Képesség-orientált fejlesztéspolitika - Együttműködés a projektlistákon túl

Hasonló dokumentumok
Kihívások és válaszok a BKK közösségi közlekedési programjában

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ március 4.

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

A BKK helye, szerepe a fővárosi közlekedésben

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN

A FŐVÁROSI E-MOBILITÁSI

MIT KÉSZÍTETTÜNK, KÉSZÍTÜNK ELŐ BUDAPESTEN?

ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

ÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE,

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

A budapesti közösségi közlekedés fejlesztései. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ május 22.

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

Budapest közlekedés koncepciója

Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

A Főváros előkészített projektjei a as időszakra

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

BKK Budapest mobilitás menedzsere. Dr. Dabóczi Kálmán vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Bükfürdő, április 16.

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN December 15.

A BKK TERVEZETT FEJLESZTÉSEI

Galovicz Mihály, IH vezető

Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.

XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a as programozási időszakban

ÖSSZEFOGLALÓ. Az M2 metró és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya c.

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

A CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

FŐVÁROSI ÉS AGGLOMERÁCIÓS

Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

PeST. ikt. szam: FPH028/193-9/2015

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN

Tisztelt Képviselő testület!

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Ügyfélbarát megoldások a fővárosban

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.

Fenntartható közlekedés Budapesten intézményfejlesztés, projektek. Áttekintés. Budapesti Közlekedési Központ. A BKK céljai, eszközei

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

XI. Határok nélküli partnerség

XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései

Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett:

Intermodális csomópontok információs rendszerei

EGYSÉGES FORGALMI MODELL JELEN ÉS JÖVŐ

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben

Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

Fenntartható fővárosi közösségi közlekedés

EU PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI CIKLUSOK HATÁRÁN

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

Jelentős EU források a vasúti fejlesztésekben

Jelentős EU források a vasúti fejlesztésekben. Dr. Mosóczi László igazgató

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

Vasútfejlesztési támogatások változásai a as időszakban

Magyarországi Akcióterv

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával

GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston

Nemzeti ITS stratégia

Budai fonódó villamoshálózat. A fővárosi önkormányzat rövid ismertetése a projektről

A TransHUSK Plus projekt

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged január 23.

Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez

A Budapest- Székesfehérvár- Gyékényes vasútvonal fejlesztési tapasztalatai. Harkány, 2017, november 10.

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET

A Debreceni intermodális személyszállítási központ létrehozása

FELJEGYZÉS. 1-es villamos Kelenföld vasútállomásig történő meghosszabbítása vizsgált keresztmetszeti elrendezések

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely,

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A BKK szerepe a közlekedési stratégiában: feladatok és eredmények

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései

2015. április 23. Környezet munkacsoport

Átírás:

Képesség-orientált fejlesztéspolitika - Együttműködés a projektlistákon túl Nyul Zoltán Stratégia és Innováció igazgató Budapesti Közlekedési Központ 2016.02.26.

Tartalom 1. BKK, mint mobilitásmenedzser, kompetenciaközpont, közösség 2. BMT és a fenntartható városi mobilitás tervezés 3. Együttműködések 2

BKK 2010 Szervezeti után kialakított fejlődés szervezeti modell 2010-2014 2015- A változás szele felelős, integrált közlekedésszervező a város mérnöke kompetencia központ Továbbfejlődés a jó irányvonal mentén új vezetés BKK, a város Mobilitásmenedzsere a meglévő tudásbázis fejlesztése küldetés és jövőkép megfogalmazása innovatív és hatékony szervezet új, egységesebb és átláthatóbb Szervezeti és Működési Szabályzat és Ügyrend 3

A BKK új szervezeti felépítése Mobilitásmenedzsment A BKK felelős minden közlekedőért az utazók jellemzőitől, az utazás indítékától, céljától és a használt közlekedési módoktól függetlenül. Forrás:www.move-forward.com 4

BKK, mint közösség 5

BMT Balázs Mór-terv Fókuszban az integráció A Balázs Mór-terv Budapest első fenntartható városi mobilitási terve, amelynek egyik legfontosabb üzenete az integráció 6

Tradicionális vs. fenntartható tervezés Tradicionális közlekedéstervezési gyakorlat Fenntartható városi mobilitástervezés gyakorlata a forgalomra összpontosít elsődleges célja a forgalmi igények,(kapacitás és sebesség kielégítése) a közlekedési ágazatokat saját szempontjai szerint fejleszti emberközpontú elsődleges cél a település élhetősége minden közlekedési mód fejlesztése a fenntartható közlekedési módok támogatása mellett történik hangsúlyos eleme az infrastruktúra az infrastruktúra, a szolgáltatások, az igénybefolyásolás, kommunikációs technikák kombinációja ágazati tervdokumentációk elkülönítve készülnek az ágazati tervek koordinációja, azok irányelvekkel, szabályozásokkal való összhangjának megteremtése a cél rövid- és középtávú beruházási terv hosszú távú jövőképen alapuló rövid-, és középtávú visszacsatolásra épülő tervezési folyamat közigazgatási határokon belül marad funkcionális területfejlesztési megközelítésen alapul, térségi együttműködésre épít közlekedésmérnöki szemlélettel készül átfogó társadalmi, interdiszciplináris megközelítés közlekedési szakemberek tervezik a tervezési folyamat az érintettek bevonásával átlátható módon zajlik, társadalmi részvételen alapul ágazati hatáselemzés tanulási folyamatokat magában foglaló, átfogó stratégiai hatáselemzés, monitoring folyamatok beépítése

Kulcsproblémák, amelyre a BMT megoldást kínál A működőképesség fenntartását veszélyeztető mértékű állagromlás Rendszerbe nem illesztett, városi összefüggésükből kiragadott fejlesztések Hatás A változó életmódra rossz válaszokat adó, környezetterhelő megoldások alkalmazása Jelentős hálózatszerkezeti hiányosságok Széttagolt, az átfogó megoldásokat akadályozó szabályozás Az ágazati és alágazati gondolkodás fennmaradása, a kooperativitás hiánya Probléma Ok 8

Balázs Mór-terv célrendszer

A stratégiai tervezés folyamata 10

A közlekedésfejlesztési stratégia végrehajtása Nagyobb hangsúly a monitoring és értékelés lépésre Cél: Új értékelési és monitoring terv készítése a projektek teljesülésének ellenőrzéséhez és a stratégiai célokkal való összhang vizsgálatához. Korábbi módszertan: projekt teljesült / nem teljesült Új módszertan: projekt teljesült / nem teljesült visszacsatolás a programhoz (indikátorok) visszacsatolás a stratégiai célokhoz (az eredmény összhangban van-e a stratégiai célokkal, van-e szükség a célok módosításra) 11

Szervezeti 2010 után és kialakított finanszírozási szervezeti ciklusok modell 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020- EU-s finanszírozási ciklus Kormányzati ciklus Önkormányzati ciklus BKK Forming Storming Norming Performing 12

A stratégiai tervezés ütemezése rövid- és középtávon 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Click to edit Master subtitle style Stratégiai tervezés (BMT) BMT felülvizsgálat Programozás Projektmegvalósítás Monitoring és értékelés

A BKK fejlesztési programja rövid- és középtáv, 2020-ig Az előkészített projektek a 2016-2020-as időszakban forrásbiztosítás esetén megvalósíthatóak (EIB? EBRD? Európai Uniós? Kormányzati?) Prioritások: Elektronikus jegyrendszer bevezetése Kötöttpályás fejlesztések Járműbeszerzések Intermodális csomópontok fejlesztése Továbbra is folyamatos út- és hídfelújítások Hatékony regionális intézményrendszer kialakítása 14

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása 3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi vasúti elérhetőség javítása Nevesített projektek P+R parkolóhelyek létesítése Kelenföld vasútállomáson Sasadi úti közlekedési csomópont kiépítése M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukciója Külső Bécsi úti villamosvonal Újpalotai villamosvonal Kelenföld intermodális központ 1-es villamosvonal meghosszabbítása az Etele térig A városi közlekedési eszközváltási pontokhoz kapcsolódó P+R parkolók építése 4. TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítása

Elektronikus jegyrendszer Korszerű rendszer fokozatos bevezetése Teljes szakmai feladatra belső erőforrás Megvalósíthatósági tanulmány elkészült Sikeres EBRD tárgyalási folyamat Finanszírozás 54,5 millió euró értékben Hitel fővárosi garanciavállalás nélkül Évi 5 Mrd forint várható bevétel-növekedés Biztonságos, kényelmes, távolról is feltölthető jegyformátum A turisták számára is kedvező díjfizetési megoldások Perc alapú jegyrendszer Forrás: https://tfl.gov.uk/ 16

Az M3 metró felújítása Teljes költség: 1,8 milliárd Ft 730 millió Ft EU forrás Koncepció és költségterv elkészült Az engedélyezési tervezés folyamat lezárás alatt (Főmterv-Uvaterv konzorcium) A kiviteli tervezés kiírás alatt (BKV) Káposztásmegyer-M0 meghosszabbítás kérdésére megvalósíthatósági tanulmány készült Cél: mielőbbi felújított, üzembiztos, gazdaságos metróvonal (a legnagyobb forgalmú vonal: kb. 500 E fő/nap) 17

Az Előkészítési M2 - Gödöllői projektek HÉV összekötése Az M2 metró és a Gödöllői HÉV összekötése, rákoskeresztúri szárnyvonal Budapest XVI. és XVII. kerületéből a hivatásforgalmú utazások legnagyobb része ma elhagyja a kerületet Az agglomeráció keleti szektorában erőteljes népességnövekedés várható a jövőben Közvetlen belvárosi kapcsolatot nyújtó kötöttpályás közlekedési elem létesítése A meglévő HÉV-vonalak rekonstrukciója A megvalósíthatósági tanulmány elkészült, tervezési közbeszerzés előkészítése folyamatban 18

1-es villamos déli hosszabbítása (Etele tér) A hálózati kapcsolatok miatt egyértelműen javasolt a vonal Fehérvári úttól Etele térig történő kiépítése, összhangban az M4 metró most megépült Etele téri felszíni létesítményeivel Új kötöttpályás kapcsolat Buda fejlődő központja és Pest között, az új szakaszt várhatóan napi 40.000 utas fogja használni. Engedélyes tervek elkészültek, engedélyezések lezárultak, forrásbiztosítás esetén a kivitelezés 2016-2017-ben megtörténhet Közbeszerzés a tervezésre lezajlott Kivitelezési közbeszerzés indul 2016-ban 19

Külső Bécsi úti villamosvonal Az uniós forrásokból megújult 1-es villamos, valamint a megvalósulás alatt álló budai fonódó villamoshálózat északi meghosszabbítása a Bécsi úton Új intermodális csomópont létesítése, a NIF projektjében megújuló Budapest-Esztergom vasútvonalon létesülő Aranyvölgy vasúti megállóhelynél (MÁV vonatok, villamos, helyi- és helyközi autóbuszok, P+R, B+R) Ezáltal a főváros északnyugati agglomerációja számára javuló közlekedési feltételek, a Bécsi út, mint bevezető útvonal közúti terhelésének csökkentése Bécsi út külső szakaszán meglévő lakó- és munkahelyi területek (pl. Aranyhegyi lakópark), valamint jelentős fejlesztési területek (pl. volt óbudai téglagyár) Tervezési szerződés megkötve, tervezés folyamatban 20

Belváros Újpalota villamos Az M4 metróvonal keleti továbbépítése nagyon drága, nem reális, utasforgalmilag nem indokolt, de továbbra is erős, csúcsidőben irányonként 60 db/óra buszforgalom jön az irányból. A 7-es buszcsalád keleti ágának kiváltása Egyes szakaszokon 70 km/h-s sebesség bevezetése a vonalon Rákóczi út revitalizációjával együtt járhat Tervezési szerződés megkötve, tervezés folyamatban 21

Közlekedési csomópontok fejlesztése A BKK az elmúlt időszakban több olyan jelentős csomópont-fejlesztést hajtott végre, illetve kezdett el, melyek kényelmesebbé teszik az agglomerációból a fővárosba érkezők utazását Az Őrmezői új autóbusz-végállomás az M4-es metró eléréséhez biztosít színvonalas, kényelmes csatlakozást, Széll Kálmán tér átépítése eredményeként új arculatú, magas szolgáltatási színvonalú, a mainál sokkal jobban használható tér jön létre, mely erősíti a közösségi, a gyalogosés a kerékpáros közlekedés szerepét a térségben, Határ úti (Ferde utca) csomópont felújításával kulturált M3 átszállópont alakul ki, befejezést jogviták akadályozzák (egyes pavilonok elbontása peres úton kényszeríthető) 22

Metró Járműpark és hév fejlesztése járművek M3 vonal: járművek felújítása, szerződés aláírva (az első járművek érkezése: 2016. június) Folyamatban lévő előkészítési projektek: M1 vonal: új járművek beszerzése Hév járművek cseréjének és felújításának előkészítése Egyterű, átjárható szerelvények Klimatizált belső tér Akadálymentes kialakítás 23

Car-sharing közösségi autóhasználat Főbb koncepcionális elemek: Alapvetően piaci alapú szolgáltatás, a BKK szerepvállalása mint szolgáltató-semleges szabályozó, Jogszabályi háttér ma még nem adott, Kedvezmények biztosítása célszerű (pl. parkolás), Szolgáltatási modell kérdése: free-floating preferált a dokkolóállomás-alapú rendszer helyett, a car-sharing flotta csak távlatban és minimálisan javítaná Budapest közlekedését, de Csökkenti az autótól való függőséget ( car dependency ) Belváros környezetterhelését képes csökkenteni Alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is elérhető ( hiányzó láncszem ) 24

A BKK fejlesztési programja közép- és hosszútáv, 2030-ig Régiós, nemzeti és Európai Uniós együttműködések megerősítése EU-s célkitűzések elérése többek között: CO 2 kibocsátás csökkentése Balesetek számának csökkentése Digitalizáció Megújuló energia Fenntartható fejlődés Forrás: www.itu.int 25

A regionális együttműködés fejlesztése A BKK kiemelten fontosnak tartja az elővárosi szolgáltatókkal, a MÁV-START Zrt.-vel és a VOLÁNBUSZ Zrt.-vel az együttműködés fejlesztését. Az együttműködés lehetséges területei: Szolgáltatások összehangolása (csatlakozások, párhuzamosságok összehangolása) Utastájékoztatás fejlesztése (online adatcserével: megállóhelyi, fedélzeti, internetes) Egységes menetdíjrendszer megvalósítása Értékesítés, ügyfélszolgálatok közös fejlesztése ELŐVÁROSI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA? 26

Integrált közlekedésfejlesztés 27

Beilleszteni a BKK-t egy együttműködő hálózatba 28

A BMT társadalmi egyeztetése együttműködés a lakossággal Széles körű társadalmi egyeztetés 2015-ben lezajlott BMT társadalmi egyeztetése során 1281 lakossági megjegyzés és 272 levél érkezett Click to edit Master subtitle style Online kérdőívet 566-an töltötték ki két hónap alatt A megkeresések szakértői csoport által kerültek feldolgozásra

A BMT társadalmi egyeztetése együttműködés a lakossággal A felmérés alapján a BMT problématérképe fontos és valódi problémákat azonosított Véleményezők túlnyomó többsége támogatja a BMT legfontosabb normatív célkitűzését Click to edit Master subtitle style Balázs Mór-tervvel kapcsolatos lakossági vélemények 183 Egyetért-e azzal, hogy a környezettudatos közlekedési módok arányát számottevően növeljük 2030-ra?, N=565 BMT felülvizsgálat 168 930 Pozitív, egyetértő Pozitív, konstruktív Negatív

A BKK legfontosabb nemzetközi együttműködései Partner Lehetőségek Eredmények Nemzetközi benchmark (online adatbázis), kerekasztal, szeminárium és konferencia részvételek, networking, K+I projekt-lehetőségek A Balázs Mór-terv elismerő oklevél (Milánó, 2015), közreműködés az ELIPTIC K+I projektben Felsővezetői szintű tapasztalatcsere, nemzetközi benchmarking (kérdőívek), networking, konferencia-részvétel Megjelenés az EMTA Barometer kiadványban, General Meeting Budapesten (2016 tavasz) Szakpolitikák véleményezése, munkacsoportmunka, nemzetközi benchmark, szeminárium és konferencia részvételek, networking, K+I projektlehetőségek TIDE, CH4LLENGE, SOLUTIONS, FLOW K+I projekt tagság, közreműködés a TRACE K+I projektben. Szakpolitikák véleményezése, munkacsoportmunka, nemzetközi benchmark, szeminárium és konferencia részvételek, networking, K+I projektlehetőségek NODES K+I projekt tagság, közreműködés a CASCADE, OPTICITIES, CREATE K+I projektekben

Köszönöm a figyelmet!