Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
|
|
- Gyöngyi Lakatos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör: Populáció: Módszertan: Terepmunka: EU-28 (27624 európai polgár) 15 éves vagy a feletti európai polgárok Személyes interjú (CAPI) június (TNS Opinion) BEVEZETÉS...2 A. MIT JELKÉPEZ AZ EU: A SZABAD MOZGÁST, A BÉKÉT ÉS AZ EGYSÉGES VALUTÁT...18 B. AZ EURÓPAI POLGÁROK AZONOSSÁGÉRZÉSE...24 C. HOGYAN ERŐSÍTHETŐ AZ EURÓPAI POLGÁRSÁG ÉRZÉSE?...33 D. AZ EU-HOZ VALÓ KÖTŐDÉS ÉS TARTOZÁS...36 E. SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM/SZAVAZATOM...47 F. A DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE...55 G. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSA...61 H. ÉRDEKLŐDÉS A MOSTANI ÉS A JÖVŐBELI UNIÓS POLITIKÁK IRÁNT...70 I. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ...76 J. AZ EURÓPAI UNIÓ 2025 TÁVLATÁBAN
2 JOGI NYILATKOZAT Horvátország július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kis mértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométerbe. BEVEZETÉS Egy évvel az európai parlamenti választások előtt a mostani EB/EP felmérés célja annak lemérése, hogy az uniós polgárok hogyan ítélik meg az európai projektet, az Európai Uniót és a május 22. és 25. között megrendezésre kerülő európai választásokkal megnyíló kilátásokat. Ez a felmérés a júniusi EB/EP felmérés ( Az európai polgárok két évvel a évi európai választások előtt, EB/EP 77.4) folytatása. A terepmunkára június 7. és 23. között került sor. A felmérést a TNS Opinion készítette 28 uniós országban polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket az új kérdések esetében a 28 tagú EU viszonylatában, vagy a 27 tagú EU-ra vonatkozó tendenciák formájában mutatjuk be. Ezen felül az EP e felmérése néhány olyan kérdéssel egészült ki, amelyeket az Európai Bizottság által július 23-án közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében tettek közzé. A most közzétett összefoglaló főként az intézményekre vonatkozik. Ez az első az október végéig megjelenő háromrészes elemzéssorozatból. A második elemzés a gazdasági és társadalmi helyzetre, valamint a költségvetési, banki és pénzügyi területen folyamatban lévő reformokra irányul majd. A harmadik pedig a hagyományos Parlaméter lesz, amely közelebbről azzal foglalkozik majd, hogy az európai polgárok hogyan ítélik meg az Európai Parlamentet. Mint minden ilyen jellegű felmérés esetében most is emlékeztetnünk kell arra, hogy az európai átlagot súlyoztuk, és a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot tesz ki ebben az átlagban. Az európai környezet Ugyanúgy, mint az elmúlt 6 évben a mostani Eurobarométert meghatározó európai környezetet is mindenekelőtt a monetáris, pénzügyi, gazdasági és szociális válság következményei jellemzik. A felmérést megelőző hetekben vagy a felmérés idején történt egyes kontextuális események valószínűleg hatást gyakoroltak a megkérdezettek válaszaira. Például az Eurostat júniusban statisztikákat tett közzé a munkanélküliség és a GDP alakulásáról a tagállamokban, amelyek nem voltak kedvezőek, a Világbank pedig lefelé korrigálta a 2013-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzéseit. 2
3 Ráadásul ugyanebben az időszakban a politikai helyzetet több uniós országban is zajos események és politikai változások jellemezték: elnökválasztás és kormányváltás volt Olaszországban, sor került az első európai választásokra Horvátországban, regionális vagy helyi választások voltak Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Olaszországban. Tüntetések voltak többek között Bulgáriában és Görögországban, a Cseh Köztársaságnak pedig új miniszterelnöke lett stb. A tendenciák időbeli alakulása A felmérések során több különböző témával kapcsolatban is bizonyos alaptendenciák körvonalazódását figyelhetjük meg. Az első tendencia az, hogy a közvélemény egyre jobban polarizált. Mivel az Európai Unió egyre inkább a nemzeti viták középpontjába kerül, a felmérések során egyre csökken azon európai polgárok aránya, akiknek nincs véleményük annak természetével vagy tevékenységeivel kapcsolatban. Továbbá az euroövezeten belüli és az azon kívüli térség eredményeinek vizsgálata megerősíti, hogy egyes témákkal kapcsolatban nagyon nagyok a nézeteltérések. Ha például az európai azonosság egyik alkotóelemét, az eurót vesszük, 27 százalékpontos eltérés figyelhető meg a két övezet országai között. Emlékeztetünk arra, hogy az uniós átlagban az euroövezet 64%-ot, az azon kívüli térség pedig 36%-ot tesz ki. Végül néhány szociodemográfiai állandót emelünk ki. A férfiak erősebben kötődnek az EU-hoz, mint a nők. Ugyanez igaz a legtehetősebb, legiskolázottabb válaszadókra is. Ezzel szemben a legkedvezőtlenebb helyzetű csoportokban vélik a legtöbben úgy, hogy országuknak nem vált előnyére az európai uniós tagság. Az európai érzés a fiatalabbaknál a legerősebb, és közülük gondolják a legtöbben, hogy a véleményük/szavazatuk számít az EU-ban. Megjegyzés: Néhány kérdésre vonatkozóan az összefoglaló egyik mellékletben részletes szociodemográfiai elemzés található. 3
4 Főbb tanulságok Az európai polgárok szerint az EU legpozitívabb eredményeit abszolút többséggel a szabad mozgás és a tagállamok közötti béke jelentik. A harmadik helyen az euro áll, amelyet a válaszadók egynegyede említett meg. Az európai azonossággal kapcsolatban három fontos pontot kell kiemelni. Először is azt, hogy az európai azonosságot alkotó elemek közül az euro áll az első helyen, viszont nagyon nagy különbségek mutatkoznak az euroövezet és az azon kívüli térség között. Szorosan utána következnek a szabadság értékei, majd jóval mögöttük a történelem és a kultúra. Az azonosságérzés tekintetében ezúttal az európai polgárok többsége nemzeti és európai identitásúnak vallotta magát, több mint egyharmaduk pedig csakis nemzeti identitásúnak. A magukat nemzeti és európai identitásúnak valló európai polgárok aránya valamelyest nőtt a júniusban végzett felmérés óta. Végül arra a kérdésre, hogy mi erősítené leginkább az európai állampolgárság érzését, elsősorban a mindennapi élettel kapcsolatos témákat említették meg: összehangolt társadalmi jóléti rendszer, az, hogy az EU-ban bárhol élhessen valaki, miután nyugdíjba megy stb. Az európai polgárok körében némileg nőtt az EU-hoz való kötődés. Mértéke majdnem eléri az abszolút többséget. Nem meglepő azonban, hogy az EU-hoz való kötődés jóval gyengébb, mint a városukhoz/falujukhoz, a régiójukhoz vagy az országukhoz kötődés érzése, amit tíz válaszadóból kilenc megemlít. Az EU-hoz tartozást egyébként a döntő többség jó dolognak tartja. Ez a kérdés 1973 óta állandó, már az első Eurobarométerben is szerepelt. Az európai polgárok közel négytizede véli úgy, hogy a véleménye/szavazata számít az EU-ban. Az abszolút többség véleménye szerint a szavazatuk számít az országukban vagy országuk véleménye számít az EU-ban. Mit gondolnak az európai polgárok a demokrácia működéséről? Abszolút többségük elégedettnek vallotta magát azzal, ahogyan a demokrácia az országában, több mint négytizedük pedig azzal, ahogyan az EU-n belül működik. Ez utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az európai polgárok igen kis többsége nem elégedett azzal. Csakúgy, mint egy évvel korábban a Lisszaboni Szerződés egyik alapvetően fontos újítását, az Európai Bizottság elnöke megválasztásának új módját is vizsgáltuk a megkérdezettek körében. 4
5 Az európai polgárokat a mostaninál jobban ösztönözné-e a szavazásra, ha a főbb európai politikai szövetségek jelöltet állítanának az Európai Bizottság elnökének posztjára, egy közös program alapján? A kérdésre az abszolút többség igennel válaszolt. És az európai állampolgárok támogatnák-e, hogy az Európai Bizottság elnökét a közeljövőben közvetlenül az európai állampolgárok válasszák meg? Tízből hét válaszadó egyértelműen igennel válaszolt. És milyen okból? Mert az EU döntései jogosabbnak tűnnének az európaiak számára és ez megerősítené a demokráciát az EU-n belül. Napjainkban mérsékeltebb az érdeklődés az európai ügyek iránt, a jövőben azonban nagyobb lesz. A megkérdezett abszolút többsége ugyanis azt mondta, hogy nem érdeklik az európai politikai kérdések. Tízből négy válaszadót viszont érdekelnek. Ezzel szemben a válaszadók határozott többsége úgy véli, hogy 2025-ben az európaiak jobban részt vesznek majd az európai ügyekben, mint napjainkban. Az európai integrációval kapcsolatban: Lényegében az európai polgárok több mint héttizede gondolja azt, hogy ami összeköti őket, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. Az integráció ütemével kapcsolatban majdnem egyenlő arányban vannak azok, akik szerint minden tagállamnak egyszerre kell fejlődnie, és azok, akik épp ellenkezőleg azt a gondolatot támogatják, hogy több csoportban is fejlődhetünk. A 2025-ig leküzdendő kihívások elsősorban társadalmi-gazdasági jellegűek. Az európai polgárok szerint a legfontosabb kihívások közül a munkanélküliség elleni küzdelem, a társadalmi egyenlőtlenségek és a tagállamok államadóssága állnak az első helyen. 5
6 Eredmények 1. Mit jelképez az EU: a szabad mozgást, a békét és az egységes valutát A legpozitívabb uniós eredmények Az európai polgárok szerint az európai integráció két legpozitívabb eredménye a szabad mozgás (56%, +4) és a tagállamok közötti béke (53%, +3). A harmadik helyen az euro áll (24%), viszont nagyon nagy különbségek mutatkoznak az euroövezet (31%) és az azon kívüli térség között (12%). Az eurót az Erasmus program követi (23%). Személyesen mit jelent az EU? Ezt követően az európai polgároktól azt kérdeztük meg, hogy személyesen mit jelent nekik az EU: a legtöbben a pozitív vagy semleges mellékjelentéssel bíró témákat, az utazás szabadságát (42%) és az eurót (33%) említették meg, de 25% válaszolta a békét is. Megjegyzendő azonban, hogy két negatív mellékjelentéssel bíró eredmény is nagy százalékarányt képvisel: 27% véli úgy, hogy az EU kidobott pénz, míg a bürokráciát 24% említette meg. 2. Az Európai polgárok azonosságérzése Több kérdést tettünk fel az azonosságérzésről, annak változásáról és az európai azonosságérzést alkotó elemekről. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy jelentős különbségek mutatkoznak az euroövezet és az azon kívüli térség között. Az elemzést országonként is el kell végezni, hiszen a százalékpontban kifejezett különbségek számottevőek lehetnek. A nemzeti és európai azonosságérzés többségivé vált A közeli jövőbe tekintve Ön saját magát tekinti kérdésre az európai polgárok a következőképpen válaszoltak: nemzetinek és európainak csakis nemzetinek európainak és nemzetinek csakis európainak 49% (+6) 38% (-6) 7% (+1) 3% (-1) A nemzetinek és európainak válaszok számának érzékelhető növekedése figyelhető meg. 6
7 o Nemzeti szinten jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között. A csakis nemzeti azonosságérzés tekintetében az Egyesült Királyságban az eredmény 60%, míg a nemzeti és európai válasz esetében 33% volt. A csakis nemzeti identitás szintén rendkívül hangsúlyos Írországban (53%, míg a nemzeti és európai 31%), illetve Cipruson (51% és 38%). Ezzel ellentétben Máltán a megkérdezettek 66%-a nemzetinek és európainak vallotta magát, 26%-uk pedig csakis nemzetinek. Szlovákiában is hasonlóak az eredmények: 62%, illetve 27%. o Jelentős különbségek az euroövezet és az azon kívüli térség között A csakis nemzeti azonosságérzés tekintetében: euroövezet 33%, euroövezeten kívüli térség 47%. A nemzeti és európai azonosságérzés tekintetében: euroövezet 54%, euroövezeten kívüli térség 42%. o Jelentős a szociodemográfiai szakadék A magukat csakis nemzetinek tartó válaszadók között: Több a nő (40%), mint a férfi (35%). Több a munkanélküli (44%) és a nyugdíjas (46%) is. Ezzel ellentétben a vezető beosztásúak (61%) és azok, akik még mindig tanulnak (58%) tartják magukat a legnagyobb számban nemzetinek és európainak. Az azonosságérzés változása o A válaszadók többsége (44%) véli úgy, hogy honfitársaik jobban európainak érzik magukat, mint 10 évvel ezelőtt. Ezzel ellentétben 27%uk gondolja azt, hogy hazájuk állampolgárai kevésbé európaiak, mint régebben. Legnagyobb számban a lettek és a svédek (mindkettő 72%), az észtek és a lengyelek (mindkettő 68%), a máltaiak (67%), valamint a szlovákok (65%) tartják honfitársaikat jobban európainak, mint 10 évvel ezelőtt. Leginkább a görögök (50%), a britek (47%), a franciák (40%) és a ciprusiak (35%) gondolják úgy, hogy honfitársaik kevésbé érzik magukat európainak, mint 10 évvel ezelőtt. o Az euroövezethez képest (41%) az euroövezeten kívüli válaszadók között gondolják többen (49%) azt, hogy honfitársaik európaiabbak, mint régebben. o Szociodemográfiai szempontból a fiatalok (51%), a vezető beosztásúak (58%) és a legiskolázottabbak (53%) gondolják a leginkább, hogy honfitársaik európaiabbnak érzik magukat, mint korábban. 7
8 Az európai azonosság elemei Az európai polgárok véleménye szerint melyek a legfontosabb elemek, amelyek az európai azonosságot alkotják? o Két elem emelkedik ki határozottan a többi közül. Először is az euro, amelyet a válaszadók 42%-a (-1) említett meg, viszont amely tekintetében nagyon nagy különbségek mutatkoznak az euroövezet (51%) és az azon kívüli térség (24%) között. Nemzeti szinten azt fontos kiemelni, hogy a válság által leginkább sújtott egyes országokban az euro válasz aránya jelentősen csökkent júniushoz képest: ez a helyzet Spanyolországban és Görögországban (mindkét országban -9), Olaszországban (-7) és Írországban (-6). Az euro után következnek a demokrácia és szabadság értékei, melyek 40%ot képviselnek (-5). o Messze ezek után következik három, egymással szorosan összefüggő elem. Nevezetesen: a történelem a kultúra a földrajz 27% (+1) 26% (-1) 23 % (-4). 3. Hogyan erősíthető az európai polgárság érzése? A polgárok európai évének kellős közepén érdekes volt megkérdezni az európai polgárokat arról, hogy véleményük szerint mi erősítené bennük leginkább az európai polgárság érzését. A válaszadók elsősorban a mindennapi életükkel összefüggő témákat említettek meg. Igaz ez az első 5 témára, melyek közül is az első határozottan kiemelkedik a többi közül: Az európai társadalmi jóléti rendszer összehangolása 41% Az, hogy az EU-ban bárhol élhessen, miután nyugdíjba megy, és ott kapja meg közvetlenül a nyugdíját 34% A képesítések általános elismerése 31% Európai katasztrófaelhárítás a nemzetközi természeti csapások elleni küzdelemhez 24 % Európai személyi igazolvány a nemzeti személyi igazolvány mellett 24% 8
9 Szavazati jog minden választáson, amit abban a tagállamban tartanak, ahol Ön él, még akkor is, ha nem ennek a tagállamnak az állampolgára 23 % Az első, a harmadik és az ötödik téma tekintetében számottevő különbségek vannak az euroövezet és az azon kívüli térség között, melyek mértéke akár a 9 százalékpontot is elérheti. 4. Az EU-hoz való kötődés és tartozás Egy évvel a évi európai választások előtt hasznosnak tartottuk, hogy ne csak az európai polgárok EU-hoz való kötődését mérjük le, hanem azt is, hogy országuknak előnyére vált-e vagy sem az uniós tagság. Milyen az EU-hoz kötődés érzése? A válaszok elemzéséből kiderül, hogy az ország iránti (91%), valamint a város, a falu vagy a régió iránti (88%) kötődés érzése a legerősebb. Ez uniós szinten sokkal kevésbé erőteljes: 48%. o A többi kérdésnél tapasztaltakkal ellentétben rendkívül kis különbség figyelhető meg az euroövezet és az azon kívüli térség között. o Nemzeti szinten az EU-hoz leginkább és legkevésbé kötődő országok közti különbségek az 52 százalékpontot is elérhetik: Az EU-hoz leginkább kötődő európai polgárok Luxemburgban (74%), Belgiumban (61%), Lettországban és Lengyelországban (mindkettőben 59%) élnek. Az EU-hoz kötődők száma Cipruson (22%), Görögországban (29%) és az Egyesült Királyságban (33%) a legalacsonyabb. o Szociodemográfiai szempontból a már megszokott különbségekkel találkozhatunk: A nők körében többen (52%) nyilatkoztak úgy, hogy nem kötődnek az EU-hoz, mint a férfiaknál (49%). A legiskolázottabbak közül mondták magukról a legtöbben, hogy kötődnek az EUhoz: azok, akik még mindig iskolába járnak (55%) és azok a 20 év felettiek, akik már befejezték tanulmányaikat. Az EU-hoz tartozás jó vagy rossz dolog? Továbbra is rendkívül stabilak az arra a kérdésre adott válaszok, hogy az EUhoz tartozás jó vagy rossz dolog-e: a válaszadók 50%-a (= ugyanannyi, mint júniusban) szerint jó dolog, 31%-uk szerint se nem jó, se nem rossz dolog (=), 17%-uk szerint pedig rossz dolog (+1). o Az euroövezeten belül a válaszadók 52%-a, az euroövezeten kívül pedig 45%-uk gondolja azt, hogy jó dolog. 9
10 o Nemzeti szinten nagy változások történtek egy év alatt: Az EU-hoz tartozás pozitív megítélése rendkívül nagy mértékben nőtt Máltán (+14), Litvániában (+12) és Írországban (+10). Számos országban viszont nagyon nagy mértékben csökkent: Görögországban (-11), Hollandiában és Cipruson (-8), Luxemburgban (-7) és Franciaországban (-6). o Szociodemográfiai szempontból ugyanazokkal a különbségekkel találkozhatunk, mint az előző kérdésnél. Leginkább a fiatalok (57%), a még mindig tanulók (64%) és a vezető beosztásúak (67%) gondolják azt, hogy az EU-hoz tartozás jó dolog. A munkások csupán 44%-a és a munkanélküliek 41%-a nyilatkozott hasonlóképpen. Előnyös-e vagy sem az EU-s tagság? o Az EU-hoz tartozás előnyeivel kapcsolatban az európai átlagot tekintve ugyanaz a stabilitás figyelhető meg: a megkérdezettek 54%-a (+2) véli úgy, hogy az EU-s tagság az országuk előnyére vált, 37%-uk (=) pedig úgy, hogy nem vált előnyére. o Az EU-hoz tartozás előnyeit az euroövezetben nagyobbnak tartják (57%), mint az euroövezeten kívüli térségben (53%). o Nemzeti szinten rendkívül nagyok az eltérések. Az országok közötti eltérések akár 52 százalékpontot is elérhetnek: az eredmények a litvániai 80% és a ciprusi 28% között mozognak. A 2011 tavaszához képest történt legnagyobb mértékű pozitív változások Máltán (77%, +18 százalékpont májushoz képest), Németországban (61%, +13) és Litvániában (80%, +13) figyelhetők meg. A legnagyobb csökkenés Cipruson történt (28%, -20). 5. Számít a véleményem/szavazatom A véleményem/szavazatom számít mutatót három vetület szerint mértük: országom véleménye számít az EU-ban, az én szavam számít az országomban és az én véleményem/szavazatom számít az EU-ban. Az alább bemutatott eredmények egy említésre méltó, érdekes tendenciára világítanak rá. Az előző felméréshez viszonyítva úgy tűnik, hogy a tagállamokban megfigyelhető változások tendenciái mind felfelé, mind lefelé továbbfolytatódnak, és hogy ez a véleményem/szavazatom számít az országomban, illetve az EU-ban válaszra egyaránt érvényes. A véleményem/szavazatom számít az EU-ban: Az európai polgárok 39%-a gondolja, hogy a véleménye/szavazata számít az EUban, amely érzés júniushoz viszonyítva valamelyest csökkent. 10
11 o Nemzeti szinten: A legnagyobb csökkenés Franciaországban (40%, -17), Hollandiában (49%, -13), Dániában (62%, -11), Szlovákiában (34%, -9) és Szlovéniában (40%, -8) tapasztalható. A legnagyobb növekedés Litvániában (37%, +7), Írországban (42%, +6), Olaszországban (30%, +6) és a Cseh Köztársaságban (25%, +5) figyelhető meg. A véleményem/szavazatom számít a hazámban: Magasabb a száma azoknak az európai polgároknak, akik szerint a véleményük/szavazatuk számít az országukban, mint azoké, akik szerint a véleményük/szavazatuk számít az EU-ban. Ennek megfelelően a válaszadók 58%-a (=) gondolja, hogy a véleménye/szavazata számít az országában, 40%-uk (=) pedig az ellenkezőjét állítja. o Az eredmények nemzeti szinten is megerősítik a fenti elemzést: A legnagyobb csökkenés Hollandiában (77%, -10), Szlovéniában (64%, -8), Franciaországban (76%, - 8), Észtországban (54%, -5) és Szlovákiában (53%, -5) tapasztalható. A legnagyobb növekedés a következő országokban figyelhető meg: Málta (70%, +13), Litvánia (32%, +12), Cseh Köztársaság (42%, +8) és Olaszország (31%, +7). Országunk véleménye számít az EU-ban : Az európai polgárok 62%-a (-3) gondolja, hogy országa véleménye számít az EUban, 34%-uk (+3) pedig nem így vélekedik. Paradox módon a válság által leginkább sújtott országok közül egyeseknek ezzel ellentétes a hozzáállása: Ez az érzés két országban, Görögországban (21%, -11) és Cipruson (28%, -18) csökkent a legnagyobb mértékben. A rendkívül magas szint ellenére (80%) szintén nagyon nagy a visszaesés (-10) Franciaországban. Ezzel ellentétben ez az érzés Írországban (59%, +13) nőtt a legnagyobb mértékben. Mi biztosítja leginkább, hogy az Ön szava számít az EU döntéshozói számára? Legelőször is a szavazás az európai választásokon. Tíz hónappal a évi európai választások előtt az alábbiak melyike biztosítja leginkább, hogy az Ön szava számít az EU döntéshozói számára? Az elsődlegesen adott válasz közvetlenül összefügg a szavazati jog gyakorlásával. 11
12 o Ennek megfelelően az európai polgárok tömegesen, 57%-ban (=) válaszolták azt, hogy szavaznak az európai választásokon. Ezt az eredményt azonban ismételten tagállamonként is elemezni kell. Ugyanis 49 százalékpont választja el egymástól azt az országot, ahol a válaszok aránya a legmagasabb (Dánia 82%) és azt, ahol a legalacsonyabb (Litvánia 33%). o Az európai polgárok csak messze ez után helyezik a következőket: az európai állampolgári kezdeményezés igénybevétele írásban fordul az európai parlamenti képviselőjéhez közvetlenül az európai intézményeknek ír hozzájárul a nem kormányzati szervezetek tevékenységéhez részvétel az európai intézmények honlapjain vagy közösségi média oldalain folyó vitákban csatlakozás egy szakszervezethez egy fogyasztói egyesületbe, szervezetbe történő belépés 20% 17% 14% 12% 12% 10% 10%. 6. A demokrácia működése Egy évvel az európai választások előtt arról kérdeztük az európai polgárokat, hogy mennyire elégedettek azzal, ahogyan a demokrácia az országukban és az EU-ban működik. Válaszaikból az derül ki, hogy az országuk viszonylatában elégedettebbek a demokrácia működésével, mint az EU szintjén. Tagállami szinten: A válaszadók 52%-a (+3) vallotta magát elégedettnek azzal, ahogyan a demokrácia az országában működik, 46%-uk (-3) pedig elégedetlennek. Az elégedettség tekintetében azonban nagy eltérések figyelhetők meg a tagállamok között. Az eltérés mértéke 75 százalékpont. Az elégedett állampolgárok aránya a válság által leginkább sújtott országokban a legalacsonyabb: 14% Portugáliában, 19% Görögországban, 27% Spanyolországban, 33% Cipruson és 35% Olaszországban. Az EU szintjén: Az európai polgárok 44%-a (=) vallotta magát elégedettnek azzal, ahogyan a demokrácia az EU-ban működik, 46%-uk (+1) pedig elégedetlennek. o Az elégedettség tekintetében egyértelmű különbség mutatkozik az euróövezet (42%) és az azon kívüli térség (50%) között. Ugyanezek a különbségek figyelhetők meg az elégedetlenséggel kapcsolatban is: euroövezet 49%, euroövezeten kívüli térség 38%. 12
13 o Nemzeti szinten is a fenti megállapítás érvényes: szinte minden esetben a válság által leginkább sújtott országok állampolgárai azok, akik a legkevésbé elégedettek: Portugália 14%, Görögország 23%, Ciprus 29%, Spanyolország 29% és Olaszország 39%. Szociodemográfiai szempontból fontos kiemelni, hogy legtöbben a éves fiatalok (55%) közül vallották magukat elégedettnek az EU működésével, elégedetlennek pedig a munkanélküliek (53%) közül. 7. Az Európai Bizottság elnökének megválasztása Az európai polgárok közvetett részvétele az Európai Bizottság elnökének megválasztásában A tagállamoknak 2014-ben első alkalommal kell az európai választások eredményeit alapul venniük ahhoz, hogy jelöltet javasoljanak az Európai Bizottság elnöki posztjának betöltésére, akit az Európai Parlamentnek kell megválasztania. Érdekes megvizsgálni, hogy az európaiakat érdekelné-e vagy sem, ha közvetett módon részt vehetnének az Európai Bizottság elnökének megválasztásában június óta (EB/EP77.4) másodszor tettük fel a következő kérdést: Képzelje el, hogy a következő európai választásokon a főbb európai politikai szövetségek jelöltet állítanak az Európai Bizottság elnökének posztjára, egy közös program alapján. Ezért minden tagállam állampolgárai közvetett módon részt vennének az Európai Bizottság elnökének megválasztásában, ha az ő politikai szövetsége nyerné meg az európai választásokat. Ez a mostaninál jobban ösztönözné Önt a szavazásra? Csakúgy, mint tavaly, a válaszadók abszolút többsége válaszolta azt, hogy egy ilyen lehetőség jobban ösztönözné a szavazásra: 55% (+1) válaszolt igennel, 36% (=) nemmel, 9% pedig nem tudta. o Gyakorlatilag semmilyen különbség sincs az euroövezet (56%) és az azon kívüli térség között (55%). o Nemzeti szinten a támogató válaszok aránya Írországban (66%), Máltán (65%), Romániában (64%), Svédországban, Ausztriában és Németországban (mindegyikükben 62%) volt a legmagasabb. Ezt az eshetőséget Észtországban (43%) Portugáliában és Szlovéniában (44%), valamint Finnországban (45%) támogatták a legkevésbé. o A változás Lengyelországban (61%) és Máltán (65%) volt a legnagyobb, mértéke mindegyik országban +13 százalékpont volt. Az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztása felé tartunk? 13
14 o Azon eshetőség támogatása, hogy az Európai Bizottság elnökét a közeljövőben közvetlen módon válasszák meg. Miközben széles körű vita kezdődött az EU jövőjéről, e konkrét kérdéssel kapcsolatban érdekesnek tartottuk felmérni, hogy az európai polgárok hajlandóak-e egy újabb lépést tenni az Európai Bizottság elnöke megválasztásának folyamatában. Ezért a következő kérdést tettük fel nekik: Ön támogatná vagy ellenezné, hogy az Európai Bizottság elnökét a közeljövőben közvetlenül az európai polgárok válasszák meg? A túlnyomó többség támogatná azt (70%), míg 17% ellenezné. A megkérdezettek 13%-a nem válaszolt a kérdésre. Csak kis különbség mutatkozik az euroövezet és az azon kívüli térség között. Nemzeti szinten 20 százalékpont a legnagyobb különbség: 57% Finnországban és Bulgáriában, és 77% Ausztriában. o A támogatás okai: Az európai polgárok többsége a demokrácia és az európai polgárság érzésének megerősítése miatt támogatja azt az elképzelést, mely szerint az Európai Bizottság elnökét közvetlen módon választanák. Az európaiak ugyanis azt válaszolták, hogy az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztását leginkább a következő okokból támogatják: Az EU döntései jogosabbnak tűnnének az európaiak számára Ez megerősítené a demokráciát az EU-n belül Az EU egy hangon szólna a nemzetközi színtéren Ez megerősítené az Önben az európai polgárság érzését Ez megerősítené a kapcsolatot az EU és polgárai között Ez arculatot adna az EU-nak 31% 30% 27% 26% 26% 11%. 8. Érdeklődés a mostani és a jövőbeli uniós politikák iránt A két felmérés közötti időszakban jelentős mértékben csökkent az európai ügyek iránti érdeklődés. Ezzel szemben a válaszadók úgy vélik, hogy 2025-ben az európaiak jobban részt fognak venni az európai ügyekben. Felmerül a kérdés, hogy az érdeklődés hanyatlása nem annak tudható-e be, hogy a két felmérés más-más kontextusban készült. A Parlaméter terepmunkái idején (2012. november közepe-december eleje) az EU állt a hírek középpontjában annak következtében, hogy meglehetősen éles viták folytak az EU költségvetésének programozásáról, tartalmáról és összegéről, valamint a bankunióról. 14
15 Csökken az érdeklődés az uniós politikák iránt júniusban a válaszadók 43%-a (-8) mondta, hogy érdeklik az uniós politikák, 56%-uk (+8) pedig az ellenkezőjét vallotta. Románia az egyetlen olyan tagállam, ahol nőtt az állampolgárok érdeklődése (33%, +3). A Cseh Köztársaságban pedig stabilan 25%-on áll (=). Ezzel ellentétben a többi 25 tagállamban csökkent az uniós politikák iránti érdeklődés. A legnagyobb csökkenés Svédországban (az érdeklődők aránya 49%, -16), Luxemburgban (51%, -16), Cipruson (38%, -15) és Franciaországban (36%, -13) tapasztalható ben az európaiak jobban részt vesznek az európai ügyekben Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint 2025-ben milyen lesz az állampolgárok részvétele, az európai polgárok 42%-a válaszolta azt, hogy jobban részt vesznek az európai ügyekben, 20%-uk azt, hogy kevésbé vesznek részt, 30%-uk pedig azt, hogy a mainál nem lesz sem nagyobb sem kisebb a részvételük. o Leginkább a németek (60%), az írek (53%) és a máltaiak (52%) gondolják azt, hogy az európai polgárok a jövőben jobban részt vesznek az európai ügyekben. o Ezzel szemben legkevésbé a ciprusiak (24%), a görögök (32%), a lengyelek (33%), valamint a britek és a franciák (mindkettő 34%) gondolják úgy, hogy az európai polgárok jobban részt fognak venni az európai ügyekben. 9. Európai integráció Az előzőekben tárgyalt kérdések többek között az európai polgárok EU-val kapcsolatos érzésére, az abban betöltött szerepükre, a demokrácia természetére és az európai ügyekben való jelenlegi és jövőbeli részvételükre vonatkoztak. A most következő rész egyrészt az uniós tagállamok állampolgárait összekötő vagy elválasztó kapcsolatok, másrészt az integráció üzemével kapcsolatos elképzeléseik felmérésére irányul. Ami összeköti az európaiakat, erősebb, mint az, ami elválasztja őket Ahhoz, hogy erre a problémafelvetésre választ kapjunk, a következő kérdést tettük fel a válaszadóknak: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket?. A válasz pedig nagyon egyértelmű: a válaszadók 72%-a úgy gondolja, hogy az, ami a különböző tagállamok állampolgárait összeköti, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket, míg 20%-uk ezzel ellentétes véleményen van. o Noha az eredmény mindkét térségben rendkívül magas, az állapítható meg, hogy az euroövezetben pozitívabb (76%), mint az azon kívüli térségben (71%). 15
16 o Nemzeti szinten az egyetértés aránya sehol sem alacsonyabb 56%-nál, Spanyolországban csökkent a mértéke (-15), a legmagasabb érték pedig a finnországi 87% volt (+4). Az integráció ütemével kapcsolatban megoszlik az európaiak véleménye Az EU jövőjéről elkezdődött vitával kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy továbbra is együtt vagy inkább több tagállammal összefogva kell előrehaladni. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban egyértelműen megoszlik az európaiak véleménye. o a válaszadók 46%-a véli úgy, hogy meg kell várni, hogy mindegyik tagállam készen álljon arra, hogy bizonyos fontos területeken elmélyítsük az integrációt. Ez az eredmény valamivel markánsabb az euroövezetben (47%), mint azon kívül (45%). Nemzeti szinten a támogató válaszok aránya Portugáliában (70%), Cipruson (62%), Görögországban és Spanyolországban (mindkettő 58%), valamint Finnországban (57%) volt a legmagasabb. Megállapítható, hogy a válság által leginkább sújtott országok, valamint egy északi ország, a válság által kevésbé érintett Finnország véli úgy, hogy az integráció ütemének minden tagállam számára azonosnak kell lennie. A legalacsonyabb százalékértékek Ausztriában, Németországban és Hollandiában (mindegyiküknél 35%), Bulgáriában (36%) és Franciaországban (37%) tapasztalhatók. o Ezzel ellentétben a válaszadók 43%-ának az a véleménye, hogy az EU többi tagállamának megvárása nélkül kell előrehaladni. A 28-ból 13 tagállamban ez a válasz van többségben. Legmagasabb az aránya Hollandiában (58%), Belgiumban (56%), Dániában, Szlovákiában és Franciaországban (mindegyiküknél 55%), valamint Németországban (54%). Ezzel szemben az ezt az eshetőséget legkevésbé támogató országok Portugália (21%), Spanyolország (25%), Románia (28%), Málta (30%), Ciprus (31%), valamint Görögország, Olaszország és Bulgária (mindegyiküknél 35%). o Szociodemográfiai szempontból a fiatalok (49%) támogatják leginkább az együttfejlődés gondolatát, míg a vezető beosztásúak (53%) és azok a 20 évnél idősebbek, akik abbahagyták tanulmányaikat, nagyobb arányban szeretnének külön csoportokban haladni. 16
17 10. Az Európai Unió 2025 távlatában Az Európai Parlament mostani Eurobarométer-felmérésének intézményi része a jövővel való szembenézés érdekében az EU és tagállamai előtt álló kihívásokra vonatkozó kérdéssel zárul. A világot és különösen Európát 2007 óta sújtó válság kontextusában kétséget kizáróan a társadalmi-gazdasági témák azok, amelyek a legélesebben világítanak rá az európaiak aggodalmaira. Ezek közül a következő témák állnak az első öt helyen: a munkanélküliség a társadalmi egyenlőtlenségek a tagállamok államadóssága a fiatalok foglalkoztatása az öregedő népesség (55%) (33%) (32%) (29%) (24%). o Megjegyzendő, hogy nemzeti szinten a munkanélküliséget az állampolgárok 79%a válaszolta Spanyolországban, 74%-a Cipruson, 73%-a Görögországban, 69%-a Írországban, illetve 68%-a Portugáliában és Horvátországban. o A társadalmi egyenlőtlenségeket a leggyakrabban Portugáliában, Bulgáriában és Észtországban (mindháromban 47%) válaszolták. o A tagállamok államadósságának csökkentése válasz aránya Ausztriában és Németországban volt a legnagyobb (mindkettőben 50%). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy EPEurobarometer@europarl.europa.eu 17
18 A. MIT JELKÉPEZ AZ EU: A SZABAD MOZGÁST, A BÉKÉT ÉS AZ EGYSÉGES VALUTÁT 1. A legpozitívabb uniós eredmények 1) Európai átlag A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 18
19 2) Nemzeti eredmények A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 19
20 3) Nemzeti változások Az első 3 leggyakoribb válasz. A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 20
21 2. Mit jelent a polgároknak személyesen az EU? 1) Európai átlag A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 21
22 2) Nemzeti eredmények A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 22
23 3) Nemzeti változások Az első 4 leggyakoribb válasz. A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 23
24 B. AZ EURÓPAI POLGÁROK AZONOSSÁGÉRZÉSE 1. Nemzeti vagy európai identitás 1) Európai átlag A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 24
25 2) Nemzeti eredmények A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 25
26 3) Nemzeti változások A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 26
27 2. Az azonosságérzés változása 1) Európai átlag 27
28 2) Nemzeti eredmények 28
29 3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat 29
30 3. Az európai identitás alapelemei 1) Európai átlag 30
31 2) Nemzeti eredmények 31
32 3) Nemzeti változások A 4 leggyakoribb válasz. 32
33 C. HOGYAN ERŐSÍTHETŐ AZ EURÓPAI POLGÁRSÁG ÉRZÉSE? 1) Európai átlag 33
34 2) Nemzeti eredmények 34
35 3) Nemzeti változások A 3 leggyakoribb válasz. 35
36 D. AZ EU-HOZ VALÓ KÖTŐDÉS ÉS TARTOZÁS 1. Milyen az EU-hoz kötődés érzése? 1) Európai átlag *A "Régiójához válasz és a 2010 tavaszán készített EB73 felmérés összehasonlítása t. 36
37 2) Nemzeti eredmények 37
38 3) Nemzeti változások 38
39 2. Az EU-hoz tartozás jó vagy rossz dolog? 1) Európai átlag 39
40 40
41 2) Nemzeti eredmények Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Általában véve, Ön szerint (ORSZÁGUNK) EU tagsága egy lenne? 41
42 3) Nemzeti változások Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Általában véve, Ön szerint (ORSZÁGUNK) EU tagsága egy lenne? 42
43 3. Előnyös-e vagy sem az EU-s tagság? 1) Európai átlag 43
44 44
45 2) Nemzeti eredmények Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Mindent figyelembe véve, Ön szerint (ORSZÁGUNKNAK) előnyére válik majd az EU-s tagsága? 45
46 3) Nemzeti változások Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: Mindent figyelembe véve, Ön szerint (ORSZÁGUNKNAK) előnyére válik majd az EU-s tagsága? 46
47 E. SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM/SZAVAZATOM 1. Számít a véleményem/szavazatom 1) Európai átlag 47
48 2) Nemzeti eredmények Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: A véleményem/szavazatom számítani fog az EUban. 48
49 49
50 Horvátországban a kérdés megfogalmazása a következő volt: (ORSZÁGUNK) véleménye számítani fog az EUban. 50
51 3) Nemzeti változások Horvátországban a kérdések megfogalmazása a következő volt: A véleményem/szavazatom számítani fog az EU-ban és (ORSZÁGUNK) véleménye számítani fog az EU-ban. 51
52 2. Mi biztosítja leginkább, hogy az Ön szava számít az EU döntéshozói számára? Legelőször is a szavazás az európai választásokon. 1) Európai átlag 52
53 2) Nemzeti eredmények 53
54 3) Nemzeti változások A 3 leggyakoribb válasz. 54
55 F. A DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE 1. A demokrácia működése a tagállamokban 1) Európai átlag 55
56 2) Nemzeti eredmények 56
57 3) Nemzeti változások 57
58 2. A demokrácia működése az EU-ban 1) Európai átlag 58
59 2) Nemzeti eredmények 59
60 3) Nemzeti változások 60
61 G. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSA 1. Az európai polgárok közvetett részvétele az Európai Bizottság elnökének megválasztásában 1) Európai átlag 61
62 2) Nemzeti eredmények 62
63 3) Nemzeti változások 63
64 2. Az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztása felé tartunk? 1) Európai átlag 64
65 2) Nemzeti eredmények 65
66 3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat 66
67 3. A támogatás okai 1) Európai átlag A számítás alapja: azok, akik támogatják az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztását. 67
68 2) Nemzeti eredmények A számítás alapja: azok, akik támogatják az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztását. 68
69 3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat A számítás alapja: azok, akik támogatják az Európai Bizottság elnökének közvetlen módon történő megválasztását. 69
70 H. ÉRDEKLŐDÉS A MOSTANI ÉS A JÖVŐBELI UNIÓS POLITIKÁK IRÁNT 1. Csökken az érdeklődés az uniós politikák iránt 1) Európai átlag 70
71 2) Nemzeti eredmények 71
72 3) Nemzeti változások 72
73 ben az európaiak jobban részt vesznek az európai ügyekben 1) Európai átlag 73
74 2) Nemzeti eredmények 74
75 3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat 75
76 I. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ 1. Ami összeköti az európaiakat, erősebb, mint az, ami elválasztja őket 1) Európai átlag 76
77 2) Nemzeti eredmények 77
78 3) Nemzeti változások 78
79 2. Az integráció ütemével kapcsolatban megoszlik az európaiak véleménye 1) Európai átlag 79
80 2) Nemzeti eredmények 80
81 3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat 81
82 J. AZ EURÓPAI UNIÓ 2025 TÁVLATÁBAN 1. A 2025-ig leküzdendő legfontosabb kihívások 1) Európai átlag 82
83 2) Nemzeti eredmények 83
84 3) A nemzeti eredményeket bemutató táblázat 84
Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és
Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Brüsszel, 2013. december EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS
Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság
Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő
A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:
Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
Vezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
A évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. július 25. 2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak Ma megjelentek a legfrissebb standard Eurobarométer felmérés
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
L 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
Belső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
Az Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
A változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
Belső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
Gazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt
Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása
Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS
ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos
2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek
Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
A gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
Lesz e újabb. nyugdíjreform?
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések
1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke
Mit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
MELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
Központi Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.11. COM(2015) 117 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF
Ebben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva.
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 30/09/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Országos profil:
Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
Az EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban
21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:
2012. március 8.: Nemzetközi nőnap A nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai Unióban. Európai Parlament, Eurobarométer gyorsfelmérés (EB flash 341)
Kommunikációs Főigazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya Közvélemény-figyelő Osztály 2012 március 7, Brüsszel 2012 március 8: Nemzetközi nőnap A nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai
EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI
ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye
Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....
Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország?
Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország? 2016 tavaszán a Pew Research Center globális attitűd-kutatást végzett, hazánkban 1005 fő személyes lekérdezésével igyekezett választ találni az európai társadalmak
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.
Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,
Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.
Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 19. (OR. en) 11129/19 PV CONS 41 ECOFIN 702 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9. 11129/19 be/zv/ik 1 TARTALOM