Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Hasonló dokumentumok
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Monopolisztikus verseny

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

Carlton -Perloff. 2. és 4. fejezet

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

1. hét, 1. óra: Bevezetés

Termelői magatartás elemzése

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Közgazdaságtan - 6. elıadás

PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Mikroökonómia - 5. elıadás

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

Mikroökonómia - 6. elıadás

5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok az 1., a 2. és a 6. anyagrészhez

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás

1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Piaci szerkezet és erõ

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A Cournot-féle duopólium

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

Piaci szerkezetek (BMEGT30A104)

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 4. rész

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Első- és másodfokú árdiszkrimináció kétrészes árral vagy blokk árképzéssel

1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Mikroökonómia I. feladatok

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Próbaérettségi január 18.

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Harmadfokú árdiszkrimináció

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

1/ 2 II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE. 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia

lehetőségek a) b) c) d)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Stratégiai viselkedés. Carlton-Perloff 11. Fejezet

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

Debreceni Egyetem AGTC

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

2. Piaci modellek Oligopóliumok

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 9. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 2. rész

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. hét, 1-2. óra: Bevezetés, STP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

Átírás:

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet

Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad a belépés GΠ=0 Ok: a termékek differenciáltak - a javak nem tökéletesen helyettesítik egymást

Differenciált termékek Termékek differenciáltak, mert a fogyasztók valamely tulajdonság alapján másnak ítélik a vállalat termékét az iparág többi vállalatának termékeihez képest Nem feltétlen a valós, fizikai jellemzők számítanak, hanem a szubjektív megítélés Preferenciák az egyes termékekre vonatkoznak Preferenciák a termékek egyes jellemzőire, bármilyen tulajdonságára vonatkozhatnak (karakterisztikai modell) Vertikális horizontális differenciáltság

Modellek A reprezentatív fogyasztó modellje (Chamberlin -non-addressmodels): minden vállalat minden fogyasztóért versenyez, és a fogyasztók rendszerint bárhol vásárolhatnának (termékek egyformán jó helyettesítők) szimmetrikus preferenciák (változatosság!) nagy és azonos kereszt- árrugalmasságok csoporton belül Elhelyezkedési modellek (address models) A fogyasztók preferálják azokat a termékeket, amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket ők szeretnek és emiatt hajlandók többet fizetni értük (ill. szeretnek a hozzájuk közelebb lévő boltokban vásárolni)

Szabad belépés homogén termék (Cournot modell szabad belépéssel) Belépés szabad: a vállalatok mindaddig belépnek, amíg az nem veszteséges π= 0 p=ac Nem differenciált termékek- hány vállalat(n) lesz az iparágban? (Cournot feltétel, de n endogén!) n változik reziduális keresleti görbe eltolódik negatív lejtésű keresleti görbe (reziduális kereslet) piaci hatalom Egyensúly: q C, ha 1. MR(q C )= MC(q C ) 2. P C = AC(q C )

Szabad belépés általános modell Piaci kereslet: p=a-bq Egy vállalat költsége: C(q)=cq+F (méretgazdaságosság!) 2 1 a c π( q) = F = 0 n 1 b n+ 1 és p = c + Vállalatok száma függ: piac mérete (a,b) határköltség (c), fix költség (F) a c = bf bf

Vállalatok száma és az állandó költség FC csökken, AC csökken,de MC változatlan q* változatlan profit nő új belépők vállalatok száma nő Belépés hatása (adott FC): 1. az iparági output nő, csökken az ár - fogyasztói többlet nő 2. növeli a költségeket (FC), így csökkenti a az iparági profitot

Hatékonyság és a vállalatok száma P>MC (mert AC>MC, F miatt!) Q < optimális: iparági output túl kevés túl sok vállalat, költség magas (n*fc) túl sokat költenek állandó költségekre felesleges kapacitás (felt: nem növekvő MC)! ÖF: A vállalatoknak nincs profitja, de mégsem az átlagköltség minimumában termelnek!

Állami szabályozás lehetőségei Első legjobb megoldás: a jólét a lehetséges legmagasabb szintet éri el szabályozott természetes monopólium (n=1, p=c, támogatás: s=f) Második legjobb megoldás Korlátozott lehetőség: csak n szabályozható + nincs támogatás (strukturális szabályozás): átváltás a vállalatok száma és költségek ill jólét között Hány vállalat esetén lesz a jólét maximális? -ez az optimális vállalatszám (n*) a jólét = fogyasztói többlet+(bevétel-költség) minél magasabb legyen de a vállalatok ne legyenek veszteségesek.

Termékdifferenciálódás és a piaci kereslet Differenciált termékek (nem tökéletes helyettesítők) p 1 = a b 1 q b 1 2 q 2 és b 1 > b 2 az 1. vállalat termelésének nagyobb hatása van az árra, mint a 2. vállalat termelésének (ha b 1 = b 2 homogén termék) minél differenciáltabbak a javak, annál kisebb hatása van a 2. vállalatnak az 1. vállalat termékének árára (b 2 0) p i p j p A reziduális keresleti görbe meredekebb, mint homogén termékek esetén nagyobb piaci erő

Reprezentatív fogyasztói modell differenciált termékkel Választék optimális-e? Választék lehet kisebb az optimálisnál: ha az új választék termelésének nagy a fix költsége túl kicsi lehet a választék: néhány terméket nem termelnek, mert veszteséges, bár a társadalmi haszon nagyobb, mint a társadalmi költség Ok: magas fix költség a vállalat nem képes a teljes fogyasztói többlet megszerzésére Választék lehet nagyobb az optimálisnál: mivel az új termék helyettesíti a többit, akkor új belépő profitja más vállalatok profitját csökkenti (nem veszi figyelembe a megnövekedett verseny hatását a többi vállalatra)

Társadalmi haszon:e+b+r Költség: B+D+R Jólét: E-D Nem termelik meg a terméket, pedig az növelné a társadalom jólétét.

Optimális választék Termelési lehetőségek határa T=n(cq+F) n(q)=t/(cq+f), ahol T: társadalom rendelkezésére álló összes forrás n: a vállalatok (termékek) száma q: egy vállalat (termék) mennyisége n és q közti választásra vonatkozó társadalmi preferenciák érintési pont: optimális q, n

A mennyiség(q) és a választék (n) közötti átváltás monopolisztikus versenyben Termelési lehetőségek határa Társadalmi preferenciák

Chamberlin modell(reprezentatív fogyasztó)- ÖF Ár túl magas (P>MC) Homogén termék: túl sok vállalat Differenciált termék: vállalatok száma (választék)lehet túl sok, de túl kevés is! Probléma: egyéni (vállalati) társadalmi haszon fix költség (túl sok vállalat ill. választék) Fogyasztói többletet a vállalat nem tudja teljesen megszerezni (túl kevés választék)

Elhelyezkedési (térbeli) és karakterisztika modellek Térbeli differenciáltság: fizikai térben (a vásárlók szeretnek a közelebbi boltban vásárolni) termékjellemzők terében (a vásárlók előnyben részesítik azokat a termékeket, melyek elképzeléseikhez közelebbi tulajdonságokkal bírnak) Minden boltnak van egy kis piaci ereje, mivel a közvetlen környezetében helyi monopolista erejével rendelkeznek a fogyasztóknak költségesebb távolabbi boltban vásárolni vagy kisebb élvezetet ad olyan termékek fogyasztása, amelyek kevésbé ideális tulajdonságokkal rendelkeznek Modellek: Hotelling, Salop

Egyenes város modell: Hotelling modellje a fogyasztók eloszlása egyenletes a fogyasztók egyformák, kivéve az elhelyezkedésüket minden fogyasztó csak egy terméket vásárol a termékek csak egy tulajdonság mentén különböznek földrajzi vagy tulajdonság (termék) tér értelmezés 0 1

Egyenes város modell: rögzített ár elhelyezkedés Két egymás után nyíló, helyhez kötött bolt Hol kell B-nek kinyitnia, ha A már megnyílt és nem lehet áthelyezni? A Két egymás után nyíló és költségmentesen elköltöztethető bolt (szimultán elhelyezkedési döntés) Hol helyezkedjenek el a boltok? Nash egyensúly társadalmi költség

Hotelling modell -ÖF NE jellemzői: Mindkét cég középen, egymás mellett helyezkedik el Minimális differenciálás elve ( n=2) Buyers are confronted everywhere with an excessive sameness (H. Hotelling) Társadalmilag nem hatékony (költség!)

Salop körmodellje egyszerűsített forma Boltok száma: n, fogyasztók száma: L Termelési költség: egy vállalat: TC i =F+ c q i összes: TC p = n TC i =nf+cnq i =nf+cl Közlekedési költség: t: egységnyi távolság ktg-e boltok távolsága: 1/n TC t = L t/4n Optimum: dtc p /dn= dtc t /dn F=Lt/4n 2 n= 1 Lt / F 2

Hatékonyság Szabad belépés: csökkenti az árat (hasonlóan az oligopol modellekhez: ha a vállalatok száma nő, csökken az ár) a termék differenciálódás szélesíti az árukínálatot De: az átváltás (trade-off) : a változatosság költséges és esetenként magasabb árakhoz vezethet

Példák 1. Egy monopolisztikusan versenyző iparágban a piaci kereslet: p=500-4q, egy vállalat költégfüggvénye: TC(q)=20q+225. (Az iparágba szabad a belépés, a termék homogén és a vállalatok Cournot feltételezéssel élnek). a) Hány vállalat lesz az iparágban, mennyi lesz az ár, az egyes vállalatok és az iparág termelése? b) Egy technológiai újítás révén a fix költség 60 %-kal csökken.hogyan változik ennek következtében a vállalatok száma, az ár, az egyes vállalatok és az iparág termelése? 2. Egy város 600 lakosa egyenletesen helyezkedik el egy 1 km-es körön. Mindenki naponta egyszer keresi fel a város valamelyik éttermét, a közlekedési költség 12 euró/km. Az éttermek teljesen azonosak, költségfüggvényük: TC=100+3q. a) Írja fel a termelési költségeket és a közlekedési költségeket az éttermek számának függvényében! b) Hány vállalat lesz optimális esetben?