Beszámoló a Bókay János Humán Szakközépiskola tanulói körében 2014- ben végzett igény- és elégedettségvizsgálatról, fejlesztési javaslatok

Beszámoló a Bókay János Humán Szakközépiskola tanulói körében 2014- ben végzett igény- és elégedettségvizsgálatról, fejlesztési javaslatok 2014 februárjában az iskola tanulói körében igény- és elégedettségvizsgálatot végeztem. A kutatás megtervezésekor arra törekedtem, hogy a mintavétel reprezentatív legyen, vagyis a szakközépiskolás tanulók 394 fős populációjának legalább 50 %-a részt vegyen benne, így a mintát 199 főben határoztam meg (1. táblázat). 1. táblázat: A kérdőívet kitöltők száma az iskola diákjainak létszáma a a kérdőívet kitöltők a szakközépiskolai szakközépiskolai osztályokban (fő) száma (fő) diákok hány %-a 394 199 50,507% A felmérésben résztvevő tanulók aránya évfolyamonként meghaladta a 40%-ot (2. táblázat). 2. táblázat: A kérdőívet kitöltők százalékos megoszlása évfolyamonként évfolyam a kérdőívet kitöltötte (fő) a teljes évfolyam hány %-a 9. 47 43,518% 10. 41 44,086% 11. 34 43,03% 12. 43 63,235% 13. 34 73,913% A vizsgálatba bevont tanulók viszonylag magas száma miatt a kérdőívet online formában szerkesztettem meg és a kiválasztott tanulóknak az iskola informatika szaktantermében biztosítottam lehetőséget a kitöltésre. A kitöltés kb. 15 percet vett igénybe, melynek során minden tanuló számára biztosított volt az anonimitás, a beérkezett válaszokon nem jelent meg a kitöltő névtelenségét felfedő egyetlen személyes adat sem. A kérdőív (1. sz. függelék) három nagyobb témakört jár körbe, s egyaránt tartalmaz zárt, nyitott és feleletválasztós (fokozatot vizsgáló) kérdéseket. Az igények felmérésénél a nyitott kérdések alkalmazását azért tartottam fontosnak, hogy a tanulók ne az általam felállított hipotézisek mentén gondolkodjanak, hanem saját véleményüknek adhassanak hangot. A skálakérdéseknél 6-fokú skálát alkalmaztam, hogy pozitív vagy negatív irányban állásfoglalásra kényszerítsem a válaszolókat. 1

1. Iskolai környezet Az iskolai környezettel kapcsolatban hat állítást fogalmaztam meg, melyekről a diákok egy hatfokú skála segítségével dönthették el, mennyire tartják igaznak, értenek vele egyet (1. ábra). Az 1-es jelentése: nem igaz, nem értek vele egyet; a 6-os jelentése: igaz, egyet értek vele. 1. ábra: Az iskolai környezet értékelése Iskolai környezet (az értékelés 6-fokú skálán történt) Elégedett vagyok az iskola tisztaságával (3,7185) Elégedett vagyok a termek dekorációjával (3,3115) Elégedett vagyok a folyosó dekorációjával (3,3316) Elégedett vagyok az iskola technikai felszereltségével (3,3366) Az iskolának biztonságos, védett környezete van (3,0251) Az iskolában biztonságban érzem magam (4,0050) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 A válaszokból kiderül, hogy a tanulók az iskola dekorációjával nem elégedettek. A diákok válaszaiból egyértelműen kitűnik az is, hogy az iskolában alapvetően biztonságban érzik magukat, ám annak környékét már nem tartják biztonságosnak, védettnek. Bár a tanév elejétől iskolánkban is teljesít szolgálatot iskolarendőr és az elmúlt években megnőtt a rendőri jelenlét a környéken (az iskola melletti utcában egy rendőrőrs is található), úgy tűnik ez mégsem elég megnyugtató a tanulóknak. 2

2. A tanulókhoz való viszonyulás A pedagógusok tanulókhoz való viszonyulásával kapcsolatban négy állítást értékeltek a tanulók egy hatfokú skálán (2. ábra). 2. ábra: A tanulókhoz való viszonyulás A tanulókhoz való viszonyulás (az értékelés 6-fokú skálán történt) Tanáraim tiszteletben tartják a jogaimat (4,1005) Tanáraim a problémámat komolyan veszik (3,8341) Tanáraim segítőkészek velem (4,1557) Tanáraim törődnek azzal, ha nem úgy teljesítek az iskolában, ahogy tudnék (3,8291) 3,6 3,7 3,8 3,9 4 4,1 4,2 A tanulói válaszokból kiderül, hogy a tanárok általában tiszteletben tartják a diákok jogait és segítőkészek velük. Viszont a tanulók megítélése szerint a problémájukat már kevésbé veszik komolyan, és teljesítményükkel szemben nem kellő érdeklődést mutatnak. 3

3. Oktató-nevelő munka A tanárok oktató-nevelő munkáját nyolc állítás kapcsán értékelték a diákok (3. ábra). Összehasonlítva a többi értékkel szembetűnő, hogy ennél a témakörnél adták tanulóink a legalacsonyabb pontokat. 3. ábra: Oktató-nevelő munka Oktató-nevelő munka (az értékelés 6-fokú skálán történt) Elégedett vagyok tanáraim oktatási módszereivel (3,5527) Elégedett vagyok tanáraim felkészültségével (4,1507) Tanáraimnak sikerült felkelteni az érdeklődésemet a tanulás iránt (3,0954) A tanárok pontosan kezdik az órát (3,2713) A tanárok pontosan fejezik be az órát (3,8793) Tanáraim a feladatok kijelölésekor figyelembe veszik a képességeimet (3,2110) Tanáraim felzárkóztató foglalkozásokat tartanak, amenniyben lemaradtam a tananyaggal (2,9798) Tanáraim segítenek kibontakoztatn a tehetségemet (2,8241) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 Az itt született eredmény több ponton összhangban van a kérdőíven szereplő nyitott kérdésekre adott válaszokkal. A tanulók többször hangot adtak annak a véleményüknek, hogy tanáraik túl gyorsan vagy csak egy megközelítésből magyaráznak és nem törekszenek egy újabb megértési mód felvázolására. A diákok úgy érzik, hogy a pedagógusok ritkán differenciálnak és ezért a tanulók egy része gyakran nem tudja követni az órát, és amennyiben új magyarázatot kér, ugyanazt hallja újra. 4

Az adatok elemzésekor még két dologra fel kell hívni a figyelmet: a diákok a felzárkóztatás, korrepetálás és a tehetséggondozás terén adtak hangot elégedetlenségüknek. Úgy vélem, ezen a területen mindenképpen fontos lenne a tanulók újbóli, célzott kikérdezése, hiszen csaknem minden tantárgyból tartunk felzárkóztató foglalkozásokat. A probléma megoldásához fontos lenne tudni, hogy miért érzik úgy tanulóink, hogy az általunk nyújtott felzárkóztató foglalkozások nem jelentenek számukra segítséget. Talán az általános iskolából vagy a kollégiumokból ismert tanulószoba jelentene erre a problémára megoldást amikor délutánonként egy tanár segít az aznapi tananyag megértésében, elmélyítésében. A másik kritikát a tehetséggondozás terén fogalmazták meg a diákok az egész felmérésben erre adták a legalacsonyabb értékelést. Iskolánkban a tanulók elsősorban magyar nyelvből, magyar irodalomból, angol nyelvből, szakmai tárgyakból és sportban vesznek rész versenyeken. Más területen, mint például a hangszeres zene, tánc vagy képzőművészetek terén nincs lehetőségük a tanulóknak az iskola falain belül foglalkozásokon részt venni és tehetségüket kibontakoztatni. 4. Tanulók értékelése A tanulók értékelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások elemzésénél kiderül, hogy a tanulók többé-kevésbé ismerik a tanárok értékelési szempontjait és közel azonos arányban megfelelőnek tartják munkájuk értékelését (4. ábra). 4. ábra: Tanulók értékelése Tanulók értékelése (az értékelés 6-fokú skálán történt) A tanárok értékelési szempontjait ismerem (3,7537) A tanárok objektiven (elfogultság nélkül) értékelnek (3,3969) Megfelelőnek tartom a munkám értékelését (3,7487) A tanárok legalább 1 héttel a megíratás előtt bejelentik a témazáró dolgozatokat (4,6432) A tanárok 15 munkanapon belül kijavítják a dolgozatokat (3,4170) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5

A válaszokból az is kitűnik, hogy nagy arányban teljesül a diákok azon elvárása, hogy a tanárok egy héttel korábban jelentsék be a témazáró dolgozatok megíratását. A házirend másik pontjának betartását már lazább fegyelem jellemzi a pedagógusok részéről, miszerint javítsák ki a dolgozatokat 15 munkanapon belül. Úgy gondolom, hogy ez a magatartás nem jó üzenetet hordoz a diákok felé. Ha pontos, precíz munkát várunk el tőlük, akkor kiemelten fontos a példamutatás a mi részünkről, hiszen sok esetben a megfelelő családi minta híján a pedagógus az egyetlen követendő példa a diákok számára. 5. Kapcsolattartás a diákok és a tanárok között A tanulók és a tanárok közötti kapcsolattartás kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy a diákok hogy ítélik meg a két fél közötti kommunikációt. Mennyire érzik a tanulóink, hogy a tanárok meghallgatják őket és véleményt nyilváníthatnak az őket érintő kérdésekben (5. ábra). 5. ábra: Kapcsolattartás a diákok és a tanárok között Kacsolattartás a diákok és a tanárok között (Az értékelés 6-fokú skálán történt) Mindig fordulhatok a tanáraimhoz, ha szükségét érzem (pl. kérdésem, problémám van) (4,1206) Úgy érzem, hangot tudok adni véleményemnek a tanulókat érintő kérdésekben (3,5678) Van lehetőségem arra, hogy bekapcsolódjak a diákokat érintő döntések előkészítésébe (3,5376) 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9 4 4,1 4,2 A vizsgálat arra világított rá, hogy bár a diákok úgy érzik, nyugodtan fordulhatnak a pedagógusokhoz problémájukkal vagy kérdésükkel, ám véleményükre már nem kíváncsiak. Ahogy a kérdőív egy másik részén megfogalmazták, iskolánkban a tanárok nem kezelik a diákokat egyenrangú félként, akiknek építőjellegű ötleteik vagy véleményük lehet. 6

6. Iskolai programok Iskolánkban visszatérő probléma, hogy a diákoknak szervezett programok egy része nem nyeri el a tetszésüket, ezért unottan és csalódottan vesznek részt rajtuk. Az iskolai programok tekintetében a vizsgálatban arra vonatkozóan gyűjtöttem adatokat, hogy a tanulók a programok mennyiségével és tartalmával mennyire elégedettek (6. ábra). 6. ábra: Iskolai programok Iskolai programok (az értékelés 6-fokú skálán történt) Elegendő sportprogramot szerveznek az iskolában (3,4120) Elegendő kulturális programot szerveznek az iskolában (3,5628) Az iskolában szervezett programokat érdekesnek találom (3,0050) 2,7 2,8 2,9 3 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 A válaszok megerősítették azt a hipotézisemet, mely szerint a tanulók a felkínált programok mennyiségével részben elégedettek, ám azok témáját nem találják érdekesnek. A vizsgálat második részében a tanulók lehetőséget kaptak véleményük és igényeik megfogalmazására, mely támpontként szolgálhat az elkövetkezendő iskolai programok összeállításánál. 7. Felkészítés a továbbtanulásra, a munka világára Egy 2013-as adat szerint az iskolánkban végzett tanulók nagy része (81 %-a) az érettségi vizsgát követően folytatja a tanulást. Diákjaink 54 %-a OKJ-s képzést választ, míg 27 %-uk felsőoktatási intézményben tanul tovább. Fontos azonban megemlíteni, hogy a tanulóink közel ötöde a munkaerőpiacra kerül. A vizsgálat tervezésekor elengedhetetlennek tartottam, hogy az idei tanévben végző diákokat megkérdezzem, mennyire készíti fel intézményünk őket a továbbtanulásra és a munka világára. A vizsgálat továbbtanulásra, ill. a munka világára való felkészítésre vonatkozó részét csak a mintában szereplő és az idei tanévben érettségi vizsgát tevő diákok töltötték ki, összesen 40 7

fő. Ennek oka, hogy a célzott felkészítés az utolsó évfolyamon történik, így az alsóbb évfolyamok tanulóinak válaszai torzíthatták volna a vizsgálat eredményét. Az adatokból kiderül, hogy a pedagógusok még mindig elsődlegesen a továbbtanulásra és kevésbé a munkavállalói szerepre készítik fel a tanulókat (7. ábra). 7. ábra: Felkészítés a továbbtanulásra, a munka világára Felkészítés a továbbtanulásra / a munka világára (az értékelés 6-fokú skálán történt) A tanáraim felkészítenek a továbbtanulásra (4,00) Az iskolában megfelelő tájékoztatást kapok a továbbtanulási lehetőségekről (4,1) Az iskolában megfelelő segítséget kapok a továbbtanulási jelentkezéshez (4,00) Az iskola felkészít a munkakeresésre (pl. önéletrajz és motivációs levél írása, álláskeresési és tárgyalási technikák elsajátítása) (3,475) 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9 4 4,1 4,2 Úgy vélem, e terület vizsgálatával a következőkben kiemelten kell foglalkoznunk és a már végzett diákjaink körében is felmérést kell végeznünk, ők hogyan látják fél- vagy egy év távlatából az itt kapott segítséget. Az így kapott adatokból nyert információkat pedig be lehet építeni a következő tanév pályaorientációs óráinak tematikájába. Meggyőződésem, hogy az iskolák közötti beiskolázási versenyben fontos érv lehet a nyolcadikos diákok és szüleik felé, hogy intézményünk az elballagott diákjainak szisztematikus pályakövetését végzi és érettségi utáni tapasztalataikat beépíti a pályaorientációs foglalkozásaiba, ezzel is növelve esélyüket a munkaerőpiacon. 8

8. Tanulói igények A tanulói igények vizsgálatánál nyitott kérdéseket alkalmaztam, így kívántam a válaszadókat saját véleményük megfogalmazására rábírni. Az adatok kiértékelésekor két dolog volt azonnal szembetűnő: az egyik, hogy tanulóink nincsenek hozzászokva véleményük szabad kinyilvánításához. Bár megválaszolták a kérdéseket, de több esetben azok mellé oda nem illő, obszcén megjegyzéseket tettek. Véleményem szerint ez azt tükrözi (ezt később, a kitöltés után szóban is megerősítették), hogy nem hiszik el, hogy a felmérést követően bármi is változhat. Úgy vélik, hogy az e fajta vizsgálat nyomán semmilyen javulás nem történhet. Azt gondolom, a másik válaszadói attitűd is ugyanerre a problémára vezethető vissza. A tanulók nagy arányban adták a feltett kérdésekre a nem tudom választ. Ez a közömbös magatartás is gyökerezhet abból a feltételezésből, hogy a vizsgálat nem hozhat változást. Úgy vélem, hogy a szervezeti kultúra fejlesztésével ez a válaszadói attitűd a diákok és a pedagógusok (!) körében is visszaszorítható. 8.1. Mit vársz el a tanáraidtól, miben nyújtsanak segítséget? Erre a kérdésre a válaszok 15 tárgykörből érkeztek (8. ábra) (2. sz. függelék), és a diákok közel fele a tanulással kapcsolatban vár segítséget a tanáraitól. E kategóriába soroltam a nem érthető anyagrészek újbóli elmagyarázását, a felzárkóztatást, valamint a hatékony tanulási technikák megismertetését. A mindenben, semmiben és a nem tudom válaszok viszonylag magas aránya számomra megint arról árulkodik, hogy a tanulók vagy nem tanulták meg megfogalmazni elvárásaikat, és ezért egy számukra egyszerű, de a vizsgálatot végző szempontjából nehezen értelmezhető választ adnak. Vagy ahogy már korábban is említettem, nem hiszik el, hogy a válaszaikkal bármilyen változást is előidézhetnek. 9

8. ábra: Mit vársz el tanáraidtól, miben nyújtsanak segítséget? Mit vársz el a tanáraidtól, miben nyújtsanak segítséget? nem tudom a továbbtanulásra való felkészülésben 1,88% bizosítson javítási lehetőséget 1,88% 0,49% 2,35% 0,49% 1,88% tanulásban (felzárkózásban, hatékonyság növelésében, új tanulási technikák elsajátításában) 1,42% 8,36% adjanak több információt az érettségiről 8,83% 6,51% 1,42% tegye elérhetővé digitális formában az érettségi tételeket és az órai anyagokat mindenben 9,75% semmiben 2,81% 2,35% 49,57% egyéni képességek felmérésében, fejlesztésében - a tehetség kibontakoztatásában személyes problémák kezelésében telefonfeltöltés az előítéletesség kezelésében gyakorlati tudás elsajátításában iskolai problémák kezelésében egyéni célok megtalálásában és megvalósításában A skálakérdéseknél a legalacsonyabb értéket elért terület fejlesztése, nevezetesen a segítségnyújtás a tanulók tehetségének felismerésében és kibontakoztatásában itt is megjelenik igényként. Ebből az adatból arra következtetek, hogy a tanulóink között sokan 10

vannak, akik a képzőművészet valamely ága iránt érdeklődnek és abban érzik magukat tehetségesnek, de az iskola ettől eltérő profilja miatt nem tudják kibontakoztatni tehetségüket. Számukra megoldás lehet a tanév során egy-egy tematikus délután szervezése, mely témájában illeszkedik az érdeklődési körükhöz. 8.2. Mit gondolsz, miben kellene a tanároknak változniuk, fejlődniük? A diákok 12,5%-ának véleménye szerint a tanárok munkához való hozzáállásán kell változtatni, 11,16%-uk a tanároktól hatékonyabb fegyelmezést vár el, míg 10,71 %-a módszertani felkészültségüket javítaná (9. ábra) (3. sz. függelék). 9. ábra: Miben kellene a tanároknak változniuk, fejlődniük? 14,00% 12,00% 10,00% 9,82% Miben kellene a tanároknak változniuk, fejlődniük? 12,05% 11,16% 10,71% 12,50% nem tudom pontosan ismertessék a követelményeket legyenek toleránsabbak a nem érettségi tárgyak követelménye legyen alacsonyabb semmiben legyenek empatikusabbak 8,48% legyenek határozottabbak 8,00% legyenek türelmesebbek jobban fegyelmezzenek 6,00% 6,25% 5,80% legyenek kedvesebbek időben javítsák ki a dolgozatot 4,00% 2,00% 1,34% 0,45% 2,68% 3,57% 3,13% 2,68% 1,79% 0,89% 4,46% 2,23% javuljon a módszertani felkészültségük, magyarázzanak érthetőbben legyenek segítőkészebbek javuljon a munkához való hozzáállásuk legyenek objektívek értékeléskor tekintsék a diákokat egyenrangú félnek figyeljenek jobban a diákokra 0,00% differenciáljanak órán Úgy vélem sokatmondó az a tény, hogy a diákok a tanárok munkamorálján változtatnának első helyen. A gyakran kiégés jeleit mutató, nehezen motiválható pedagógusok nem tudnak energiát sugározni, amiből hátrahagyva az otthoni problémákat a tanulók is 11

feltöltődhetnének. A maga is nehezen motiválható, unott tanár nem tudja a diákokat fásultságukból felrázni és nem tud számukra követendő példát nyújtani. A tanulók a tanórákon átveszik a tanárok viselkedését, visszatükrözik azt és így a már gyakran otthonról is ismert rossz példa rögzül bennük az iskolában is. Sokszor találkozom már tinédzser korban is életunt, munkájában vagy a tanulásban örömet nem lelő diákokkal, akik számára a pontosan és jól végzett munka nem jelent örömforrást, extra energiaforrást. 8.3. Mit tartasz az iskola erősségének? (Mi az, amiben ez az iskola igazán jó?) A minőségfejlesztés kulcsfontosságú mozzanata a külső és a belső helyzet felmérése, melyhez jól használható az ún. SWOT-analízis. Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szisztematikus áttekintése segítséget nyújt a szervezetnek, hogy meghatározza azon tulajdonságait, melyekre építhet ill. melyeket kell javítania. Ezen túlmenően a külső tényezők közül fontos feltérképezni, mely külső tényezők segíthetik és akadályozhatják célja megvalósításában a szervezetet. A vizsgálat megtervezésekor fontosnak tartottam, hogy a diákok által erősségnek és gyengeségnek ítélt tényezőket is felmérjük, ezzel növelve a minőségfejlesztő munka validitását. Erősségként a diákok 25,85 %-a az iskolai nyelvoktatást/kéttannyelvű oktatást jelölte meg, ami összehasonlítva más válaszokkal kimagasló eredménynek mondható (10. ábra) (4. sz. függelék). Úgy vélem, ez egy egyértelmű visszajelzés, hogy az iskolánkban nagy hagyományokkal rendelkező kéttannyelvű oktatás még mindig a húzóágak közé tartozik, hiszen az általában átlagos képességű tanulóink a két tanítási nyelvű osztályok elvégzése után nyelvvizsgát szereznek (érettségi eredményeiktől függően közép- vagy felsőfokú C típusút angol nyelvből). A válaszadók 17,56%-a a szakmai képzést tartja intézményünk másik húzóágának. E két tényező kiemelése részben egybecseng a tanári kar által is erősségként megfogalmazott tényezőkkel. Érdekes viszont látni, hogy a tanulók 13,66%-a szerint nincs olyan terület, melyben intézményünk kiemelkedő lenne, 12,2%-uk pedig a nem tudom választ adta. 12

10. ábra: Mit tartasz az iskola erősségének (mi az, amiben ez az iskola igazán jó)? 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 3,41% 2,93% 2,44% 1,95% 0,49% 0,98% 0,49% 0,98% 13,66% 12,20% 25,85% 0,98% Erősségek 17,56% 1,95% 0,49% 9,76% 1,95% 0,98% 0,98% biológia büfé felszereltség informatika iskolai programok könyvtár matematika multikulturális környezet nem tudom nincs nincs rasszizmus nyelvoktatás/kéttannyelvű oktatás sport szakkörök szakmai képzés tanárok tisztaság történelem versenyeredmények 8.4. Mit tartasz az iskola gyengeségének? (Mi az, ami ebben az iskolában nem jó?) Az iskola gyengeségeit a tanulók válaszai alapján 20 kategóriába soroltam (11. ábra) (5. sz. függelék). A diákok 15,55%-a a nem tudom választ adta, míg közel ugyanennyien (15,13%) az oktatás minőségét jelölték meg gyenge területként. Kimagaslik még az adatok közül 12,18%-kal a tanárok elmarasztalása, miszerint nem tudnak fegyelmezni és emiatt sok a rendbontó tanuló az iskolában. Ha mindezekhez hozzászámítjuk, hogy a válaszadók 4,62%-a nem elégedett a tanárok munkához való hozzáállásával, akkor azt látjuk, hogy minden harmadik diák elégedetlen a pedagógusok teljesítményével. Ez elgondolkodtató adat, és mindenképpen a tanári munka átgondolását kívánja meg mind a szaktanároktól, mind a vezetőségtől. 13

11. ábra: Mit tartasz az iskola gyengeségének? Mi az, ami ebben az iskolában igazán jó? 18,00% a tanárok nem tudják fegyelmezni a diákokat, ezért sok a rendbontó tanuló 16,00% 15,13% 15,55% sok a gyenge képességű, motiválatlan tanuló a mosdók tisztasága 14,00% a tájékoztatás nem megfelelő sok diák dohányzik az iskolában 12,18% gyenge az oktatás 12,00% az udvar állapota rossz 10,00% elavult, kopott, hiányos az iskola felszerelése nem vonzó a környék rossz az iskola épületének állaga 8,00% 6,00% 7,56% 7,14% 6,30% 5,88% elavult, hiányos az iskola dekorációja kevés diákcsereprogram van szalagavatók helyszíne nem megfelelő nincs közösségi élet 4,00% 4,20% 3,36% 4,62% 4,62% 3,78% nem tudom nincs gyengesége 2,00% 0,00% 1,68% 0,84% 0,84% 0,84% 0,42% Az iskola gyengeségei 2,10% 2,10% 0,84% nem megfelelő a tanárok munkához való hozzáállása nem megfelelő az órarend összeállítása multikulturális környezet menza 8.5. Mit gondolsz, mitől lehetne jobb ez az iskola? A válaszok igen változatosak (12. ábra) (6. sz. függelék): a diákok 9,32%-a több iskolán kívüli szabadidős programon szeretne részt venni, 7,2%-uk az iskolai felszereléseket újíttatná 14

fel, hogy javuljon a diákok komfortérzete (pl. akasztókat a WC-be), 4,24%-uk a tanítás utáni közösségi élet fellendítését szeretnék elérni (pl. egy klubszoba kialakításával). 12. ábra: Mit gondolsz, mitől lehetne jobb ez az iskola? 20,00% nem tudom hatékonyabb fegyelmezés 18,00% 18,22% dohányzás visszaszorítása, szigorúbb bűntetése szigorúbb felvételi követelmények kevesebb szakmai tantárgy 16,00% a rendbontó diákok eltanácsolása az érettségi tárgyakból több felkészülési lehetőség több, igényesebb dekoráció 14,00% több iskolai szervezésű verseny ne legyen multikulturális az iskola 12,00% javuljon a tanárok munkához való hozzáállása több iskolán kívüli szabadidős program több, jobb felszerelés 10,00% javuljon a tisztaság iskolaépület felújítása 8,00% 6,00% 8,05% 9,32% 7,20% 7,20% későbbi órakezdés minden jó így több nyelvóra több diákcsere udvar felújítása, fejlesztése tanítás utáni közösségi életfellendítése 4,00% 5,09% 4,24% 4,24% 4,24% 4,24% 3,81% 3,39% ökoiskola kialakítása biztonság javítása neveljen az életre több szakmai tárgy oktatása 2,00% 0,00% 2,12% 1,70% 1,70% 2,12% 1,70% 1,70% 1,69% 1,27% 0,85% 0,85% 0,85% 0,85% 0,42% 0,85% 0,85% 0,42% 0,85% Mitől lehetne jobb az iskola? legyen dohányzásra kijelölt hely semmitől sem lenne jobb legyen a szünetekben zene/iskolarádió legyen iskolai buli A tanulók magas hányada a pedagógusok munkájához szervesen kapcsolódó változásokat fogalmazott meg: 8,05%-uk szigorúbb felvételi követelményekben látja az iskola javulásának lehetőségét, míg 7,2%-uk a tanári hozzáállást, 5,09%-uk a hatékonyabb fegyelmezést, 4,24%- 15

uk a dohányzás visszaszorítását, 2,12%-uk a rendbontó tanulók eltanácsolását jelöli meg az intézmény javulásának kulcsaként. Mint azt a korábbi kérdéseknél is tapasztaltuk, a nem tudom választ ennél a kérdésnél is kiemelkedően magas számban adták a diákok. Intézményünk diákjai hozzászoktak az utóbbi években, hogy az esetek többségében a problémákkal kapcsolatban nem kellett saját javaslatot tenniük a megoldásra vonatkozóan, a problémamegoldásban való részvételük kimerült a készen kapott megoldás kritizálásában. Éppen ezért tartottam fontosnak, hogy a kérdőíven szerepeljen a fenti kérdés. Ez a nyitott kérdés lehetőséget adott a tanulóknak, hogy szabadon megfogalmazzák, mitől éreznék magukat jobban az iskolában. 9. Tanulók általános közérzete és az intézményt újraválasztási hajlandósága A kérdőív végén két kérdést fogalmaztam meg, melyek arról adnak pontos képet, hogy érzik magukat diákjaink az iskolában és újra ezt az iskolát választanák-e? Míg az előbbi kérdésre a tanulók 71%-a válaszolt igennel (13. ábra) vagyis jól érzik magukat az iskolában, addig az utóbbi kérdésre a válaszadók csupán 51%-a adott pozitív választ (14. ábra). 13. ábra: Jól érzed magad az iskolában? Jól érzed magad az iskolában? nem 29% igen 71% Tehát a megkérdezett diákok csaknem fele nem választaná újra intézményünket. 16

14. ábra Újra ezt az iskolát választanád? Újra ezt az iskolát választanád? nem 49% igen 51% Mivel a kérdőív nem vizsgálta az okokat miért nem választanák újra diákjaink az intézményünket így erről információval nem rendelkezem. Úgy gondolom, a következőkben elvégzendő partneri igényeket és elégedettséget mérő vizsgálat során mindenképpen fontos lesz az okokra is rákérdezni. 10. Fejlesztési utak, lehetőségek Úgy vélem, fontos felismerni, hogy egyszerre nem lehet minden több esetben évtizedes problémára azonnal megoldást találni. Még e tanév elvégzendő feladatának tartom egy felmérés elvégzését a tanári karban, melynek fókuszában annak feltérképezése áll, milyen típusú feladatokban vennének részt szívesen az egyes pedagógusok (pl. iskolai marketing, tanári teljesítmény mérése-értékelése, iskolai mérések tervezése, elvégzése és az adatok kiértékelése stb.), valamint milyen többlettudással rendelkeznek az egyes pedagógusok, melyeket korábbi munkahelyeiken szereztek, s melyet eddig itt az intézményünkben nem tudtak hasznosítani (pl. valaki rendezvényszervezőként dolgozott korábban). Következő lépésként a vezetőségnek kell néhány területet kijelölnie, melyeken már rövidtávon is javulást tudunk elérni. Az idei tanévben általam végzett vizsgálatok, valamint a törvényi változások alapján az alábbi területeket tartom a következő tanévben fejlesztésre alkalmasnak (részletesen a 7. sz. függelékben található): 17

1. tanári teljesítmény mérése és értékelés egy iskolai szinten egységes mérési és értékelési rendszer kidolgozása és bevezetése, mely összhangban áll a pedagógus életpálya-modell elvárásaival és a minősítő vizsgával; 2. szorosabb kapcsolat, hatékonyabb kommunikáció kialakítása az iskolai diákönkormányzat tagjaival a tanulók körében évente elvégzendő igény- és elégedettségvizsgálat eredményeinek beépítése az éves munkatervbe; 3. a pedagógusok körében igény- és elégedettségvizsgálat elvégzése; 4. mérés-értékelési csoport létrehozása (feladata a tanulói teljesítmények elemzése, tendencia meghatározása); 5. módszertani csoport létrehozása (feladata új módszerek kipróbálás és az iskolában történő bevezetésük támogatása). Elengedhetetlenek tartom középtávon (1,5-2 éven belül) egy iskolai módszertani csoport és egy mérés-értékelési csoport felállítását is. Míg az előbbi például a differenciált és a kooperatív oktatás területén új módszerek elsajátításában nyújtana segítséget a pedagógusoknak, addig az utóbbi egy adatbázist hozna létre, mely tartalmazza a kötelező méréseken túl iskolánk házi méréseinek (kisvizsgák, kisérettségik) eredményeit. A csoport feladatai közé tartozna az adatbázis kezelésén túl, az abban szereplő adatok elemzése, a vezetőség számára információk szolgáltatása, melyek alapján a pedagógusok tantárgyi fejlesztési tervek készíthetnek el. Kiemelten fontosnak tartom továbbá, hogy e két munkacsoport hosszabb távon (2-2,5 éven belül) párbeszédet kezdjen egymással és az addigra már felhalmozott tapasztalatukat felhasználva speciálisan az intézményünk diákjainak igényei alapján egy módszertani továbbképzési anyagot állítsanak össze, mely segítséget nyújt az intézmény összes pedagógusának, hogy a különböző méréseken (országos kompetenciamérés, érettségi vizsgák) diákjaink teljesítménye javuljon. Továbbá fontosnak tartom középtávon, hogy az iskola hozzon létre egy adatbázist, melyben azon végzett OKJ-s tanulók adatai találhatóak (természetesen önkéntes jelentkezés után), akik a tanulmányaik során kiemelkedő teljesítményt nyújtottak valamely szakmai tárgyból. Megbízhatóságuk, munkához való hozzáállásuk és precizitásuk alapján az adatbázisba kerüléssel egy időben ún. Bókays ajánlólevelet kapnának. Ezzel párhuzamosan az iskola külső partnerei (pl. fogászati rendelőintézetek, fogorvosok, fogtechnikusok) között is népszerűsíteni kell ezt a szolgáltatást, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté. E kezdeményezés célja, hogy azok a partnereink, akik korábban már meg voltak elégedve tanulóinkkal, közvetlenül az iskolai ajánlólevéllel rendelkező volt diákjainkat kereshessék meg állásajánlataikkal. Később 18

a rendszert tovább lehetne fejleszteni és a munkáltatók már maguk is helyezhetnének el benne hirdetéseket. Fontos, hogy ez egy ellenőrzött fórum, ahol a korábbi és jelenlegi partnereink egymásra találhatnak. A fent vázolt fejlesztések jól illeszkednek a Comenius 2000 program I. és II. intézményi modelljébe. A partnerközpontú működés kialakítását követően, az egyes folyamatok tudatos áttekintésével és tervezésével párhuzamosan történik a szervezeti kultúra fejlesztése, egyik célként megjelölve a tanulószervezetté válást. 19

11. Függelékek 1. sz. függelék Tanulói igény- és elégedettségmérés Kedves Diákunk! Biztosan előfordult már, hogy szívesen elmondtad volna a véleményedet az iskoláddal kapcsolatban, de nem találtad meg a megfelelő fórumot. Az iskola tanárainak fontos, hogy megismerjük, mivel vagy elégedett és mit szeretnél javítani. Kérünk, segítsd a munkánkat és töltsd ki az alábbi kérdőívet! A kérdőív anonim, kitöltése kb. 10-15 percet vesz igénybe. Köszönjük a munkádat! A Tanári kar SZEMÉLYES ADATOK 1. Melyik évfolyamba jársz? [] 9 [] 10 [] 11 [] 12 [] 13 2. Milyen osztályba jársz? [] 4 éves humán [] 5 éves kéttannyelvű [] 5 éves nyelvi előkészítő 3. Korábban tanultál már másik középiskolában? [] igen [] nem TANULÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATA 4. Kérünk, az alábbi kijelentéseket értékeld egy 6-fokú skálán! (1 nem igaz, nem értek vele egyet; 6 igaz, egyet értek vele) 4.1. Iskolai környezet 1 2 3 4 5 6 4.1.1. Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. 4.1.2. Elégedett vagyok a termek dekorációjával. 4.1.3. Elégedett vagyok a folyosó dekorációjával. 4.1.4. Elégedett vagyok az iskola technikai felszereltségével (számítógép, szemléltető eszközök stb.). 4.1.5. Az iskolának biztonságos, védett környezete van. 4.1.6. Az iskolában biztonságban érzem magam. 4.2. A tanulókhoz való viszonyulás 1 2 3 4 5 6 4.2.1. Tanáraim tiszteletben tartják jogaimat. 4.2.2. Tanáraim a problémámat komolyan veszik. 20

4.2.3. Tanáraim segítőkészek velem. 4.2.4. Tanáraim törődnek azzal, ha nem úgy teljesítek az iskolában, ahogy tudnék. 4.3. Oktató-nevelő munka 1 2 3 4 5 6 4.3.1. Elégedett vagyok tanáraim oktatási módszereivel. 4.3.2. Elégedett vagyok tanáraim felkészültségével. 4.3.3. Tanáraimnak sikerült felkelteni az érdeklődésemet a tanulás iránt. 4.3.4. A tanárok pontosan kezdik az órát. 4.3.5. A tanárok pontosan fejezik be az órát. 4.3.6. Tanáraim a feladatok kijelölésekor figyelembe veszik a képességeimet. 4.3.7. Tanáraim felzárkóztató foglalkozást tartanak, amennyiben lemaradtam a tananyaggal. 4.3.8. Tanáraim segítenek kibontakoztatni a tehetségemet. 4.4. Tanulók értékelése 1 2 3 4 5 6 4.4.1. A tanárok értékelési szempontjait ismerem. 4.4.2. A tanárok objektíven (elfogultság nélkül) értékelnek. 4.4.3. Megfelelőnek tartom a munkám értékelését. 4.4.4. A tanárok legalább 1 héttel a megíratás előtt bejelentik a témazáró dolgozatot. 4.4.5. A tanárok 15 munkanapon belül kijavítják a dolgozatokat. 4.5. Kapcsolattartás a diákok és a tanárok között 1 2 3 4 5 6 4.5.1. Mindig fordulhatok a tanáraimhoz, ha szükségét érzem (pl. kérdésem vagy problémám van). 4.5.2. Úgy érzem, hangot tudok adni a véleményemnek a tanulókat érintő kérdésekben. 4.5.3. Van lehetőségem arra, hogy bekapcsolódjak a diákokat érintő döntések előkészítésébe. 4.6. Iskolai programok 1 2 3 4 5 6 4.6.1. Elegendő sportprogramot szerveznek az iskolában. 4.6.2. Elegendő kulturális programot szerveznek az iskolában. 4.6.3. Az iskolában szervezett programokat érdekesnek találom. 21