Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 2. A lombosok fateste

Átírás

1 Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 6. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 2. A lombosok fateste

2 Zárvatermők fájának jellemzői A lombosfák a növényvilág legfejlettebb törzsének, a zárvatermőknek (Angiospermatophyta) a képviselőiként különböző arányban, sejtméretekkel és szerveződési rendszerben tartalmazzák mindazon szöveti elemeket, amelyeket az előző fejezetben ismertettünk. Jellemző rájuk, hogy a vízszállításban az edények (tracheák), a szilárdításban a libriform rostok játszák az elsődleges szerepet. Viszonylag nagy mennyiségben rendelkeznek faparenchimákkal. Bélsugaraik lehetnek 1 sejtsorosak, de gyakran szélesek, azaz többsejtsorosak, vagy halmozottak. Nem tartalmaznak bélsugártracheidákat, csak bélsugárparenchimát. 1

3 Zárvatermők fájának jellemzői 2

4 Rost típusok Lombos farost Fenyő trachedia (technikai értelemben rost)farost

5

6 csőszerű vízszállító elemek, Tracheák edénytagokból (sejtekből) épülnek fel a harántfal (közös fal) teljesen vagy részlegesen perforálódik nagy üregükkel élesen elkülönülnek a többi szöveti elemtől a korai pászta edényeit felépítő edénytagok rövidebbek, mint a késői pásztában 3

7 Fak_Edényáttörések Létrás edényáttörés Teljes edényáttörés 4

8 Fak_Tracheák jellemzői Akác Fafaj Magas kőris Átmérő Átlagos sűrűség Edénytagok hossza Mennyiség a keresztmetszet [ m] [db/mm 2 ] [mm] % - ában ko ,1-0,7 15,5 ké ko ,1-0,3 12,1 ké Gyertyán ,0 Bükk ,3-0,6 31,0 Kt. tölgy Csertölgy ko ,1-0,4 8 ké ko ,2 0,1-0,4 16 ké ,1 - - Dió I-214 Olasz nyár

9 Gyűrűslikacsú fák pl. tölgy, kőris, akác, szil, gesztenye a nagyobb átmérőjű ( m) edények a korai pásztában gyűrűbe rendeződnek a korai és a kései pászták élesen elkülönülnek 6

10 Szórtlikacsú fák pl. bükk, hárs, nyír, nyár, fűz, juhar az évgyűrűn belül az edények átmérője közel hasonló ( m) és eloszlásuk egyenletes egyesével, kettesével vagy radiális csoportokba, ún. likacssugárba (2-6 edény) rendeződnek 7

11 Átmeneti típusok A két szélsőséges típus között a fajtól függően sokféle átmenet fordulhat elő. Legismertebb az ún. félig gyűrűslikacsú átmeneti csoport (pl. cseresznye, szilva), melyben az edények azonos méretűek, de a korai pásztában gyűrűbe csoportosulnak; félig szórtlikacsú átmeneti csoport (pl. dió), melyben az edények mérete egy évgyűrűn belül fokozatosan csökken. Prunus domestica Szilva Juglans regia Dió 8

12 Problémák a gyűrűslikacsúakban A gyűrűslikacsú fákban a korai és a kései pászták élesen elkülönülnek. A korai pászta mechanikailag lényegesen gyengébb, ezért terheléskor, megmunkáláskor gyakran keletkeznek benne repedések. A nagy átmérőjű edények a korai pásztát igen legyengítik és a furnérlapok a kevésbé szilárd pászta mentén elrepednek. A nagy átmérőjű edényekkel (200 m felett) rendelkező fafajokból ezért a hagyományos technológiákkal vékony furnér csak nagy körültekintéssel termelhető. Az ilyen edények mentén furnérragasztáskor (préseléskor) gyakori az enyvátütés. A gyűrűslikacsú fáknál az évgyűrűn belül a két pászta jelentős elkülönülése szárításkor vetemedéseket, repedéseket is eredményezhet, ezért különösen fontos a szárítási folyamat szakszerű irányítása. 9

13 Tölgy furnér Szil furnér

14 Fak_Az edény részterület és a sűrűség összefüggése fontos jellemző az edény részterület %-os értéke edények kedvezőtlen mechanikai szerepűek az edény részterület %-os növekedésével közel lineárisana csökken a faanyag sűrűsége a sűrűséghez hozzájárul a farostok sejtfalának vastagsága 10

15 Gesztesedési folyamat az edényekbe tömősejtek (tíliszek) rakódnak le ha vastag falúak, szerszámot tompítják tömítőanyagok rakódnak le gumik, gyanták, olajok, kalciumoxalát és -karbonát, kvarc, stb. probléma jelentkezhet ragasztáskor, felületkezeléskor Kristályos anyagok csökkentik a szerszámok élettartamát megakadályozzák a levegő és a víz behatolását megnehezítik a telítést, szárítást, gőzölést Lásd még következő diák! 11

16

17 Tíliszek akácban (Peszlen Ilona képei) és fekete dióban 12

18 Fak_Tíliszek képződése (Butterfield at al.) 13

19 Fak_Tracheidák Vízszállítási funkciójukat udvaros gödörkéken keresztül látják el. A gödörkemembrán közel egyenletes vastagságú marad, nem alakul ki a fenyő tracheidáira jellemző tórusz/margó szerkezet. Harántfalukon nincsen áttörés, ezért nevezzük csak áledénynek őket. A lombosfákban három formáját különböztetjük meg: Az edénytracheidák az edényekre hasonlítanak. A vaziocentrikus tracheida a nagy edényekhez kapcsolódva A rosttracheidák nagyon hasonlítanak a farostokhoz, ezért ezeket is rostoknak nevezhetjük. 14

20 Farostok (libriform rostok) A lombosfák fatestének alapszövetét adják; fő funkciója a szilárdítás; átlagos hosszuk 1-2 mm; hosszú kihegyezett forma; vastag és korán elfásodó sejtfallal; kevés hasítékszerű egyszerű gödörke; a farostok jellemzői, meghatározzák a faanyag fizikai és mechanikai jellemzőit; A rostok hosszúsága a cellulóz- és papírgyártásban meghatározó. 15

21 Rosttípusok Tracheidák, rostracheidák és farostok képe 16

22 Fak_Farostok (libriform rostok) a nagyobb rosttérfogat nem jelent egyértelműen szilárdabb, sűrűbb faanyagot; pl. bükknél átlag nem éri el a rosttérfogat a 40%-ot, a nyáraknál pedig 50-60% között van; ilyen jellegű összehasonlítás csak azonos fafajcsoporton belül lehet objektív; 17

23 Farostok (libriform rostok) (nyár és akác) 18

24 Fak_Farostok adatai Fafaj Hossz Falvastagság Lumen átmérő Mennyiség a keresztmetszet m m m %-ában Akác ,9 5,0 58,0 Magas kőris 875 3,6 15,0 62,4 Gyertyán ,1 7,0 66,0 Bükk 950 7,5 7,1 37,4 Kocsánytalan tölgy 880 4,2 12,5 ko 44,3 ké 58,1 Cser ,3 10,3 48,0 Közönséges dió ,7 17,0 63,8 I-214 Olasz nyár 800 2,6 17,3 56,3 19

25 Fak_A sejtfal és a lumen térfogatának változása néhány lombos fafaj libriform rostjaiban 20

26 Faparenchimák, bélsugarak parenchimatikus elemek: a törzs hossztengelyével párhuzamosan futó faparenchimák (hosszparenchimák) (kék nyíl) a sugárirányú bélsugárparenchimák (zöld nyíl) 22

27 Bélsugár parenchimák Hosszaparenchimák Bélsugár tükrök

28 Bélsugarak Faparenchimák Fafaj Magasság Szélesség Gyakoriság Mennyiség mennyisége m sejt db m sejt db db/mm 2 % %-ban Akác ,0 6,0 Magas kőris ,9 10,6 Gyertyán ,0 2,0 Közönséges dió ,2 8,0 I-214 Olasz nyár ,0 5,0 Bükk Kocsánytalan tölgy Cser Fak_Néhány fontosabb fafaj bélsugár és faparenchima jellemzői (sz-széles, k-keskeny) (Wagenführ-Sheiber 1974) sz k sz ,3 k ,1 sz ,4 k ,5 23 0, ,6 5,0 15,0 20,0 23

29 Fak_Faparenchima vékony, nem fásodó sejtfal területi részarány általában 1-10% a legtovább élő elemek fontos szerep a gesztesedésben, álgesztesedésben és a védekezési reakcióiban (pl. sebzési reakciók) sejtfalukon egyszerű gödörkéket fafajdiagnosztika: elhelyezkedésük (következő dia) Faparenchima (nyíl) kőris edényei körül 24

30 Fak_Faparenchima elhelyezkedése paratracheális (edények körüli) vazicentrikus, aliform, sávozott, apotracheális (edényektől független) szétszórt, tangenciális vonalakba, sávokba rendezett, az évgyűrűhatárokon elhelyezkedő (határparenchimák), 25

31 Fak_Faparenchima elhelyezkedésére példák (Butterfield et al.) Vazicentrikus (Dodoneae viscosa) Csoportosan szórt (Melicope trenata) Sávos apotracheális (Streblus heterophyllus) Szórt [D] és csoportosan szórt [DA] (Fagus sylvatica) 26

32 Fak_Bélsugarak csak parenchimasejtekből épülnek fel 1-30, esetenként még több sejtsor szélesek (nyilak) feladatuk a keresztirányú szállítás, raktározás homogén: közel azonos sejtekből épülnek fel heterogén: bélsugarak fekvő és álló sejtekből állnak befolyásolják a faanyag repedékenységét, vetemedését, hajlíthatóságát meghatározók a diagnosztikai szövettanban is a nagyméretű bélsugarak (bükk, tölgy) elősegítik a faanyag nagy mértékű zsugorodását egyes fafajoknál (pl. platán, bükk, tölgy), a széles és a keskeny bélsugarak váltakozva jelennek meg 27

33 Vörös tölgy húrmetszet Tölgy sugár metszet

34

35 Köszönöm a figyelmet!