Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Átírás

1 GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc 1

2 Légkör, víz, és talajszennyezık 76. Lecke 2

3 A környezeti mérések célja A környezetben az élettelen környezeti tényezıket az élı szervezetek és az emberi tevékenységek gyakran elszennyezik, így a globálissá nıtt problémákat csak kiterjedt monitoring rendszerekkel lehet megállapítani, A monitoring rendszerek a légkör, a vizek és a talajok mellett a vegetáció adta jelzéseket is figyelik. A számtalan vizsgált paramétert sokféle mőszerrel lehet csak nyomon követni, melyek nélkül egyáltalán nem lenne esélyünk a problémák kezelésére. 3

4 Légszennyezés 1. A leggyakoribb légköri szennyezık az ipari tevékenységekbıl, a lakossági főtıberendezésekbıl, a közlekedésbıl, és a mezıgazdasági tevékenységekbıl származnak: 2. A legfontosabb szennyezı anyagok: Gázok: CO 2, CO, SO 2, NO X, szénhidrogének. Lebegı szennyezések: füst, korom, hamu, pernye Zsúfolt nagyvárosok, és iparvárosok területén fokozottan jelentkeznek a fenti szennyezések, amelyek un. szmogokat okoznak. Ezek káros hatásai megmutatkoznak az egészségkárosításban, a savas esıkben, az üvegházhatás fokozódásában, és az ózonréteg elvékonyodásában. Mérésükre ezért szüksége van a társadalmaknak, de a globális érdekek is ezt kívánják. 4

5 Légszennyezés A füst, és egyes szennyezı gázok felelısek az átlaghımérséklet emelkedéséért. Néhány fokos eltolódás is súlyos következményekkel járhat. A CO 2 igen kis mennyiségben is nagy a jelentıséggel bír. Szintjének emelkedése már mérhetı, és ezzel arányos az üvegházhatás fokozódása. A CFC gázok (klorofluorokarbon) az ózonréteget károsítják, ezzel hozzájárulnak a káros UV sugárzás erısödéséhez. A légkör összetétele Nitrogén (N 2 ) 78,084% Oxigén (O 2 ) 20,946% Argon (Ar) 0,934% Szén-dioxid (CO 2 ) 0,032% 5

6 Savas esı A legkényesebb tőlevelő erdıket érinti a legsúlyosabban. A faragott márványt, és mészkövet a savas esık oldják, így néhány évtized alatt azok megkopnak, és mállásnak indulnak. Anyaguk kalcium-karbonát, amely már gyenge szénsav hatására is oldódik. A légszennyezı erıs savak (pl. kénes sav, és kénsav) ezt a folyamatot felgyorsítják. 6

7 Talajszennyezés Légszennyezık, növényvédıszerek, mőtrágyák, mérgezı vegyi anyagok, nehézfémek, illegális, vagy szakszerőtlen hulladéklerakás, valamint szennyvizek okozzák Többségük csak lassan bomlik el, így hosszú távú hatást fejtenek ki 7

8 Vízszennyezés A vizet annak természetes körforgása során különféle emberi tevékenységek szennyezhetik, (légszennyezés, mezıgazdaság, ipar, közlekedés, lakosság) A lefolyás nélküli óceánokban akkumulálódnak a különféle szennyezık, ha többet juttatunk ki, mint amennyit az öntisztulási folyamatok feldolgozni képesek. Ennek a következményei beláthatatlanok. 8

9 Olaj szennyezés Környezetünk egyik fı szennyezıje Talajban és vizekben, fıleg a tengeri élılények pusztításában nagy a szerepe Hosszú idı alatt az élıvilág képes (bizonyos mértékig) alkalmazkodni (pl. Kalifornia partján, az olajszivárgás közvetlen közelében gazdag mikro és makroflóra alakult ki) Kalifornia természetes olajszivárgás 9

10 Ólom szennyezés A földkéregben 0,0016 %-ban van jelen. Mintegy éve ismert és használt fém (ércei jól feldolgozhatók pl. galenit = ólomszulfid). Már az ókorban számos felhasználása volt ismeretes (csövezetékek, púderben, születésszabályozáshoz, örökösödési por ) Az ólomnak sem esszenciális, sem egyéb elınyös élettani hatása nincs: egyértelmően toxikus elem. Mire felismerték káros hatását, addigra nagyon sok megbetegedés, haláleset történt. A levegı ólomtartalma 0,1 3 µ g/m 3, nagy forgalmú utak mentén µ g/m

11 Veszélyes vegyszerek Jelenleg több mint féle vegyszer létezik. Naponta szintetizálnak újabb vegyületeket, miközben a meglévık hatásait is csak részben ismerik. A vegyszerek össztermelése az egész világon az 1930-as évi 1 millió tonnás értékrıl indulva napjainkra elérte az évi 400 milló tonnát. Nics rá kapacitás, hogy ezeknek az egészségünkre és a környezetünkre gyakorolt esetleges káros hatásait minden tekintetben megismerjük, veszélyüket felmérhessük. Több tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy a mesterségesen elıállított vegyszerek bejutnak az emberi és az állati szervezetbe. (Greenfo 2005) Az élı szervezetek genetikailag felkészületlenek a számos mesterséges anyaggal szemben, ezért azok felvétele beláthatatlan következményekkel járhat. 11

12 A környezetszennyezés mérhetı hatásai Kölcsönhatás: két vagy több tényezı kölcsönhatásba lépve felerısödik, így nagyobb veszélyt eredményez Küszöb hatás: régen is most is vannak olyan folyamatok, események, melyek környezet szennyezést okoznak, de a természet képes megoldani. A probléma akkor keletkezik, ha olyan nagymértékő a szennyezés, pusztítás, amit a természet már nem képes megoldani. Beindító hatás: ehhez elég egy viszonylag kisebb beavatkozás, aminek hatására súlyos környezetszennyezés történik Késleltetett hatás: amikor egy szennyezés sokáig látens marad, de mikor kiderül, már jelentıs a kártétel (pl. fluorokarbon hajtógázok ózonkárosító hatása). 12

13 Kérdések a leckéhez A légkör fontosabb szennyezıi Az olajszennyezések hatásai Nehézfém szennyezık A környezetszennyezés mérhetı hatásai 13

14 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! 14