Az 1988-as adóreform Minden forint egyenlő
Miről volt szó? Adókról általában Adók csoportosítása Fogalmak, meghatározások Az adózás alapelvei Laffer görbe Adótörténelem Eljárások 2013/2014. II. félév ADÓZÁS I. 1-27
Miről l lesz szó? Az adóreform háttere, okai Célkitűzések Adórendszerek Magyarországon Új adótörvények 1988.január 1 Átrendeződő jövedelmek Reform reformja A Bokros csomag
Az adóreform oka Magyarország csatlakozott az IMF-hez 1981-ben Export kényszer: a GDP 40 százaléka már akkor a külkereskedelemben realizálódott Legfőbb partnerek: Németország, Ausztria, Olaszország Mérséklődött a KGST szerepe Előtérbe kerültek az európai unióban használatos elszámolási formák 36
Adópolitikai célokc Fogyasztás adóztatása A tiszta jövedelem szerkezetének megváltoztatása Normatív Törvényileg szabályozott Egységes 36-37
Adórendszer 1909-1988 1988 Személyi jövedelem adó 1909-től, csak 20 ezer kr fölött Európai szintű jogi megoldások Egyre differenciáltabb szabályozás Adórendszer 1945-1988 Adóreform 1949 az államosítás befejezése nemzeti vállalatok jönnek létre 36-37
Azok a boldog 50-es évek Elsődleges cél az állami vállalatok gazdálkodásának tervezése, a tervcélok betartatása, a jövedelem túlnyomó részének elvonása Csak magánszemély fizet jövedelemadót 1956 - önállósul a mezőgazdaság 1972- szellemi tevékenyéget végzők adója -differenciálódás 36-37
A 70-es évek Magánszektor maszek elenyésző a GDP-hez való hozzájárulás Adóközösségek elsősorban a szellemi szabad foglalkozásúaknak, illetve magán iparosoknak és kereskedőknek Adókivetés adóközösségek révén. Fellebbezni nem lehetett a bíróság előtt 36-37
Gazdaságpolitikai célkitc lkitűzések Az adóbevételek struktúráját a fejlett országokéhoz igazítani, Vállalatokra nehezedő magas elvonást mérsékelni, érdekeltséget növelni, Lakosságot jobban bevonni a közösségi feladatok finanszírozásába, A munkaerő ára alacsony volt, bérterhekkel, járulékokkal, adóval drágítani. 38-39
Gazdaságpolitikai célkitc lkitűzések Kétszintű árrendszer követelménye a termelői árnál legyen magasabb a fogyasztó ár Ebben mutatkozzék meg a bérköltség is, ne utólag a nyereségelvonás mértékében Költségek és jövedelmek különüljenek el egymástól 36-37
Gazdaságpolitikai célkitc lkitűzések Összességében: A gazdasági tisztánlátást segítő, Ösztönző Eu konform Társadalmilag igazságosabb, egyenlő közteherviselés - azonos jövedelműek szektortól függetlenül azonos adót fizessenek Láthatatlan jövedelmek megadóztatása 36-37
Új j adótörv rvények 1988.január r 1. SZJA törvény bérből és fizetésből élőknek, állami vállalatok, szövetkezeteknél dolgozók bérének bruttósítása ÁFA törvény teljes körű átárazás A vállalatok nyereségét terhelő elvonások Újdonság: széleskörű, olykor társadalmi vita után a parlament fogadta el a törvényeket 38-39
Az első SZJA törvt rvény Egységesítette és összevonta adóztatás szempontjából a bérjövedelmeket - munkaviszonyból és azzal azonos kategóriájúnak vett szövetkezeti tagsági viszonyból eredő jöv A mezőgazdasági tevékenységből származó bevételt Egyéb, társas vállalkozások, nem munkaviszonyból származó szellemi és fizikai munkából eredő bevételeket, jogdíjakat 39-41
SZJA, 88 Egyéni és társas vállalkozás üzleti nyeresége kivételével minden lakossági jövedelemre vonatkozott Vállalkozásokra kétcsatornás rendszer: Üzleti nyereség után 25%, kivét SZJA hatálya alá A jövedelemforrások túlnyomó többségére összevonási kötelezettség. De kivétel forrásadó, kamatadó, osztalékadó 41-45
Bérbruttósítás A bruttósítás csak a bér és bérjellegű jövedelmekre terjedt ki Részben vállalati pénzből, részben a központi ktg terhére növelték a bruttó bért a fizetendő adóval Több mint 4 millió munkavállalónál a cégek végezték el a feladatok A pénz már az első hónap végén adó formájában visszafolyt 41-45
Kedvezmények: mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenység Háztáji és kisegítő gazdaságok Szociálpolitikai és ellátási megfontolások Adófizetés leáll-e a termelés vagy sem? Konszenzus : hivatalosan előírták számukra az adókötelezettséget (1,6 millió fő), de adómentes határ évi 300 ezer forint bevétel 41-45
Kedvezmények: szellemi tevékenys kenység Bruttósítás elmaradt Erős érdekérvényesítés rendkívül erős sajtókampány az összevonás ellen Megoldás költségelszámolás Mi a költség megjelenik az úti elszámolás Kilométerpénz (új fogalom elköltségelés mikor ktg a perzsaszőnyeg, ruha stb 41-45
Nyugdíjak adómentess mentessége Politikai megfontolás, bármiféle változtatás túlzott politikai feszültséget okozna értékelhető haszon bevétel nélkül Megoldás: nyugdíj adómentes, DE A szerzett jövedelmet hozzá kell adni és az magasabb kulccsal adózik 41-45
Egyéb b kedvezmények Ingatlan hasznosítás kedvezménye Tőkejövedelmek - kamatadó, kötvénykamatok után fizetendő adó Eredeti elképzelés szerint adómentesítették volna a takarékbetétet 41-45
Az első adótábla Adósáv (Ft) Adókulcs (%) 0-48 000 0 48.001-70 000 20 70 001-90 000 25 90 001-120 000 30 121 000-150 000 35 150 000-180 000 39 180 001-240 000 44 240 001-360 000 48 360 001-600 000 52 600 001-800 000 56 800 001-60 41-45
Hatások Rendkívül nagy progresszivitás Lakosság adóterhei a korábbi 9 százalékról 17 százalékra növekedtek Adóköteles jövedelmek 14 százalékát, a kedvezmények levonása után az adóalap 16 százalékát vonta el a költségvetés.(a jövedelmek átlagos adóterhe 1985-ben 5-15 % között mozgott, Japánban 2,9 %) 41-45
Összességében a GDP-hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett a fogyasztáshoz kapcsolódó adók aránya A költségvetésben koncentrálódó bevételek aránya nem csökkent A méltányos közteherviselés elve sérült a kivételek, kedvezmények elszaporodása miatt 40-42
Makrogazdasági gi számok Megnevezés 1988 1989 1990 ÁFA 123,0 135,1 146,8 SZJA 61,7 94,2 126,8 Fogyasztási a. 87,5 95,6 108,2 Vám- és import 34,4 45,5 51,5 Társasági adó 87,4 93,1 94,0 Egyéb bev 93,9 65,9 79,0 Összesen 898,2 1063,6 1279,0 41-45
Általános következtetk vetkeztetések Túlságosan széles az adómentesek köre 1 millió adózó tartozott a mentes kategóriába A gazdálkodó szervezetek befizetései a vám és import befizetések kivételével mérséklődtek mint abszolút értékben, mint arányaikban A lakosság SZJA befizetései dinamikusan növekednek, arányuk meghaladja a 10 %-ot 42
Dilemmák Jövedelem újraelosztásának leghatékonyabb módszere Nyertesként a vállalatok, vesztesként a lakosság került ki Magánszemélyek Vállalatok Állam 45
Jövedelem átcsoportosításasa Adófizetők megoszlása 3000 2500 2000 1500 adófizetők száma 1000 500 0 0-48 48-120 120-240 240-360 42
A bruttó jövedelem megoszlása sa Adósávok(e Ft) Ft/fő/év Megoszlás 0-48 29 332 3,2 48-120 82 888 44,3 120-240 158 442 36,9 240-360 284 134 8,8 360-517 715 6,3 40-42
Következtetések Erős progresszivitás az adóalanyok 70 százaléka az összadónak csak 18,1 százalékát fizette Az adóalanyok 4,6 százalékára jutott a befizetések 36 százaléka Fokozódó területi szegregáció- az alacsonyabb átlagjövedelmű, szegényebb kistelepüléseken kevesebb adó képződik 41-42
A progresszi zió hatásai A progresszió lehetővé tette, hogy a jövedelemnövekedésnél jobban növekedjék a bevétel sávhatár átlépések A progresszió viszont kikényszeríti a kedvezmények iránti visszaverhetetlen nyomást Új, bevételi forrás szja a második évtől kezdve már csak 50 százalékban illeti meg a helyi önkormányzatokat Inflációs nyomás indul meg 41-42
Változtatás Adótábla progresszivitásának csökkentése Adómentes határ 55 ezerre emelkedett Megszűnt a 60 százalékos adókulcs Vállalkozói adó helyett vállalkozási nyereségadó Egyéni vállalkozók az SZJA hatálya alá kerültek 42-46
1989-1994 1994- a reform reformja Adóalap szélesítés csökkent a vélelmezett költséghányadok súlya adó alapja a tényleges jövedelem Jövedelem=Bevétel - költség Erőteljes szoc. pol vonások 0 adókulcs jövedelemhatára 1991-ben 55 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedett 42-46
1995 új j adóelemek 1994 kormányváltás Kiürült államkassza, rendkívül gyorsan növekvő hiány Békesi László pénzügyminiszterként nem bír el a rá nehezedő nyomással, nem lehet a szavazóktól újabb összegeket elvenni Feladat: hogyan lehet fájdalommentesen újabb összegeket elvenni? 46
Négy alapvető változás 1. jövedelem csökkentő kedvezmények helyett ( fölülről levonható 12 ezer forint) hasonló jogcímű, az adóból levonható kedvezmények Pl szellemi tevékenység után az összjövedelemből 100 ezer forintot le lehetett vonni, ehelyett 50 ezer forinttal mérsékelhető az adó) 46-48
2.Cégautó adózás bevezetése 3.Átalányadózás évi 3 millió forintig, kiskereskedőknél 15 millió forint az átalány a költségelszámolásra vonatkozott 4.Megszűnt a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény 46-48
1995.CXVIII. TörvT rvény Megszűnik a 0 kulcsos adó, helyette 2 százalékos lesz a legalacsonyabb kulcs Előnyt kapnak a bérből élők, akik nem képesek költségeiket érvényesíteni Önálló tevékenység után az első forinttól adózni kell Magasabb jövedelműeknek erőteljesebb progresszivitás 46-48
Tőkejövedelmek túlpreferálása Kamatadó 0 százalék Osztalék, árfolyamnyereség, tőzsdei ügyletekre lineáris adó, nem összevont 10 százalék Befektetési hitel elnevezésű adókedvezmény bevezetésekor korlátlan DE adómentes marad a családi pótlék 46-48
SZJA bevételek alakulása Év Bevétel SZJA/összadó 1987 1,4 milliárd forint (0,2%) 1995 290 milliárd forint (18,2%) 2000 740 milliárd forint (18,7%) 2005 1132 milliárd forint (22%) 46-48
Adótábl blák k jelenért rték k számítással ssal 0 55 000 (0 40 7000) Ft 0 % 55 001 90 000 (40 701 66 600) 12% 90 001 300 000 ( 66 601 222 000) 30% 300 001 500 000 (222 001-370 000) 40 500 001 - (370 001 - ) 50% 1990.évi adótábla 36-48
1995.évi adótábla 0-110 000Ft (0-26 132) Ft 0 % 110001 150 000 (26 133 35 635) 20% 150 001-220 000 (35 635 52 265) 25% 220 001 380 000 (52 266-90 276) 35% 80 001-550 000 (90 277-130 662) 40% 550 001 - (130 663 -- ) 44% 46-48
1996. évi adótábla 0-150 000Ft (0-28 972) Ft 20% 150 001 220 000 (28 972-42 492) 25% 220 001 380 000 (442 492 73 395) 35% 380 001-550 000 (73 395 106 230) 40% 550 001 900 000 (106 230-173 831) 44% 900 001- (173 831 -) 48% 46-48
Adótábl blák Adótábla 2011. január 1-től 0 ft - 16% Adótábla 2010. december 31-ig 0-5.000.000 17 % 5.000.001-850 000 ft+ 32 % Adótábla 2009. július 1-től 0-1 900 000 18% 1 900 001-ig 342 000 ft +36% Adótábla 2009. junius 30-ig 0-1 700 000 18 % 1 700 001-306 000 ft +36%
Adókr król általában ADÓ Jogszabályi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, melyet a közhatalom közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megállapít és megkövetel. Megjelenése: az államiság jelképe, a közszolgáltatások fenntartásért fizetett ellenszolgáltatás 2009/2010 1-16
Adók k csoportosítása sa 1. Adóviselő szerint Közvetlen adók Közvetett adók Egyéb formák 1-16
Egyéb b adók Helyi adók iparűzési adó építményadó, gépjárműadó, ebadó, egyházi adó Adó típusú járulékok Vámok,illetékek Hasonlóság Kivetés módja, fizetés módja, törvényi háttér, behajtás Eltérés speciális tevékenységekhez kapcsolódik 2013/2014. II. félév ADÓZÁS I. 1-16
Az adózás s alapelvei Fizetőképességi elv: az az elv, amely szerint az adóterheket a társadalom tagjai között az adófizetőképesség alapján, az egyenlő áldozat elvének figyelembevételével kell fizetni. Az egyenlő áldozat vitatható kategória, ezért többféle adótábla is kapcsolható ehhez. Általában a progresszív adótábla indokául szolgál 2013/2014. II. félév ADÓZÁS I. 9-13
Laffer görbeg adóbevétel max LC LC 0 50 100 adókulcs 2013/2014. II. félév ADÓZÁS I. 13-15
Egy kis törtt rténelem Az árutermelés kezdetekor, amikor a pénz hiánycikk volt, az általános egyenértékes funkciót még nem tölthette be Adófizetés természetben Az első kísérlet a római császárság idején történt, hogy minden szolgáltatás ellenértékét pénzben szedjék be 2013/2014. II. félév ADÓZÁS I. 15-17
APEH eljárások Önbevallás/Kivetés Fellebbezés I. szint Fellebbezés II. szint Bíróság I. fok Bíróság II. fok 2013/2014. II. félév ADÓZÁS I.