HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens

Átírás

1 (Tantárgy kód: F1KNHULLG) Dr. Schöberl Miklós ny. egyetemi docens

2 Hulladékgazdálkodás a környezetvédelemi tevékenység része

3 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPPROBLÉMA İSEMBER BIOLÓGIAI LÉT SZÜKSÉGLETEK KÖZÖSSÉG TÁRSADALOM BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI LÉT TERMELÉS CSOMAGOLÁS FOGYASZTÁS KÖRNYEZET TERHELÉS

4 A HULLADÉK- GAZDÁLKODÁS CÉLJA UGYANCSAK A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, DE A TEVÉKENYSÉG JELLEGE MÁS: GAZDÁLKODÁS ÁRTALMAK ÉS TEVÉKENYSÉGEK SUGÁRZÁS VÉDELEM ZAJ ÉS REZGÉS- VÉDELEM VÍZMINİSÉG- VÉDELEM LEVEGİTISZTASÁG- VÉDELEM HULLADÉK- GAZGDÁLKODÁS K Ö R N Y E Z E T V É D E L E M VÉDETT ELEMEK TALAJ VÍZ LEVEGİ ÉLİVILÁG

5 FORRÁSAI: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HONNAN SZÁRMAZIK EZ A GAZDÁLKODÁSI KÉNYSZER? ÖKONÓMIAI (gazdasági szükségszerőség) ÖKOLÓGIAI (környezetvédelmi kényszer) EZ A KÉT KÉNYSZERŐSÉG EGYÜT JELENIK MEG A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN ÉS AZ A JÓ ELJÁRÁS HA MINDKETTİ ÉRVÉNYESÜL (win win kettı nyer megoldás)

6 MI OKOZZA A Fİ PROBLÉMÁT? A legtöbb szennyezési problémát: a rendezetlen elhelyezés (illegális, vagy elavult lerakók ) helytelenül megválasztott hulladékkezelés valamint a helytelen fogyasztói magatartás okozza. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

7 MILYEN KÖRNYEZETI HATÁST OKOZ A HULLADÉK? A kezeletlen, ill. nem megfelelıen kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai Közvetlenül valamely környezeti elem (víz, levegı, talaj) szennyezését okozzák, ezáltal nagy népességet érintenek, és a káros hatás idıben elhúzódó, Közvetve pedig a hulladékok egyes alkotói a növényi, állati szervezetekbe beépülhetnek és a táplálékláncon keresztül végsı soron az embereket károsíthatják.

8 MILYEN KÖRNYEZETI HATÁST OKOZ A HULLADÉK? 1. A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek szennyezıdése 2. A levegı szennyezıdése 3. Fertızésveszély 4. A rovarok és rágcsálók elterjedése 5. A környezet elszennyezıdésének esztétikai romlása

9 1. A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek szennyezıdése A hulladékok leggyakrabban, évezredek óta szükségszerően, alkalmazott természetes befogadója a talaj. A nem megfelelıen kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba. Így elszennyezıdik a talaj felszíne, majd a szennyezı anyagok belekerülnek a talajvízbe. Innen az áramlás útján gyakran jelentıs vízbázisokat is veszélyeztetnek. A szerves anyagot tartalmazó hulladékok bomlásának végtermékei a csapadékvízzel kilúgozódva, különféle sók különösen klorid, nitrát, valamint szulfát vagy újabban fémek és szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves szennyezık formájában közvetve a vízminıség romlását okozzák.

10 2. A levegı szennyezıdése A szerves anyagú hulladékok bomlása során jellegzetes bőzös gázok keletkeznek (ammónia, hidrogén-szulfid, indol, szkatol) Az összegyőlt hulladékhalmok finom porát illetve nagyobb laza darabjait (papír, mőanyag fólia) a szél, vagy kisebb légmozgás is a levegıbe emeli. A hulladéklerakó helyeken az öngyulladás miatt vagy a hulladékok nem megfelelı elégetésekor keletkezı égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) szennyezhetik a levegıt. Ugyanakkor nem elhanyagolható a kommunális lerakók üvegházhatás -t növelı metán és széndioxid kibocsátása sem.

11 3. Fertızésveszély A települési szilárd és a folyékony, valamint egyes termelési hulladékok (pl. hígtrágya, vágóhídi hulladék) kórokozó mikroorganizmusai különbözı fertızı betegségek elıidézıi lehetnek. Az ilyen hulladékokban megtalálható a mikroorganizmusok, között tehát fertızı betegségeket terjesztı kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték stb.) is lehetnek. Ezek megfelelı körülmények között a hulladékokban hosszabb ideig (napokhónapok) életképesen megmaradnak, ahonnan a talajba, a vízbe kerülhetnek, de közvetlen érintkezés útján is fertızést okozhatnak. A hulladékokban hıhatás nélkül, természetes körülmények között egyes kórokozók igen hosszú ideig (hónapokig, sıt éveken át) életképesen megmaradhatnak, különösen a spóraképzık és a bélféregpeték.

12 4. A rovarok és rágcsálók elterjedése A nem megfelelı települési szilárd hulladékkezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítıi egyes fertızı betegségek terjesztésének. A legyeket a szervesanyag-tartalmú hulladék bomlása során keletkezı szag vonzza, és gyorsan elszaporodnak. A rágcsálók gyors szaporodását a rosszul kezelt, nyílt hulladékhalmok segítik elı, ezekben táplálkozásukhoz megfelelı anyagot találnak. Ezért a gyakori hulladék eltávolítás, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolás, a kezelés egyik legfontosabb feltétele.

13 5. A környezet elszennyezıdésének esztétikai romlása A nem megfelelı hulladék-eltávolítás, a rendezetlen szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás lehetıségét A helytelen hulladékkezelésbıl eredı környezeti problémák jelentıs arányban jelentkeznek ezen a téren. A nem megfelelı hulladékkezelésre gyakran éppen ez az ártalom, az esztétikai hatás hívja fel a figyelmet.

14 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS: A természetben nincs hulladék. Hát akkor honnét van?

15 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS: A hulladék megjelenése A természetben mindig voltak és vannak anyagváltozások,de ezek során sosem keletkezik hulladék, mert minden anyagátalakulás egy következı anyag keletkezésének kezdetét jelenti a körforgásban: zárt láncú folyamat Az emberi faj megjelenése elıtt, tehát nem volt hulladék, ezért a hulladék fogalma nem értelmezhetı az emberi faj tevékenysége (termelés, csomagolás, fogyasztás) nélkül Az ember megjelenése változást hozott, mert az általa mővelt anyagátalakításban (termelés, fogyasztás) számára felesleges anyagok is keletkeznek. Itt nincs körforgás: nyílt láncú folyamat

16 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS: a hulladékkezelés kialakulása A hulladék megjelenése az elsı állandó településsel (Kr.e ) egyidıs. Görög-római korszakban már elıfordult, hogy a város határán kívül elásták. De a közép, és az újkor elején egyáltalán nem kezelték. (Járványok több százezer halott.) sz. határán felismerik, hogy a hulladék és a közegészség között összefüggés van, ekkor kezdıdik a rendszeres lerakás, égetés, újrahasznosítás tıl mennyiségi robbanás indult be, nagy mennyiségben jelennek meg új anyagok (pl.: csomagoló anyagok) Új problémák jelennek meg: kezelési (elhelyezési, égetési) gondok. A hulladékkezelésben a hangsúly az újrahasznosításra kerül

17 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS SZEMÉTGYŐJTÉS A 20. SZÁZADBAN AZ ELEJÉN ÉS A VÉGÉN

18 VÉGE A BEVEZETİNEK