-komposztálás -biogáz nyerése

Átírás

1 SZILÁRD HULLADÉK -az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során keletkezik -forrásai: háztartások, ipar, mezőgazdaság stb. Osztályozás -égethető és nem égethető -komposztábilis (bomló) és nem komposztábilis -eredetük szerint: települési hulladék: háztartási, kerti, elhasznált fogyasztási cikkek, intézmények, kiskereskedő, kisipar termelési hulladék: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások veszélyes hulladék: fertőző, mérgező, radioaktív Hulladékkezelés -önállóan is alkalmazható eljárásokból álló összehangolt technológiai rendszer -hulladékgyűjtés, átmeneti tárolás, esetleges előkezelés, szállítás, valamint hasznosítás, ártalmatlanítás, elhelyezés Hulladékgazdálkodás -a hulladékok káros hatása elleni védelemnek a hulladékok teljes életciklusára kiterjedő gyakorlati megvalósítása -keletkezés megelőzése, csökkentése, elkülönített gyűjtés, hasznosítás, átmeneti tárolás és ártalmatlanítás Környezetszennyezés, ártalmak okozója -a talaj, talajvíz, levegő szennyezése -közeget nyújt a kórokozó mikroorganizmusok számára -kedvez a legyek, rovarok petelerakásának -a rágcsálók fertőző betegségek hordozói -undort keltő látványt nyújt Szemétpolitika -a szemét mennyiségének a csökkentése -a szelektív gyűjtés kötelezése -az újrahasznosítás mértékének a növelése Hármasság: törvények-szolgáltatások-mentalitás A települési szilárd hulladék I Mennyiség -jelentős mértékű növekedés -ugyanakkor csökken a hulladék térfogatsűrűsége -befolyásoló tényezők: település nagysága, lakosszám, életmód, beépítettség, technikai fejlettség -lakosegyenérték: város: 1-2 kg/személy/nap, falu: kb. harmada Európa: kg/személy/év Minőség -befolyásoló tényezők: keletkezési hely, idő, élet-színvonal és életmód

2 A települési szilárd hulladék II -legjellemzőbb összetevők: papír, textil, szerves anyagok, szervetlen anyagok, üveg, műanyag, fém stb. -fizikai-vegyi vizsgálatok: nedvességtartalom, hamu-tartalom, N, P, K, Ca, só, szerves anyag, mérgezőképesség -biológiai vizsgálatok: mikrobiológiai, toxikológiai vizsg. -mechanikai összetétel: elkülöníteni a másodlagosan hasznosítható nyersanyagokat, az égethető, komposztábilis és lerakható hulladékokat Szelektív gyűjtés I -hulladékhasznosítás feltétele -kétszintű: az előválogatást a lakosság végzi utóválogatás a hulladékkezelő telepen A lakók kulturális színvonala magánügy, központilag nem rendezhető kérdés. Háztartásokban: -bomló anyagok: ételmaradékok, virág stb. -nem mérgező, nem bomló anyagok: gyertya, konzervdoboz, cigarettacsikk stb. -mérgező, veszélyes hulladékok: száraz elemek, festék, vegyi anyagok stb. Szelektív gyűjtés II Utcai tartályokban: -papír, üveg, fém, szövet, műanyag,... száraz elem Lerakatok konténereiben: -nagy mennyiségű, újra nem hasznosítható -építkezési anyagok, bútorok, elektromos cikkek stb. Sajnos nálunk nem működik, csak próbálkozások vannak. Nemcsak megfelelő szolgáltatásokra, hanem a mentalitás megváltoztatására van szükség. A szemét szállítása -általános közegészségügyi követelmény: zártan kell gyűjteni rövid időn belül el kell távolítani -háztartásokban: szemetesvödrök, tartályok, kukák -speciális gyűjtés: pl. kórházakban -előgyűjtés: csatornarendszer, konténerek, szemétlerakó helyek, kukák -a szállítás zárt kocsikban megengedhető Hulladékkezelési eljárások A fejlett országokban a hulladék akár több mint fele újrahasznosított. -közvetlenül: pl. üveg -közvetett formában:üvegmaradék, papír, szerves anyag A tárolt és az égetett szemét fele-harmada legyen csak. Szerves hulladékok visszaforgatása (reciklizálás) -pl. kukoricacsutkából számos termék készül: cellulóz, ipari papír, szappan, táp, alom, facukor -megőrölt baromfitollat a fehérjetápokhoz keverik

3 -komposztálás -biogáz nyerése Hulladékkezelési eljárások A szemét tárolása A szemét égetése (incinerálás) A komposztálás A biomassza A biogáz hasznosítása Különleges kezelési eljárások A szemét tárolása -rendezett hulladéklerakó telepen: városi, regionális -tárolás, kiválogatás, szemét lebomlása -rendezett: talajvíz védelme, réteges hulladék, tömörítik és takarják, csurgalékvíz gyűjtése, keletkező gázok elvezetése -elhelyezése: min m a településtől min. 150 m a víztől -előnyös: homokos, egyenetlen felszínű, betakarás -folyamatos és tervszerű hulladékszállítás -költségek A szemét égetése (incinerálás) -előny: égethető hulladék térfogatcsökkenése 85-90%/települési hulladék -keletkeznek: égésgázok, vízgőz, salak és pernye -1 kg hulladék akár 1500 kcal hőenergiát szolgáltathat -hátrány: környezet- és levegőszennyezés -költségigényes: égetőkemence (incinerátor) füstgáztisztító berendezés -gazdaságos, ha folyamatos az égetés, elegendő hulladék áll rendelkezésre kb. százezer lakos ellátására -sokrétű alkalmazás indokolt a fertőzött hulladéknál Komposztálás =a szerves hulladék aerob és biotermikus bomlása, amely során jó minőségű trágya (komposzt) keletkezik -a komposzttrágya javítja a talaj szerkezetét, minőségét, N-P-K-ban gazdag, de nehézfémeket is tartalmazhat -réteges elhelyezés: szemét, termofil baktériumokkal telített föld» mineralizálás -optimális: 50-80ºC hőmérséklet, 40-60% páratartalom -gyorsító enzimkészítmény is alkalmazható istállótrágya» gazdasági trágya Beccari-féle betonaknák -réteges tárolás, majd termofilek hozzáadása -gyors mineralizálás: 5-10 nap

4 A biomassza =biológiai eredetű szervesanyag-tömeg -emberi-állati szerves hulladék, elhalt szervezetek, biotechnológiai iparok termékei -elsődleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége -sokrétű hasznosítása: talajjavítás, trágyázás, energia-nyerés, takarmányozás, biotechnológiai hasznosítás -nagy lehetőség az emberiség számára A biogáz hasznosítása I -kezdetek: XIX. sz. eleje -Ázsiában több millió, főleg "családi" biogáz generátor -1959, AEÁ első biogáz-előállító üzem -biomassza-források: növényi, trágya, fekália, élelmiszer-ipari melléktermékek, szennyvizek és iszapjaik -feltétel: anaerob környezet, metánbaktériumok jelenléte +állandó hőmérséklet, folyamatos aprítás és keverés 1. lépés: acidogén baktériumok miatt savas erjedés 2. lépés: metanogén baktériumok végső bontása» biogáz: metán (70%), szén-dioxid (30%), egyéb -a biogáz felhasználása: fűtés, főzés, elektromos energia termelése, robbanómotorok üzemanyaga A biogáz hasznosítása II -a visszamaradó erjesztett trágya a biotrágya (biohumusz): ásványi anyagokban gazdag, jól kezelhető, szagtalan -alkalmas kertek, parkok trágyázására -közegészségügyi jelentőség 100% 50%: biogáz szerves» emésztő-» 32%: műtrágya anyag reaktor 18%: szilárd hulladék -jövő környezetkímélő organikus mezőgazdaság (szerves trágya vissza) Különleges kezelési eljárások -fertőző szemét: égetés, fertőtlenítés -radioaktív hulladék: szakszerű és biztonságos gyűjtés, kezelés, elhelyezés Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok -fertőző, gyógyszerek, radioaktív -0,15-0,2 kg veszélyes hulladék/kórházi ágy/nap -veszélyforrás: betegellátók, betegek (belső fertőzések), beteglátogatók, hulladékkezelők, guberálók -szelektív gyűjtésük kötelező -egyszer használatos, hulladékkal együtt ártalmatlanítás, égetés

5 -sárga színkód