A serdülıkor jellegzetes problémái

A serdülıkor jellegzetes problémái

A serdülıkor Életkori periodizáció (Clauss Hiebsch) prepubertás 10 12-13 év pubertás 12-13 17-18 év ifjúkor 17-18 20-24 év Gyakran a prepubertás idıszakában már, illetve az ifjúkorban még (posztpubertás) elıfordulhatnak jellegzetesen tinédzserkori problémák, jelenségek. Változás 3 síkon 1. biológiai 2. pszichológiai 3. szociológiai 3 színtéren: család, iskola, kortárscsoport

1. Biológiai változások a. a hipotalamus és a hipofízis (agyalapi mirigy) által termelt hormonok indítják el a fejlıdést (növekedést serkentı, gonadotrop és kortikotrop hormonok termelése) b. második alakváltozás, nemi mirigyek, mellékvese-kéreg mőködése petesejtek, megtermékenyítésre alkalmas spermiumok nemi hormonok mennyiségének növelése: androgén (hím nemi hormon) ösztrogén (nıi nemi szervek, mell növekedése) progeszteron (méh nyálkahártya elıkészítése) mellékvese-kéreg: adrenalin mozgósító hatás c. egyéb testi változások (elsıdleges és másodlagos nemi jelleg, fiziológiai változások) nagy egyéni eltérések

Pubertáskori testi változások Biológiai érés, a nemi szervek mőködése Másodlagos nemi jellegek Alkat Testhossz változásai Lányok Menstruáció jelentkezése (11-16 év); kezdetben a ciklus rendszertelen, a korszak végére szabályossá válik Az emlıbimbó és a szeméremszırzet kifejlıdése A nıiesedés indulása, a testsúly gyarapodása, majd a nıies alkat, a kerekded formák (mell, csípı) kifejezetté válnak A testmagasság változása fokozott, majd növekedése lelassul, kialakul a végleges magasság (20 éves korra) Fiúk Pollúció (éjszakai magömlés) (13-16 év); a korszak végére: szabályos, érett ondósejtek Megjelenik a szeméremszırzet, majd bajusz, késıbb a szakáll Szembetőnı az ádámcsutka megjelenése, a hang mutálása, az izomzat erısödése (széles váll); a korszak végére a férfias alkat és izomzat kialakul A testmagasság változása fokozott, majd növekedése lelassul, kialakul a végleges magasság (20-22 éves korra)

2. Pszichológiai változások - a pszichoszexuális fejlıdés befejezı szakasza - az identitás újraszervezése - megváltozik a környezethez való viszony - a kortárscsoport jelentısége megnı - szülıkrıl való érzelmi leválás elindul - az intim kapcsolatba lépni tudás elsajátítása - a fejlett konfliktus-elhárító technikák formálása, stabilizálása - a gondolkodás elválik a konkréttól, és absztrakttá válik - képesség a formális logikára, összefüggések felismerésére, mőveletek használatára (ld. Piaget) - elıtérbe kerül a fantázia, a kreativitás, az igazságérzet - felfokozott az intellektuális érdeklıdés, a környezet megérteni akarása - lehetıség a gondolkodás többszempontúságára

A pszichoszexuális fejlıdés befejezı szakasza Freud genitális szakasz: Az Ödipusz-konfliktus megoldása => a családon kívüli szexuális partner megtalálása Erikson identitás vagy szerepkonfúzió Feladat: az én-azonosság, a folytonosság, a koherencia megszerzése, az identitás megszilárdulása, stabil értékrendszer kialakulása Marcia identitás-státusz modellje Elkötelezıdés LÉTREJÖTT Elkötelezıdés NEM JÖTT LÉTRE Identitáskrízis VOLT Megvalósított identitás (megélte a keresést és elkötelezıdött) Moratórium (próbálgatja a lehetıségeket, még nem kötelezıdött el) Identitáskrízis NEM VOLT Korai zárás (keresés nélkül elkötelezıdött) Identitásdiffúzió (sem keresés, sem elkötelezıdés nincs; az értékrend esetleges)

3. Szociológiai változások A serdülıkor jellegzetes krízisei, konfliktusai nem függetlenek attól a történelmi kortól és társadalmi környezettıl, melyben a folyamat zajlik. Kulturális antropológiai kutatások szerint (Mead) a primitív társadalmakban rövidebb és zökkenımentesebb (=> jól szabályozott társadalmi élet; hagyományok, szokások; kevesebb és egyszerőbb társadalmi szerep) Fejlett társadalmakban ~100 éve jelent meg a serdülıkori krízis (munkamegosztás differenciálódása, társadalmi rétegzıdés, szerepek bonyolultsága) 20. sz. második fele ifjúsági kultúra megjelenése, fiatalság, mint önálló társadalmi réteg => kevésbé vonzó a felnıtté válás

A pubertáskor három alapvetı feladata 1. Szülıkrıl való fokozatos érzelmi leválás, elszakadás 2. A szexuális szerep személyiségbe való beépítése, az identitás újjászervezése és stabilizálása 3. A jövıbeli társadalmi szerepre való szocializáció (pályaválasztás, társadalmi normák beépítése a személyiségbe)

A szülıkrıl való fokozatos érzelmi leválás, függetlenedés, elszakadás Az önállósulás legfontosabb feltétele a viszony átalakulása segítés és hátráltatás a szülık részérıl HIBALEHETİSÉGEK! - túlzott szigor nincs lehetıség a fokozatos kilépésre hirtelen, válságos elszakadás - túlzott engedékenység túl sima leválás a kamaszkori konfliktusok a korai felnıttkorra tolódnak Problémát jelent a destruktív, a szétesett család, a nemtörıdömség, az agresszivitás modellje önállósulás formái: 1. egyenrangú viszony fokozatos kialakítása 2. gyerek által kikényszerített, konfliktusos 3. túl korai 4. sikertelen (dependencia fennmaradása)

Kortárscsoport és a barátok hatása: a felnıtté válás segítıi - új érdeklıdési körök kialakulását segíti - szocializációs folyamat befolyásolói - érvényesülés itt: rangsor, stabilitás, összetartozás az ifjúsági kultúra értékrendszere - barátságok: - érzelmi támasz, azonosulási minta néha egész életre szólnak - elmélyüléssel a barátok száma csökken - kritériumok: akár hasonlóság, akár különbség (kiegészítés) - serdülı korban az azonos nemőek a barátok - a barátságok elıkészítıi a partnerkapcsolatoknak - elszigetelıdés veszélyei

A pszichoszexuális én-azonosság személyiségbe integrálása Szexuális identitás: a saját nemmel, szexuális irányultsággal való azonosulás Pszichoszexuális identitás: párkeresı törekvések + párkapcsolati alkalmasság Partnerkapcsolatok: - csoport párkapcsolatok cikizés majd visszájára fordul a cikizés - rövid, majd hosszabb együttjárások - nemi szerep gyakorlása, partnerideál kialakulása - fokozatosan érik a szerelmi képesség - túl korai és túl késıi kapcsolatteremtés veszélyei Párválasztási érettség: ifjúkorra alakul ki a tartósan harmonikus, intim, heteroszexuális kapcsolat kialakításának képessége és igénye; érett motivációjú házasodási törekvés

A jövendı társadalmi szerepre való szocializáció Intellektuális fejlıdés, pályaválasztási érettség: - az értelmi fejlıdésben nincs ugrásszerő változás, a fejlıdés folyamatos - az értelmi fejlıdés az életkorral szorosabb összefüggést mutat, mint a testi fejlıdéssel A pályaválasztási döntések meghozatala hátterében a társadalmi normák elfogadása és a személyiségbe való integrálása áll. Problémák: - a jövendı felnıtt lét kérdések nélküli, szülık által szabályozott elfogadása éretlenségi jel lehet (szülıi vágyak teljesítése => saját célok, valódi motiváció nélküli pálya) - a serdülınek nincsenek tervei A kortárscsoport befolyása a pályaválasztást, a tanulási kedvet, a beilleszkedési hajlandóságot illetıen.

A serdülıkori problémák

A serdülıkori problémák eredete A serdülıkori problémák eredhetnek: 1. A gyermekkor traumatikus történéseibıl, amelyek lappangást követıen a pubertáskorban megjelennek 2. Családi egyensúlyzavarokból, melyek gátolják a függetlenedési folyamatot 3. A kortárscsoport, a szubkultúra ellentétes elvárásaiból, melyek a korábbi szerepekkel nem összeegyeztethetıek 4. Az iskola, a család és a kortárscsoport lojalitás, érték- és normakonfliktusaiból 5. A serdülıkori feladatok akadályozott, nem megfelelı teljesítésébıl.

Problematikus megnyilvánulások serdülıkorban Szélsıséges, provokatív viselkedés (amely meghaladja a megszokott feltőnısködést) Durva, pimasz, elutasító viselkedés (küzdelem az énhatárokkal; az énvédelem eszköze az agresszió) Az érintés kerülése a szülıktıl (a saját test birtokba vétele ) Túlzott veszélykeresés és csavargás (önbizalom erısítése, társak elismerésének keresése) Testi elhanyagoltság (testi változások elfogadásának nehézsége; lázadás, polgárpukkasztás) Meghökkentı jelvények, öltözködés, küllem (kommunikációs értékő; lehet az egyéniség kifejezése, vagy jelezheti a tinédzser szubkultúráját) Szélsıséges csoportokhoz való csatlakozás (lehet a lázadás kiélezett formája, vagy utalhat szétesett családra a fiatal elfogadó közösséget keres) A serdülıkor sok szélsıséges hangulati, érzelmi, indulati megnyilvánulással jár. A szélsıséges viselkedés tartóssága vagy megmerevedése komolyabb elakadást jelez.

Serdülıkori vészjelek (M. Laufer) 1. kisgyermekes: gyermekkori attitődhöz való ragaszkodás, félelem a felnıtté válástól 2. merev, túlkontrollált viselkedés: spontán megnyilvánulásoktól, saját gondolatoktól való szorongást jelez 3. kortárs kapcsolatok elégtlensége: kisebbekkel vagy nagyobbakkal teremt kontaktust, kortársak között magányos, visszahúzódó 4. túlzott kötıdés a szülıhöz: a leválási folyamat nehézségét jelzi 5. érzelem nélküliség, közömbösség: olyan helyzetekben, melyet másokat intenzíven megérintenek

Serdülıkori vészjelek (M. Laufer) 6. problematikus, irreális jövıre irányultság: nem érdekli a jövı, hárítja a kérdéseket, vagy irreális tervei vannak (önismeret, önreflexió elégtelensége) 7. képzelet és valóság bizonytalan elkülönítése: szenzitív túlértékelés, gyanakvó, bizalmatlan attitőd lehet a háttérben; a több szempontból való értékelés hiányát is jelezheti 8. félelemkeltı gondolatok, fantáziák túlzottan gyakorivá válása 9. a cselekedetek, gondolatok idegenné válása: saját akaratától függetlennek éli meg, amit csinál; ha gyakorivá válik, pszichózis elıfutára lehet

A serdülıkorban leggyakrabban elıforduló válságok és tünetek 1. Identitáskrízis A képzelet és valóság összemosódása, nagyfokú érzelmi, hangulati, affektív labilitás és nyugtalanság, önmagába zárkózás, kifelé mutatott passzivitás, beilleszkedési nehézségek, derealizációs, deperszonalizációs gondolatok, olykor kényszeres megnyilvánulások - elakadások a serdülıkori feladatok teljesítésében - gyakran a vágyott szerepek és a valós pozíció közti ellentmondás elviselhetetlen - a magányos kamasz öngyőlölıvé válhat - gyakran párosul párkapcsolati kudarcokkal - a szexuális identitás vélt vagy valós eltérései is kiválthatják

2. Teljesítménykrízis A teljesítmény kritikus mértékő zuhanása gyakori kamaszkorban. A teljesítményhez való hozzáállást befolyásolja - a szülıi minta - a kezdeti iskolai sikerek és kudarcok, a pedagógus visszajelzései - saját elvárások - motiváció - a megküzdési stratégiák színvonala - önértékelés, önbizalom - a referenciaszemélyek értékei, a referenciacsoport normái Az átmeneti teljesítményzavar oka lehet szerepdilemma; dac; félelem a túlzottan sikeres szülıvel való azonosulástól; kisebbrendőségi érzés; önértékelési zavar; családi dinamikai zavar.

3. Autoritáskrízis A társadalomba való beilleszkedéshez szükséges a hatalomhoz való viszony megfogalmazása. A kamaszkor a fennálló szabályok megkérdıjelezésének életkora. Problematikus mind az autoritásnak való teljes behódolás, mind a szélsıséges lázadás. Autoritáskrízis: a lázadás kiélezett formája, megnyilvánulhat agresszív magatartásban, trágár beszédben, túlzott feltőnéskeresésben, szabályszegések sorozatában, nagyfokú veszélykeresésben, a teljesítmény elutasításában, drog- és alkoholfogyasztásban, szélsıséges csoporthoz csapódásban, vagy akár bőnözésben. Leggyakrabban a családi háttérben rejlenek az okok (nemtörıdöm; látszólag gondoskodó, de a figyelmet pénzzel kiváltó; vagy túl keményen korlátozó család)

4. Szociális gátlás - nem egy konkrét krízis, de azzá válhat - a kortárscsoportba nem tud beilleszkedni, nem találja a helyét - meg nem értettség érzése - félelem a másik nem elıtti megnyilvánulástól, nevetségessé válástól, elpirulástól (egy szimpla felelés, elıadás veszélyekkel teli fenyegetettség érzését okozza, megpróbál kimenekülni => teljes zárlatig jutó szorongás alakulhat ki) - szociális fóbia nıhet ki belıle felnıtt korra - alacsony önértékelés, fokozott sérülékenység társulhat hozzá

Egyéb gyakori serdülıkori válságok, tünetek: - Pubertáskori drogfogyasztás (leggyakoribb oka a kíváncsiság és a csoportnormának való megfelelés; a családi háttér sokszor sérült; a társas drogozás a legjellemzıbb) - Szorongásos-depresszív tünetek (serdülıkorban a hangulatingadozások természetesek, de ha hosszabb ideig fennáll, már figyelmet érdemel) - Evészavarok - Alvászavarok - Szuicid fantáziák, szándék, kísérlet, cselekedet az öngyilkossági kísérleteket követıen a serdülık által leggyakrabban megnevezett okok: - családi kapcsolati zavarok - párkapcsolati problémák, illetve magányosság - iskolai, tanulmányi, önértékelési kudarcok - identitásválság A szuicid veszély jelei: reménytelenség, tartósan levert hangulat, negatív önkép, gyakori öngyilkossági gondolatok, tervezgetés, önsebzések, korábbi kísérletek