II. protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Felnőtt betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása

II. protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Felnőtt betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása A katasztrófa pszichiátriának a vészhelyzetek megelőzésében az arra való reagálásban és a lelki következmények helyreállításában van szerepe. A katasztrófa pszichiátria a pszichiátriának egy nagyon új területe, mely igazából az Egyesült Államokban érte el kezdeti sikereit, ott közölték a cikkek jelentős részét és az irodalom és 1-2 szakkönyv is ott jelent meg. Az Európai Unión belül a katasztrófa pszichiátria érdemben el sem indult, országok között kialakuló kapcsolatrendszer, határon átnyúló együttműködésre nem találtunk semmilyen irodalmat. Igazából a tagállamokban sem alakultak ki erre vonatkozó szabályozás, ill. nem jött létre ennek szervezeti egysége, hivatalos formája sem. Magyarországon Romániában és Ukrajnában sem az orvos egyetemi képzésnek sem a posztgraduális képzésnek nem része a határ mindhárom oldalán megjelenő szakkönyvek nem is tesznek róla említést. Érdekes, hogy az elmúlt két legújabb megjelent sürgősségi orvostan tankönyv még a pszichiátriai betegek kezeléséről sem tesz említést, annak ellenére, hogy a mentőriasztások legalább 30%-a nem szomatikus, hanem pszichés okra vezethető vissza. Az egyetemi tankönyv és pszichiátriai szakkönyvek sem szentelnek fejezetet vagy részt a katasztrófa pszichiátriának. Az általunk létrehozott határon átnyúló együttműködés és e során megalkotott protokollok mindenképpen patentnek tekinthetők. Az általunk létrehozott szervezeti és szakmai protokollrendszer az Európai Unión belül az először létrehozott rendszernek tekinthető. Ukrajnában a csernobili katasztrófát követően dominálóan vegyi és

atomkatasztrófákra vonatkozólag aránylag jól kidolgozott sürgősségi mentőterv áll rendelkezésre, melybe azonban nagyrészt a katonaságot és polgári erőket vetik be és ezen dokumentumok legfrissebb változatai szakemberek, civil szervezetek, egészségügyi intézmények, rendszerek számára nem hozzáférhetőek. Az ukrán szakemberek szerint kis mértékben itt a szubakut stádiumban már pszichiáterek számára is terveznek feladatokat. A katasztrófa pszichiátria egyik nagyon fontos kérdése, hogy a pszichiáterek által vezetett mentálhigiéniás sürgősségi csapatnak milyen korán kell beavatkozni a természet vagy ember okozta katasztrófa során, együttműködve az elhárításban résztvevő minden egységgel. Az elmúlt időszakban a nagy tömegkatasztrófák tanulságából azt a következtetést lehet levonni, hogy nagyon fontos, hogy elinduljon egy sürgősségi mentálhigiéniás csoport, aki az esetleges katasztrófa helyzetekben pszichiátriai vonatkozásokban megkönnyíti az ellátást és folyamatosan segíti a katasztrófával érintett személyeket, illetve a terület lakosságát. Az emberek, akik szenvedő alanyai a katasztrófáknak, keresik a kiutat, amihez fontos segítségadás szükséges, fel kell tárni az elszenvedett fájdalmakat, gyötrelmeket. Az emberek többsége, akik jelentős traumát éltek meg spontán meggyógyul, de körülbelül egyharmada, gyakran hosszan tartó szenvedés, vagy véglegesen maradandó klinikai, vagy szubklinikai tüneteket él meg, szenved tőle. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben a közegészségügyi vészhelyzetek, mint járványok, természeti katasztrófák, terrortámadások száma növekedett, illetve a közvéleményben nagyobb súllyal kerültek a kommunikációs eszközök fejlettségével, az internet világával az életünkbe. Jellemző, hogy a híradásokban általában a negatív hírek jelennek meg, most már akár egy kisebb magyar faluban élve is folyamatosan tájékoztatva vagyunk arról, hogy a világnak egy egészen távoli részéről milyen jellegű szörnyűségek, tömeges balesetek,

terrortámadások vagy háborúk zajlanak. A média által ezért a lakosság kicsit túlzott mértékben is frusztrálva van ezen jellegű információk által, miközben ezek a hírek abszolút nem készítik fel a lakosságot arra, ha véletlenül a havaria a saját munkahelyén vagy lakókörnyezetében következik be akkor hogyan kell cselekedni, segíteni a bajbajutottakon. Az Egyesült Államokban katasztrófa pszichiátriának már aránylag komoly irodalma és többlépcsős hálózata is van és bizonyos államokban már különböző bizottságok is foglalkoznak azzal kapcsolatban, hogy a katasztrófa áldozatait hogyan kell kezelni és mi módon kell megvalósítani az akut ellátást. Nemzetközi humanitárius szervezetek szintén létrehoztak olyan szervezeti egységeket a különböző földrészeken és országokban, akik tömeges katasztrófák esetén aránylag gyorsan bevethetők a katasztrófa helyszínén. Bizonyos szervezeti egységekben már pszichológusok és pszichiáterek is szerepelnek ezen sürgősségi csapatokban. Igazán határon átnyúló csak sürgősségi pszichiátriai teamet fenntartó trénelő és szükség esetén azonnal bevethető szervezet azonban nem érhető el. A korábbi katasztrófák során levonható általános következtetés hogy egy katasztrófa során a lelki sérültek száma négyszerese a testi sérülteknek. Szintén általános következtetés, hogy ha olyan szakemberek, mentálhigiéniás csapatok dolgoznak a katasztrófa közvetlen helyszínén akik ismerik a nyelvet, a helyi adottságokat, szokásokat, gazdasági és szociokulturális környezetet sokkal gyorsabb és hatékonyabb eredményt tudnak elérni, mint ha nemzetközi szervezetek által a térségbe vezényelnek más országokból érkező szakembergárdát. Nagyon sok akut lelki sérülés minél korábbi beavatkozás, kezelés révén gyógyítható vagy kezelhető a legjobb hatásfokkal. Szintén korábbi katasztrófák során levonható következtetés, hogy egy általános pszichológus, pszichiáter és mentálhigiéniás szakember a legtöbb esetben nem eléggé felkészült ahhoz, hogy életveszélyes helyzetekben rengeteg halott és súlyos sérült mellett aktív, pszichés segítséget tudjon nyújtani. Mindenképpen azon szakembercsapat tud jól és nagyon jó hatásfokkal működni akiket mind elméleti, mind szimulációs tréningek során

tökéletesen felkészítettek egy ilyen szélsőséges körülmények közötti gyógyításra és nagy előny ha az együtt dolgozó szakembergárda jól ismeri egymást ill. jól együtt tud működni a többi szervezeti egységgel (mentők, tűzoltóság, polgári védelem, rendőrség ill. hadsereg). Pszichiáter nehéz helyzetben van a katasztrófa elhárításában, egyrészt a vállára nehezedő nagy döntés a szelekció során, sürgős ellátás igényének elbírálása, mert a közösség nagyon kritikus egyrészt a helyszíni ellátás, másrészt az utókezeléssel kapcsolatban.nagyon gyakran, mivel a katasztrófahelyzetek általában egy nagyobb területet, embercsoportot, közösséget érintenek, komoly társadalmi súrlódások, kulturális, gazdasági, politikai vonalakat is figyelembe kell venni az ellátás során.az érintettek gyakran marginalizációs érzése jelentkezik, egyének, közösségek is gondolhatják úgy, hogy nem eléggé vannak a figyelem központjában az ellátás során, nem kapnak elég figyelmet és ez súlyosbítja az ellátás szervezését, illetve a folyamatos ellátást. Figyelembe kell venni az adott terület egyéni és populációs kultúráját is, mert a reakciók súlyossága ettől is függhet. Sokszor a szakemberek is úgy érzik, hogy ilyen súlyos helyzetben a társadalom peremére szorultak, egyébként is a pszichiátria megítélése Magyarországon, Romániában és Ukrajnában marginális, az egészségügyi ellátás területén is peremkerületen vagyunk elismerve és elfogadva. Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában a sokkal nagyobb tisztelet övezi ezt a szakmát. Figyelembe kell venni a katasztrófa ellátásban dolgozók reakcióira is, mert egyrészt a rájuk háruló felelősség, másrészt az ott ért esetleges atrocitások feldolgozása már nem biztos, hogy kiegyensúlyozott állapotban tartja az ellátás során, ők is labilissá válhatnak. A pszichés kockázatokat katasztrófák során számos tényező befolyásolja. Természeti katasztrófa, az egyénileg és közösségi szinten is nagyon komoly hirtelen változás az érintettek

életében is lehet nagyon kiterjedt. Másképp kell hozzá állni a kisebb méretű helyi katasztrófák, például légi katasztrófa vagy kisebb terrortámadások esetén, mint a természeti nagy csapások során. Saját példánkból is el tudjuk mondani, hogy nagy szükség lett volna a környező lakosság helyszíni ellátásában ott tevékenykedő csapatra, a Szlovák katonai gép Zempléni-hegybe csapódásánál. Praxisban még mindig jönnek betegek, akiket komoly trauma ért még kívülállóként is. Úgy tűnik a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy az emberek a természeti katasztrófát könnyebben el tudják fogadni, mivel úgy gondolják, hogy az emberi akarattól, az ember befolyásától függetlenül alakul ki. Egyéb vonatkozásokban már több kritikus pont is szerepel a pszichés traumák feldolgozásában. Fontos kockázati tényezők közé tartozik a nem, az életkor, a tényleges és észlelt szintű támogatás, a megküzdési nehézségeket ezek is befolyásolják. Külön tekintettel kell figyelni a gyermekekre és idősekre. Mindenképpen fontos a pszichiátriai ellátás szempontjából, hogy az érintett terület közösségi vezetői együttműködjenek, segítői, támogatói legyenek a munkának.a katasztrófára reagáló csapatban a pszichiáternek vezető szerepet kell játszani a maga területén, és nagyon fontos a multidiszciplináris csapatból, hogy a pszichiáter segítsen megszervezni a katasztrófa utáni pszichiátriai ellátást. A csapatban ki kell értékelni a megoldásokat, a szükséges beavatkozásokat.

Hogy jobban megértsük, miszerint a pszichiátriai ellátás lehet építő, az átfogó katasztrófa elhárítási folyamatban fontos, hogy a folyamatot három ciklusra osszuk be. 1. Esemény előtti fázis, mely a felkészülés, tréningezés, oktatás, szervezeti egység, sürgősségi csapatok kialakítására kell hogy fókuszáljon. 2. Akut fázisban melynek a tényleges katasztrófa elhárítás a lényeg, ez tarthat pár órától hosszabb ideig, akár egy hétig, attól függően, milyen jellegű az esemény. 3. Harmadik az esemény utáni fázis, a katasztrófa utáni helyreállításban a pszichés lelki segítség utókezelés tarthat hónapokig, évekig az esemény súlyosságától függően ezt még fel lehet egy szubakut és krónikus csoportra is osztani. Az esemény előtti fázis: Nagyon fontos a felkészülés a mentális egészségügyi katasztrófák ellátására, ez a protokoll is ennek a része. Előre meg kell határozni a lehetséges beavatkozási szükségleteket. Fontos, hogy végigvegyük a kockázati tényezőket és azokat a lehetőségek, amelyek segíthetnek enyhíteni az esetleges katasztrófa okozta stresszt. Fontos tudni, hogy ki részese a katasztrófa elhárításának és azt hiearchikusan hogyan építették fel a közösségben, beleértve az ezzel foglalkozó katasztrófa elhárítási szervezeteket, amelyek felelőséggel reagálnak a katasztrófára. Itt gondolunk a: katasztrófa elhárításra, rendőrségre,

tűzoltóságra, sürgősségi orvosi ellátási lehetőségekre, valamint a helyi és állami intézményekre, melyet a vészhelyzetért felelős szervezet megad. A pszichiáterek, akik a kórházban vagy az intézményi keretek között vannak, jó ha értesülnek a katasztrófa tervekről, hogy mi van érvényben, és az esetleges aktív igénybevétel esetén milyen feladatot kell ellátni, hogy kell átszervezni a napi munkájukat. Fontos, hogy a rendszerben pontosan azonosíthatók legyenek a szakemberek, így a pszichiáter is, azt is tudni, hogy azok önként milyen módon érhetők el katasztrófa esetén. Végül fontos, hogy a pszichiáterek, illetve a katasztrófa ellátásban lévők megvitassák különböző kommunikációs csatornákon a terveket információként megkapják, és jó ha tudják, hogy ilyen esemény bekövetkeztében hogyan juthat gyógyszerhez, kezeléshez ha érintetté válik. Pszihiátriai ellátás szervezése és katasztrófa-elhárítás akut fázisa Cél: orvosi segítséget nyújtani a legteljesebb mértékben a legnagyobb számú károsultnakpotenciálisan kedvező esély a túlélésre. Egy orvosi csapat ebben a folyamatban integráló szerepet is végez, feladatai közt van létrehozni egy közös kommunikációs vonalat és a rendszeres koordináció.

Összehangolt akció katasztrófa-elhárításnál 1. Megszervezni: - mozgósítani az egészségügyi személyzetet; - felbecsülni az áldozatok számát (felnőtt és gyermek) ; - az áldozatok sérüléseinek jellemzése; - továbbítani az információt az orvosi felügyeletet végző szakembereknek. 2. Végrehajtás: - az áldozatok csoportositása; - az áldozatok állapotának stabilizálása; - az evakuálás határozatfelvétele, regisztráció,orvosi nyilvántartások nyomon követése, beutalás pszichoterápia és pszichiátriai kezelésre. 3. Recovery : - az áldozatok eltávolítása a krizis helyszinéről. Csoportositás - az a folyamat, amikor az áldozatokat kategóriába soroljuk. A cél a szűrés, amely biztosítja a legkedvezőbb feltételeket a betegek többségének, mivel a források korlátozottak. Érintett kategóriák : súlyos ( életveszélyes állapot );

mérsékelt (olyan állapot, amely betegség kialakulásához vezethet, vagy súlyosbodik a meglevő betegség); minimális tünetekkel. Az elválasztás a sulyosság mértékétől függ, szükséges és kívánatos, hogy olyan rendszert használjunk,ami kényelmes és egyszerű, informativ, pld. szines címkéket,karszalagot. A preferencia érték, hogy tájékoztatást nyújt az áldozatok állapotáról. I. piros - súlyos mentális zavarok - sürgősségi orvosi ellátást a kórházban igényel,evakuálás. II. sárga - mérsékelten kifejezett, a mentális zavarok nem pszichotikus jellegüek, járóbeteg orvosi ellátást igényel. III. zöld - light mentális zavarok - felvilágositó pszichoterápia és információs psychoprophylaktika. Pszichiátriai katasztrófahelyzetek három féle elváltozást okozhatnak: 1. Viselkedési változásokat 2. Stressz okozta változásokat 3. Pszichiátriai betegségek 1. Viselkedési változások köré csoportosíthatók azok a személyiségbeli eltérések, mely alapján a katasztrófát követően a katasztrófát átélt személyek vagy hozzátartozóik másféleképpen élik életüket a krízist követően. Jellemző hogy általában növekszik az alkoholfogyasztók száma és nagyon sokan dohányozni kezdenek. De előfordulnak pozitív személyiségváltozások is hogy ezt követően sokkal humánusabban áll sérültekhez, beteg emberekhez.

2. A stressz okozta változások közé különböző emocionális, pszichológiai reakciók ill. a kognitív funkció megváltozása tartozik A krízist átélők egy részénél túlzott aluszékonyság, zavartság, feszültség, kifejezett anxietás jelentkezhet, de pozitív változások is bekövetkezhetnek pl. spirituálisan, emocionálisan határozottabbá válnak bizonyos személyek. Szomatikus panaszok közül a fejfájás, hasi fájdalom, hányinger ill. különböző neurológiai tünetek jelenhetnek meg. Ezek lehetnek átmeneti jellegűek, de néhány esetben tartósabb szinten is fennmaradhatnak. 3. Pszichiátriai betegségek közé tartozik a major depresszió, poszttraumás stressz szindróma és a krónikus alkoholbetegség. Általában jellemző, hogy katasztrófakríziseket követően az öngyilkossági arány és szám növekszik, érdekes hogy háborús helyzetekben vagy háborút követően ez az arány csökkeni szokott. A kettő közötti eltérés, diszkrepancia nehezen magyarázható. Tömeges baleset során egy felnőtt pszichés krízis állapotban lévő beteg kezelése Az érintett lakosságot válsághelyzetekben külön kategóriákba sorolják, hogy esetenként eltérő mértékű, módszerű és terjedelmű segítséget tudjunk nyújtani: 1. csoport - különböző típusú sebesültek (traumás, égések, kémiai, sugárzás), ahol általános mentális reakciók mellett a sebesülés jellegétől függő specifikus mentális zavarok lehetnek. 2. csoport - azok a személyek, akik elvesztették szeretteiket, akik anyagi kárt szenvedtek. A pszichológiai reakció:az áldozatoknál a veszteség ténye súlyosbítja az általános sokkot.

3. csoport azok az egyének,akiket traumatizált maga a válsághelyzet, amelyeknek nincs közvetlen káruk vagy sérülésük; 4. csoport - kombinált ( sérülések és a veszteség ugyanabban az időben). Rendszerezni lehet időbeli felbontásban. 1. csoport A katasztrófa pillanatában megjelenő mentális zavarok ; 2. csoport rövid időn belül fellépő mentális zavarok, még a katasztrófa helyszínén; 3. csoport állapotok, amikor a szomatikus betegségek és sérülések után következnek be a mentális zavarok. 4. csoport késleltetve jelentkező zavarok, néha már a katasztrófa elmúlta után. Katasztrófahelyzetek esetén pánikreakciók gyors megakadályozás a legjobban erre felkészült mentálhigiéniás pszichiátriai csapattal valósítható meg. A pánikreakció során nagyon sok olyan szomatikus eltérést is észlelhetünk, amelynek az alapja pszichés eredetű pl. extrém magas vérnyomás, nagyon emelkedett pulzusszám, hyperpnoe, sápadtság, ill. akár enyhébb vagy súlyosabb neurológiai tünetek mint pl. zavartság, tic, tremor, koordinációs zavar, desorientáltság stb. Sajnos sok esetben azok akik kevésbé sérültek a sokk hatására Tollstel reflexszel reagálnak, vagyis érdemben pszichésen megbénulnak és képtelenek a sérülteknek és a súlyosan sérülteknek segíteni, ilyenkor ha egy pszichés támogatást kapnak és át lehet billenteni őket a holtponton akkor akár a későbbiekben a mentőcsapatoknak aktív segítséget is tudnak nyújtani. Különösen fontos ilyenkor a nagyon időseknek ill. a gyerekeknek a gyors

segítségnyújtás. Azonnali pszichiátriai ellátást igényelnek a betegek az alábbi pszichiátriai tünetek jelentkeznek súlyos fokban: - delirium - súlyos agitáltság - öngyilkossági szándék - major depresszió - közveszélyesség - akut pszichózis - súlyos anxietás A leggyakrabban előforduló mentális zavarok, melyek a válság pillanatában jelentkezhetnek: - Pszichogén szorongásos - depressziós karakterű zavarok. Az ilyen beteg ideges, nyugtalan, nem találja a helyét, a viselkedése feszültséget, szorongást, idegességet teremt körülötte; - Depresszió és jelentős általános letargia, közöny a környezethez, ami körülötte történik közvetlenül a katasztrófa pillanatában és ezt követően; - Hiszteroid és demonstratív semmibe vétel a katasztrófa súlyosságának és a kockázatnak tagadása. A külső magabiztosság mögött gondosan álcázott feszültség, amely megnyilvánul a váratlan és veszélyes helyzeteknél pánik formájában, impulzív menekülésben vagy egyéb megnyilvánulásokban; - A paranoid típusú reakció, ahol a vezető tünet az alaptalan gyanú, bizalmatlanság az intézkedők, mentők iránt, gyanakvó hozzáállás másokhoz.

A pszichiátriai segítségnyújtás szervezése krízis intervenciónál A fenyegető és a meglevő krízishelyzeteknél, szükség van hivatalok és szervezeti egységek központi csoportosítására, hogy ezek a struktúrák gyors reagálást biztosítsanak, ha egy adott válsághelyzet, természeti vagy ember okozta katasztrófánál speciálisan képzett szakértői csapat képes legyen biztosítani, szükség esetén 24 órás üzemmódban, pszichiátriai, pszichológiai és szociális segítséget az áldozatoknak. Szervezeti alapja a gyors reagálásnak válsághelyzetben: 1. ) " hotline " forró telefonvonal A "hotline" telefonszámok és telefonvonalak biztosítása, hogy a szakemberek dolgozni tudjanak az áldozatokkal válsághelyzetekben, akár éjjel-nappal, megszakítás nélkül. 2. ) Járóbeteg ellátásra specializált intézmények szociális és pszichológiai segítsége. Járóbeteg ellátásra specializált intézmények szociális és pszichológiai segítsége, amely szintén dolgozik éjjel-nappal minden nap és az a feladata, hogy, többek között, a válság epicentrumában, járóbeteg-ellátást biztosítson mentális zavarok felmerülésénél. 3. ) krízis központnak nyilvánított intézmény osztályai. Válsághelyzetben - fekvőbeteg- ellátást biztosit felmerülő mentális zavarok esetében. 4.) orvosi és mentő csapatok, mentális egészségügyi ellátás. Orvosi és egyéb gyógyító mentő csapatok pszichiátriai segítséget nyújtanak és biztosítják az eredményes kommunikációt a krízisközpont és mentálhigiénés vagy pszichiátriai intézmények

között, hogy az ellátás és pszichoszociális gondozás minél hatékonyabban működjön és minél hamarabb elérhető és hatásos legyen. Az összes felsorolt rendszer közül a leghatékonyabb ha egy pszichiáter vezette pszichológusokat, mentálhigiéniás szakembereket tartalmazó a vészhelyzetre teljes mértékben felkészített, képzett, gyakorlott csapat már a helyszínen el tudja látni a mentálisan sérülteket és a kezelésük az evakuációt megelőzően és közben is folyamatosan tart. Szerencsés ha ezek a szakemberek a szubakut és krónikus fázisban is részben részt tudnak venni, de a korábbi szakirodalom szerint az időfaktornak nagyon nagy jelentősége van akik minél hamarabb és minél szakszerűbb mentálhigiéniás segítséget kapnak egészen másképp élik meg még a legszörnyűbb katasztrófákat is mint azok akik ilyenben nem részesültek. Természetesen az alapvető szomatikus, életben tartó mentősök ill. sürgősségi szakemberek által kivitelezett életmentő tevékenységeket előre kell helyezni, de ezen mentőorvosok, szakápolóknak semennyi energiájuk nem jut a helyszínen arra, hogy mentális krízis intervenciót is végezzenek. Szintén más mentőalakulatoknak biztosítani kell a túlélőknek az ivóvíz, élelmiszer és egy idő után a nyugodalmas pihenéshez, alváshoz szükséges feltételeket is ill. krónikus és akut betegeknek a gyógyszer ellátását. Egy katasztrófa helyzetben azonban néha az egyik csapatnak be kell segíteni a másik csapatnak így előfordulhat, hogy egy pszichiáternek akutan segíteni kell az újraélesztésben akár végtag stabilizálásban, akár pedig a mentális segítségnyújtást követően az idősek, vagy gyermekek etetésébe, itatásába is. Más felfogásban, a közvetlen katasztrófa idején a pszichiáternek csak a legvégső esetben szükséges, hogy a helyszínre kerüljenek, legfeljebb az osztályzásban lehet szerepük. Ebben a felfogásban a pszichiáter oda telepítése növeli a káoszt, mert az akkori feszült egészségügyi rendszerben és infrastruktúrában nehezen tudják kezelni az önkénteseket.

Szempont az is, hogy a szűkös egészségügyi források miatt is a pszichiáterek kis létszáma is azt teszi indokolttá, hogy minél kisebbre engedni a fizikai kockázatot, például utórengések, vagy kémiai, biológiai, radiológiai események során a kitettséget minimalizálni kell és a közelben már nem veszélyes helyen történő ellátó helyen vagy pedig járművel szállítható állapotban, intézményi biztosabb körülmények között működtetni. A pszichiáter gyakorta találkozik ismeretlen szerepekkel a katasztrófa elhárítás során, ez a munka nagy fegyelmet és ismeretlen helyzetek megoldásában való jó eligazodást kíván meg. Gyakran felmerül a kérdés, hogy általános orvosi ellátást nyújtó szerepe legyen-e a pszichiáternek? A katasztrófahelyzet ellátásban résztvevő pszichiátereket kell-e általános alapvető orvosi ellátásban jártasabbá tenni? Szintén fontos kérdés, hogy az érintett pszichiáterek, akik a katasztrófa ellátásban részt vesznek, főleg a katasztrófa után szükségletek kialakításában, ellátásában vállaljanak szerepet. Fontos, hogy a társadalmi környezetbe is kilépjenek és tartsanak, építsenek kapcsolatokat. Fel kell készíteni az akut ellátásban résztvevőket arra is, hogy előfordulnak, miszerint a munkát zord környezetben, alapvető infrastruktúra nélkül, például villamosenergia, vagy folyóvíz nélkül, kell ellátni. Sok esetben kialakított menedékhelyeken vagy sátorban. Tehát az önkéntesség nagyon fontos a katasztrófa elhárításban, csak olyan pszichiátereket szabad bevonni, akik mindezen feltételeket elfogadják és szükség esetén ebben a környezetben hajlandóak a munkát végezni. Pszichiátriai erőforrások és eszközök, pszichiátriai ellátás komplex pszichológiai - pszichiátriai segítség következő elemekből áll össze: - elsődleges pszichológiai - pszichiátriai segítség szervezeti egységei, alakulatai:

- Mobil csoport (mobil ellátó egység), amelynek feladata a pszichoterápiás, orvosi pszichológiai és pszichiátriai ellátás biztosítása; - Központi csoport (egység, alakulat) a pszichoterápiás, orvosi pszichiátriai és pszichológiai ellátás biztosítására; - Sürgősségi pszichiátriai ellátásra alkalmas csoport. Az egyesített antistressz csoportok, különösen a stresszoldó alapellátást végző egységek, aktív felderítést végeznek a sürgősségi ellátásra szoruló áldozatok közt, kijelölik azokat a pácienseket, amelyeknek nyilvánvaló pszichiátriai tüneteik vannak, utalják szakellátásra későbbi szakaszban. A pszichológiai támogatás célja, hogy csökkentse a félelmet az áldozatoknál, hogy elkerüljék a pánikot, az akut pszichiátriai tüneteket, betegségeket mérsékeljék, együttműködjenek a pszichiáterekkel, megakadályozzák az öngyilkossági szándékokat és komplex segítséget tudjanak nyújtani a helyszínen mentálisan labilissá váló személyeknek. Jellegzetessége a mentális egészségügyi ellátásnak, a többi típusú speciális orvosi ellátástól eltérően, hogy szükség van a hosszú távú orvosi megfigyelésre. Ehhez a városi kórházak és más intézmények képezik az alapot a pszichiátriai fekvőbeteg ellátáshoz: a megyei pszichiátriai intézmények, a kórházak pszichiátriai osztályai, konzultatív részlegei és az ambuláns járóbeteg ellátó pszichiátriai intézményei. Mentális egészségügyi ellátás céljai válsághelyzetben Mentális egészségügyi ellátás válsághelyzetben fokozatokban történik: A kórház előtti pszichoterápiás és pszichiátriai profilú konzultatív, kórházi és az azt követő speciális járóbeteg ellátó egészségügyi intézményekben. Ezekből a szervezeti egységekből kerülnek ki

legtöbb esetben az akut ellátásban részt vevő speciálisan képzett és trénelt szakemberek, akik már a helyszínen is akut ellátásban részt vesznek, ezen kívül ezen intézmények biztosítják katasztrófákat követő szubakut és krónikus ellátási fázisokat. Ebben a formában a speciális ellátás alanyai: - Az emberek /lakosság/ a krízis közvetlen közelében, a válságcsoport és tagjai az érintett szolgálatoknak,akik részt vesznek a mentésben a válságzónában; - Személyek, akit evakuáltak a válságzónából, köztük a sebesültek és betegek; - Olyan személyek, akik nincsenek a válság területén, de ki vannak téve a stressz kiváltó információknak. Az antistressz szakorvosi ellátás célja válsághelyzetben: - Pánik reakciók megelőzése, pszichés eredetű neuropszichiátriai betegségek kiszűrése,megelőzése; - Pszichopreventív és pszichohigiéniai intézkedések az egyént célzó alkalmazkodási képességet javítani; - Pszichoterápiás ellátásminden neuropszichiátriai tünet esetében; - Adaptív stresszválaszból poszt- traumás stressz rendellenességbe való transzformáció megakadályozása; - Psychoprophylaktika az áldozatoknál, rokonoknál és a mentőszolgálatok munkatársainál; - Pszichológiai támogatás az egészségügyi tevékenységszervezésében a válság területén.

Szakorvosi ellátás feladatai válsághelyzetben: - A mentális zavarok korai felismerése alakosságnál a krízis helyszínén, többek között romboló /destruktív/tevékenységet folytatóknál, akik zavarják a mentési és más munkálatokat a válság területén; - Evakuálással kapcsolatos kérdések a és a kórházi kezelést igénylők kiszűrése és eligazítása, az orvosi dokumentáció beiktatása/nyilvántartás/, hogy nyomon tudják követni a pszichoterápia és pszichiátriai kezelés további lépcsőfokain járóbeteg vagy fekvőbeteg egészségügyi intézményeiben; - Sürgősségi orvosi és prevenciós műveletek végrehajtása és pszichoterápiás ellátás; - A rendelkezésre álló lehetőségeknek megfelelő mentális zavarok kezelése és megelőzése azoknál a személyeknél, akik a válság zónájában vannak és az evakuáltaknál. A további kezelés stratégiája kiválasztásához a következő tényezők értékelésére van szükség: - a beteg általános állapota, a szomatikus betegségek súlyossága; - pszichotikus vagy nem pszichotikus az elváltozás, súlyossága és időtartama a mentális zavaroknak; - az adaptációzavar súlyossága az elmezavar miatt; - a korábbi kezelések eredményei. Javallatok a kórházi kezelésre mentális zavarok miatt az evakuálásnál: Pszichotikus mentális zavarok (nyugtalanság, stupor) - egy pszichiátriai kórházba; Mentális zavarok pánik jellegü reakcióval, fenyegető "mentális indukciós" nyilvánvaló zavarok, a súlyos kábultság,amely nem éri el a stupor állapotát, más nem megfelelő

viselkedés jelei - a mobil pszichoterápiás vagy pszihiátriai rendelőbe, más egészségügyi részlegek és intézmények pszichoterápiás járóbeteg-és fekvőbeteg rendelőibe. A gyakorlatban három módszert használunk a pszichoterápiás segítségnyújtáshoz a válság helyszinén: 1. A kognitív viselkedésterápia A megtörténtek megértésének elősegitése a károsulttal, a reális értékelés, hogy mi történt. Szükséges az áldozattal együtt a kár mértékének meghatározása, a vélt vagy valós károkat felmérni, megtanulni az új módszerekkel érzelmi és gyakorlati választ adni az adott helyzetetben. Ez a módszer hatékony, ha a károsult nem megfelelően értékeli a veszteségek sulyát vagy túlzott pesszimizmussal értékeli a helyzetet. 2. Pszichodinamikus pszichoterápia Tudattalan lelki erők hatásának értékelése, amelyek dinamikusan kölcsönhatásban vannak a védkező folyamatokkal. A neurotikus reakciók a betegnél, ha nem fenyegetik az életét, mint védő viselkedési reakció megértést és támogatást igényel a környezetettől. A legkellemetlenebb tapasztalatok megbeszélése csökkentheti az érzelmi feszültséget, javitani az érzelmek szerkezetét és fokozni a céltudatos tevékenységet. 3. Humanista és egzisztenciális pszichoterápia. Biztosít egy olyan nézőpontot, hogy az ember aktív, törekszik a fejlődésre, önmegerősítésre és a képességei bővitéseire. A patológia ugy értendő,mint beteljesületlen lehetőségek, elidegenedés következtében az elnyomás, a belső érzéseit elnyomó veszteség és a valóság

elutasitása. Erősíteni kell az ember önbecsülését, biztositani minden ember jelentőségét a sorsa alakitásában az adott katasztrófahelyzetben. Amellett, hogy a fent említett javasolt pszichoterápiai módszerek nagy jelentőséggel bírnak az információs pszihoprofilaktika, a tudatosság erősitése és a motiváció,az érintettek hozzáférése szakorvoshoz, pszichoterapeutához, pszichológushoz. Fel kell hivni a figyelmet az létrehozott eljárásokra a hatóságokrészéről a válság térségében, szükség van, hogy vonzó kép alakuljonki a stresszoldó orvosi brigádról. A pszichoterápia mellett a válságzóna területén alkalmazhatóak parenterális és nem parenterális gyógyszerek beadása. Alkalmazott fő gyógyszercsoportok: antidepresszánsok keringésjavítók antipszichotikumok tranquilánsok Pszichoterápiának az elsődleges segítségnyújtás esetén is nagyon nagy szerepe van, melyeknek a technikái: - feszültségcsökkentő stimulációs kezelések - kognitív funkciókat erősítő pszichoterápia - problémamegoldó kezelés - izomrelaxáció - pozitív viselkedési aktiváció - légzéskontroll