MAGYARORSZÁG ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS

Átírás

1 Módszer: személyes MAGYARORSZÁG November - December 2015 ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS 2013 és 2014 között a magyarországi válaszadók pozitívabbakká váltak a fejlesztés sok szempontját tekintve, de ez a tendencia több területen megfordult 2014 és 2015 között. A magyar válaszadók például, az átlag európaiakhoz képest, sokkal kevésbé valószínű, hogy egyetértenek azzal, hogy fontos a fejlődő országok népeinek megsegítése (73% illetve 89%). Európában ez a harmadik legalacsonyabb érték, és a második legnagyobb csökkenés 2014 óta (-7 százalékpont). A magyar válaszadók most kevesebb valószínűséggel mondják azt, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban az EU egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (58%, -8 százalékpont), és az átlag európaiakhoz képest az is kevésbé valószínű, hogy egyetértenek azzal, hogy ennek saját nemzeti kormányuk egyik prioritásának kellene lennie (41% illetve 50%). Jóllehet 62% ért egyet azzal, hogy a fejlesztési segélyt növelni kellene bizonyos mértékben, a vélemények eltolódtak abba az irányba, hogy a segélyt nem kellene emelni (+2 százalékpont), vagy azt csökkenteni kellene (+3 százalékpont). Egész Európában a magyarországi válaszadóknál a legkevésbé valószínű, hogy a fejlesztési segélyre az irreguláris migráció egyik lehetséges megoldásaként tekintsenek (52% szemben az EU átlag 73%-kal). A magyar válaszadók mondják a legnagyobb valószínűséggel azt, hogy kevésbé tájékozottnak érzik magukat a fejlesztési segélyről, mint 2014-ben (41% szemben az EU átlag 17%-kal). Ennek ellenére, azok aránya, akik olvastak vagy hallottak a Fenntartható Fejlesztési Segélyről, közel áll az EU átlaghoz (34% illetve 36%), és magasabb azok aránya, akik tudják, hogy 2015 az Európai Fejlesztés Éve volt (24% illetve 18%). A magyar válaszadók esetében az EU átlaghoz képest jelentősen kisebb a valószínűsége annak, hogy azt gondolják, az egyének szerepet játszhatnak a fejlődő országokbeli szegénység kezelésében (33% illetve 52%), míg 24% személyesen részt vesz az ezen országokbeli emberek segítésében (ezzel szemben az EU átlag 33%). Azon válaszadók aránya, akik készek többet fizetni a fejlődő országokból származó termékekért vagy élelmiszerekért, szintén messze az EU átlag alatt van (25% illetve 50%). A magyarországi válaszadók az átlag európaiaknál sokkal nagyobb valószínűséggel tekintik a migrációs kérdést a fejlődő országok egyik legnyomasztóbb problémájának (33% illetve 12%). Ez a második legmagasabb érték a Cseh Köztársaság után. Az is valószínűbb, hogy a magyar válaszadók említik a menekültek elhelyezését a fejlődő országokban (13% illetve 8%), de kevésbé valószínű, hogy az oktatást megemlítik (17% illetve 34%). A fiatalabbakat és idősebbeket tekintve, jóllehet arányaiban nincs különbség azok között, akik azt gondolják, hogy fontos segíteni az embereket a fejlődő országokban (mindkettő 73%), a fiatalabb magyar válaszadók (15-24 éves korosztály) általában pozitívabbak a fejlesztést illetően, mint az idősebb válaszadók (25 évesek vagy annál idősebbek). Ez az EU tendencia alakulását tükrözi. Különösen a fiatalabb válaszadók gondolják azt nagyobb valószínűséggel Magyarországon, hogy a fejlesztési segélyt növelni kellene (82% illetve 59%), hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban saját nemzeti kormányuk egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (50% illetve 39%), valamint azt, hogy az egyének szerepet játszhatnak a fejlődő országokbeli szegénység kezelésében (43% illetve 31%). 1

2 1. A FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS SEGÉLY JELENTŐSÉGE ÉS MEGÍTÉLÉSE QA1 QA5 QA7.2 QA7.3 2

3 2. A FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS SEGÉLY ELŐNYEI QA7.4 QA7.5 QA7.7 QA7.8 3

4 Módszer: személyes MAGYARORSZÁG November - December AZ EGYESÜLT NEMZETEK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ISMERETE QA10 QA10.E 4. A " A FEJLESZTÉS EURÓPAI ÉVE" ÉS A FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS ISMERETE QA2 QA3 4

5 5. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK KIHÍVÁSAINAK ISMERETE QA4 QA4.C 6. A KÜLÖNBÖZŐ FAJTA INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA QA9 QA9.1.F 5

6 7. SZEMÉLYES ELKÖTELEZETTSÉG A FEJLESZTÉS IRÁNT ÉS AZ ABBAN VALÓ RÉSZVÉTEL QA7.1 QA7.1.F QA6 QA8 6