A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25.
Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos szakmai háttér Az új típusú szaktanácsadás helye a szakmai ellenőrzés és támogatás rendszerében Az új típusú szaktanácsadás jellegzetességei Szaktanácsadás és az életpályán való előrehaladás Pedagógiai szintleírások és szakmai fejlődési terv
Szakmai háttér avagy közhelyek a 21. századi eredményes oktatásról A 21. századi iskola tanulásközpontú. Az oktatás eredményesebbé tételében kulcsszereplő a pedagógus. A tanulási eredményesség fejlődésére az intézményvezetésnek közvetett hatása van. A változás fő terepe az osztályterem, de a változás egysége az iskola. A pedagógus feladata minden egyes gyermek/tanuló személyes fejlődésének, tanulási eredményességének hatékony fejlesztése. Az eredményes iskolafejlesztéshez többszintű beavatkozásra van szükség. Eredményes iskolafejlesztés a világos célok, felismert kényszerek és hatékony támogató rendszer egyensúlyában valósul meg. A pedagógusképzés egy egész karrieren át tart.
Szakmai ellenőrzés, minősítés és támogatás Intézményértékelés (OH); 5 évente Pedagógus Szaktanácsadás (OFI) Tantárgygondozás, tematikus Minősítés (OH)
Az új típusú szaktanácsadás Célja: A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása Jellemzői: Személyre szabott Folyamatos Egyenrangú kapcsolatban valósul meg Alapja: A pedagógus kompetenciák és a szintleírások Megvalósítása: Protokoll alapján (előkészítés, látogatás, utómunkálatok) Eredménye: Összegző + szakmai fejlődési terv
Pedagógus kompetenciák
A pedagógiai szintleírások Célja: A pedagógus-életpálya egyes szakaszaival kapcsolatos szakmai elvárások rendszere Jellemzői: Kompetenciaalapúak (tudás, képesség, attitűd) Egyértelműek Szakszerűek A fokozatokon előrehaladva az egyes kompetenciák bővülnek és mélyülnek Különböző munkakörökhöz (óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, kollégiumi nevelő) kapcsolódnak Vertikálisan és horizontálisan is értelmezhetők
A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése (fél oldal) Az egyes kompetenciaterületek elvárásai o Az adott kompetenciaterület értelmezése (pl. 1. Szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás) o Az adott kompetenciaterülethez tartozó kompetenciákhoz (pl. 1.1 Szakmódszertan; 1.2 Szaktárgyi tudás, szaktárgyi integráció, IKT kompetenciák; 1.3 Szakmai tudatosság) tartozó tudás, képességek és attitűdök
A szintleírások vertikális és horizontális olvasata Kompetencia Gyak. Ped1 Ped2 Mped. Kutatót. 1. Szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
A tantárgygondozó szaktanácsadás Célja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének; életpályán való előrejutásnak a támogatása. Módja Nkt. 19. (2) bekezdés 48/2012 EMMI rendelet 3. rendszeres szaktanácsadói látogatások (területi elv) A szaktanácsadói látogatás eljárásrendje A meglátogatott pedagógussal azonos szakos szaktanácsadó 1 kötelező (szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás) és 1-2 választott kompetenciaterületen Az intézmény és a tanulócsoport megismerése Beszélgetés az intézményvezetővel és a pedagógussal 2 óra/foglalkozás megfigyelése (előzetes megfigyelési szempontok alapján) Óraelemzés, beszélgetés a pedagógussal Záró megbeszélés A látogatás produktuma Összegző A pedagógus egyéni szakmai fejlődési terve
Egyéni szakmai fejlődési terv Célja A pedagógus szakmai fejlődésének és az életpályán való előrehaladásának tudatossá és kiszámíthatóvá tétele Tartalma Hosszú- és rövid távú szakmai célkitűzések Az életpályán való előrehaladással kapcsolatos hosszú- és rövidtávú célok; A célok megvalósulásának indikátorai; A célok eléréséhez szükséges feladatok és tevékenységek (rangsorolva és ütemezve); A tervezett tevékenységek megvalósításához szükséges támogatások(intézményi és külső) és erőfeszítések (egyéni); A célok teljesüléséből származó haszon (egyéni, intézményi, rendszerszintű)
Köszönöm a figyelmet! szabo.maria@ofi.hu www.ofi.hu