Fafizika 2. elıad adás Sőrőség Prof. Dr. Molár r SádorS NYME, FMK, Faayagtudoáyi yi Itézet
A faayag sőrősége = d dv A fizikai tulajdoságok közül k l a fasőrőségek kieelkedı jeletısége va. a sőrőség s g szoros kapcsolatba va a legtöbb fizikai és s echaikai tulajdosággal (pl. iseretébe következtethetk vetkeztethetük a szilárds rdsági jellezıkre), eghatározza a faállo lloáyok szárazayag produkcióját, eghatározza a faayagok, faterékek töegt egét, Korábba a sőrőség s g helyett a térfogatst rfogatsúly fogalát t haszált lták. Megjegyezzük, hogy a faayag ihoogé jellege iatt a sőrőség s g a feti összefüggéssel írható fel, ahol a d a szüks kséges potosságak egfelelıe e kicsi dv térfogatba levı ayag töege. t A sőrőség s dieziója: g/c 3, kg/ 3.
A terészetes faayag hárofh rofázisú redszeréek ek elvi séájas
Sőrőség típusok I. Az abszolút töör (pórusetes) faayag sőrősége: tf = V tf 1,53 g/c 3 = 153 kg/ 3 Az abszolút száraz állapotú (u = %) fa sőrősége: = V,
Sőrőség típusok II. Nedves vagy yers sőrőségs = Az abszolút száraz és a edves sőrőség közötti kapcsolat (u=25% u=25%) V = 1+ 1+,1 u,85,1 u
Sőrőség típusok III. Légszáraz (orál) sőrőség s (ezetközileg zileg szabváyos yosított - ISO 3131/1975 - sőrőségi érték, orál l klía [2ºC és s 65% relatív v páratartalo] p ellett): Közelítı potosságú korrekciós s száítás: N = k - fafajtól és s egyéb b téyezt yezıktıl l (pl. terıhely) függf ggı korrekciós s téyezt yezı, aelyet ide ayagvizsgálat latál l kokréta eg kell határozi: V N N N = - k (u-12) k = u
Sőrőség típusok IV. Bázis sőrőség ( b ): b = V ax A bázis sőrőség és a térfogati zsugorodás ill. dagadás iseretébe eghatározhat rozható az abszolút száraz sőrőség: b = illetve ( 1,1d ) = b + 1,1z
Sőrőség típusok V. Parciális sőrőség s g ('( ) = + l + = v v v ivel a levegı töege elhayagolhatóa kicsi, így: = v + v v =, + v v 1, = = u < 3% v 1 + u
Sőrőség típusok VI. Felületi leti sőrőség (töeg) F = /A; [kg/ 2 ]
Sőrőségvizsgálati ódszerek,, Mitavétel tel Voatkozhat: - hegeres faválaszt lasztékokra, élı fákra, faállo lloáyokra. - főrészárura, falapokra, faleezekre és egyéb faterékekre A hegeres faayagok vizsgálatakor a kiséret rető, szabváyos próbatestek a teljes törzsfárara voatkozóa a kevésb sbé egbízhat zható eredéyt yújtaak jtaak,, it a törzsetszetek, Erdei itavétel tel eseté i. 6 átlagos törzs kidöt tése szüks kséges. Részletes vizsgálatokhoz a próbatesteket a törzsfa 1 egyelı részre törtéı vágásávalval biztosíthatjuk thatjuk. Egyszerősített összehasolító vizsgálatokhoz (pl. új fajtajelöltek ltek törzsfáiak vizsgálata lata) elegedı,, ha a itákat ellagassági gi szite (vagy a törzs alsó egyharadából, azoos agasságb gból) vágjuk ki. Főrészáruk, faterékek kek, -lapok, -leezek vizsgálatakor a szabváyok (ISO 3131/1975) által elıírt próbatesteket kell alkalazi.
- hosszúság - szélesség - vastagság - hosszúság - szélesség - vastagság Jellezı egevezése A próbatest éretei, Mérési potosság, Töörfa 25±5,1,1 A töegérés potossága, g,1,1,1 A térfogat-eghatározás potossága, c 3,1,1,1 2 2,1,1,1 Forgácsés farostleezek 1 1 lapvastagság,1,1 Töörfa paelek, rétegelt leezek 1 1 lapvastagság,1,1
A légszáraz sőrőség alapjá az európai fafajok 3 csoportba sorolhatók: agy sőrőségőek 7 kg/ 3 fölött (pl. akác, bükk, gyertyá), közepes sőrőségőek 55-69 kg/ 3 (pl. vörösfeyı, yír, juharok, kırisek), alacsoy sőrőségőek 54 kg/ 3 alattiak (pl. sia-, lucfeyı,, yárak, hársak, égerek).
A sőrőség s g eloszlása sa a lucfeyı törzsébe
Ökológiai és erdıővel velési téyezık hatásai több vizsgálat szerit a geográfiai elterjedési körzet közepe tájá,, a kliatikus optiuba a legagyobb a faayag sőrősége, a zárt álloáyba, körültekitı erdıővel velési tevékeys keység ellett evelt faállo lloáyok általába átlagosa agyobb sőrőségő faayaggal redelkezek, egy törzsö belül (fafajtól függıe) ) a sőrőség változékoysága 15-2 %, egy faállo lloáyo belül az egyes törzsek átlagos sőrőségei között jeletıs külöbségek lehetek, az azoos tájról száraz razó és hasoló korú, egy fafajú külöbözı álloáyok (erdırészletek) átlagos sőrőségei között a külöbség e jeletıs (5-1 %), a agyobb geográfiai és topográfiai külöbségekkel redelkezı álloáyok között jeletıs (1-2 %) fasőrőség-elt eltérések lehetek (ez esetbe ár geetikai hatások is jeletkezek).
A tuskó,, a gyökér, az ágfa és a kéreg sőrősége A tuskó a fáak a tıszakasza, itt találhat lható a legsőrőbb fatest, az ebbıl kiágaz gazó gyökerek sőrősége a tıtıl távolodva, az átérı csökke kkeésével folyaatosa érséklıdik.. A vékoyabb gyökerek sőrősége 2-4 %-kal% elarad a fatestétıl. A feyık kél az ágfa 3-5 %-kal% sőrőbb fatesttel redelkezik it a törzsfa.. A szórtlikacs rtlikacsú lobos fákál jeletıs eltérés icse, íg a győrőslikacs slikacsúakál az ágfa sőrősége valaivel elarad a törzsfáétól. A hácsból és héjkéregbıl felépülı kéreg redkívül heterogé.. A hács sőrősége általába ég a fatestét is eghaladja, az elparásodott sodott, repedezett héjkéreg viszot lazább szövet vető (pl. akác, tölgyek stb.). A sia kérgő fák többyire agy sőrőségő héjkéreggel redelkezek. A tuskó,, a vastag gyökerek kerek, az ágfa és a kéreg sőrőségi sajátoss tosságait az eergetikai haszosítás sál is célszerő figyelebe vei (hasolóaa fotos a kéreg agy hautartaláak száításba sba vétele).
Köszöö a figyelet!