Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Brüsszel, december EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör: EU-28 ( európai polgár) Népesség: 15 éves vagy a feletti európai polgárok Módszertan: Személyes interjú (CAPI) Terepmunka: június 7 23., TNS Opinion A. INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL A médiában történő megjelenések felidézése Érdeklődés általánosságban az európai politika iránt Tájékoztatási igények Az Európai Parlamentről alkotott általános kép B. AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE Helyzetkép A múlttal kapcsolatban kialakított kép A jövőbeli igények C. AZ EURÓPAI INTÉZMÉNYEK ISMERETE Nevezzen meg három európai intézményt! Az európai intézmények működése Az Uniót a legjobban képviselő intézmény D. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE A következő európai választások időpontja Az Európai Parlament működése A döntéshozatal módja az Európai Parlamentben Általános ismeretek az Európai Parlamentről E. AZ EURÓPAI PARLAMENT MA ÉS HOLNAP: ÉRTÉKEK ÉS POLITIKÁK Prioritást élvező politikák Válság idején prioritásként kezelendő politikák Megvédendő értékek HU 1

2 A trendekkel kapcsolatos kérdésekhez felhasznált Eurobarométer-felmérések: EB78.2 EB77.4 EB 76.3 EB 71.1 EB 68.1 EB 66.1 Parlaméter Terepmunka: november 17. december 2. (TNS Opinion) Felvételi kör: EU-27 ( polgár személyes megkérdezése) Népesség: 15 éves és a feletti európai polgárok Az európai polgárok két évvel a évi európai választások előtt Terepmunka: június (TNS Opinion) Felvételi kör: európai polgár személyes megkérdezése Népesség: 15 éves és a feletti európai polgárok Parlaméter Terepmunka: november (TNS Opinion) Felvételi kör: ember személyes megkérdezése Népesség: 15 éves és a feletti európai polgárok Parlaméter Terepmunka: január 16. február 22. (TNS Opinion) Felvételi kör: ember személyes megkérdezése Népesség: 15 éves és a feletti európai polgárok Parlaméter Terepmunka: szeptember 22. november 3. (TNS Opinion) Felvételi kör: ember személyes megkérdezése Népesség: 15 éves és a feletti európai polgárok Standard EB Terepmunka: szeptember 6. október 10. (TNS Opinion) Felvételi kör: ember személyes megkérdezése Népesség: 15 éves és a feletti európai polgárok Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a felmérés eredményei olyan becslések, amelyek pontossága amennyiben a többi tényező azonos a minta méretétől és a százalékos eredményektől függ. A körülbelül 1000 interjúból álló minták esetében (egy tagállamban általában ekkora mintát alkalmaznak) a valódi százalékos arány azaz ha a népesség egészét megkérdezték volna a következő konfidenciaintervallumokon belül változik: Százalékos eredmények Hibahatár 10% vagy 90% +/- 1,9 százalékpont 20% vagy 80% +/- 2,5 százalékpont 30% vagy 70% +/- 2,7 százalékpo nt 40% vagy 60% +/- 3,0 százalékpo nt 50% +/- 3,1 százalékpo nt 2

3 BEVEZETÉS JOGI NYILATKOZAT Horvátország július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal ezen Eurobarométer-felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kis mértékben módosítva tettük fel. A Parlaméter az Európai Parlament Eurobarométer-felmérése, amelynek célja annak mérése, hogy az uniós polgárok hogyan ítélik meg az Európai Parlamentet, a róla kialakult képet, a szerepét, továbbá hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek az intézményről. Ez a kiadvány az Európai Parlament Egy évvel a évi európai választások előtt című Eurobarométer-felmérésének (amelynek terepmunkáját 2013 júniusában végezték) harmadik része; a felmérés (intézményekre vonatkozó) első részét szeptember 5-én, míg a második részt (gazdasági és társadalmi kérdések) október 18-án tették közzé. A felmérés terepmunkájára június 7. és 23. között került sor. A felmérést a TNS Opinion készítette 28 uniós országban polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket az új kérdések esetében a 28 tagú EU viszonylatában vagy a 27 tagú EU-ra vonatkozó tendenciák formájában mutatjuk be. AZ EURÓPAI KÖRNYEZET Az elmúlt hat évhez hasonlóan a mostani Eurobarométert meghatározó európai környezetet is mindenekelőtt a monetáris, pénzügyi, gazdasági és szociális válság következményei jellemzik. A felmérést megelőző hetekben vagy a felmérés idején történt egyes kontextuális események valószínűleg hatást gyakoroltak a megkérdezettek válaszaira. Így például az Eurostat júniusban kedvezőtlen statisztikákat tett közzé a munkanélküliség és a GDP Unión és tagállamain belüli alakulásáról. Ugyanebben az időszakban a Világbank lefelé módosította a 2013-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzéseit. Ráadásul ugyanebben az időszakban a politikai helyzetet több uniós országban is zajos események és politikai változások jellemezték: elnökválasztás és kormányváltás volt Olaszországban, sor került az első európai választásokra Horvátországban, regionális vagy helyi választások voltak Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Olaszországban. Utcai tüntetések voltak többek között Bulgáriában és Görögországban, a Cseh Köztársaságnak pedig új miniszterelnöke lett stb. Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy a felmérés terepmunkájára még az előtt került sor, hogy a közvélemény érzékelhette volna a gazdasági tevékenység egyes uniós országokban mutatkozó újraindulásának első jeleit. Emlékeztetni kell arra, hogy az ilyen jellegű felmérésekhez hasonlóan ebben az esetben is súlyoztuk az európai átlagot, és a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-os súllyal szerepel ebben az átlagban. 3

4 Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az Európai Unió összesített átlagában az euróövezet 64%-ot, az euróövezeten kívüli térség pedig 36%-ot tesz ki. Megjegyzés: Néhány kérdés tekintetében a mellékletben részletes szociodemográfiai elemzés, valamint az euróövezet és az euróövezeten kívüli térség közötti különbségeket bemutató leírás található. 4

5 FŐBB TANULSÁGOK Az Európai Parlamentről alkotott általános képpel kapcsolatban a tendencia megfordulása figyelhető meg 2012 novemberéhez képest: a pozitív és a negatív kép aránya a pozitív kép javára fordult át. A válaszadók relatív többsége pozitívan gondolkodik az Európai Parlamentről. Számos más kérdésben a kedvező vélemények csökkenése figyelhető meg, amire az eltérő körülmények adhatnak magyarázatot. Emlékezzünk csak vissza, hogy a november közepe és december eleje között készített utolsó Parlaméter idején az Európai Parlament fokozottan a hírek középpontjában állt, hiszen meglehetősen éles viták folytak az EU költségvetésének programozásáról, valamint a bankfelügyeletről, a növekedési paktumról, a bankunióról és a bankok feltőkésítéséről stb. - Így az európai polgárok fele úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi időben nem hallott az EP-ről. A január-február a 2009-es európai választásokat néhány hónappal megelőző időszak óta a legalacsonyabb szintet érte el azok száma, akik emlékeznek a Parlament médiaszereplésére. - Az európai politikai kérdések iránti érdeklődés 2012 novembere és 2013 júniusa között jelentősen csökkent. A jelenlegi válság idején nem meglepő, hogy az Európai Parlamentben tárgyalt azon politikai témák vagy területek közül, amelyekről a válaszadók több információt szeretnének kapni, a válaszadók több mint egyharmada által említett, munkahelyteremtésre különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre irányuló beruházási terv szerepel az első helyen, amelyet az európai polgárként Önt megillető jogok és az EU megoldásai a válság leküzdésére (az államadósság összevonása, eurókötvények, pénzügyi tranzakciós adó stb.) követnek. Szorosan ezek után következik az adócsalás és az adóparadicsomok elleni küzdelem. A válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy az Európai Parlament jelenleg fontos szerepet tölt be, és ez a vélemény hosszú távon is viszonylag szilárdnak mondható. - Az Európai Parlament elmúlt tíz év folyamán betöltött szerepével kapcsolatban megoszlanak a vélemények: az európai polgárok közel egyharmada gondolja úgy, hogy az EP EU-ban betöltött szerepe erősödött, és ugyanekkora arányban vélik úgy, hogy a szerepe nem változott. - Az EP jövőbeli szerepével kapcsolatban az európai polgárok közel fele azt szeretné, hogy a Parlament a jövőben nagyobb szerepet töltsön be. Bár ez a szint az előző, novemberi felmérés óta csökkent, mértéke az európai választásokat néhány hónappal megelőző január-februári időszak szintjéhez hasonló. Amikor a megkérdezetteket arra kértük, hogy spontán módon nevezzenek meg 3 uniós intézményt, az eredmények meglehetősen stabilak voltak, és a válaszok felével messze az Európai Parlament állt az első helyen. 5

6 Amikor az európai polgárokat az intézményekkel kapcsolatos ismereteikről kérdeztük, a válasz helyességétől függetlenül mind a Tagjait általános választójog alapján választják, mind az Uniós jogszabályokra irányuló javaslatot tesz, mind Az egyes tagállamok miniszterei alkotják válaszok esetében az Európai Parlamentet említették elsőként júniusához hasonlóan az Európai Parlament az az intézmény, amely minden második európai polgár szerint a legjobban képviseli az EU-t. E kérdés esetében rendkívül stabilak a válaszok. Már az európai polgárok több mint egyharmada tudja, hogy a következő európai választásokat 2014-ben/2014 májusában tartják. Az Európai Parlament jogköreivel kapcsolatos általános ismeretek viszonylag szilárdak: az európai polgárok abszolút többsége tudja, hogy az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak meg kell állapodniuk az uniós jogszabályokról, hogy a költségvetést az EP és a tagállamok együtt fogadják el, hogy a képviselőket közvetlen és általános választás útján választják meg, és hogy az egyes tagállamoknak eltérő számú képviselőjük van. Nem meglepő, hogy a korábbi felmérésekhez hasonlóan a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet tekintik kiemelt fontosságú politikának. A változások viszonylag mérsékeltek, de azt mutatják, hogy a prioritások a szociális kérdések irányába mozdultak el. Konkrétabban, válság idején a foglalkoztatás és a munkanélküliség elleni küzdelem, valamint a gazdasági és szociális kérdések a legfontosabbak novembere és 2013 júniusa között változott a fontossági sorrend azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlamentnek elsősorban mely értékeket kell védelmeznie: továbbra is az emberi jogok védelme áll az első helyen, míg a nemek közötti egyenlőség ( a véleménynyilvánítás szabadságával együtt) a harmadik helyről a másodikra lépett elő ( a tagállamok közötti szolidaritással és a véleménynyilvánítás szabadságával egyetemben). 6

7 FŐBB EREDMÉNYEK A. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos tájékozottság Médiaszereplés A fent említetteknek megfelelően ezen eredmények értékelésekor figyelembe kell venni a különleges körülményeket novemberében ugyanis az Európai Parlament fokozottan az európai és országos hírek középpontjában állt. Egy év alatt jelentősen csökkent (47%, -17) azok aránya, akik emlékeznek a Parlament médiaszereplésére. Bár kisebb mértékben, de ugyanez volt megfigyelhető 2009 januárjában és a 2009-es európai választásokat megelőző néhány hónapban is. Másrészt az európai polgárok fele nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi időben nem hallott az EP-ről (50%, 2012 novemberéhez képest +16 százalékpont). A médiaszerepléssel és az Európai Parlamentről alkotott képpel kapcsolatban jelentős eltérések figyelhetők meg nemenként, életkoronként és főként foglalkozási kategóriánként. Ez az arány magasabb a férfiak (52%), a 40 éves és a feletti személyek (49%), a nyugdíjasok (49%), a vezető beosztásúak (54%) és az önfoglalkoztatók (59%) körében, mint a nők (43%), a legfiatalabbak (39%) és a háztartásbeliek (39%) esetében. Megállapítható továbbá, hogy valamivel többen emlékeznek a médiaszereplésekre az euróövezetben (48%, míg az euróövezeten kívül 45%). Az uniós politika iránti általános érdeklődés Az európai ügyek iránti érdeklődés 2012 novembere és 2013 júniusa között jelentősen csökkent: a válaszadók 43%-a (-8) válaszolta azt, hogy érdeklődik az európai ügyek iránt, 56%-uk (+8) pedig ennek az ellenkezőjét vallotta. Felmerül a kérdés, hogy az európai politikai kérdések iránti csökkenő érdeklődés milyen mértékben függhet össze az Európai Parlament médiaszerepléseire emlékezők arányának csökkenésével. Az érdeklődés csökkenése csaknem valamennyi tagállamot érinti: Románia az egyetlen olyan tagállam, ahol nőtt az állampolgárok érdeklődése (33%, +3). A Cseh Köztársaságban pedig stabilan 25%-on áll (=). Ezzel ellentétben 25 másik tagállamban csökkent az uniós politikák iránti érdeklődés. A legnagyobb csökkenés Svédországban (az érdeklődők aránya 49%, -16), Luxemburgban (51%, -16), Cipruson (38%, -15) és Franciaországban (36%, -13) tapasztalható. 7

8 Tájékoztatás iránti igény A következő kérdést tettük fel a megkérdezetteknek: az Európai Parlamentben tárgyalt mely témáról vagy politikai területről, vagy az EU-val kapcsolatos mely témáról szeretne több információt kapni?. A megkérdezettek négy lehetőség közül választhattak. Az uniós szinten legtöbbször említett válasz a munkahelyteremtésre különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre irányuló beruházási terv volt, amely 29%-ot tett ki. Egyenlő arányban, 28-28%-kal került a második helyre az európai polgárként Önt megillető jogok és az EU megoldásai a válság leküzdésére (az államadósság összevonása, eurókötvények, pénzügyi tranzakciós adó stb.). Szorosan ezek után (két százalékponttal lemaradva) következik az adócsalás, az adókikerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelem témája, amelyeket a válaszadók 26%-a említett. Megállapítható, hogy a munkahelyteremtésre különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre irányuló beruházási terv választ ugyanolyan arányban említették meg az euróövezetben és az euróövezeten kívül (28, illetve 29%-ban), míg a megoldások a válság leküzdésére (28%) választ sokkal többen választották az euróövezetben (holtversenyben az első helyen áll 30%-kal), mint az euróövezeten kívül (22%-kal a harmadik helyen áll). Az Európai Parlamentről alkotott általános kép Érdekes megjegyezni, hogy 2007 óta a többség semlegesen gondolkodik az EP-ről, és ez hosszú távon is viszonylag stabilnak mondható (2007-ben 41%, míg 2013-ban 42%). Másrészt az elmúlt évben megfordult a tendencia a kedvező és a kedvezőtlen kép arányában: nőtt az arányuk és relatív többségbe kerültek azok, akik kedvező képet alkotnak az Európai Parlamentről (30%, 2012 novemberéhez képest +3 százalékpont), miközben csökkent a Parlamentről kedvezőtlenül gondolkodók száma (25%, -3). A pozitív képet alkotók száma nagyobb arányban nőtt az euróövezetben (32%, +4), mint az euróövezeten kívül (29%, +2). Az Európai Parlamentről alkotott általános kép a tagállamok nagy többségében, még a válság által leginkább sújtott országok többségében is kedvezően alakult. Írországban a növekedés 17, Belgiumban pedig 10 százalékpont volt. Ezzel szemben a legnagyobb arányú csökkenés Cipruson (-7) és Hollandiában (-4) volt tapasztalható. 8

9 B. Az Európai Parlament szerepe Az Európai Parlament szerepének megítélése Három kérdést tettünk fel az Európai Parlament Unióban betöltött múltbeli, jelenlegi és jövőbeli szerepének megítéléséről. Ezeket az alábbiakban fejtjük ki részletesen: Helyzetfelmérés (jelen): Az Európai Parlament jelenleg betöltött szerepét a válaszadók 76%-a (2012 novemberéhez képest +1 százalékpont) tartja fontosnak. Ez a vélemény viszonylag stabilan tartja magát. Megítélés (múlt): E kérdésben megoszlanak a vélemények: az európai polgárok egyenlő arányban gondolják azt, hogy az EP EU-ban betöltött szerepe az elmúlt 10 évben erősödött (32%, 2012 novemberéhez képest -3 százalékpont), illetve azt, hogy a szerepe nem változott (32%, +3). Ez az érzés csökkent az euróövezetben (33%, -4), míg az euróövezeten kívül nem változott (31%, =). Elvárás (jövő): Hosszú távon megállapítható, hogy az Európai Parlament jelenleginél fontosabb jövőbeli szerepével kapcsolatos elvárás szintje (49%) az európai választásokat néhány hónappal megelőző időszakéhoz, a január-februári szinthez hasonló (48%). Ezzel szemben egy év viszonylatában csökkenő tendenciát mutat és 2012 novemberéhez képest 5 százalékpontot esett azon európai polgárok aránya, akik azt szeretnék, hogy az Európai Parlament a jövőben fontosabb szerepet töltsön be. Az előző felméréssel ellentétben a válság által leginkább sújtott egyes országokban, például Spanyolországban (56%, -12), Görögországban (61%, -5) és Olaszországban (45%, -4) csökkent azoknak a polgároknak a száma, akik azt szeretnék, hogy az EP fontosabb szerepet töltsön be. E kérdéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a legnagyobb változás a nagy népességű tagállamokban, Németországban (43%, -11) és Lengyelországban (50%, -13) történt. 9

10 C. Az európai intézményekre vonatkozó ismeretek Több kérdést tettünk fel az európai intézményekre, a működésükre és a képviseleti szerepükre vonatkozó ismeretekről. Az Európai Parlament a legismertebb intézmény Amikor a megkérdezetteket arra kértük, hogy spontán módon nevezzenek meg 3 uniós intézményt, az eredmények meglehetősen stabilak voltak: 53% jelölte meg válaszában az Európai Parlamentet (2012 júniusához képest nem változott), 27% az Európai Központi Bankot (=), 24% az Európai Bizottságot (-1), 13% az Európai Unió Bíróságát (+3) és 11% az Európai Unió Tanácsát (+1). Ez a 27 tagú EU átlaga alapján megállapított sorrend az euróövezetben tapasztalható rangsornak felel meg, az euróövezeten kívüli térségre azonban nem érvényes. Ez utóbbiban többen ismerik a Bizottságot (24%), mint az EKB-t (14%). Nemzeti viszonylatban jelentős növekedés tapasztalható Romániában (81%, +12) és Portugáliában (67%, +11 pont), míg Olaszországban a csökkenés volt nagyarányú, az érték 10 százalékponttal, 63%-ra esett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada (31%- a) egyetlen intézményt sem ismert. Az 57 százalékpontot is eléri ugyanis az eltérés: a nem tudja válaszok aránya az ausztriai 4%-tól és a szlovákiai 10%-tól az egyesült királyságbeli 61%-ig és a franciaországi 51%-ig terjed. Az intézmények működése A válaszadóknak három kérdést tettünk fel az európai intézmények működéséről és összetételéről. - Tagjait általános választójog alapján választják : 51% jelölte meg válaszában az EP-t (-4 százalékpont 2012 júniusához képest), 12% (+3) az EB-t és 9% (+1) az Unió Tanácsát. - Uniós jogszabályokra irányuló javaslatot tesz : 38% (-2) jelölte meg válaszában az EP-t, 27% (+5) az EB-t és 14% (=) az Unió Tanácsát. - Az egyes tagállamok miniszterei alkotják : 30% (+1) adta meg válaszában az EP-t, 19% (=) az EB-t és 28% (=) az Unió Tanácsát. A fenti kérdésekre adott válaszok viszonylag stabilnak mondhatók az elmúlt évhez képest (EB/EP 77.4, június): megjegyzendő, hogy a főbb változások az Európai Parlamentre vonatkozó helyes válaszok csökkenésével és az Európai Bizottságra vonatkozó helyes válaszok növekedésével kapcsolatosak. 10

11 Nemzeti viszonylatban a válaszadók ismereteinek szintje tagállamonként rendkívül változó. Az országok közötti eltérés akár a 45 százalékpontot is elérheti. Az Európai Parlament az az intézmény, amely a legjobban képviseli az EU-t Egy év elteltével továbbra is az Európai Parlament az az intézmény, amely a válaszok 50%-ával (2012 júniusához képest -2 százalékpont) a legjobban képviseli az EU-t. Ezt követi egyenlő, 15%-os arányban az Európai Bizottság (=) és az Unió Tanácsa (+1). E kérdéssel kapcsolatban rendkívül stabilak a válaszok. Nemzeti viszonylatban Bulgária (60%), Olaszország, Szlovákia, Litvánia és Románia (mind a négy országban 59%) voltak azok tagállamok, ahol a legtöbben említették meg az EP-t. Az EP-t legkevesebbszer említő három tagállam Írország (43%), Belgium (41%) és az Egyesült Királyság (39%) volt. D. Az Európai Parlamentre vonatkozó ismeretek A következő európai parlamenti választások időpontja Az európai polgárok már több mint egyharmada tudja, hogy a következő európai választásokat 2014-ben/2014 májusában tartják. Egy évvel az európai választások előtt az európai polgárok 34%-a tudta a választások időpontját (az évszámot vagy az évszámot és a hónapot), 20%-uk adott rossz választ és 46%-uk mondta azt, hogy nem tudja. Nemzeti viszonylatban az eltérés akár az 55 százalékpontot is elérte az Egyesült Királyság (16%), Franciaország (20%) és Spanyolország (23%), illetve Belgium (71%), Málta (62%) vagy Magyarország (60%) között. A működési mód ismerete Bár egyfajta stabilitás figyelhető meg azon európai polgárok számában, akik tudják, hogy a képviselők a politikai hovatartozásuk szerint foglalnak helyet a Parlamentben (43%, 2012 novemberéhez képest -1 százalékpont), az enyhe növekedés ellenére (39%, +3) továbbra is kisebbségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy a képviselők a nemzeti hovatartozásuk szerint foglalnak helyet. Az Európai Parlamenten belüli döntéshozatal módjára vonatkozó kérdések tekintetében a válaszadók egyértelműen megosztottak: több mint egyharmaduk válaszolta, hogy ez vagy a képviselők politikai hovatartozása alapján (37%, =) vagy a származásuk szerinti tagállamok érdekei alapján történik (39%, +2). Mindössze 12%-uk (-1) válaszolta azt spontán módon, hogy az Európai Parlamentben a döntéseket legalább annyira az európai parlamenti képviselők politikai hovatartozása, mint a származásuk szerinti tagállamok érdekei alapján hozzák meg. 11

12 Az Európai Parlamentre vonatkozó általános ismeretek viszonylag stabilak és a válaszadók abszolút többsége helyes válaszokat adott Négy igaz/hamis kérdést tettünk fel a megkérdezetteknek. Az eredmények a következők voltak: 62% (2012 júniusa óta +1 százalékpont) tudja, hogy az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak megállapodásra kell jutniuk az uniós jogszabályokról. 61% (+2) tudja, hogy a költségvetést az EP és a tagállamok közösen fogadják el. 57% (-1) tudja, hogy a képviselőket közvetlen és általános választás útján választják meg az egyes tagállamok állampolgárai. 58% (+2) tudja, hogy az egyes tagállamoknak eltérő számú európai parlamenti képviselőjük van. E. Az Európai Parlament ma és holnap: politikák és értékek A válsággal összefüggésben a legutóbbi két felmérés között a tisztán gazdasági és pénzügyi témák említésének csökkenése figyelhető meg. Bár e változások mérsékeltek, azt mutatják, hogy a prioritások az európai polgárok szociális aggályaira helyeződtek át. Ugyanis a prioritást élvező politikákkal kapcsolatos szokásos kérdésen túlmenően az európai polgárokat a válság idején kiemelt fontosságúként kezelendő területekről is külön megkérdeztük. Prioritást élvező politikák Mint 2010 óta minden évben, az európai polgárokat először arról kérdeztük, hogy véleményük szerint az Európai Parlamentnek mely politikákat kellene kiemelten védelmeznie. Az előző felmérésekhez hasonlóan most is a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet említették a legtöbben: 51% (2012 szeptemberéhez képest -2 százalékpont). A legnagyobb mértékű csökkenés a gazdasági, költségvetési és adópolitikák koordinációja válasz esetében tapasztalható (30%, -5), 33%-kal (+3) pedig a megerősített fogyasztó- és közegészség-védelem foglalja el a második helyet. Ezt követően konkrétabban a válság idején meghozandó intézkedésekről kérdeztük a válaszadókat A válaszok 74%-ával (2012 júniusa óta +2 százalékponttal) a foglalkoztatás és a munkanélküliség elleni küzdelem messze megelőzi valamennyi más politikát. 12

13 Ezt követi a vásárlóerő, infláció elleni küzdelem 34%-kal (-1). Ez után következnek a nyugdíjak (31%, +3) és a lakhatás (21%, +3). A növekedés ösztönzése (35%, =) válasz kivételével ismét megfigyelhető a válság elleni küzdelemmel közvetlenül összefüggő gazdasági és pénzügyi válaszok az uniós tagállamok államadósságának csökkentése (32%, -5) és a pénzügyi piacok szabályozása (29%, -4) arányának csökkenése. Ugyanakkor említést teszünk az egyes országok válaszaiban mutatkozó sajátosságokról: az uniós viszonylatban legtöbbször említett válasz, a foglalkoztatás és a munkanélküliség elleni küzdelem (74%) erőteljes növekedése figyelhető meg Hollandiában (79%, +12), Máltán (67%, +11) és Belgiumban (69%, +10). Védendő értékek 2011 novembere és 2012 novembere között az értékek sorrendje szinte egyáltalán nem, és 2012 és június között is csak kis mértékben változott: o továbbra is az emberi jogok védelme áll az első helyen (54%, -2) Ezt követi három másik érték, mindegyikük 33%-kal: o A nemek közötti egyenlőség a harmadikról a második helyre lépett (33%, +1), holtversenyben a következőkkel: o A tagállamok közötti szolidaritás, amely szintén a második helyre lépett (33%, - 2) és o A szólásszabadság, amely szintén holtversenyben lépett a második helyre (33%, +1). Ezek után következik a kultúrák és vallások közötti párbeszéd a válaszok 20%- ával (-1). Az EU és a világ szegényebb országai közötti szolidaritás csökkent a legnagyobb arányban: ez 4 százalékponttal, 20%-ra esett vissza. Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy EPEurobarometer@europarl.europa.eu 13

14 A. INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL 1. A médiában történő megjelenések felidézése 1) Európai átlag 14

15 2) Eredmények tagállamonként 15

16 3) Változások tagállamonként 16

17 2. Érdeklődés általánosságban az európai politika iránt 1) Európai átlag 17

18 2) Eredmények tagállamonként 18

19 3) Változások tagállamonként 19

20 3. Tájékoztatási igények 1) Európai átlag 20

21 2) Eredmények tagállamonként 21

22 3) Változások tagállamonként A legalább 15%-ot elért válaszok 22

23 4. Az Európai Parlamentről alkotott általános kép 1) Európai átlag 23

24 2) Eredmények tagállamonként 24

25 3) Változások tagállamonként 25

26 B. AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE 1. Helyzetkép 1) Európai átlag 26

27 2) Eredmények tagállamonként 27

28 3) Változások tagállamonként 28

29 2. A múlttal kapcsolatban kialakított kép 1) Európai átlag 29

30 2) Eredmények tagállamonként 30

31 3) Változások tagállamonként 31

32 3. A jövőbeli igények 1) Európai átlag 32

33 2) Eredmények tagállamonként 33

34 3) Változások tagállamonként 34

35 C. AZ EURÓPAI INTÉZMÉNYEK ISMERETE 1. Nevezzen meg három európai intézményt! 1) Európai átlag Nyitott kérdés 35

36 2) Eredmények tagállamonként Nyitott kérdés 36

37 Nyitott kérdés 37

38 3) Változások tagállamonként Nyitott kérdés A legalább 10%-ot elért válaszok 38

39 2. Az európai intézmények működése 1) Európai átlag 39

40 2) Eredmények tagállamonként 40

41 41

42 42

43 3) Változások tagállamonként 43

44 3. Az Uniót a legjobban képviselő intézmény 1) Európai átlag 44

45 2) Eredmények tagállamonként 45

46 3) Változások tagállamonként 46

47 D. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE 1. A következő európai választások időpontja 1) Európai átlag Nyitott kérdés 47

48 2) Eredmények tagállamonként Nyitott kérdés 48

49 Nyitott kérdés 49

50 2. Az Európai Parlament működése 1) Európai átlag 50

51 2) Eredmények tagállamonként 51

52 3) Változások tagállamonként 52

53 3. A döntéshozatal módja az Európai Parlamentben 1) Európai átlag 53

54 2) Eredmények tagállamonként 54

55 3) Változások tagállamonként 55

56 4. Általános ismeretek az Európai Parlamentről 1) Európai átlag 56

57 2) Eredmények tagállamonként 57

58 58

59 59

60 60

61 3) Változások tagállamonként 61

62 E. AZ EURÓPAI PARLAMENT MA ÉS HOLNAP: ÉRTÉKEK ÉS POLITIKÁK 1. Prioritást élvező politikák 1) Európai átlag 62

63 2) Eredmények tagállamonként 63

64 3) Változások tagállamonként A legalább 25%-ot elért válaszok 64

65 2. Válság idején prioritásként kezelendő politikák 1) Európai átlag 65

66 2) Eredmények tagállamonként 66

67 3) Változások tagállamonként A legalább 30%-ot elért válaszok 67

68 3. Megvédendő értékek 1) Európai átlag 68

69 2) Eredmények tagállamonként 69

70 3) Változások tagállamonként A legalább 20%-ot elért válaszok 70