PEDAGÓGIAI PROGRAM Emődi Gyermekálom Óvoda 3432 Emőd, Geleji u. 21. Intézmény OM - azonosítója: 028725 Készítette: az óvoda nevelőtestülete Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 12/2014. (VIII. 28.) határozatszámon elfogadta: Matiz Csilla nevelőtestület nevében Véleménynyilvánítók:.. Dr. Eszláriné Szűts Gabriella Szülői szervezet nevében 12/2014. (VIII. 28.) határozatszámon jóváhagyta:. óvodavezető Ph. Farkas Géza Emőd Város Roma Nemzetiségi Önk. nevében Hatályos: a kihirdetés napjától 2014. szeptember 01. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.oviemod.hu Verziószám: IV/2 eredeti példány
Óvodánk küldetésnyilatkozata A mi óvodánkban a Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program szerint neveljük a gyermekeket. Célunk: a nevelés minden területén a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyéni képességfejlesztés feltételeinek biztosítása. Egészséges életvitel, mentálhigiénés szemlélet megalapozása. A természet szeretetére, védelmére nevelés, hagyományok ápolásával múltunk örökségeinek megőrzése. Derűs óvodáskor, érzelmi biztonság megteremtése, melyet mottónkkal is megerősítünk: A jó óvodában jó gyermeknek lenni Arra törekszünk, hogy harmonikus munkahelyi légkörben a családokkal partnerközpontú nevelőpartneri együttműködéssel, szakmailag felkészült, innovatív személyi és megfelelő tárgyi feltételek között boldog gyermekeket neveljünk.
A pedagógiai program jogszabályi alapjai: - Az intézmény Alapító okirata - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi törvény módosításáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 137/1996.(VIII.23.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - A kormány 363/2012.(XII.17.) rendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról - 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelve - 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiségi iskolai oktatásnak irányelve kiadásáról. - 2013. évi LV. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról. - Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
1.AZ ÓVODA ADATAI Az intézmény neve: Emődi Gyermekálom Óvoda Az intézmény OM-azonosítója: 028725 Az intézmény feladatellátási helye: székhelye: 3432 Emőd Geleji u. 21. Tel/Fax: 46/576-289 e-mail: oviemod@gmail.com telephelye: 3432 Emőd, Rákóczi u. 36. Tel/Fax: 46/476-299 e-mail: oviemod@mail.com Az óvoda fenntartója: Emőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete Cím: 3432 Emőd Kossuth tér 1. 5
2. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés a gyermekeknek lehetőség, a felnőtteknek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl. /Dr. Hűvös Éva/ Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bükk hegység lábánál helyezkedik el Emőd város. Városunkban egy óvoda működik két épületben, esztétikus, biztonságos környezetben, szeretetteljes nevelési légkörben fogadjuk eltérő szociokulturális családok gyermekeit. Óvodánk a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira támaszkodik. Óvodai intézményünk 6 csoporttal működik, melyek jelenleg osztatlan csoportszerkezetűek. Nevelőtestületünk az Országos Közoktatási Iroda által- minősített- Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Programot adaptálta a helyi sajátosságokat, igényeket figyelembe véve. Az adaptáció indokai: a program lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét az óvodás korú gyermekek osztott vagy osztatlan csoportban történő nevelését, a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, az emberi értékek közvetítését, az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, az eltérő családi értékek és kultúrák toleranciáját, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok érzelmi és szociális támogatását. Fenntartói hozzájárulással óvodai nevelésünk kibővült a nemzetiségi kulturális neveléssel járó feladatokkal, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével integrált keretek között. A szülők az eltelt évek során megtapasztalták, hogy gyermekeik nálunk az egyenlő hozzáférés biztosításával biztonságos, szeretetteljes környezetben nevelkednek, személyes bánásmódban részesülnek. Óvodánkban a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, elismerik, partnerközpontú együttműködéssel segítik nevelőmunkánkat. 6
2. 1. AZ ÓVODA SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A gyermekcsoportok adatai az elmúlt 5 évben Elemzésre kerülő mutató Nevelési év megnevezése 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 Csoportok száma 7 7 7 7 6 Felvett létszám / fő 178 183 175 162 152 Nemzetiségi gyermekek száma / fő 35 36 30 30 37 Hátrányos helyzetű 66 77 72 63 41 Halmozottan hátrányos helyzetű 11 7 13 19 26 A Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján fejlesztő foglalkozásban részesülők száma / fő 3 3 1-1 Az óvodába felvett gyermekek 35%-a hátrányos helyzetű, 22%-a halmozottan hátrányos helyzetű valamilyen szempontból, 43%-a normál családi körülmények között élő gyermek. A családok életét más más erkölcsi normák, nevelési elvek jellemzik. A hagyományos értékek átrendeződtek, ez az óvodába járó gyermekek között is megmutatkozik. A gazdasági élet kedvezőtlen változásai miatt egyre több család került ill. kerül nehéz szociális helyzetbe, egzisztenciájuk megingott, válságba jutott. Ebből következően nő a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A családok megváltozott életkörülményeinek hatásaként tapasztalhatjuk: o az emberi kapcsolatok, viselkedésnormák lazulását, o a helytelen életvitelt, o az egészséges táplálkozás hiányát, o a rendszeres mozgás hiányát, o az agresszivitás, az előítéletek felfokozódását. 7
Sajnos egyre több a feszültség a családokban a társadalmi tényezők miatt is, ez a családi kapcsolatokra kihat. Egyre kevesebb olyan házastársi alrendszer van, amelyekben a gyermek az azonosulási mintákat megfelelő módon elsajátíthatja. A gyermek családban betöltött szerepe, a család, védő és tilalmazó funkcióinak működése, az egymás felé fordulás módszere, a problémák, konfliktusok megoldási módja mind meghatározó tényező a gyermek óvodai viselkedésében, beilleszkedésében, kapcsolataiban. A hagyományos családmodell megváltozott. A kétkeresős családmodell már nem jellemző a családokra. A családi pótlékra, nevelési segélyre épül a család költségvetések jó része. A megváltozott otthoni családi légkörben a válások, különélések száma növekszik. A családok anyagiakra való hivatkozással ritkán szerveznek közös családi programot. Egyedüli kulturális szórakozásként a TV-zés jelenik meg. Sok családnál a gyermekekkel eltöltött idő sem közös tevékenységgel telik el. A nem elég ingergazdag környezet, a családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikáció hiánya meghatározza feladatainkat. Az otthoni légkör gyakran okoz a gyermekekben elfojtott feszültséget, szorongást. Az ilyen családi légkör miatt fontos hogy a gyermek az óvodában kapja meg a melegséget, biztonságot, gondoskodást. A gyermekek szociokulturális hátterének megfelelően, helyi óvodai pedagógiai programunkban hangsúlyossá válik az egyéni sorsokkal való törődés, az egyenlő jogok biztosítása, a bizalom, az elfogadás, segítségnyújtás, a hátrányok csökkentése, az óvodai keretek közötti kiegyenlítésének biztosítása, előtérbe kerül az egészségmegőrzés érdekében a prevenció. Az óvoda, az óvodapedagógus a családról bizalmas információt nem adhat ki felhatalmazás nélkül illetéktelen személyeknek. Az Etikai Kódex az emberi méltóság megerősítését és kiteljesítését szolgálja. 8
2. 2. AZ ÓVODA HUMÁN ERŐFORRÁSAI Az óvoda személyi ellátottsága: Megnevezés Fő Óvodapedagógus 15 fő Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: Dajka 7 fő Óvodatitkár 1 fő Pedagógiai asszisztens 2 fő A dolgozók csoportokba való elosztásáról az óvodavezető dönt. Pedagógus képünk: Olyan óvodapedagógusok, akikre a pedagógiai optimizmus, az innovatív pedagógiai törekvés, a szülők tisztelete, elfogadó, a megbecsülést és a bizalmat előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző. Az óvoda nevelőtestületének iskolai végzettsége a törvény előírásainak megfelelő. A nevelőtestületből 6 fő szakvizsgázott óvodapedagógus, 3 fő fejlesztőpedagógusi képesítéssel rendelkezik. Minden óvodapedagógus kötelességének érzi, hogy folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel naprakész állapotba tartsa szakmai műveltségét. A feladatokat team munkában oldjuk meg, csakis együtt gondolkodva, munkálkodva juthatunk el magasabb szintre. Továbbképzési Programunk és az éves Beiskolázási tervünk az Óvodai Pedagógiai Program minőségi megvalósulását biztosítja. Nevelőtestületi létszámunk mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében -szakértői javaslatban megfogalmazott óraszámban gyógypedagógust alkalmazunk. Beszédfejlődésükben akadályozott gyermekeket logopédus fejleszti. Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik a megkésett fejlődésű gyermekekkel. Az óvodai nevelő-fejlesztő munka segítői a dajka nénik, ők valamennyien szakképzett dolgozók. Munkájuk nélkülözhetetlen a gyermekek sokoldalú és eredményes nevelésének megvalósításában, ezért folyamatos belső továbbképzésükre eddig is és a jövőben is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. 9
Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, gyermekcentrikus, a gyermekek igényeit, szükségleteit mindenkor figyelemmel kísérő óvodapedagógusokból áll. Az óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Az Óvodai Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszerének eredményes és hatékony megvalósításához nélkülözhetetlen óvodapedagógusi személyiségjegyek: - a gyermekek felé őszinte érdeklődéssel fordul: A gyermeket úgy kell elfogadni, amint van, nem úgy amilyennek mi kívánjuk / Wargha István /, - nem vezérel, hanem segít, - nem vezérel, hanem szolgálja a gyermeket, - türelem és kivárás jellemzi, - az akadályokat kellő mértékben hárítja el, ne többet, mint szükséges, - rendelkezik az egyéni fejlesztés stratégiájával, - elemző képességgel rendelkezik, - nem a gyermekeket differenciálja, hanem az elvárásokat az adott gyermekkel szemben, figyelembe véve a gyermek egyéni sajátosságait, - jó kommunikatív képességgel rendelkezik, kevés szóval, a gyermeket meghallgatva nevel, - bevallja és elfogadja kudarcait, - képes az önjutalmazásra, - személye meghatározó a gyermek számára, - bizalomra épülő, tevékenységközpontú légkört alakít ki csoportjában 10
2. 3. ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TÁRGYI FELTÉTELEI Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi, gazdálkodási feladatait az Emődi Polgármesteri Hivatal látja el, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a közöttük létre jött munkamegosztási megállapodás alapján. Az intézmény költségvetése az alapvető költségeket fedezi. Az óvodavezetés a fenntartóval együttműködve biztosítja az intézmény működéséhez szükséges és a beszerzési lehetőségek által biztosítható infrastruktúrát és tárgyi eszközöket. Hangsúlyos feladat 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 2. sz. mellékletében való megfelelés. A Geleji út 21. szám alatti Óvoda korszerű óvodai célok megvalósítására épült, nyugodt csendes környezetben, 4 csoport befogadását teszi lehetővé. A csoportszobák barátságos, meleg hangulatúak. A gyermekek által használt tárgyi felszerelések megfelelnek a változó testméretüknek a gyermekek kényelmét, biztonságát szolgálja. A karbantartási és felújítási munkák fenntartói támogatással valósulnak meg, tervezetten a költségvetésben meghatározottak alapján. Az épület tetőterében korszerűen felszerelt, széleskörűen kihasznált tornaterem helyezkedik el. Az épülethez zárt udvar tartozik, melyet mozgás-és ügyességfejlesztő, egyensúlyozó játékokkal bővítünk. Az elmúlt években jelentős fejlődés történt az önkormányzat finanszírozásával az udvari játékok tekintetében. Továbbá az udvari játékok fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárult a Gyermekálom emődi óvodásokért Alapítvány által nyújtott támogatás. A Rákóczi út 36. szám alatti óvoda a település központi vonzáskörzetében helyezkedik el. Műemlék jellegű épület. Az épületben 3 csoportszoba, valamint a kiszolgáló helyiségek találhatóak. Az óvoda udvara tágas, füvesítet. Nagy zöldterület és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron a gyermekek jó közérzetét a tiszta levegőt, a mozgás és a játékigény kielégítését. Célirányosan törekszünk a tárgyi felvételek javítására, a szembarát világító testek beszerzésére. A tárgyi feltételek beszerzésénél figyelembe vesszük az óvodai pedagógiai program eszköz és felszerelés szükségletét. Programunk előnye, hogy kevés anyagi ráfordítás mellett folytatható, ugyanakkor folyamatos eszközpótlás, bővítés elengedhetetlen. 11
3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK Minden ember egész életében boldogságra vágyik s hogy mi jelent boldogságot? Mindig az értékek birtoklása. Az pedig, hogy ki mit tekint értéknek a neveltetése során dől el." Óvodai nevelésünk célja a gyermekek harmonikus fejlődésének, személyiségük kibontakozásának elősegítése, hátrányok kiegyenlítése, az életkori és az egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Nevelésfelfogásunk szerint az óvoda pedagógiai gyakorlata a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve, lehet eredményes. Az egyéni érdeklődésre és fejlesztésre törekszünk, melyben fontos az őszinte, toleráns és szeretetteljes biztonságot nyújtó környezet. Biztosítjuk az óvodás gyermeket megillető különleges védelmet, a személyiség tiszteletét, a másság elfogadását. A gyermeki játékot -személyiségformáló hatását figyelembe véve- pedagógiánk legfontosabb céljának és eszközének tekintjük. Fontosnak tartjuk a gyermeki öntevékenység, nyitottság és kreativitás ébren tartását valamennyi óvodai tevékenység során. Egészséges testi-lelki fejlődésüket további életükre is kiható szokások alakításával segítjük elő. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatunk. Nevelői attitűdünk, tudatos törekvéseink által segítjük érzelmi biztonságuk kialakulását, és szocializációjukat. Ebben építünk a közösség személyiségformáló hatására, a baráti kapcsolatok, a segítségnyújtás és együttműködés pozitív tapasztalataira. Az emberi és természeti értékek tiszteletben tartása közvetlen és tágabb környezetünkben hangsúlyt kap nevelési rendszerünkben. A hagyományok ápolása segíti mindezek érvényre jutását. A gyermekek nevelésében az életkorok és a különleges bánásmód szerinti integrálás, és az egyéni fejlettséghez, pillanatnyi állapothoz igazodó differenciálás valósul meg. Változatos óvodai tevékenységek megszervezésével, gyakorlásával juttatjuk el gyermekeinket testileg és szellemileg a legoptimálisabb fejlettségi szintre, melynek eredményeként képességeiket szabadon kibontakoztatják. 12
3.1. Nevelési alapelveink - A gyermeki személyiség elfogadása, tiszteletben tartása, a szeretet, megbecsülés, bizalom - A gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása. - Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör biztosítása. - A gyermeki szükségletek figyelembe vétele, - A hátrányok kiegyenlítése - A hátrányokkal küzdők és a tehetséges gyermekek differenciált segítése. - A gyermek - mással nem helyettesíthető - játékhoz való jogának tiszteletben tartása. Valljuk, hogy minden családnak és gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy: - a társadalom teljes jogú tagja legyen akár egészséges, akár kiemelt figyelmet igénylő, tudása, képessége szolgálja a közösséget; - ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, a szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében, stb.; - olyan szolgáltató rendszerben gondoskodjanak róla, amelyben tiszteletben tartják őt és családját, biztosítják, hogy a számára legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa; - a család - és a szakemberek egyenrangú félként együttműködjenek a gyermek gondozása, szolgáltatása tervezésében, döntések, programok megvalósításában, a stratégia, a szabályozások alakításában; - a sajátos nevelési igényű kisgyermek esetében is felismerjék, hogy egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes 3. 2. Gyermekképünk: Komplex nevelői hatásokkal biztosítjuk, hogy az óvodánkba járó gyermekek öntevékeny, boldog, alkotni tudó személyisége erősödjön. Hiszen minden gyermek, mással nem helyettesíthető személyiség, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is. Olyan tulajdonságokkal rendelkeznek gyermekeink, amelyek az eredményes életvezetés szempontjából lényegesek. Elfogadják a másságot, ismerik és képesek kielégíteni saját szükségleteiket. Nyitottak, eredményesen kommunikálnak, tudnak együttműködni társaikkal. Testi-lelki harmóniában vannak önmagukkal és környezetükkel. Fejlődésük önmagukhoz mérten folyamatos, amelyben természetes módon megmutatkozhat a kiemelkedő ugrásszerű fejlődés, a stagnálás, vagy esetenkénti visszaesés is. 13
3.3. Óvodaképünk: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és neveléséhez legmegfelelőbb feltételei. Óvodánkban a ránk bízott gyermekeket úgy neveljük, fejlesztjük, hogy valamennyi tevékenységük megfeleljen életkori és egyéni sajátosságaiknak, fejlődési ütemüknek. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó és arra törekszik, hogy a gyermekek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljenek, s meglévő hátrányaik csökkenjenek, vagy elősegítjük a hátrányok kiegyenlítését. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A családokkal együttműködve, partnerközpotú nevelőpartneri együttműködéssel a családi nevelés kiegészítéseként biztosítjuk a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesülését. Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciókat az egészséges, környezettudatos, munkakörnyezet megteremtésével teljesítjük ki. A gyermek személyiségéhez való igazodással, változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, különös támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket. Eközben a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Gyermekközpontú nevelőmunkánk elképzelhetetlen anélkül, hogy a gyermek teljes személyiségét, és a reá hatást gyakorló környezetét megismernénk. Ehhez szükséges - minden gyermek megértése és elfogadása a maga sajátos egyéniségével, körülményeivel -közvetlenségünk, nyitottságunk /empátia, tolerancia/, gyermekszeretetünk előítélet mentességünk. - inklúzív pedagógia szemlélet, minden gyermek befogadása a csoport életébe. Multikulturális és interkulturális szemléleten alapuló integráció, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme. Az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete. Egészséges és biztonságos óvodai környezetben az innovatív törekvések megvalósulása az óvodapedagógusok és a dajkák szakmaiságának erősítése, a partneri elégedettség növelése. 14
3.4. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiterjesztését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, és mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik, a hátrányok csökkentésével az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével(ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmakat foglalja magában: Óvodánk alapvető célja: -Az óvodás korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a./ a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b./ az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Pedagógiai programunk - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében - fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenekelőtt az óvodánkra jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében létezik. Nagy hangsúlyt fektetünk a mással nem helyettesíthető játékra. Programunk kifejezi, hogy a gyermekeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni valahová. 15
A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekekhez, a gyermekek családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak nekik a családi életen belül. A nemzetiséghez tartozó és a migráns családok gyermekeinek az óvodai nevelésben biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. A családi nevelés mellett az óvodának is nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárul a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Az óvodai nevelés és alapvető feladatai a személyiség fejlesztés terén Az óvodai nevelés feladata tehát az óvodás korú gyermekek szükségleteinek kielégítése, ezen belül: - egészséges életmód alakítása, (védelme, megőrzése) - az érzelmi, az erkölcsi és közösségi és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi, értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása 16
Az egészséges életmód alakítása: A nevelés célja az óvodai életritmus és a családi élet szokásrendszerének összehangolása. Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Arra törekszünk, hogy a gyermeket befogadó pedagógiai környezet (személyi, tárgyi) vegye körül, amelynek alapja a közösen megfogalmazott és elfogadott szokásrendszer kialakítása: - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulása, - a kontaktuskeresés, kommunikálás és kooperálás technikáinak elsajátítása - a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítséggel a megoldások keresése - a gyermekek játékszükségletének kielégítése, az önkifejezés és együttműködés kiteljesedése, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek biztosítása - a tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás, cselekvésbe ágyazott tanulás. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, egészséges életmód szokásainak alakítása. Mentálhigiénés nevelés az egészséges életvezetés megalapozása, stressz elhárítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Környezettudatos magatartás kialakítása, megalapozása, a természet szeretetére, védelmére nevelés, a fenntarthatóság biztosítása. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés, a szocializáció biztosítása. Tudatosítjuk és elmélyítjük az együttélés szabályait, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés bizalom örömszerzés, bánatokozás felismerését, átélését. Ügyelünk arra, hogy a gyermeket az óvodában állandó értékrend és szeretetteljes légkör vegye körül. Én-tudata megerősödjön, én-képe a különféle tevékenységek által differenciálódjon. Így kívánjuk elérni, hogy normarendszere megalapozódjon és minden gyermek a csoportnak színes tulajdonságokkal rendelkező tagja legyen. Interakciós kultúra közvetítése közösen formált szokásokkal, szabályokkal, véleménynyilvánítással, döntésekkel. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek. Az óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segítjük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Szülőföldhöz való kötődés erősítése hagyományok ápolásával, múltunk örökségeinek megőrzésével és továbbvitelével. 17
Nagy gondot fordítunk arra, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Próbáljuk a gyermekeket annak elfogadására, megértésére nevelni, hogy az emberek különböznek egymástól. Fontosnak tartjuk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együtt tudjunk működni az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az óvodapedagógusok és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Anyanyelvi értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. Népi klasszikus, kortársművek megismerése. Gyermeki kíváncsiság felkeltése folyamatos motiváló, beszélő környezet biztosítása. Kognitív tevékenység alapozza meg a közvetlen tapasztalatszerzést és az ezzel kapcsolatos ismereteiket. Fontosnak tartjuk: - a gyermek egyéni érdeklődését - az utánzásra épülő játékos tanulással együtt a felfedezéseket, a komplex tapasztalatszerzést - a pszichikus funkciók intenzív fejlesztését Az értelmi képességek differenciált fejlesztése, - a szociálisan és vagy pszichésen hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztése többoldalú ismeretnyújtással és tapasztaltszerzés biztosításával. - a képességek kibontakoztatásával a tehetséges gyermekek fejlesztése - intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, nyelvi stb.) - művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) - pszicho motoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) - szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) - az alkotóképesség fejlesztését. - Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet fejlődését elősegítő környezet biztosítását. 18
Óvodánk feladatai közé tartozik: - Nemzetiséghez tartozó gyermekek, migráns gyerekek estében egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerése. Nemzetiségi nevelés roma kulturális nevelés keretében, magyar nyelven a 3-7 éves nemzetiséghez tartozó HHH és hátrányos helyzetű gyermekek kiemelt és célirányos fejlesztése. Nyelvi szocializációs hátrányok csökkentése, beszédkultúra, szókincsbővítés, kommunikációs és szocializációs képességek, és az érzelmi élet összhangjának megalapozása. - Sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének biztosításához a másságot elfogadó környezet, inklúzív pedagógiai szemlélet fenntartása. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, melynek a társadalomba való beilleszkedést követően nagy előnyei vannak. A gyermekeket szakértői bizottság szakemberei komplex vizsgálatok keretében felmérik, ennek alapján alakítjuk ki az egyéni fejlesztési terveket. 19
4. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTVE A HELYI SAJÁTOSSÁGOKKAL 4. 1. A SZÜKSÉGLETEK, TEVÉKENYSÉGEK, KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN 4. 1. 1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más más szerepet szánnak neki a család életén belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Fontos alapelv, hogy a gyermekek alapvető testi szükségleteiket a nap folyamán bármikor kielégíthetik minden különösebb kérés és szabály nélkül. A szeretetteljes óvodai környezet, a családias légkör, a gyermekek egyéni szükségleteinek megismerése és kielégítése, a gyermekekre való odafigyelés, a differenciált bánásmód mind mind arra szolgál, hogy biztonságot, megértést, nyugalmat sugározzon a kisgyermek felé. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: - A gyermekekre való odafigyelés egyéni szükségleteinek folyamatos feltérképezése - A gyerekek alapvető fizikai lelki szükségleteinek megismerése és kielégítése - Az egészséges óvodai környezet megteremtése - A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása - A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása - Megértő elfogadó pedagógiai magatartás 20