Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db

Átírás

1 Testünk minden sejtjében megtalálhatók a kromoszómák, melyek a tulajdonságok átörökítését végzik. A testi sejtekben 2 x 23 = 46 db kromoszóma van. Az egyik sorozat apánktól, a másik anyánktól származik. Az ivarsejtekben ennek csak a fele, 23 db.

2 Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db Y, akkor férfiak vagyunk. Ezeket a kromoszómákat ivari kromoszómáknak nevezzük.

3 Az ivarsejtekbe a kromoszómák fele kerül bele, így az ivari kromoszómák közül is csak az egyik. A petesejtek mind X ivari kromoszómát tartalmaznak. A hímivarsejtek fele X, fele Y ivari kromoszómát hordoz. Megtermékenyüléskor a petesejt X kromoszómája vagy egy másik X szel, vagy egy Y nal találkozik. Az első esetben lány, a másodikban fiú születik. A találkozások esélye: %.

4 Az emberi Y kromoszóma kisebb, mint az X, ezért a könnyebb Y-kromoszómát tartalmazó spermiumok gyorsabban haladnak a női nemi traktuson keresztül, és így a petesejtet hamarabb érhetik el. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy több fiú születik, mint lány.

5 Az X kromoszómán van egy szabályozó szakasz (regulátor gén) ami befolyásolja az Y kromoszóma hatásának érvényesülését. Ha ez a regulátor gén károsodik, akkor az egyed genetikailag hím ivarú lesz, hím ivarszervei fejlődnek, de külsőleg női jellegeket mutat és meddő. Normális esetben elvileg a fiú és a lány utódok születésének esélye egyenlő. A valóságban mindig valamivel több fiú születik, mint lány. Ezen kívül megfigyelték, hogy különböző szocioökonómiai helyzetű családokban a nemek születéskori aránya nem egyforma. Tehetősebb, magasabb társadalmi helyzetű családokban több fiú születik

6 A megtermékenyítés vagyis a hím és a női ivarsejt egyesülése után kialakuló embrióban az adott kromoszómastruktúrának megfelelően megy végbe a további nemi differenciálódás. Az embrió mindkét oldalán, a mellékvese környékén levő szöveti tömörülésből, az ún. genitális redőből egy-egy kezdetleges gonád fejlődik ki, amely a méhen belüli élet 6. hetéig mindkét nemben azonos.

7 A genetikailag hímekben azonban a hetedik-nyolcadik hét folyamán a primitív gonádok herévé alakulnak át. Ezért az átalakulásért egyértelműen az Y- kromoszóma felelős. A létrejött here már képes a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelésére.

8 Emellett egy speciális fehérjetermészetű anyag, az ún. Müllerféle regressziós faktor (MRF) szintetizálására is alkalmas. A genetikailag nőneműekben az Y- kromoszóma hiányában a primitív gonádok petefészekké alakulnak át, amelyek hormont még nem termelnek.

9 A fejlődés hetedik hetéig tehát az embrióban mind a külső mind a belső nemi szervek bipotenciálisan vannak jelen, vagyis ugyanúgy lehetőség van a hím, mint a női nemi jelleg kialakulására. A kifejlődő herék által termelt hormonok (tesztoszteron, MRF) hatására azonban férfira jellemző külső és belső nemi szervek alakulnak ki.

10 Amennyiben ez a hormonhatás elmarad, a fejlődés minden esetben női irányban megy végbe. Az eddigiek alapján következtetni lehet arra, hogy a szexuális fejlődés zavarát egyaránt okozhatják genetikai (kromoszomális) és hormonális rendellenességek is.

11 Férfi hormonok hatására a külső nemi szervek férfi irányba fejlődnek: kialakul a hímvessző, középen záródva létrejön a herezacskó. Női fejlődés esetén a hímvesszőnek megfelelő képlet kicsiny, és csökevényes marad (kialakul a csikló), míg a férfiakban a herezacskó kialakulásáért felelős terület a nagyajkak képében nyitott marad..

12 Normális embrionális nemi differenciálódás esetén az egyén kromoszomális (genetikai), ivarmirigy szintű és megjelenésbeli neme harmonikusan kapcsolódik egymáshoz.

13 Néha hibás sejtosztódás miatt egy ivarsejtbe kerül mindkét ivari kromoszóma, a másikba pedig egy sem. Ilyenkor a megtermékenyített petesejtek egyikébe XXY kromoszóma kerül és kialakul a KLINEFELTER szindróma nevű betegség. Az Y kromoszóma jelenléte miatt ezek az emberek mind férfiak. A másik petesejtbe viszont csak az anyai X kromoszóma jut, ez az egyed TURNER szindrómás lesz. Itt nincs Y kromoszóma, az egyed nővé fejlődik. Egy másik rendellenesség a szuperférfi XYY illetve a szupernő XXX kromoszóma - eloszlás.

14 Biológiai nemünk tehát nem sokkal a fogantatás után eldől De a dolognak itt még nincs vége.

15 Itt kezdődik a nemi identitás?

16 Vagy itt? Mi már tudjuk ki a fiú, ki a lány, de Ők mikor tudják meg? És kitől???

17 Így készülnek a férfiak

18 Meg így

19 És így a nők

20 A nemi szerep a kultúra terméke, amit a gyerekek a felnőttektől lesnek el

21 És mi van, ha egy kisfiú szeret főzőcs kézni?

22 Az ellentétes nemű szerep vállalása nem feltétlenül jelenti a nemi identitás zavarát

23 A nemi szerepek felcserélése és az identitás megváltoztatása nem minden kultúrában tabu

24 A nemi szerepeket a gyerekek szerepjátékokkal gyakorolják

25 Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik Simone De Beauvoire

26 Interszexualitásról tágabb értelemben a fenti, nemiséget meghatározó tényezők harmóniájának zavara esetén beszélünk. A nemi fejlődés igen sérülékeny folyamat, amelynek hibái sok ponton vezethetnek zavarhoz. A gén szintű hibákon túl még környezeti ártalmak, terhesség alatti hormonhatás vagy megzavart hormonális működés is vezethet zavart nemi fejlődéshez.