EUROBAROMETER. Az interjúk száma: Az interjúk száma: Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

Átírás

1 ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt mondják fontos a szegények segítése a fejlődő országokban (80%), ez azonban 2013-hoz képest 14 százalékpontos növekedést jelent az összes tagállamban rögzített között a legmagasabbat. A magyarországi válaszadók a korábbinál nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban az EU egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (66%). A nyolc százalékpontos növekedés a második legmagasabb volt az összes tagállam között, Ciprussal együtt, Görögország mögött. A magyarországi válaszadók azonban az átlagoshoz képest kevesebb valószínűséggel mondják azt, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban nemzeti kormányuk egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (39% a 45%-hoz képest). Nagy növekedés volt azon magyarországi válaszadók arányában, akik azt gondolják, hogy a fejlesztési segélyt bizonyos mértékben növelni kellene (68%, +17 százalékpont). Ugyanebben az időszakban szintén emelkedett azok aránya, akik tudnak valamit arról, hogy hova kerül az EU (+8 százalékpont) és a nemzeti fejlesztési segély (+6 százalékpont) bár az átfogó tudásszint még mindig jóval az EU átlag alatt van. A magyarországi válaszadók azok között vannak, akik a legkevesebb valószínűséggel gondolják, hogy az egyének szerepet játszhatnak a szegénység kezelésében a fejlődő országokban (30%), és körülbelül mindössze ötből egy (21%) vesz részt személyesen az ezekben az országokban élő emberek segítésében. Azon magyarországi válaszadók aránya, akik hajlandók lennének többet fizetni a fejlődő országokból származó élelmiszerekért vagy más termékekért szintén messze az EU átlag alatt van (28% a 49%- hoz képest). A magyarországi válaszadók nagyobb valószínűséggel tekintik az egészséget (42% a 39%- hoz képest), a vizet és a higiéniát (36% a 30%-hoz képest), az élelmiszerbiztonságot és a mezőgazdaságot (29% a 25%-hoz képest), valamint a gazdasági növekedést (28% a 20%- hoz képest) a fejlődő országok legsürgősebb kihívásának, mint az EU tagállamai együttvéve. Sokkal kevésbé valószínű azonban, hogy említik az oktatást (19% a 34%-hoz képest), valamint a demokráciát és az emberi jogokat (16% ö a 25%-hoz képest). Az EU tendenciával összhangban a fiatalabb válaszadók (15-24 évesek) nagyobb valószínűséggel voltak pozitív véleménnyel a fejlesztési kérdésekről, mint az idősebb válaszadók (25 évesek vagy idősebbek), bár a különbségek gyakran kevésbé hangsúlyosak az EU más részeivel összehasonlítva. Például a évesek 33%-a egyetért abban, hogy az egyének szerepet játszhatnak a fejlődő országokban lévő szegénység kezelésében, ezzel szemben a 25 évesek vagy idősebbek 30%-a mondja ugyanezt. EU-szerte ezek az arányok 56% és 49%. 1

2 1. A FEJLESZTÉSI SEGÉLYRE IRÁNYULÓ HOZZÁÁLLÁS ÉS ISMERETEK QB2 QB1 QB4 QB4T 2

3 2. A FEJLESZTÉS MEGÉRTÉSE QB3 QB3T 3. A FELLÉPÉS KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁINAK HATÉKONYSÁGA QB9 QB9.1 3

4 4. A SZEGÉNYSÉG KEZELÉSE A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN QB6.4 QB6.7 QB6.2 QB6.3 4

5 5. SZEMÉLYES ELKÖTELEZETTSÉG A FEJLESZTÉS IRÁNT ÉS AZ ABBAN VALÓ RÉSZVÉTEL QB6.1 QB6.1T QB5 QB7 5

6 6. SZEMÉLYES ISMERETEK ÉS INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A FEJLESZTÉST ILLETŐEN QB10 QB11 QB12 QB12T 6