédországban (34%). - A legkevésbé Máltán (10%), Romániában (11%) és Írországban (12%) tekintik erre alkalmasnak. Az Európai Uniót - a gazdasági és pénzügyi válság kezelésére legalkalmasabb szereplőnek a válaszadók legnagyobb aránya Görögországban (28%), Cipruson (27%) és Lengyelországban (26%) tekinti. - A legkevésbé alkalmasnak az Egyesült Királyságban (6%), Svédországban (8%) és Dániában (9%) tekintik. Az Egyesült Államokat - a legnagyobb arányban a svédországi (31%), a dániai (29%), valamint a francia és a belga (22%) polgárok tekintik a leghatékonyabb szereplőnek. - A legalacsonyabb arányban Görögországban (6%), valamint Bulgáriában és Litvániában (8%) gondolják így. A nemzeti kormányt - a legnagyobb arányban a romániai (32%), az egyesült királyságbeli (20%) és az ír (20%) megkérdezettek tekintik a leghatékonyabb szereplőnek. - a legalacsonyabb arányban a Cseh Köztársaság (6%), valamint Hollandia és Bulgária (7%) állampolgárai jelölték meg. Az IMF-et - a legtöbben Finnországban (22%), Hollandiában (17%), valamint Lettországban és Görögországban (14%) jelölték meg. - a legkevesebben Bulgáriában (5%), Svédországban (6%), valamint Lengyelországban, Portugáliában és Írországban (7%) választották. Társadalmi-demográfiai eltérések A fiatalabb és a magasabb végzettségű megkérdezettek az átlagnál jobban bíznak a G8-akban. A háztartásbeliek (háziasszonyok/férfiak) kevésbé tartják az Európai Uniót a leghatékonyabb szereplőnek.

11 B. Egyéni vagy közös fellépés? a. Megítélés: QD4 Ön szerint idáig a különböző európai uniós tagállamok egyénileg vagy közösen léptek fel annak érdekében, hogy szembeszálljanak a pénzügyi és gazdasági válsággal? A megkérdezetteket először arról kérdezték, hogy megítélésük szerint a különböző tagállamok eddig hogyan léptek fel a pénzügyi és gazdasági válság kapcsán. Európai uniós szinten Az európaiak 44%-ának véleménye szerint a tagállamok inkább egyénileg léptek fel. 39% szerint a tagállamok inkább a többi uniós országgal összehangoltan léptek fel. A megkérdezettek nagy arányban (17%) adtak nem tudom választ a kérdésre. Eltérések a tagállamok között Dániában (71%), Hollandiában (66%) és Belgiumban (58%) a legelterjedtebb az a vélemény, hogy a tagállamok egyénileg léptek fel. Azt a véleményt, hogy a fellépés összehangolt volt, a legtöbben Finnországban (55%), a Cseh Köztársaságban (53%) és Lettországban (50%) képviselték. Néhány országban elsősorban a két legújabb tagállamban, Romániában (43%) és Bulgáriában (41%) a megkérdezettek többsége nem tudom választ adott a kérdésre. 11

12 b. Preferencia QD5 Véleménye szerint állampolgárként akkor lenne jobban védve (a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válsággal szemben), ha [ORSZÁGA] egyénileg, vagy a többi európai uniós országgal összhangban hozna intézkedéseket és alkalmazná azokat? Európai uniós szinten Az európaiak 61%-a gondolja úgy, hogy jobban védve lenne, ha országa a többi európai uniós országgal összhangban hozna intézkedéseket és alkalmazná azokat. 26% érezné jobban védve magát, ha hazája egyénileg hozna intézkedéseket és alkalmazná azokat. 13% adott nem tudom választ erre a kérdésre. 12

13

14 Eltérések a tagállamok között: A többi uniós országgal összehangolt intézkedések Észtországban (83%), Görögországban (78%) és Magyarországon (76%) kapták a legnagyobb támogatást. Az egyénileg meghozott intézkedések az Egyesült Királyságban (41%), Romániában (36%), valamint Dániában és Ausztriában (33%) kapták a legnagyobb támogatást. Megjegyzendő azonban, hogy ezekben az országokban a közös fellépést támogató megkérdezettek aránya ezzel együtt is magasabb, mint az egyénileg meghozott intézkedéseket támogatóké. A nem tudom választ adók száma három országban elég magas: Írországban (30%), Portugáliában (28%) és Romániában (25%). Társadalmi-demográfiai eltérések A tanulmányaikat a 20. életévük betöltését követően befejező, valamint a vezető pozícióban lévő megkérdezettek összehangolt intézkedések esetén éreznék jobban védve magukat a válsággal szemben. A háztartásbeli nők/férfiak az országok által egyénileg meghozott intézkedések esetén éreznék védettebbnek magukat. C. Az Európai Unió által meghozandó leghatékonyabb intézkedések QD9 A mostani gazdasági és pénzügyi válság megoldására irányuló bizonyos intézkedésekről jelenleg folynak viták az európai intézményekben. Az Ön véleménye szerint ezen intézkedések hatékonyak lennének, vagy sem a válság kezelése során?

15 Az eredmények azt mutatják, hogy az Európai Parlament által tárgyalt mind a négy intézkedést a megkérdezettek többsége támogatja. a. A gazdasági és pénzügyi politikák valamennyi európai uniós tagállam közötti fokozottabb összehangolását az európaiak 71%-a ítéli nagyon vagy elég hatékonynak. Eltérések a tagállamok között: A politikák összehangolását a megkérdezettek legnagyobb része Görögországban (89%), Cipruson (87%) és Belgiumban (85%) tartja hatékonynak. A megkérdezettek legalacsonyabb arányban az Egyesült Királyságban és Lettországban (57%), valamint Portugáliában (58%) tartják hatékonynak a fokozottabb összehangolást. b. A legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok tevékenységének európai uniós felügyeletét és ellenőrzését az uniós megkérdezettek 67%-a tekinti hatékony intézkedésnek a gazdasági és pénzügyi válság elleni küzdelemben. Eltérések a tagállamok között: A fenti intézkedést hatékonynak tartó válaszadók aránya Görögországban és Cipruson (83%), valamint Szlovákiában (82%) a legnagyobb. A ezen álláspontot képviselők aránya az Egyesült Királyságban és Észtországban (52%), valamint Lettországban (54%) a legalacsonyabb. 15

16 c. A közpénzek pénzintézetek megmentésére történő felhasználása esetén végzett európai uniós ellenőrzést EU-szerte a megkérdezettek 67%-a tartja hatékony intézkedésnek. Eltérések a tagállamok között: Az intézkedést a polgárok a legnagyobb arányban Görögországban (85%), Szlovákiában (83%) és Cipruson (82%) tartják hatékonynak. A legalacsonyabb arány az Egyesült Királyságban és Dániában (49%), valamint Észtországban (52%) tapasztalható. d. Az Európai Uniónak a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában nemzetközi szinten betöltött fontosabb szerepét az európaiak 66%-a tekinti hatékony intézkedésnek (17%- uk nagyon hatékonynak, míg 49%-uk elég hatékonynak tartja). Eltérések a tagállamok között: Ezt az intézkedést legtöbben Görögországban (86%), Cipruson (85%) és Szlovákiában (81%) támogatják. Az intézkedést legkevésbé Lettországban (46%), az Egyesült Királyságban (51%) és Észtországban (54%) támogatják. 16

17 III. Az euró szerepe a pénzügyi válságban A: Az euró védő szerepe a 27 tagállamban Az Európai Unió szintjén: QD8 Összességében az euró enyhítette a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság negatív hatásait? A polgárok 44%-a szerint az euró nem enyhítette a pénzügyi és gazdasági válság negatív hatásait (18% egyáltalán nem ért egyet, 26% inkább nem ért egyet). A megkérdezettek 39%-a véli úgy, hogy az euró enyhítette a negatív hatásokat (10% teljes mértékben egyetért, 29% inkább egyetért). A megkérdezettek viszonylag nagy arányban (17%) nem válaszoltak erre a kérdésre. 17

18

19 Eltérések a tagállamok között: A táblázat az alábbi eredményeket mutatja: Azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik egyetértenek az euró pozitív szerepével, Szlovákiában (66%), Finnországban (61%) és Belgiumban (54%) a legmagasabb. Az a vélemény, hogy az euró nem segített a válság negatív hatásainak leküzdésében, a legkevésbé a Cseh Köztársaságban (56% gondolja így), valamint Németországban és az Egyesült Királyságban (54%) tapasztalható. 17 ország van, ahol nagyobb azon megkérdezettek aránya, akik úgy gondolják, hogy az eurónak pozitív szerepe volt a válság hatásainak enyhítésében, mint azoké, akik az ellenkező véleményt képviselik (SK, FI, BE, SI, IT, EL, NL, LU, CY, MT, AT, HU, IE, PT, EE, PL, RO). 9 országban a relatív többség úgy véli, hogy az euró nem enyhítette a válság hatásait (BG, UK, LV, LT, CZ, DE, SE, DK, FR). Spanyolországban a vélemények teljes mértékben megoszlanak (41%-41%). A legutóbb csatlakozó két országban (BG, RO) a nem tudom válaszok arány igen magas: Bulgáriában 51%, Romániában 41%.

20 B. A védettség érzése: az euróövezet országai Az euróövezet országainak polgárait megkérdezték, hogy egyetértenek-e a következő állítással: QD6a (ORSZÁGUNK) jobban védve lett volna a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válsággal szemben, ha megtartottuk volna a (KORÁBBI NEMZETI VALUTÁT). A kérdésre adott válaszok uniós szinten egyenlő arányban oszlanak meg, de jelentős nemzeti eltéréseket mutatnak. Az Európai Unió szintjén A megkérdezettek 45%-a egyetért az állítással (22% teljes mértékben egyetért, 23% inkább egyetért). A megkérdezettek 45%-a nem ért egyet (24% egyáltalán nem ért egyet, 21% inkább nem ért egyet). A megkérdezettek 10%-a nem tudom választ adott. 20

21 Eltérések a tagállamok között: Azzal az állítással, hogy az adott országnak jobb lett volna a korábbi nemzeti valuta megtartása, a legtöbben Portugáliában (62%), valamint Olaszországban és Spanyolországban (53%) értenek egyet. A legkevesebben Szlovákiában és Finnországban (72%), valamint Szlovéniában (71%) értenek egyet a kijelentéssel (Szlovákia és Szlovénia azon országok közé tartoznak, amelyek a közelmúltban vezették be az eurót). Az euróövezet 16 országa között 12-ben az emberek többsége úgy gondolja, hogy az euró jobban védi őket (SK, FI, SI, NL, LU, IE, MT, BE, AT, FR, DE, EL). Az a vélemény, hogy a korábbi nemzeti valuta megtartása fokozottabb védelmet nyújtott volna, csak 4 országban van többségben (PT, IT, ES és CY). Társadalmi-demográfiai eltérések A nők inkább úgy gondolják, hogy a korábbi nemzeti valuta megtartása nagyobb védelmet nyújtott volna, mint a férfiak (49% és 41%). Ugyanez a helyzet azon megkérdezettek esetében is, akik 15 éves vagy fiatalabb korukban fejezték be tanulmányaikat (59% a 45%-os uniós átlaggal szemben), illetve akik otthon vannak (56%). Az eurónak köszönhető védettség érzése elterjedtebb a szakmával rendelkezők között. Míg az uniós átlag 45%, a vezetők esetében ez az arány 67%, az önálló vállalkozók körében 51%, a tanulmányaikat 20 évesen vagy azt követően befejezők között 64%, a jelenleg is tanulmányokat folytatók között pedig 53%. C. A nagyobb fokú védettség érzése: azon országok, amelyek nem tagjai az euróövezetnek Három ország elutasította az eurót. Nyolc ország számára kötelező annak bevezetése. Ezekben az országokban a következő kérdést tették fel: QD6b (ORSZÁGUNK) jobban védve lett volna a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válsággal szemben, ha az egységes európai fizetőeszközt, az eurót bevezettük volna. 21

22 Míg az euróövezetben az átlagos válasz alapján az emberek nem érzik úgy, hogy az euró bevezetése nagyobb védelmet jelent, mint a korábbi nemzeti valuta, igen nagyok az eltérések azon tagállamok között, amelyek elutasították az eurót, és amelyek számára kötelező annak bevezetése. Az euróövezeten kívül Átlagosan 46% nem ért egyet azzal, hogy az euró nagyobb védelmet jelentene (23% egyáltalán nem ért egyet, míg 23% inkább nem ért egyet). A megkérdezettek 36%-a egyetért (11% teljes mértékben egyetért, 25% inkább egyetért). A nem tudom válaszok átlagos aránya itt is magas, 18%. Eltérések azon tagállamok között, amelyek számára kötelező az euró bevezetése Azon megkérdezettek aránya, akik leginkább meg vannak győződve arról, hogy az euró bevezetése nagyobb védelmet nyújtana a pénzügyi és gazdasági válság ellen, Magyarországon (61%), Romániában (44%) és Lengyelországban (41%) a legmagasabb. E három ország számára a jövőben kötelező az euró bevezetése. Az eurót korábban elutasító három országon kívül (lásd a következő ábrát) az az álláspont, hogy az euró bevezetése nem jelentett volna nagyobb védelmet a nemzeti 22

23 valutánál, a következő országokban magas: a Cseh Köztársaságban (58%), Litvániában (55%) és Lettországban (50%). Az euró bevezetését korábban elutasító három ország közül a fenti állítással Dániában 61%, az Egyesült Királyságban 59%, Svédországban pedig 54% nem ért egyet. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozó két országban magas a nem tudom válaszok aránya: Bulgáriában 40%, Romániában 37%. Társadalmi-demográfiai eltérések A férfiak (40%) a nőknél (31%) nagyobb arányban gondolják úgy, hogy az euró fokozottabb védelmet jelentene hazájuk számára. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a végzettség szintje terén. Míg az átlag 36%, az euró által nyújtott nagyobb fokú védelem melletti válaszok aránya 43%. Ez az álláspont a végzettség szintjével egyenes arányban nagyobb mértékben elterjedt, és az egyetemi hallgatók is az átlagnál nagyobb mértékben támogatják a kijelentést (43% a 36%-hoz képest). Ennek az ellenkezője igaz a tanulmányaikat 15 éves korban vagy azt megelőzően befejezők esetében, akiknek 51%-a nem ért egyet a megállapítással, valamint a nyugdíjasok esetében, ahol az arány 50%. 23

24 D. Azon országok, amelyek számára kötelező az euró bevezetése: az euró bevezetésének felgyorsítása, vagy ennek ellenkezője A kérdést Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és Romániában tették fel, amely országok számára kötelező lesz az euró bevezetése az elkövetkező években: QD7 Amint Ön is tudja, (ORSZÁGUNK) az elkövetkező években be fogja vezetni az egységes európai fizetőeszközt, az eurót. Ön személy szerint azt szeretné, hogy Azokban az országokban, amelyek számára kötelező az euró bevezetése: a megkérdezettek 29%-a a folyamat felgyorsítását támogatja; 29% a folyamat lelassítása mellett van; a megkérdezettek 19%-a szerint a folyamatnak a tervek szerint, minden változás nélkül kellene folytatódnia. Csak 7% gondolja úgy, hogy a folyamatot teljesen le kellene állítani. A megkérdezettek 16%-a nem tudom választ adott. 24

25 Eltérések a tagállamok között: A folyamat felgyorsítását a legtöbben Magyarországon (47%) és Romániában (35%) támogatják. A folyamat lelassítását a legtöbben Litvániában (50%) és Lengyelországban (41%) szeretnék. Észtországban a megkérdezettek 42%-a gondolja úgy, hogy a folyamatnak a tervek szerint kellene folytatódnia. Bulgáriában ez az arány 34%. Társadalmi-demográfiai eltérések A férfiak (34%) nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a folyamatot fel kellene gyorsítani, mint a nők (24%). Ezen álláspont aránya a megkérdezettek korával csökken, végzettségének szintjével nő, és elterjedtebb az önálló vállalkozók (36%) és a vezető beosztásúak (35%) körében. Az 55 éves és annál idősebb megkérdezettek, a nyugdíjasok, valamint a tanulmányaikat 15 éves korban vagy korábban befejezők támogatják leginkább a folyamat leállítását (mindegyik csoport esetében 10%). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy Tel Nives Žun Tel Elise Defourny Tel