Parlaméter november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, február 14. Parlaméter november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Népesség: Módszer: Adatgyűjtés: Az EU 27 tagállama ( európai polgár) 15 éves és annál idősebb európai polgárok Személyes interjú (CAPI) A felmérést a TNS opinion végezte november 17. és december 2. között BEVEZETÉS... 3 A. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS B. TÁJÉKOZÓDÁS AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT INFORMÁCIÓFORRÁSOK TÉMÁK ÉS SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK, AMELYEKRŐL AZ EURÓPAIAK TÖBB INFORMÁCIÓT SZERETNÉNEK KAPNI C. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL KIALAKULT ÁLTALÁNOS KÉP AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL KIALAKULT KÉP RÉSZLETEZÉSE D. ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT MŰKÖDÉSÉRŐL ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENTEN BELÜLI DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATRÓL E. AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE JELENLEGI HELYZET BENYOMÁSOK (A MÚLT) ELVÁRÁSOK (A JÖVŐ) F. AZ EURÓPAI PARLAMENT MA ÉS HOLNAP: ÉRTÉKEK ÉS KIEMELT POLITIKÁK KIEMELT POLITIKÁK VÉDELMEZENDŐ ÉRTÉKEK... 49

2 A tendenciákat vizsgáló kérdésekhez felhasznált Eurobarométer felmérések: EB77.4 Két év van hátra a 2014-es európai parlamenti választásokig Adatgyűjtés: június (TNS opinion) Alkalmazási kör: ember személyes megkérdezése Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok EB 76.3 Parlaméter Adatgyűjtés: Alkalmazási kör: Népesség:. november (TNS opinion) ember személyes megkérdezése 15 éves és annál idősebb európai polgárok Parlaméter Adatgyűjtés: Alkalmazási kör: Népesség: január 16 február 22. (TNS opinion) ember személyes megkérdezése 15 éves és annál idősebb európai polgárok Parlaméter Adatgyűjtés: Alkalmazási kör: Népesség: szeptember 22 november 3. (TNS opinion) ember személyes megkérdezése 15 éves és annál idősebb európai polgárok EB 71.1 EB 68.1 EB 66.1 Standard Eurobarométer felmérés (Európai Bizottság) Adatgyűjtés: szeptember 6 október 10. (TNS opinion) Alkalmazási kör: ember személyes megkérdezése Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok Kérjük, tartsa szem előtt, hogy a felmérés eredményei csupán becslések, amelyek pontossága az egyéb tényezők változatlansága mellett a minta nagyságán és a megfigyelt százalékos arányokon múlik. A körülbelül interjúból álló mintákkal (egy tagállamban általában ekkora mintát alkalmaznak) a tényleges százalékok azaz ha az egész népességet megkérdezték volna a következő megbízhatósági intervallumokon belül változnak: Megfigyelt százalékok Konfidenciahatárok 1 vagy 9 +/ 1,9 pont vagy 8 +/ 2,5 pont 2 vagy 7 +/ 2,7 pont vagy 6 +/- 3,0 pont 5 +/- 3,1 pont

3 BEVEZETÉS A hetedik alkalommal megjelenő Parlaméter alapjául szolgáló közvélemény-kutatást a TNS Opinion & Social végezte november 17. és december 2. között, 27 tagállamban összesen európai polgár megkérdezésével. Ahogy az olvasó maga is észreveheti, az eredmények időbeli alakulását vizsgáló elemzés az előző,. novemberi Parlaméterig nyúlik vissza. Néhány kérdés esetében azonban a tendenciák vizsgálata még korábbi időponttól, 2007 őszétől kezdődik. Ezekben az esetekben a felmérés célja, hogy a most, másfél évvel a 2014-es európai parlamenti választások előtt kapott eredményeket összehasonlítsuk az ugyanezekre a kérdésekre másfél évvel a 2009-es európai parlamenti választások előtt adott válaszokkal. Mint minden hasonló jellegű felmérés esetében, itt is figyelembe kell venni, hogy súlyozott európai átlagról van szó, amelynek megközelítőleg 7-át a hat legnépesebb tagállam teszi ki. Végezetül felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy minden felmérés eredményei csupán becslések, amelyek pontossága a minta nagyságán múlik. Mindenkor számolni kell egy bizonyos becsült hibaszázalékkal, amely az eredmények megbízhatóságát jelzi1. Háttér Az adatgyűjtés hátteréül szolgáló események minden felmérés esetében befolyásolják az interjúk során adott válaszokat. Az európai intézményekben (az Ecofin Tanácsban, az Európai Tanácsban) az adatgyűjtés ideje alatt számos gazdasági vonatkozású találkozó zajlott vagy volt előkészítés alatt. Különböző ügyekben vártak jelentős döntéseket: a bankok felügyeletéről, a növekedési paktumról, a bankunióról, illetve a bankok feltőkésítéséről stb. Ezekkel az ügyekkel és a hosszú távú pénzügyi előrejelzésekkel kapcsolatban is nagy volt a bizonytalanság. A politika terén számos tagállamban tartottak választásokat a felmérés előtt, alatt vagy után, így Szlovéniában elnökválasztást, Oroszországban parlamenti választásokat, 2012 októberében Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Finnországban regionális és helyhatósági választásokat. Valamennyi választást élénk viták jellemezték. Az eredmények időbeli változásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, milyen eseményekre került sor a két felmérés között (azaz. november és november december között), különös tekintettel a válsággal kapcsolatos különböző csúcstalálkozókra, a finn és a francia elnökválasztásra, illetve az egyéb tagállamokban tartott választásokra. Végezetül nem szabad megfeledkezni a -es Parlaméter hátteréről sem, amellyel a mostani felmérés eredményeit összehasonlítjuk: az euró ügyében Görögországban javasolt népszavazást és az ország új elnökének megválasztását, az új olasz elnök megválasztását, illetve az államadósság kamatterheinek növekedését számos euróövezethez tartozó országban. 1 A módszertani leírást lásd a 2. oldalon.

4 Főbb megállapítások A kutatás főbb eredményei a következőképpen foglalhatók össze: 2006 óta határozottan nőtt az érdeklődés az európai ügyek iránt óta a gazdasági válság egyike az európaiakat leginkább foglalkoztató ügyeknek, ami egyértelműen a legutóbbi tagállami választások alatt folytatott politikai viták európai szintre emelésének köszönhető ősze azaz a évi európai parlamenti választásokat mintegy másfél évvel megelőző időszak óta 22 százalékponttal nőtt azon polgárok száma, akik emlékeznek rá, hogy az Európai Parlament szerepelt a médiában. Arányuk azonban -hez képest valamelyest csökkent. Az európaiak Európai Parlamentről alkotott képe többé-kevésbé változatlan maradt az elmúlt években. A válaszadók relatív többségében semleges kép idéződik fel az Európai Parlament kapcsán, ugyanakkor az európaiak valamivel több mint egynegyede beszélt pozitív, és ugyanekkora aránya negatív képről. A felmérés kérdései közül három arra vonatkozott, hogy az európaiak szerint mennyire fontos az Európai Parlament szerepe az Unió működtetésében: - háromnegyedük úgy gondolja, hogy a Parlament jelenleg fontos szereppel bír; - az európaiak abszolút többsége szeretné, ha a Parlament a jövőben fontosabb szerepet töltene be; - végezetül az európaiak több mint egyharmada véli úgy, hogy a Parlament szerepe erősödött az elmúlt tíz évben. Ez az arány azonban 2007-hez képest jelentős csökkenést képvisel. Határozott változás figyelhető meg a tekintetben, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az európaiak. Először fordul elő, hogy erre a kérdésre válaszolva az internetet említik a második leggyakoribb forrásként, amelyet az Európai Parlamentről való információkereséshez használnának. Ennek ellenére az internet még mindig messze elmarad a televízió mögött, amely továbbra is a fő tájékozódási forrás. Ugyanakkor előbbi mostanra tíz százalékponttal megelőzi a nyomtatott sajtót. Az előző évekhez hasonlóan az európaiak abszolút többsége úgy gondolja, hogy a szegénység elleni fellépés az a szakpolitika, amelyet az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie. A gazdaságpolitikai koordináció áll a második helyen a megkérdezettek több mint harmada említi, amelyet a válaszolók harmada által említett fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem fejlesztése követ. Az európaiak szemében továbbra is az emberi jogok védelme a legfontosabb érték. A második helyet az uniós tagállamok közti szolidaritás foglalja el a megkérdezettek több mint harmada említi, megelőzve a női-férfi egyenjogúságot, amely így a szólásszabadsággal együtt a harmadik helyre szorul. 4

5 *** Fő vizsgálati szempontok A jelen összegző elemzést négy, egy-egy meghatározott vizsgálati témára összpontosító specifikus elemzés kíséri. E specifikus vizsgálatok célja, hogy egy meghatározott nézőpontból részletes elemzést adjanak a mostani Parlaméter eredményeiről, kiegészítve annak főbb megállapításait. A négy elemzés a következő témákat járja körül: 1) 2) 3) 4) az euróövezeten belül és kívül kapott eredmények között megfigyelhető különbségek; a női és férfi interjúalanyok válaszai alapján kapott eredmények között megfigyelhető különbségek; az eredményekben megfigyelhető különbségek korcsoport szerinti lebontásban; az eredményekben megfigyelhető különbségek foglalkozási csoport szerinti lebontásban. 5

6 A. Érdeklődés az európai ügyek iránt Az európaiak határozottan jobban érdeklődnek az európai ügyek iránt, mint 2006-ban, a témában való legutóbbi megkérdezésük időpontjában ben az európaiak 5-a ( százalékpont) mondta azt magáról, hogy érdeklik az európai ügyek, míg 4-uk ( százalékpont) állította ennek ellenkezőjét. A kapott eredmény hátterében valószínűleg az áll, hogy különösen a 2006-os parlamenti és elnökválasztások alatt Európa korábban soha nem tapasztalt mértékben vált a nemzeti szintű politikai viták tárgyává. A legjelentősebb emelkedés Svédországban (6, 6 százalékpont), Hollandiában (7, 1 százalékpont) és az Egyesült Királyságban (5, 8 százalékpont) volt megfigyelhető. A leglátványosabb visszaesés ezzel szemben a Cseh Köztársaságban (25 %, 9 százalékpont), Lengyelországban (5, 4 százalékpont), Szlovákiában (, 2 százalékpont) és Görögországban (5, 2 százalékpont) jelentkezett. Ha a kapott eredményeket térképen ábrázoljuk, egy jól kivehető kelet nyugati földrajzi választóvonal rajzolódik ki: nyugaton emelkedő tendencia, keleten visszaeső tendencia jellemző. Az utóbbi változást a 2006-os helyzet fényében kell vizsgálni, amelynek egyes tényezői a mainál nagyobb fokú érdeklődésre adhattak indokot a 2004-ben csatlakozott új tagállamokban és az akkori két tagjelölt országban az európai ügyek iránt. Ilyen a tényezők többek között: az új tagállamok közelmúltbeli csatlakozása; 53 bulgáriai és romániai megfigyelő fogadása 2006 januárjában az Európai Parlament által; az EU 25 tagállamának megállapodása a szolgáltatási irányelvről (2006. május 29.). B. Tájékozódás az Európai Parlamentről 1) Az Európai Parlamentről szóló híradások felidézése Az európaiak közel kétharmada válaszolta, hogy a közelmúltban hallott az Európai Parlamentről a médiában (6, százalékpont novemberéhez képest). Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a válság egy évvel ezelőtt érte el tetőpontját, amelyet jelentős médiafigyelem kísért. Ennek az értéknek a 2009-es választásokat megelőző azonos időszakban kapottal való összehasonlítása azonban jelentős tanulságokkal szolgál: ma 22 százalékponttal (6) magasabb a Parlament médiában való megjelenésének említettsége, mint 2007 őszén (4). 6

7 2) Előnyben részesített információforrások Az európaiak körében az internet az Európai Parlamentről való tájékozódáshoz használt második legnépszerűbb forrás (, 0 százalékpont novemberéhez képest). A világháló ezzel az aránnyal elmarad a televízió mögött (6, százalékpont), de megelőzi az írott sajtót (, százalékpont). A negyedik helyen a válaszadók 1-a ( százalékpont) által preferált rádió áll. A felmérésben megadott információforrások között különösen az európai parlamenti weboldalak térnyerése volt megfigyelhető, amelyek felhasználási aránya egy éven belül 1-ról -ra emelkedett ( százalékpont). Az internetet forrásként leggyakrabban megjelelő társadalmi-demográfiai kategóriák a 35 év alatti válaszadóké, a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadóké és a diákoké. 3) Témák és szakpolitikai területek, amelyekről az európaiak több információt szeretnének kapni Az összeurópai szinten leggyakrabban megjelölt témát nem meglepő módon az EU válságkezelésre irányuló megoldásai () képezik, amelytől alig marad el a munkahelyteremtésre, beleértve a fiatalok számára való munkahelyteremtésre irányuló európai beruházási terv () témája. Az európaiak -a válaszolta, hogy leginkább az európai állampolgárságukból fakadó jogaikról szeretnének tájékoztatást kapni, míg -uk szeretne a fogyasztóvédelemről, -uk pedig az energiaügy EU-n belüli jövőjéről tájékozódni. Az euróövezeten kívüli tagállamokban a munkahelyteremtésre, többek között a fiatalok számára való munkahelyteremtésre irányuló beruházási terv témája vezeti a listát (), megelőzve az európai állampolgárságból fakadó jogok () és a válságkezelésre irányuló megoldások () témakörét. Az euróövezeten belül a válságkezelésre irányuló megoldások témája áll az első helyen -kal, amely egyben az euróövezet 17 tagállamából 13-ban a megkérdezettek többsége által megjelölt válasz. Ezen a ponton érdemes felidézni egy a szeptember 6-án megjelent Két év van hátra a 2014-es európai parlamenti választásokig 2 elnevezésű korábbi felmérésünkben szereplő kérdés kapcsán kapott eredményeket. A válaszadóknak feltett kérdés arra irányult, hogy a válságra való tekintettel mely szakpolitikai területeket kellene előtérbe helyezni. Első helyre 7-kal a munkahelyteremtés és a munkanélküliség legyőzése került, míg a második helyet az uniós tagállamok államadósságának csökkentése foglalta el (). A harmadik helyen holtversenyben a vásárlóerő fokozása és az infláció leküzdése, valamint a növekedés ösztönzése () állt. 2 EB/EP Adatgyűjtés: június

8 C. Az Európai Parlamentről alkotott kép 1) Az Európai Parlamentről kialakult általános kép Az Európai Parlamentről alkotott kép lényegében nem változott a. novemberi felmérés óta. Az európaiak -ának ( százalékpont) továbbra is semleges képe van az intézményről. Az elmúlt év során enyhe emelkedéssel -ról -ra nőtt azoknak az aránya, akikben pozitív kép alakult ki az Európai Parlamentről, de ugyanez mondható el az EP-hez negatív képet társító válaszadókról, akiknek aránya -ról -a nőtt. Ugyanakkor 2007 őszéhez (azaz a 2009-es választásokat több mint másfél évvel megelőző időszakhoz) képest visszaesés történt az EP-t pozitívan megítélők arányában: akkor az európaiak -ának volt pozitív képe az Európai Parlamentről (2 százalékpont a 2012-es értékhez képest). Nemzeti szinten a válaszadók többsége négy országban (Bulgária, Málta, Románia és Olaszország) válaszolta 2012-ben, hogy pozitív képe van az Európai Parlamentről, míg a válaszadók többsége három országban (Egyesült Királyság, Görögország és Portugália) fűz negatív képet az intézményhez. A maradék 20 tagállamban a válaszadók többségében semleges kép alakult ki az Európai Parlamentről. Társadalmi-demográfiai szempontból nézve az egymást követő felmérésekből az az általános tendencia állapítható meg, hogy az EP-ről alkotott pozitív kép leginkább a fiatalokra jellemző. A foglalkozási csoportok tekintetében a vezető tisztségviselőknek és ügyvezetőknek, a szellemi munkát végzőknek és a diákoknak inkább pozitív képük van az intézményről, ahogy azoknak a válaszadóknak is, akik üdvözölnék, ha az Európai Parlament szerepe erősödne. Korcsoportok szerint a 40 éves vagy afeletti válaszadók rendelkeznek a legnegatívabb képpel az Európai Parlamentről, a munkanélküliekkel, önálló vállalkozókkal és nyugdíjasokkal, illetve azokkal a válaszadókkal egyetemben, akik az EP-t korlátozottabb szerepkörben szeretnék látni. D. Ismeretek az Európai Parlamentről Mennyit tudnak az európaiak az Európai Parlament működéséről, illetve döntéshozatali folyamatairól? Egyértelmű, hogy a 2014-es európai választásokat az eddigieknél átpolizitáltabb viták fogják övezni, amelyben az is szerepet játszik, hogy a Bizottság elnökét nem közvetlenül az európai polgárok választják. A kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a válaszadók tisztában vannak a Parlament közvetlen és általános választójog alapján, nemzeti és politikai alapokon való megválasztásának sajátosságaival. 1) Ismeretek az Európai Parlament működéséről A felmérés arra vonatkozó kérdésére, hogy a parlamenti képviselők milyen szempont alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben, a válaszadók -a azt válaszolta, hogy a politikai hovatartozásuk alapján (1 százalékpont 2007 őszéhez képest). 8

9 Ugyanakkor -uk (-8 százalékpont) még mindig azt válaszolta, hogy az állampolgárságuk alapján. 2) Ismeretek a döntéshozatali folyamatról A döntéshozatali folyamat kapcsán megadott két lehetőség között a megkérdezettek válaszai egyenlően oszlanak meg. (2 százalékpont 2007 őszéhez képest) úgy véli, hogy a parlamenti képviselők politikai hovatartozásuk alapján hoznak döntéseket, míg ugyancsak -uk ( százalékpont) gondolja úgy, hogy a döntéshozatal azoknak a tagállamoknak az érdekei alapján történik, amelyekből az Európai Parlament képviselői érkeznek. ( százalékpont) spontán jelleggel azt felelte mindkettő alapján, -uk ( százalékpont) pedig nem tudom választ adott. E. Az Európai Parlament szerepe A válaszadóknak három kérdésre kellett válaszolniuk az Európai Parlament szerepével kapcsolatos benyomásaikra vonatkozóan. Válaszaikat az alábbiakban részletezzük. Érdemes fontolóra venni a gazdasági válság által legsúlyosabban érintett euróövezeten belüli országokban kapott válaszok mögötti motivációt. Ezekben a tagállamokban a válaszadók jellemzően úgy vélik, hogy az elmúlt tíz év során csökkent az Európai Parlament jelentősége, ugyanakkor sok esetben tekintélyes arányban szeretnék, ha az intézmény a jövőben fontosabb szerephez jutna. 1) Jelenlegi állapot Az európaiak 7-a ( százalékpont novemberéhez képest) továbbra is úgy gondolja, hogy az Európai Parlament jelenleg fontos szerepet játszik az EU működtetésében. Ez az arány megegyezik a őszi értékkel. 2) Benyomások (a múlt) Kérdés: Ön szerint az EU-n belül az Európai Parlament szerepe az elmúlt tíz évben erősödött, gyengült, vagy ugyanolyan maradt? Az eredmények azt mutatják, hogy 2009 januárjához képest, amikor a kérdésre legutóbb válaszoltak, az európaiak többsége azon a véleményen maradt, hogy erősödött az Európai Parlament szerepe az EU-n belül (, -7 százalékpont). Ugyanakkor mostanra többen gondolják úgy, hogy az EP szerepe gyengült: a vonatkozó érték a januári 1-ról 2012 novemberére -ra emelkedett (3 százalékpont). Ahogy korábban is említettük, különösen általános ez a benyomás a válság által legsúlyosabban érintett tagállamokban: Spanyolországban a válaszadók -a (5 százalékpont), Portugáliában 4-a (9 százalékpont), Görögországban -a (5 százalékpont), Írországban 3-a (1 százalékpont) vélte úgy, hogy az Európai Parlament szerepe gyengült. 9

10 3) Elvárások (a jövő) Jelenleg az európaiak 5-a szeretné, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana a jövőben, amely érték 9 százalékponttal magasabb a novemberében felvett értéknél. A őszi azonos időszakban ez az arány csupán 4 volt. A válaszadók a válság által legsúlyosabban érintett valamennyi tagállamban azt remélik, hogy az Európai Parlament fontosabb szerephez jut a jövőben: Cipruson 7 ( százalékpont), Spanyolországban 6 ( százalékpont), Görögországban 6 (+9 százalékpont), Írországban 5 (1 százalékpont), Olaszországban ( százalékpont) jelezte erre vonatkozó reményét. A leglátványosabb változás az Egyesült Királyságban (, 0 százalékpont), Bulgáriában (6, 7 százalékpont) és Lengyelországban (6, 5 százalékpont) következett be. Az Egyesült Királyságban megfigyelt 20 százalékpontos emelkedés ellenére még mindig itt jegyzik a kérdésre kapott legalacsonyabb arányt. Azoknak a válaszadóknak a számában, akik a jövőben fontosabb szerepben kívánják látni az EP-t, csak három tagállamban történt visszaesés, nevezetesen Hollandiában (, százalékpont), Ausztriában (, százalékpont) és Szlovákiában (5, százalékpont). F. Az Európai Parlament ma és holnap: értékek és kiemelt politikák Tovább erősödik az a jelenség, amely a válság kezdete óta figyelhető meg. Az európaiak mindenekelőtt azt szeretnék, ha az Európai Parlament azon politikák fejlesztésére fektetne nagyobb hangsúlyt, amelyek a mindennapi problémáikat érintik. 1) Kiemelt politikák A szegénység leküzdése továbbra is az a politika, amelyet az európaiak 5-a ( százalékpont novemberéhez képest) szerint az Európai Parlamentnek kiemelt politikaként kellene fejlesztenie. Az euróövezeten belül 15 tagállamban ezt a politikát emelték ki a legtöbbször (5); a kivételt képező két ország Málta és Olaszország. Litvániát leszámítva az euróövezeten kívüli országokban is ez az első helyen említett politika (5). A gazdasági, költségvetési és adópolitikák összehangolása a második leggyakrabban említett kiemelt politika, amelyet a válaszadók -a ( százalékpont) jelölt meg. A kiemelt politikák terén nagy különbségek figyelhetők meg az euróövezeten belüli () és kívüli () tagállamok között. 2) Védelmezendő értékek A korábbi felmérésekhez hasonlóan az emberi jogok védelme (5, változatlan arány) ezúttal is fölényesen vezeti az európaiak szerint az EP által védelmezendő értékek listáját. 10

11 Az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás (, százalékpont) áll a második helyen. 3-kal a harmadik helyre került a szólásszabadság, holtversenyben a női-férfi egyenjogúsággal (3, százalékpont). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy: EPEurobarometer@europarl.europa.eu 11

12 A. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS a) Európai átlag 12

13 b) Országos eredmények 13

14 c) Országos eredmények: időbeli változás QP13a Mit mondana, nagyon érdeklik, inkább érdeklik, nem nagyon érdeklik vagy egyáltalán nem érdeklik az európai ügyek? Összes 'Érdekli' Összes 'Nem érdekli' Nem tudja EB66.1* EB66.1* EB66.1* Nov Nov Nov Szept.-Okt Szept.-Okt Szept.-Okt EU27 (EU25*) EURÓ ZÓNA NEM EURÓ SE NL UK BE LV IT CY DK DE FR EE ES LT HU IE PT 6 5 LU 6 6 MT AT FI BG 5 SI RO 0 EL SK PL CZ

15 B. TÁJÉKOZÓDÁS AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL 1. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE a) Európai átlag QP1 Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy a televízióban, vagy hallott-e a rádióban valamit az Európai Parlamentről? Igen EB Ősz. EB Ősz. Nem 6 Nem tudja EB Jan.-Feb. EB Jan.-Feb EB Nov.- Nov Nov.- 15

16 b) Országos eredmények 16

17 c) Országos eredmények: időbeli változás QP1 Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy a televízióban, vagy hallott-e a rádióban valamit az Európai Parlamentről? Igen Nem Nem tudja Nov Nov Nov Nov.. Nov.. Nov. EU EURÓ ZÓNA 7 6 NEM EURÓ MT CY LV 7 7 RO DK 6 6 HU 6 6 ES 7 7 BE 7 7 SI 8 8 PT LT PL EE LU 7 7 BG 6 6 SE DE NL FI 8 8 CZ UK EL IT SK FR AT IE

18 2. ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT INFORMÁCIÓFORRÁSOK a) Európai átlag

19 b) Országos eredmények 19

20 c) Országos eredmények: időbeli változás QP12 Ha információt keresne az Európai Parlamentről, az alábbi források melyikét használná? Összes 'Televízió'. Nov. Összes 'Internet' Összes 'Sajtó' Rádió ΕΒ78.2 ΕΒ78.2 ΕΒ78.2 ΕΒ Nov.. Nov.. Nov. Νov.- Νov.- Νov.- Νov.- EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ IE CY ES UK DE BE MT EE IT LU PT FR PL EL LT DK CZ BG LV HU AT FI NL SE SI SK RO

21 QP12 Az internetet megjelölő összes válasz lebontása Az Európai Parlament internetes oldalai Híroldalak Internetes közösségi oldalak Blogok ΕΒ78.2 ΕΒ78.2 ΕΒ78.2 ΕΒ Νov Νov Νov Νov Nov.. Nov.. Nov.. Nov. EU27 3 IT IE PT 1 DE 2 1 ES UK LU BE 1 0 CZ 2 FI -9 1 EE +9 1 BG 1 DK EL CY PL 1 MT 1 +9 HU 2 2 FR 1 SI SE LT 1 AT 1 1 RO 1 1 SK LV NL

22 3. TÉMÁK ÉS SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK, AMELYEKRŐL EURÓPAIAK TÖBB INFORMÁCIÓT SZERETNÉNEK KAPNI AZ a) Európai átlag 22

23 Országos eredmények 23

24 b) Országos eredmények: összes elem QP11T Az Európai Parlamenten belül vitára került témák vagy politikai területek melyikéről, illetve mely egyéb EU-hoz kapcsolódó témáról szeretne több információt kapni? Elsősorban? És még? (TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES) Az EU válságkezelésre irányuló megoldásai (adósság megosztása, eurókötvények, pénzügyi tranzakciók megadóztatása, stb.) Európai befektetési terv munkahelyteremtésre, beleértve munkahelyeket a fiatalok számára az ön európai állampolgárságából fakadó jogai EU27 EURÓ ZÓNA 3 NEM EURÓ NL 5 CY 5 BG 5 SI 4 LU 4 4 SK DK 4 IT CZ EL ES AT 3 FI RO FR 2 BE 3 DE 3 IE 3 4 SE 3 5 LT HU PL EE PT 2 2 LV 2 3 MT 1 UK 1 Országonkénti első itemek az európai szinten első 3 item közül 24

25 C. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP 1. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL KIALAKULT ÁLTALÁNOS KÉP a) Európai átlag QP3 Általánosságban véve, Önnek az Európai Parlament nagyon pozitív, eléggé pozitív, semleges, eléggé negatív, vagy pedig nagyon negatív képet idéz fel? Összes 'Pozitív' 4 Semleges Összes 'Negatív' Nem tudja 4 1 EB Ősz. EB Ősz. Nov Nov.- b) Az Európai Parlamentről alkotott kép a válaszadók európai ügyek iránti érdeklődése szerinti bontásban QP3 Általánosságban véve, Önnek az Európai Parlament nagyon pozitív, eléggé pozitív, semleges, eléggé negatív, vagy pedig nagyon negatív képet idéz fel? EU27 Összes 'Pozitív' Semleges Összes 'Negatív' Nem tudja Érdeklődés az európai ügyek iránt Érdekli 2 Nem érdekli

26 c) Országos eredmények 26

27 d) Országos eredmények: időbeli változás QP3 Általánosságban véve, Önnek az Európai Parlament nagyon pozitív, eléggé pozitív, semleges, eléggé negatív, vagy pedig nagyon negatív képet idéz fel? Összes 'Pozitív' Semleges Összes 'Negatív' Nem tudja Nov Nov Nov Nov.. Nov Nov Nov Nov. 201 EU27 4 EURÓ ZÓNA 4 NEM EURÓ 4 4 MT DE AT UK 1 4 LV BE IE 3 FR NL 4 SK DK HU 4 4 EE LU IT PT BG LT PL SE SI FI RO 4 1 EL 2 4 CZ 2 4 CY 4 1 ES

28 2. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL KIALAKULT KÉP RÉSZLETEZÉSE a) Európai átlag QP2 Kérem, mondja meg a következő szavak\ kifejezések mindegyikéről, hogy nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul, vagy nagyon rosszul írja le az Ön véleményét az Európai Parlamentről. - Jól írja le Dinamikus 6 Demokratikus 6 Figyel az európai polgárokra 6 Nem eléggé ismert 6 Eredménytelen EB Ősz. 5 EB Ősz. EB Jan.-Feb. EB Nov Nov Nov.- 28

29 b) Országos eredmények: időbeli változás QP2 Kérem, mondja meg a következő szavak/ kifejezések mindegyikéről, hogy nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul, vagy nagyon rosszul írja le az Ön véleményét az Európai Parlamentről. Dinamikus Demokratikus Figyel az európai polgárokra Összes 'Jól írja le' Összes 'Jól írja le' Összes 'Jól írja le' Nov Nov Nov Nov.. Nov.. Nov. EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ AT NL BE EE LV MT UK 0 3 DE IT DK IE PL LT 5 6 HU SE 7 7 LU SK FI RO SI BG PT FR CY CZ EL ES

30 QP2 Kérem, mondja meg a következő szavak/ kifejezések mindegyikéről, hogy nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul, vagy nagyon rosszul írja le az Ön véleményét az Európai Parlamentről. Nem eléggé ismert Eredménytelen Összes 'Jól írja le' Összes 'Jól írja le' Nov Nov.. Nov Nov. 201 EU EURÓ ZÓNA 5 4 NEM EURÓ 4 ES EL PT CY 2 1 MT RO SI 5 BG 4 1 SK 4 LU 4 SE IE FR 5 5 DK IT FI HU PL 4 3 UK CZ 4 LT 5 BE NL AT LV DE EE 30

31 D. ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL 1. ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT MŰKÖDÉSÉRŐL a) Európai átlag QP4 És az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben? Az állampolgárságuk alapján A politikai hovatartozásuk alapján Nem tudja EB Ősz. EB Jan.-Feb. EB Jan.-Feb. EB Nov.- Nov Nov.- b) Az Európai Parlament működésének ismerete a válaszadók európai ügyek iránti érdeklődése szerinti bontásban QP4 És az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben? A politikai hovatartozásuk alapján Az állampolgárságuk alapján Nem tudja Érdekli Nem érdekli EU27 Érdeklődés az európai ügyek iránt 31

32 c) Országos eredmények 32

33 d) Országos eredmények: időbeli változás QP4 És az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben? Az állampolgárságuk alapján A politikai hovatartozásuk alapján Nem tudja Nov Nov Nov Nov.. Nov.. Nov. EU27 2 EURÓ ZÓNA 2 2 NEM EURÓ 4 4 PT MT 4 5 IE 4 CY LV RO IT UK EL BG AT LU DE 3 3 CZ ES 5 5 NL 6 5 SK FR PL SI DK HU SE EE FI BE 6 5 LT

34 2. ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENTEN BELÜLI DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATRÓL a) Európai átlag QP5 Ön szerint, az Európai Parlament döntéseit mindenekelőtt mi alapján hozzák meg? Azoknak a tagállamoknak az érdekei alapján, amelyekből az Európai Parlament képviselői érkeznek Az Európai Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján Mindkettő alapján (SPONTÁN). Nem tudja EB Ősz. EB Ősz. Nov Nov.- 34

35 b) Országos eredmények 35

36 c) Országos eredmények: időbeli változás QP5 Ön szerint, az Európai Parlament döntéseit mindenekelőtt mi alapján hozzák meg? Azoknak a tagállamoknak az érdekei alapján, amelyekből az Európai Parlament képviselői érkeznek Az Európai Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján Mindkettő alapján (SPONTÁN). Nem tudja Nov Nov Nov Nov Nov.. Nov.. Nov.. Nov. EU27 1 EURÓ ZÓNA NEM EURÓ BG LU RO MT -7 PT 1 1 FI 1 ES EL 5 1 SK CY 1 DE IE IT PL 4 1 LT FR 1 1 EE HU CZ 5 5 AT 4 2 SI LV UK SE DK 1 1 NL 4 1 BE 1 36

37 E. AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE 1. JELENLEGI HELYZET a) Európai átlag QP6 Az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamentnek az EU működtetésében játszott szerepe...? Összes 'Fontos' 7 Összes 'Nem fontos' EB Ősz. EB Ősz. Nov. Nem tudja 7 2 EB Június Nov.- 37

38 b) Országos eredmények 38

39 c) Országos eredmények: időbeli változás QP6 Az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamentnek az EU működtetésében játszott szerepe...? Összes 'Fontos' Összes 'Nem fontos' Nem tudja Nov Nov Nov.. Nov Nov Nov. 201 EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ AT PT LT UK BE EE DE 7 7 IE IT MT 8 8 RO NL FI 8 7 BG CZ 8 7 DK 7 7 PL FR 7 7 SK HU LU SI SE ES CY 8 8 LV EL

40 2. BENYOMÁSOK (A MÚLT) a) Európai átlag QP7 Ön szerint, az EU-n belül az Európai Parlament szerepe az elmúlt tíz évben...? Erősödött 4 Gyengült Ugyanolyan maradt Nem tudja 4 2 EB Ősz. 1 EB Jan.-Feb Nov.- 40

41 b) Országos eredmények 41

42 c) Országos eredmények: időbeli változás QP7 Ön szerint, az EU-n belül az Európai Parlament szerepe az elmúlt tíz évben...? Erősödött Gyengült Ugyanolyan maradt Nem tudja EB71.1 EB71.1 EB71.1 EB Jan Nov Jan Nov Jan Nov Jan Nov Febr Febr Febr Febr EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ BG PL LV DE FR IT BE 4 +9 HU IE NL RO EE MT FI AT DK LT EL UK PT LU SK SE ES SI CY CZ

43 3. ELVÁRÁSOK (A JÖVŐ) a) Európai átlag QP8 Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb, vagy kevésbé fontos szerepet játsszon? Fontosabb Ugyanolyan (SPONTÁN) EB Ősz. 1 EB Ősz. Kevésbé fontos 1 1 EB Jan.-Feb Nem tudja EB Jan.-Feb. EB Nov.- 1 Nov Nov.- 43

44 b) Országos eredmények 44

45 c) Országos eredmények: időbeli változás QP8 Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb, vagy kevésbé fontos szerepet játsszon? Fontosabb Ugyanolyan (spontán) Kevésbé fontos Nem tudja Nov Nov Nov Nov.. Nov Nov Nov Nov UK 0 BG PL DE LU MT BE EL IT SI ES FR CY PT DK 2 HU RO FI LT CZ 4 EU EURÓ ZÓNA 4 NEM EURÓ IE LV SE EE SK AT NL

46 F. AZ EURÓPAI POLITIKÁK PARLAMENT MA ÉS HOLNAP: ÉRTÉKEK ÉS KIEMELT 1. KIEMELT POLITIKÁK a) Európai átlag 20 vagy afölötti százalékos értéket elérő itemek 46

47 b) Országos eredmények 47

48 c) Országos eredmények: időbeli változás QP9T Az Európai Parlament támogatja bizonyos politikák fejlődését az EU szintjén. Az alábbi politikák közül az Ön véleménye szerint melyiknek kellene elsőbbséget adni? Elsősorban? És még? (TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES) A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése EB Június Nov Június A gazdasági, költségvetési, és adópolitikák összehangolása EB Június Nov Június A fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem fejlesztése EB Június Nov Június Biztonsági és védelmi politika, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió szembeszálljon a nemzetközi válsággal EB Június Nov Június EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ 5 CY UK 0 BE FR IE 4 2 EL SK 4 FI RO SI SE EE ES AT 5 5 CZ 5 5 DE MT NL BG DK 4 4 LV LT IT 3 PT PL LU HU Első 4 item 48

49 2. VÉDELMEZENDŐ ÉRTÉKEK a) Európai átlag 49

50 b) Országos eredmények 50

51 c) Országos eredmények: időbeli változás QP10 Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (Max. 3 válasz) Az emberi jogok védelme. Nov. Az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás A női-férfi egyenjogúság Szólásszabadság Nov.. Nov.. Nov. Nov.- Nov.- Nov.- Nov AT 5 5 SI UK FR DE MT PT 4 FI BG EE CY EU EURÓ ZÓNA 5 NEM EURÓ 5 ES 5 PL 5 RO CZ 6 6 DK LV LU LT 6 6 IT NL SK BE 5 4 IE SE HU EL Első 4 item 51