Fafizika 8. elıad. A faanyag tartóss NYME, FMK,

Átírás

1 Fafizika 8. elıad adás A faanyag tartóss ssága és ökológiai összefüggései Prof. Dr. Molnár r SándorS NYME, FMK, Faanyagtudományi nyi Intézet

2 A faanyagok legkülönf nfélébb kémia, biológia és fizikai igénybev nybevételeknek vannak kitéve ve. Ezek következményekéntnt a faanyag károsodik, degradálódik dik. A degradáci ciót okozó hatásokat négy csoportba sorolhatjuk: külsı, éghajlati igénybev nybevételek, vegyi anyagok hatásai sai, a fatermékek kek, faszerkezetek felhasználásával összefüggı igénybev nybevételek, biotikus károsítások. A fa tartóss ssága alatt a fenti hatásokkal szembeni ellenáll llóképességet értjük.

3 Külsı, éghajlati igénybev nybevételek A napfény, ny, a levegı,, a csapadék, a fagy, a szél, a hımérsh rséklet- és s a légnedvességváltozások sok,, valamint a víz-v és s talajhatások a faanyag alkalmazási területeit leteitıl l (kitettségt gtıl) függf ggıen együttesen jelentenek veszélyforr lyforrást. A klimatikus kitettségeket gyakorlati szempontból öt csoportba sorolhatjuk: zárt, belsı téri klíma ma, főtéssel belsı téri klíma ma, főtés nélkül talajjal, cseppfolyós vízzel nem érintkezı külsı szerkezetek talaj- és vízhatásoknak kitett külsı szerkezetek víz alatti szerkezetek E kitettségek szoros kapcsolatban állnak az alkalmazandó faanyagvédelmi módszerekkel.

4 Néhány jelentısebb fafaj tartóss ssága különbözı kitettségekn geknél Fafaj Szabadban védelem és vegyi kezelés nélkül (év) Tetı alatt Víz alatt Állandó szárazsági állapotban Kezeletlen vasúti talpfák Lucfenyı Jegenyefenyı Feketefenyı Erdeifenyı Vörösfenyı Juhar Nyír Szelídgesztenye Tölgy (kt) Éger (mézgás) Kıris (magas) Nyár (fehér) Nyár (rezgı) Bükk Akác

5 A külsı térben elhelyezett fatermékeken a felület let erózi ziója (öregedése, kopása sa) figyelhetı meg. A szabadtéri idıjárási hatásokkal szembeni ellenáll llóképesség alapján: nagyon tartósak sak: akác, tölgy, szil, tiszafa, cédrus, duglaszfenyı, vörösfenyı közepesen tartósak sak: erdeifenyı, lucfenyı, jegenyefenyı, bükk kevésb sbé tartósak sak: nyár, főz, nyír, simafenyı

6 A külsı csapadék,, a légnedvesség,, a fagy a fafelületek letek zsugorodását-dagad dagadását okozzák, felszíni repedések keletkezhetnek. A szél,, a por,, a csapadék koptató hatással vannak a felületre letre. A talaj és a víz közvetlenül a felszín környékén okozzák a degradáci ciót. A napsugárz rzás a külsı- és belsıtéri fatermékekre egyaránt káros hatású. A napsugárz rzás ultraibolya (UV) tartománya okozza elsısorban sorban a degradáci ciót. Hatására vízoldékony frakciók keletkeznek, amelyeket az esıvíz képes kimosni. A szabadban lévı faanyag felülete lete így barázd zdálttá válik és elszürk rkül.

7 A felületi leti repedések tartós nedvességi hatások mellett fertızési kaput jelenthetnek a gombakáros rosítóknak. A belsıtéri fatárgyak rgyak,, (pl. bútorok, burkolatok) az UV sugarak hatására általában megbarnulnak, megszürk rkülnek. A fa-mőanyag anyag kompozitok tartóss sságát elsısorban sorban a szorpciós nedvességgel összefüggı zsugorodási si-dagadási jelenségek befolyásolj solják. A különbözı fatermékek (pl. rétegeltlemezek, forgácslapok cslapok) idıjárásáll llósága jelentısen fokozható a felhasznált lt ragasztóanyag anyag típusának módosításával. A faanyagok, fatermékek idıjárásáll llósági vizsgálatai természetes körülmények között több éves megfigyeléseket igényelnek nyelnek. A klíma maállósági vizsgálatokat a faanyag mesterséges öregítésének nevezik.

8 Vegyi anyagok degradáci ciós hatása A vegyi anyagok degradáci ciós hatását a favédıszerek alkalmazásánál is célszerő figyelembe venni. A sók, savak, lúgok fával való kölcsönhatása szerepet játszhat a faanyag nemesítésében is (pl. felület let elszínez nezés lúgokkal, pácolási technika). A lúgok elısz ször a hemicellulózokat zokat, majd a lignint támadják meg. A lúgok a fa dagadóképess pességét megnövelik velik. A savak csak 2 ph alatt okoznak maradandó elváltoz ltozásokat a fatestben. Ez esetben a zsugorodási si-dagadási jellemzık némileg mérséklıdnek. A semleges ph-jú sóoldatoknak gyakorlati jelentıségő szerepe nincsen.. A higroszkópos tulajdonságú sók nedvesítı hatásuk révén a faanyag gyors vízvesztését, zsugorodását és vetemedését okozhatják.

9 Vegyszerek által okozott tömegveszteségigi (tartóssági) csoportok Tartóssági csoport igen tartós tartós közepesen tartós kevéssé tartós nem tartós Tömeg veszteség ( m) > 0,1 0,1-1,0 1,0-3,0 3,0-10,0 10 <

10 A faanyag tartóss sságát befolyásol soló tényezık A teherviselı faszerkezeteknél 20 év beépítés után a terhelhetıség az eredeti érték 0,6-0,8 0,8 részére csökken kken. A vassal való tartós érintkezés mérsékelheti a faanyag húzószilárdságát. A faanyagok, fatermékek tartóss ssága függ: a faanyag tárolási, beépítési si, felhasználási si módjától, körülményeitıl, szakszerőségétıl; a faanyag sőrőségétıl. a gesztesítı (járulékos) anyagok típusától, mennyiségétıl; elıny nyös a tartóss sság szempontjából a felhasznált lt fa magasabb kora,, a kisebb juvenilisfa részarány. A faanyag tönkremeneteli folyamatát minden esetben a gombakáros rosítók zárják. A felület let kémiai, fizikai bomlásai sai,, a szorpciós feszülts ltségekkel összefüggı méretváltozások, repedések megnyitják az utat a farontó gombák elıtt tt.

11 Faanyagok rezisztencia osztályai Rezisztencia osztály 1-2. (köztes fokozat) 2-3. (köztes fokozat) 3-4. (köztes fokozat) Rezisztencia (csak a gesztre vonatkozóan) igen ellenálló igen ellenálló-ellenálló ellenálló ellenálló-mérsékelten ellenálló mérsékelten ellenálló mérsékelten-gyengén ellenálló gyengén ellenálló nem ellenálló Fafaj teak, angelique, belinga, afzelia, bongossi merbau, makore, iroko, akác tölgy, vörös cédrus, mahagóni (amerikai és sipo), afromozia, ovengkol agba, mahagóni (kosipo), meranti (dark red) duglasz, vörösfenyı, mahagóni (khaya) erdei fenyı, meranti (light red) luc, jegenyefenyı, hikori juhar, nyír, bükk, kıris, gyertyán, nyár, főz

12 A faanyagok, fatermékek ökológiai jellemzıi A faanyagnak a mindennapi élettel, az emberi környezettel összefüggı sajátoss tosságait gyakran nevezik ökológiai tulajdonságoknak goknak. E tulajdonságcsoport jellemzıje je, hogy kevéss ssé fejezhetı ki számokban mokban. Ide sorolják pl. az esztétikai tikai jellemzıket (szín, rajzolat, csillogás), az erdı,, a fa pozitív ökológiai szerepét a napenergia hasznosításában ban, az oxigén és széndioxid körforgalomban. Nem hallgathatjuk el, hogy egyes fafajok egészs szségre ártalmas járulékos anyagokat is tartalmaznak, illetve a faporok hatására rákos megbetegedések is keletkeztek. Ez utóbbival kapcsolatban ma is intenzív kutatások folynak, és általánosságban kijelenthetı, hogy a faporok az egyéb természetes porokhoz viszonyítva nem jelentenek rendkívüli veszélyforr lyforrást.

13 Avodire Bükk Dibeton Ében Éger Iroko Fafaj Abachi (vara) Afrormozia Akác (fehér) Angelique Cédrus (vörös) Dió (közönséges) Duglaszfenyı Gesztenye (szelíd) Juhar (hegyi) Keming (Yang) Lucfenyı bronchitis ekcéma rosszullét, hányás dermatitis, orrvérzés asztma asztma, bırviszketegség bronchitis a bırbe hatoló szálkák gyulladást okoznak ekcéma, dermatitis dermatitis, erıs viszketegség dermatitis, viszketegség dermatitis, izületek, nemi szervek duzzadása dermatitis Betegségtípus bénulási tünetek, gyomorgörcsök, bırirritáció dermatitis, ekcéma, bronchitis nyálkahártya irritáció, hányinger, dermatitis asztma, bronchitis, bırviszketegség flavonoidok tpyptamin alkaloida ismeretlen ismeretlen tropopolon alkaloidák juglon Betegséget kiváltó járulékos anyag allergének N-methyilcitisin alkaloida gyantában lévı allergének naphtochinon festékanyagok ismeretlen chlopophorin saponin sesquiter penlacton terpének, gyantában lévı allergének

14 Környezetterhelési viszonyszámok 1 m 3 főrészelt fatermék = 2090 MJ energiaszüks kséglet Főrészelt fatermékek Mőanyag termékek Acéltermékek Alumínium termékek

15 Néhány fafaj törzsfájának ökomérlege 1 t faaanyagra Lucfenyı Erdeifenyı Bükk Tölgy Input: Fosszilis energia felhasználás MJ Napenergia felhasználás MJ Széndioxid fogyasztás, kg Víz felhasználás, kg Output: Energiatartalom, MJ Fatérfogat (száraz), kg Víz (a levegıbe), kg Oxigén kibocsájtás Láncolaj (fakitermelésbıl), l 0,16 0,07 0,14 0,15 A fosszilis energiahordozók felhasználásakor keletkezı emisszió 1 tonna faanyagra CO 2, kg 12,3 11,7 8,8 8,0 CO, kg 0,3 0,2 0,2 0,3 NO, kg 0,1 0,1 0,1 0,1

16 A faanyag életútjatja

17 Köszönöm m a figyelmet!